A TENKI SZENT IMRE KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja

" E r r e a s z i k l á r a é p í t e m h á z a m a t (Szent István II. Intelme Imre herceghez) A TENKI SZENT IMRE KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja 2013. 1

Tartalomjegyzék AZ INTÉZMÉNY JOGÁLLÁSA... 3 Helyzetelemzés... 4 NEVELÉSI PROGRAM... 5 Iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, értékeit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait:... 5 III. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok:... 15 IV. Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokat:... 16 V. Közösségfejlesztés... 19 VI. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai... 25 VII. Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos tevékenység helyi rendje... 27 VIII. A tanulók intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje... 35 IX. Szülők, tanulók, pedagógusok és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái... 37 X. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai... 39 XI. A felvétel és az átvétel - Nkt. keretei közötti - helyi szabályai... 42 XII. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv... 43 HELYI TANTERV... 45 I.A választott kerettanterv... 45 II.A választott kerettanterv feletti óraszám... 46 III. Az oktatásban alkalmazott tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei... 48 IV.A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása... 49 V. Mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja:... 51 VI. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai... 51 VII. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése... 52 VIII. Csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei... 56 IX. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek... 56 X. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek... 57 XI. A gyermekek,tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések... 59 XII. A tanuló jutalmazásával és büntetésével összefüggő elvek... 60 Záró dokumentumok... 62 I. A pedagógiai program érvényességi ideje... 62 II.A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata... 62 III. A pedagógiai program módosítása... 62 IV. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala... 63 A Pedagógiai Program elfogadása és jóváhagyása... 63 2

AZ INTÉZMÉNY JOGÁLLÁSA Intézmény neve: Szent Imre Katolikus Általános Iskola Székhelye: Tenk, II. Rákóczi F. út 2. Telephelye: Tenk, II. Rákóczi F. út 11. Fenntartó neve: Egri Főegyházmegye Fenntartó címe: 3300 Eger, Széchenyi u. 1. Alapító neve: Az Egyházi Törvénykönyv (CIC. 802 806.) alapján az Egri Főegyházmegye Ordináriusa. Alapító címe: 3300 Eger, Széchenyi u. 1. Intézmény törzskönyvi száma: A működési engedélyt kiadó szerv neve: A működési engedély kelte: Az intézmény alapfeladatai: Alapfeladatai az 56/2011.(XII.31.) NGM rendelet alapján a telephelyen: általános iskolai nevelés- oktatás a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók iskolai nevelése- oktatása 8520 Alapfokú oktatás 85201 Általános iskolai nevelés, oktatás alsó tagozaton 852011 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-*4. évfolyam) 852012 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) 85202 Általános iskolai nevelés, oktatás felső tagozaton 852021 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) 852022 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) 8559 M.n.s. egyéb oktatás 85591 Közoktatáshoz kapcsolódó egyébnevelés 855911 Általános iskolai napközi otthoni nevelés 855912 Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése 855914 Általános iskolai tanulószobai nevelés 855915 Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése Egyéb feladatai: 680002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 8560 Oktatást kiegészítő tevékenység 85609 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység 856099 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység 9329 Máshová nem sorolható egyéb szórakoztató, szabadidős tevékenység 3

Helyzetelemzés A Szent Imre Általános Iskola 2013. szeptember 1-jétől egyházi fenntartásba kerül. Intézményünkben kiemelt szerepet tulajdonítunk annak, hogy az oktató nevelő munkába a keresztény szellemiséget beépítsük. Napjainkban a szülők és a környezetünk is magas elvárásokat tanúsítanak az iskolákkal szemben. Szeretnénk, ha tanulóink kiegyensúlyozott, nyugodt légkörben kapnák meg azt a tudást, amely biztosítja számukra az alapokat, melyek nélkülözhetetlenek a középiskolai tanulmányaik megkezdéséhez. Iskola rövid története Iskolánk 87 éves múltra tekint vissza. 1926-ban épült, 2 tanteremben 2 nevelő kezdte meg az oktatást összevont osztályokban. 1953-ban a felső tagozat és az alsó tagozat is 2 csoportra bomlott, ekkor már 4 nevelő tanított. 1996. szeptemberében kapta meg intézményünk az új tornatermet, és egyéb helyiségeket, ami nagyon nagy előrelépést jelentett. 2001. augusztusában vette fel iskolánk a Szent Imre nevet. Az iskola önállósága 2008-ban megszűnt, a Hanyi-menti Közoktatási Intézmény tagiskola lett. 2013. januárjában állami irányítás alá került, a hevesi tankerület tagjaként. Az iskola jövőjének, fejlődésének és megújulásának keresése során a képviselőtestület úgy döntött, kikérve a pedagógusok és szülők véleményét, hogy a katolikus egyháznak ajánlja és felkéri a fenntartói jog átvételére és gyakorlására. A szülők nagy része és szinte minden pedagógus támogatta e szándékát és kész egy új szemléletű nevelésre-oktatásra, megtisztulásra. Tanulóinkról Az iskola tanulóinak létszáma: 167 fő, ebből alsós 91 fő, felsős 76 fő. A tanulócsoportok száma:10 A 8 osztály mellett, alsó tagozaton összevont napközi, felső tagozaton összevont tanulószoba működik. Sok a hátrányos helyzetű gyerek, a létszám 65 fő, melynek legfőbb oka szociális körülményekből ered. A szülők jelentős része fizikai dolgozó, illetve gyakori főleg az édesanyáknál a munkanélküliség. A szomszédos községekből a diákjaink kb. 40 %-a jár át. Munkafeltételeink Iskolai oktatásra 2 épület áll rendelkezésre. A fő épület alsó szintjén a felső tagozat részére 4 szaktantermi jellegű helység van, az alsó tagozatnak pedig 3 osztályterem a felső szinten. Ezeken kívül 1 tornaterem, mellékhelyiségeivel együtt jól szolgálja a tanulók testi nevelését. Öko iskola jellegét erősíti egy öko szoba. Az épület fűtése gáz-központi rendszerű és nemenkénti vizesblokkok állnak rendelkezésre. Az épületben található még 1 nevelői szoba, igazgatóival együtt. Egy helyiség az iskolai könyvtár funkcióját látja el, az iskolatitkári teendők is itt kerülnek lebonyolításra. Az udvaron bitumenes pálya a sportolási lehetőségeket bővíti, a gyakorlókert a technika mezőgazdasági részének színtere. Az iskola parkjában van egy pihenő rész, mely lehetőséget ad a játékra, készség órák szabadtéri megtartására, pihenésre. Itt került kialakításra a Blaha Lujza park, mini tanösvénnyel és botanikus kerttel. A főépületen kívül kapott elhelyezést egy alsós osztály, a technikaterem, ebédlő, gyakorló és tálaló konyha. Az iskola eszközállománya az utóbbi években jelentősen bővült. A tantárgyak legfontosabb szemléltetőeszközei, írásvetítők, audiovizuális berendezések, számítógépek és tartozékai a tanítás színvonalának emelését szolgálják. Rendelkezünk digitális táblákkal és tartozékaival. Ellátottságunk ezen a téren jónak mondható. Az iskolai könyvtár állománya is sokat gyarapodott: szakkönyvekkel, tanulói- tanári segédkönyvekkel, videó kazettákkal, CD lemezekkel. A tantárgyak oktatásához rendelkezésre álló korszerű eszközök beszerzése nagymértékben köszönhető a különböző pályázatoknak. 4

Az intézmény jelenleg 11 pedagógussal, 1 óraadóval, 2 technikai dolgozóval, 1 gazdaságvezető iskolatitkárral működik. 11 pedagógusból 5 tanítói, 6 tanári képesítéssel rendelkezik. Munkaköri beosztás szerint: 1 igazgató,1 igazgatóhelyettes és 9 beosztott pedagógus van. Hagyományaink, eredményeink Az iskola a község egyik legfontosabb szellemi műhelye. Ebből is adódnak különleges és fontos feladatai. Hagyományosan hosszú évek óta az iskolában megrendezésre kerülő programok nemcsak gyermekeinknek és szüleiknek szólnak, hanem a falu lakosságának is. Vannak több évtizedre visszatekintő rendezvényeink és kiemelkedő szerepük van az egyházi ünnepeknek. Intézményünk kapcsolatai Sokrétűség és sokszínűség jellemzi. Elsődlegesen gyermekeink szülei a legfőbb partnereink. Munkaakcióinkon, rendezvényeinken támogatásukra, segítségükre számíthatunk. A tanulók magatartási és tanulmányi munkájáról az állandó tájékoztatásukat elsődleges feladatnak tekintjük és sokféle módot alkalmazunk. Az eredményes oktató-nevelő munka elérése érdekében eredményes, hatékony kapcsolatot tartunk fenn - helyi plébániával - helyi önkormányzattal - községi könyvtárral - helyi óvodával - középiskolákkal - Hevesi Művelődési Központtal - Hevesi Nevelési Tanácsadóval - Pedagógiai Intézettel - Bükki Nemzeti Parkkal - Hevesi Házipari és Népművészet Szövetkezettel de más szervezetek is felkérnek partnernek pályázatukhoz. Szakmai szervezetek, egészségügyi intézmények szolgáltatásait a magasabb színvonal és ellátás érdekében rendszeresen igénybe vesszük. NEVELÉSI PROGRAM Iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, értékeit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait: Nevelésünk négy alapelve: az igaz, a szent, a szép és a jó. Mindezek akkor teljesednek ki: ha - a szabadság felelős használatára neveljük a tanulókat - legyen érzékük a transzcendencia és az igaz értékek iránt - megismerjék önmagukat és az őket körülvevő világot - felülemelkedjenek a középszerűségen - elkötelezzék magukat az Isten és az emberek szolgálatára Továbbiak 1. A tanítás nevelésközpontúságának elve Sokrétű személyiségfejlesztés, személyiségvonás kialakítása (céltudatosság, közösségi érzés, magatartás, fegyelmezettség, pontosság, nehézségek legyőzése). A valóvilág tényeinek, jelenségeinek, összefüggéseinek megismerése. 5

2. Az iskola és az élet kapcsolatának elve A társadalmi élet mai problémáival kapcsolatos tapasztalatok megszerzése, megértése, általánosítása. A társadalmilag elfogadott értékek, erkölcsi normák, elvárások közvetítése hatályos jogszabályok betartásával. 3. Életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételének az elve A tanulók fejlettségéhez (fiziológiai, biológiai, pszichológiai) való igazodással érjünk el sikeres előrehaladást, fejlődést. A tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e tevékenység támogatása az iskolán kívül; 4. Komplexitás elve A tanulókat érő hatások, pozitív, negatív tapasztalatok - melyeket a társadalom, a család, az iskola stb. közvetít - összességének összehangolásával a személyiség fejlesztése. 5. Egyenrangúság elve a pedagógus irányító szerepével A nevelés-oktatás két alapvető tényezője a pedagógus és a tanuló egyenrangú félként vegyen részt a nevelés-oktatás folyamatában. A tanuló a folyamatnak ne tárgya, hanem alanya legyen. 6. Következetesség elve A tanulók önállóságának, kezdeményezőkészségének, kreativitásának kibontakoztatása. Igényességre, pontosságra, rendszerességre nevelés. 7. Különböző közösségekhez tartozás elve A tanulók a nevelési-oktatási folyamat különböző területeken történő részvétellel szerezzenek tapasztalatokat az emberi kapcsolatok terén. A közösségben való alkalmazkodás képességével önállóságuk, öntevékenységük, alkotó képességük fejlesztése. 8. Hatékony iskola működtetésének elve Az iskolának meghatározó és jelentősen befolyásoló szerepe, hatása legyen a diákok tanulmányi eredményeinek és neveltségi szintjüknek emelkedésében. Hangsúlyozni kell az alapkészségeket. Törekedni kell pozitív munka légkör megteremtésére. Tanulói teljesítmények követési (mérési) rendszerének kidolgozása. Egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása. 9. Szervezeti kultúra fejlesztésének elve Az oktató-nevelő munkában résztvevő személyek és csoportok magas szintű együttműködése a kitűzött célok és feladatok elérése érdekében. Erős, stabil iskolavezetés és tantestület kollektív együttműködése, elvárások, követelmények egységesítése. Az iskola kidolgozott nyilvánossági rendszerének egységes betartása. 10. Optimális tárgyi és személyi feltételek biztosításának elve Valamennyi szaktárgyi és minden pedagógiai területek alkalmazása. Az alapvető taneszköz jegyzékben szereplő tárgyi és szemléltetőeszközök beszerzése. 11. A tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei A tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása. Az IPR-hez kapcsolódva a régi hagyományos frontális osztálymunkával történő 6

ismeretanyag, tananyag feldolgozás helyett kerüljön előtérbe a tanulók aktivitására épülő kooperatív tanulásszervezési forma, a projekt módszer, a páros munka, a differenciált oktatás. A tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén; Ennek keretében: A tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, A gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, A tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, Diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük, Minden gyerek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, Az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: - tanuló és tanuló, - tanuló és nevelő - szülő és nevelő - nevelő és nevelő között Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek bővítése és képességeinek, készségeinek kialakítása, fejlesztése a legfontosabb pedagógiai feladat. Felkészítés az élethosszig tartó tanulásra. Ennek érdekében: - Istent kereső emberkép: Mint a zarándok egyház tagjai úton vagyunk Istent megismerő, akaratát teljesítő, szeretetét viszonzó úton és ebben az Isten keresésben hívjuk segítségül a Katolikus Egyházat mi pedagógusok, hogy a plébános útmutatásával összhangban a nevelőtestület és a növendékek is a tanulásban, a munkában megtalálják az Istent, a rendező elvet, a mozdulatlan mozgatót. - a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt, - iskolánk olyan az emberre, a társadalomra, a művészetre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, a világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, - az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk, - fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák, az önálló tanulás módszereit, - szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, - törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, - segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót megelőzni, felismerni a rosszat, - törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, - megismertetjük tanulóinkat lakóhelyük múltjával, nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet. Iskolánk folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: - Rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal, 7

- Igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint községünk érdeklődő polgárai, - Ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a községünkben található közművelődési intézményekkel - Nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk eddigi hagyományaihoz híven továbbra is részt vegyen a különféle községi rendezvények szervezésében és lebonyolításában Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: - Humánus - Erkölcsös - Fegyelmezett - Művelt - Kötelességtudó - Érdeklődő, nyitott - Kreatív, alkotó - Becsüli a tanulást, a munkát, - Képes a problémák érzékelésére és megoldására, - Gyakorlatias, - Képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében - Jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban), - Van elképzelése a jövőjét illetően, - Öntevékenyen, aktívan részt vesz a tanulásban, - Ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, - Képes tudását fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, - A mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, - Ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: - Nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, - A természet, a környezete értékeit, - Más népek értékeit, hagyományait, - Az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, - A társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben - Ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, - Ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat, - Ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, - Viselkedése udvarias, - Beszéde kulturált, - Társaival együttműködik, - Szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, - Képes szeretetet adni és befogadni - Megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, - Egészségesen él, - Szeret sportolni, mozogni, - Megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. 8

Az iskolai nevelés-oktatás közös értékei A NAT olyan iskola működését segíti megvalósítani, amelyben a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése előtérbe kerül. A NAT olyan iskolarendszert kíván erősíteni, amely az esélyegyenlőség megvalósulását segíti. A NAT nemzeti, mert a közös nemzeti értékeket szolgálja. Ugyanakkor a NAT a fejlesztési feladatok meghatározásakor az európai, humanista értékrendre és azokra a tartalmakra összpontosít, amelyek Európához tartozásunkat erősítik. Az iskolai nevelés-oktatás jelentős anyagi, idő- és energiaráfordításokat igénylő folyamat, alapvető értékként kezeli az iskolai tanítási-tanulási folyamatok hatékonyságát és az elsajátított tudás és kompetenciák használhatóságát, hasznosságát. Ennek érdekében alapvető céljának tekinti a kiemelt fontosságú kulcskompetenciák fejlesztését, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítést, a hatékonyság egyik feltételeként, pedig a modern személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek, pedagógiai kultúra általánossá válását, segítő szabályozást. Célok Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Segítse a diákokat, hogy a keresztény értékrendre építve művelt emberré, gazdag személyiséggé, Istent és embertársait szerető felelős polgárrá, tisztességes és emberséges alkotásra és boldogságra képes emberré váljanak. A diákok morális és esztétikai szemléletének alakítása, kognitív és kommunikációs képességeinek, az értékes tudás és az értékes alkotások iránti igényének megalapozása. Megalapozott, érvényes és személyes értékrendet alakítson ki, illetve azt segítse elő. A kudarc és sikertűrés készségeit fejlessze. Nagy művészek, tudósok hithez, Egyházhoz való viszonya a gondolkodásra, a szellem fejlődésére gyakorolt hatása álljon példaként diákjaink előtt. Magas színvonalú és sokrétű ismeretközléssel és hatékony szakmai munkával fejlessze a tanulók önálló problémamegoldó, gondolkodó képességét, készségét és kreativitását. Hagyományainkat, ünnepeinket megismertesse, átörökítse, élővé tegye. A kulturált szórakozás igényét kialakítsa. Az iskolában folyó oktató-nevelő munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. 1. Elsődleges cél a gyerekek ismereteinek, testi és szellemi képességeinek, szociális és társadalmi beilleszkedésének minőségi fejlesztése a tantervben meghatározott feladatok elvégzésével. 2. Célunk az egyéni képességek figyelembevételével a tehetséges, jó képességű gyerekek fejlesztése, a hátrányos helyzetűek felzárkóztatása, a gyengén fogyatékosok gondozása. 3. Fontosnak tartjuk a tanítványaink testi lelki egészségét, szabadidejük hasznos eltöltését. 4. Az iskola életének és munkájának minden területén folyamatos fejlődésre törekszünk, a tanulóinkat a hagyományok és az erkölcsi értékek tiszteletére neveljük. 9

5. Iskolánk célja, hogy biztosítsuk tanulóink számára életkorukhoz, valamint az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva az egészségfejlesztéssel, a fogyasztóvédelemmel, a környezetvédelemmel, közlekedésre neveléssel, a társadalmi bűnmegelőzéssel, az áldozattá válással, az erőszakmentes konfliktuskezelő technikákkal összefüggő ismeretek elsajátítását, felkészítését azok gyakorlati alkalmazására az infokommunikációs technológiákkal. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennünk meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. 1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. 2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása) Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása, a balesetek megelőzése) 3. Az önismeret, a saját személyiség kibontakozásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. 4. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. 5. A család tisztelete, a szülők megbecsülése, szeretete. 6. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. 7. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. 8. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. 9. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. 10. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteltben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. 10

Az iskolában folyó nevelő oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítást segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatók: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetített (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. 1. Szokások kialakítását célzó, gyakoroltató módszerek 2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése 3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása) Közvetlen módszerek o Követelés o Gyakoroltatás o Segítségadás o Ellenőrzés o Ösztönzés o szentek életének bemutatása, dramatizálása o Elbeszélés o Tények és jelenségek bemutatása o o Műalkotások bemutatása o A nevelő személyes példamutatása. o Magyarázat, beszélgetés. o A tanulók önálló elemző munkája. Közvetett módszerek o A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. o Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. o Hagyományok kialakítása o Követelés o Ellenőrzés o Ösztönzés o A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. o A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. o Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. o Vita. Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: - minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. - rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen, - ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat, 11

- határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően. Magatartás modellek: Az eszmény a keresztény ember magatartását illetően Jézus Krisztus: Alázatával, szelídségével mindhalálig való engedelmességével. Jézus Krisztus üzenetéhez keresztények titkához igazították azok az emberek az életüket, akiket az egyház szentként tisztel. Sugározni szeretnénk tanulók felé, hogy úgy lehet valaki hiteles keresztény, ha az magatartásán, mindennapi életvitelén is meglátszik, és mindennapjait fény jelzi a szelídség, az alázat, a türelem, a megbocsájtás. Nevelési céljaink sikeres megvalósítását akkor érjük el, ha minden tanulónk: - példamutató magatartású, egyházi rendezvényeken aktívan résztvevő, segítőkész - minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás tantervekben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. - Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége vagyis több mint ötven százaléka- a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek. - szabadidejét céltudatosan szervezi, hasznosan, igényesen tölti - tiszteletben tartja iskolánk, községünk hagyományait, annak ápolásában, folytatásában aktívan közreműködik (rendezvényeket szervez, azokban részt vesz pl.: Magyar Kultúra Napja, a nemzeti ünnepek, Kihívás Napja, községi majális) A kulcskompetenciák fejlesztése Az oktatásnak alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciákra minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. 1) Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben. A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének az igényét 2) Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban az egyén szükségleteinek megfelelően. 12

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, -értést és -alkotást az egyéni igényeknek megfelelően. Továbbá az egyénnek képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelő használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására is. 3) Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A matematika terén szükséges ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek és struktúrák, az alapműveletek és alapvető matematikai reprezentációk fejlődő ismeretét, a matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók és azon kérdések megértését, amelyekre a matematika választ adhat. A matematikai kompetencia birtokában az egyén alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket, megérti a matematikai bizonyítást, a matematika nyelvén kommunikál, valamint alkalmazza a megfelelő segédeszközöket, a dolgok logikus okát és érvényességét keresi. 4) Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete A természettudományos kompetencia birtokában az egyén képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt. 5) Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A digitális kompetencia a természetnek, az IST szerepének és lehetőségeinek értését, alapos ismeretét jelenti a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. Magában foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat, kezelés, az internet által kínált lehetőségeket és az 13

elektronikus média útján történő kommunikációt a szabadidő, az információ-megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén. 6) A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IST-eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek, elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. Az egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére. Elengedhetetlen, hogy korábbi tanulási és élettapasztalatainkat felhasználjuk, új tanulási lehetőségeket kutassunk fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazzuk. 7) Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei,, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tudjunk kommunikálni, figyelembe vesszük és megértjük a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereinkben bizalmat keltünk, és empatikusak vagyunk. Idetartozik a stressz és a frusztráció kezelése, a változások iránti fogékonyság. Fontos része ennek az attitűdnek a személyes előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés. Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek. Az állampolgári kompetencia olyan képességeket igényel, mint a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklődés. Magában foglalja a településhez, az országhoz, az EU-hoz és általában az Európához való tartozást, a részvétel iránti nyitottságot a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén. 8) Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben - a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. 14

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. A pozitív attitűdöt a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában egyaránt. Feltételezi a célok elérését segítő motivációt és elhatározottságot, legyenek azok személyes, másokkal közös és/vagy munkával kapcsolatos célok vagy törekvések. 9) Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezésének fontosságát a tradicionális művészetek nyelvein a média segítségével, ideértve az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyakat, épületeket, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét. Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az arra való készséget, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagítsuk önismeretünket, emberi viszonyainkat, eligazodjunk a világban. A kiemelt fejlesztési feladatok - belső igény a szentre, a szépre, a jóra, és az igazra, - részvétel a vallásának megfelelő (római katolikus, református, görög katolikus) egyházi programokban, - tiszteletteljes, szép beszéd tanárral, társakkal egyaránt, - mindenki testi, lelki egészségének megőrzése, biztosítása, - alapos, rendszeres és pontos munka, - a rábízott feladatok lelkiismeretes elvégzése III. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok: Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. A folyamatos fejlesztés a célunk. Ahhoz, hogy milyen értékekkel rendelkező személyiséggé válik a tanulónk- iskolánk a maga eszközeivel, és lehetőségeivel járul hozzá. 1. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 2. A tanulók értelmi nevelése. Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 15

4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 5. A tanulók akarati nevelése. Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakozására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6. A tanulók nemzeti nevelése. Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 7. A tanulók állampolgári nevelése. Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 8. A tanulók munkára nevelése. Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 9. A tanulók testi nevelése. Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiségek kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. IV. Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokat: 1. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: egészségfejlesztő iskola létrehozása, amely folyamatosan fejleszti környezetét annak érdekében, hogy ez az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen, a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készséggel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében; tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat; a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb területekkel 2. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozásnak feladata. Az egészséges életmódra nevelés keretében kívánjuk fejleszteni elsősorban osztályfőnöki órákon, másrészt a szociálisan hátrányos helyzetű diákokkal való egyéni foglalkozás alkalmával az alábbi képességeket és készségeket: érzelmek alkotó kezelése, stressz kezelés, önismeret, önbecsülés megerősítése, célok megfogalmazása és kivitelezése, konfliktuskezelés, problémamegoldás, döntéshozás, kortárscsoport nyomásának kezelése, 16

segítségkérés és segítségnyújtás módjának megismerése, elutasítási készségek fejlesztése. Egészségfejlesztési tevékenységünk célja az egészséggel kapcsolatos egyéni és közösségi érzékenység fokozása, az egészséges életstílusok elterjesztése és olyan környezeti körülmények kialakítása, melyek elősegítik az egészség feltételeinek létrejöttét. Az egészségkultúra összetevői, amelyekre nevelőmunkánkban kiemelt figyelmet fordítunk: egészséges táplálkozás, rendszeres testmozgás, higiénés magatartás, tartózkodás az egészségkárosító anyagok szervezetbe juttatásától. Az iskolai egészségnevelést szolgáló tevékenységformák: a) évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára; b) az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: - szakkörök (Ifjúsági Vöröskereszt; csecsemőápolási, táplálkozási, túra); - minden fél évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra szervezése; - minden évben egy alkalommal játékos vetélkedő az ötödik-nyolcadik évfolyamos osztályoknak az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal kapcsolatosan; c) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele - félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában; a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezésében. (A tanulóknak évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton kell részt venniük mindennapos testedzés lehetőségének biztosítása (testnevelés órák, iskolai sportköri foglalkozások, tömegsport foglalkozások) egyes tantárgyak (pl. biológia, technika, természetismeret) valamint az ötödik nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek Helyes napirend. Öltözködési az időjárásnak megfelelően. Mely ételek egészségesek és melyek nem? A mozgás fontossága A tanulók felkészítése az egészségük megőrzésére: öltözködés, mozgás, étrend, napirend, alvásigény. A közlekedésben való biztonságos részvételre való felkészítés. A serdülőkorral együtt járó változások higiéniás kezelésére való felkészítés. Az egészséges életmód elveinek elsajátítása. Készítse fel a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében Egészséges életrend. A tanulókban a helyes táplálkozás, a mozgás, a stresszkezelés módszereinek alkalmazása igényének kialakítása Kapjanak a tanulók mintákat a társas konfliktusok kezeléséhez Játék, sport, testedzés, tánc, étkezés Felkészülés a serdülőkori változásokra. 17

Hormonok változása, nemi sajátosságok, problémák kezelése (pattanások, menstruáció, zsíros haj stb. Testi és hormonális változások, valamint azok következményei A serdülőkorral együtt járó változások higiéniás kezelésére való felkészítés. A szerelem meghatározása vagy meghatározatlansága Halló fiúk, halló lányok Hormonok változása, nemi sajátosságok, problémák kezelése (pattanások, menstruáció, zsíros haj stb. Készítsük fel a tanulókat az önállóságra, a testi higiénében. Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. Szerelem és más dolgok A tanulók érzelmi felkészítése a túlfűtött érzelmi megnyilvánulásokra. A másik nem tiszteletére megbecsülésére nevelés. Segítsük a tanulókat, hogy legyenek képesek a lelki egyensúlyuk megóvására, gondozására, társas viselkedésük szabályozására, a társas konfliktusok kezelésére. tanórán kívüli foglalkozások (szakkörök, elsősegélynyújtó versenyre való felkészülés) gyalogtúrák, kerékpártúrák szervezése a környéken évente 1 alkalommal előadás az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal kapcsolatban (háziorvos, vagy védőnő) kapcsolattartás az iskolai egészségügyi szolgálattal együttműködési megállapodás alapján (iskolaorvos, védőnő, fogorvos segítségének igénybe vétele) tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezése, testi, lelki egészségfejlesztést, tanácsadást biztosító programok (DADA, Missziós program ) egészséges étkezés, kulturált étkezési szokások kialakítása (napközi otthon, tízórai szünetek) higiénés szokások betartása (mellékhelységek, mosdók használata) veszélyhelyzetek, veszélyforrások feltárása,(közlekedési, háztartási, sportbalesetek, kirándulások) megfelelő viselkedési módok- elsősegélynyújtási tennivalók begyakorlása, balesetek, bűncselekmények megelőzése, áldozattá válás elkerülése 1. Egészségnevelés területei: 1.1. Kommunikáció Az iskola egészségnevelés hozzájárul, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezzenek egy ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó egészséges életvitelhez. Szükséges, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, ismereteik szilárdak legyenek, melyek konkrét tevékenységekben alapozódjanak meg. A gyermekeknek meg kell tanulni érzéseinek, gondolatainak kifejezését többféle módon (nonverbális, írott és szóbeli közlésformákban is)baráti, szerelmi, családi kapcsolataiban. Öntudatosnak kell lenniük, önbecsüléssel kell rendelkezniük, empátiával kell közelíteniük embertársaik felé. 1.2. Prevenció Elsődleges megelőzés a betegség első megjelenésének megakadályozására irányuló tevékenységek. - Megvalósulás formái: - egészséges táplálkozás (segíti az iskolatej akció is) - aktív szabadidő eltöltés - mindennapos testmozgás, sport - személyi higiéné - lelki egyensúly megteremtése - családi élet kialakítása és fenntartása - egészséges és biztonságos környezet kialakítása és védelme 18

- a betegség és gyógyulást segítő magatartás - egészségkárosító magatartásformák elkerülése (dohányzás, alkohol, drogok) - járványügyi és élelmiszer biztonság megvalósítása - szexuális fejlődés, felvilágosítás 1.3. Másodlagos és harmadlagos megelőzés A már meglévő betegségek és hatásainak feltartóztatása, lassítása az egészséges állapot visszaállítása megfelelő kezelésekkel, idült állapot súlyosságának csökkentése, hatékony rehabilitáció. 2. Egészségnevelés konkrét lehetőségei: - osztálytermek megfelelő, rendszeres szellőztetése - tájékozódás a tanulók tanulást is befolyásoló egészségi állapotáról, részképesség zavarokról - egészségügyi szempontoknak megfelelő osztálytermi berendezések (asztalok, székek mérete) - megfelelő világítás, számítógépek elhelyezése - ülésrend kialakításánál egyéni adottságok figyelembe vétele (látási, hallási zavar) ülésrend időszakonkénti változtatása - iskolatáska súlya optimális mértékű - munkarend, órarend gondoskodik a mozgásigény kielégítéséről, az egyenletes terhelésről V. Közösségfejlesztés A közösségi tudat legfőbb meghatározója, hogy Jézusban mindannyian Isten gyermekei vagyunk: tanárok, diákok, szülők. Ezt a tudatot erősíti mindennapos, illetve rendszeres vallásgyakorlásunk az ima (iskolában tanítás előtt és után), a szentmisék (a közösségünk és az Egyház ünnepein) és a lelkigyakorlatok. Az iskola épp azzal válik katolikussá, hogy bár más-más fokon az iskolai közösség minden tagja osztozik a keresztény világlátásban, s ezt ki is jelentik. Így ebben az iskolában az evangéliumi elvek válnak nevelési eszménnyé, belső ösztönzővé és egyúttal végső céllá. A közösségfejlesztés közös feladat. Az iskola valamennyi dolgozójának figyelembe kell vennie mindennapi munkája során, hogy példaként áll a diákok előtt megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával. A tanulók közösségben illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulók mindig szűkebb (család, osztály, iskola) és tágabb (környezet, társadalom) közösség tagjai. A nevelés-oktatás az emberi viszonyokban gazdag közösségek hatásrendszerén át a közösségekben, a közösségek életének, céljainak, érdekeinek figyelembevételével a közösség aktív részvételével történik. A közösségek biztosítanak terepet a pedagógus vezető-irányító, kezdeményező szerepe mellett a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához. Az iskolai közösség minden tagja osztozik a keresztény világlátásban és vállalja a növendékek keresztény szellemű formálását. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítással - Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása - Közösségi csoportok tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 19

2. A tanulók életkori fejlettségének és személyiségének a figyelembevételével a tanulóközösségek fejlesztése - A nevelőknek alkalmazkodniuk kell a tanulók egyéni képességeihez, fejlettségéhez, hogy tudatosan bevonhatók legyenek a közösségbe. - A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró személyiségének lassú átalakulásától az autonóm önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé válásig. 3. Az önkormányzás képességének kialakítása - A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése - A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása - A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. 6. Közösségi értékrend kialakítása - A pedagógusok egyéni és testületi magatartási mintájukkal segítik a közösségi értékrend kialakítását. 7. Kapcsolattartás más közösségekkel - Az egyes közösségek kialakítanak és fenntartanak kapcsolatokat más közösségekkel írott, íratlan szabályozott vagy leszabályozatlan formákban is annál is inkább mert egy-egy gyermek egyszerre több közösségnek is tagja lehet. (óvodások, szülők, helyi sportegyesület, munkahelyek, klubok, szakkörök ) Az iskolába belépő gyerekcsoport formálásának kulcsa az osztálytanítók, osztályfőnökök kezében van, de az adott osztályközösséget tanító pedagógusok együttes hatására válik igazi közösséggé. Személyiségfejlesztés közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységrendszer és szervezeti formái A tevékenységek és annak kiteljesedő iskolai rendszere lényeges része a tanulók tapasztalatainak gyűjtésében és állandó fejlesztésében. A tanulók tevékenységének irányításánál, főleg a kezdeti szakaszban szükség van a pedagógus vezető szerepére ez elsősorban közvetlen irányítást jelent, majd fokozatosan felválthatja a közvetett. Az iskola pedagógiai munkájában a legfontosabb a tanítás-tanulás tevékenysége, melynek középpontjában a motiváló tényezők állnak. A gyerekek tanulási kedvét elsősorban a pozitív megerősítés segíti elő. A sikerélmény kitartó tevékenységre sarkall, és teljesítményképes tudást eredményez. Az iskola feladata, hogy munkája során szilárd alapokat teremtsen, tegye 20