1 SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KEM 2013-2020 Az iskolarendszerű szakképzés fejlesztésének rövid és középtávú terve Komárom-Esztergom megye, a szakképzés irányainak és a beiskolázás arányainak terve 2013.04.07. KEM MFKB [Ide írhatja a szöveget] Oldal 1
Tartalomjegyzék 2 Tartalomjegyzék... 2 1 Bevezetés... 4 1.1 Összefoglalás... 5 2 Célok beazonosítása (Széll Kálmán Terv 2.0, KEM)... 6 3 Helyzetelemzés, alapvető felvetések... 6 3.1 Népesség (2011. évi népszámlálás)... 6 3.2 Gazdaság... 7 3.3 Oktatás, Szakképzés, Mesterképzés... 7 3.4 Megyei szakképzés, oktatás... 8 4 Mesterképzés... 9 5 Pályaorientáció, pályakövetés... 10 5.1 Fiatalkori munkanélküliség... 10 6 A gyakorlati képzés, tanulószerződések... 11 7 Rövid távon megoldandó feladatok... 11 8 Koncepció... 12 8.1 Előzmények... 12 8.1.1 Kiinduló pont... 12 8.2 Tartalmi javaslat a megyei fejlesztési és képzési bizottságok által kidolgozandó szakképzés fejlesztési koncepcióra... 15 9 Helyzetelemzés... 16 9.1 Jogszabályi környezet vizsgálata, meghatározó rendelkezések értelmezése, felvázolása, az összefüggések feltárása.... 16 9.2 Közigazgatási, intézményi, szervezeti struktúra elemzése... 16 9.3 Megyei szakképzési, gazdasági, munkaerő-piaci helyzetkép... 17 9.3.1 Intézménystruktúra... 17 9.3.2 Szakmastruktúra... 17 9.4 Beiskolázási és kibocsátási adatok (itt az általános iskolai tanulólétszámokat is szükséges feldolgozni)... 18 9.5 Tanulólétszámra vonatkozó prognózis (az előző pont adataira építve)... 22 9.6 RFKB -k és MFKB -k döntései, azok érvényesülése... 22 9.7 A szakképzett munkaerő kereslettel kapcsolatos kamarai kutatások elmúlt 5 éves adatainak elemzése... 31-2-
9.8 Várható szakközépiskolai tanulói létszámok és arányszámok... 42 9.9 Képzőhelyek száma, nagysága... 46 9.10 Tanulószerződések száma, szakmák közötti megoszlása... 47 10 Vállalati hajlandóság a szakképzésben... 49 11 Ismert beruházások és azok várható hatása... 56 11.1 SWOT analízis, a fentiek alapján a szakképzés állapota... 59 11.2 MKIK GVI Következtetések... 60 12 A megyei szakképzés és a köznevelési rendszer kapcsolata... 63 13 A szakképzés-fejlesztési koncepció kidolgozásának szempontjai... 73 13.1 Javasolt alapelvek:... 73 13.2 A szakképzés eredményességének növelése... 74 13.3 Az esélyegyenlőség biztosítása... 74 13.4 A szakképzési intézményrendszer rugalmasságának növelése... 74 13.5 Finanszírozhatóság biztosítása... 75 13.6 A gazdasági kamara, a munkaadók részvétele a szakképzési feladatok megvalósításában... 75 13.7 Fejlett információs rendszerek kialakítása... 75 14 Táblázatok jegyzéke... 76 15 Információ forráshelyek, irodalom jegyzék... 77 3-3-
1 Bevezetés 4 Gondoljuk újra az oktatást: beruházás a készségekbe a jobb társadalmi-gazdasági eredmények érdekében. Az európai oktatási és képzési rendszerek továbbra sem biztosítják maradéktalanul a munkaerőpiacon elvárt készségeket, és nem működnek együtt a kívánt módon a vállalkozásokkal vagy a munkaadókkal annak érdekében, hogy közelebb hozzák egymáshoz a tanulmányok során szerzett tapasztalatokat és a munka során valóban szükséges ismereteket. A készségigények és a készségkínálat közötti összhang hiánya Európa versenyképességének szempontjából egyre nagyobb aggodalomra ad okot 1. A fenti hivatkozott dokumentum kihívásai nálunk is többségében állnak. Ugyanakkor szerencsések is vagyunk, a strukturális átalakítások megtörténtek (folyamatban vannak). A működési kérdések, feladatok megoldása következik. A szakképzési koncepció elkészítése fontos eleme ennek a folyamatnak. Valójában, a területfejlesztési koncepció és program, a köznevelési fejlesztési terv és a szakképzési koncepció és terv szerves egységet alkotnak, ezért is fontos az érintett szervezetek jó együttműködése. A fő kihívásunk a vállalatok és munkáltatók igényeinek és szakképzés kínálatának harmóniáját megtalálni. Közös feladatunk továbbá a szakmák és a fizikai munka tiszteletének társadalmi elfogadottságának növelését elősegíteni. A 21. századi modern előrevivő technológiáinak használatát minden szinten támogatni. A Bizottság a munkája során elfogadva a duális képzés fontosságát, arra is figyelemmel volt, hogy nagyüzemi körülmények között sorozatgyártást végző nagyvállalatok. szakképzési igénye a jövőben igen korlátozott:. Természetesen előnyt jelenthet a releváns szakmunkás végzettség főleg a későbbiekben felsorolt hiányszakmákban, szakmacsoportokban. Fontos információ a megyei munkaerőpiacon, hogy a létszámtartás mellett és a fluktuációs folyamatok miatt, évente mintegy félszáz fő felvételével lehet számolni a fizikai állománynál. 1 Gondoljuk újra az oktatást: beruházás a készségekbe a jobb társadalmi-gazdasági eredmények érdekében. Európai Bizottság. 2012.11.20. Strasbourg -4-
A manuális tehetségek felemelése, megtalálása kiemelten fontos. Az út fontos elemei a sikeres szakmunkásokon, sikeres szakmákon és sikeres cégeken át vezet. 5 Valójában a társadalom megbecsülése, befogadása minden problémát megoldhatóvá tesz. Tegyünk ezért! 1.1 Összefoglalás a) Ez a dokumentum a Komárom-Esztergom megyei, Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság (MFKB) Szakképzési és Fejlesztési koncepció - ja ami az iskolai rendszerű szakképzés fejlesztésének Komárom- Esztergom megyére vonatkozó, a szakképzés irányainak és a beiskolázási arányok rövid és középtávú tervét tartalmazó koncepcióját tartalmazza. (2013-2020) b) A végleges koncepció a megye Területfejlesztési koncepciójának és tervének szerves részét képezi, amelynek készítője a KEM Önkormányzata. c) A bizottság együttműködik a Köznevelési Koncepció előterjesztés elkészítésében az Oktatási Hivatal képviselőivel. d) Területi hatálya: Komárom- Esztergom megye területe e) A koncepció hatálya kiterjed a Komárom- Esztergom megye területén lévő, illetve ott szakképzési tevékenységet folytató intézményekre, továbbá a velük kapcsolatban álló állami, önkormányzati, érdekvédelmi szervezetekre, a Komárom Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamarára, vállalkozásokra. -5-
2 Célok beazonosítása (Széll Kálmán Terv 2.0, KEM) 6 A kormány célja a szakképzés minőségének fejlesztése és munkaerő-piaci relevanciájának erősítése. A kombinált szakképzési reform javíthatja az egyén, a munkaadó és ezáltal az ország versenyképességét (Széll Kálmán Terv 2.0) Ennek jegyében 2011 végén módosításra kerültek a szakképzésről, valamint a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvények. Az új jogszabályok rendelkeznek olyan 2012-ben és 2013-ban életbe lépő változásokról, amelyek alapvető célja összehangolni a duális rendszerű képzés erősítése révén a szakképzést a gazdasági igényekkel. A szakképzési törvény növeli a gazdasági kamarák felelősségét a képzés gyakorlati megvalósításában. Sor kerül a térségi integrált szakképző központok átalakítására a szakképző iskolai rendszer átláthatóbbá és hatékonyabbá tétele érdekében. A tanulószerződés rendszere kiterjed majd a tanulószerződéssel eddig nem oktatható szakmákra is. 2012-2013 folyamán megjelennek az új szakképzési törvény végrehajtási rendeletei és lezajlik a teljes tartalmi újraszabályozás. Az EU-s támogatási programok ezen intézkedések megvalósulását fogják szolgálni. A fentiek keretében készül a megyei szakképzési koncepció. Meg kell találni azokat a problémákat, lehetőségeket, amelyek megoldása segíti és gazdagítja a térséget, ezáltal az egész fejlődéséhez is hozzájárul. 3 Helyzetelemzés, alapvető felvetések 3.1 Népesség (2011. évi népszámlálás) A megye népessége összesen 304628 fő, 158679 nő és 145949 férfi. -6-
Az öregedési trend növekedést mutat: egyre tovább élünk. Ugyanakkor a születések száma, így a beiskolázottak száma is folyamatosan csökkenést mutat, mind a fiúknál, mind a lányoknál. 7 3.2 Gazdaság A megye gazdasága az összehasonlító adatok 2012 tükrében a Közép Dunántúlon és országosan is kiemelkedő. A aktivitási ráta, foglalkoztatási arány, munkanélküliségi ráta a régióban a legjobb, országosan is a legjobbak között van. A beruházás 378 700 FT/lakos ugyancsak a legjobb Egy lakosra jutó ipari termelési érték 7 294,6 EFT ugyancsak a legjobb érték az országos adat több mint háromszorosa Összefoglalóan a megye jó pozícióban van, remélhetően a gazdaság újra növekedésnek indul. A megyei székhelyű ipar 2012 termelésében a meghatározó a feldolgozóipar 1991 md 30 807 dolgozó, ezen belül a gépipar 1613 md 20705 alkalmazott. A gépiparon belül a két meghatározó számítógép, elektronika, optika 754 md, 6378 alkalmazott és a járműgyártás 559 md, 5721 alkalmazott. KSH KOMAL 13. tábla A kereset gazdasági ágak szerint a legmagasabb a villamos energia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás havi nettó átlagkereset fizikai állomány 195 288 Ft. Feldolgozóipar ugyanez: 124 703 Ft. A mezőgazdaságban ugyanez: 124 703 Ft. (fizikai) KSH KOMAL 4. tábla. 3.3 Oktatás, Szakképzés, Mesterképzés A 21. század új kihívásokat hozott a tudás alapú társadalmat lassan computerizált tudásalapú társadalomnak hívjuk. Sok minden globálisan létezik és működik. Ugyanakkor Európában Magyarországon- csökken a népesség, a dilemma az, hogyan őrizzük meg versenyképességünket. -7-
Az EU Liszaboni stratégiá -ja 2010 re a világ legversenyképesebb tudásalapú társadalmát tervezte felépíteni. Ehhez kapcsolódóan 2002 ben a koppenhágai folyamat az oktatás - szakképzés megújítását tűzte zászlajára. Átláthatóság, rugalmasság és a tanulók támogatása. A szakképzés vonatkozásában a munkaerő piaci elvárásoknak való megfelelés. 8 Nagy figyelmet fordítanak a fiatalkori munkanélküliségre, az idegennyelv- tudásra valamint a digitális írástudásra. Két évente mérik az előre haladást és azt az érintett tagállami miniszterek, megvitatták, megvitatják. Végül 2012 december 20. n megszületett a Gondoljuk újra az oktatást beruházás a készségekbe kiemelten kívánja kezelni a korai iskola elhagyást, a fiatalkori munkanélküliséget. A magyarországi befogadó szakképzés kiemelt figyelmet érdemel. Az elkészült koncepciók programok a fentieknek megfelelnek megkönnyítve a pályázási lehetőségeket. 3.4 Megyei szakképzés, oktatás A népesség, azon belül a közoktatásba belépők száma is folyamatos csökkenést mutat. A megyében jelenleg 53 szakképző intézmény működik, döntően állami tulajdonban. A képzési idő 3 évre rövidült a cél egyrészt a gyakorlati képzés nagyobb arányban jelenjen meg a képzésben. A német duális képzés a modell. A TISZK ek szerepének tisztázása fontos lenne. El kell végezni a szükséges racionalizálásokat (infrastruktúra, párhuzamosságok). A szakképzet munkaerő a versenyképességünk záloga. Meg kell szüntetnünk közösen a közoktatással, hogy a szakképzés ne legyen a hátrányos helyzetű tanulók gyűjtőhelye. A 15 éves korosztály olvasási, szövegértési, matematika, fizika, kémia tárgyak, nyelv megfelelő ismerete fontos. A manuális tehetségek megtalálása díjazása, ezen keresztül is a szakmák, a fizikai munka általános megbecsülésének elérése. -8-
A legfontosabbak mit tanítsunk? Mit preferáljunk? Vannak e megfelelő minőségű információink? 9 Az általános iskolák kibocsájtásának középtávú ismerete a köznevelési terv része lesz. A pályaorientáció fontossága. Pályaválasztás szakképzés, szakközépiskola, gimnázium. A főiskolák, egyetemek befogadóképessége korlátozott. A gimnáziumi képzést ennek megfelelően kell alakítani. A szakközépiskolai képzés preferálása a gimnáziumokkal együtt, de nem a szakmák ellen, hanem mellett. a GVI előrejelzése alapján a megyében a szakiskolai tanuló aránya meghaladja a 30 % - t. Fontos a pontosabb meghatározáshoz a különböző szintek kibocsátásának előre jelzése. Fontos továbbá a pályakövetés (akik végeztek abban a szakmában végeztek, amelyben dolgoznak. Lásd még a dokumentumban a GVI észrevételeket). 4 Mesterképzés Magyarországon hosszú évek óta folyik mesterképzés, de a szakemberek elismertsége nagyon alacsony. Ausztriában, Németországban igen nagy hagyománya van, ezáltal presztízsnek tekintik, ha valaki mestervizsgával rendelkezik. A társadalmi elismertség sokkal erősebb, mint hazánkban. Tehát a koncepció egyik fundamentuma a mesterképzés erősítése, elismertetése a szakmákban. Az élethosszig tartó tanulás egyik fő állomásának kellene tekinteni a mesterré avatást. A megyében különösen nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy az oklevél átvétel ünnepélyes keretek között történjen, ezzel is a szakemberek elismertségére, megbecsülésére terelve a figyelmet. Mi a mesterlevél megszerzését a szakképzés legfelső fokának tartjuk, így is erősítve, hogy ezek az emberek szakmájukban kiváló teljesítményt nyújtanak, gyorsan és rugalmasan reagálnak a technikai kihívásokra és általános üzleti ismereteik magasabbak a szakmunkásokhoz képest. Ezért meg kell győzni a képzőhelyeket, az oktatókat, hogy tevékenységük fontos, és maguk is szerezzék meg a mesterlevelet, főleg mivel a szakképzésről szóló törvény előírja, hogy 2015-től azokban a szakmákban, ahol mesterképzés folyik, a gyakorlati oktatónak rendelkeznie kell mestervizsgával. -9-
Emellett elengedhetetlen, hogy a megfelelő személyi feltételek mellett a tárgyi feltételek is rendben legyenek a gyakorlati képzőhelyen. Ennek tükrében kiemelt jelentőségű a folyamatos ellenőrzés és visszajelzés a képzőhelyek felé. Mivel a tanult szakmáknak meg kell felelni a valós munkaerő-piaci igényeknek. 10 5 Pályaorientáció, pályakövetés Ahhoz hogy a munkaerő piacán a kereslet és kínálat azonos irányba induljon el az alapozást is biztosítanunk kell, vagyis az általános iskolából kilépő fiatalokat a helyes irányba kell terelnünk Ezt a tevékenységet a Kormányhivatal Munkaügyi Központjával közösen a Kereskedelmi és Iparkamaráknak kell elősegíteni. Célszerű a pályaorientáción belül az általános iskolák felső tagozatait megszólítani, szórólapokon, versenyeken, nyereményjátékokon keresztül. Folyamatos tájékoztatást adni a már meglévő szakmát tanulók elért sikereiről (Szakma Sztár Fesztivál), hogy kedvet kapjanak a szakmák elsajátításához. Üzemlátogatások szervezése és egyéb kiállításokon való részvétel, ahol lehetőség nyílik rá külföldi tanulmány utak biztosítása. Fontos a szülők bevonása, mert az otthoni, iskolaidő utáni hatások nagyban befolyásolják a tanuló orientálódását. A 2011.évi CLXXXVII.tv. értelmében, az életpálya-tanácsadási szolgáltatás magában foglalja a pályainformáció-nyújtást, a pályaválasztási tanácsadást, a továbbtanulási tanácsadást, a foglalkoztatás és munkába állás tanácsadást, a kompetenciák fejlesztését. Ezek segítik az élethosszig tartó tanulásba, illetve a munkavilágában való megfelelő, sikeres életpálya alakulását. Összességében a pályaorientáció és a pályakövetés elősegíti, hogy a kezdő munkavállalók el tudjanak helyezkedni és ne a munkanélküliek táborát bővítsék a következő években. 5.1 Fiatalkori munkanélküliség A fiatalkori munkanélküliség az egész EU ban komoly probléma. Az első munkahely megszerzése nálunk sem egyszerű. A támogatás program éppen most indult reméljük sikeres lesz. A probléma összefügg nyilván az iskolák, képzési intézmények hatékonyságával. A megoldás egyik oldala a vállalatok támogatása, amennyiben első munkahelyes alkalmazottakat alkalmaznak, a másik az iskolák és képzési intézmények hatékonyságának növelése.(hosszabb távon) -10-
A következő ábra a megyei munkaerő mozgásának alakulását szemlélteti 11 6 A gyakorlati képzés, tanulószerződések A vállalati, munkáltatói kapcsolatok igen fontos elemei a szakképzés megújulásának. Ezek a folyamatok a kamarák jóvoltából már működtek, és átalakításra kerültek az új törvényeknek megfelelően. Mik is ezek? Egyrészt a képzők vizsgáztatók, műhelyek minőségi követelményei, másrészt ezek szabályozása. 2012. november 30. áig 1532 tanulószerződés kötetett, 494 képzőhely vett részt a tanulók oktatásában. 7 Rövid távon megoldandó feladatok a) A területfejlesztési koncepció jövőképe programjainak terveihez illeszteni a koncepciót -11-
b) Az MFKB keres kínál információs ajánló rendszerének kialakítása, melynek forrása az alapfokú iskolák kibocsátása, szakiskolák és középiskolák aktuális képzési struktúrája és szakember kibocsátása. Mindemellett a tanárok, gyakorlati tanárok, vizsgáztatók észrevételei, ajánlásai, pályakövetés. 12 c) Új OKJ k ajánlása, megszüntetése. d) Több tanulószerződés kötése. e) A vállalatok meggyőzése a szakképző rendszer támogatásának fontosságáról (lehetséges út egyfajta elszámolási rendszer, hogy mire is költöttük a befizetéseket). f) Társadalmi jelentés kiadása (merre megyünk, mit csinálunk, miért jó ez) 8 Koncepció Jól működő befogadó szakképzési rendszer elérése. Korai iskolaelhagyás minimalizálása maximum. 10% A fiatalkori munkanélküliség megfelezése Új OKJ ajánlások rendszerének kialakítása. Társadalmi jelentések rendszerének kialakítása 8.1 Előzmények 8.1.1 Kiinduló pont A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 82. a) pont: A bizottság (MFKB)[ ] kidolgozza az iskolai rendszerű szakképzés fejlesztésének az adott megyére vonatkozó, a szakképzés irányainak és a beiskolázási arányok rövid és középtávú tervét tartalmazó koncepcióját (szakképzés-fejlesztési koncepció), amely a megye, illetve a fővárosi területfejlesztési koncepció és területfejlesztési program részét képezi, -12-
A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 13. (2) bekezdés b) pont: A megyei önkormányzat [ ] a megyei jogú város önkormányzata bevonásával kidolgozza és elfogadja - az országos területfejlesztési koncepcióval összhangban - a megye hosszú távú területfejlesztési koncepcióját (a továbbiakban: megyei területfejlesztési koncepció), illetve - a megyei területfejlesztési koncepció és területrendezési terv figyelembevételével - a megye fejlesztési programját és az egyes alprogramokat 13 A nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény 75. (1) bekezdés: Az oktatásért felelős miniszter a köznevelési feladatok megszervezéséhez szükséges döntései előkészítése céljából a hivatal (Oktatási Hivatal) előterjesztése alapján a kormányhivatalok közreműködésével, valamint a helyi önkormányzatok véleményének kikérésével és közreműködésével megyei szintű bontásban feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési tervet készít, amelynek része a megyei szakképzési terv. A települési önkormányzat a köznevelés-fejlesztési tervhez adott véleményéhez beszerzi a településen működő köznevelési intézmények nevelőtestületei, a köznevelési intézményben közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony keretében foglalkoztatottak közössége (a továbbiakban: alkalmazotti közösség), szülői és diákszervezeteinek véleményét. A hivatal a megyei szakképzési terv elkészítéséhez beszerzi a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter véleményét. A jogszabályok alapján nem tisztázott a szakképzés-fejlesztési koncepció és a megyei szakképzési terv viszonya. A köznevelési és szakképzési koncepció és terv, döntően azonos adatbázisra kellene épülnie, aminek az alapja KIR STAT rendszer. Fontos lenne kialakítani egy beszámoló rendszert, amelyet az érintett szervezetek használhatnak feladataik megoldásához. A társadalmi közlésre szánt verzió fejlesztésével együtt. Minden készülő koncepció, program része a megye társadalmi, gazdasági helyzete? -13-
Jelen pillanatban nincs rendezve a viszony a két tervezési feladatcsoport között. Különböző jogszabályok írják elő a dokumentumok elkészítését. Az MFKB-k a szakképzés-fejlesztési koncepciót készítik el! Ennek tartalmi, formai követelményei illetve a vonatkozó határidő nincs jogszabályban meghatározva. A programok, koncepciók és tervek viszonya egymáshoz: 14 0 Területfejlesztési program Területfejlesztési koncepció Szakképzés-fejlesztési koncepció Köznevelésfejlesztési terv Megyei szakképzési terv -14-
8.2 Tartalmi javaslat a megyei fejlesztési és képzési bizottságok által kidolgozandó szakképzés fejlesztési koncepcióra 15 A 2011. év CLXXXVII. tv. 82. a) pontja értelmében az MFKB feladata kidolgozni az adott megye szakképzés-fejlesztési koncepcióját, melynek része a képzési irányok és beiskolázási arányok rövid és középtávú terve is. A koncepciónak hatékonyan hozzá kell járulnia az MFKB-k munkájához, ugyanakkor olyan szakképzés-fejlesztési célokat és elveket kell meghatároznia, melyek alkalmasak a munkaerőpiac igényeinek megfelelő szakmaszerkezet és megyei szakképzési rendszer kialakítására. A koncepció integrálja azokat az információkat, melyek eltérő intézményrendszerekben, eltérő forrásokból összegyűjtve egymással átfedésben állnak rendelkezésre. Ezek elemzésével, következtetések levonásával segítve az adott megye egységes szakképzési képének feltárását, rávilágítva azokra a kulcsjellemzőkre, melyek további erősítése vagy visszafordítása hozzájárulhat egy eredményes, hatékony és átlátható szakképzési rendszer kialakításához. Milyen információkra van szükség a fentiek mellett egy működő struktúra kialakításához: a várható beruházások ismerete (zöld, barna, vállalati intézményi). Meg kell határozni a szükséges humánerőforrás igényeket és hatását a szakképzésre. Meg kell találni a vállalatokkal, intézményekkel munkáltatókkal az együttműködés lehetőségeit módját az érdekeltség kialakításának. Jelenleg ezek nem állnak rendelkezésre, így a tervezés nem kézenfekvő. -15-
9 Helyzetelemzés 16 9.1 Jogszabályi környezet vizsgálata, meghatározó rendelkezések értelmezése, felvázolása, az összefüggések feltárása. Kapcsolódó jogszabályok köre: 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 2011. évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról 2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 150/2012. Kormányrendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásáról 202/2012. Kormányrendelet a Intézményfenntartó Központról 9.2 Közigazgatási, intézményi, szervezeti struktúra elemzése A fővárosi és megyei kormányhivatalok Klebersberg Intézményfenntartó Központ Nemzeti Munkaügyi Hivatal Oktatási Hivatal Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Kereskedelmi és Iparkamara, Agrárkamara, gazdasági érdekképviseletek, munkavállalói érdekképviseletek, szakmai kamarák, szakmai szervezetek A struktúra adott a hatékony működés az együttműködési hálók kialakításán és az áramló információk minőségén múlik. A koncepcióknak erre is ajánlást kell tennie. -16-
17 9.3 Megyei szakképzési, gazdasági, munkaerő-piaci helyzetkép 9.3.1 Intézménystruktúra A szakképzés tipikus útjai (feltételezve, hogy a diák elvégzi a megkezdett képzést) Megjegyzés: a halványabb színek a nem szakképzésbe tartozó képzéseket jelölik Forrás: KERESLET_TANULO_2013 MKIK 9.3.2 Szakmastruktúra A szakmastruktúrát döntési információkkal a bizottság által használt irányarány táblázat tartalmazza. A dokumentum részének kell tekinteni. -17-
9.4 Beiskolázási és kibocsátási adatok (itt az általános iskolai tanulólétszámokat is szükséges feldolgozni) 18 A stratégiának figyelembe kell venni a megyére jellemző szakképzési szerkezet működését, hatékonyságát alapvetően befolyásoló tényezőket. Az intézmények nagy része egy fenntartóhoz került és ez lehetőséget nyújt az új helyzetek rugalmasabb kezelésére. Fontos, hogy a jövőben megkötendő együttműködési megállapodásokat a munkaerő igényeihez hangolja a kormányhivatal. A képző intézmények a jogszabályban meghatározott keretek között működnek. A központi programokban lévő tananyagok tartalma esetenként találkozik az egyes munkaadó konkrét igényével. Feladataink között kell, hogy szerepeljen az igények földrajzi felosztásának felmérése, illetve a tömbösített gyakorlati képzés létrehozása a korszerűen felszerelt tanműhelyek és a rendelkezésre álló kollégiumi szabad kapacitások igénybe vételével, mivel a szakmaválasztás területén a tanulóknál gyakran előfordul, hogy a tanulók nem az érdeklődése szerint, hanem a földrajzi elhelyezkedés alapján választanak szakmai képzést. Figyelembe kell venni a HÍD programok támogatását, mely az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján került előtérbe, vagyis, hogy az általános iskolát végzettek nagy hányada nem felel meg a középiskolai körülményeknek anélkül, hogy a színvonal ne csökkenne. A szakiskolába érkező fiatalok gyakran magatartási problémák, és alapismeretek hiánya miatt nem feleltek meg a szakközépiskolák és gimnáziumok követelményeinek. Sajnos, így nagyon nehéz jó szakembereket is képezni. A HÍD program elemei: A Híd I. programban szervezett nevelés-oktatás felkészíti a tanulókat az egyéni képességeikhez igazodó tanulási módszerek elsajátítására, illetve pályaorientációs tevékenység keretében megismerteti a tanulókat a munkaerőpiacra történő belépéshez szükséges ismeretekkel. A Híd I. program keretében a tanuló középfokú iskolába történő felvételi vizsgát tesz. A program végén a tanulmányi követelmények teljesítéséről a szervező iskola tanúsítványt állít ki. A Híd II. program (ha a tanuló tizenötödik életévét betölti, de legalább hat általános iskolai évfolyamot sikeresen elvégzett) fejleszti a jogszabályban meghatározott egyes szakmák sikeres elsajátításához szükséges készségeket, szakmacsoporton belüli pályaorientációs feladatokat lát el, rész-szakképesítés megszerzésére készíthet fel. A Híd II. program záróvizsgával zárul, a sikeres záróvizsga részszakképesítést tanúsít és középfokú iskolában történő továbbtanulásra -18-
jogosít. A tanuló a program sikeres befejezése után a szakképzési évfolyamon, évfolyamokon felkészül a szakmai vizsga letételére. 19 A kővetkező T04 Tanulók száma évenként és szakmánként című táblán az egyes évek oszlopai a legnagyobb létszámú szakmák sorrendjében vannak rendezve. -19-
2007-2008 TSZ 2008-2009 TSZ 2009-2010 TSZ 2010-2011 TSZ 2011-2012 TSZ Fodrász 96 Élelmiszer és vegyiáru eladó 194 ( 31 Élelmiszer 341 01 1000 és ) vegyiáru eladó 159 ( 31 Szakács 341 01 1000 31 02) 206 Szakács 239 Szakács 92 Szakács ( 33 811 03 1000 00109 ) Szakács ( 33 811 03 1000 00158 ) Élelmiszer- és vegyiáru-eladó 181 Élelmiszer- és vegyiáru-eladó 179 Asztalos 62 Pincér ( 33 811 02 1000 00 00 81) Pincér ( 33 811 02 1000 00 100) Pincér 120 Pincér 127 Élelmiszer-vegyiáru kereskedő 56 Karosszérialakatos (31 52569 03 1000 Fodrász 00 00 )( 33 815 01 1000 0093 00) Bútorasztalos 90 Kőműves 90 Vegyipari gépésztechnikus 49 Fodrász ( 33 815 01 1000 0063 ) Bútorasztalos ( 33 543 01 1000 89 00 Fodrász 00) 74 Bútorasztalos 77 Vízvezeték- és központifűtés 48 szerelő Hegesztő ( 31 521 11 0000 00 56 00 ) Karosszérialakatos ( 31 5256003 1000 Kőműves 00 00 ) 70 Fodrász 69 Pincér 46 Gépi forgácsoló ( 31 521 09521000 Hegesztő ) ( 31 521 11 0000 5300 ) Hegesztő 57 Karosszérialakatos 53 Szobafestő-mázoló-tapétázó 45 Vegyipari gépésztechnikus 50( 52 Kőműves 5449 02 )?( 31 582 15 1000 00 5300 ) Festő, mázoló és tapétázó 56 Hegesztő 52 Villanyszerelő 40 Bútorasztalos ( 33 543 01 1000 45 ) Vegyipari gépésztechnikus 53( 52 5449 Karosszérialakatos 02 ) 55 Szerszámkészítő 49 Cukrász 37 Szakács ( 33 7826 02 ) 45 Gépi forgácsoló ( 31 521 0949 1000 Szerszámkészítő 00 00 ) 51 Gépi forgácsoló 47 Kőműves 36 Szobafestő-mázoló és tapétázó 43 Cukrász ( 31 5216 ( 33 17 811 ) 01 0000 0000) 44 Vegyipari gépésztechnikus49 Pék-cukrász 47 Karosszérialakatos 34 Műszakicikk eladó ( 31 3414101 0010 Villanyszerelő ) ( 33 522 04 1000 44 00 Villanyszerelő 00 ) 49 Autószerelő 45 Ács-állványozó 32 Kozmetikus ( 52 815 01 00004000 00 Festő,mázoló ) és tapétázó 42 ( 33 582 Gépi 04 forgácsoló 1000 00 00 ) 46 Vegyipari gépésztechnikus 41 Szerszámkészítő 32 Fodrász ( 33 7812 01 ) 36 Autószerelő ( 51 5252 01 1000 41 00 Autószerelő 00 ) 38 Festő, mázoló és tapétázó 40 Élelmiszer és vegyi áru eladó 32 Kőműves ( 31 582 15 1000 00 3400 ) Autóelektronikai műszerész 36 ( 52 Cukrász 525 01 1000 00 00 ) 38 Ács, állványozó 36 Ruházati kereskedő 30 Asztalos ( 33 5262 01 ) 31 Kozmetikus ( 52 815 01 00003600 00 Autóelektronikai ) műszerész32 Ruházati eladó 36 Fémforgácsoló 27 Villanyszerelő ( 33 522 04 1000 29 00 Ács,állványozó 00 ) ( 33 582 01 1000 35 00 Ruházati 00) eladó 30 Villanyszerelő 36 Kozmetikus 26 Szerszámkészítő ( 33 521 08 280000 Szerszámkészítő )? ( 33 521 08300000 Autótechnikus ) 29 Cukrász 34 Autószerelő 25 Ács ( 33 582 01 1000 ) 26 Műszakicikk eladó ( 31 34128 01 0010 Ács, ) állványozó 28 Autótechnikus 26 Épületburkoló 25 Cukrász ( 33 811 01 0000 0026 ) Géplakatos ( 31 521 10 1000 2300 00) Géplakatos 24 Hűtő- és klímaberendezés-szerelő, 25 karbantartó Géplakatos 21 Autószerelő ( 51 525 01 1000 25 00 00 Hűtő- ) és klímaberendezés- 23 szerelő, Kozmetikus karbantartó ( 33 522 02240000 Géplakatos 00 00) 23 Szellőző és klímaberendezés 21 szerelő Autóelektronikai műszerész 23 ( 52 Pék- 525 cukrász 01 1000 00 ( 3300 541 ) 05 1000 2300 00 Műszakicikk ) eladó 21 Műszakicikk eladó 20 Vas- és műszaki kereskedő 21 Vízvezeték- és központifűtés- 21 szerelő Központifűtés ( 31 5216 és 20 csőhálózat ) 19 szerelő( Pék-cukrász 31 582 09 0010 31 03) 21 Autóelektronikai műszerész18 Hegesztő 20 Autótechnikus ( 51 525 01 0001 18 54 Ruházati 01 ) eladó ( 31 341 0118 0010 Hűtő- ) és klímaberendezés-szerelő, 20 Központifűtés- karbantartóés csőhálózat-szerelő 17 Nyomdai segédgépmester20 Cukrász ( 33 7826 01 ) 17 Burkoló (33 582 03 1000 0000 17) Központifűtés- és csőhálózat-szerelő 17 Kozmetikus 16 Gépi forgácsoló 19 Pincér ( 33 7822 01 ) 16 Bolti eladó ( 31 341 01 00001200 00) Szerkezetlakatos 17 Szerkezetlakatos 10 Autóelektronikai műszerész 18 Villanyszerelő ( 33 5216 0316) Vízvezeték- és vízkészülék szerelő 10 Burkoló ( 31 582 09 0010 31 04 ) 13 Burkoló 9 Műszakicikk eladó 15 Festő,mázoló és tapétázó 14 ( 33 582 Könyvkötő 04 1000 () 31 527 01 0000 0000 8 ) Vízvezeték- és vízkészülék-szerelő 11 Festő,díszítő, mázoló és tapétázó 7 Háztartás-elektronikai műszerész 15 Bolti eladó ( 31 341 01 0000 1200 00 Pék ) ( 33 541 04 0000 00 00 ) 7 Könyvkötő 9 Könyvkötő 7 Pék-cukrász 14 Központifűtés és csőhálózat 12 szerelő Gázfogyasztó- berendezés és 5 csőhálózat Bolti eladó szerelő (31 582 097 0010 Szobafestő 3102 ) 7 Összesen: 1154 Összesen: 1423 Összesen: 1383 Összesen: 1522 Összesen: 1532 -ebből rejtett sorok 100 151 15 39 50 Tankerület 9. évfolyam szakmacsoportonkénti jelentkezők és felvettek száma 20
2010/2011 2011/2012 2012/2013 2010/2011 2011/2012 2012/2013 2010/2011 2011/2012 2012/2013 az engedélyezett férőhelyek tükrében 21 8177 7354 8215 3659 3870 3635 1934 1696 1785 Tankerület Település OM azonosító Szakmacsoportonként az intézménybe 9. évfolyamra jelentkezők száma Szakmacsoportonként a 9. évfolyamra az engedélyezett férőhelyek száma Szakmacsoportonként a 9. évfolyamra felvettek száma Esztergom Dorog 037882 222 130 84 71 35 35 66 32 31 Esztergom Esztergom 031940 2 004 1 977 1 800 728 784 646 498 454 432 Esztergom Nyergesújfalu 200047 124 42 46 26 21 0 26 14 0 Kisbér Kisbér 031862 232 215 187 219 170 117 65 62 52 Komárom Ács 200356 3 28 0 0 15 0 0 15 0 Komárom Bábolna 200209 54 62 87 35 36 60 30 33 46 Komárom Komárom 031957 1 677 1 386 1 453 1 422 1 654 1 428 401 328 325 Oroszlány Oroszlány 031932 35 39 227 35 0 245 7 0 35 Tata Neszmély 031905 7 23 27 40 85 70 2 11 10 Tata Tata 031966 1 408 1 434 1 406 390 380 286 324 232 220 Tatabánya Tatabánya 031858 2 411 2 018 2 898 693 690 748 515 515 634 Összesen: 8 177 7 354 8 215 3 659 3 870 3 635 1 934 1 696 1 785 Forrás: KIR STAT -21-
Szint Tanulmányi terület Sorszám 9.5 Tanulólétszámra vonatkozó prognózis (az előző pont adataira építve) 22 Az f pontban a GVI kutatásokból találunk információkat. 9.6 RFKB -k és MFKB -k döntései, azok érvényesülése A megyék újra pozícionálásával megalakultak az MFKB k fontos feladatuk a szakmai képzések megítélése azon keresztül, hogy meghatározzák a nem támogatott, és támogatott szakmákban Az utóbbin belül kiválasztják a 10 hiányszakmát, amelyeket a legfontosabbnak ítélnek. A részletes döntés előkészítési anyag hozzáférhető. A legutóbbi döntés eredménye az alábbi ajánlás. Az MFKB Irány Arány javaslata hiány szakképesítésekre Szakképesítés azonosító száma Szakképesítések/szakképesítés-ráépülések megnevezése 1 2 3 4 5 6 7 8 35 521 01 CNC gépkezelő 34 522 03 Elektronikai műszerész 34 521 03 Gépi forgácsoló 34 521 06 Hegesztő 34 521 04 Ipari gépész 34 582 08 Kőműves és hidegburkoló 35 521 02 Mezőgazdasági gépjavító 34 521 10 Szerszámkészítő 9 34 762 01 Szociális gondozó és ápoló 10 34 522 04 Villanyszerelő
Támogatott és szakmacsoportok javaslata az 23 MFKB részéről 2014/2015-re ÁSZ Ágazat megnevezése I. Egészségügy II. III. IV. Egészségügyi technika Szociális Pedagógia Korlátozás nélkül támogatott /korlátozottan támogatott/ nem támogatott korlátozás nélkül támogatott korlátozás nélkül támogatott korlátozás nélkül támogatott korlátozás nélkül támogatott Ha korlátozottan támogatott: keretszám? Ha a keretszám kisebb, mint az Nkt. szerinti maximális osztálylétszám: szöveges indoklás Ha : Indoklás? Ha az indoklás egyéb: szöveges kifejtés VII. Bányászat A szakképesítésre egyáltalán nincs / nem várható munkaerő-piaci igény korlátozás nélkül VIII. Épületgépészet támogatott korlátozás nélkül IX. Gépészet támogatott X. Kohászat korlátozás nélkül XI. Villamosipar és elektronika támogatott korlátozás nélkül XII. Távközlés támogatott XIII. Informatika 80 korlátozás nélkül XIV. Vegyipar támogatott korlátozás nélkül XV. Vegyész támogatott korlátozás nélkül XVI. Építőipar támogatott korlátozás nélkül XVII. Könnyűipar támogatott korlátozás nélkül XVIII. Faipar támogatott XIX. Nyomdaipar 100 XX. Közlekedésépítő A szakképesítésre egyáltalán nincs / nem várható munkaerő-piaci igény
XXI. Közlekedés 100 korlátozás nélkül XXII. Közlekedésgépész támogatott korlátozás nélkül XXIII. Környezetvédelem-vízgazdálkodás támogatott korlátozás nélkül XXIV. Közgazdaság támogatott XXV. Ügyvitel 100 korlátozás nélkül XXVI. Kereskedelem támogatott korlátozás nélkül XXVII. Vendéglátóipar támogatott XXVIII. Turisztika 60 24 XXIX. Optika A szakképesítésre egyáltalán nincs / nem várható munkaerő-piaci igény XXX. Szépészet 60 korlátozás nélkül XXXI. Mezőgazdasági gépész támogatott korlátozás nélkül XXXII. Erdészet és vadgazdálkodás támogatott korlátozás nélkül XXXIII. Mezőgazdaság támogatott korlátozás nélkül XXXIV. Kertészet és parképítés támogatott korlátozás nélkül XXXV. Földmérés támogatott XXXVI. Élelmiszeripar 100 XXXVII. Sport 80-24-
Az MFKB Irány arány javaslat szakképesítésenként 25 Szakképesítések/szakképesítésráépülések megnevezése Korlátozás nélkül támogatott /korlátozottan támogatott/ Abroncsgyártó Agrár áruforgalmazó szaktechnikus Asztalos Audio- és vizuáltechnikai műszerész Autóelektronikai műszerész Autógyártó Automatikai technikus Autószerelő Autótechnikus Avionikus Ács Állattartó szakmunkás Állattenyésztő és állategészségügyi technikus Ápoló Bádogos Bányaipari technikus Belovagló Biogazdálkodó Bor- és pezsgőgyártó szaktechnikus Bőrdíszműves Bőrfeldolgozó-ipari technikus CAD-CAM informatikus Cipőkészítő CNC gépkezelő Cukor- és édesipari szaktechnikus Cukrász Csecsemő és gyermekápoló Dekoratőr Dísznövénykertész Dízelmotoros vasúti jármű szerelője Drog- és toxikológiai technikus Egészségügyi asszisztens Eladó Elektromechanikai műszerész Elektromos gép- és készülékszerelő Elektronikai műszerész Elektronikai technikus Erdészeti és vadgazdálkodási technikus
Erdészeti gépésztechnikus Erdészeti szakmunkás Erjedés- és üdítőitalipari szaktechnikus Erősáramú elektrotechnikus Édesipari termékgyártó Élelmiszeripari analitikus technikus Élelmiszeripari gépésztechnikus Élelmiszeripari szakmunkás Élelmiszeripari technikus Épület- és szerkezetlakatos Épületgépész technikus Faipari technikus Fegyverműszerész Fehérnemű-készítő és kötöttáru összeállító Festő, mázoló, tapétázó Férfiszabó Finommechanikai műszerész Fitness-wellness instruktor Fluidumkitermelő technikus Fodrász Fogászati asszisztens Foglalkozás-szervező Fogtechnikus Fogtechnikus gyakornok Formacikk-gyártó Fotográfus és fotótermék-kereskedő Földmérő, földügyi és térinformatikai technikus Gazda Gazdasági informatikus Gáz- és hőtermelő berendezés-szerelő Gerontológiai gondozó Gépgyártástechnológiai technikus Gépi forgácsoló Gépjármű mechatronikus Gépjármű-építési, szerelési logisztikus Gépjárműépítő, szerelő Gumiipari technikus Gyakorló ápoló Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló Gyakorló fodrász Gyakorló gyógyszertári asszisztens Gyakorló képi diagnosztikai, nukleáris medicina és sugárterápiás asszisztens 26-26-
Gyakorló klinikai laboratóriumi asszisztens Gyakorló kozmetikus Gyakorló mentőápoló Gyakorló szövettani asszisztens Gyártósori gépbeállító Gyermekotthoni asszisztens Gyógy- és fűszernövénytermesztő Gyógy- és sportmasszőr Gyógypedagógiai segítő munkatárs Gyógyszeripari laboratóriumi technikus Gyógyszertári asszisztens Hajózási technikus Halász, haltenyésztő Hegesztő Hídépítő és -fenntartó technikus Hulladékgazdálkodó szaktechnikus Hús- és baromfiipari szaktechnikus Húsipari termékgyártó Hűtő- és légtechnikai rendszerszerelő Hűtő-, klíma- és hőszivattyú berendezés-szerelő Idegenvezető Infokommunikációs hálózatépítő és üzemeltető Informatikai rendszergazda Ipari gépész Ipari gumitermék előállító Irodai asszisztens IT mentor Járműfényező Járműipari fémalkatrész-gyártó Járműkarosszéria előkészítő, felületbevonó Járműkarosszéria készítő, szerelő Karosszérialakatos Kályhás Kárpitos Kereskedő Kertész Kertészeti szaktechnikus Képi diagnosztikai, nukleáris medicina és sugárterápiás asszisztens Kiadványszerkesztő Kisgyermekgondozó, -nevelő Kishajóépítő, -karbantartó Klinikai fogászati higiénikus 27-27-
Klinikai laboratóriumi asszisztens Kohászati technikus Korrektor Kozmetikus Kőfaragó, műköves és épületszobrász Kőműves és hidegburkoló Könyvkötő és nyomtatványfeldolgozó Környezetvédelmi technikus Környezetvédelmi-mérés szaktechnikus Közlekedésautomatikai műszerész Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő Közúti közlekedésüzemvitel-ellátó Laboratóriumi technikus Lakberendező Látszerész és fotócikk-kereskedő Légi közlekedésüzemvitel-ellátó Létesítményi energetikus Logisztikai ügyintéző Lovastúra-vezető Lovász Magasépítő technikus Malom- és keveréktakarmány-ipari szaktechnikus Matróz-gépkezelő Mechatronikai technikus Mechatronikus-karbantartó Mentálhigiénés asszisztens Mentőápoló Mezőgazdasági gazdaasszony, falusi vendéglátó Mezőgazdasági gépész Mezőgazdasági gépésztechnikus Mezőgazdasági gépjavító Mezőgazdasági technikus Mélyépítő technikus Molnár Motorkerékpár-szerelő Műanyagfeldolgozó Műanyagfeldolgozó technikus Műbútorasztalos Műemlékfenntartó technikus Műemléki díszítőszobrász Műemléki helyreállító Műszaki informatikus 28-28-
Műszeres analitikus Nonprofit menedzser Női szabó Növényvédelmi szaktechnikus Nukleáris környezetvédelmi szaktechnikus Nyomdaipari gépmester Optikai üvegcsiszoló Ortopédiai műszerész Orvosi elektronikai technikus Papíripari technikus Parképítő és fenntartó technikus Patkolókovács Pedagógia és családpedagógia mentor Pék Pénzügyi termékértékesítő (bank, befektetés, biztosítás) Pénzügyi-számviteli ügyintéző Pincér Postai üzleti ügyintéző Pszichiátriai gondozó Rehabilitációs nevelő, segítő Rekonstrukciós és műemléki festő, mázoló Repülőgépész Repülőgépsárkány-szerelő Ruhaipari technikus Sommelier Speciális állatfeldolgozó Sportedző (a sportág megjelölésével) Sütő- és cukrászipari szaktechnikus Szakács Szállítmányozási ügyintéző Számítógép-szerelő, karbantartó Szárazépítő Szenvedélybeteg gondozó Szerszámkészítő Szociális asszisztens Szociális gondozó és ápoló Szociális szakgondozó Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző Szoftverfejlesztő Szórakoztató zenész, énekes szólista szakmairány Szórakoztató zenész, fafúvós szakmairány Szórakoztató zenész, rézfúvós szakmairány 29-29-
Szórakoztató zenész,húros/vonós szakmairány Szórakoztató zenész, billentyűs szakmairány Szórakoztató zenész, ütős szakmairány Szőlész-borász Szövettani asszisztens Tartósítóipari szaktechnikus Távközlési technikus Tejipari szaktechnikus Települési környezetvédelmi szaktechnikus Természetvédelmi szaktechnikus Tetőfedő Textilipari technikus Térképész szaktechnikus Turisztikai szervező, értékesítő Útépítő Útépítő és -fenntartó technikus Ügyviteli titkár Vadászpuska műves Vasútépítő és -fenntartó technikus Vasútforgalmi szolgálattevő Vasúti árufuvarozási ügyintéző Vasúti személyszállítási ügyintéző Vasúti villamos jármű szerelője Vasúti vontatott jármű szerelője Vasútijármű-technikus Vállalkozási és bérügyintéző Vám-, jövedéki- és termékdíj ügyintéző Vegyipari technikus Vendéglátásszervező-vendéglős Vendéglátó eladó Vendéglátó-üzletvezető Vidékfejlesztési szaktechnikus Villanyszerelő Virágdekoratőr Virágkötő és virágkereskedő Víz- és csatornaműkezelő Víz-, csatorna- és közmű- rendszerszerelő Vízépítő technikus Vízgazdálkodó szaktechnikus Vízgépészeti és technológiai berendezésszerelő Vízi közlekedésüzemvitel-ellátó Vizi sportmotor-szerelő Vízügyi technikus 30-30-
Zöldség- és gyümölcstermesztő 31 9.7 A szakképzett munkaerő kereslettel kapcsolatos kamarai kutatások elmúlt 5 éves adatainak elemzése Az MKIK GVI - MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet- olyan non-profit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat. Célja, hogy elméletileg és empirikusan megalapozott ismereteket és elemzéseket nyújtson a magyar gazdaság és a magyar vállalkozások helyzetét és kilátásait befolyásoló gazdasági és társadalmi folyamatokról. Az MKIK GVI gondozásában jelentek meg egyrészt, az elmúlt évek (2010-2013) egy-egy kutatási jelentése a pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzetéről. Az elemzések a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2010-2013, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (MFKB és a korábbi RFKB k) részére készültek elsődlegesen. A jelentések, a pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzetét, elhelyezkedési lehetőségeit, valamint szakmájukról, munkájukról alkotott véleményüket és a 2009 óta ezen területeken bekövetkezett változásokat térképezi fel. másrészt, A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása címmel párhuzamosan a fentiekkel jelentek meg kutatások. A vállalatok oldalát és a jövőt kutatva! A kutatási jelentések (lásd még irodalomjegyzék) elérhetők a www.mkik.hu honlapon. a következőkben a 2013 jelentések néhány részletét mutatjuk a szerzők megállapításaival. -31-
32 A minta megyék szerinti megoszlása, 2013, N=1850 Megye Elemszám Százalék Baranya 77 4,2 Bács-Kiskun 150 8,1 Békés 59 3,2 Borsod-Abaúj-Zemplén 166 9,0 Budapest 198 10,7 Csongrád 90 4,9 Fejér 72 3,9 Győr-Moson-Sopron 88 4,8 Hajdú-Bihar 95 5,1 Heves 75 4,1 Jász-Nagykun-Szolnok 62 3,4 Komárom-Esztergom 98 5,3 Nógrád 19 1,0 Pest 120 6,5 Somogy 79 4,3 Szabolcs-Szatmár-Bereg 81 4,4 Tolna 140 7,6 Vas 50 2,7 Veszprém 61 3,3 Zala 70 3,8 Összesen 1850 100,0 Forrás: MKIK GVI Pályakezdő szakmunkások piaci helyzete 2013-32-
Megyék szerint az alkalmazotti státusz Győr-Moson-Sopron megyében és Komárom-Esztergomban a leggyakoribb, a munkanélküliség pedig leginkább Hajdú-Bihar és Nógrád megyékben a legelterjedtebb a megkérdezett fiatalok körében (lásd az 5.1-5.4. táblázatokat). 33 A megkérdezettek munkaerő-piaci státusza (százalék), 2009-2013, N 2009 =2884, N 2010 =2911, N 2011 =2915, N 2012 =1868, N 2013 =1779 százalék A megkérdezettek munkaerő-piaci státusza (százalék), 2009-2013 60 50 40 50,4 46,0 44,6 44,8 38,8 2009 2010 2011 2012 2013 30 20 28,3 25,2 24,1 23,2 19,9 32,4 29,0 29,1 22,6 20,1 10 0 0,8 0,8 0,4 0,4 0,4 3,9 3,2 1,9 1,3 2,2 1,8 0,6 1,1 0,7 1,6 Alkalmazott Vállalkozó Alkalmi munkás Munkanélküli Tanuló Egyéb (GYES, GYED, háztartásbeli stb.) Forrás: KERESLET_TANULO_2013-33-
: A megkérdezettek jelenlegi munkaerő-piaci státusza megyék szerint, 2013 Alkalmazott Vállalkozó Alkalmi munkás Munkanélküli Tanuló Egyéb (GYES, GYED, háztartásbeli stb.) Összesen 34 Esetszám Százalék Esetszám Százalék Esetszám Százalék Esetszám Százalék Esetszám Százalék Esetszám Százalék Esetszám Százalék Baranya 35 45,5 1 1,3 1 1,3 29 37,7 11 14,3 0 0,0 77 100,0 Bács-Kiskun 91 60,7 1 0,7 2 1,3 29 19,3 24 16,0 3 2,0 150 100,0 Békés 33 55,9 0 0,0 1 1,7 18 30,5 7 11,9 0 0,0 59 100,0 Borsod-Abaúj- Zemplén 77 46,4 0 0,0 9 5,4 55 33,1 24 14,5 1 0,6 166 100,0 Budapest 87 43,9 0 0,0 8 4,0 20 10,1 82 41,4 1 0,5 198 100,0 Csongrád 53 58,9 0 0,0 1 1,1 21 23,3 14 15,6 1 1,1 90 100,0 Fejér 40 55,6 1 1,4 1 1,4 7 9,7 23 31,9 0 0,0 72 100,0 Győr-Moson- Sopron 65 73,9 1 1,1 2 2,3 12 13,6 8 9,1 0 0,0 88 100,0 Hajdú-Bihar 29 30,5 1 1,1 1 1,1 45 47,4 18 18,9 1 1,1 95 100,0 Heves 38 50,7 0 0,0 0 0,0 18 24,0 15 20,0 4 5,3 75 100,0 Jász-Nagykun- Szolnok Komárom- Esztergom 40 64,5 0 0,0 0 0,0 13 21,0 7 11,3 2 3,2 62 100,0 74 75,5 0 0,0 1 1,0 15 15,3 8 8,2 0 0,0 98 100,0 Nógrád 8 42,1 0 0,0 0 0,0 9 47,4 2 10,5 0 0,0 19 100,0 Pest 64 53,3 1 0,8 2 1,7 37 30,8 12 10,0 4 3,3 120 100,0 Somogy 30 38,0 0 0,0 0 0,0 28 35,4 18 22,8 3 3,8 79 100,0 Szabolcs- Szatmár-Bereg 27 33,3 0 0,0 2 2,5 31 38,3 19 23,5 2 2,5 81 100,0 Tolna 8 11,4 0 0,0 3 4,3 19 27,1 35 50,0 5 7,1 70 100,0 Vas 23 46,0 1 2,0 0 0,0 12 24,0 14 28,0 0 0,0 50 100,0 Veszprém 35 57,4 0 0,0 1 1,6 18 29,5 6 9,8 1 1,6 61 100,0 Zala 40 58,0 1 1,4 5 7,2 13 18,8 10 14,5 0 0,0 69 100,0 Összesen 897 50,4 8 0,4 40 2,2 449 25,2 357 20,1 28 1,6 1779 100,0 Forrás: MKIK GVI Pályakezdő szakmunkások piaci helyzete 2013 : -34-
35 A megkérdezettek jelenlegi munkaerő-piaci státusza szakmacsoportok szerint, 2013 Alkalmazott Vállalkozó Alkalmi munkás Munkanélküli Tanuló Egyéb (GYES, GYED, háztartásbeli stb.) Összesen Esetszám Százalék Esetszám Százalék Esetszám Százalék Esetszám Százalék Esetszám Százalék Esetszám Százalék Esetszám Százalék 45 58,4 0 0,0 2 2,6 12 15,6 16 20,8 2 2,6 77 100,0 Élelmiszeripar 21 33,3 1 1,6 1 1,6 17 27,0 19 30,2 4 6,3 63 100,0 Építészet 90 39,8 2 0,9 9 4,0 79 35,0 44 19,5 2 0,9 226 100,0 Faipar 53 43,8 2 1,7 4 3,3 35 28,9 27 22,3 0 0,0 121 100,0 Gépészet 182 57,2 2 0,6 9 2,8 90 28,3 35 11,0 0 0,0 318 100,0 Elektrotechnikaelektronika Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció 63 44,1 0 0,0 0 0,0 36 25,2 37 25,9 7 4,9 143 100,0 Közlekedés 233 54,6 1 0,2 6 1,4 95 22,2 91 21,3 1 0,2 427 100,0 Vendéglátásidegenforgalom 204 52,4 0 0,0 9 2,3 83 21,3 81 20,8 12 3,1 389 100,0 Könnyűipar 6 40,0 0 0,0 0 0,0 2 13,3 7 46,7 0 0,0 15 100,0 Összesen 897 50,4 8 0,4 40 2,2 449 25,2 357 20,1 28 1,6 1779 100,0 Forrás: MKIK GVI Pályakezdő szakmunkások piaci helyzete 2013 A 2012-es adatok azt mutatják, hogy a foglalkoztatottak 77%-a határozatlan idejű munkaszerződéssel dolgozott, mely jelentős emelkedést jelent a tavalyi értékhez (72%) képest. (Az emelkedés mögött az állhat, hogy az idei megkérdezettek hosszabb ideje vannak a munkaerőpiacon és ez alatt nagyobb eséllyel tudtak határozatlan idejű munkaszerződéssel munkát vállalni.) A határozott idejű szerződéssel foglalkoztatottak aránya gyakorlatilag változatlan maradt 26%-ról 21%-ra csökkent. A megbízási szerződéssel alkalmazottak aránya gyakorlatilag nem változott (tavaly 2,5% volt, idén 2,2%). A megkérdezettek jelentős részének (36%, 659 fő) még egy munkahelye sem volt életében. Ez az arány csökkent az elmúlt évekhez képest (2012-ben 42%, 2011-ben 44%, 2010-ben 49%, 2009-ben 47%). A válaszadók 43%-ának (tavaly 47%, 2011-ben 43%, 2010-ben 39%, 2009-ben 41%) egy munkahelye volt. 15%-uk számolt be két munkahelyről (2012-ben 9%, 2011-ben 10%, 2010-ben és 2009-ben 9%), 5,7%-uk (2012- -35-
ben 2,4%, 2011-ben 3,3%, 2010-ben 2,8%, 2009-ben 3,6%) pedig ennél több munkahelyen dolgozott már. 36 V égzésük, tehát a 2010/11-es tanév vége és 2013 eleje között eltelt, körülbelül 19 hónapos időszakban a foglalkoztatott státuszú válaszadók 70%-ának egy munkahelye volt, 22%-uknak kettő, 7%-uknak pedig ennél több. Az álláskeresés során igénybe vett módszerek (százalék), 2009-2012, N2009=1422, N2010=1247, N2011=1359, N2012=903, N2013=945 százalék 70 Az álláskeresés során igénybe vett módszerek (százalék), 2009-2013 60 55,8 54,2 53,7 58,8 2009 2010 2011 50 47,4 2012 2013 40 30 20 22,6 22,7 21,7 21,5 16,4 10 9,5 8,7 9,0 6,9 6,6 6,3 7,2 4,9 3,0 2,7 2,3 2,5 2,9 2,9 3,2 9,6 9,2 8,9 7,2 6,7 0 Családtagok, ismerősök segítségével Tanulószerződés alapján Újsághirdetés útján Internetes állásközvetítő útján Munkaügyi központ/kirendeltség segítségével Egyéb módon Forrás: MKIK GVI Pályakezdő szakmunkások piaci helyzete 2013 2013-ban a megkérdezett pályakezdők átlagosan 2,8 hónapos álláskeresési időszakról számoltak be, mely viszonylag alacsonynak mondható, azonban magasabb, mint a megelőző években mért átlagos időtartam (2012-ben 1,9 hónap, 2011-ben 2,2 hónap, 2010-ben 2,4 hónap, 2009-ben 1,5 hónap). A szakképzettek iránti élénk munkaerőpiaci keresletet mutatja, hogy a kérdezés időpontjában foglalkoztatott válaszadók között változatlanul jelentős arányt (47%) képviselnek azok, akik a szakiskola elvégzését követően igen gyorsan, egy hónapnál rövidebb idő alatt el tudtak helyezkedni (2012-ben és 2011-ben 51%, 2010-ben 46%, 2009-ben 59%). A megkérdezettek 7%-a (2012-ben -36-
10%, 2011-ben 5%, 2010-ben 8%, 2009-ben 11%) egy hónapig keresett állást, 35%-uk (2012-ben 34%, 2011-ben 36%, 2010-ben 38%, 2009-ben 28%) pedig 2 és 6 hónap 37 közötti ideig. Fél évnél hosszabb ideig a megkérdezettek 11%-a keresett munkát, mielőtt elhelyezkedett (tavaly 5%, 2011-ben 8%, 2010-ben 9%, 2009-ben 2%).A szakmák szerinti adatelemzésből az derült ki az, hogy 2013-ban a leggyorsabban (átlagosan 1,5 hónapos munkakeresés után) a hegesztő szakmát végzettek tudtak elhelyezkedni a szakiskola elvégzése után. Továbbá viszonylag gyorsan (átlagosan 1,9 hónap alatt) munkát találtak a gépi forgácsoló és a pincér szakmában végzett tanulók is. A munkakeresés átlagos időtartama a bolti eladó (4,5 hónap), a festő, mázoló és tapétázó (4,2 hónap) és a bútorasztalos (3,9 hónap) végzettségűek esetében volt a leghosszabb. Az álláskeresés átlagos időtartama szakmák szerint (hónap), 2010, N=1099 Az álláskeresés átlagos időtartama szakmák szerint (hónap), 2010 Húsipari termékgyártó Gázfogyasztóberendezés- és csőhálózat-szerelő Hűtő- és klímaberendezés-szerelő, karbantartó Gépi forgácsoló Villanyszerelő Pék Pék-cukrász Ács, állványozó Kőműves Szerszámkészítő Hegesztő Szakács Ruházati eladó Burkoló Asztalos, bútorasztalos Vízvezeték- és vízkészülék-szerelő Festő, mázoló és tapétázó Járműfényező Autószerelő Élelmiszer- és vegyiáru-eladó, kereskedő Karosszérialakatos Autóelektronikai műszerész Szerkezetlakatos 0,8 1,0 1,5 1,5 1,6 1,6 1,8 1,8 1,9 2,1 2,2 2,3 2,4 2,4 2,6 2,7 2,8 2,8 2,9 2,9 3,1 3,1 4,1 0 1 2 3 4 hónap 5 Forrás: KERESLET_TANULO_2010-37-
Az álláskeresés átlagos időtartama szakmák szerint (hónap), 2011, N=1237 38 Az álláskeresés átlagos időtartama szakmák szerint (hónap), 2011 Szerkezetlakatos Gázfogyasztóberendezés- és csőhálózat-szerelő Gépi forgácsoló Pék Hegesztő Húsipari termékgyártó Pincér Szakács Autóelektronikai műszerész Villanyszerelő Bútorasztalos Kőműves Festő, mázoló és tapétázó Karosszérialakatos Bolti eladó Autószerelő Gépgyártástechnológiai technikus Ács, állványozó Géplakatos Burkoló Járműfényező Pék-cukrász 1,3 1,8 1,8 1,8 1,8 1,9 1,9 2,0 2,0 2,0 2,3 2,3 2,5 2,5 2,5 2,6 2,7 2,7 2,7 2,8 3,0 3,1 0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 hónap 3,5 Az álláskeresés átlagos időtartama szakmák szerint (hónap), 2012, N=786 Az álláskeresés átlagos időtartama szakmák szerint (hónap), 2012 Szerkezetlakatos 1,1 Szerszámkészítő 1,1 Hegesztő 1,1 Szakács 1,3 Gépgyártástechnológiai technikus 1,4 Húsipari termékgyártó 1,5 Kőműves 1,5 Gépi forgácsoló 1,7 Ács, állványozó 1,7 Autóelektronikai műszerész 1,7 Járműfényező 1,8 Karosszérialakatos 1,9 Gázfogyasztóberendezés- és csőhálózat-szerelő 1,9 Villanyszerelő 1,9 Festő, mázoló és tapétázó 2,1 Autószerelő 2,1 Pék-cukrász 2,3 Épületasztalos 2,4 Burkoló 2,4 Bolti eladó 2,6 Géplakatos 2,8 Pék 2,8 Bútorasztalos 2,9 0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 hónap 3,5 Forrás: KERESLET_TANULO_2012-38-
Az álláskeresés átlagos időtartama szakmák szerint (hónap), 2013 39 Hegesztő 1,5 Gépi forgácsoló 1,9 Pincér 1,9 Autószerelő 2,2 Szakács 2,3 Ács, állványozó 2,5 Autótechnikus 2,6 Központifűtés- és csőhálózat-szerelő 2,7 Kőműves 2,7 Szerkezetlakatos 2,8 Villanyszerelő 3,0 Járműfényező 3,1 Karosszérialakatos 3,1 Cukrász 3,7 Autóelektronikai műszerész 3,7 Bútorasztalos 3,9 Festő, mázoló és tapétázó 4,2 Bolti eladó 4,5 0 1 2 3 4 5 hónap Forrás: KERESLET_TANULO_2013 MKIK GVI A karrier szempontjából szükségesnek tartott tényezők, 2012-2013 2012 2013 A válaszolók száma Pontátlag A válaszolók száma Pontátlag Jobb idegen nyelvtudás 901 3,35 914 3,28 Szakmai továbbképzéseken való részvétel 891 3,24 906 3,14 Jobb számítógépes tudás 901 2,84 911 2,82 Érettségi 659 2,87 777 2,82 Továbbtanulás felsőoktatási intézményben 853 2,03 871 2,00 Megjegyzés: a megkérdezettek az állításokat 1-től 4-ig osztályozhatták, a 4-es jelentette, hogy nagyon szükségesnek tartja, az 1-es pedig azt, hogy teljesen szükségtelennek tartja Forrás: MKIK GVI Pályakezdő szakmunkások piaci helyzete 2013-39-
. A közölt értékek 95%-os megbízhatósággal jelzik a trendek alapján a jövőben várható arányszámok lehetséges legkisebb és legnagyobb értékeit. 40 A szakiskolában tanulók 95%-os valószínűséggel várható minimális és maximális aránya a középiskolai tanulók között 2018-ig (%)(8 éves idősoron végzett trendbecslés konfidenciaintervallumai) [4c. modell alapján] Az intervallum alsó határa Az intervallum felső határa 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 Budapest 12,3 12,3 12,3 12,2 12,2 12,1 12,1 12,0 14,5 14,6 14,8 14,9 15,1 15,3 15,4 15,6 Pest 20,1 19,8 19,4 19,1 18,7 18,4 18,0 17,6 23,3 23,2 23,2 23,1 23,0 23,0 23,0 22,9 Közép-Mo. 14,3 14,3 14,2 14,2 14,1 14,0 13,9 13,9 16,6 16,7 16,8 17,0 17,1 17,3 17,4 17,6 Fejér 24,3 24,2 24,1 24,0 23,8 23,7 23,6 23,4 28,1 28,3 28,5 28,7 29,0 29,2 29,4 29,7 Komárom 28,1 28,2 28,3 28,4 28,5 28,5 28,6 28,6 32,7 33,1 33,6 34,0 34,5 35,0 35,5 36,1 Veszprém 28,3 28,2 28,1 28,0 27,9 27,7 27,6 27,5 31,4 31,5 31,7 31,8 32,0 32,2 32,4 32,6 Közép-Dun. 27,1 27,1 27,1 27,1 27,0 27,0 26,9 26,9 30,0 30,2 30,4 30,6 30,8 31,1 31,3 31,6 Győr 21,9 21,9 21,8 21,7 21,6 21,5 21,4 21,3 26,3 26,5 26,8 27,1 27,4 27,7 28,1 28,4 Vas 21,8 21,7 21,6 21,4 21,3 21,1 21,0 20,8 26,8 27,0 27,3 27,6 27,9 28,3 28,6 28,9 Zala 24,1 24,4 24,7 25,0 25,3 25,6 25,8 26,1 28,1 28,7 29,3 30,0 30,6 31,3 31,9 32,6 Nyugat-Dun. 23,0 23,1 23,2 23,2 23,3 23,3 23,3 23,4 26,4 26,8 27,1 27,5 27,8 28,2 28,6 29,0 Baranya 23,1 23,0 22,9 22,8 22,7 22,5 22,4 22,2 29,3 29,7 30,1 30,5 31,0 31,4 31,9 32,4 Somogy 28,8 28,8 28,7 28,6 28,5 28,4 28,3 28,1 34,7 35,1 35,5 36,0 36,4 36,9 37,3 37,8 Tolna 29,1 29,1 29,1 29,1 29,1 29,1 29,0 29,0 33,7 34,0 34,4 34,8 35,2 35,6 36,0 36,4 Dél-Dun. 27,0 27,1 27,0 27,0 27,0 26,9 26,8 26,8 31,9 32,3 32,6 33,0 33,4 33,8 34,2 34,7 Borsod 24,1 24,1 24,1 24,1 24,1 24,1 24,1 24,1 26,3 26,5 26,7 26,9 27,2 27,4 27,6 27,8 Heves 26,4 26,7 27,1 27,4 27,7 28,0 28,3 28,7 29,9 30,6 31,2 31,8 32,5 33,2 33,8 34,5 Nógrád 22,6 22,3 22,0 21,7 21,3 21,0 20,6 20,2 28,3 28,4 28,5 28,7 28,8 29,0 29,2 29,4 Észak-Mo. 25,1 25,3 25,4 25,5 25,6 25,7 25,8 25,9 26,9 27,2 27,4 27,7 27,9 28,2 28,5 28,8 Hajdú 23,1 23,1 23,0 22,9 22,8 22,7 22,6 22,5 25,3 25,4 25,5 25,6 25,7 25,9 26,0 26,1 Jász 28,1 28,3 28,4 28,5 28,6 28,7 28,8 28,8 31,3 31,6 32,0 32,4 32,8 33,2 33,6 34,0-40-
Szabolcs 26,5 26,7 26,9 27,0 27,2 27,3 27,4 27,4 32,8 33,5 34,1 34,8 35,5 36,2 37,0 37,7 Észak-Alf. 25,8 25,9 26,0 26,0 26,1 26,1 26,1 26,1 29,4 29,7 30,0 30,4 30,8 31,1 31,5 31,9 41 Bács 27,8 27,9 28,0 28,0 28,1 28,1 28,2 28,2 30,5 30,8 31,1 31,4 31,7 32,0 32,3 32,6 Békés 24,4 24,3 24,3 24,2 24,1 23,9 23,8 23,7 28,1 28,3 28,5 28,7 28,9 29,2 29,4 29,7 Csongrád 21,6 21,8 22,0 22,1 22,3 22,4 22,6 22,7 24,5 24,9 25,4 25,8 26,2 26,7 27,1 27,6 Dél-Alf. 25,0 25,1 25,2 25,3 25,4 25,4 25,5 25,5 27,7 27,9 28,2 28,6 28,9 29,2 29,5 29,9 Országos 22,8 22,8 22,9 22,9 23,0 23,0 23,1 23,1 25,0 25,3 25,5 25,7 26,0 26,2 26,5 26,8 Kísérleti jelleggel a korábbi lineáris trendbecslések mellé egy logaritmikus trendbecslés modelljét is felállítottuk, amely a szakiskolai tanulói arány változásának gyorsuló vagy lassuló ütemét is figyelembe vette [4d. modell]. Az eredményül kapott értékek felhívják a figyelmet arra, hogy az utóbbi időkben némely területegység esetében nem feltétlenül egyenes vonalú változásokról lehetett szó. A logaritmikus trendbecslés megyei modelljei a lineáris becslésekhez hasonlóan a regressziós becslés szignifikancia eredményei szerint megyénként igen változó megbízhatóságúak. A szakiskolában tanulók középiskolai tanulókhoz viszonyított várható aránya 2018-ig (%)(logaritmikus trendbecslés 8 éves idősoron) [4d. modell alapján] 2010 2011 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2012 Budapest 13,63 13,22 13,22 13,23 13,24 13,25 13,25 13,26 13,27 Pest 22,35 21,88 21,79 21,71 21,64 21,57 21,51 21,45 21,40 Közép-Magyarország 15,71 15,29 15,29 15,29 15,29 15,29 15,29 15,29 15,29 Fejér 26,36 26,13 26,15 26,17 26,19 26,21 26,22 26,24 26,25 Komárom-Esztergom 30,48 29,82 29,90 29,98 30,04 30,11 30,17 30,22 30,27 Veszprém 29,95 29,75 29,76 29,77 29,78 29,79 29,79 29,80 29,81 Közép-Dunántúl 28,67 28,34 28,37 28,40 28,43 28,45 28,50 28,52 28,48 Győr-Moson-Sopron 24,83 23,75 23,76 23,78 23,79 23,80 23,81 23,82 23,83-41-
Vas 25,43 23,90 23,91 23,91 23,91 23,91 23,91 23,92 23,92 Zala 25,33 25,32 25,48 25,62 25,74 25,86 25,97 26,07 26,16 42 Nyugat-Dunántúl 25,14 24,25 24,30 24,35 24,39 24,43 24,47 24,51 24,54 Baranya 27,30 25,78 25,81 25,84 25,87 25,90 25,92 25,94 25,97 Somogy 32,97 31,41 31,46 31,50 31,54 31,58 31,62 31,65 31,68 Tolna 32,18 31,04 31,09 31,14 31,18 31,22 31,26 31,30 31,33 Dél-Dunántúl 30,53 29,06 29,11 29,15 29,19 29,23 29,26 29,29 29,32 Borsod-Abaúj-Zemplén 25,28 24,93 24,96 24,99 25,01 25,04 25,06 25,08 25,10 Heves 27,29 27,27 27,43 27,58 27,71 27,83 27,94 28,04 28,14 Nógrád 26,08 25,73 25,72 25,71 25,70 25,69 25,68 25,67 25,66 Észak-Magyarország 25,93 25,67 25,73 25,78 25,83 25,87 25,91 25,95 25,99 Hajdú-Bihar 24,09 24,19 24,19 24,19 24,19 24,19 24,19 24,19 24,19 Jász-Nagykun-Szolnok 28,94 29,27 29,35 29,43 29,49 29,56 29,61 29,67 29,72 Szabolcs-Szatmár-B. 29,66 28,74 28,85 28,95 29,04 29,12 29,20 29,27 29,34 Észak-Alföld 27,28 27,14 27,20 27,25 27,30 27,34 27,38 27,42 27,46 Bács-Kiskun 29,57 28,81 28,86 28,90 28,94 28,98 29,02 29,05 29,08 Békés 26,79 25,99 26,00 26,00 26,01 26,01 26,01 26,01 26,02 Csongrád 22,76 22,48 22,57 22,66 22,73 22,80 22,87 22,93 22,99 Dél-Alföld 26,55 25,91 25,96 26,01 26,06 26,10 26,14 26,17 26,21 Összesen 24,08 23,58 23,62 23,65 23,68 23,71 23,74 23,77 23,79 Forrás: A szakiskolai arányok meghatározásakor a következő modellben a trendbecslés eszközét csak közvetetten alkalmaztuk, itt ugyanis a középiskolai tanulók és a szakiskolai tanulók 5 éves idősoron előrebecsült létszámának hányadosát számítottuk ki. A modell országos szinten határozott növekedést prognosztizál. 9.8 Várható szakközépiskolai tanulói létszámok és arányszámok A következő táblázatok a szakközépiskolában tanulók létszámának előrebecsült értékeit mutatják. A korábbi évek adataiból továbbvezetett trendek a szakközépiskolákban tanulók -42-
számában országos szinten mérsékelt létszámcsökkenést valószínűsítenek a vizsgált időszakban. Regionális szinten nézve a régiók többsége csökkenő vagy stagnáló létszámokkal jellemezhető, ám Közép-Dunántúl és a korábbi vizsgálatokkal ellentétben Nyugat-Dunántúl esetében is a prognózis inkább a létszámbővülés irányába mutat. 43 A szakközépiskolában tanulók várható létszáma 2018-ig (fő)[6. modell alapján] 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 Budapest 53457 52828 52555 52282 52008 51735 51462 51188 50915 Pest 12600 12763 12690 12617 12544 12471 12398 12325 12252 Közép-Magyarország 66057 65592 65245 64899 64553 64206 63860 63514 63167 Fejér 11761 12123 12433 12744 13054 13365 13675 13986 14296 Komárom-Esztergom 6428 6324 6279 6235 6190 6146 6102 6057 6013 Veszprém 8200 8163 8229 8296 8362 8429 8495 8562 8628 Közép-Dunántúl 26389 26609 26942 27274 27607 27940 28272 28605 28937 Győr-Moson-Sopron 12278 12423 12695 12967 13239 13511 13783 14055 14327 Vas 8356 7820 8083 8346 8610 8873 9136 9400 9663 Zala 7321 7125 6961 6797 6633 6469 6305 6141 5977 Nyugat-Dunántúl 27955 27368 27740 28111 28482 28853 29224 29596 29967 Baranya 7163 6660 6472 6285 6097 5909 5722 5534 5346 Somogy 6993 6320 6284 6248 6213 6177 6141 6105 6069 Tolna 5204 5746 5783 5820 5857 5894 5931 5968 6005 Dél-Dunántúl 19360 18726 18539 18353 18166 17980 17793 17607 17420 Borsod-Abaúj-Zemplén 19508 19424 19264 19105 18945 18786 18626 18467 18307 Heves 8303 8082 7930 7778 7626 7474 7322 7170 7018 Nógrád 3992 3947 3891 3834 3778 3722 3666 3610 3553 Észak-Magyarország 31803 31453 31085 30717 30350 29982 29614 29247 28879 Hajdú-Bihar 14568 14777 14889 15002 15115 15227 15340 15452 15565 Jász-Nagykun-Szolnok 9470 9392 9310 9228 9145 9063 8981 8898 8816 Szabolcs-Szatmár-B. 11424 11524 11238 10951 10665 10379 10092 9806 9520-43-
Tanulók aránya Észak-Alföld 35462 35693 35437 35181 34925 34669 34413 34157 33901 Bács-Kiskun 12310 12676 12742 12808 12874 12940 13006 13072 13138 44 Békés 8888 8982 9009 9036 9063 9090 9117 9144 9171 Csongrád 12140 12059 11871 11684 11496 11308 11120 10932 10745 Dél-Alföld 33338 33717 33622 33527 33433 33338 33243 33148 33053 Összesen 240364 239157 238610 238062 237515 236967 236420 235872 235325 A középiskolai tanulók várható aránya iskolatípusonként 2018-ig Közép- Magyarországon (%) (trendbecslés 8 éves idősoron) 100% Közép-Magyarország 80% 42,5 43,3 43,5 43,9 44,1 44,4 44,7 45,0 45,3 60% 40% 41,8 41,3 41,0 40,6 40,3 40,0 39,7 39,3 39,0 20% 0% 15,7 15,5 15,5 15,5 15,6 15,6 15,6 15,7 15,7 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 szakiskola szakközépiskola gimnázium -44-
Tanulók aránya Tanulók aránya A középiskolai tanulók várható aránya iskolatípusonként 2018-ig Közép-Dunántúlon (%) (trendbecslés 8 éves idősoron) 45 100% Közép-Dunántúl 80% 30,2 31,4 31,5 31,6 31,6 31,7 31,7 31,8 31,9 60% 40% 41,1 40,1 39,9 39,7 39,6 39,4 39,3 39,1 38,9 20% 28,7 28,5 28,6 28,7 28,8 28,9 29,0 29,1 29,2 0% 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 szakiskola szakközépiskola gimnázium A középiskolai tanulók várható aránya iskolatípusonként 2018-ig Nyugat- Dunántúlon (%) (trendbecslés 8 éves idősoron) 100% Nyugat-Dunántúl 80% 30,6 31,9 32,1 32,2 32,4 32,6 32,7 32,8 33,0 60% 40% 44,3 43,4 43,0 42,7 42,3 41,9 41,5 41,2 40,8 20% 0% 25,1 24,7 24,9 25,1 25,4 25,6 25,8 26,0 26,2 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 szakiskola szakközépiskola gimnázium Mit mutatnak az előre jelzések? Mit mutatnak a szakképzési előrejelzések, arányok? Mindenesetre a fenti kutatások komoly tapasztalatot jelentenek, erre is lehetne alapozni a jövő információs rendszerét. -45-
9.9 Képzőhelyek száma, nagysága 46 Szakképző intézmények száma a fenntartó típusa szerinti bontásban Feladat Intézmények Fenntartó típusa ellátási helyek száma száma állami állami szerv 17 32 egyház egyházi jogi személy 4 6 magán alapítvány 7 9 magán korlátolt felelősségű társaság 1 1 magán közalapítvány 1 4 magán közhasznú alapítvány 1 1 összesen 31 53 forrás: KIR STAT T01 Szakképző intézményekben tanulók létszámadatai fenntartó típusa szerinti bontásban Fenntartó típusa Nappali rendszerű iskolai oktatásban tanulók száma Felnőttoktatás keretében tanulók száma megnevezés típus nappali felnőtt állami állami szerv 7600 168 egyház egyházi jogi személy 583 0 magán alapítvány 1021 113 magán korlátolt felelősségű társaság 169 0 magán közalapítvány 674 0 magán közhasznú alapítvány 186 0 összesen Forrás: KIR STAT T02 10233 281 10514-46-
9.10 Tanulószerződések száma, szakmák közötti megoszlása 47 Tanulószerződéssel oktató szervezetek száma Év gazdálkodó szervezetek száma képzőhelyek száma Tanulószerződések száma 2007. dec. 1.- 2008.nov. 30. 454 480 1154 2008. dec. 1.- 2009. nov. 30. 465 495 1423 2009. dec. 1.- 2010. nov. 30. 431 467 1383 2010. dec. 1.- 2011. nov. 30. 455 541 1522 2011. dec. 1.- 2012. nov. 30. 420 494 1532 KEMKIK T03-47-
Szakképző intézmények és tanulók száma településenként 48-48-
10 Vállalati hajlandóság a szakképzésben 49 Az egyik legnagyobb kihívásnak gondoljuk az alábbi kamarai tájékoztató is jelzi egyrészt a változásokat, a megoldási lehetőségeket. Az az út is végiggondolandó, hogy lehet e találni olyan megoldást, ami azt mutatja be, hogy a munkáltatóknak megéri, érdemes erre költeni. TÁJÉKOZTATÓ A TANULÓSZERZŐDÉS-KÖTÉS HELYZETÉRŐL (KEMKIK) A szakképzés, s így a gazdálkodóknál folyó gyakorlati képzés jogi szabályozása és finanszírozási rendszere január 1.-jétől jelentős mértékben átalakul. Életbe lép az új szakképzési (2011. évi CLXXXVII. tv.) és az új szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény (2011. évi CLV. tv.), valamint az új elszámolási rendszerhez kapcsolódó szakmacsoportos normatívákat tartalmazó rendelet (280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet. Az új szabályozás célja, hogy a szakképzés jobban igazodjon a gazdaság igényeihez, a jelen gazdasági helyzet adta lehetőségek figyelembevételével. A szakképzési hozzájárulás rendszerének átalakítása során a legfőbb alapelv az volt, hogy növelje a gazdálkodók képzési hajlandóságát. Ennek megfelelően azon vállalkozókat támogatja, amelyek felvállalják a gyakorlati képzést. Akik nem foglalkoznak tanulók gyakorlati képzésével, azok viszont járuljanak hozzá az oktatás költségeihez, ill. ösztönözve legyenek a tevékenység megkezdésére. Ennek megfelelően az új finanszírozási rendszer többek között az alábbi kedvező változásokat jelenti a gazdálkodók számára. A szakképesítésenkénti normatív elszámolás miatt jelentősen csökkent a gazdálkodókat terhelő adminisztráció, s így annak költsége. Egyszerűsödött az elszámolás folyamata, a havi elszámolás miatt jelentősen csökkent az előfinanszírozás mértéke, amely az éves elszámolás esetében meghaladta a 13-14 hónapot. A törvény megszüntette a tételes elszámolás során tapasztalt szélsőségeket. A kis- és középvállalkozási szektor a nagyobb méretű vállalkozásokkal azonos feltételekkel jut hozzá a gyakorlati képzés költségeihez. Az új szakképzési törvény szintén számos, a gazdálkodó számára a korábbiakhoz képest pozitív változásokat hozott, melyek közül a legfontosabbak a következők: Számos esetben egyértelműbb a megfogalmazás, ezzel csökkent a jogértelmezésből eredő bizonytalanság. Csökken a tanuló és a gazdálkodó jogai és kötelezettségei közötti sokak által kifogásolt aránytalansága (pl. a pénzbeli juttatás csökken bukás és hiányzás esetén, mulasztások következményei, a tanuló általi szerződésfelmondás feltételeinek változtatása). A tanulószerződést nem kell a kamara előtt megkötni. Ennek eltörlése azonban magával vonta a kötési, módosítási, megszüntetési folyamatok szabályozását (pl. 5 napon belül meg kell küldeni a kamarának a tanulószerződést, a -49-
módosított tanulószerződést, s szintén 5 napon belül értesíteni kell a kamarát a megszűnésről). A kamarának 10 napon belül ellen kell jegyeznie a törvényi előírásoknak megfelelő tanulószerződést. Ebből következik, hogy ha a kamara a tanulószerződést befogadta, s ellenjegyezte, akkor a gazdálkodó biztos lehet abban, hogy az megfelel a törvényi előírásoknak. Másrészt a vállalkozó országosan egységesen 10 napon belül meg kell hogy kapja az ellenjegyzett szerződést. Az új törvény szorosabb kommunikációt von maga után, ezért javulhat a gyakorlati képző és az iskola közötti információáramlás, a közöttük fennálló kapcsolat. Az MKIK által kifejlesztett szakképesítések gyakorlati óraszámának emelkedése miatt a gazdálkodó szervezeteknél töltött idő is több, mely a következő előnyöket biztosítja: lényegesen csökkenthető a munkaerő-kiválasztással, felvétellel és betanítással kapcsolatos költség és kockázat, minimálisra csökken a téves foglalkoztatás veszélye; emelkedik a végzettek tudásszintje, ami munkavállalóként magasabb teljesítményt eredményez; a személyi költségek csökkentése, a bér- és fizetési struktúra stabilizálása; hosszabb idő áll a gazdálkodó rendelkezésére, hogy saját igényeinek megfelelően képezze ki a tanulót. 50 A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara országos irányításával már 12 éve működik a tanulószerződéses tanácsadói rendszer, melynek egyik alapfeladata a tanulószerződések megkötése, módosítása, megszüntetése, illetve az egész rendszer gondozása. Az elmúlt több mint tíz év tapasztalatai azt mutatják, hogy a tanulószerződés-kötés bevett gyakorlattá, a köztudatban élő lehetőséggé vált a szakember utánpótlás biztosítására. Ez idő alatt bebizonyosodott, hogy a tanácsadói rendszer jól szolgálja a tanulószerződéses gyakorlati képzés elterjesztését a képzőhelyek számának bővülésével, a tanulószerződések számának növekedését, valamint a képzés színvonalának emelését. A gazdálkodó szervezetekkel való személyes kapcsolattartás és propagandatevékenység eredménye nem csak a tanulószerződések számának növekedésében illetve a képzőhelyek bővülésében jelentkezik, hanem a tanulók számára biztosított feltételek fokozott javulásában is megnyilvánul. Az új képzőhelyekkel kapcsolatban pozitív tapasztalatokra tettünk szert. A személyi és tárgyi feltételek valamennyi képzőhelyen megfeleltek a jogszabályi előírásoknak. A képzőhelyek eszközellátottsága széles skálát mutat. Az eszközellátottságot nagymértékben befolyásolja az adott vállalkozás eredményessége. Kedvező jelenség s egyúttal piaci kényszer is, hogy a vállalkozások többsége fennmaradása érdekében korszerűsíteni igyekszik eszközállományát. Ehhez nyújt segítséget a nemzeti foglalkoztatási alap képzési alaprész decentralizált keretéből finanszírozott, a szakképzés tárgyi feltételeinek fejlesztésére irányuló beruházások támogatására kiírt pályázat. -50-
2012.-ben Komárom-Esztergom megyében 189 491 000 forint állt rendelkezésre, pályázati célra. A pályázati felhívásra 34 vállalkozás és 10 iskola jelentkezett. Elutasított pályázat megyénkben nem volt. A kiírási feltételeknek nem megfelelő eszközbeszerzések esetén volt csökkentés./ 100 000 forint egyedi érték alatti eszközöket nem lehetett elszámolni/. A vállalkozások részéről nagyobb aktivitást várnánk a jövőben, mert a rendelkezésükre álló keretből át kellett csoportosítanunk az iskolák rendelkezésére álló keret javára. / 60% a vállalkozói keret, 36% az iskolai részarány, felsőoktatási keret 4%/ Ez utóbbi kategóriában, megyénkben nem volt pályázó. 51 A vállalkozások előnyére változott az elmúlt évben a gyakorlati képzések finanszírozási rendszere. A jogalkotó normatív rendszert vezetett be, melynek lényege, hogy az alap normatíva 440 000.- Ft/fő/ év összegben került meghatározásra. Az alapnormatívához szakmánkénti súlyzó került kialakításra. A korábbi években sokat kritizált NSZFI-s éves elszámolást havi elszámolás váltotta fel. Az elszámolás 2012. január 1.-től a NAV felé történik. Ezzel gyakorlatilag megszűnt az utófinanszírozó rendszer. A gyakorlati oktatás mellett szóló érv, hogy az oktatás költségcsökkentő tényező, hiszen járulékos költségeivel együtt sem kerül annyiba a gazdálkodónak, mint egy frissen végzett pályakezdő, aki szaktudását tekintve még nem tud sokkal többet, mint egy tanuló. Az előterjesztés táblázatában bemutatjuk az elmúlt öt év tanulószerződéseinek, illetve képzőhelyeinek alakulását. A megkötött tanulószerződések száma csaknem minden évben nőtt. A tanulószerződések esetén továbbra is legkeresettebb szakma a vendéglátás és a kereskedelem. Szakács szakmában 232 fő, élelmiszer és vegyi árú eladók esetében 190 fő, pincér szakmában 128 fő volt a tanulószerződések száma 2012-ben. A fémipari szakmák közül a géplakatos, hegesztő és szerszámkészítő szakmák a legnépszerűbbek, de számuk jóval elmarad az előzőekben említett szakmákétól. A szépészeti szakmák, kozmetikus, fodrász telítődni látszanak, itt csökken az érdeklődés, de egyúttal a piac felvevőképessége is. Mindkét szakma kikerült az államilag támogatott szakmák közül, ami indokolt is volt hisz ezen a két területen különösen magas volt a pályaelhagyók száma. Továbbra is jellemző a tanulók évközi vándorlása a képzőhelyek között. Ezen a téren némi szigorítást lenne érdemes bevezetni, mivel a képzőhely cserék egy picit megtörik a képzés folyamatosságát. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni az indokolt cseréket sem. Általános tapasztalat a tanulói juttatásokkal kapcsolatban, hogy a gazdálkodó szervezetek azt a diákoknak biztosítják. Év elején gondot okozott mind a gazdálkodók, mind a tanulók körében az a jogszabályi változás, mely szerint tanulói juttatás kifizetést csak átutalással lehet teljesíteni, év végéig azonban ez a probléma megoldódott. -51-
Fokozott jelentőséggel bír 2012 óta foglalkozási naplók naprakész pontos vezetése, hisz valamennyi NAV ellenőrzés alapját ez a dokumentum képezi. 52 A tanulószerződés keretein belül gyakorlatukat töltő diákok körében 2008. óta kerül megrendezésre a szakma kiváló tanulója verseny. 2012.-ben 12 tanuló jutott a döntőbe, közülük 1 fő mechatronikai műszerész és 1 fő szerszámkészítő első helyezést ért el. 2013.-ban 149 tanuló jelentkezett a versenyre, közülük 129 fő meg is jelent. Most már ismert, hogy a versenyzők közül 10 fő jutott tovább. A döntő április 24-26. között Budapesten kerül megrendezésre, melyre minden évben busszal szállítjuk a tanulókat. Szakmai záróvizsgákkal kapcsolatos adatok A KEMKIK l a jelentések rendelkezésre állnak, feldolgozásuk nem történt meg Demográfiai helyzet A demográfiai helyzetből adódóan két kérdés vizsgálandó. A rendelkezésre állóinfrastruktúra túlméretezett e, elegendő e? Az átvételek folyamatban vannak A várható diákszám csökkenés milyen jövőt prognosztizál a szakképzésnek Az alábbi táblák a 2011. évi népszámlálás adatait tartalmazzák. 1.1.2.1 A népesség korcsoport és nemek szerint Korcsoport, éves 1980 1990 2001 2011 Összesen 1980 1990 2001 2011 megoszlás, százalék 4 27 696 19 758 15 029 14 648 8,6 6,2 4,7 4,8 5 9 24 298 20 753 18 619 14 809 7,5 6,5 5,9 4,9 10 14 22 534 27 202 20 159 15 253 7,0 8,6 6,4 5,0 15 19 21 599 23 793 21 164 17 841 6,7 7,5 6,7 5,9 20 24 25 253 20 588 25 173 18 169 7,8 6,5 8,0 6,0 25 29 27 755 20 276 24 353 18 987 8,6 6,4 7,7 6,2 30 34 23 217 24 900 21 822 23 731 7,2 7,9 6,9 7,8 35 39 23 214 26 437 19 860 25 233 7,2 8,3 6,3 8,3 40 44 21 451 21 958 22 687 21 973 6,6 6,9 7,2 7,2 45 49 21 433 21 572 25 849 19 092 6,6 6,8 8,2 6,3 50 54 20 306 19 436 21 694 20 913 6,3 6,1 6,9 6,9 55 59 19 313 18 680 19 207 24 343 6,0 5,9 6,1 8,0 60 64 10 441 16 654 17 377 19 952 3,2 5,3 5,5 6,6 65 69 13 660 14 633 15 112 15 733 4,2 4,6 4,8 5,2 70 74 9 948 7 097 12 291 13 363 3,1 2,2 3,9 4,4 75 79 6 312 7 512 9 185 9 854 2,0 2,4 2,9 3,2 80 84 3 151 3 930 4 047 6 431 1,0 1,2 1,3 2,1 85 1 312 1 805 2 962 4 243 0,4 0,6 0,9 1,4 Összesen 322 893 316 984 316 590 304 568 100,0 100,0 100,0 100,0-52-
53 1.1.2.1 A népesség korcsoport és nemek szerint Korcsoport, éves 1980 1990 2001 2011 1980 1990 2001 2011 megoszlás, százalék Férfi 4 14 251 10 188 7 676 7 480 8,9 6,5 5,0 5,1 5 9 12 422 10 494 9 511 7 641 7,7 6,7 6,2 5,2 10 14 11 594 13 948 10 392 7 855 7,2 9,0 6,8 5,4 15 19 11 436 12 503 10 823 9 194 7,1 8,0 7,1 6,3 20 24 13 023 10 597 13 152 9 494 8,1 6,8 8,6 6,5 25 29 14 133 10 424 12 549 9 655 8,8 6,7 8,2 6,6 30 34 11 960 12 732 11 218 12 213 7,5 8,2 7,3 8,4 35 39 11 771 13 394 9 968 12 841 7,3 8,6 6,5 8,8 40 44 10 716 11 163 11 259 11 184 6,7 7,2 7,4 7,7 45 49 10 659 10 733 12 568 9 422 6,6 6,9 8,2 6,5 50 54 9 968 9 357 10 499 10 171 6,2 6,0 6,9 7,0 55 59 9 222 8 823 8 909 11 326 5,8 5,7 5,8 7,8 60 64 4 806 7 538 7 705 8 996 3,0 4,8 5,0 6,2 65 69 6 160 6 229 6 391 6 768 3,8 4,0 4,2 4,6 70 74 4 185 2 843 4 761 5 185 2,6 1,8 3,1 3,6 75 79 2 461 2 834 3 206 3 479 1,5 1,8 2,1 2,4 80 84 1 155 1 321 1 268 1 936 0,7 0,8 0,8 1,3 85 402 509 830 1 109 0,3 0,3 0,5 0,8 Együtt 160 324 155 630 152 685 145 949 100,0 100,0 100,0 100,0 1.1.2.1 A népesség korcsoport és nemekszerint rcsoport, éves 1980 1990 2001 2011 1980 1990 2001 2011 megoszlás, százalék Nő 4 13 445 9 570 7 353 7 168 8,3 5,9 4,5 4,5 5 9 11 876 10 259 9 108 7 168 7,3 6,4 5,6 4,5 10 14 10 940 13 254 9 767 7 398 6,7 8,2 6,0 4,7 15 19 10 163 11 290 10 341 8 647 6,3 7,0 6,3 5,5 20 24 12 230 9 991 12 021 8 675 7,5 6,2 7,3 5,5 25 29 13 622 9 852 11 804 9 332 8,4 6,1 7,2 5,9 30 34 11 257 12 168 10 604 11 518 6,9 7,5 6,5 7,3 35 39 11 443 13 043 9 892 12 392 7,0 8,1 6,0 7,8 40 44 10 735 10 795 11 428 10 789 6,6 6,7 7,0 6,8 45 49 10 774 10 839 13 281 9 670 6,6 6,7 8,1 6,1 50 54 10 338 10 079 11 195 10 742 6,4 6,2 6,8 6,8 55 59 10 091 9 857 10 298 13 017 6,2 6,1 6,3 8,2 60 64 5 635 9 116 9 672 10 956 3,5 5,6 5,9 6,9 65 69 7 500 8 404 8 721 8 965 4,6 5,2 5,3 5,7 70 74 5 763 4 254 7 530 8 178 3,5 2,6 4,6 5,2-53-
75 79 3 851 4 678 5 979 6 375 2,4 2,9 3,6 4,0 80 84 1 996 2 609 2 779 4 495 1,2 1,6 1,7 2,8 85 910 1 296 2 132 3 134 0,6 0,8 1,3 2,0 Együtt 162 569 161 354 163 905 158 619 100,0 100,0 100,0 100,0 54 Foglalkoztatáshoz kapcsolódó adatok elemzése (munkanélküliség, pályakezdők helyzete, munkaerő-kereslet alakulása) A megyei munkanélküliségi adatok lényegesen jobbak az országos átlagnál (2-3 százalék ponttal). A 15-64 éves korosztályon belül a 25 év alattiak helyzete problémás, az alapfokú végzettségűek körében különösen. A KEM i helyzetet a 3. ábra mutatja -54-
55 A nyilvántartott álláskeresők főbb jellemzői (KOMAL KSH) Ebből Időpont Nyilvántartott álláskeresők nő pályakezdő 25 éven aluli Bejelentett betöltetlen álláshely Száma 2011. március 15 411 7 315 1 008 2 106 1 443 június 13 363 6 810 816 1 816 1 931 szeptember 12 867 6 644 1 002 1 900 1 485 december 12 929 6 479 907 1 718 790 2012. március 14 502 7 103 1 051 2 030 1 661 június 12 310 6 396 1 080 1 734 1 359 szeptember 12 560 6 568 1 543 2 179 1 139 december 14 225 7 071 1 460 2 212 669 Előző év azonos időpontja = 100,0 2012. március 94,1 97,1 104,3 96,4 115,1 június 92,1 93,9 132,4 95,5 70,4 szeptember 97,6 98,9 154,0 114,7 76,7 december 110,0 109,1 161,0 128,8 84,7-55-