1. Feladatlap. Függvények. Mőveletek Matlab nyelvben. Példa inverz osztásra >>d=2\1 d= 0.5000. Információkérési lehetıségek help utasítás



Hasonló dokumentumok
MATLAB. 1. A Matlabról

1. Előadás Matlab lényeges vonásai,

6. előadás. Matlab 1. (Ismerkedés, környezet, adattípusok) Dr. Szörényi Miklós, Dr. Kallós Gábor. Széchenyi István Egyetem

Matlab alapok. Vektorok. Baran Ágnes

Követelmények, Matlab alapok 1.

Programozás C- és Matlab nyelven C programozás kurzus BMEKOKAM603 Előfeldolgozó rendszer Tömbök. Dr. Bécsi Tamás 4. Előadás

% % MATLAB alapozó % % , Földváry Lóránt % Laky Piroska (kiegészítés)

A MATLAB alapjai. Kezdő lépések. Változók. Aktuális mappa Parancs ablak. Előzmények. Részei. Atomerőművek üzemtana

Baran Ágnes. Gyakorlat Vektorok, mátrixok, lineáris egyenletrendszerek. Baran Ágnes Matematika Mérnököknek

Matlab alapok. Baran Ágnes. Baran Ágnes Matlab alapok Elágazások, függvények 1 / 15

Vektorok. Octave: alapok. A fizika numerikus módszerei I. mf1n1a06- mf1n2a06 Csabai István

Matlab alapok. Baran Ágnes

Lineáris algebra gyakorlat

A gyakorlatban az (1)-beli szumma a technológiai korlátok következtében csak véges t értékig mehet, ami ábrázolási pontatlansághoz vezethet.

A MATLAB alapjai. Kezdő lépések. Változók. Aktuális mappa Parancs ablak. Előzmények. Részei

4. Előadás Programvezérlő utasítások. (begyakorló feladatok)

A számok kiíratásának formátuma

Ismerkedés a Matlabbal

Bevezetés a MATLAB használatába

A MATLAB programozása. Féléves házifeladat. RGBdialog

Mérnöki programozás 8. Szerkesztette: dr. Vass Péter Tamás

Mátrixaritmetika. Tartalom:

3. Gyakorlat Ismerkedés a Java nyelvvel

Közúti forgalommodellezési gyakorlatok

Lineáris programozás. Modellalkotás Grafikus megoldás Feladattípusok Szimplex módszer

A lineáris tér. Készítette: Dr. Ábrahám István

Algebrai és transzcendens számok

Bevezetés a C++ programozásba

INFORMATIKA MATEMATIKAI ALAPJAI

Juhász Tibor. Lineáris algebra

M4 TÁBLÁZATKEZELÉS ALAPJAI

Raszteres elemzés végrehajtása QGIS GRASS moduljával 1.7 dr. Siki Zoltán

Atomerőművek üzemtanának fizikai alapjai. MATLAB használata

Statisztikai függvények

>> x1 = linspace( ); plot(x1,sin(x1),'linewidth',1,'color',[1 0 0]);

1. fejezet Microsoft Excel 2010 Tartománynevek... 3

1. A MÁSODIK OSZTÁLYBAN TANULTAK ISMÉTLÉSE

Széchenyi István Egyetem. Műszaki számítások. Matlab 4. előadás. Elemi függvények és saját függvények. Dr. Szörényi Miklós, Dr.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

Gprs Input Output modul

Mátrixok. 3. fejezet Bevezetés: műveletek táblázatokkal

NUMERIKUS MÓDSZEREK FARAGÓ ISTVÁN HORVÁTH RÓBERT. Ismertető Tartalomjegyzék Pályázati támogatás Gondozó

Programozás 3. Dr. Iványi Péter

PRÓBAÉRETTSÉGI MATEMATIKA május-június SZÓBELI EMELT SZINT. Tanulói példány. Vizsgafejlesztő Központ

7. Strukturált típusok

Információs Technológia

BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM. Puskás Csaba, Szabó Imre, Tallos Péter LINEÁRIS ALGEBRA JEGYZET

Relációs algebra áttekintés és egy táblára vonatkozó lekérdezések

Analízis előadás és gyakorlat vázlat

Komáromi Éva LINEÁRIS PROGRAMOZÁS

Matematikai programok

Alkalmazott modul: Programozás

Matematikai programok

Fejezetek a lineáris algebrából PTE-PMMK, Műszaki Informatika Bsc. Dr. Kersner Róbert

Algoritmusok Tervezése. 1. Előadás MATLAB 1. Dr. Bécsi Tamás

BAA_leiras_v1-06_ Tisztelt Szolgáltató! Tisztelt Szoftverfejlesztı!

117. AA Megoldó Alfréd AA 117.

Analízisfeladat-gyűjtemény IV.

Kijelző...P.27 Kezdeti Lépések Statisztikai Számítások Kifejezések és Értéket Bevitele Haladó Tidp,ányos Számítások Beviteli Tartományok...P.

NEMNUMERIKUS TÍPUSOK, MÁTRIXOK

Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei

Bevezetés a C programozási nyelvbe. Az Általános Informatikai Tanszék C nyelvi kódolási szabványa

end function Az A vektorban elõforduló legnagyobb és legkisebb értékek indexeinek különbségét.. (1.5 pont) Ha üres a vektor, akkor 0-t..

JANUS PANNONIUS TUDOMÁNYEGYETEM. Schipp Ferenc ANALÍZIS II. ***************

Egy irányított szakasz egyértelműen meghatároz egy vektort.

Algoritmusok Tervezése. 4. Előadás Visual Basic 1. Dr. Bécsi Tamás

Áttekintés a felhasznált lineáris algebrai ismeretekről.

Számítógépi képelemzés

Mátrixok és lineáris egyenletrendszerek

Numerikus matematika

Mátrixok és determinánsok

Programozás 5. Dr. Iványi Péter

OOP I. Egyszerő algoritmusok és leírásuk. Készítette: Dr. Kotsis Domokos

Miskolci Egyetem. Diszkrét matek I. Vizsga-jegyzet. Hegedűs Ádám Imre

MATEMATIKA 9. osztály Segédanyag 4 óra/hét

1. Vizsgálat az időtartományban Határozza meg az ábrán vázolt diszkrét idejű hálózat állapotváltozós leírásának normál alakját!

Karakterkészlet. A kis- és nagybetűk nem különböznek, a sztringliterálok belsejét leszámítva!

5.10. Exponenciális egyenletek A logaritmus függvény Logaritmusos egyenletek A szinusz függvény

Első sorozat (2000. május 22. du.) 1. Oldjamegavalós számok halmazán a. cos x + sin2 x cos x. +sinx +sin2x =

Számolótábla Általános ismeretek

Adatbáziskezelés. SQL parancsok. Függvények

MATEMATIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

matematikai statisztika október 24.

Matematika POKLICNA MATURA

WINDOWS XP - A GRAFIKUS FELÜLET KEZELÉSE

rank(a) == rank([a b])

Programok értelmezése

JANUS PANNONIUS TUDOMÁNYEGYETEM. Schipp Ferenc ANALÍZIS I. Sorozatok és sorok

Dr. Kuczmann Miklós JELEK ÉS RENDSZEREK

Matematika emelt szintû érettségi témakörök Összeállította: Kovácsné Németh Sarolta (gimnáziumi tanár)

Információs Technológia

MATLAB OKTATÁS 1. ELŐADÁS ALAPOK. Dr. Bécsi Tamás Hegedüs Ferenc

1.1. Gyökök és hatványozás Hatványozás Gyökök Azonosságok Egyenlőtlenségek... 3

9. ÉVFOLYAM. Tájékozottság a racionális számkörben. Az azonosságok ismerete és alkalmazásuk. Számok abszolútértéke, normál alakja.

Bevezetés a C++ programozási nyelvbe

Digitális technika VIMIAA01

A héj vezérlő szerkezetei I.

Programozás alapjai. 5. előadás

Nemetz O.H. Tibor emlékére május 9.

Járműfedélzeti rendszerek II. 5. előadás Dr. Bécsi Tamás

Átírás:

. Feladatlap Információkérési lehetıségek help utasítás help - leírásokat tartalmazó alkönyvtárak listáját írja ki help alkönyvtár_név a megadott alkönyvtárban található kulcsszavak listáját írja ki help kulcsszó a kulcsszó konkrét jelentését adja meg lookfor utasítás lookfor keresı_szó az általunk megadott szövegrészletet keres a kulcsszavak leírásának elsı sorában. helpwin parancs hatására külön ablakban megjelenik az alkönyvtárak listája. Változók A változók deklarálása érték adással történik. A Matlab a megadott érték alapján dönti el, hogy milyen típusú adatot tárolunk majd benne. változó = kifejezés Pl. >> a= a = Létrejön az a változó, mint egy x-es mátrix, értéke. Számok használata Pl: 99 0.000 9.6978.600e 0 6.05e Mőveletek Matlab nyelvben Aritmetikai operátorok: + (összeadás), - (kivonás), * (szorzás), / (osztás), ^ (hatványozás), \ (inverz osztás). Pl. Számítsuk ki egy gömb térfogatát R=; Terfogat=(/)*pi*R^ Példa inverz osztásra >>d=\ d= 0.5000 Beépített konstansok pi -pi értéke 6 számjegyes pontossággal realmin,5e-08 legkisebb valós szám realmax,7977e+08 legnagyobb valós szám Inf -Végtelen, /0-féle osztás eredménye NaN -nem szám (Not-a-number) Pl. 0/0, Inf-Inf i vagy j - Komplex egység Trigonometriai függvények sin(x) asin(x) cos(x) acos(x) tan(x) atan(x) sinh(x) cosh(x) tanh(x) asinh(x) acosh(x) atanh(x) Más matematikai függvények abs(x) -x abszolút értéke sqrt(x) - x négyzetgyöke real(x) -Az x komplex szám valós része imag(x) -Az x komplex szám imaginárius része round(x) -Kerekítés a legközelebbi egészhez fix(x) -Zéró felé kerekítés floor(x) - felé kerekítés ceil(x) + felé kerekítés sign(x) + ha x pozitív, - ha x negatív. exp(x) -e x log(x) -e alapú logaritmus log0(x) -0-es alapú logaritmus date -mai dátum clock pillanatnyi idıt adja meg tic -0-ra állítja a kezdıértéket a toc számára toc a legutolsó tic utasítás óta eltelt idıt adja meg másodpercekben clear minden változót töröl, a lefoglalt változók numerikus értékét visszaállítja clc képernyıtörlés

Matlab programozás Matlabban létrehozhatunk *.m állományokat, ezeknek típusa van: Scriptek parancssorozat saját függvény létrehozása. Scriptek használata File/New/M-file parancs hatására megjelenik egy szövegszerkesztı, ahol megírhatjuk a parancssort (utasítássort), lementhetjük (F5) majd parancsablakban a lementett névvel hivatkozva lefuttathatóak a beírt parancsok. A % jel után megjegyzések írhatók, ezeket a megjegyzéseket a Matlab a program végrehajtása során, figyelmen kívül hagyja. Adatátvitel képernyıre Legegyszerőbb módja, ha a változókat felsoroljuk, vagy az utasítás végén lehagyjuk a pontosvesszıt. Input utasítás x=input(kar) a kar karakterlánc kiíródik a képernyıre, és a gép várja az x beadását a billentyőzetrıl. [x,y,z]=input(kar) három beadandó számmal kar=input(kar, s ) - a kar karakterlánc kiíródik a képernyıre, és a gép várja az kar karaktersorozat beadását a billentyőzetrıl. Disp utasítás Disp(a) az a argumentum kiíródik a képernyıje Példaprogramok:. Írjunk programot, amely kiszámítja és kiírja a téglalap területét és kerületét. a=input('kerem a teglalap hosszat='); b=input('kerem a teglalap szelesseget='); Terulet=a*b Kerulet=*(a+b). Feladatlap Karakterláncok: A karakterlánc típusú változó deklarálása értékadással történik, aposztrófok közé téve a szöveget. s= 'almafa' A karakter tényleges tárolása, a Matlab az ASCII kódjukat tárolja, kísérı információval. Az utóbbi utal arra, hogy itt nem egy közönséges egész számról van szó, hanem karakterrıl. Az ASCII kódok lekérdezése, double függvénnyel. >> double('alma') % a sorvektorban az ASCII kódok találhatók 97 08 09 97 Ha egy karakterlánchoz számot adunk hozzá, numerikus adatot kapunk eredményül, egy vektor, ahol a karaktereknek megfelelı ascii kódokon végzıdik el a mővelet. >> s='almafa'; >> s=s+ s = 00 00 05 00 Egy számhoz hozzárelt karakterláncot a char utasítással kérdezhetjük le. >> char(5) - A karakterlánc egy betőjére való utalás: változó(index) >> s='alma'; >> s() l Karakterlánc beolvasása input utasítással kar=input(kar, s ) - a kar karakterlánc kiíródik a képernyıre, és a gép várja az kar karaktersorozat beadását a billentyőzetrıl. Példaprogram. Egy karakterlánc karaktereinek ASCII kódjait írjuk ki a képernyıre. sz=input('nev=','s'); Asciikodok=double(sz)

. Egy karakterlánc karaktereinek ASCII kódjait toljuk el egy bekért számmal, milyen kódolt szöveget kapunk így. sz=input('karakterlanc=','s'); k=input('szam='); sz=sz+k; kodoltszoveg=char(sz) deblank(sz) a karakterlánc végén található szóközeket levágja ischar(sz) - ha argumentuma sztring 0 különben isletter(sz) karakterenként vizsgálja a karakterláncot és egy vektor megfelelı indexő elemét -re vagy 0-ra állítja, attól függıen, hogy a szóban forgó karakter bető-e vagy sem isspace(sz) karakterenként vizsgálja a karakterláncot és egy vektor megfelelı indexő elemét -re vagy 0-ra állítja, attól függıen, hogy a szóban forgó karakter szóköz-e vagy sem strnum(sz) - szöveget számmá alakít Mőveletek karakterláncok között strcat(sz,sz) - vízszintesen kapcsolja össze argumentumait, összekapcsolandó karakterláncok végén található szóközeket elhagyja. strvcat(sz,sz) - függılegesen kapcsolja össze az argumentumait strcmp(sz,sz) - összehasonlítja a paraméterként beírt karakterláncokat ad vissza ha a kettı tökéletesen megegyezik strncmp(sz,sz,n) - csak az elsı n karaktert hasonlítja össze findstr(sz,sz) - a két karakterlánc közül a rövidebbet keresi a másikban, valahányszor megtalálja, a kezdıpozíciót kiírja a kimenı sorvektorba strrep(sz,sz,sz) - az elsı paraméterében megkeresi a másodikként megadott karakterláncot, és valahányszor megtalálja, kicseréli a harmadik paraméterre strtok(sz,sz) - az elsı paraméterét kettévágja ott, ahol a második paraméterét elıször megtalálta upper(sz) - nagybetőkké alakít lower(sz) - kisbetőkké alakít strjust(sz) - a végén található szóközeket a karakterlánc elejére teszi strmatch(sz, [sz,sz,...]) - soronként vizsgálja második argumentumát, melyik kezdıdik az elsıvel, a visszatérı érték olyan oszlopvektor, melyben az igent eredményezı sorok indexei vannak 5. Feladatlap Vektorok A Matlab számára az alapvetı vektortípus a sorvektor. Vektorok megadása: sorvektor: >> x=[0-9] x= 0-9 vagy vele ekvivalens formában 6 >> x=[0,-,,9] x= 0-9 Egyenköző vektor megadása a : operátor illetve a linspace függvénnyel történik: kezdıérték : lépésköz : végsıérték - ha a lépésköz, akkor megadását el lehet hagyni linspace(elsı_elem,utolsó_elem, elemek_száma) >> V=-: V = - 0 >> V=6:-:- V = 6 0 - - oszlopvektor: >> y=[;;;] y= megadhatjuk így is (sor vektor transzponáltja): >> y=[ ] vagy >> y=[,,,] Elemekre való hivatkozás, kiíratás: >> x() ans= >>V=linspace(0,0,6) V = 0 8 6 0 Vektorok bıvítése (új elem hozzáadása): Sorvektor esetében >>x=[ 0 - ] >> x=[x 6] vagy >> x(5)=6 ha ebben az esetben azt írnánk, hogy x(5)=, akkor az 5. elemtıl a. elemig a vektor elemei mind 0 lesznek.

Oszlopvektor esetében >>x=[; 0; -; ] >> x=[x; 6] vagy >> x(5)=6 mivel a Matlab már tudja, hogy x oszlopvektor Példák bıvítésre >>x=[ -] >>y=[; ; ] >> s=[x y'] s = - >>z=[x :] z = - >>b=[y; 7; 9; ] b = 7 9 >> t=[x';y] t = - >> a=[x linspace(,, )] a =.000.000 -.000.000..667.000 >>c=[y; (:) '] c = 7 >>d=[y; linspace(,7,)'] d =.0000.0000.0000.0000.5000 7.0000 Részvektorok készítése Ha egy vektor páratlanindexő komponenseire van szükségünk >> x=[ 5 6] >>z=x(::6) z = 5 Ha egy vektor elsı elemét szeretnénk feldolgozni >>v=x(:) v = Vektormőveletek: Ha x, y két egyforma hosszú és formájú vektor, akkor lehet használni a +, -,.*,./ mőveleteket (elemenkénti összeadás, kivonás, szorzás, ill. osztás). >> x=[ ]; >>y=[ ]; >>x+y 5 7 >>x-y - - - 8 >> x.*y 6 >> x.*y 0.5000 0.6667 0.7500 skalár szorzat: két egyforma elemszámú de különbözı formájú (egyik sormásik oszlopvektor kell legyen) vektor között: * >> x*y 0 hatványozás elemenként: >>x.^0.5.0000..7 sum(x) - Összeadja az x vektor elemeit. max(x) - Megkeresi az x vektor legnagyobb elemét. min(x) - Megkeresi az x vektor legkisebb elemét. sort(x) - Növekvı sorrbe rezi az x vektor elemeit. fliplr(x) - Sorvektor elemeit fordított sorrbe adja vissza. flipud(x) - Oszlopvektor elemeit fordított sorrbe adja vissza. length(x) - vektor hosszát adja meg. Polinomok x +x +x+ polinom megadása P=[ ] polyval(p,t) - polinom értékét számítása x=t-ben conv(p,q) - polinomokat szoroz deconv(p,q) - polinomok osztása poly(r) r vektorban megadott gyökök alapján megadja a polinomot roots(p) polinom gyökeit adja meg polyder(p) - deriválja a p polinomot polyder(p,q) a p*q polinom szorzatot deriválja [Sz N]=polyder(p,q) - a p/q polinomok osztását deriválja Példaprogram Írasd ki egy vektor egy kért elemét. x=input('vektor='); i=input('hanyadik elem='); x(i)

. Feladatlap Mátrixok Értékadás: elemek felsorolásával: a sor elemeit szóközzel vagy vesszıvel kell elválasztani, a sorok végét pontosvesszı jelöli, az elemek függvényként is megadhatók. A mátrix lehet négyzetes vagy téglalap alakú, valós vagy komplex, teljesen kitöltött vagy ritka. >>A=[ 6 0; - ; 0 - ] 6 0-0 - >> B=[ ; ^ sin(5) 6*pi ; 7, 8, 9] B =.0000.0000.0000 6.0000-0.9589 8.896 7.0000 8.0000 9.0000 létrehozás mátrixgenerátorokkal: zeros(n,m) - nxm elemő mátrix, melynek minden eleme nulla. ones(n,m) - a mátrix minden eleme. eye(n,m) - az átlóban -esek vannak (egységmátrixok megadására). rand(n,m) véletlenszerő elemekkel tölti fel az nxm-es mátrixot. Négyzetes mátrixok generálásánál elég csak egy paramétert megadni. >> zeros(,) 0 0 0 0 0 0 >> ones(,) >> eye(,) 0 0 0 0 >> eye() 0 0 0 0 0 0 >> d=0*rand() 8.850 7.07 6.95 5.6807 5.657 6.58.705.587 7.958 >> fix(d) egész rész 8 7 6 5 5 6 7 Hivatkozások a mátrix elemeire, soraira, oszlopaira illetve blokkjaira (az indexelés mindig -tıl kezdıdik): A(i,j) i. sor j. eleme. Ha az index nem egész, a Matlab hibát jelez. Mátrix elemekre hivatkozhatunk egyetlen egy indexszel is az oszlopfolytonos tárolásnak köszönhetıen. A(j*(n-)+i) az A(i,j) elemnek felel meg, ahol n a sorok száma A(i,:) i. sor A(:,j) j. oszlop A(i,j:m) az i-ik sor (m-j+) eleme: a j. oszloptól az m. oszlopig A(i:n,j:m) (n-i+)x(m-j+)-es blokk: az i-m. sor j-n. elemeit adja meg A([i,n],[j,m]) x-es mátrix az A mátrix i. és n. sorában levı j. és m. elem. >> A(,5) 0 >> A(:,5) 5 0 5 0 Mátrixmőveletek >> A=[ 5 ; 6 7 8 9 0 ; 5 ; 6 7 8 9 0] 5 6 7 8 9 0 5 6 7 8 9 0 >>A(8) 0 >> A(,:) 5 >> A(:,:) 7 8 9. tipikus mátrixalgebrai mőveletek (mátrixszorzás, inverz, transzponált). elemenkénti mőveletvégzés, a mőveleti jel elé pontot teszünk (összeadás, kivonás, szorzás, osztás: +, -,.*./) >> A=[; ]; >> B=[5 -;7 ]; >> C=A+B C = 6-0 6 >> D=A-B D = - - >> C=A*B C = 0 >> D=A.*B D = 5-8 Baloldali osztás és elemenkénti hatványozás >>K=A\B >>L=A.^B K = L =.0000-0.0000-8.0000 8.0000 87 6 >> E=A/B E = -0.08 0.97-0.967.08 >> F=A./B F = 0.000-0.5000 0.86.0000 Mátrixok bıvítése: A vektoroknál ismert lehetıségeket alkalmazhatjuk. >> A=[; ]; >>C=[A [ ] ] C = >>D=[A; [- ]] D = - >>M=.^A M = 8 6 >> H=A^ H = 5 5 9 >> I=A.^ I = 9 6 9 0

>>A(,)= 0 >>A(,)= 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Sorok, oszlopok törlése: >>X = A; >>X(:,) = [ ] X = 0 0 0 0 0 0 0 0 0 sort(x) - Ha x mátrix, akkor a rezés oszloponként történik. sum(x) - Ha x mátrix akkor összeadja oszlopait (eredmény egy vektor) max(x) - Ha x mátrix, az eredmény egy sorvektor: az oszlopok maximum értékei min(x) - Mátrix oszlopainak minimum értékét adja meg find(feltétel) - a feltételt teljesítı elemeket adja meg diag(x) - a mátrix fıátlóját adja meg diag(x,k) - a mátrix k. átlóját adja meg reshape(x,n,m) - újra méretezzük a mátrixot, nxm-es alakba. tril(x) - az x mátrix fıátló feletti elemeit lenullázza triu(x) az x mátrix fıátló alatti elemeit lenullázza det(x) - a mátrix determinánsát számolja ki inv(x) - a mátrix inverzét adja meg rank(x) - a mátrix rangját adja meg Egyenletrszerek megoldása x x = 5 x+ x = 6 AX=B A=[ ; ] B=[-5;6] X=inv(A)*B vagy X=A\B Példaprogram Generáljunk egy bekért nagyságú négyzetes mátrixot. n=input('sorok szama='); 5*rand(n) 5. Feladatlap Relációs operátorok A reláció legegyszerőbb esetben két valós szám egymáshoz való viszonyára utaló állítás. Egy relációhoz egyértelmően hozzárelhetjük a két logikai érték valamelyikét: az igaz (true) vagy a hamis (false) értéket. Ezt a Matlab két számmal reprezentálja, -gyel, illetve 0-val. A Matlabban érvényes relációk: Kisebb Kisebb vagy egyenlı Nagyobb Nagyobb vagy egyenlı Egyenlı Nem egyenlı < <= > >= == ~= Három logikai mőveletet definiált a Matlab: Negáció ~ És & Vagy If utasítás A Matlab a döntések meghozatalát szolgáló feltételek vizsgálatára és a döntés végrehajtására az if utasítás szolgál. Az utasítás általános alakja:. pszeudókódban: Ha <feltétel> akkor <utasítás> különben <utasítás> (Ha) vége vagy hiányozhat, a különben ág: Ha <feltétel> akkor <utasítás> (Ha) vége Megj: <>-ben vannak a változtatható részek!. Matlabban: if logikai_feltétel utasítás(ok) utasítás(ok)

Az ág hiányozhat: if logikai_feltétel utasítás(ok) Több if utasítást egymásba is lehet ágyazni, azaz if utasításon belül egy újabb if utasítást adunk meg. De a Matlabban ilyen helyzetek megoldására tovább fejlesztették az if utasítás. if logikai_feltétel utasítás(ok) if logikai_feltétel utasítás(ok) utasítás(ok) Példaprogramok: ami ekvivalens if logikai_feltétel utasítás(ok) if logikai_feltétel utasítás(ok) utasítás(ok). Készítsünk programot, mely beolvas egy számot, majd eldönti, hogy pozitív-e vagy sem. A szöveget egy adott helyre írassuk ki: a=input('a='); if a>0 disp('a szam pozitiv') disp('a szam negative vagy nulla'). Olvassunk be két számot döntsük el melyik a nagyobb. a=input('a='); b=input('b='); if a>b disp('a nagyobb mint b') if a==b disp('a egyenlo b') disp('a kisebb mint b') 6. Feladatlap For utasítás Ha a programon belül bizonyos utasításokat egymás után többször kell elvégeznünk, de tudjuk, elıre, hogy pontosan hányszor, akkor a for utasítást kell használjuk. Az utasítás általános alakja: for változó= kezdeti_érték:lépés:végsı_érték utasítás(ok) Ebben az esetben az utasítások a : operátor által megadott számszor hajtódnak végre. Példaprogramok:. Egy bekért számig írd ki a számok négyzeteit. n=input('n='); for i=:n disp(i^). Olvass be egy karakterláncot, minden harmadik karakterét írasd ki a képernyıre. sz=input('szoveg=','s'); for i=::length(sz) disp(sz(i)) sz=input('szoveg=','s'); for i=:length(sz) if mod(i,)==0 disp(sz(i))