Üllő Város Önkormányzatának 9/2004.(III.20.) számú rendelete a helyi építési szabályzatról, egységes szerkezetben a módosításáról szóló 2/2006. (III.25.) számú, a 20/2006. (VII.22.) sz., a 23/2006. (IX.08.) sz., a 10/2007. (V.5.) számú, a 15/2007. (VI.02.) számú, a 26/2007. (X. 20.) számú, a 15/2008. (V.3.) számú, a 21/2008. (VI.07.) számú és a 11/2009. (IV.04) számú ÖK. rendelettel Üllő Város Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. (1) bekezdésnek felhatalmazása alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7.. (3) bekezdés c./ pontjában foglaltak értelmében a következő rendeletet alkotja. I. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK A rendelet hatálya 1. (1) Jelen előírások hatálya Üllő Város teljes közigazgatási területére jelen rendelet mellékletét képező szabályozási tervben lehatárolt területekre terjed ki. (2) Az (1) bekezdésben lehatárolt területen (továbbiakban: a terv területe) az OTÉK előírásait jelen rendeletben foglalt kiegészítésekkel együtt kell alkalmazni. (3) Jelen helyi építési szabályzat csak a mellékelt M=1: 2000 méretarányú Üllő - Belterület Szabályozási Terv c. és M=1:10 000 ma Üllő Külterület Övezeti Terv tervlappal (továbbiakban Szabályozási terv) együtt érvényes. Az előírások alkalmazása 2. (1) 1 A helyi építési szabályzatban és szabályozási terven (a továbbiakban: a terv) kötelezõnek kell tekinteni és meg kell tartani: 3. a bel- és külterületek lehatárolását (belterületi határvonal) 4. a tervezett szabályozási vonalat, 5. a kialakítandó legkisebb telekméreteket, 6. az építési övezetek paramétereit, és határát, 7. az építési vonalat és az építési hely határait, 8. a közutak és közmûvek védõtávolságait, 9. a telekalakítási, építési tilalommal és elõvásárlási joggal terhelt területek határait 1 Módosította a 11/2009. (IV.04.) sz. Ö.K. rendelet. Hatályos: 2009. 04. 04-től.
valamint 10. a közterületek és magánutak kialakítására és használatára, 11. a zöldfelületek kialakítására, 12. a telepítendõ fasorokra, 13. az erdõsávokra, 14. a környezetvédelemre és a a régészeti emlékek védelmére vonatkozó elõírásokat (2) Az (1) bekezdésben nem említett elemek tájékoztató jellegűek, ezért a szabályozási terv módosítása nélkül megváltoztathatók. A terv területének felhasználása 3. (1) A terv területe jellemző rendeltetésének megfelelően - beépítésre szánt területekre, és - beépítésre nem szánt területre tagolódik. (2) Beépítésre szánt területek: lakóterület, ezen belül - Kisvárosias lakóterület (Lk) - Kertvárosias lakóterület (Lke) vegyes terület, ezen belül - Településközpont vegyes terület (Vt) gazdasági terület, ezen belül - Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz) - Különleges (repülőtéri) gazdasági terület (Krep) 2 - Mezőgazdasági üzemi létesítmények területe (G-M) Ipari gazdasági terület (Gip) 3 különleges terület, ezen belül - Különleges temető terület (Kt) - Különleges kisállat temető terület (Kká-t) - Különleges nagykiterjedésű sportolási célú terület (Ksp) - Különleges tervezett bánya besorolásúak. (3) Beépítésre nem szánt területek: Zöldterület (közkert, közpark) Közlekedési és közműterületek Mezőgazdasági területek - általános mezőgazdasági terület - kertes mezőgazdasági terület Erdőterületek - Védelmi rendeltetésű erdőterület - Gazdasági rendeltetésű erdőterület Vízgazdálkodási terület besorolásúak. 2 Megállapította a 2/2006. (III.25.) számú Ö.K. rendelet Hatályos: 2006. 03. 25-től 3 Beiktatta a 20/2006. (VII.22.) sz. Ö.K. rendelet. Hatályos: 2006. 07. 22-től.
(4) Az egyes övezeteket csak rendeltetésüknek megfelelően lehet használni, művelni, azokon építési tevékenységet folytatni. A tömb- és telekalakítás általános szabályai 4. (1) A rendelet hatálya alá tartozó település belterületén építési telket alakítani csak a részletes szabályozásban rögzítettek szerint, a területfelhasználási egységek övezeteinek megfelelően lehet. (2) A terven feltüntetett telekhatárok irányadó jellegűek, végleges méretüket telekalakítási tervvel kell megállapítani. (3) A terv területén a telekalakítást a HÉSZ-nak és a Szabályozási tervnek megfelelően fokozatosan több ütemben lehet elvégezni. Az egyes ütemek meghatározója az építési szándékok megjelenése és a területek közművesítésének lehetősége. (4) Az ütemeken belül a telektömböket a telekalakítással összhangban fokozatosan lehet kialakítani. A tömböket egymástól közterülettel vagy magánúttal kell elválasztani. (5) Telket alakítani csak az övezeti előírásokban meghatározott minimális teleknagyságok, az érintett ingatlanokon kialakult beépítés és egyéb jogszabályi előírások figyelembevételével lehet. (6) Az újonnan kijelölt beépítésre szánt területeken a telekalakítás engedélyezéséről szóló határozatnak kötelezően tartalmaznia kell a telekalakításról szóló hatályos jogszabály szerint az utak és a közművek létesítésére vagy a létesítés költségeinek viselésére vonatkozó tájékoztatást. (7) A magánutat úgy kell kialakítani, hogy a gépjárműforgalomra szolgáló burkolat szegélye a szomszédos épület homlokzatától min. 2 méterre legyen. Több telket kiszolgáló magánút amennyiben kivételesen - csak zsákutcaként alakítható ki, a végén gk fordulóra alkalmas helyet kell biztosítani. Az építés általános szabályai 5. (1) 4 Építményt elhelyezni legalább részleges közművesítéssel ellátott ingatlanon lehet. (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen építményt elhelyezni olyan területen, ahol minden közmű gerincvezetéke kiépült csak abban az esetben lehetséges, ha az ingatlan valamennyi közműre rákötött, vagy legkésőbb a használatbavételi engedély kiadásáig ráköt. Ez esetben a használatbavételi engedély kiadásának a feltétele a rákötések közművállalatok általi igazolása. (3) Amennyiben a csatornahálózat az adott területen még nem épült ki, annak kiépüléséig ideiglenes jelleggel közműpótló berendezés helyezhető el, azzal a feltétellel, hogy a csatornahálózat üzembe helyezése után 60 napon belül arra rá kell kötni, ezzel egyidejűleg a zárt rendszerű szennyvíztárolót meg kell szüntetni. (4) Eltérő beépítési módú telkek találkozásánál, kialakult (legalább 90 %-ban beépült) övezetekben, a telek beépítési módjára az általános építési szabályok az irányadók. 4 Módosította a 15/2008. (V.3.) sz. Ö.K. rendelet. Hatályos: 2008. 05. 03-tól.
(5) A közterületek felőli utcakép védelme, valamint a különböző, telken belül elhelyezhető zavaró és védendő funkciók telekszomszédok közötti hatásainak csökkentése érdekében az épületeket fő- és mellékrendeltetés szerint főépületekre és melléképületekre kell osztani. A mellékrendeltetésű épület fogalmát e rendelet 1.sz. melléklete tartalmazza. (6) Lakóterületen, amennyiben a telek területe nem haladja meg a minimális telekméret másfélszeresét, telkenként csak egy főrendeltetésű építmény helyezhető el. (7) Egyéb szabályozási, vagy övezeti előírás hiányában a főrendeltetésű építmény a telek utcavonal felőli részére kerül. (8) Mellékrendeltetésű építmény csak akkor építhető, ha a telken már van főépület. Mellékrendeltetésű építmény az utca felőli telekrészre csak abban az esetben épülhet, ha az utcaképbe beilleszthető(vagy megfelel a főrendeltetésű épület paramétereinek). A mellékrendeltetésű épület csak az építési helyen belül helyezhető el. (9) A legalább 90%-ban beépített övezetben meghatározott méreteket ki nem elégítő telek esetén ami szabályossá nem tehető - épület elhelyezhető, ha az épület elhelyezés és az előírt épülettávolságok, valamint a telken belüli parkolás biztosítható. (10) 14 m-nél keskenyebb új beépíthető telek nem alakítható ki. (11) A zártkertek művelésből történő kivonásával kialakult és módosíthatatlan méretű zárványként létező, illetve a beépült területeken foghíjként megmaradt, 14 m-nél keskenyebb utcafronttal rendelkező telek esetében a beépítés körülményeinek meghatározására elvi építési engedélyt kell kérni. (12) 5 Új épület oldalhatáros elhelyezése esetén, az épület oldalhatáron álló homlokzata (építési határvonala) a telekhatártól min.1 m-re helyezhető el, kivéve már kialakult, 14 m-nél keskenyebb telkek esetében, valamint a meglévő épület bővítése esetében. (13) Amennyiben az eresz élvonala a szomszédos telekhatár irányába 1m-nél közelebb benyúlik, és a tető hajlásszöge 25 -nál nagyobb, a tetőt hófogósorral kell ellátni. A 10 m -nél hosszabb esésvonalú tetőt egymás felett több hófogósorral kell megépíteni. (14) Amennyiben az övezetre vonatkozó egyéb előírás másként nem rendelkezik, az egyes építési övezetekben elsősorban az övezetre jellemző rendeltetésű épületek helyezhetők el. Kiegészítő rendeltetéssel kivételesen a fő rendeltetéstől eltérő más építmény elhelyezhető, az övezetre vonatkozó környezetterhelési határértékek betartása mellett. A határérték megállapításánál figyelembe kell venni a környezet pillanatnyi és célállapotát. A környezet igénybevételét a környező létesítmények együttes hatásának figyelembe vételével kell megállapítani. (15) Az állattartás céljára szolgáló épületek, építmények tekintetében jelen rendelet előírásait az állattartásról szóló külön önkormányzati rendelet előírásaival együttesen kell alkalmazni. (16) Építési engedélyt csak az övezeti előírásoknak megfelelően, továbbá a szabályozási terven jelölt építési helyen belül lehet kiadni. Építési helyen belül épület (építmény) csak a szükséges védőtávolságok betartása mellett helyezhető el. Ez alól kivételt képez, ha a telken meglévő épület egy része építési helyen kívül esik, ebben az esetben az építési helyen kívüli épületrész annak tömegnövekedése nélkül átépíthető. Ezek az épületek is azonban csak az építési helyen belül bővíthetők. 5 Módosította a 15/2008. (V.3.) sz. Ö.K. rendelet. Hatályos: 2008. 05. 03-tól.
(17) Az építési helyen kívül álló meglévő épületek tovább nem bővíthetők (sem vízszintes, sem függőleges irányban), nem alakíthatók át, azokon csak állagmegóvási tevékenység végezhető. Az építési helyen kívül álló épület vagy épületrész elbontása esetén, az csak építési helyen belül építhető vissza. (18) Kerékpártároló létesítendő minden közforgalmat lebonyolító létesítménynél, minden 10 fő egyidejű forgalom után 1 db kerékpár elhelyezésére. Ezeket lehetőség szerint minden esetben, de 20 kerékpár férőhely felett mindenképpen fedetten kell megvalósítani. Kialakítását, feltételeit az építés (rendeltetés módosítás) engedélyezése során elő kell írni. Beépítésre szánt területek szabályozása az átminősítésig 6 6. Beépítésre szánt, de az ingatlan-nyilvántartásban külterületi ingatlanként nyilvántartott területen az övezeti előírások szerinti épület elhelyezését csak a terület belterületbe csatolását és a területre vonatkozó szabályozás hatályba lépését követően lehet kiadni. A belterületbe csatolás feltételeiről és időpontjáról az önkormányzat külön határozatban dönt. Újonnan beépítésre, fejlesztésre szánt területeken a szabályozási terv szerinti szélességben kialakítandó utak, közművek és közvilágítás építésének és tervezésének költsége, továbbá a közművek fejlesztéssel összefüggő kapacitás-bővítésének költsége a fejlesztőt terheli. Ennek részletei az Önkormányzattal kötendő településrendezési szerződésben kerülnek meghatározásra. Engedélyköteles építmények körének bővítése 7 7. Közterületi kapcsolat kialakítása 8. (1) Épület csak olyan telken helyezhető el, amelynek közterületről, vagy magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelítése biztosított. (2) A közforgalom számára kialakított utak, új lakóutcák szabályozási szélessége nem lehet kisebb, mint 12 m. (3) Nyúlványos telek nem alakítható ki a rendelet hatálya alá tartozó területen. Magánút 9. Telkek vagy épületek megközelítésére magánutat akkor lehet kialakítani, ha ez a szabályozási tervben szerepel. Mélyfekvésű területek szabályozása 6 Módosította a 26/2007. (X. 20.) sz. Ö.K. rendelet. Hatályos: 2007. X. 20-tól, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. 7 Hatályon kívül helyezte a 21/2008. (VI.07.) sz. Ö.K. rendelet. Hatálytalan: 2008. 06. 07-től.
10. (1) A város területén lévő mélyfekvésű területek: - Kenderes dűlő területe (Széchenyi u. Pesti út Lejtő utca) - Faiskola utcai tömbbelső (Pesti úttól 160 m szélességben az elvi megosztási vonalig) - Maglódi út Akácfa u. Zsaróka u. által határolt tömbbelső (2) A mélyfekvésű területeken alápincézett épületet elhelyezni a pince talajvíznyomás elleni szigetelésével lehet. Kulturális örökség védelme 11. (1) A régészeti lelőhelyeken tervezett földmunkák (bontás, alapozás, pince-, mélygarázs-, építés, közművesítés, egyéb nyomvonalas létesítmények kiépítése, tereprendezés) illetve telekalakítás engedélyeztetési eljárása során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területileg illetékes Budapest Környéki Irodáját szakhatóságként meg kell keresni, a 2001. évi LXIV. tv. (továbbiakban: örökségvédelmi törvény) 63. (4) bekezdése alapján. (2) Ha régészeti lelőhelyen kívül eső területen földmunkák során váratlanul régészeti lelet vagy emlék kerül elő, az Örökségvédelmi törvény 24. - ban foglaltak szerint kell eljárni. A bejelentési kötelezettség az ingatlan tulajdonosát, az építtetőt, a kivitelezőt és a lelet felfedezőjét egyaránt terheli. Az építkezés a leletmentés időtartamára leállítható. 8 (3) Az Örökségvédelmi törvény 19. (2) bekezdése értelmében a régészeti örökség elemei a régészeti érdekű területről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. A régészeti örökség védelme érdekében a területen tervezett földmunkákat régészeti szakfelügyelet mellett lehet elvégezni. Amennyiben a régészeti érdekű területeken végzett régészeti szakfelügyelet során régészeti emlék kerül elő, a továbbiakban az örökségvédelmi törvény régészeti lelőhelyekre és megelőző feltárásokra vonatkozó előírásait kell alkalmazni. 9 (4) 10 A régészeti érdekű területeken a földmunkával járó beruházások megkezdése előtt régészeti állapotfelmérést kell végezni, amelynek módszere a próbaásatás. Ennek hiányában bármiféle földmunka csak régészeti megfigyelés mellett végezhető. E régészeti szakfeladatok elvégzésére a beruházó költségére a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága jogosult. A beruházónak a régészeti munkálatok biztosítása érdekében, a munkálatok megkezdése előtt 8 munkanappal fel kell vennie a kapcsolatot a Múzeummal. II. AZ ÉPÍTÉSI ÖVEZETEKRE VONATKOZÓ RÉSZLETES BEÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK Kisvárosias lakóterület P-Lk-1 11 építési övezet 8 Beiktatta a 13/2005. (IV.23.) számú Ö.K. rendelet 9 Beiktatta a 13/2005. (IV.23.) számú Ö.K. rendelet 10 Módosította a 15/2008. (V.3.) sz. Ö.K. rendelet. Hatályos: 2008. 05. 03-tól 11 Beiktatta a 13/2005. (IV.23.) számú Ö.K. rendelet
12. (1) A kisvárosias lakóterületen elhelyezhető: lakóépület a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület és egység egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény szálláshely szolgáltató épület, igazgatási épület, (2) Az övezetben épületet csak teljes közművesítéssel rendelkező telken szabad elhelyezni. (3) A kisvárosias lakóterületen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. (4) Haszonállat tartására alkalmas épület, építmény az övezetben nem helyezhető el. 13. Az övezetben a beépítési mód oldalhatáros, vagy szabadonálló. A telkek beépítettség nem lehet nagyobb, mint 30 %. Az építménymagasság maximum 7,5 méter. (4) A telkeken belül kialakított zöldfelület mértéke nem lehet kisebb, mint a telek területének 40 %-a. (5) A szintterületi mutató nem lehet nagyobb, mint 1,0. (6) Az építési övezetben kialakítható telek mérete nem lehet kisebb, mint 1500 m². Kertvárosias lakóterület 14. (1) 12 A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető: 1. Lke-1, Lke-2, Lke-3, Lke-4 övezetekben 1 db, max. 2 lakást tartalmazó lakóépület, vagy amennyiben a telek területe meghaladja a minimális telekméret másfélszeresét, 2 db 1-1 lakást tartalmazó lakóépület építhetõ. P-Lke-1 és P-Lke-2 övezetekben lakóépület az OTÉK rendelkezései alapján építhetõ 2. a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, 3. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, 4. a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület, 5. a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény, 6. sportépítmény, 7. a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény. (2) Az övezetben épületet csak teljes közművesítéssel rendelkező telken szabad elhelyezni. 12 Módosította a 11/2009. (IV.04.) sz. Ö.K. rendelet. Hatályos: 2009. 04. 04-től.
(3) A kertvárosias lakóterületen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. Új beépítésű területen kötelező az utcák kétoldali, illetve egyoldali fásítása, előnevelt faegyedekkel. 13 A lakóterület övezeti tagozódása 15. A lakóterület, ezen belül a kertvárosias lakóterület az alább építési övezetekbe tartozik. Jele: Lke-1, Lke-2, Lke-3, Lke-4, P-Lke-1, P-Lke-2, A Lke-1 jelű építési övezet 16. (1) Az övezetben a beépítési mód oldalhatáron álló, vagy a kialakult beépítésnek megfelelő. (2) A telkek beépítettsége nem lehet nagyobb, mint 30 %. (3) Az építménymagasság max. 5,0 m, vagy a kialakult beépítésnek megfelelő. (4) A telkeken belül kialakított zöldfelület mértéke nem lehet kisebb, mint a telek területének 50 %-a. (5) A szintterületi mutató nem lehet nagyobb, mint 0,5. (6) Az építési övezetben kialakítható telek mérete nem lehet kisebb, mint 550 m². A Lke-2 jelű építési övezet 17. (1) Az övezetben a beépítési mód oldalhatáron álló, vagy a kialakult beépítésnek megfelelő. (2) A telkek beépítettség nem lehet nagyobb, mint 30 %. (3) Az építménymagasság max. 5,0 méter, vagy a kialakult beépítésnek megfelelő. (4) A telkeken belül kialakított zöldfelület mértéke nem lehet kisebb, mint a telek területének 50 %-a. (5) A szintterületi mutató nem lehet nagyobb, mint 0,5. (6) Az építési övezetben kialakítható telek mérete nem lehet kisebb, mint 800 m² A Lke-3 jelű építési övezet 18. (1) Az övezetben a beépítési mód oldalhatáron álló. (2) A telkek beépítettség nem lehet nagyobb, mint 30 %. (3) Az építménymagasság max. 7,5 m lehet. 13 Beiktatta a 13/2005. (IV.23.) számú Ö.K. rendelet
(4) A telkeken belül kialakított zöldfelület mértéke nem lehet kisebb, mint a telek területének 50 %-a. (5) A szintterületi mutató nem lehet nagyobb, mint 0,5. (6) Az építési övezetben kialakítható telek mérete nem lehet kisebb, mint 700 m² A Lke-4 jelű építési övezet 19. (1) Az övezetben a beépítési mód oldalhatáron álló. (2) A telkek beépítettség nem lehet nagyobb, mint 25 %. (3) Az építménymagasság max. 5,0 m lehet. (4) A telkeken belül kialakított zöldfelület mértéke nem lehet kisebb, mint a telek területének 50 %-a. (5) A szintterületi mutató nem lehet nagyobb, mint 0,5. (6) Az építési övezetben kialakítható telek mérete nem lehet kisebb, mint 800 m² A Pedagógus földekre vonatkozó szabályozás 20. 14 (1) Az övezetben épületet csak teljes közművesítéssel rendelkező telken szabad elhelyezni. (2) A Pedagógus földek SZT területén lévő közterületekre (utcákra) és védőterületekre fásítási tervet kell készíteni, és annak megfelelően kell azokat beültetni. (3) A 16 méter szélességű úton mindkét oldali, míg a 12 méter szélességű utcákban csak egyoldali járda készüljön. (4) 15 A szikkasztó árkon kialakított áteresz szélessége min. 3,0 m, max. 4,0 méter lehet. (5) Az utcai kerítés az övezetben 50 %-ban áttört jellegű lehet max. 30 cm magas, tömör lábazattal. P-Lke-1 16 jelű építési övezet 21. (1) Az övezetben a beépítési mód szabadon álló, oldalhatáron álló és ikresen csatlakozó, a szabályozási terven megjelöltek szerint. (2) A telkek beépítettsége nem lehet nagyobb, mint 30 %. (3) Az építménymagasság max. 4,5 m lehet. 14 Beiktatta a 13/2005. (IV.23.) számú Ö.K. rendelet 15 Módosította a 15/2008. (V.3.) sz. Ö.K. rendelet. Hatályos: 2008. 05. 03-tól 16 Beiktatta a 13/2005. (IV.23.) számú Ö.K. rendelet
(4) A telkeken belül kialakított zöldfelület mértéke nem lehet kisebb, mint a telek területének 50 %-a. (5) A szintterületi mutató nem lehet nagyobb, mint 0,6. (6) Az építési övezetben kialakítható telek mérete nem lehet kisebb, mint 450 m². (7) Az övezetben különálló melléképítmény nem építhető, a szgk tároló csak épülettel egybeépített lehet. (8) Az előkert mérete egységesen 5 méter, kivéve az önálló közterületként kialakított gyalogutak mellett, ahol 3 méterre csökkenhet. Az előkertben szgk lehajtó nem építhető. (1) Az övezetben a beépítési mód zártsorú. P-Lke-2 jelű építési övezet 17 22. (2) A telkek beépítettsége nem lehet nagyobb, mint 30 %. (3) Az építménymagasság max. 6,0 m lehet. (4) A telkeken belül kialakított zöldfelület mértéke nem lehet kisebb, mint a telek területének 50 %-a. (5) A szintterületi mutató nem lehet nagyobb, mint 0,6. (6) Az építési övezetben kialakítható telek mérete nem lehet kisebb, mint 350 m². A vegyes területre vonatkozó általános előírások 23. 18 A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek hatással a lakófunkcióra. A településközpont vegyes terület építési övezeteiben az alábbi épületek helyezhetők el: lakóépület; igazgatási épület; kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület; nem zavaró hatású egyéb közösségi szórakoztató és kulturális épület; egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épület; a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület. A területen más rendeltetésű épület kivételesen sem helyezhető el. (3) A területen az (5) bekezdésben felsoroltak kivételével elhelyezhető minden olyan építmény, amely hozzájárul a területen elhelyezhető épületek rendeltetésszerű használatához. 17 Beiktatta a 13/2005. (IV.23.) számú Ö.K. rendelet 18 Módosította a 11/2009. (IV.04.) sz. Ö.K. rendelet. Hatályos: 2009. 04. 04-től.
(4) A településközpont vegyes területeken egy telken maximum 4 lakás és minimum 1 üzleti célú egység építhetõ, legalább 50 m2 alapterülettel, vagy legfeljebb 2 lakás építhetõ egyéb, településközpont jellegû (üzlethelyiség, szolgáltatás, vendéglátás, iroda, stb.) funkció nélkül. (5) A településközpont vegyes területen nem helyezhető el: önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára; közműpótló építmény; állattartás céljára szolgáló építmény. (6) 19 A vegyes terület telkein kialakítandó parkolók egy részét helyi parkolási rendeletben szabályozott módon és a tulajdonos valamint az Önkormányzat között születendő megállapodás keretében a szabályozási terven jelölt módon - közterületen is el lehet helyezni. (7) 20 A kialakult beépítésű területen, a tervezett épületet minden esetben a már kiadott építési engedéllyel rendelkező, vagy már megépült épülethez igazodva kell elhelyezni. (8) 21 zártsorú beépítési móddal szabályozott területeken, illetve a szabályozási tervlapon megjelölt ingatlanokon az építményeket csak a kötelezõ építési vonal figyelembe vételével, a meghatározott építési helyen belül lehet elhelyezni továbbá a szabályozási tervlap meghatározza a telekbehajtók kialakításának helyét. Sajátos előírások a településközpont vegyes területek kialakítására 24. (1) A 400 j. út Széchenyi és Malom utca közötti szakaszán, valamint a Templom téren tervezett út-, kerékpárút, parkolóhelyek, járdák és zöldfelületek kialakítása a mindenkori közútkezelővel és közműszolgáltatókkal való egyeztetés, továbbá az előírt szakági tervek alapján, az utak építése, forgalomba helyezése és megszüntetése a vonatkozó 15/2000 (XI.16.) KöViM rendelet alapján történhet. (2) A városközpont területén az előírt közúti sávszélesség, illetve a meglévő közúti felület (buszmegállók) megtartásával, kiemelt szegéllyel kerékpárút kerül kialakításra. Az ingatlanok kapubejáróinál a megközelítés lehetőségét dőlt szegéllyel kell biztosítani, min. 3 m szélességben, a vonatkozó mintakeresztszelvények szerint. (3) A városközpont területén az ingatlanok előtt parkolóhelyek csak a kapubejárók felhasználásával, arra merőlegesen elhelyezve, illetve belső szervizút biztosításával alakíthatóak ki. Ez alól kivételt képeznek a katolikus-, és a református templom előtti, valamint az Ócsai úton a Vasadi utcai csatlakozás utáni terület. (4) A kiépülő parkolóhelyek megközelítésére szolgáló kapubehajtók, szervizutak aszfalt, vagy elemes (pl. viacolor), a parkolóhelyek (kivéve a közút melletti párhuzamos területek) viszont szegéllyel ellátott elemes burkolatúak lehetnek. (5) A kerékpárutak szegéllyel ellátott aszfalt, illetve elemes burkolattal épülhetnek meg. 19 számozását módosította a 15/2008. (V.3.) sz. Ö.K. rendelet. Hatályos: 2008. 05. 03-tól. (korábbi 23.. (8) bekezdés). 20 Beiktatta a 15/2008. (V.3.) sz. Ö.K. rendelet. Hatályos: 2008. 05. 03-tól 21 Beiktatta a 11/2009. (IV.04.) sz. Ö.K. rendelet. Hatályos: 2009. 04. 04-től.
(6) A tervezett út-, kerékpárút, parkolóhelyek, járdák és zöldfelületek végleges kialakítása esetén a jelenleg nyílt csapadékelvezető árkok zárt rendszerré építendők át, megfelelő víznyelők, vízbevezető csatornák, illetve tisztítóaknák kiépítésével. (7) A Széchenyi úti csomópontnál a Budapest felől érkező és a Széchenyi utcába kanyarodó járművek részére felállási lehetőséget kell biztosítani útburkolat-szélesítéssel és burkolati jel felfestésével. (8) A 400-as út Széchenyi utcával szemben lévő oldalán az útburkolat és a gyalogjárda között védőkorlát elhelyezése szükséges. (9) A megnyitandó új utca a lekerekítő íveinek sugara minimum R min = 8,0 m. (10) A 400 j. út Széchenyi és Malom utca közötti szakaszán új forgalomtechnikai terv készítése szükséges, így: a kerékpárút kialakításánál, a teljes érintett szakaszon, Széchenyi úti csomópontban, Pesti út 106. számú háznál az új utca nyitásánál a Takarékszövetkezet előtti parkoló ki és behajtójának kialakításánál, az óvoda bölcsőde előtti gyalogátkelőhely esetleges megszüntetésénél (11) A 400 j. út Széchenyi és Malom utca közötti szakaszán, valamint a Templom téren kialakított zöldfelületen növények telepítése, áthelyezése, illetve eltávolítása kertépítészeti terv alapján lehetséges. A településközpont vegyes terület övezeti tagozódása 25. 22 A vegyes terület, ezen belül a településközpont vegyes terület az alábbi építési övezetekbe tartozik. Jele: Vt-1, Vt-1/a, Vt-2, Vt-3, Vt-4, Vt-5, P-Vt-1 A településközpont vegyes terület építési övezeteinek részletes előírásai A Vt-1 jelű építési övezet 26. (1) Vt-1 jelű övezetbe a szabályozási terven így lehatárolt területek tartoznak. (2) Az építési övezetben a legkisebb telekméret 550 m 2. (3) Az övezetben a beépítési mód zártsorú, vagy a kialakult beépítésnek megfelelő. (4) Az építési övezet telkeinek legnagyobb beépíthetősége 50 % (5) Az övezetben az építménymagasság nem lehet nagyobb, mint 5,50 m, illetve a kialakult. 26/A 23 Vt-1/a jelû övezetbe a szabályozási terven így lehatárolt területek tartoznak. Az építési övezetben a legkisebb telekméret 550 m 2. Az övezetben a beépítési mód zártsorú, vagy a kialakult beépítésnek megfelelõ. 22 Módosította a 11/2009. (IV.04.) sz. Ö.K. rendelet. Hatályos: 2009. 04. 04-től. 23 Beiktatta a 11/2009. (IV.04.) sz. Ö.K. rendelet. Hatályos: 2009. 04. 04-től
Az építési övezet telkeinek legnagyobb beépíthetõsége 60 % Az övezetben az építménymagasság nem lehet nagyobb, mint 5,50 m, illetve a kialakult A Vt-2 jelű építési övezet 27. (1) Vt-2 jelű övezetbe a szabályozási terven így lehatárolt területek tartoznak. (2) Az építési övezetben a legkisebb telekméret 1000 m 2. (3) Az övezetben a beépítési mód oldalhatáron álló, vagy zártsorú. (4) Az építési övezet telkein előkert a kialakult beépítés szerint létesíthető. (5) Az építési övezet telkeinek legnagyobb beépíthetősége 50 %. (6)Az övezetben az építménymagasság nem lehet nagyobb, mint 9,0 m. (7) Az övezetben elhelyezkedő iskola beépítettsége nem lehet nagyobb, mint 25 % és az építménymagassága a 10,0 métert nem haladhatja meg. A Vt-3 jelű építési övezet 28. (1) Vt-3 jelű övezetbe a szabályozási terven így lehatárolt területek tartoznak. (2) Az építési övezetben a legkisebb telekméret 550 m 2. (3) Az övezetben a beépítési mód oldalhatáron álló. (4) Az építési övezet telkeinek legnagyobb beépíthetősége 35 % (5) Az övezetben az építménymagasság nem lehet nagyobb, mint 5,0 m. A Vt-4 jelű építési övezet 29. (1) Vt-4 jelű övezetbe a szabályozási terven így lehatárolt területek tartoznak. (2) Az építési övezetben a legkisebb telekméret 550 m 2. (3) 24 Az övezetben a beépítési mód oldalhatáron álló. (4) 25 Az építési övezet telkeinek legnagyobb beépíthetõsége 50%, de lakásépítésre és kiegészítõ funkcióira (gk tároló, hobbi mûhely, kerti tároló) csak 30% használható fel (5) Az övezetben az építménymagasság nem lehet nagyobb, mint 5,0 m. (6) 26 A Deák Ferenc utcában az előkert mérete egységesen 5,0 m. (7) 27 Az övezetben maximum 5 rendeltetési egység, ezen belül 4 lakás építhetõ. 24 Módosította a 11/2009. (IV.04.) sz. Ö.K. rendelet. Hatályos: 2009. 04. 04-től 25 Módosította a 11/2009. (IV.04.) sz. Ö.K. rendelet. Hatályos: 2009. 04. 04-től 26 Módosította a 11/2009. (IV.04.) sz. Ö.K. rendelet. Hatályos: 2009. 04. 04-től 27 Beiktatta a 11/2009. (IV.04.) sz. Ö.K. rendelet. Hatályos: 2009. 04. 04-től.
A Vt-5 jelű építési övezet 29/A 28 (1) Vt-5 jelű övezetbe a szabályozási terven így lehatárolt területek tartoznak. (2) Az építési övezetben elsősorban a térségi jellegű közlekedéshez kapcsolódó szolgáltató, kereskedelmi, vendéglátó és szálláshely szolgáltató épületeket lehet elhelyezni. (3) Az építési övezetben a legkisebb telekméret 1000 m2. (4) Az övezetben a beépítési mód szabadon álló. (5) Az építési övezet telkeinek legnagyobb beépíthetősége 40%. (6) Az övezetben az építménymagasság nem lehet nagyobb, mint 15,0 m. P-Vt-1 29 jelű építési övezet 30. (1) P-TV-1 jelű övezetbe a Szabályozási terven így lehatárolt területek tartoznak. (2) Az építési övezetben a legkisebb telekméret 2800 m 2. (3) Az övezetben a beépítési mód szabadon álló. (4) Az építési övezet telkeinek legnagyobb beépíthetősége 25 % (5) Az övezetben az építménymagasság nem lehet nagyobb, mint 7,5 m. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület 31. A gazdasági terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású, gazdasági célú építmények elhelyezésre szolgál. A gazdasági terület lehet: a/. kereskedelmi, szolgáltató terület A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető: a/. mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, b/. a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, c/. igazgatási, egyéb irodaépület, d/. parkolóház, üzemanyagtöltő, e/. sportépítmény. A kereskedelmi, szolgáltató területen az ott folyó tevékenység, illetve az ott dolgozók kiszolgálása érdekében elhelyezhető: a/. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, 28 Módosította a 15/2008. (V.3.) sz. Ö.K. rendelet. Hatályos: 2008. 05. 03-tól 29 Beiktatta a 13/2005. (IV.23.) számú Ö.K. rendelet
b/. egyéb közösségi szórakoztató épület. A beépítésre vonatkozó általános előírások 32. (1) Az övezetben épületet csak teljes közművesítéssel rendelkező telken szabad elhelyezni. (2) Az épületeken csak a funkciónak megfelelő cégfelirat, reklámhordozó helyezhető el, aminek méret meghatározása, kialakítása része az engedélyezési dokumentációnak. (3) Épületenként csak egy db fényreklám helyezhető el. (4) A területen a maximális építménymagasságnál magasabb építmény nem helyezhető el. A kerítéssel egybeépített porta épület magassága kisebb lehet az övezetekben meghatározott építménymagasság minimumánál. A telekhatáron létesítendő kerítés legalább 1,80 m magas, áttört, min. 10 cm magas lábazatú, sövénnyel együttesen telepített lehet. A területen várhatóan fellelhető régészeti, kulturális emlékek megmentése érdekében az engedélyezési eljárás, illetve az építés ideje alatt is a leletmentésre vonatkozó előírások betartandók. A területen az építési engedélyezési terv részeként kötelezően el kell készíteni: a) kertépítési kiviteli tervet amelynek tartalmaznia kell a környező közterületek kialakítását is, m = 1: 250 b) burkolatok, parkolók tervét, a csapadékvíz elvezetésének megoldásával m=1:500 c) térvilágítási tervet (8) Amennyiben a kiszolgáló közművek létesítése egyéb tulajdonú ingatlanokat érint, az építési engedély kérelméhez csatolni kell a közműszolgalmakra vonatkozó megállapodásokat is. (9) Közös tulajdonú magánútról történő megközelítés esetén az építési engedélykérelemhez csatolni kell a tulajdonostársak hozzájáruló nyilatkozatát is. (10) 30 A Gksz övezetekben a zöldsávok, beültetési kötelezettségű részek fákkal és cserjékkel intenzíven beültetett területeket jelentenek, melyeknek legkisebb mértékét a zöldfelületeken belül, az övezetek előírásainál kell meghatározni. A kereskedelmi, szolgáltató terület övezeti tagozódása 33. 31 A kereskedelmi, szolgáltató terület az alábbi építési övezetbe tartozik. Jele: Gksz -1, Gksz-2, Gksz-3, Gksz-4, Gksz-5. Általános rendelkezések a repülőtéri kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területeken 34.. 32 30 Beiktatta a 15/2008. (V.3.) sz. Ö.K. rendelet. Hatályos: 2008. 05. 03-tól. 31 Módosította a 15/2008. (V.03.) sz. Ö.K. rendelet. Hatályos: 2008. 05. 03-tól.
(1) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésre szolgál. A területen lakóépület nem létesíthető. Telkenként egy lakás főrendeltetésű épületben kialakítható. (2) A kereskedelmi, szolgáltató területen belül, elhelyezhető: a) Mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület b) igazgatási, egyéb irodaépület c) pakolóház, üzemanyagtöltő d) sportépítmény e) kongresszusi központ (3) A területen kivételesen elhelyezhető: - szálláshely szolgáltató épület (hotel, motel) (4) A terület övezetének szabályozása az általános építési szabályokban, és az általános környezet- és természetvédelmi előírásokban foglaltakkal együtt érvényes. (5) A zöldfelületi minimumot az alábbiak szerint kell figyelembe venni: a 2,0 méternél nagyobb földtakarás 100%-ban, az 1,00 méteres 75%-ban, a 40 centiméteres 50%-ban számítható be a zöldfelületi minimumba. a gyephézagos burkolat 10%- ban, a gyeprácsos burkolat 20%-ban számítható be a zöldfelületbe. (6) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területeken 1 m 2 -nél nagyobb reklámhordozó elhelyezése, anyagától függetlenül építési engedély köteles. A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területeken határos közterületeken illetve azok védőtávolságán belül reklámhordozót a vonatkozó rendelet előírásait figyelembe véve lehet elhelyezni. Az övezetre vonatkozó részletes beépítési előírások A Gksz-1 jelű építési övezet 34./A. 33 (1) Az építési övezet a nagy helyigényű létesítmények, elhelyezésére szolgál. (2) Az építési övezetben kialakítható telek mérete nem lehet kisebb, mint 20 000 m. (3) Az övezetben a beépítési mód szabadon álló. (4) A telkek beépítettség nem lehet nagyobb, mint 40 %. (5) Az építménymagasság min. 8,0 - max. 20,0 m lehet. (6) A telkeken belül kialakított zöldfelület mértéke nem lehet kisebb, mint a telek területének 25 %-a. (7) A szintterületi mutató nem lehet nagyobb, mint 2,0. 32 Számozását módosította a 15/2008. (V.03.) sz. Ö.K. rendelet. Hatályos: 2008. 05. 03-tól. 33 Számozását módosította a 15/2008. (V.03.) sz. Ö.K. rendelet. Hatályos: 2008. 05. 03-tól.
(8) A zöldfelületeket összefüggő széles területsávokon kell telepíteni, elsősorban a telekhatárok mentén, hogy a nagy területegységeket kellőmértékben tagolják, elhatárolják, a nagyobb léptékű épületek látványát lehetőleg oldják, megtörjék. (9) A zöldsávok nem jelenthetnek csak gyepfelületet, hanem fákkal, cserjékkel intenzíven beültetett. legalább 15 m széles területeket. Arányuk a zöldfelületeken belül nem lehet kisebb, mint a telken belül kialakított zöldfelület 80 %-a. A Gksz-2 jelű építési övezet 34./B. 34 (1) Az építési övezet a közepes vagy nagy helyigényű létesítmények, elhelyezésére szolgál. (2) Az építési övezetben kialakítható telek mérete nem lehet kisebb, mint 8 000 m². A Ferihegyi Ipari Park szabályozási tervével lefedett ingatlanok esetében az övezetben kialakítható telek mérete nem lehet kisebb, mint 20.000 m 2. (3) Az övezetben a beépítési mód szabadon álló. (4) A telkek beépítettség nem lehet nagyobb, mint 50 %. (5) Az építménymagasság min. 8,0 - max. 20,0 m lehet. (6) A telkeken belül kialakított zöldfelület mértéke nem lehet kisebb, mint a telek területének 25 %-a. (7) A szintterületi mutató nem lehet nagyobb, mint 2,0. (8) A zöldfelületeket összefüggő széles területsávokon kell telepíteni, elsősorban a telekhatárok mentén, hogy a nagy területegységeket kellőmértékben tagolják, elhatárolják, a nagyobb léptékű épületek látványát lehetőleg oldják, megtörjék. (9) A zöldsávok nem jelenthetnek csak gyepfelületet, hanem fákkal, cserjékkel intenzíven beültetett. legalább 20 m széles területeket. Arányuk a zöldfelületeken belül nem lehet kisebb, mint a telken belül kialakított zöldfelület 60 %-a. A Gksz-3 jelű építési övezet 34./C 35 (1) Az építési övezet a kisebb helyigényű gazdasági létesítmények elhelyezésére szolgál. (2) Az építési övezetben kialakítható telek mérete nem lehet kisebb, mint 2 000 m 2. (3) Az övezetben a beépítési mód szabadon álló. (4) A telkek beépítettség nem lehet nagyobb, mint 40 %. (5) Az építménymagasság min. 4,0 - max. 8,0 m lehet. (6) A telkeken belül kialakított zöldfelület mértéke nem lehet kisebb, mint a telek területének 25 %-a. 34 Számozását módosította a 15/2008. (V.03.) sz. Ö.K. rendelet. Hatályos: 2008. 05. 03-tól. 35 Számozását módosította a 15/2008. (V.03.) sz. Ö.K. rendelet. Hatályos: 2008. 05. 03-tól.
(7) A telkek szintterületi mutató nem lehet nagyobb, mint, 1,5. A zöldfelületeket összefüggő széles területsávokon kell telepíteni, elsősorban a telekhatárok mentén. A zöldsávok nem jelenthetnek csak gyepfelületet, hanem fákkal, cserjékkel intenzíven beültetett. legalább 10 m széles területeket. Arányuk a zöldfelületeken belül nem lehet kisebb, mint a telken belül kialakított zöldfelület 70 %-a. A Gksz-4 jelű terület sajátos előírásai (Üllő, M0 út - M4 út Vecsés közigazgatási határa MOL telep mg. területek által határolt terület) A beépítésre vonatkozó előírások 34/D. 36 (1) A Gksz-4 jelű kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető: a/. mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, b/. igazgatási, egyéb irodaépület, c/. parkolóház, üzemanyagtöltő, d/. sportépítmény. (2) A tervezett épületek homlokzati egységei kivéve a tetőhéjalást hagyományos jellegűek, színűek és felületűek lehetnek. A homlokzati felület legalább 40 %-a hagyományos, csak vakolt, kő és tégla lehet. Nagyméretű kirakat, portál üvegfelület alkalmazása esetén a hagyományos kialakítású felület maximum 15%-kal csökkenthető (a teljes felület arányára vetítve) (3) Az engedélyezési tervhez homlokzati színezési terv is készítendő. (4) A legnagyobb tagolatlan épülethossz legfeljebb 30 m, illetve felület 45 m² lehet. A tagozatok az építési vonaltól max. 60 centiméterrel eltérhetnek. (5) Az épületek lapostetősek, vagy legfeljebb 25 -os nyeregtetővel készülhetnek. A tetőfedő anyag nem lehet fényes, tükröző felületű, színe szürke, szürkéskék lehet. (6) Az építési helyen a főfunkciójú épület és a bemutatóterem kivételével egyéb épület vagy műtárgy általában nem helyezhető el, kivéve a következőket, amennyiben jellegük, kialakításuk a főépülethez igazodik. Portaépület max. 20 m² Esővédő tető max. 30 m² Telefonfülke Épített trafóház max.2 0 m² Reklámhordozó Közműpótló berendezés (7) Az övezetben a beépítési mód szabadonálló, a beépítettség max. 40 % lehet. (8) A zöldfelületek minimális mértéke 25%. (9) Az építménymagasság 15 méter és ennél magasabb építményrész nem építhető. 36 Számozását módosította a 15/2008. (V.03.) sz. Ö.K. rendelet. Hatályos: 2008. 05. 03-tól.
(10) Az övezetben a szintterületi mutató 2,0. (11) A reklámhordozó telkenkénti nagysága 1m² reklámfelület/500 m² telekterület. A reklámhordozó magassága max. 6,0 m. Hirdetőoszlopszerű kialakításnál egyoldali magassága max. 7,5 m, nagysága legfeljebb 10 m² lehet.. (12) A legalább 60 cm földtakarással és növénytelepítéssel megvalósuló terepszint alatti építmény területének 50 %-a beszámítható a zöldfelületbe, de 50 %-ban beszámítandó a beépítettségbe is. A 150 cm földtakarás 75 %-ban beszámítható a zöldfelületbe és 25 %- ban a beépítettségbe. Az oldal- és hátsókertben fasor telepítendő a telekhatárok mentén. (13) A telekalakítás és építési helyek kijelölése során figyelembe kell venni az érintett közműés termékvezetékek nyomvonalát. A telken átmenő, kiváltásra nem kerülő termékvezeték tengelyvonalától épület csak 23 m-nél távolabb építhető. (14) Az övezetben mélyépítési, út- és közműépítési tevékenységet folytatni csak a termékvezetékek kezelőjének tudomásával és a vonatkozó szabályok betartásával lehet. (15) Amennyiben a szabályozási terven elérően nem került jelölésre, úgy az építési helyet az alábbiak szerint kell figyelembe venni: az oldalkert legkisebb mérete 10 m, az előkert legkisebb mérete 10 m, a hátsókert minimum 20 méter lehet. (16) A közterületek felé néző kerítések csak egységes terv alapján legalább 80%-ban áttört kivitelben építhetők A kerítés mögött, vagy a kerítés helyett élősövény telepíthető. A kerítések megépítése nem kötelező. (17) A Kgsz-4 jelű kereskedelmi, szolgáltató terület zöldfelületeinek kialakítására a 34/C előírásai vonatkoznak. A Gksz-5 jelű építési övezet 34/E 37 (1) Az építési övezet a kisebb területű gazdasági létesítmények elhelyezésére szolgál. (2) Az építési övezetben kialakítható telek mérete nem lehet kisebb, mint 5000 m2. (3) Az építési övezetben a beépítési mód szabadon álló. (4) A telkek beépítettség nem lehet nagyobb, mint 40 %. (5) Az építménymagasság min. 4,0 - max. 8,0 m lehet. (6) A telkeken belül kialakított zöldfelület mértéke nem lehet kisebb, mint a telek területének 25 %-a. (7) A telkek szintterületi mutató nem lehet nagyobb, mint 1,5. (8) A zöldfelületeket összefüggő széles területsávokon kell telepíteni, elsősorban a telekhatárok mentén. 37 Számozását módosította a 15/2008. (V.03.) sz. Ö.K. rendelet. Hatályos: 2008. 05. 03-tól.
(9) A zöldsávok nem jelenthetnek csak gyepfelületet, hanem fákkal, cserjékkel intenzíven beültetett. legalább 10 m széles területeket. Arányuk a zöldfelületeken belül nem lehet kisebb, mint a telken belül kialakított zöldfelület 50 %-a. A K-rep jelű terület sajátos előírásai A beépítésre vonatkozó előírások 35. 38 (1) Az övezet zaj szempontjából nem érzékeny létesítmények elhelyezésére szolgál. Az építési helyeken, csak olyan tevékenységet szolgáló épületek építése engedélyezhető, amelyek esetében nappal 60 db(a), éjjel 50 db(a) max. zajterhelés megengedhető. A határértéknek nem megfelelő épület csak külön hatósági engedély alapján építhető. Ebben az esetben a zaj elleni védekezés passzív védelemmel biztosítandó, melynek költségei az építtetőt terhelik. (2) A tervezett épületek homlokzati egységei kivéve a tetőhéjalást hagyományos jellegűek, színűek és felületűek lehetnek. A homlokzati felület 40 %-a hagyományos csak vakolt, kő és tégla lehet. Az engedélyezési tervhez homlokzati színezési terv is készítendő. Nagyméretű kirakat, portál üvegfelület alkalmazása esetén a hagyományos kialakítású felület maximum 15%-kal csökkenthető (teljes felület arányára vetítve). (3) A legnagyobb tagolatlan épülethossz legfeljebb 45 m, illetve felület 500 m 2 lehet. A tagozatok az építési vonaltól max. 60 centiméterrel eltérhetnek. (4) Az épületek lapostetősek, vagy legfeljebb 25 -os nyeregtetővel készülhetnek. A tetőfedő anyag nem lehet fényes, tükröző felületű; színe szürke, szürkéskék lehet. (5) Az építési helyen a közterület irányába eső telekrészen 1 db, legfeljebb 200 m 2 beépített területű, reklámcélokat szolgáló épület (bemutatóterem, porta), elhelyezhető, amelynek homlokzati hossza max. 16,0 m. A tető kiiílakítása, homlokzati anyagai megegyeznek a főépületnél használtakkal. (6) Az építési helyen a főfunkciójú épület és a bemutatóterem kivételével egyéb épület vagy műtárgy általában nem helyezhető el, kivéve a következőket, amennyiben jellegük, kialakításuk a főépülethez igazodik. Tervezéskor törekedni kell ezen funkcióknak a főépületben illetve a bemutatóteremmel együttesen történő elhelyezésére. Portaépület max. 20 m 2 Esővédő tető max. 30 m 2 Telefonfülke Épített trafóház max. 20 m 2 Reklámhordozó Közműpótló berendezés (7) Az övezetben a beépítési mód szabadonálló és max. 50 % lehet. (8) A zöldfelületek minimális mértéke 20%. (9) Az építménymagasság 15 méter és ennél magasabb építményrész nem építhető. (10)Az övezetben a szintterületi mutató 2,0. 38 Számozását módosította a 15/2008. (V.03.) sz. Ö.K. rendelet. Hatályos: 2008. 05. 03-tól.
(11)A reklámhordozó telkenkénti nagysága 1m 2 reklámfelület/500 m 2 telekterület. A reklámhordozó magassága max. 6,0 m. Hirdetőoszlopszerű kialakításnál egyoldali magassága max. 7,5 m, nagysága legfeljebb 20 m 2 lehet. (12) A legalább 60 cm földtakarással és növénytelepítéssel megvalósuló terepszint alatti építmény területének 50 %-a beszámítható a zöldfelületbe, de 50 %-ban beszámítandó a beépítettségbe is. A 150 cm földtakarás 75 %-ban beszámítható a zöldfelületbe és 25 %-ban a beépítettségbe. Az oldal- és hátsókertben fasor telepítendő a telekhatárok mentén. Az előírt zöldfelület mértékébe a zöldtető 25 %-a beszámítható maximum a zöldfelületi mérték 10 %-ig. (13)A jelenlegi terepszint +1-50 cm es megváltoztatása építési engedély köteles. Az építési engedélyhez tereprendezési tervet kell mellékelni. (14)A telekalakítás és építési helyek kijelölése során figyelembe kell venni az érintett közmű- és termékvezetékek nyomvonalát. A telken átmenő, kiváltásra nem kerülő termékvezeték tengelyvonalától épület csak 23 m-nél távolabb építhető. (15)Amennyiben a szabályozási terven elérően nem került jelölésre, úgy az építési helyet az alábbiak szerint kell figyelembe venni: az oldalkert legkisebb mérete 10 m, az előkert legkisebb mérete 10 m, a hátsókert minimum 20 méter lehet. (16) A közterületek felé néző kerítések csak egységes terv alapján, legalább 80 %- ban áttört, kivitelben építhető. A kerítés mögött, vagy a kerítés helyett élősövény telepíthető. A kerítések megépítése nem kötelező. Az övezet zöldfelületeinek kialakítása 36. 39 (1) A közterületekhez csatlakozó zöldfelületeket egységes kertészeti terv alapján kell megvalósítani. (2) Az övezet területén az építési engedélyezési eljáráshoz elbírálásra kert engedélyezési tervet kell benyújtani, melyet a jegyző, illetve az átruházott jogkörben eljáró hatóság hagy jóvá. A használatbavételi engedély kiadásának feltétele a kertépítészeti terv kiviteli, engedélyezési terv szerinti megvalósulása. (3) A terület főutak és a 3101 j út felé néző részein a szabályozási terv szerint jelölt méretű, telkeken belüli, növényzettel fedett területet kell kialakítani és fenntartani. A fásítás csak egységes telepítési tervek szerint történhet. (4) A telkeken átlagosan 200 m 2 -enként 1 db előnevelt, kétszer iskolázott, nagy lombkoronát növelő fa telepítendő. A kötelező növénytelepítés helyén 100 m 2 enként kell 1db előnevelt fát ültetni. Az itt telepítendő fák a telekre vetített fák számába beszámítandók. A kötelező növénytelepítés helyén parkoló és gépjármű út nem alakítható ki. (5) A terület zöldfelületeinek kialakítása során gondoskodni kell az öntözőhálózat egyidejű kialakításáról is. (6). Az előkertet gondozott kert jelleggel kell kialakítani, 20 méterenként kell egy fát kell ültetni. 39 Számozását módosította a 15/2008. (V.03.) sz. Ö.K. rendelet. Hatályos: 2008. 05. 03-tól.
(7) A feltáró úton kétoldali fasor telepítendő, illetve az elő- és az oldalkertekben növénytelepítési sávok kialakítása kötelező. (8) A létesítmény parkoló felületeinek kialakítására olyan területet kell kijelölni, ahol a zöldfelület csak csökkent használati értékkel létesíthető. (9) A parkoló felület árnyékolását egységes fafajú fásítással (magas törzsű, lombhullató) kell biztosítani. A parkolókba 4 parkolóhelyhez egy fát kell ültetni az ültető sávban. (10) A terület zöldfelületeinek fenntartása a tulajdonos illetve a kezelő feladata. (11) A gépkocsi parkolók burkolt felületén összegyűlő felszíni vizeket csak olajbenzin- és homokfogó műtárgyon át lehet a befogadóba juttatni. (12) A zöldfelületbe beszámítható a növényzettel beültetett tó, vízfelület 25%-a. G-M mezőgazdasági üzemi létesítmények övezete 37. 40 (1) A gazdasági terület, ezen belül a kereskedelmi és szolgáltató terület négy építési övezetbe tartozik. Jele: KG-1, KG-2, KG-3, Gksz-4 (2) Az övezetben: állattartó építmények, és a gazdálkodást kiszolgáló egyéb építmények építhetők, legfeljebb 30 %-os beépítéssel a minimálisan fenntartandó biológiailag aktív felület aránya 50% nem építhető lakóépület kereskedelmi szállásférőhelyül szolgáló épület csak szabályozási terv alapján épülhet Különleges területek Temető kialakítására vonatkozó előírások Kt jelű építési övezet 38. (1) Az új temetkezési épület (ravatalozó) építménymagassága max. 7,0 m lehet. Egyéb épületek és sírépítmények (síremlékek) építménymagassága max. 4,0 m lehet. (2) Az övezetben új épületet csak teljes közművesítettséggel szabad elhelyezni. (3) A területen belül, csak erre a célra kialakított zöldfelület mértéke nem lehet kisebb, mint a teljes terület 20 %-a. (4) A temető új határai mellett, kegyeleti okokból, 1,80 m magas legfeljebb 10 %-ban áttört, tömör épített kerítés építendő ki az ütemezésnek megfelelően. (5) Az Ócsai út melletti kijelölt sávban a temetést meg kell szüntetni és a kegyeleti szempontoknak megfelelően fokozatosan kegyeleti kertrésszé kell alakítani. 40 Módosította a 20/2006. (VII.22.) sz. Ö.K. rendelet. Hatályos: 2006. 07. 22-től
(6) A Kertekalja utcai új feltáró útszakasz mellett kétoldali fásított zöldsávot kell kialakítani. (7) A jelenlegi, létező szegélynövényzet megtartása és gondozása kötelező, csak az összekötő utak átvezetéséhez szükséges nyíláshoz szabad a növényzetet kivágni. (8) Az új temetőhatárokon 10-12 m széles, két sor fát és díszítő cserjéket tartalmazó zöldsáv telepítendő. (9) Sírhelyeket csak a kötelezően kialakítandó és a megtartandó zöldsávok területén kívül lehet létesíteni, sírhelykiosztási terv alapján. (10) A kibővített temető terület határán, a tervezett zöldsáv mellett, min 3 m széles fenntartó utat kell folyamatosan kiépíteni. (11) A temetővel szomszédos lakóterületi övezetekben zajos, bűzös, vagy más módon környezetet szennyező ipari és szolgáltató tevékenység nem engedélyezhető. (12) A temető területén keletkező szerves hulladékot ideiglenesen tárolni csak a kialakított és e célra fenntartott területrészen szabad. (A Kertekalja utcáról bevezetett új feltáró út északi oldalán) (13) A temető területén csak az üzemeltetéshez szükséges, kegyeletet nem sértő építmények helyezhetők el. (14) A temető bejárataitól mért, 50 méteres távolságon belül zajos, vagy kegyeletsértő tevékenységet folytatni, ilyen jellegű épületet elhelyezni tilos. Különleges, kisállat temető övezete Kká-t jelű építési övezet 39. (1) Az övezetben kizárólag az övezet rendeltetésének megfelelő kiszolgáló építmények helyezhetők el. Szolgálati lakás az övezetben nem helyezhető el. A kiszolgáló építmények építménymagassága max. 4,5 m lehet. A maximális beépíthetőség 5%. (2) A kisállat temető területén a telekhatáron belül min. 10 m-es védő zöldsávot kell kialakítani. A temetőrész használatbavételével a védőfásítást háromszintű növényállománnyal kell létrehozni. (3) A kisállat temető terület határán, a tervezett zöldsáv mellett, min 3 m széles fenntartó utat kell folyamatosan kiépíteni. (4) A temető területén keletkező szerves hulladékot ideiglenesen tárolni csak a kialakított és e célra fenntartott területrészen szabad. (5) Az OTÉK előírásainak megfelelően a temető telkén belül parkolási lehetőséget kell biztosítani. A létesítendő parkolóegységek számának megállapításához a temető területének minden megkezdett 500 m 2 -e után egy, személygépkocsi számára kialakított, parkolóhellyel kell számolni. A különleges nagykiterjedésű sportolási célú terület kialakítására vonatkozó előírások P-KS 41 jelű építési övezet 41 Beiktatta a 13/2005. (IV.23.) számú Ö.K. rendelet