Gábor Dénes Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola ISASZEG SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Módosítva: 2013. március
2 TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 4 1. Az intézmény:... 4 2. Az intézmény alapítója:... 4 3. Az intézmény fenntartója:... 5 4. Az iskolai alapító okirat:... 5 5. Az intézmény OM azonosítója: 032630... 5 6. Az intézmény jogállása: jogi személy... 5 7. Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata:... 5 8. Az intézmény tevékenysége:... 6 9. Az SZMSZ hatálya... 6 10. Az SZMSZ elfogadása, jóváhagyása, megtekintése... 6 II. AZ ISKOLA VEZETÉSE, HATÁSKÖRÖK GYAKORLÁSA, ÁTRUHÁZÁSA, A HELYETTESÍTÉS RENDJE, ELLENŐRZÉS, BELSŐ KAPCSOLATOK... 7 1. Az intézmény vezetője... 7 2. Általános igazgatóhelyettes... 7 3. Az iskolavezetőség... 8 4. A helyettesítés rendje... 8 5. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje... 8 1. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak:... 9 2. Az ellenőrzés módszerei:... 9 6. A nevelőtestület működésére, valamint a szakmai munkaközösségekre vonatkozó általános szabályok.... 9 1. A nevelőtestület... 9 2. A szakmai munkaközösségek...11 3. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre...11 4. A vezetők és a szülői munkaközösség /ha van / közötti kapcsolattartás rendje...12 5. A szülői munkaközösség részére biztosított jogok...12 6. Az intézményi tanács /ha van/...12 7. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása, az igazgató és a diákvezetők kapcsolata...12 III. KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁJA, MÓDJA...13 1. A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái... 13 1. Szülői értekezletek...13 2. Tanári fogadóórák...13 3. A szülők írásbeli tájékoztatása...13 4. A diákok tájékoztatása...14 5. Az iskolai dokumentumok nyilvánossága...14 IV. MŰKÖDÉSI SZABÁLYOK...14 1. A működés rendje, nyitva tartás, vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje... 14 2. A létesítmények és helyiségek használati rendje... 15 3. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományápolással kapcsolatos feladatok... 16 4. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje... 17 5. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések... 18 6. A dohányzással kapcsolatos előírások... 18 7. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás szabályai... 19
3 1. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai...20 8. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái, rendje... 20 1. Tanórán kívüli szervezett foglalkozások...20 2. A szakkörök és a sportkör vezetője...22 9. A mindennapi testedzés formái, a sportkör és az iskola vezetése közötti kapcsolat tartás formái és rendje... 22 10. A rendszeres egészségügyi felügyelet és az ellátás rendje... 23 1. Az igazgató és az iskolaorvos kapcsolatának rendszere...23 2. Az iskolai védőnő feladatai...23 11. A tanulói balesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok... 24 12. A diákigazolványok kiadása... 25 13. A tanulók jutalmazásának elvei és formái... 25 14. Fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei... 26 15. A tankönyvrendelés - tankönyvtámogatás szabályai... 27 V. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK...29 1. A Szervezeti és Működési Szabályzatot az iskola nevelőtestülete fogadja el... 29 2. A Szervezeti és Működési Szabályzat a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé... 29 VI. MELLÉKLETEK...30
4 A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi háttere. A köznevelési - oktatási intézmény szervezeti működési szabályzata meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, melyeket a jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti, működési szabályzat létrehozásának jogszabályi háttere: 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről 2012. évi CXXIV. törvény A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról A 229/2012 (VIII.28.) Kormányrendelet A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1999.évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 2001.évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 20/2004./VIII.27./OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről 26/1997/IX.3/ NM-rendelet az iskolai egészségügyi ellátásról I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Az intézmény: Neve: Gábor Dénes Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola Székhelye: 2117 Isaszeg, Gábor Dénes köz 1. 2. Az intézmény alapítója: Isaszegi Gábor Dénes Számítástechnikai és Informatikai Szakközépiskoláért Alapítvány 2117 Isaszeg, Széchenyi u.13. Az alapító okirat: Kelte: 1995. március 6. Nyilvántartásba vétel száma: A.32/1995.
5 3. Az intézmény fenntartója: 2011. augusztus 31-ig: Isaszegi Gábor Dénes Számítástechnikai és Informatikai Oktatóközpont Alapítvány 2117 Isaszeg, Széchenyi u.13. 2011. szeptember 1-től: Magyar Pünkösdi Egyház 1143 Budapest, Gizella út 37. 2011. szeptember 1-től az intézmény fő támogatója az Alapítvány 4. Az iskolai alapító okirat: Kelte: 1997. június 15. Száma: 1/1997. Működési engedély száma: 1784-4/2001. (módosított) Módosítva:2007. május 11. (Nyilvántartásba véve: 2007. június 11) Működési engedély:3858-4/2007. 2007. augusztus 15. Működési engedély 2009-es: 3062-12/2009. Működési engedély 2011-es: 45PM-270/1/2011. 5. Az intézmény OM azonosítója: 032630 6. Az intézmény jogállása: jogi személy 7. Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata: Feliratokat, lenyomatokat a 1. számú melléklet tartalmazza. A bélyegző használatára az alábbi személyek jogosultak: a főigazgató az igazgató, az általános igazgatóhelyettes, iskolatitkár érettségi dokumentumok készítésekor a vizsga jegyzője, érdemjegyek adminisztrálásakor az osztályfőnökök.
6 8. Az intézmény tevékenysége: óvoda (nagycsoportos, iskola- előkészítő foglalkozás) (2010-2011-2012-2013. tanévekben szünetel) - általános iskolai oktatás nappali munkarend szerint - középiskolai oktatás gimnáziumi oktatás nappali munkarend szerint szakközépiskolai oktatás nappali munkarend szerint, szakmai oktatás nappali munkarend szerint, szakközépiskolai oktatás levelező munkarend szerint melynek feladata: - az érettségi vizsgára felkészítő, - a képesítő vizsgára felkészítő, - a felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés, oktatás. 9. Az SZMSZ hatálya Az SZMSZ és a mellékletét képező belső szabályzatok, igazgatói utasítások betartása az intézmény valamennyi tanulójára és alkalmazottjára nézve kötelező érvényű. Jelen szervezeti és működési szabályzat 2013. szeptember 1-én lép hatályba és határozatlan időre szól. 10. Az SZMSZ elfogadása, jóváhagyása, megtekintése - Az SZMSZ módosítását az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület tagjainak 100 %-os igenlő szavazatával fogadja el. - Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogát gyakorolja a szülői szervezet és a diákönkormányzat. - A Szervezeti és Működési Szabályzatot a fenntartó hagyja jóvá.
7 II. AZ ISKOLA VEZETÉSE, HATÁSKÖRÖK GYAKORLÁSA, ÁTRUHÁZÁSA, A HELYETTESÍTÉS RENDJE, ELLENŐRZÉS, BELSŐ KAPCSOLATOK 1. Az intézmény vezetője Az iskola élén a főigazgató áll, aki vezetői tevékenységét az igazgató, az általános igazgatóhelyettes és a munkaközösség- vezetők közreműködésével látja el. A főigazgatónak az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét az Nkt. állapítja meg. Ellátja továbbá a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt - és át nem ruházott - feladatokat. Kizárólagos jogkörébe tartozik: - a pedagógusok és alkalmazottak feletti teljes munkáltatói jog gyakorlása, - kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása, szakmai, pedagógiai, nevelési tevékenység irányítása, - a személyi és a tárgyi feltételek biztosítása a költségvetés alapján, - a folyamatos belső ellenőrzés, - a külön megállapított ügyekben a kiadványozás, - az intézmény képviselete, - együttműködés a diákönkormányzattal és a szülők képviselőjével. Hatásköréből átruházhatja az igazgatóra és az igazgatóhelyettesre - a nevelő-oktató munka részbeni ellenőrzését, irányítását, - a munka- és tűzvédelmi feladatok közvetlen irányítását és ellenőrzését. 2. Általános igazgatóhelyettes Vezető beosztás ellátásával megbízott vezető. Vezetői tevékenységét az igazgató irányítása mellett, kölcsönösen együttműködve, egymással mellérendeltségi viszonyban látja el. Segíti és irányítja az oktatást, ellenőrzi a helyi tantervben megfogalmazott tantárgyi követelmények teljesítését, a pedagógiai programban meghatározott feladatok végrehajtását, a tanügyigazgatási nyomtatványok kitöltését. Szervezi a versenyeket, szabadidős programokat, szakma-
8 ilag koordinálja a tankönyvrendelést. Segíti az igazgató munkáját a statisztikák és egyéb kimutatások elkészítésekor. Rendszeres óralátogatásokat végez, ellenőrzi az osztályokban tanító pedagógusok, a pedagógiai asszisztens munkáját. 3. Az iskolavezetőség Az igazgató döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő testülete. A vezetőség tagjai: - a főigazgató, - az igazgató - az általános igazgatóhelyettes, - a diákönkormányzatot segítő tanár, - a munkaközösség-vezetők humán reál általános iskolai A főigazgató által megállapított munkaprogram alapján, szükség esetén havonta tanácskoznak. Az ülések összehívása az igazgató feladata. Operatív vezetési ügyekben a főigazgató, az igazgató és az általános igazgatóhelyettes - a hét első munkanapján - megbeszélést tartanak. 4. A helyettesítés rendje A főigazgatót akadályoztatása esetén,az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörében, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével, teljes felelősséggel a az igazgató helyettesíti. Amennyiben, az igazgató is távol van, távolléte esetén az általános igazgatóhelyettes helyettesít beszámolási kötelezettség mellett. 5. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a tanórán kívüli foglalkozásokra is. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működtetéséért az igazgató a felelős. Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését az évenként elkészítendő ellenőrzési terv tartalmazza. Az ellenőrzési tervet nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt.
9 1. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak: a főigazgató, az igazgató általános igazgatóhelyettes, a munkaközösség-vezetők. A főigazgató és az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők munkáját. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás. Az igazgatóhelyettes és a munkaközösség vezetők ellenőrzési tevékenységüket a vezetői feladat megosztásából következő saját területükön végzik. A munkaközösség-vezetők az ellenőrzési feladatokat a munkaközösség tagjainál, a szaktárgyukkal összefüggő területeken látják el. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az illetékes vezetőt. 2. Az ellenőrzés módszerei: - a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása, - írásos dokumentumok vizsgálata, - tanulói munkák vizsgálata, - beszámoltatás szóban vagy írásban, - eredményvizsgálatok, felmérések. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival meg kell beszélni. Az általánosítható tapasztalatokat -a feladatok egyidejű meghatározásával- tantestületi értekezleten összegezni és értékelni kell. A pedagógus munkaidejének kiszámítását az Nkt. tartalmazza. 6. A nevelőtestület működésére, valamint a szakmai munkaközösségekre vonatkozó általános szabályok. 1. A nevelőtestület A nevelőtestület jogállását, döntési, véleményezési és javaslattételi jogkörét a Nkt.70. határozza meg. A nevelőtestület döntését, javaslatát és véleményét általában a munkaközösségek előzetes állásfoglalása alapján alakítja ki.
10 A nevelőtestület a tanév folyamán rendes és rendkívüli értekezletet tart. A nevelőtestület rendes értekezletei az osztályozó értekezleteken kívül: tanévnyitó, tanévzáró és nevelési értekezletek. A tanévnyitó értekezleten dönt az éves munkaterv összeállításáról, illetve elfogadásáról. A nevelőtestület értekezleteit az iskola munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal az iskola igazgatója hívja össze. Az igazgató a rendkívüli értekezlet összehívásáról a napirend három nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik. A rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásának nevelőtestületi kezdeményezéséhez a pedagógusok egyharmadának aláírása, valamint az ok megjelölése szükséges. Az értekezletet tanítási időn kívül a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül össze kell hívni. A nevelőtestületi értekezlet előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos rendelkezések: A nevelőtestületi értekezletet az iskola igazgatója készíti elő. A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyalja a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv, az iskolai munkára irányuló átfogó elemzés, beszámoló elfogadásával, valamint a diákönkormányzat SZMSZ-ének jóváhagyásával kapcsolatos napirendi pontokat. Az igazgató az előterjesztés írásos anyagát a nevelőtestületi értekezlet előtt legalább 3 nappal korábban átadja a munkaközösségek vezetőinek, valamint gondoskodik annak kifüggesztéséről. A munkaközösség-vezető a nevelőtestület előtt szóban ismerteti a munkaközösség véleményét. Írásban továbbítja az igazgatóhoz a nevelőtestület által elkészítendő munkatervhez a munkaközösség javaslatát, valamint a munkaközösség saját működési területére vonatkozó értékelést az intézmény munkáját átfogó éves elemzés elkészítéséhez. A nevelőtestületi értekezlet az alábbiakra vonatkozó napirendi pontjához a véleményezési jogot gyakorló szülői munkaközösség képviselőjét, valamint a diákönkormányzat tanuló képviselőjét meg kell hívni. Ha a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozható döntésénél szavazategyenlőség keletkezik, a határozatot az főigazgató szavazata dönti el. A nevelőtestület döntéseit határozati formában kell megszövegezni. A határozatokat sorszámozni kell, és azokat nyilvántartásba kell venni. A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvét az iskolatitkár vezeti, a jegyzőkönyvet az értekezletet követő három munkanapon belül kell elkészíteni. A jegyzőkönyvet az igazgató, a jegyzőkönyvvezető és a két hitelesítő írja alá.
11 2. A szakmai munkaközösségek A Nkt.71. a szerint javaslattételi és véleményezési jogkörük gyakorlásával kapcsolódnak be az iskola vezetésébe: o o o o A munkaközösségek a munkaprogramjuk meghatározásakor figyelembe veszik az iskola munkatervét és a nevelőtestület által átruházott feladatok ellátását. Javítják a nevelő, oktató munka szakmai színvonalát, fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat. Javaslatot tesznek az iskola belső vizsgarendszerének kialakítására és az ott számon kért anyag témaköreire. A munkaközösségek vezetői az azonos tantárgyat, tantárgycsoportot oktató, illetőleg az azonos nevelési feladatot ellátó pedagógusok által megválasztott és az iskola főigazgatója által megbízott pedagógusok. A munkaközösség vezetői feladatok ellátásának időtartamáról a választással egyidejűleg a munkaközösség dönt. A munkaközösséget a munkaközösség vezető képviseli. 3. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diák önkormányzati képviselőivel, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése/elektronikus napló ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében, lebonyolításában. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, támogatására. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.
12 A különböző fórumokon képviseli az osztály érdekeit. 4. A vezetők és a szülői munkaközösség /ha van / közötti kapcsolattartás rendje A szülői munkaközösség iskolaszintű képviselőjével az iskola igazgatója tart kapcsolatot. Azokban az ügyekben, amelyekben a szülői munkaközösségnek az SZMSZ vagy jogszabály véleményezési jogot biztosít, a véleményt az igazgató kéri meg az írásos anyagok átadásával. Az osztályok szülői munkaközösségeivel az osztályfőnökök tartanak kapcsolatot. 5. A szülői munkaközösség részére biztosított jogok Az iskolai szülői munkaközösség véleményezési jogkört gyakorol a következők alapján: - a működési szabályzatnak a szülőket is érintő rendelkezéseiben, - a házirend megállapításában, - a fakultatív tárgyak meghatározásában, - a szülőket anyagilag is érintő ügyekben, - a szülői értekezletek napirendjének meghatározásában, - az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában. 6. Az intézményi tanács /ha van/ A köznevelési törvény 73. a (3) bekezdése biztosít lehetőséget az intézményi tanács megalakítására és működtetésére, a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 121. a pedig szabályozza az intézményi tanács létrehozásának körülményeit. 7. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása, az igazgató és a diákvezetők kapcsolata Az iskola biztosítja a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket. A diákönkormányzat élén választott diákbizottság áll. A diákönkormányzat tevékenységét az iskolai diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze. Feladatai: közéletiségre, demokráciára, az állampolgári jogok gyakorlására nevel, szervezi az iskolai diákmozgalmat (közgyűlés, rendszeres megbeszélések formájában),
13 rendszeres kapcsolatot tart az iskola vezetőivel. A diákközgyűlés az iskola tanulóinak legmagasabb tájékozódó/ tájékoztató fóruma, amely tanévenként egy alkalommal tanácskozik. III. KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁJA, MÓDJA Az iskolát a külső kapcsolatokban a főigazgató képviseli. Az iskola rendszeres kapcsolatot tart: a fenntartóval, az iskolát támogató intézményekkel és jogi személyekkel, a pedagógiai intézetekkel, a minisztériumokkal, az egyetemekkel, felsőoktatási intézményekkel, egyéb oktatási intézményekkel. 1. A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái 1. Szülői értekezletek Az osztályok szülői értekezletét az osztályfőnök tartja. Az iskola tanévenként legalább két szülői értekezletet tart. Ezen túl a felmerülő problémák megoldása céljából a főigazgató tudtával az igazgató, az osztályfőnök vagy a szülői munkaközösség elnöke rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze. 2. Tanári fogadóórák A fogadóórákon legalább tanévenként két alkalommal a pedagógusok megjelenése kötelező. Amennyiben a szülő, gondviselő a fogadóórán kívüli időpontokban kíván konzultálni gyermeke tanárával, akkor erre a rendkívüli eseteket leszámítva időpontegyeztetés után kerülhet sor. 3. A szülők írásbeli tájékoztatása Az intézmény vezetői, a szaktanárok és az osztályfőnökök az ellenőrző, a napló, elektronikus napló vezetésével tesznek eleget tájékoztatási kötelezettségüknek. A szülővel való kapcsolatfelvétel az ellenőrző vagy levél útján, telefonon, e-mailben vagy a digitális napló révén küldött elektronikus levéllel történhet. Az osztályfőnök a digitális naplóba tett bejegyzés, a digitális napló üzenetküldő funkciójával vagy elektronikus levél útján értesíti a szülőket a tanuló gyenge vagy hanyatló ta-
14 nulmányi eredménye, vagy kisebb fegyelmi vétsége esetén. Az osztályfőnök az ellenőrzőbe történő bejegyzéssel tájékoztatja a szülőket a fogadóórák, a szülői értekezletek időpontjáról és más fontos eseményekről lehetőleg egy héttel, de legalább öt munkanappal nappal az esemény előtt. (Ezek az adatok az iskola honlapjára is felkerülnek) 4. A diákok tájékoztatása A pedagógus a diák tudásának értékelése céljából adott osztályzatokat az értékelés elkészültét követően legkésőbb a második tanítási órán, szóbeli feleletnél viszont azonnal köteles ismertetni a tanulóval. A tudás folyamatos értékelése céljából félévente minden tárgyból a heti óraszámhoz kötődő osztályzatot adunk, az alábbiak szerint: - heti 1 órás tantárgy: minimum 2 osztályzat/félév - heti 2 órás tantárgy: minimum 3 osztályzat/félév - heti 3 vagy több órás tantárgy: minimum 5 osztályzat/félév 5. Az iskolai dokumentumok nyilvánossága Az intézmény alapvető dokumentumai az alábbiak: alapító okirat pedagógiai program szervezeti és működési szabályzat házirend A fenti dokumentumok nyilvánosak, azok az igazgatóságon munkaidőben szabadon megtekinthetők, illetve a Házirend, a Pedagógiai program és a Szervezeti és Működési Szabályzat megtalálható az iskola honlapján. IV. MŰKÖDÉSI SZABÁLYOK 1. A működés rendje, nyitva tartás, vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje Az intézménybe történő felvétel feltételeiről a tanév rendjére vonatkozó miniszteri rendelet előírásainak figyelembevételével tanévenként a nevelőtestület dönt. Az iskola szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 7 00 órától 19 00 óráig tart nyitva, szombaton 07 30 -tól 14 00 -óráig. Az iskola a tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet tanévenként az főigazgató határozza meg.
15 Iskolánk levelező tagozata csütörtökönként 16.30-20h-ig, szombatonként 8-13h-ig működik. Rendezvények esetén a nyitva tartásra, valamint a szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató ad engedélyt. Az intézményben portaszolgálat működik. A reggeli ügyelet 7 30 órakor kezdődik. A tanítás kezdete 8 00 óra. A tanítási órák 45 percesek. A szünetek idejét a házirend határozza meg. A folyosókon és az udvaron 7 30 órától a tanítás kezdetéig, valamint az óra-közi szünetekben tanári ügyelet működik. A tanuló a tanítási idő alatt csak kilépési engedéllyel hagyhatja el az iskolát. A hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 8 00 és 16 00 óra között. Az épületbe belépő szülők, látogatók a portásnak bejelentik jövetelük célját, aki felvilágosítást ad az ügyintézés helyéről. A vezetők benntartózkodása Az iskola nyitvatartási idején belül reggel 7 30 óra és du. 16 00 óra között az igazgató és vezetőtársai közül egy vezetőnek az iskolában kell tartózkodnia. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletre beosztott pedagógus jogosult és köteles az intézmény működési körében szükségessé váló halaszthatatlan intézkedések megtételére. A 16 00 órakor távozó vezető után a szervezett foglalkozást tartó pedagógus/vezető tartozik felelősséggel az intézmény rendjéért. Teendők bombariadó esetén Bombariadó fenyegetés telefonon érkezésekor a külső hívást vevő kolléga próbálja felmérni a fenyegetés komolyságát. Közli az iskolavezetéssel a tényt. Amennyiben az iskolavezetés úgy ítéli meg, értesíti az ügyeletes tűzszerész parancsnokot. Intézkedés a Polgári védelmi szabályzatban foglaltak szerint. Az iskola pedagógusai osztályonként közlik a tanulókkal a bombariadó tényét. A tanulók a pedagógusok vezetésével a tűzriadó esetén érvényes terv szerint hagyják el az iskolát. A kiesett tanítási nap pótlása a bombariadó hetében, szombaton történik. 2. A létesítmények és helyiségek használati rendje Az iskola létesítményeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően, az állagmegóvás szem előtt tartásával kell használni.
16 Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős: - a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért, - az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, - az energiafelhasználással való takarékoskodásért, - a tűz- és balesetvédelem, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért. A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Tanítási idő után tanuló csak külön engedéllyel vagy szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. A továbbiakról a Házirend rendelkezik. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az főigazgató /igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termeket zárni kell. Az iskola helyiségeinek bérbeadása külön megállapodás szerint történik, főigazgatói engedélylyel. Az intézményben kizárólag olyan reklámtevékenység engedélyezhető, amely az intézmény használói részére pozitív értékeket közvetít, művelődési célt szolgál. A reklámhordozók elhelyezésére csak az igazgatóság adhat engedélyt. 3. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományápolással kapcsolatos feladatok A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai. Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, továbbá az ünnepélyekre, megemlékezésekre, rendezvényekre vonatkozó időpontokat, valamint a szervezési felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei: - tanévnyitó-tanévzáró ünnepély, - szalagavató, - megemlékezések október 6., 23., március 15., február 25., a kommunista diktatúra, április 16. - holokauszt áldozatainak emléknapja, június 4. a nemzeti összetartozás napja
17 - ballagás - az isaszegi csata április 6. Az iskolaszintű versenyek és szórakoztató rendezvények: - gólyatábor - gólyaavató, tücsökavató - Luca napi fordított nap, ha december 13-a péntekre esik - sport és szaktárgyi versenyek, vetélkedők - Gábor Dénes nap (iskolanap) stb. A hagyományápolás külsőségei: Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete: - lányok: sötét szoknya, fehér blúz, - fiúk: sötét nadrág, fehér ing. Az iskola hagyományos sportfelszerelése: - lányok, fiúk: sötét tornanadrág, fehér trikó, fehér zokni, sportcipő. 4. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje 1. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény főigazgatója és első számú helyettese alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítését 2. Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje Az iskolánkban használatos digitális napló elektronikusan előállított dokumentumnak minősül, mely papíralapon tárolt adatként kezelendő, mert a rendszer nem rendelkezik az ágazat irányításáért felelős miniszter engedélyével. Az elektronikus naplóba az adatokat digitális úton viszik be az iskola vezetői, tanárai és az adminisztrációért felelős alkalmazottak. Az adatok tárolása ideiglenesen az iskola e célra használatos szerverén történik, a frissítés legalább
18 tizenkét-órányi gyakorisággal történik. A digitális napló elektronikus úton tárolja a tanulók adatait, osztályzatait, a tanítási órák tananyagát, a hiányzókat, valamint a tanulókkal kapcsolatos intézkedéseket, a szülők értesítését. A tanév végén a digitális napló által generált anyakönyvből papír alapú törzskönyvet kell kiállítani, amelynek adattartalmát és formáját jogszabály határozza meg. Eseti gyakorisággal kell kinyomtatni a tanuló által elért eredményeket, az igazolt és igazolatlan órák számát, a záradékokat tartalmazó iratot iskolaváltás vagy a tanulói jogviszony más megszűnésének eseteiben. 5. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását az időtartamra vonatkozó szülői vagy orvosi igazolással igazolni. (Az igazolás módját a házirend tartalmazza). A szülő tanévenként három tanítási napról való távolmaradást igazolhat. A tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt a szülő írásban kérhet. Az engedély megadásáról tanévenként két napig az osztályfőnök, ezen túl az igazgató dönt A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi mulasztásainak mennyiségét és azok okait. A tanuló tanítási óráról való késését és hiányzását a pedagógus az osztálynaplóba bejegyzi. A mulasztott órák heti összesítését és igazolását az osztályfőnök végzi. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök jár el, ha szükséges, 18 /16 évet be nem töltött tanulók esetén kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást. Ha a gyermek, a tanuló távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Igazolatlan órákhoz a törvényben megjelölt intézkedések kapcsolódnak. 6. A dohányzással kapcsolatos előírások Az intézményben ide értve az iskola udvarát, a főbejáratkörnyékét a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan
19 tanulót, aki az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük. Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos! (1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről.) 7. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás szabályai A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg. - A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről. - A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet. - A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat mérlegelésük után a szükséges mértékben a határozati javaslatba beépítik. - A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. - A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének. - A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. - A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni. - A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát.
20 1. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53..-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. 8. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái, rendje 1. Tanórán kívüli szervezett foglalkozások Az intézmény az alábbi tanórán kívüli szervezett foglalkozásokat biztosítja tanulóinak: - könyvtár, - szakkörök, - fakultáció, érettségi előkészítő, - korrepetálások, - öntevékeny diákkör, - iskolai sportkör, - tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, - iskolák közötti verseny, diáknap. Tanulószoba (Szervezhető igény szerint) A tanulószoba szervezése 5-12. évfolyamon történik a tanulók igényei szerint. A tanulószoba a szorgalmi időszak alatt működik tanítási napokon 12 30 órától 16 00 óráig, az erre a célra kijelölt tantermekben. A tanulószobai foglalkozásokra való felvétel iránti kérelmek elbírálásának elvei: - A szülő igénye alapján, minden felügyeletre szoruló tanuló részére biztosított a tanulószobába való felvétel. Könyvtár Az iskolában iskolakönyvtár működik. Nyitva tartás: hétfőn, szerdán és pénteken. A könyvtár működésének szabályai az SZMSZ mellékletében szerepelnek. Szakkörök, fakultációk