Budakeszi Város Önkormányzat Képviselő-testületének 29/2005. (VII. 1.) rendelete a Budakeszi Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről (Egységes szerkezetben a 40/2014. (XII.05.) 12, 9/2014. (III. 31.) 11, 42/2013. (XII. 19.) 10, 10/2013. (IV. 09.) 9, 20/2012. (IV. 12.) 8, 39/2010. (IX. 23.) 7, 30/2010. (IX. 15.) 6, 29/2010. (IX. 15.) 5, 1/2009. (I. 19.) 4, 54/2008. (XII. 17.) 3, 38/2007. (X. 3.) 2, 5/2007. (VIII. 28.) 1 módosító rendelettel.) Budakeszi Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 16. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 6. (3) bekezdésében és 7. (3) c) pontjában biztosított hatáskörében eljárva Budakeszi Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről az alábbi rendeletet alkotja: A rendelet hatálya 1. (1) Jelen előírások hatálya Budakeszi Város teljes közigazgatási területére terjed ki. (2) A rendelet az építés rendjét a helyi sajátosságoknak megfelelően megállapító és biztosító szabályokat tartalmazza, és együtt alkalmazandó az építési övezetek, övezetek térbeli beosztását ábrázoló, a jelen Helyi Építési Szabályzat 1. sz. mellékletét képező övezeti tervlappal, valamint a belső területek sajátos szabályozását tervlapokon ábrázoló, jelen rendelet 2. sz. mellékletét képező Szabályozási Tervvel, az ezt módosító 2/A Temető térsége Szabályozási Terve tervlappal, és a 2/B József Attila u.- Hunor u. Villám u. által határolt terület Szabályozási Terve tervlappal, továbbá a 2. sz. mellékleten nem szereplő településrészek sajátos szabályozását tartalmazó, jelen rendelet további mellékleteit képező szabályozási tervlapokkal, az alábbiak szerint: 2,5 a) 3. sz. melléklet: Hidegvölgy gazdasági terület szabályozási tervlapja, 2,5 b) 4. sz. melléklet: Barackos külső Barackos-belső Darányi Meggyes szabályozási tervlapja, 2,5 c) 5. sz. melléklet: Szőlőskert, Dél és Nyugat gazdasági területek szabályozási tervlapja, amelynek szabályozási elemei a 10. számú melléklettel szabályozott részen nem hatályosak, 2,5,12 d) 5/A sz. melléklet: Szőlőskert utca dél nyugati oldalának szabályozási tervlapja,,2,5 e) 6. sz. melléklet: Makkosmária Szabályozási Tervlapja. 1,5 f) 7. számú melléklet: Új Szennyvíztisztító Szabályozási Terv, amelynek szabályozási elemei a 10. számú melléklettel szabályozott részen nem hatályosak 6,7,12 g) 8. számú melléklet: Budakeszi, Márity László utca Konth Miklós utca Miller János utca Arany János utca által határolt terület Szabályozási Terve, amely a jelen Helyi Építési Szabályzat 2. számú mellékletét módosítja. 8 2 38/2007. (X. 3.) Hatálybalépés: 2007. október 4. /43/2007. (X. 4.)/ 5 29/2010. (IX. 15.) Hatálybalépés: 2010. november 15. 12 Módosította a 40/2014. (XII. 05.) ör. 6. -a. Hatályos 2015. január 4-től. 1 5/2007. (VIII. 28.) Hatálybalépés: 2007. szeptember 1. /32/2007. (VIII. 29.)/ 6 30/2010. (IX. 23.) Hatálybalépés: 2010. december 1., hatályon kívül helyezte a 38/2010. (IX. 23.) 7 39/2010. (IX. 23.) Hatálybalépés: 2010. december 1. 12 Módosította a 40/2014. (XII. 05.) ör. 6. -a. Hatályos 2015. január 4-től.
h) 9. számú melléklet: Budakeszi, Kerekmező utca Arany János utca József Attila utca Knáb János utca Honvéd utca Konth Miklós utca által határolt terület Szabályozási terve, amely a Helyi Építési Szabályzat 2. számú mellékletét módosítja 10 A HÉSZ 9. melléklete a rendelet 1. melléklete. 10 i) 10. számú melléklet: Új Szennyvíztisztító Feltáró Út Szabályozási Terv, amely a hatálya alá tartozó területen a HÉSZ 5. és 7. számú melléklet helyébe lép. 12 j) 11. számú melléklet: Budakeszi, Erkel Ferenc utca környéke Szabályozási terv, amely a hatálya alá tartozó területen a HÉSZ 2. számú melléklete helyébe lép. 12 1,12 (3) (4) A 2. sz. melléklet azon területére, amely a 2/A melléklet szerint szabályozott, a 2. sz. melléklet vonatkozó szabályozási elemei hatályukat vesztik, helyükbe a 2/A sz. melléklet szerinti szabályozási tervlap szabályozási elemei lépnek. A 2/A melléklet jelkulcsa azonos a 2. sz. melléklet jelkulcsával. 2 (5) Az 5. sz. melléklet azon területére, amely az 5/A melléklet szerint szabályozott, az 5. sz. melléklet vonatkozó szabályozási elemei hatályukat vesztik, helyükbe az 5/A sz. melléklet szerinti szabályozási tervlap szabályozási elemei lépnek. 2 (6) A 2. sz. melléklet azon területére, amely a 2/B melléklet szerint szabályozott, a 2. sz melléklet vonatkozó szabályozási elemei hatályukat vesztik, helyükbe a 2/B sz. melléklet szerinti szabályozási tervlap szabályozási elemei lépnek. 5 A Helyi Építési Szabályzat 1. sz. mellékletét képező az övezeti tervlap hatályát veszti azon a területen, amely a rendelet 7. számú melléklete szerint szabályozott. 6,7 1/A. 8 (1) Az építési övezetek, övezetek térbeli beosztását ábrázoló, a jelen Helyi Építési Szabályzat 1. sz. mellékletét képező övezeti tervlap módosul. A módosítást a Helyi Építési Szabályzat 1/A melléklete ábrázolja. 8 (2) E rendelet 2. számú melléklete a HÉSZ 1/A számú melléklete. 8 Az előírások alkalmazása 2. (1) Az övezeti tervlap és a szabályozási tervlapok kötelezően betartandó elemeit a 2. és a 3-5. sz. melléklet tünteti fel. (2) Az övezeti tervlapon jelölt tájékoztató elemeket, az azokhoz kapcsolódó szabályokat kötelezően be kell tartani, azokról, illetve azok módosításáról azonban illetékesség hiányában nem a helyi önkormányzat képviselő-testülete rendelkezik, megváltoztatásuk jelen rendelet módosítása nélkül is átvezethető a tervlapokon. 4 8 20/2012. (IV. 22.) Hatálybalépés: 2012. április 13. 10 42/2013. (XII. 19.) Hatálybalépés: 2014. január 19. 12 Az új ponttal kiegészítette a 40/2014. (XII. 05.) ör. 6. -a. Hatályos 2015. január 4-től. 12 Az új ponttal kiegészítette a 40/2014. (XII. 05.) ör. 7. -a. Hatályos 2015. január 4-től. 1 5/2007. (VIII. 28.) Hatálybalépés: 2007. szeptember 1. /32/2007. (VIII. 29.)/ 12 Hatályon kívül helyezte a 40/2014. (XII. 05.) ör. 5. -a. Hatályon kívül 2015. január 4-től. 2 38/2007. (X. 3.) Hatálybalépés: 2007. október 4. /43/2007. (X. 4.)/ 5 29/2010. (IX. 15.) Hatálybalépés: 2010. november 15. 7 39/2010. (IX. 23.) Hatálybalépés: 2010. december 1. 8 20/2012. (IV. 22.) Hatálybalépés: 2012. április 13. 4 1/2009. (I. 19.) Hatálybalépés: 2009. január 19. 2
12 (3) (4) Az egyes építési övezetekben előírt, a kialakítható telekterületre és méretekre vonatkozó előírásokat a telekalakítás engedélyezése során kell figyelembe venni. Az ezen előírásoknak meg nem felelő méretű meglévő telkek ha az adott területre a részletes övezeti előírások a legkisebb beépíthető telekszélességre külön előírást nem tartalmaznak - az övezetre előírt többi szabály szerint építhetők be. (5) A jelentős részben átépülésre kerülő, illetve újonnan beépítésre kerülő területeken különös figyelemmel kell betartani a telekalakításról szóló 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet előírásait. Az ilyen területeken a 9/1998. (IV. 3.) Ktm rendelet 6. (4) b) előírásainak megfelelően telekalakítás engedélyezése során a városi főépítész közreműködését kell kérni. 4 (6) Hatályát vesztette 4 Belterületi határ 3. A település közigazgatási területe bel- és külterületből áll, amely területeket egymástól a belterületi határvonal választja el. A település belterületi határvonalát, valamint annak a korábban az önkormányzat által elfogadott, de az ingatlan-nyilvántartásban át nem vezetett elfogadott határvonalát tájékoztató elemként az Övezeti Tervlap és a Szabályozási Terv tünteti fel. A telekalakítás és a létesítmények elhelyezésének általános szabályai 4. (1) Valamennyi építési övezetben, illetve övezetben elhelyezhetők a) a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, a vonatkozó külön jogszabályok keretei között, b) a köztárgyak (közterületen, vagy közhasználat céljára átadott területen álló, a településképbe illeszkedő művészeti, kegyeleti köztárgy, szobor, emlékmű, díszkút, szökőkút) a helyi tervtanács, valamint közvilágítási, közlekedésirányítási, hírközlési, postai, kertészeti műtárgy, illetőleg geodéziai jel, utcabútor a főépítész előzetes véleményének beszerzésével, és elvi engedélyezési eljárás lefolytatásával. c) a honvédelmet és a belbiztonságot szolgáló építmények a helyi tervtanács előzetes véleményének beszerzésével, d) a nyilvános illemhelyek és hulladékgyűjtők a főépítész előzetes véleményének beszerzésével. (2) A település belterületén épület csak teljes közművesítéssel ellátott ingatlanokra építhető, az alábbi feltételekkel: a) A korábban kialakult, zárt csapadékcsatornával nem rendelkező területeken a csapadékvíz-elvezetést nyílt árokrendszerrel is meg lehet oldani b) A felszíni vizek megfelelő elvezetéséről legkésőbb az út- és térburkolatok kialakításával egyidejűleg - az illetékes szakhatóságok előírásai alapján - gondoskodni kell. c) A kialakult, közművel el nem látott beépített területeken ideiglenesen közműpótló berendezések létesítése és alkalmazása is megengedhető. Ilyen esetben a közműellátás megvalósítása esetén az építményt egy éven belül a közműbe be kell 12 Hatályon kívül helyezte a 40/2014. (XII. 05.) ör. 5. -a. Hatályon kívül 2015. január 4-től. 3
kötni, és a közműpótló berendezés használatát - a kút kivételével - meg kell szüntetni. (3) A település külterületén a legalább házi, vagy vezetékes vízzel, elektromos energiával ellátott, legalább zárt szennyvíztárolóval rendelkező telkek építhetők be. (4) Építmények a beépítésre szánt területeken általában az egyes építési övezetekben meghatározott beépítési mód szerint helyezhetők el, az OTÉK-ban foglalt, az elő, oldalés hátsókertre vonatkozó szabályok szerint. Az ettől eltérő szabályokat az egyes építési övezetek részletes szabályai, vagy az egyes településrészek sajátos előírásai tartalmazzák. A kialakult oldalhatáron álló beépítési módú lakóterületeken az oldalkert legkisebb mérete 4,0 m lehet, ha a hatályos tűzvédelmi szabályok ezt lehetővé teszik. (5) Az előkertekkel kapcsolatos a szomszédos telkek kialakult viszonyainak megfelelően kifejezés jelen rendeletben azt jelenti, hogy új épület elhelyezése esetén az előkert méretének valamelyik közvetlenül szomszédos telek előkertjének méretével meg kell egyeznie, vagy az a két szomszédos előkert közötti méretű lehet. (6) A településen a terepszint alatti létesítménnyel beépített terület nagysága legfeljebb 25 %-kal, az Mk övezetben 30 %-kal haladhatja meg a beépítettség megengedett legnagyobb mértékét, amelybe maga a felépítmény is beletartozik. (7) A terepszint alatti létesítmények felett, ha az túllépi a területre előírt maximális beépítettséget, legalább 100 cm vastag földtakarás létesítendő, kivéve a terepszint fölött is beépített, illetve a burkolt területeket. (8) A már nagyrészt beépített területeken a telekcsoport újraosztásának engedélyezése során a kialakuló közlekedési területek korlátlan közhasználatra átengedett magánutak is lehetnek, amelyek kialakítása során a közutakra vonatkozó műszaki előírásokat kell betartani. 12 (9) A 6,0 m-nél keskenyebb utakról legfeljebb két telek kiszolgálása létesíthető. (10) Telekalakítás esetén a már nagyrészt beépített területeken a meglévő telekszélesség akkor is fenntartható, ha az nem éri el az építési övezetben előírt legkisebb méretet. (11) Az Erdő u. Napsugár u. Gábor Áron u. Jókai Mór u. Kossuth L. u., valamint a Makkosi út Székely köz Székely u. Kalmár u. által határolt tömbökben az építési telkeknek az utcavonaltól 50 m-nél távolabbra eső része nem tartozik az építési helyhez, e területrészekre épület nem építhető. (12) Hatályát vesztette. 4 (13) A közterületek kialakítását összehangoltan kell elvégezni, az ezt biztosító, út, közmű és kertészeti terveket tartalmazó közterület-építési tanulmányterv alapján, amely tartalmazza mindazon tervi elemeket, műszaki megoldásokat, amelyek a külön-külön engedélyezett út- és közműépítési, kertépítési tervek összhangjának biztosításához szükségesek. (14) A (13) pont szerinti létesítmények akkor tekintendők megvalósítottnak, ha azokat üzembe helyezték. (15) Hatályát vesztette. 4 (16) Üzemanyagtöltő-állomás az övezeti tervlapon Ü jellel jelölt területeken létesíthető, az adott építési övezetre/övezetre vonatkozó előírások megtartásával. (17) A repülőtér biztonsági védőövezetében az övezeti tervlapon feltüntetett magassági korlátozásokat mindenfajta építmény elhelyezése során be kell tartani. (18) A rendelet általános előírásain túlmenően az egyes területekre érvényes további szabályokat a 66. tartalmazza. (19) Az országos jelentőségű védett természeti területtel határos 20 m-es sávban való építkezés esetén az illetékes tájvédelmi hatóság állásfoglalását kell kérni. 12 Módosította a 40/2014. (XII. 05.) ör. 5. -a. Hatályos 2015. január 4-től. 4 1/2009. (I. 19.) Hatálybalépés: 2009. január 19. 4
(20) Az egyes építési övezetekben/övezetekben a 65. -ban előírt környezetvédelmi határértékeket kell betartani. (21) A településen szőlő művelési ágba tartozó mezőgazdasági területek mezőgazdasági művelésből kivonása nem engedélyezhető. Településszerkezet, terület-felhasználás 5. (1) A település területe függetlenül attól, hogy bel- vagy külterület építési szempontból a) beépítésre szánt (beépített, vagy további beépítésre kijelölt), és b) beépítésre nem szánt területekre tagozódik. (2) A település beépítésre szánt területei az építési használatuk általános jellege szerint a) lakó-, b) vegyes, c) gazdasági, d) üdülő, e) különleges területekre tagozódnak. (3) A település beépítésre nem szánt területei az építési használatuk általános jellege szerint a) közlekedési, b) zöld-, c) erdő-, d) mezőgazdasági-, illetve e) vízgazdálkodási területekre tagozódnak. (4) Az egyes építési övezetekre/övezetekre előírtakat az egyes településrészek sajátos előírásait tartalmazó 66. -ban foglaltakkal együtt kell alkalmazni. Beépítésre szánt területek Lakóterületek 6. (1) A lakóterületek a a) kisvárosias, és b) kertvárosias lakóterületekhez tartoznak. (2) A lakóterületeken a kialakult tömbtelkes területek kivételével, ha az adott építési övezet előírásai másként nem rendelkeznek egy telken lakóépületből legfeljebb kettő helyezhető el, az egyes építési övezetekben megszabott előírások betartásával. (3) A kisvárosias és kertvárosias lakóterületeken, valamint településközpont vegyes területeken az egyes övezetekben megengedett legnagyobb építménymagasság 1,0 m-rel növelhető, ha a telek átlagos lejtése a 15 %-ot meghaladja. (4) A terepszint-alakítás megengedett legnagyobb mértéke a lakóterületeken 1,5 m. A lakóterületen a támfal magassága a rendezett terepszinttől mért 1,5 m-t nem haladhatja meg, kivéve az épületek legalsó szintjén elhelyezett gépjárműtárolóhoz vezető lejárókat, ahol a tereplejtés által indokolt esetben a támfal 1,0 m-nál magasabb is lehet. 1,5 méternél magasabb támfal létesítése esetén a főépítész véleményét ki kell kérni. A terep 5
megváltoztatása csak tereprendezési terv alapján, és olyan módon valósítható meg, hogy az ne járjon hátránnyal a szomszédos telek használatára. Kisvárosias lakóterületek - Lk építési övezetek 7. (1) A kisvárosias lakóterület sűrűbb beépítésű, legfeljebb négyszintes lakóépületek elhelyezésére szolgál. (2) A kisvárosias lakóterületeket az övezeti tervlap és a szabályozási terv Lk felirattal, és az építési övezetre utaló számjellel (pl. Lk1) tünteti fel. (3) A kisvárosias lakóterületen elhelyezhető: a) lakóépület, b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, c) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, d) sportépítmény, e) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület. (4) A kisvárosias lakóterületen az OTÉK 31. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető: a) szálláshely szolgáltató épület, b) igazgatási épület, c) termelő kertészeti építmény, d) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény. (5) A kisvárosias lakóterület tömbtelkein önálló (különálló) személygépjármű-tároló épület nem létesíthető, földalatti, illetve támfalgarázs építhető. A kisvárosias lakóterületen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. Az Lk1 építési övezet előírásai 8. (1) Az Lk1 kisvárosias lakóterület építési övezet beépítési módja oldalhatáron álló. (2) Az Lk1 építési övezet a) beépítettsége legfeljebb 40 %, b) a legkisebb kialakítható telekterület 500 m2, a kialakítható legkisebb telekszélesség 16 m, 4 c) az építménymagasság 3,0-5,0 m közötti, d) a legkisebb zöldfelületi arány 40 % e) az előkert legnagyobb mérete 5 m lehet, a szomszédos telkek kialakult viszonyainak megfelelően. 4 (3) Az Lk1 építési övezetben egy telken építhető lakások száma ha egynél több lakás épül a telek területének 350-nel való osztásával állapítandó meg, lefelé kerekítve. Az Lk2 építési övezet előírásai 9. 4 1/2009. (I. 19.) Hatálybalépés: 2009. január 19. 6
(1) Az Lk2 kisvárosias lakóterület építési övezet beépítési módja oldalhatáron álló, (2) Az Lk2 építési övezet a) beépítettsége legfeljebb 30 %, b) a legkisebb kialakítható telekterület 720 m2, a kialakítható legkisebb telekszélesség 20 m, 4 c) az építménymagasság 3,0-5,0 m közötti, d) a legkisebb zöldfelületi arány 55 % e) az előkert legnagyobb mérete 5 m lehet, a szomszédos telkek kialakult viszonyainak megfelelően. 4 (3) Az Lk2 építési övezetben egy telken építhető lakások száma ha egynél több lakás épül a telek területének 350-nel való osztásával állapítható meg, lefelé kerekítve. Az Lk3 építési övezet előírásai 10. (1) Az Lk3 kisvárosias lakóterület építési övezet beépítési módja szabadon álló. (2) Az Lk3 építési övezet a) beépítettsége legfeljebb 20 %, telkes övezetek esetében a telekterülethez, kialakult tömbtelkes övezeteknél pedig a tömbtelek és az úszótelkek együttes területéhez viszonyítva, b) a legkisebb kialakítható telekterület általában 1200 m2, a 66. (4)-ben foglalt Északnyugati lakóterületeken 7500 m2, a kialakítható legkisebb telekszélesség 25 m, a beépíthetőség legfeljebb 30 %, új tömbtelkek nem alakíthatók ki, a Barackos városrészben (66. (5) bekezdés) 1000m2-nél kisebb telkek esetén a legnagyobb beépíthetőség 30 % 4 c) az építménymagasság 3,0-8,0 m közötti, d) a legkisebb zöldfelületi arány 60 % e) az előkert legkisebb mérete 5 m. (3) Az Lk3 építési övezetben egy telken építhető lakások száma ha egynél több lakás épül a telek területének 350-nel való osztásával állapítható meg, lefelé kerekítve. Az Lk4 építési övezet előírásai 11. (1) Az Lk4 kisvárosias lakóterület építési övezet beépítési módja oldalhatáron álló. (2) Az Lk4 építési övezet a) beépítettsége legfeljebb 20 %, telkes övezetek esetében a telekterülethez, kialakult tömbtelkes övezeteknél pedig a tömbtelek és az úszótelkek együttes területéhez viszonyítva, b) a legkisebb kialakítható telekterület 2000 m2, a kialakítható legkisebb telekszélesség 30 m, új tömbtelkek, úszótelkek nem alakíthatók ki, 4 c) az építménymagasság 3,0-12,5 m közötti, d) a legkisebb zöldfelületi arány 60 % 4 1/2009. (I. 19.) Hatálybalépés: 2009. január 19. 7
e) az előkert legkisebb mérete 5,0 m. Az Lk5 építési övezet előírásai 8 11/A. (1) Az Lk5 kisvárosias lakóterület építési övezet beépítési módja zártsorú. 8 (2) Az Lk5 építési övezet 8 a) beépítettsége legfeljebb 30 %, 8 b) a legkisebb kialakítható telekterület 1440 m 2, 8 c) az építménymagasság 3,0-7,5 m közötti, 8 d) a legkisebb zöldfelületi arány 60 %, 8 e) az előkert mérete 5,0 m, 8 f) A telken elhelyezhető legnagyobb lakásszámot a telek területének 250-nel való osztásával kell megállapítani, lefelé kerekítve. 8 Kertvárosias lakóterületek - Lke építési övezetek 12. (1) A kertvárosias lakóterület elsősorban laza beépítésű, kertes lakóépületek elhelyezésére szolgál. (2) A kertvárosias lakóterületeket az övezeti tervlap és a szabályozási terv Lke felirattal, és az építési övezetre utaló számjellel (pl. Lke1) tünteti fel (3) A kertvárosias lakóterületeken elhelyezhető a) legfeljebb kétlakásos lakóépület, 4 b) a helyi lakosság közvetlen ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, c) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, d) sportépítmény, e) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület. (4) A kertvárosias lakóterületen az OTÉK 31. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető: a) a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény, b) sportépítmény, c) a megengedett lakásszámot meg nem haladó vendégszobaszámú egyéb kereskedelmi szálláshely épület (pl. fizetővendég-szolgálat), terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény. (5) A kertvárosias lakóterületek építési övezeteiben nyeles telek csak akkor alakítható ki, ha az adott területrész tömbfeltáró úttal (köz, vagy magánúttal) történő megközelítése nem valósítható meg. (6) A kertvárosias lakóterületen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. Az Lke1 építési övezet előírásai 13. (1) Az Lke1 építési övezet beépítési módja oldalhatáron álló, a kialakult viszonyoknak megfelelően. 8 20/2012. (IV. 22.) Hatálybalépés: 2012. április 13. 8
(2) Az Lke1 építési övezet a) beépítettsége legfeljebb 25 %, b) a legkisebb kialakítható telekterület 1000 m2, a kialakítható legkisebb telekszélesség 16 m, 4 c) az építménymagasság 2,5-5,0 m közötti, d) a legkisebb zöldfelületi arány 70 % e) az előkert legnagyobb mérete 10 m lehet, a szomszédos telkek kialakult viszonyainak megfelelően. 4 Az Lke2 építési övezet előírásai 14. (1) Az Lke2 építési övezet beépítési módja oldalhatáron álló, a kialakult viszonyoknak megfelelően, (2) Az Lke2 építési övezet a) beépítettsége legfeljebb 20 %, b) a legkisebb kialakítható telekterület 700 m2, a kialakítható legkisebb telekszélesség 16 m, 4 c) az építménymagasság 2,5-5,0 m közötti, d) a legkisebb zöldfelületi arány 60 % e) az előkert legnagyobb mérete 6 m lehet, a szomszédos telkek kialakult viszonyainak megfelelően. 4 Az Lke3 építési övezet előírásai 15. (1) Az Lke3 építési övezet beépítési módja oldalhatáron álló, a kialakult viszonyoknak megfelelően. (2) Az Lke3 építési övezet a) beépítettsége legfeljebb 30 %, b) a legkisebb kialakítható telekterület 500 m2, kialakítható legkisebb telekszélesség 16 méter, 4 c) az építménymagasság 2,5-5,0 m közötti, d) a legkisebb zöldfelületi arány 60 %, e) az előkert legnagyobb mérete 6 m lehet, a szomszédos telkek kialakult viszonyainak megfelelően. 4 Az Lke4 építési övezet előírásai 16. (1) Az Lke4 építési övezet beépítési módja oldalhatáron álló, a kialakult viszonyoknak megfelelően, (2) Az Lke4 építési övezet a) beépítettsége legfeljebb 25 %, b) a legkisebb kialakítható telekterület 1000 m2, a kialakítható legkisebb telekszélesség 16 méter, 4 c) az építménymagasság 2,5-5,0 m közötti, 4 1/2009. (I. 19.) Hatálybalépés: 2009. január 19. 4 1/2009. (I. 19.) Hatálybalépés: 2009. január 19. 9
d) a legkisebb zöldfelületi arány 60 %, e) az előkert legkisebb mérete 6 m. Az Lke5 építési övezet előírásai 17. (1) Az Lke5 építési övezet beépítési módja oldalhatáron álló. 4 (2) Az Lke5 építési övezet a) beépítettsége legfeljebb 25 %, b) a legkisebb kialakítható telekterület 700 m2, a kialakítható legkisebb telekszélesség 16 méter, 4 c) az építménymagasság 2,5-5,0 m közötti, d) a legkisebb zöldfelületi arány 60 %, e) az előkert legkisebb mérete 6 m. Az Lke6 építési övezet előírásai 12 18. (1) Az Lke6 építési övezet beépítési módja oldalhatáron álló. (2) Az Lke6 építési övezetben a) a telek legnagyobb beépítettsége legfeljebb 25 %, b) a legkisebb kialakítható telekterület 700 m 2 c) az építménymagasság 2,5-5,0 m közötti, d) a legkisebb zöldfelületi arány 50 %. Az Lke7 építési övezet előírásai 4,12 19. (1) Az Lke7 építési övezet beépítési módja oldalhatáron álló. (2) Az Lke7 építési övezet a) beépítettsége legfeljebb 15 %, b) a legkisebb kialakítható telekterület 1200 m 2, a kialakítható legkisebb telekszélesség 14 méter c) az épületek építménymagassága 3,5-5 m közötti, d) a legkisebb zöldfelületi arány 70 %, (3) az előkert mérete 6 m, oldalkert mérete 6 m, (4) az oldalhatártól számított 1 m-es sávban a) építmény nem helyezhető el, b) a terep szintje nem változtatható meg. (5) Az építési övezetben telkenként 1 épület építhető, melyben 1 lakás alakítható ki. Az Lke8 építési övezet előírásai 4,12 20. 12 Módosította a 40/2014. (XII. 05.) ör. 1. -a. Hatályos 2015. január 4-től. 12 Módosította a 40/2014. (XII. 05.) ör. 2. -a. Hatályos 2015. január 4-től. 12 Módosította a 40/2014. (XII. 05.) ör. 3. -a. Hatályos 2015. január 4-től. 10
(1) Az Lke8 építési övezet beépítési módja oldalhatáron álló. (2) Az Lke8 építési övezet a) beépítettsége legfeljebb 15 %, b) a legkisebb kialakítható telekterület 900 m 2, a kialakítható legkisebb telekszélesség 14 méter c) az épületek építménymagassága 3,5-4,5 m közötti, d) a legkisebb zöldfelületi arány 70 %, (3) az előkert mérete 6 m, oldalkert mérete 6 m, (4) az oldalhatártól számított 1 m-es sávban e) építmény nem helyezhető el, f) a terep szintje nem változtatható meg. (5) Az építési övezetben telkenként 1 épület építhető, melyben 1 lakás alakítható ki. Az Lke 9 építési övezet előírásai 20/A (1) Az Lke 9 építési övezet beépítési módja szabadon álló. (2) Az Lke 9 építési övezet a) beépítettsége legfeljebb 25 %, b) a legkisebb kialakítható telekterület 1000 m2, a kialakítható legkisebb telekszélesség 16 m c) az építménymagasság 2,5-6,5 m közötti, d) a legkisebb zöldfelületi arány 60 %, (3) Az építési övezetben telkenként egy épület építhető. 10 Vegyes területek 21. (1) A vegyes területekhez a a) településközpont vegyes (Vt), és b) központi vegyes (Vk) építési övezetek tartoznak. (2) A vegyes területeken egy telken legfeljebb két épület helyezhető el, az egyes építési övezetekben megszabott előírások betartásával. (3) A kisvárosias és kertvárosias lakóterületeken, valamint településközpont vegyes területeken az egyes övezetekben megengedett legnagyobb építménymagasság 1,0 m-rel növelhető, ha a telek átlagos lejtése a 15 %-ot meghaladja. (4) A terepszint-alakítás megengedett legnagyobb mértéke a vegyes területeken 1,0 m. A terep megváltoztatása csak tereprendezési terv alapján, és olyan módon valósítható meg, hogy az ne járjon hátránnyal a szomszédos telek használatára. (5) A vegyes területeken nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. (6) A vegyes területeken épület elhelyezéséhez a települési tervtanács, ennek hiányában a városi főépítész véleményét ki kell kérni. Településközpont vegyes területek Vt építési övezetek 22. 10 42/2013. (XII. 19.) Hatálybalépés: 2014. január 19. 11
(1) A településközpont vegyes építési övezet zártsorú beépítési móddal lakó, és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, kulturális, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. (2) A településközpont vegyes területeket a szabályozási terv Vt felirattal, és az építési övezetre utaló számjellel (pl. Vt1) tünteti fel. (3) A településközpont vegyes területen elhelyezhető a) lakóépület, b) igazgatási épület, c) irodai, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, d) egyházi, kulturális, oktatási, egészségügyi, szociális épület, e) sportépítmény, f) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület. (4) A településközpont vegyes területen az OTÉK 31. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető környezeti és településképi szempontból nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény. (5) A településközpont vegyes területen ha az építési övezet, vagy a terület sajátos előírásai nem tiltják az elsődleges rendeltetést kiegészítő építmény (pl. garázs, tároló) elvi engedély alapján a teleknek az elsődleges rendeltetést biztosító épülettel átellenes határán is építhető, ha az nem gátolja a szomszédos telkek beépíthetőségét. (6) A településközpont vegyes területeken az egyes övezetekben megengedett legnagyobb építménymagasság 1,0 m-rel növelhető, ha a telek átlagos lejtése a 15 %-ot meghaladja. A Vt1 építési övezet előírásai 23. (1) A Vt1 építési övezetben a) a beépítettség legfeljebb 40 %, saroktelek esetében, ha a gépkocsi-elhelyezés telken belül biztosítható, legfeljebb 50 %, a 66. (2) szerinti Kukoricás területén lakóépülettel való beépítés esetén 30 %, e területen gazdasági építmény és termelő kertészeti építmény nem helyezhető el. b) a legkisebb kialakítható telekterület általában legalább 500 m2, a Kukoricás területén legalább 720 m2. c) az építménymagasság lakó, kereskedelmi és szolgáltató, valamint az azokat kiegészítő épületeknél 3,0-5,0 m közötti, kulturális, szociális, oktatási, egészségügyi, egyházi épületeknél ha azt az OTÉK 36. előírásainak betartása lehetővé teszi 3,0-9,0 m, d) a legkisebb zöldfelületi arány 30 %, e) az előkert legkisebb mérete 0 m, amelytől csak a másként kialakult állapot esetében lehet eltérni. (2) A Vt1 építési övezetben egy telken építhető lakások száma a telek területének 350-nel való osztásával állapítható meg, lefelé kerekítve. A Vt2 építési övezet előírásai 24. (1) A Vt2 építési övezetben a) a beépítettség legfeljebb 30 %, saroktelek esetében, ha a gépkocsi-elhelyezés telken belül biztosítható, legfeljebb 50 %, 12
b) a legkisebb kialakítható telekterület 1200 m2, c) az építménymagasság lakó, kereskedelmi és szolgáltató, valamint az azokat kiegészítő épületeknél 3,0-7,5 m közötti, kulturális, szociális, oktatási, egészségügyi, egyházi épületeknél ha azt az OTÉK 36. előírásainak betartása lehetővé teszi 3,0-9,0 m, d) a legkisebb zöldfelületi arány 30 %, e) az előkert legnagyobb mérete 6 m lehet, a szomszédos telkek kialakult viszonyainak megfelelően. 4 (2) A Vt2 építési övezetben egy telken építhető lakások száma a telek területének 350-nel való osztásával állapítható meg, lefelé kerekítve. A Vt2.1 építési övezet előírásai 24/A 2 (1) A Vt2.1 építési övezetben 2 a) a beépítettség legfeljebb 30 %, saroktelek esetében, ha a gépkocsi-elhelyezés telken belül biztosítható, legfeljebb 50 %, 2 b) a legkisebb kialakítható telekterület 1200 m2, 2 c) az építménymagasság lakó, kereskedelmi és szolgáltató, valamint az azokat kiegészítő épületeknél 3,0-7,5 m közötti, kulturális, szociális, oktatási, egészségügyi, egyházi épületeknél ha azt az OTÉK 36. előírásainak betartása lehetővé teszi 3,0-9,0 m, 2 d) a szintterületi mutató nem haladja meg a 2,0-t, 2 e) a legkisebb zöldfelületi arány 30 %, 2 f) az előkert legnagyobb mérete 6 m lehet, a szomszédos telkek kialakult viszonyainak megfelelően. 2,4 (2) A Vt2 építési övezetben egy telken építhető lakások száma a telek területének 80-nal való osztásával állapítható meg, lefelé kerekítve. 2 (3) Az épített szintterület legalább 10 %-át a HÉSZ 22.. (3) b), c), d), e) pontjaiban meghatározott funkcióra kell kialakítani, és használni. 2 (4) Az épületeket úgy kell elhelyezni, és kialakítani, hogy az övezethatárok mentén, és azoktól mért 3 m-es sávban tűzfalak ne keletkezzenek. 2 A Vt3 építési övezet előírásai 25. (1) A Vt3 építési övezetben a) a beépítettség legfeljebb 40 %, b) a legkisebb kialakítható telekterület 2000 m2, c) az építménymagasság lakó, kereskedelmi és szolgáltató, valamint az azokat kiegészítő épületeknél 3,0-7,5 m közötti, d) a legkisebb zöldfelületi arány 40 %, e) az előkert legnagyobb mérete 6 m lehet, a szomszédos telkek kialakult viszonyainak megfelelően 4 (2) A Vt3 építési övezetben egy telken legfeljebb négy lakás építhető. 4 1/2009. (I. 19.) Hatálybalépés: 2009. január 19. 2 38/2007. (X. 3.) Hatálybalépés: 2007. október 4. /43/2007. (X. 4.)/ 4 1/2009. (I. 19.) Hatálybalépés: 2009. január 19. 13
A Vt4 építési övezet előírásai 25/A 1 (1.) A Vt4 építési övezetben 1 a.) a beépítés módja szabadonálló, 1 b.) a beépítettség legfeljebb 15 %, 1 c.) a legkisebb kialakítható telekterület 1.000 m 2, a kialakítható telekszélesség legalább 16,0 m, 1 d.) az építménymagasság lakó, valamint az azt kiegészítő épületeknél 3,0-4,5 m közötti, kereskedelmi, szolgáltató, kulturális, szociális, oktatási, egészségügyi, egyházi épületeknél ha azt az OTÉK 36. előírásainak betartása lehetővé teszi 3,0-6,0 m, 1 e.) a legkisebb zöldfelületi arány 40 %. 1 (2) A Vt4 építési övezetben egy telken legfeljebb 1 lakás építhető. 1 (3) Egy épületben két fő rendeltetés is kialakítható, ha abból az egyik rendeltetés lakás. 1 (4) Az építési övezetben fő rendeltetést kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú (önálló) épület nem helyezhető el. 1 Központi vegyes területek - Vk építési övezetek 26. (1) A központi vegyes területek elsősorban központi igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek elhelyezésére szolgálnak. (2) A központi vegyes területeket az övezeti tervlap és a szabályozási terv Vk felirattal, és az övezetre utaló számjellel (pl. Vk1) tünteti fel. (3) A központi vegyes területeken elhelyezhető a) igazgatási épület, b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, c) a környezetét nem zavaró egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, d) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, e) sportépítmény, f) nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló legfeljebb egy lakás. (4) A központi vegyes területen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. A Vk1 építési övezet előírásai 27. (1) A Vk1 építési övezet beépítési módja zártsorú. (2) A Vk1 építési övezet a) beépítettsége legfeljebb 40 %, b) a legkisebb kialakítható telekterület 720 m2, a kialakítható legkisebb telekszélesség 16 méter, 4 1 5/2007. (VIII. 28.) Hatálybalépés: 2007. szeptember 1. /32/2007. (VIII. 29.)/ 4 1/2009. (I. 19.) Hatálybalépés: 2009. január 19. 14
c) az építménymagasság 3,0-7,5 m közötti, d) a legkisebb zöldfelületi arány 40 %, e) az előkert legnagyobb mérete 10 m lehet, a szomszédos telkek kialakult viszonyainak megfelelően. 4 A Vk2 építési övezet előírásai 28. (1) A Vk2 építési övezet beépítési módja szabadon álló. (2) A Vk2 építési övezet a) beépítettsége legfeljebb 40 %, b) a legkisebb kialakítható telekterület 4000 m2, kialakítható legkisebb telekszélesség 30 m, 4 c) az építménymagasság 2,5-7,5 m közötti, d) a legkisebb zöldfelületi arány 40 %, e) az előkert legnagyobb mérete 6 m lehet, a szomszédos telkek kialakult viszonyainak megfelelően. 4 A Vk3 építési övezet előírásai 29. (1) A Vk3 építési övezet beépítési módja szabadon álló. (2) A Vk3 építési övezet a) beépítettsége legfeljebb 40 %, b) a legkisebb kialakítható telekterület 3000 m2, a kialakítható legkisebb telekszélesség 30 méter, 4 c) az építménymagasság 3,0-10,0 m közötti, d) a legkisebb zöldfelületi arány 40 %, e) az előkert legnagyobb mérete 10 m lehet, a szomszédos telkek kialakult viszonyainak megfelelően, 4 f) a Makkosi út, Zichy köz találkozásánál lévő területen új épület csak a környező lakóövezet max. 5,0 m-es építménymagasságához illeszkedően alakítható ki. 1 A Vk4 építési övezet előírásai 30. (1) A Vk4 építési övezet beépítési módja szabadon álló. (2) A Vk4 építési övezet a) beépítettsége legfeljebb 15 %, b) a legkisebb kialakítható telekterület 6000 m2, a kialakítható legkisebb telekszélesség 40 méter, 4 c) az építménymagasság 3,0-8,0 m közötti, d) a legkisebb zöldfelületi arány 50 %, e) az előkert legnagyobb mérete 10 m lehet, a szomszédos telkek kialakult viszonyainak megfelelően. 4 1 5/2007. (VIII. 28.) Hatálybalépés: 2007. szeptember 1. /32/2007. (VIII. 29.)/ 4 1/2009. (I. 19.) Hatálybalépés: 2009. január 19. 15
A Vk 5 építési övezet előírásai 30/A (1) A Vk 5 építési övezet beépítési módja szabadon álló. (2) A Vk 5 építési övezetben a) a telek beépítettsége legfeljebb 40 %, b) a legkisebb kialakítható telekterület 6000 m2, c) a megengedett legnagyobb építménymagasság 10 m, d) a legkisebb zöldfelületi arány 40 %, e) előkert legkisebb mérete 10 m. (3) A Vk5 építési övezetben nem helyezhetők el a 26. (3) f) pont szerinti rendeltetések. 10 Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz építési övezetek) 31. (1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület nem jelentős zavaró hatású, elsősorban üzleti tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál, szabadon álló beépítéssel. (2) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területeket az övezeti tervlap és a szabályozási terv Gksz felirattal, és az övezetre utaló szám-, vagy betűjellel (pl. Gksz1) tünteti fel. (3) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen elhelyezhető: a) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, b) minimum 3.000 m2 ingatlan nagyság esetén a gazdasági tevékenységi célú épületen belül telkenként a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló legfeljebb egy lakás, amelynek alapterülete nem haladhatja meg a bruttó beépítettség 20 %-át, és nem lehet nagyobb nettó 150 m 2 -nél, c) igazgatási, egyéb irodaépület, d) egyéb, a környezetét nem zavaró közösségi szórakoztató épület (a Gksz2 építési övezet kivételével. (4) A zöldfelületeket kertépítészeti tervek alapján kell kivitelezni. (5) A Gksz építési övezetekbe sorolt telkeken az előírt minimális zöldfelületet úgy kell kialakítani, hogy a kereskedelmi-szolgáltató övezetbe, vagy lakóövezetbe sorolt területekkel határos telekhatár mellett legalább 5,0 m-es védő zöldsáv keletkezzen. (6) Járművek elhelyezését az OTÉK 42. alapján, telken belül kell biztosítani. (7) Hulladék-elhelyezési építmény csak más épülettel együtt létesíthető. (8) A Gksz övezetekben állattartó épület nem létesíthető. A Gksz1 építési övezet előírásai 32. (1) A Gksz1 építési övezet beépítési módja szabadon álló. (2) A Gksz1 építési övezet a) beépítettsége legfeljebb 35 %, b) a legkisebb kialakítható telekterület 3000 m2, a legkisebb kialakítható telekszélesség 30 m, c) az építménymagasság 3,0-10 m közötti, d) a legkisebb zöldfelületi arány 35 %, e) az előkert legkisebb mérete 10 m. 10 42/2013. (XII. 19.) Hatálybalépés: 2014. január 19. 16
A Gksz2 építési övezet előírásai 33. (1) A Gksz2 építési övezet beépítési módja szabadon álló. (2) A Gksz2 építési övezet a) beépítettsége legfeljebb 40 %, b) a legkisebb kialakítható telekterület 2500 m2, a legkisebb kialakítható telekszélesség 30 m, c) az építménymagasság 3,0-10,0 m közötti, d) a legkisebb zöldfelületi arány 35 %, e) az előkert legkisebb mérete 10 m. A Gksz3 építési övezet előírásai 34. (1) A Gksz3 építési övezet beépítési módja szabadon álló. (2) A Gksz3 építési övezet a) beépítettsége legfeljebb 30 %, b) a legkisebb kialakítható telekterület 2.750 m2, a legkisebb kialakítható telekszélesség 30 m, c) az építménymagasság 4,5 7,5 m között, az 5.000 m2-nél nagyobb telkek esetében 4,5 10,0 m között lehet d) a legkisebb zöldfelületi arány 35 %, e) az előkert legkisebb mérete 10 m. A Gksz4 építési övezet előírásai 35. (1) A Gksz4 építési övezet beépítési módja szabadon álló. (2) A Gksz4 jelű építési övezetben: a) telekalakítás, telekmegosztás esetén a legkisebb kialakítandó telekterület legalább 1.500 m 2 lehet, b) a legkisebb kialakítható telekszélesség 2000 m2 teleknagyságig 25 m, 2000 m2 teleknagyság felett 30 m lehet, c) az építési telek területének legfeljebb 30 %-a építhető be, d) az építménymagasság 4,5 7,5 m között, az 5.000 m2-nél nagyobb telkek esetében 4,5 10,0 m között lehet, e) a telkek zöldfelületi aránya legalább 35 %, f) az előkert mérete legalább 10 m lehet. A Gksz5 építési övezet előírásai 36. (1) A Gksz5 építési övezet beépítési módja szabadon álló. (2) A Gksz5 jelű építési övezetben: a) telekalakítás, telekmegosztás esetén a legkisebb kialakítandó telekterület legalább 2.500 m 2 lehet, b) a legkisebb kialakítható telekszélesség 30 m lehet, 4 c) az építési telek területének legfeljebb 30 %-a építhető be, 4 1/2009. (I. 19.) Hatálybalépés: 2009. január 19. 17
d) az építménymagasság a terület elsődleges funkcióját szolgáló épületek esetében 4,5 10,0 m között, egyéb építmények esetében 3,0-10,0 m között lehet, e) a telkek zöldfelületi aránya legalább 35 %, f) az előkert mérete legalább 10 m lehet. Különleges területek 37. (1) A különleges területek az alábbi építési övezetekhez tartoznak: a) egészségügyi terület építési övezet, az övezeti tervlapon és a szabályozási terven Ke jellel jelölve, b) sportolási célú terület építési övezetek, az övezeti tervlapon és a szabályozási terven Ks jellel, és az építési övezetre utaló számjellel (pl. Ks1) jelölve, c) temető terület építési övezet, az övezeti tervlapon és a szabályozási terven Kt jellel jelölve, d) temető, kegyeleti park építési övezet, az övezeti tervlapon Kt-kp jellel jelölve, e) hulladékkezelők, lerakók területe, az övezeti tervlapon és a szabályozási terven Kh jellel jelölve, f) szennyvíztisztító telep elhelyezésére szolgáló terület, a szabályozási terven K-SZV jellel jelölve. 6,7 (2) A különleges területeken az egyes területhasználati módokhoz tartozó építmények helyezhetők el, szabadon álló beépítéssel, a részletes előírásokban foglaltak betartása mellett. (3) A különleges területeken a zöldfelületeket kertépítészeti tervek alapján kell kivitelezni. A Ke építési övezet előírásai 38. (1) A Ke építési övezet beépítési módja szabadon álló. (2) A Ke építési övezet a) beépítettsége legfeljebb 15 %, b) a legkisebb kialakítható telekterület 5000 m2, kialakítható legkisebb telekszélesség 50 m, 4 c) az építménymagasság 3,0-12,5 m közötti, d) a legkisebb zöldfelületi arány 70 %, e) az előkert legnagyobb mérete 10 m lehet, a szomszédos telkek kialakult viszonyainak megfelelően. 4 A sportolási célú területek (Ks építési övezetek) 39. (1) A sportolási célú területeken sportpályák, sportolási célú, valamint az azzal szorosan összefüggő kereskedelmi, szolgáltató, szállásférőhely-szolgáltató és vendéglátó építmények helyezhetők el, szabadon álló beépítéssel. (2) A sportolási célú területeket az övezeti tervlap és a szabályozási terv Ks felirattal, és az övezetre utaló számjellel (pl. Ks1) tünteti fel. (3) Járművek elhelyezését az OTÉK 42. alapján, telken belül kell biztosítani. 6 30/2010. (IX. 23.) Hatálybalépés: 2010. december 1., hatályon kívül helyezte a 38/2010. (IX. 23.) 7 39/2010. (IX. 23.) Hatálybalépés: 2010. december 1. 4 1/2009. (I. 19.) Hatálybalépés: 2009. január 19. 18
(4) Hulladék-elhelyezési építmény csak más épülettel együtt létesíthető. (5) A Ks építési övezetekben az építéshez elvi építési engedélyt kell kérni. Az elvi engedélyben meg kell határozni a telek beépítését, az épület elhelyezését, a közlekedési útvonalakat, az áru- és vendégforgalmat, a zajterhelést, az összes parkolási igény kielégítésének módját, a közműterheléseket, a közterület kapcsolatot, a telek lekerítésének módját, a burkolt felületek elhelyezkedését, méreteit, a telepítendő növényzet mennyiségét, minőségét az épület formáját, színeit. Az elvi engedélyezés előtt a Települési Tervtanács, illetve annak hiányában a városi főépítész véleményét ki kell kérni. (6) A Ks építési övezetekben állattartó épület nem létesíthető. A Ks1 építési övezet előírásai 40. (1) A Ks1 építési övezet beépítési módja szabadon álló. (2) A Ks1 építési övezet a) beépítettsége legfeljebb 25 %, b) a legkisebb kialakítható telekterület 4.000 m2, kialakítható legkisebb telekszélesség 30 m, 4 c) az építménymagasság 3,0-10,0 m közötti, d) a legkisebb zöldfelületi arány 50 %, a nem szilárd burkolatú sportpályákkal együtt. A telek valamennyi határán háromszintes növényállományt kell kialakítani, e) az előkert legkisebb mérete általában legalább 5,0 m, a Telki úton 20 m, a Márity László utcán 0 m. A Ks2 építési övezet előírásai 41. (1) A Ks2 építési övezet beépítési módja szabadon álló. (2) A Ks2 építési övezet a) beépítettsége legfeljebb 10 %, b) a legkisebb kialakítható telekterület 10.000 m2, kialakítható legkisebb telekszélesség 80 m, 4 c) az építménymagasság 3,0-9,0 m közötti, d) a legkisebb zöldfelületi arány 50 %, a nem szilárd burkolatú sportpályákkal együtt. A telek valamennyi határán háromszintes növényállományt kell kialakítani, e) az előkert legkisebb mérete a Telki úton 20 m, f) az oldal- és a hátsókert legkisebb mérete 7 m. A Kt építési övezet előírásai 42. (1) A Kt építési övezet beépítési módja szabadon álló. (2) A Kt építési övezet a) beépítettsége legfeljebb 10 %, b) a legkisebb kialakítható telekterület 10.000 m2, kialakítható legkisebb telekszélesség 50 m, 4 4 1/2009. (I. 19.) Hatálybalépés: 2009. január 19. 19
c) az építménymagasság 3,0-5,0 m közötti, d) a legkisebb zöldfelületi arány 80 %, e) az előkert legnagyobb mérete 10 m lehet, a szomszédos telkek kialakult viszonyainak megfelelően, 4 (3) Az övezetben az építési engedélyezés előtt kötelező az elvi építési engedély megszerzése, a zöldfelületek kialakítása kertépítészeti terv alapján történhet. (4) A Helyi Építési Szabályzat 2. sz. mellékletét képező szabályozási terven jelölt, kötelező fásítással érintett területen, legalább 16 m széles sávban temetkezni tilos. A védőterületen csak zöldfelület, és parkoló alakítható ki. A védőterületen a megengedett legkisebb zöldfelület aránya 65 %, a zöldfelületként kialakított területet többszintes növényállománnyal kell betelepíteni. 2 A Kt-kp építési övezet előírásai 43. (1) Az építési övezetbe a Telki út melletti zsidó temető tartozik, amely a 66/1999. (VII. 13.) FVM rendeletben foglaltak alapján védett. (2) A Kt-kp építési övezetben csak a fenntartáshoz, bemutatáshoz szükséges építmény, valamint tároló, illemhely, esővédő tető építhető, legfeljebb 10 % beépíthetőséggel és legfeljebb 5,0 m építménymagassággal, legalább 80 % zöldfelületi aránnyal. 4 (3) A védett temető sírköveit, rácsait, egyéb - temetkezéshez használt - jeleit, növényzetét eredeti helyükön és eredeti formájukban kell megőrizni. Felújítás esetében a meglévő és a tervezett állapotot dokumentálni kell. 4 A Kh építési övezet előírásai 44. (1) A hulladékkezelők és lerakók területén hulladékudvar építményei, a folyékony települési hulladék (szennyvíz), valamint a szerves és zöldhulladék kezeléséhez szükséges technológiai és kiszolgáló építmények helyezhetők el, szabadon álló beépítéssel. (2) A Kh építési övezet a) beépítettsége legfeljebb 20 %, b) a legkisebb kialakítható telekterület 1500 m2, kialakítható telekszélesség 20 m, c) a legnagyobb megengedett építménymagasság 10,0 m, d) a legkisebb zöldfelületi arány 40 %, e) az előkert mérete 10 m, f) a Budakeszi árok telekhatárától számított 20 m szélességű sávban épület nem állhat. 9 K-SZV építési övezet előírásai 6,7 44/A (1) Az építési övezetben a város szennyvíztisztítójának olyan technológiai és kiszolgáló építményei helyezhetők el, melyek védőtávolsága az Országos Településrendezési és 2 38/2007. (X. 3.) Hatálybalépés: 2007. október 4. /43/2007. (X. 4.)/ 4 1/2009. (I. 19.) Hatálybalépés: 2009. január 19. 9 10/2013.(IV. 09.) Hatálybalépés: 2013. április 10. 6 30/2010. (IX. 23.) Hatálybalépés: 2010. december 1., hatályon kívül helyezte a 38/2010. (IX. 23.) 7 39/2010. (IX. 23.) Hatálybalépés: 2010. december 1. 20
Építési Követelmények szerint nem nagyobb 150 m-nél. Technológiai építmény a szennyvíz tisztító, szennyvíziszap-kezelő, -tároló építmény. 6,7 (2) Szennyvíziszap az övezet területén legfeljebb 6 hónapig tárolható, véglegesen nem helyezhető el. 6,7 (3) Az építési övezet telkén több épület is elhelyezhető, szabadon álló beépítéssel, kizárólag a szabályozási terven építmények elhelyezésére kijelölt terület -en belül. Technológiai építmény kizárólag csak a szabályozási terven technológiai építmények elhelyezésére kijelölt terület -en belül helyezhető el. 6,7 (4) A K-SZV építési övezetben 6,7 a.) a telek beépítettsége legfeljebb 25 %, 6,7 b.) a legkisebb kialakítható telekterület 10.000 m2, 6, 7 c.) a megengedett legnagyobb építménymagasság 8 m, technológiai építmény esetén 10 m. 6,7,11 d.) a legkisebb zöldfelületi arány 60 % 6,7 e.) az előkert, oldalkert, hátsókert legkisebb mérete 15 m. 6, 7 (5) Az épületeket és építményeket a technológia megengedte mértékig, természetes anyagok és színek használatával kell a tájba illeszteni. Ugyanez vonatkozik a létesítendő támfalakra is. 6 7,11 (6) Az épületeket 5-45º-os, vagy zöldtetővel kell kialakítani. (7) Kerítés legfeljebb 20 cm magas lábazattal, efölött áttörten építhető. A kerítés magassága a telekhatáron, vagy telken belül is 2,5 m lehet. 6, 7 (8) A szennyvíztisztító telepet kerítésen belül, vagy kívül legalább 15 m széles, 3 szintes növényállománnyal betelepített sávval kell körbevenni. A növénysáv kialakításához a termőhelyi adottságoknak megfelelő, őshonos fajtákat kell alkalmazni. 6, 7 6, 7,11 Beépítésre nem szánt területek A közlekedési és közmű-elhelyezési területek övezetei 45. (1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi köz- és magánutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével-, a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés, építményeinek, valamint a közlekedéshez szükséges építmények, kiszolgáló épületek elhelyezésére szolgál. (2) A közlekedési és közmű elhelyezési területeket jelen szabályzat az a) általános közlekedési terület (KÖu), b) fásított közlekedési terület (KöuF) és a c) légiközlekedési terület (repülőtér) (KÖl) övezetbe sorolja. A KÖu övezet előírásai 46. 7 39/2010. (IX. 23.) Hatálybalépés: 2010. december 1. 11 Módosította a 9/2014. (III. 31.) ör. 1. -a. Hatályos 2014. április 1-től. 6 30/2010. (IX. 23.) Hatálybalépés: 2010. december 1., hatályon kívül helyezte a 38/2010. (IX. 23.) 11 Módosította a 9/2014. (III. 31.) ör. 1. -a. Hatályos 2014. április 1-től. 11 Módosította a 9/2014. (III. 31.) ör. 1. -a. Hatályos 2014. április 1-től. 21
(1) A közlekedési és közmű elhelyezési terület övezetét a szabályozási terv KÖu jellel tünteti fel. (2) A közutaknak összefüggő hálózatot kell alkotniuk, a területek szabályozási szélességét a szabályozási tervlap tartalmazza. (3) Az M0 gyűrű településen áthaladóan tervezett szakaszának hálózati szerepe I. rendű főút. Tervezési osztályba sorolása K.III.C. (4) A 8102. sz. út települést elkerülően tervezett szakaszának hálózati szerepe összekötő út. Tervezési osztályba sorolása K. V. C. (5) Az országos mellékúthálózatba tartozik az 1102. sz, 1103. sz., és a 8102. sz. összekötő út. a) Az országos közutak külterületi szakaszán közvetlen ingatlan-kiszolgálás céljára új útcsatlakozás vagy kapubehajtó nem létesíthető. b) Belterületen az országos közút mellett ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, egyéb szolgáltatási célú építmény építése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása esetén közútkezelői és közlekedési szakhatósági hozzájárulás szükséges. c) Az országos közutak belterületi szakaszán közművek a vonatkozó jogszabályoknak és szabványoknak megfelelően helyezhetők el. d) A 1102. sz, 1103. sz., és a 8102. sz. közút hálózati szerepe összekötő út. Tervezési osztályba sorolása K. V. C., B.IV.b.D. e) Az országos közút külterületi szakaszán az úttengelytől mért 50 m-es védőtávolságon belül építmény elhelyezéséhez közútkezelői hozzájárulás szükséges. Közművek általában az út területén kívül helyezhetők el. Általánosan kerítés 20 m-nél, épület 30 m-nél jobban nem közelítheti meg az úttengelyt. f) A 8102. sz. közút települést elkerülő szakaszának forgalomba helyezésekor az 1102. sz, 1103. sz., és a 8102. sz. összekötő utak települési átkelési szakaszai az érintettek megegyezése esetén az országos úthálózatból a helyi (települési) úthálózatba kerülnek - tervezési osztályba sorolása B. IV. c. D-re változik (6) Az országos közúton kiszolgáló út számára útcsatlakozás csak a szabályozási terven feltüntetett helyen létesíthető, a közútkezelő hozzájárulásával. (7) Új tömbök kialakításakor a helyi (települési) közúthálózatba tartozó közterületek szabályozási szélessége a) gyűjtőút esetén legalább 16 m, b) lakó és gazdasági terület kiszolgáló (lakó) útja esetén legalább 12 m, c) külterületi egyéb közút (mezőgazdasági út) esetén legalább 10 m d) önálló kerékpárút, vagy gyalogút esetén legalább 4 m. A fenti minimális értékektől csak műszaki, természetvédelmi kötöttségek esetén lehet eltérni. (8) Már beépült területegységen belül (pl. tömbfeltárás esetén) kialakítandó új lakó- és kiszolgálóút legkisebb szabályozási szélessége, ha arról két teleknél több kiszolgálása történik, 10,0 m, egyéb esetekben 7,0 m. (9) A helyi(települési) közúthálózat alábbi elemeinek hálózati szerepe gyűjtő út. Tervezési osztályba sorolása B.V.c.D, szabályozási szélességük ha a szabályozási terv másként nem jelöli a kialakult. a) Az Erkel F. utca Erdő u. - Márity L. u. közötti szakasza, b) a Márity L. utca, c) a Meggyes utca, d) a Budakeszi árok melletti kapcsolat a Meggyes u. - Fő út között, e) a Fenyő utca, f) a Tölgyfa utca Fenyő u. - Pátyi út közötti szakasza, 22