2008. LII. ÉVFOLYAM. Tartalomból

5 2008. LII. ÉVFOLYAM Tartalomból Polyánszky É.: A hagyományos újság a digitalizáció korában Pásztor J.: Bátor Mihály (1928 2008) Erdei B.: Hullámlemezgép cseréje és rekonstrukciója a Dunapack Zrt. Nyíregyházi Hullámdobozgyárában Annus S., Isépy Zs.: A papíripar néhány jellemzője (2006 2008) Helyes L. né: Ausztria világszinvonalú papíripara 2007-ben állta a versenyt Zsoldos B.: Matematikai-statisztikai minőségszabályozás 4. rész Pelbárt J.: Fejezetek a magyar vízjelek szimbólumvilágából 3. rész BIBLOS Indiai kéziratok Zsoldos B.: Szervezetek vezetőinek információterhelése 3. rész

TARTALOM HÍREK A NAGYVILÁGBÓL 162 Polyánszky É.: A hagyományos újság a digitalizáció korában 163 Jankelovics P.: Svédországi papírgép felújítása HAZAI KRÓNIKA 164 Pásztor J.: Bátor Mihály 1928 2008 KUTATÁS, FEJLESZTÉS, TECHNOLÓGIA 165 Erdei B.: Hullámlemezgép cseréje és rekonstrukciója a Dunapack Zrt. Nyíregyházi Hullámdobozgyárában GAZDASÁG, KERESKEDELEM, STATISZTIKA 170 Annus S., Isépy Zs.: A papíripar néhány jellemzője (2006 2008) 174 Helyes L. né: Ausztria világszínvonalú papíripara 2007-ben is állta a versenyt MINŐSÉGÜGY, SZABVÁNYOSÍTÁS 179 Zsoldos B.: Matematikai-statisztikai minőségszabályozás 4. rész HAGYOMÁNVÉDELEM, RESTAURÁLÁS 185 Pelbárt J.: Fejezetek a magyar vízjelek szimbólumvilágából 3.rész 193 Weissinger Bankos A.: Biblos-Indiai kéziratok 197 Farkas Cs.: Nyári restaurátor konferencia és továbbképzés 197 Rövid hír EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSE 198 Zsoldos B.: Szervezetek vezetőinek információterhelése 3. rész 202 Polyánszky É.: Y-generáció 204 Polyánszky É.: Közepesnek áll a világ 204 Könnyűipari mérnök mesterszak (MSc) indítása CONTENT 165 Erdei, B.: Replacement and reconstruction of the corrugator at the Nyíregyháza Corrugated Box Factory of Dunapack Ltd. 170 Annus, S. Isépy, Zs.: A few features of the paper industry (2006 2008) 174 Helyes, L.: The world-class paper industry of Austria stood the competition also in 2007 179 Zsoldos, B.: Mathematical-statistical quality control. Part 4. 185 Pelbárt, J.: Chapters form the world of symbols of the Hungarian watermarks. Part 3 198 Zsoldos, B.: The information load of organisations executives. Part 3 202 Polyánszky, É: Y-Generation. INHALT 165 Erdei, B.: Ersatz und Rekonstruktion der Wellpappenanlage in der Wellpappenschachtelfabrik Nyíregyháza der Dunapack Aga 170 Annus, S. Isépy, Zs.: Einige Merkmale der Papierindustrie (2006 2008) 174 Helyes, L.: Die weltklasse Papierindustrie von Österreich konnte auch im Jahre 2007mit der Konkurrenz halten 179 Zsoldos, B.: Mathematisch-statistische Qualitätssicherung. Teil 4. 185 Pelbárt, J.: Kapitel aus der Welt der Symbole der ungarischen Wassermarken. Teil 3 198 Zsoldos, B.: Informationsbelastungen der Leiter der Organisationen. Teil 3 202 Polyánszky, É: Die Y-Generation. A PAPÍR- ÉS NYOMDAIPARI MŰSZAKI EGYESÜLET FOLYÓIRATA LII. évfolyam, 5. szám, 2008. Felelős szerkesztő: Polyánszky Éva Titkár: Lindner György A szerkesztő bizottság tagjai: Ádám Ágnes, Borbély Endréné, Faludi István, Farkas Csilla, Hernádi Sándor, Isépy Zsuzsa, Jankelovics Péter, Kalmár Péter, Kapolyi Zoltán, Károlyiné Szabó Piroska, Lindner György, Madai Gyula, Moravcsikné File Katalin, Novok-Rostás László, Szikla Zoltán, Szőke András, Tarján Ferencné, Térpál Sándor, Trischler Ferenc, Varga Violetta, Zsoldos Benő A fedőlapon: A pápai papírmalom Anjou-liliomos vízjele 1741-ből Rendelkezésre bocsátotta Pelbárt Jenő filigranológus KIADVÁNYUNK TELJES SZÖVEGÉT AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ELEKTRONIKUS PERIODIKA ARCHÍVUMA (EPA) ARCHÍVÁLJA (http://epa.oszk.hu/papiripar) Folyóiratunknak ez a száma a Papyrus Hungária Zrt. által forgalmazott 115 g/m 2 -es G-Print papíron készült. 161

HÍREK A NAGYVILÁGBÓL A HAGYOMÁNYOS ÚJSÁG A DIGITALIZÁCIÓ KORÁBAN Vin Crosbie [1], a Syracuse Egyetem tanára a Second Annual Global Conference on Individual Newspapers rendezvény nyitóbeszédében a papíralapú újságok világméretű válságának okát elemezve, keményen fogalmazott. A válság okának azt tartja, hogy az újságírás alapvető mechanizmusai Gutenberg óta nem változtak. Crosbie szerint a digitalizálódás jóval nagyobb hatással lesz a világra, mint Gutenberg nyomdagépe. A digitális média a hagyományos újságírástól való alapvető különbsége okán új dimenziót nyit. Szerinte hiába történtek óriási technológiai változások, a nyomtatott sajtó továbbra is a több száz éves gyakorlatot követi: ugyanazt a tartalmat kínálja sokaknak (ez a Gutenberg nyomda lényege), ez okozza haldoklását. A lapok online kiadásai esetében is hasonló mechanizmusok működnek. A New York Times weboldalának látogatottsági adatai alapján megállapítja, hogy a hagyományos médiatartalmak internetre történő fellapátolása még a nyomtatott formánál is kevésbé kedvelt. Miért tölt 1,3 milliárd ember több időt a weben, mint hagyományos médiafogyasztással? kérdezi Crosbie. Válasza: mert a fogyasztók egyéni igényeik kielégítésére törekszenek. Az interneten a hírek tömegéből kedvükre kiválogathatják azt a néhány személyspecifikus témát, mellyel foglalkozni szeretnének, ahelyett, hogy a nyomtatott újságot forgatnák, melynek 100 cikkéből csak 4-8 érdekli őket. A Le Figaro titka Franciaországban a Le Figaro internetes kiadása az élre tört, megelőzte a Le Monde-ot, mellyel ellentétben a hagyományos híranyagokon kívül tematikus dossziékkal, videókkal, blogokkal csábítja látogatóit. Személyre szabott igények Magyarországon is hasonló tendenciák érvényesülnek. Simon András [1], a Magyar Marketing Szövetség alelnöke, a Magyar Telekom Csoport Kommunikációs igazgatója annak a véleményének adott hangot, hogy az olvasók minden eddiginél személyre szabottabb igényeket támasztanak. A korral lépést tartó orgánumok extra tartalmakat nyújtanak weben. Az online szerkesztőségeknek küldött mobiltelefonos videókkal az olvasó is tartalomszolgáltatóvá válik, Simon szerint amelyik lap ezt felismeri, az marad versenyben. Az internet a gyorsaságot, naprakészséget hozza világunkba. Az internet felhasználók aránya Magyarországon 35%. Ezzel térségünkből csak Lengyelországot (30%) és Romániát (31%) előzzük meg. Csehországban és Szlovákiában az internettel rendelkező háztartások aránya 45%, Szlovéniában pedig 62%. A felhasználók aránya Európában 47%, Észak-Amerikában 73%. Nagypresztizsű lapok kontra weboldalak Bár a nyomtatott média példányszámának csökkenése nemzetközi folyamat (New York Times, Le Monde, hazai lapok), a legtöbb külföldi és hazai szakértő szerint [2] (Almási Miklós, filozófus; Horányi Özséb, kommunikáció-elméleti szakember) az évtizedes múlttal rendelkező nagy presztizsű lapok teljesen soha nem fognak eltűnni, hiszen ezek olvasói a kiszámíthatóságot és állandóságot értékelik lapjukban. Ezek túlélésének jövőjét az fogja meghatározni, hogy a hagyomány mellett az újjal való kísérletezés milyen arányát választják. Simon szerint a nyomtatott lapok idővel a luxuscikkek egyikévé válhatnak. Míg a többség a neten olvassa a napok történéseit, a tehetősebbek megengedhetik maguknak, hogy kis példányszámú, méregdrága papíralapú újságokból tájékozódjanak. Garry Becker [2], Nobel-díjas közgazdász, blogíró véleménye szerint is a nyomtatott sajtó mellett szól a professzionális kidolgozás és a hitelesség, ez azonban az internetes hírfogyasztóknak kevésbé fontos. Az általuk igényelt specializációnak a hagyományos napilapok nem tudnak megfelelni. Úgy véli, hogy a jövőben az egymáshoz kapcsolt weboldalak helyett hyperhivatkozási hálózatok csoportjai jönnek létre, melyek egységbe foglalják a különböző témákra szakosodó portálokat. 162

HÍREK A NAGYVILÁGBÓL A médiaipar változásának iránya Glen Hopkins [3], a Hewlett Packard alelnöke a hagyományos megoldásokkal szemben a testreszabást (customization) nevezi a papír- és nyomdaipari technológia királyának. A megszemélyesítést, a perszonalizációt tekinti iparunk csodálatos új mozgatóerejének, aminek a digitalizáció tág teret nyit. A specializáció, a rugalmasság és a gyors tájékozódási igény a fiatal generáció, az internet-nemzedék sajátja. Ők fogják megszabni a médiaipar változásának irányát. Jelenleg ez a 25 évesnél fiatalabb nemzedék alkotja a BRIC országok (Brazília, Oroszország, India, Kína) lakosságának jelentős részét. Valószínű viszont, hogy az 50 évesnél idősebb generáció létszámának várható növekedése (2012-re a mai 1,1 milliárdról 1,25 milliárdra) biztosítani fogja a hagyományos média fennmaradását. Mi várható a szaklapoknál a világban és itthon? Bár az előzőekben kifejtett gondolatok és víziók közvetlenül a napilapokra vonatkoznak, a változás évek óta elindult a világ papír- és nyomdaipari és más szaklapjainak területén. Nagymúltú lapok szűnnek meg, állnak át tisztán elektronikus megjelenésre, illetve összevonásra kerültek [Paper360 o (TAPPI+PRIMA)]. Elsősorban gazdasági okokból, valamint a technológiai változások figyelembevételével a PNYME vezetése is már közel egy éve napirendre tűzte lapjai helyzetének rendezését. Irodalom: Polyánszky Éva polyeva@dunakanyar.net [1] Gutenberg átka? Víziók a hagyományos és az új média sorsáról. 1. www.vilaggazdasag.hu (2008. 07. 25) [2] Napilapok halála? Víziók a média jövőjéről. www.vilaggazdasag.hu (2008. 07. 28.) [3] G. Hopkins: Brave New (Digital) World. Paper 360. 2(11) 11-13 (2007. dec.) SVÉDORSZÁGI PAPÍRGÉP FELÚJÍTÁSA A közelmúltban született döntés a Kvarsvedenben (Svédország) működő 11-es számú papírgép felújításáról. A papírgép jelenleg TMP nyersanyagból állít elő újságpapírt 38 és 49 g/m 2 közötti laptömegben. A gyártási sebesség 1600 m/perc, a papírpálya szélessége 8.700 mm Pope-hengerrel felszerelve és az éves kapacitás 270.000 tonna. A felújítás célja a papírgép termelésének fokozása a rendelkezésre állás növelésével. Ezt a tekercsváltás során keletkezett veszteségek csökkentésével kívánják elérni. A modernizáció során beépítésre kerül az EcoChange CA tekercsváltó rendszer. A papírgépi pályavezetést a TailBlade és a Prevo termékcsaládok gyártmányaira cserélik ki. A további optimalizálási törekvések érdekében az EcoChange CA tekercsváltó rendszert a már meglévő Pope hengerhez kapcsolják. Az ilyen a megoldással javítható a tekercsváltás hatékonysága, és a veszteségek minimálisak. 2007 decemberében egy kisebb átépítés során a feltekercselőhöz egy különleges kefét kapcsoltak, amelyet akkor szorítottak a papírtekercshez, amikor a henger már lassítani kezdett. Ennek köszönhetően a külső rétegek törése 90%-kal mérséklődött. A TailBlade pályavezetésnél nincs szükség kötélzetre a dupla soros szárítószakaszban, mert a papírpálya megbízhatóan jut át az egyik szárítóhengerről a másikra fúvott levegő segítségével. A papírpálya átvezetését a kalander hengerek között 4 PrevoThread C szintetikus szálból készült vezető szíj végzi. Ez a Venturi technológiával működő kompakt vákuum biztosítja a papír felvételét és felfekvését a szíjon, amivel már biztonságosan szállítható a szakaszok között. Forrás: Voith honlap 2008 június Jankelovics Péter janke@helka.iif.hu 163

HAZAI KRÓNIKA Bátor Mihály 1928 2008 Mindig nehéz végleg elbúcsúzni valakitől, de méginkább nehéz egy olyan baráttól, akivel több évtizedes személyi és munkakapcsolat köt össze. Sajnos a sors nem tűr beleszólást az érzelmekbe, ezért kell most búcsúznunk Miskától, mindenki Miskájától. 1928-ban született Vörösberényben. Középiskolai tanulmányainak elvégzése után a sárvári Repülő Műszaki Főiskola szerelőműhelyében dolgozott. A háború végén a főiskolával Németországba került, de onnan hazatérve 1945 októberében már a Fűzfői Papírgyárban helyezkedett el. Itt elvégzett egy papíripari szaktanfolyamot, majd felvételt nyert a Műszaki Főiskolába, amelyet kitűnő eredménnyel végzett el. Már Fűzfőn eljegyezte magát a mínőségellenőrzéssel, ahol meósként dolgozott, majd a Kartonlemezgyárba került ugyanebbe a munkakörbe. 1952-ben a Könnyűipari Minisztérium állományában megszervezte az önálló szervezetű Papíripari Minőségellenőrző Intézetet, amely a Nagytemplom utcában működött. Az 1957 évi országos átszervezések kapcsán ez az Intézet az ő vezetésével helyileg de attól függetlenül a PV. Kutatóintézetében tevékenykedett a továbbiakban, mint az Iparág Központi Minőségellenőrző Osztálya. 1964-ben a PV. megalakulása után a Vállalat vezetése elismerve a termelési tapasztalatokon alapuló kiváló szakmai ismereteit, főszakértőként megbízta a Vállalat minőségbiztosítási, -minőségellenőrzési- és szabványosítási feladatainak kidolgozásával és e feladatok folyamatos koordinálásával. E feladatot töltötte be 1988-ig nyugdíjba meneteléig, 43 évi aktív papíripari szolgálat után. Munkáját a maximális igényességgel végezte, amit a papíriparon kívül is értékeltek. Tagja volt az SI rendszert kidolgozó és bevezető országos bizottságnak, szakértőként elismerték tárgyi tudását és függetlenségét az iparágon kívül is. Alapító tagja volt a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesületnek. Részese volt szakterülete folyamatos fejlesztésének az Egyesület keretében történő előadásaival, vitafórumokon véleménynyilvánításaival is. Lelkesedett az újért, naprakészen tanulmányozta a legújabb műszerkonstrukciókat, folyamatosan megismerte és alkalmazta az új méréstechnikák lehetőségeit. Munkakörével kapcsolatban iparági és méréstechnikai szakfolyóiratokban publikált. Fontos feladatának érezte és ezért igen nagy gondot fordított a munkatársai szakmai és erkölcsi nevelésére. Személyes példamutatásával olyan légkört teremtett és biztosított folyamatosan, ahol kirívó személyi problémák nem jelentkeztek. Munkáját több Kiváló Dolgozó kitüntetéssel, ill. a Munkaérdemrend bronz fokozatával ismerték el, de mindezeknél többet jelentett számára a munkatársai szeretete és megbecsülése. Nyugdíjbamenetele után még mindig keresve az újat megismerkedett a számítógéppel és már olyan fokon művelte azt, hogy egyes programjait Németországban is alkalmazzák. Csendes szaváért, emberszeretetéért, de a tisztességet, az egyenességet és a szakértelmet mindig szigorúan megkövetelő lényéért Ő volt a Vállalat Miskája vagy Misije. Most itthagyott bennünket. Emlékedet megőrizzük. 2008. szeptember Pásztor Jenő 164

KUTATÁS, FEJLESZTÉS, TECHNOLÓGIA Hullámlemezgép cseréje és rekonstrukciója a Dunapack Zrt. Nyíregyházi Hullámdobozgyárában Erdei Bálint Nyíregyházi Hullámdobozgyár erdei@dunapack.hu A Dunapack Zrt. Nyíregyházi Hullámdobozgyára az 1985-ben telepített hullámlemezgépet 2008. I. negyedévben korszerűsítette. A fejlesztés célja a lemezgyártási kapacitás növelése, a lemezminőség javítása, a technológiai funkciók bővítése. A fejlesztés során az alapvető cél a kézi műveletek automatizálása, a beállítási idők csökkentése, a termelékenység növelése, a műszaki és minőségi színvonal emelése. A kitűzött feladatok: 1. Az elhasználódott és alacsony termelékenységű kirakó berendezés cseréje. Műszaki tartalom: 1. AS M 350/2 típusú BHS automata duplex kirakó, in-line elrendezésű. Az alsó keresztvágóhoz alulról fölfelé kirakó berendezés tartozik 3.600 mm-es asztalhosszal. Rakatmagasság 1.800 mm. A felső keresztvágóhoz felülről lefelé kirakó berendezés tartozik 4.500 mm-es asztalhosszal. Rakatmagasság 2.200 mm. A kirakóban vákuumhevederes egység van telepítve duplex változatban. A lemezszétválasztást és lemezfékezést kefék biztosítják, amelyeket pneumatikus munkahengerek mozgatnak. A stabil 2. Az elavult hosszvágó-hornyoló berendezés cseréje és bővítése úgy, hogy 7 rétegű lemez 5 ponton hornyolására automatikus lehetőség legyen. 3. Egy automata feltépő szalagfelhordó berendezés telepítése. 4. Korszerű nagy teljesítményű keresztvágó és rövid keresztvágó egységek telepítése. 5. Az alacsony síkszárító kapacitás növelése és a hőmérsékletszabályozás korszerűsítése. 6. A teljes gépsor újratelepítése, fékrendszer felújítása úgy, hogy a gyártási sebességet a jelenlegi max. 200 m/percről 350 m/percre tudjuk növelni. 7. A teljes gépsorvezérlés korszerűsítése. Az új főegységek szállítója a BHS (Németország) cég. Kirakó 165

KUTATÁS, FEJLESZTÉS, TECHNOLÓGIA és egyenletes lemeztovábbítást hornyolt szállító hevederek, a görgős kihordást frekvenciaváltós hajtás biztosítja. A központi kezelőpult kijelző képernyővel a rendelési adatokat és a hibajelzés adatait kezeli mindkét kirakóra vonatkozóan. 2. SR-S RRMM típusú BHS automata hosszvágó-hornyoló tandem egybeépített gép, háromfázisú szervóhajtással. Két hornyoló és két hosszvágó állomás van telepítve. 6 pálya hornyolása és 7 vágókés egyidejű üzemelése biztosított. A hornyoló profilok kiválasztása a gyár termékszerkezetéhez igazodik. 1-3-5 ponton hornyoló szerszám választható az automata beállító rendszerben. A hosszvágó tárcsakés alulról vág. Maximális üzemelési sebesség 400 m/perc Tételváltási sebesség max. 240 m/perc Átlagos állítási idő 10 s, tandem üzemben Beállítási pontosság ± 0,5 mm. Minimális horonytávolság 72 mm, minimális vágástávolság 125 mm. A hosszvágó hornyoló PLC vezérléssel, adatbeviteli terminállal, szerviz diagnosztikai rendszerrel rendelkezik. A hosszvágó-hornyoló rendszerhez csatlakozik egy automata pozicionálású szélhulladék-elszívó berendezés, amely lefelé irányuló elszívást végez. A rendszerhez tartozik a hornyoló tengely offset két lépésben, a kivezető szakasz szervóhajtással, a pályakövető, amely pályaszél érzékelést végez 2 db CCD kamerával, a pályatisztító felülről és a nyomatvonal-vezérlés megfelelő kontraszt esetén. 3. Automata Master Taper feltépőszalag-felhordó berendezés. A berendezés 6 felhordó állomással rendelkezik. A feltépő szalagok széles választéka feldolgozható, alsó rillező szerszámmal. Az első beállítás után automata tételváltást és szalag tekercsváltást lehet végezni. 4. HQ-M/2 típusú BHS duplex nagysebességű keresztvágó spirális vágórendszerrel. A gépsebesség a vágáskarakterisztikának megfelelően minimálisan 500 mm vágáshossznál 200 m/perc, optimális vágáshossznál 400 m/perc. Maximális hullámlemez-négyzetmétertömeg 2.400 g/m 2. Vágáspontosság ± 1 mm. A kés spirális penge egy darabból, közvetlen hajtású megerősített szénszálas tengelyekkel, szervo motorok a be- és kihordásnál. Automata résmagasság-állítás, vágásszámláló, automata tételváltás indítás, mikroprocesszoros vezérlés a késtengely pozicionálásához, PLC vezérlő a jelfeldolgozáshoz, színes kezelő panel adatbeviteli menüvel, előnyomott szabályozás, jelrevágás vezérlés, motorizált pozicionálás. A marker jel felismerése beállítható szimpla vagy dupla jelhez. Változtatható vágásjel offset. Lehetővé teszi a rendszer a vágásjelet a nyomatképen, vagy hiányzó vágásjel-korrigálást. A berendezéshez tartozik duplahengeres kihordás és kiegészítő motoros behúzó egység. A KQ M típusú rövid-keresztvágó saját hajtással és hőmérsékletszabályozással rendelkezik. A késrudazat acélból készül, amely alkalmas maximum 300 m/perc tételvágási sebességre és 220 m/perc sorozatvágási sebességre. Maximális lemezvastagság 16 mm. A PLC vezérlés biztosítja a jelfeldolgozást, összehangolt futást. 5. DF-P 21/350 S típusú BHS síkszárító Platetrol rendszerrel. Hosszvágó hornyoló A síkszárító 21 db optimális méretű, periférikusan fúrt, moduláris felépítésű acél fűtőlap, ahol 3 fűtőlap alkot 1 modult. A terhelő rendszer egymást váltakozva követő terhelő görgőkkel és terhelő 166

KUTATÁS, FEJLESZTÉS, TECHNOLÓGIA papucsokkal van felszerelve. A húzószakasz alkalmas max. 400 m/p sebességre. A láncos vonszoló rendszer a lemez minőségétől és a gép sebességétől függően terheli a papucsokat. A belépő szakasz fűtött, ívelt bevezető lappal és integrált működtetéssel rendelkezik. A technológiai hőfogyasztók (hullámosító művek, előmelegítő hengerek, síkszárítók, ragasztófőző) a kazán által megtermelt gőzt a gőzhálózaton keresztül, vagy közvetlenül, vagy nyomáscsökkentést követően kapják meg. A síkszárító 3 szabályozható rendszerből áll. Az 1-2-3- síkszárító gőzvezetékébe 1-1 db pneumatikus nyomáscsökkentő került beépítésre. A nyomáscsökkentés következtében a fogyasztók gőzterében a telítési hőmérséklet csökken, tehát indirekt módon a szárító egységek hőmérsékletét szabályozzuk. A szabályozási tartomány a technológiai követelményekhez illeszthető, ami jelen esetben kulcsfontosságú, hiszen három, öt és hétrétegű, különböző g/m 2 súlyú hullámlemez gyártásról van szó. Az alkalmazható tartomány 7-14 bar között van a hozzá tartozó telítési hőmérséklettel. A szabályozó és vezérlő elektronikát a központi számítógép ellenőrzi. A szárítók működése során keletkező kondenzátumot 1-1 db gőz segédenergiával működő kondenzszivattyúval juttatjuk viszsza a nagynyomású kondenz tartályba. Az új rendszerrel elért eredményeket a fajlagos energiafelhasználás csökkenése egyértelműen bizonyítja, hiszen ez az érték a régi rendszerhez képest 15-20 %-kal csökkent. Keresztvágó Rövid keresztvágó Száraz szakasz 167

KUTATÁS, FEJLESZTÉS, TECHNOLÓGIA érintőképernyő és integrált szerviz-diagnosztikai rendszer tartozik. 7. A száraz szakasz vezérlése több elemből áll. Szárító szakasz A filcfeszítő és emelő rendszer pneumatikus. A gőzös permetező készülék a felső heveder statikus terhelése ellen van telepítve. A síkszárító rendszer 200 kw-os egyenáramú főhajtással, 500 mm átmérőjű beépített előmelegítővel, belső gőzcsövezéses kondenzvíz edénnyel rendelkezik. A központi kezelőpult folyamat jellegű megjelenítést, minőségadatokat, integrált karbantartási és szerviz- diagnosztika adatokat nyújt. 6. A teljes gépsor újratelepítése, fékrendszer, hídfékrendszer felújítása úgy, hogy a gyártási sebességet a jelenleg max. 200 m/percről 350 m/percre tudjuk növelni. A nedves szakasz gépeit a szükséges felújítás után áttelepítettük az új elrendezési terv szerinti pozícióba. Az egyoldalú hullámpapírgépek és vonszoló lánccal ellátott tekercsbekészítő, tekercsváltó, tekercstartó gépek fölé kiépítettük a szükséges méretű új hídszerkezetet, anyagtovábbító rendszerrel együtt. A megnövelt sebességű hullámlemezgép indokolta a hármas hídfék cseréjét új nagyteljesítményű fékre, valamint a Webtrol típusú pályaszabályozó rendszer beépítését. A hídfék fő jellemzői a speciális bevonatú fékező hengerek, a léghűtéses pneumatikus fék, a szervohajtás, a rendszer PLC vezérlése. A pályaszél érzékelése a hajtási és kezelési oldalon fénysorompós technológiával biztosítható. A fékrendszerhez Automatikus Rendelésváltás vezérlés AOC a hosszvágó hornyolóba integrálva. A rendelésváltás maximális sebessége 240 m/perc. Központi száraz szakasz számítógép BHS hullámgépsor vezérlőközpont CCC, amely szoftver csomagot és hardwert tartalmaz. Ez a modul felügyeli a hullámgépsor száraz szakaszának adatellátását, és tárolja a termelési eredményeket 30 napig. Ezek az események a rendelés, minőség, megállások, műszaki adatok. A modul intelligens interfészt alkot a gép és a kezelő között. Az adatbevitel könnyű és egyszerű. A gyártási sorrend kezelésén felül ez a modul adminisztrálja a rendelés és vevő specifikus adatait, a méretbeállítások alapján. Így a dobozméret és a rendelésváltási adatok hosszvágó-hornyoló, keresztvágó, kirakó adatok tárolásra kerülnek és a hullámlemezgépi termeléshez rendelkezésre állnak. A rendelés-listán maximum 1.000 új rendelés tárolható. A már lefutott rendelések közül az utolsó 100 tárolásra kerül ellenőrzéshez. Igény esetén a termelési program bármikor újra rendezhető. Termelési jegyzőkönyv áll rendelkezésre, amely mutatja az automatikusan rögzített aktuális termelési adatokat: műszak kezdete műszak vége gépállások száma, állásidő a megfelelő kódokkal. folyóméterek, négyzetméterek, szélhulladékok műszakonként rendelésváltás száma, behordásváltás száma, műszakonként gépsebesség maximum, és átlag műszakonként üzemidő, futott méter, szélhulladék rendelésenként, minőségenként tételváltások száma, gépsebesség maximum, átlag érték minőségenként On-line kapcsolat a gazda számítógéppel Távszerviz rendszer R SS hullámgépi PLC és PC szinten. 168

KUTATÁS, FEJLESZTÉS, TECHNOLÓGIA A száraz szakasz és nedves szakasz összehangolt vezérlését az Escada rendszer biztosítja. A termelésirányítási rendszerünk az évek óta működő WP 2000, amely a szabástervezés finomprogramozási, feladatait ellátja és biztosítja a hullámlemezgép részére. Az Escada vezérlőrendszer fő funkciói: A központi vezérlőpultot a lemezgép központi vezérlőjében helyeztük el. Kapcsolatot tart a WP 2000 és a BHS vezérlő között. Rendelés adatokat továbbít a WP 2000-től a BHS vezérlő felé, és termelés adatokat kap a BHS-től vissza. Itt lehetséges a szükséges adatok módosítása és kézi bevitele is. Teljes körű lekérdezési és beavatkozási lehetőséggel rendelkezik. Négy db távvezérlő számítógépet tartalmaz, melyek teljes körű lekérdezési és korlátozott beavatkozási lehetőségeket biztosítanak a három hullámgép és a ragasztógép mellett. Ezeken az Escada gépeken a WP 2000 is telepítésre került. A kirakónál telepített WP 2000-es gépre a fentiekkel azonos funkciójú Escada szoftver került. Ezek az adatkapcsolatok a vállalati számítógépes hálózaton keresztül működnek. Saját, külön hálózat épült ki 8 db Escada vezérlőhöz, melyek a hullámgépsorhoz a hardver kapcsolatot biztosítják, a gép állapotáról jeleket továbbítanak a központi vezérlő részére, és a központi vezérlő ezeken keresztül indítja a tekercsváltásokat és tételváltást. A hídszabályozás ellátásával gondoskodik arról, hogy a három hídon mindig a megfelelő mennyiségű anyag legyen. Rendszeresen automatikusan méri a hídtartalmat. Szinkronizált váltás keretében a tekercsváltók időzített vezérlésével gondoskodik minőségváltáskor az illesztési veszteség minimalizálásáról. A váltási veszteségek minimalizálása érdekében annak megfelelően vezérli a rövid keresztvágót, hogy csak tételváltás, vagy egyben papír minőségváltás is történik. A váltások közeledtével figyelmeztető jelzést küld a képernyőre és feltűnő jelzést ad, ha valamelyik egység még nincs előkészítve a váltásra. Üzemeltetés, szerelés Az új gépek és felújított gépek maximális munkaszélessége 2.500 mm, maximális vonalsebesség 350 m/perc. Gyártható lemeztípusok, profilok: Háromrétegű E, B, C Ötrétegű EB, EC, BC, BB, CC Hétrétegű BCC, ECC, BBC, EBC Gyártható lemezsúlyok 330 g/m 2 2.400 g/m 2 A technológiai gőz telített, 14 bar nyomású. Sűrített levegő 6 bár nyomású. A régi gép üzemleállítását 2007. december 7- től végeztük. Ezután gépbontás, építészeti bontás, alapozás, padozatkiépítés történt. A fenti műveleteket befejeztük 2007. december 31-ig. Új gépek, felújított gépek szerelése 2008. január 2-től január 21-ig tartott. Próbaüzem időszak 2008. január 21 2008. július 10. A bontásokra és a szerelésre több szakma képviselői munkájának összehangolására részletes szakmai és időtervet készítettünk, amit határidőre teljesítettünk. A próbaüzem alatt is szervezett adatgyűjtéssel, mintavétellel, laborvizsgálattal ellenőriztük a minőséget. Az adatok azt bizonyítják, hogy a teljesítményadatok, minőségi adatok megfelelnek az elvárásoknak. Az üzemeltető és karbantartó személyzet részben a BHS németországi telephelyén, részben Nyíregyházán megfelelő képzést kapott. A termelés felfutását ebben az évben terveink szerint a kitűzött szintre juttatjuk. A kapcsolódó infrastrukturális és ergonómiai feltételeket 2008 végéig folyamatosan a kívánt szintre emeljük. 169

GAZDASÁG, KERESKEDELEM, STATISZTIKA A papíripar néhány jellemzője (2006 2008) Annus Sándor*, Isépy Zsuzsa** A világon 2006-ban 375 millió tonna papírt, kartont, papírlemezt gyártottak és ezt a mennyiséget fel is használták. A gyártás növekedési üteme folyamatosan növekvő volt, az elmúlt években évi 3% körüli értékkel. A termelés 1981 óta, 25 év alatt megkétszereződött. A földrészenkénti termelés mennyiségi arányait tekintve: Ázsia 35, Európa 30, Észak- Amerika 28, Latin-Amerika 5%, Ausztrália és Afrika 1-1% a sorrend. A termelés főbb termékcsoportonkénti megoszlása: újságnyomó 10, író- és nyomópapír 31, hullámalappapír és karton 32, karton és papírlemez 13, tissue papír 7, egyéb papír 7%. A megoszlás különbözőségét mutatja három földrész 1-1 országa, illetve ország-csoportja. (1. táblázat). Világ EU Japán USA Újságnyomó, író-nyomó 41 51 48 32 Csomagoló 45 41 42 60 Egyéb 14 ebből tissue 7 8 10 8 1. táblázat. A papírtermelés mennyiségi megoszlása 2006 (%) A papírtermeléshez 190 millió tonna elsődleges rostanyagot gyártottak, továbbá a papírhulladék visszagyűjtésével 180 millió tonna másodlagos rostanyagot használtak fel. Ez 51, illetve 49%-os elsődleges, illetve másodlagos rostanyag-felhasználási arányt jelent, a papírgyártásra vonatkoztatva pedig 48%-os *asdr@freemail.hu **Papíripari Kutatóintézet; pkistat@t-online.hu másodlagos rost felhasználását, behordását fejezi ki. A rostanyagtermelés földrészenkénti aránya: Észak-Amerika 41, Európa 26, Ázsia 21, Latin- Amerika 8, Afrika és Ausztrália 2-2% a sorrend. A rostanyagtermelés amely döntően fanyersanyagot használ főbb termékcsoportonkénti megoszlása: kémiai és kemomechanikai rostanyag 67%, mechanikai rostanyag 19%, egyéb nem fa-alapú rostanyag 14%. A papírhulladék visszagyűjtésében Ázsia 34, Európa 31, Észak-Amerika 28, Latin-Amerika 4, Ausztrália 2, Afrika 1%-kal részesedik. A világon felhasznált papír, karton, papírlemez mennyiségének közel fele évente visszagyűjtésre kerül. A papírhulladék felhasználásában élenjáró országok: Koreai Köztársaság 88% (10 M t papírtermelés), Spanyolország 85% (6 M t papírtermelés), Németország 67% (23 M t papírtermelés), Egyesült Királyság 50% (6 M t papírtermelés). Az USA-ban 37% a 84 M tonnás termeléshez. A fajlagos papírfelhasználás átlagértéke a világon 57 kg/fő/év volt. Ennek földrészenkénti értékei: Észak-Amerika 292, Ausztrália 161, Európa 126, Latin-Amerika 35, Ázsia 31, Afrika 6 kg/fő/év. A (látszólagos) papírfelhasználásban Belgium áll az élen 375 kg/fő/év értékkel (a fővárosában, Brüsszelben az Európai Unió központjával). A sorban Finnország 339, Luxemburg 325, az USA 301 és Svédország 269 kg/fő/év felhasználással következik. A 250 200 kg-os felhasználással jellemezhető országok: Ausztrália, Kanada, Japán, Dánia, Németország, Svájc, Hollandia, Egyesült Királyság. A világ 5 legnagyobb: papírgyártó országa: USA 84, Kína 60, Japán 31, Németország 23, Kanada 18 millió tonnával; 170

GAZDASÁG, KERESKEDELEM, STATISZTIKA rostanyaggyártó országa: USA 53, Kanada 23, Kína 19, Finnország 13, Svédország 12 millió tonnával; papírhulladék-visszagyűjtő országa: USA 32, Japán 19, Németország 15, Koreai Köztársaság 9, Kanada 6 millió tonnával; papírfelhasználó országa: USA 90, Kína 60, Japán 32, Németország 20, Egyesült Királyság 13 millió tonnával. Egy ország-csoport (EU) és 3 ország (USA, Kína, Japán) amelyek a Föld népességének egyharmadát foglalják magukban a papírgyártás csaknem háromnegyedével, a rostanyag-gyártás és a papírhulladék-felhasználás több, mint kétharmadával részesedik a világtermeléséből (2. táblázat). EU USA Kína Japán Papírgyártás 100 84 60 31 Rostanyaggyártás 50 53 18 11 Papírhulladékfelhasználás 50 32 20 19 Fajl. papírfelhasználás kg/fő/év 183 301 46 248 2. táblázat. Az európai unió és egyes országok adatainak összehasonlítása 2006 (millió tonna) Az Európai Unióban 2006-ban, 27 tagországban (ide számítva a 2007 január 1-jével csatlakozó Romániát és Bulgáriát) 100 millió tonna papírt, kartont, papírlemezt termeltek (3. táblázat). A papírtermeléshez 50 millió tonna elsődleges rostanyagot gyártottak, továbbá a papírhulladék visszagyűjtésével ugyancsak 50 millió tonna másodlagos rostanyagot használtak fel. Ez 50-50%-os elsődleges és másodlagos rostanyag-felhasználást jelent, a papírgyártásra vonatkoztatva pedig 50%-os másodlagos rostanyag behordását fejezi ki. Az Európai Unió 100 millió tonnás papírtermelése az európai papírtermelés 112 millió tonnájának a 89%-át adja. Az Unión kívül Oroszországban 7,5 millió tonna a termelés. A papírtermelésben Németország 22, Finnország 13, Svédország 12, Franciaország 10, Olaszország 10 millió tonnás, a rostanyag-termelésben Finnország 13, Svédország 12, Németország 3, Franciaország 3, Spanyolország 3 millió tonnás, a papírhulladék-felhasználásban Németország 15, Franciaország 6, Olaszország 6, Spanyolország 5 és az Egyesült Királyság 4 millió tonnás értékkel vezeti a listát. A fajlagos papírfelhasználás uniós átlagértéke 183 kg. A 27 tagország Európai Uniójának 491 milliós népességében a 82 milliós Németország, a 60 millió körüli Franciaország, Egyesült Királyság, illetve Olaszország alkotja az élmezőnyt. A 10 milliós lakosságúak, közötte Magyarország, ötödmagával (Görögország, Portugália, Belgium, Csehország) a 9-13. helyet foglalják el. A tagországok nemzeti összterméke (GDP) és a fajlagos papír-felhasználása között nincs szoros korreláció. Az előbbiben Luxemburg, Írország, Dánia, Ausztria, Belgium az élcsoport, míg az utóbbiban Belgium, Finnország, Luxemburg, Svédország, Ausztria az elsők sorrendje. Az Európai Unió országainak fajlagos papírfelhasználását tekintve, jelentősek a különbségek: 11 országban 200 kg feletti, 9 országban 200 és 100 kg közötti, 7 országban pedig 100 kg alatti a fajlagos érték, a legkisebb 31 kg/fő/év. Magyarországon 2007-ben 550 ezer tonna papírt, kartont, papírlemezt gyártottak. A gyártott mennyiség az elmúlt 4 évben közel azonos szinten maradt. A papírgyártásban 7 vállalat 8 üzeme, telephelye vett részt, nevezetesen a Diósgyőri Pgy. ZRT., a Dunafin Kft. dunaújvárosi gyára, a Dunapack ZRT. csepeli és dunaújvárosi gyára, a Fűzfői Pgy. ZRT., a Mondi ZRT. szolnoki gyára, a Paper & More Kft. tököli üzeme és a Piszkei Pgy. A papírgyártó gépek száma összesen 13, a foglalkoztatottak száma közel 1.200 volt. 171

GAZDASÁG, KERESKEDELEM, STATISZTIKA Népesség száma GDP/fő Fajl. papírfelhasználás Papírgyártás Rostanyaggyártás Papírhulladék felhaszn. millió ezer USD kg/fő/év ezer t ezer t ezer t Németország 82,4 30 254 22.655 2.938 15.244 Franciaország 64,0 29 186 10.006 2.466 6.002 Egyesült Királyság 60,9 30 209 5.589 287 4.159 Olaszország 58.1 29 202 10.009 683 5.577 Spanyolország 40,3 24 197 6.353 2.037 5.371 Lengyelország 38,5 13 97 2.855 10.062 2.461 Románia 22,2 8 31 393 148 252 Hollandia 16,6 30 221 3.367 127 2.058 Görögország 10,7 22 117 386 0 338 Portugália 10,7 20 111 1.630 2.065 55 Belgium 10,4 32 375 2.009 507 1.136 Csehország 10,2 19 144 1.007 766 456 Magyarország 10,0 17 89 553 18 364 Svédország 9,0 29 269 12.066 12.240 2.077 Ausztria 8,2 33 265 5.213 1.930 2.385 Bulgária 7,3 9 36 201 128 121 Dánia 5,5 35 253 216 0 210 Szlovákia 5,5 16 89 889 627 148 Finnország 5,2 31 339 14.151 13.066 695 Írország 4,2 40 104 0 0 - Litvánia 3,6 14 60 119 0 143 Lettország 2,2 13 73 57 0 33 Szlovénia 2,0 22 223 721 97 372 Észtország 1,3 16 100 69 120 5 Ciprus 0,8 21 120 5-6 Luxemburg 0,5 67 295 -. - Málta 0,4 20 115 - - - Összesen 491,0 100.474 50.222 49.658 Átlag 25,7 183 3. táblázat. Az Európai Unió tagországainak főbb papíripari jellemzői 2006 (a népesség sorrendjében) A gyártott főbb termékcsoportok mennyiségi megoszlása: író-és nyomópapírok 21, hullámalappapírok 55, csomagolópapírok 5, háztartási papírok 7, egyéb papír és karton 12%. Kereken 20 ezer tonna papírgyártási célú, kémiai kezelésű rostagyag készült 1 üzemben, a dunaújvárosi Dunacell Kft.-ben nem fa-alapú nyersanyag felhasználásával. A döntően belföldi visszagyűjtésből származó papírhulladékból 437 ezer tonna másodlagos rostanyag került felhasználásra, főképpen hullámalap- és csomagolópapír gyártásához. A magyarországi papíripari, papírgyártási termékmérlegből kitűnően az 550 ezer tonnás termelésből 356 ezer tonna exportra került, ugyanakkor 775 ezer tonna volt a papírimport. Így alakult ki a 968 ezer tonnás papírfelhasználás. (4. táblázat) A hazai fajlagos papírfelhasználás közelít a száz kilogrammhoz: 97 kg/fő/év értékű. 172

GAZDASÁG, KERESKEDELEM, STATISZTIKA Termelés Export Import Felhasználás Újságnyomó papírok - 124.270 124.270 Író-nyomó papírok 117.094 90.699 283.804 310.199 mázolatlan famentes 116.889 90.418 74.464 100.935 mázolatlan fatartalmú 205 281 53.944 53.868 mázolt famentes 86.431 86.431 mázolt fatartalmú 68.965 68.965 Hullámalappapírok 301.885 176.189 136.462 262.159 Háztartási papírok 37.899 28.944 74.495 83.450 Vékonycsomagoló papír 2.349 26.918 Egyéb csomagoló papírok 18.048 27.321 29.267 Karton 1.660 98 161 99.821 Egyéb papír és karton 70.6047 60.394 3 580 13.790 Összesen 549.539 356.226 775.011 968.324 4. táblázat. Magyarországi papír- és kartonforgalom 2007 Papírterméket 968 ezer tonna mennyiségben gyártottak. Ebből a mennyiségből 241 ezer tonna volt hullámtermék. A gyártott papírtermék-mennyiség 250 ezer tonnáját exportálták, ugyanakkor 261 ezer tonna volt az import. Végső soron 979 ezer tonna a hazai papírtermék-felhasználás. A hullámtermékgyártásban a Dunapack csepeli, dunaújvárosi és nyíregyházi gyára, a Rondo budapesti egysége, az STI Petőfi Nyomda kecskeméti üzeme, az SCA Packaging győri, nagykátai, sárvári, a Duropack füzesabonyi telephelyei a legnagyobb teljesítők. Háztartási papírtermékből a Piszkei Papírgyár, az ugyancsak piszkei telephelyű Forest Kft, a tököli Novapapír-Novapack, a pilisvörösvári Müller és a pestmegyei Vajda cég a nagyobb termelő-kibocsátó. A papíripari gazdálkodó szervezetek száma összesen 596, Ebből 1 elsődleges rostanyaggyártó, 7 papírgyártó és 588 papírtermékgyártó (papírfeldolgozó). Ez utóbbiból a 10 főnél kevesebbet foglalkoztatók száma 449. Az iparág területén 14.497 fő állt alkalmazásban. Az elsődleges rostanyaggyártásban 0,7, a papírgyártásban 8,3, a papírtermékgyártásban 91% volt foglalkoztatva. A fizikai foglalkozásúak az összes foglalkoztatottak 81%-át tették ki. A papíripari összes árbevétel 104,8 Mrd Ft., amelyből az elsődleges rostanyaggyártás 5, a papírgyártás 30, a papírtermékgyártás 65%-kal részesült. A magyarországi papíripari változások sorában a nem kedvező változások között kell említeni a Fűzfői Papírgyár 2007-ben történt bezárását, ami 25.000 tonna/év író-nyomópapír gyártókapacitás és kb. 500 munkahely megszűnését is jelentette. A gyárbezárás további esete a Mondi vállalat szolnoki gyárának felszámolása már 2008- ban, ami 100.000 tonna/év ugyancsak író-nyomópapír termelés felhagyásával és közel 700 munkahely elvesztésével járt. A változás kedvező esetei közé sorolhatók Higi-Papírsoft Rt. szolnoki papírgyárának felépítése, indulásra előkészítése. Ebben az egységben 2.000 m/perc üzemi sebességgel, 2,75 m vágott-szélességű, 12 30 g/m 2 felülettömegű, fehérített rostcellulóz felhasználásával tissue-papírt gyártó gép került felállításra, 30.000 tonna/év kapacitással. A termékmenynyiség fele részét fel is dolgozzák háztartási, egészségügyi papírtermékké. Épül, várhatóan 2009. júliusi indítással, a Dunapack ZRT. dunaújvárosi telephelyén egy 1500 m/perc konstrukciós sebességű, 7,8 m széles, kizárólag papírhulladékból kinyert másodlagos rostanyag felhasználásával, 75 150 g/m 2 felülettömegű, hullám-alappapírokat (wellenstoff, testliner) 350 ezer tonna/év kapacitással termelő papírgép. 173

GAZDASÁG, KERESKEDELEM, STATISZTIKA Ausztria világszínvonalú papíripara 2007-ben is állta a versenyt Helyes Lászlóné Az Osztrák Papíripari Egyesülés, az AUSTROPA- PIER szakértői csapata évente részletesen elemzi a közel tízezer főt foglalkoztató iparág tevékenységét, az ágazat rövid és hosszú távú célkitűzéseit, különös tekintettel a térségben és globálisan végbemenő változások hatásaira és az osztrák iparpolitika ebből eredő teendőire. Lapunkban eddig két alkalommal foglalkoztunk az osztrák kollégák ezirányú tudósításaival, így a 2005. és a 2006. gazdasági évekre vonatkozó éves beszámolókkal [1-2]. A nívós kivitelű kiadványok sorában* a 2007. éves jelentés [3] azzal is kitűnik, hogy kiegészíti egy 2020-ig szóló iránymutató és intézkedési program is [4]. Jelen cikk e két utóbbi kiadványra reflektál. Iránytű 2007-ben: a fenntarthatóság erősítése és a versenyképesség megőrzése Az osztrák papíripar 2007. évi teljesítménye kimagasló és elismerésre méltó. Ez remélhetőleg nem öncélú dicséret, kiváltképp nem elhamarkodott ítélet, hanem pusztán annak a ténynek a rögzítése, hogy létezik még a világon céltudatos, jól szervezett munka, ésszerű együttműködés, előrelátó tervezés és példaértékű törekvés a hazai termelés fejlesztésére. Mindenesetre, a 2007-re kitűzött irányokat és célokat az osztrák papíripar összességében megvalósította, amint ezt a számszerű jellemzőket tartalmazó 1. táblázat adatai is megerősítik [3]. Eközben az osztrák gyárak is bőven találkoznak akadályokkal és komoly problémákkal, ezért nem véletlenül nevezték az elmúlt évet ambivalensnek: siker és kudarc egyaránt megjelent. Tény, hogy az osztrák papíripar műszaki színvonala jelenleg világszínvonalú. Az iparágban dolgozók szakmai felkészültsége ennek megfelelő, az irányítással megbízottak kiválasztására gondosan *A kiadványok megtalálhatók a PKI Könyvtárában, illetve a világhálón is hozzáférhetők. ügyelnek, törődnek a szociális és kulturális feltételekkel és még számos, a versenyképesség és a fenntarthatóság európai szintű előfeltételeivel. Lényegében erre utalt az Austropapier elnöke, Dipl. Kfm, Wolfgang Pfarl úr is általános bevezető szavaiban, a siker alapjait ecsetelve. A kép azonban mégsem ilyen idilli, mert Európában, de a világ legtöbb országában is komoly gondot okoz az energiaköltség drasztikus, kiszámíthatatlan növekedése, vagy az alap- és nyersanyagok rendelkezésre állása, vagy a környezetvédelem költségei, vagy az Ázsiából beáramló dömping áru, hogy csak néhány ismert problémára utaljunk. Ami pedig az előrelátást illeti, elgondolkodtató, hogy az elődök még a Monarchia idején, már 1872- ben lerakták az osztrák/magyar papírgyárak szövetségének alapjait. A papírgyártó ágazat ugyanis már ekkor is a térség nagyon fontos iparága volt, kiterjedt kapcsolatrendszerrel és munkahely teremtési-potenciállal! Ez a tradíció ma Ausztriában az AUSTROPAPIER működésében tovább él. Kereslet, konjunktúra, árverseny, nyereségszint Egyértelmű siker a 2007-ben elért új értékesítési rekord, összesen közel 3,8 milliárd euró szinten, ami egyértelműen a csomagolópapír, valamint a cellulóz többlettermelésnek köszönhető. Ezzel szemben a gyártási költségek szinte mindenütt drámai mértékben növekedtek, és csak kevés helyen nyílt lehetőség a feltételek javítására. Annak ellenére, hogy a jó belföldi konjunktúra következtében a papíráru iránti kereslet 2,3 %-kal nőtt, több konszernben is leállítottak papírgépeket. A főként nemzetközi tulajdonban lévő nyomdaipapír-gyártókat pedig saját európai testvérüzemük késztette árversenyre. Az egyébként is világszínvonalú termelékenységet 2007-ben sikerült tovább javítani, azonban az üzemi költségek emelkedését már csak áremeléssel lehetett volna kivédeni. Ez néhány csoma- 174

GAZDASÁG, KERESKEDELEM, STATISZTIKA Alapanyag-felhasználás (ezer tonna) Papírfa* Cellulóz Facsiszolat Hulladékpapír Termelés (ezer tonna) Papírlemez Cellulóz Facsiszolat Értékesítés(ezer tonna) Belföld Papírlemez Cellulóz Facsiszolat Export Papírlemez Cellulóz Facsiszolat Papírfogyasztás Ausztriában (ezer tonna/év) Felhasználás (kg/fő/év) Hulladékpapír-gazdálkodás Begyűjtés (%) Felhaszn. (%) Hasznosítás (%) Iparszerkezet Vállalatok száma Termelő üzemek száma Foglalkozt. létszám (fő) Bér- és jövedelem (M. euró) Befektetések (M. euró) Környezetvéd.ráford. (M. euró) Értékesítés (M.Euro) Belföld Export Összesen: *Ezer folyóméter 2007. 2006. 8.030 1.655 430 2.395 5.200 1.600 390 770 1.230 390 4.415 360-2.180 265 71 46 110 22 27 9.179 417 143 94 702 3.067 3.769 7.750 1.670 435 2.385 5.215 1.540 390 775 1.240 390 4.455 290-2.130 257 70 46 112 23 27 9.361 409 183 95 672 2.978 3.650 07/06 vált.% + 3,6-1,0-0,5 +0,4-0,3 + 3,9 0-0,6-0,9 0-0,9 +24,0 - + 2,3 + 3,1 - - - - - - 1,9 + 2,0-21,9-1,1 + 4,5 + 3,0 + 3,3 1. táblázat. Az osztrák papíripar 2007. évi jellemzői, néhány előző esztendő tükrében 2000. 1990. 7.100 1.545 400 1.945 4.385 1.370 390 765 1.060 390 3.670 285-1.980 244 64 44 98 28 30 9.411 356 167 63 705 2.855 3.560 5.860 1.155 355 1.145 2.930 1.110 355 710 920 355 2.185 195-1.285 166 52 39 89 31 33 12.287 332 488 158 563 1.795 2.358 golópapír esetében sikerült is, azonban a nyomdai papírok piacán nem. Az 1. ábra az átlagos nyereségráta alakulását mutatja 1989-től 2007-ig. A 2007-ben látható lanyha növekedést a csomagolószektor produkálta. Egyébként az iparág átlagos nyereségszintje sajnos egyértelműen csökkenő tendenciát mutat. A kialakult fenyegető helyzetről az osztrák papíripar nemcsak beszállítóit és értékesítő partnereit tájékoztatta, hanem az illetékes politikusokat is. A törvényalkotók és döntéshozók ugyanis felelősek a biztonságot nyújtó keretfeltételek kialakításáért, ami az éles nemzetközi versenyben nélkülözhetetlen a hazai gyártóhelyek megőrzése érdekében! Termelés és értékesítés A 2. ábrán követhető az osztrák papíripari termelés mennyiségi alakulása, valamint az áru- 175

GAZDASÁG, KERESKEDELEM, STATISZTIKA értékesítés eredménye a 1989 2007 időszakban.** Látható, hogy 2007-ben igen enyhe mértékben, 0,3%-kal csökkent ugyan a termelés, de az 5,2 millió tonnás szint így is figyelemre méltó teljesítmény! Eközben a gépidő-kihasználás 90% fölötti szintre csökkent. Mindezen negatív hatásokat a nyomdai papírok piacán jelentkező, már említett anomáliák okozták, ahol végül is elég jelentős mértékű, 1,2%-os termeléscsökkentés történt. A borús képet ezúttal is a csomagolópapírszektor korrigálta, 0,6%-os mennyiségi növekedéssel. A helyzethez igazodva, nőtt a hulladékpapír felhasználás és csökkent a primerrost-behordás. A kratfpapírgyártás bővülése viszont növelte a szulfátcellulóz-felhasználást. 2007-ben a frisscellulóz gyártás 3,1%-kal nőtt 2 millió tonnára. Ebben a javuló nemzetköz kereslet és az emelkedő ár is segített, továbbá a 2007 végén és 2008 elején bekövetkezett szélviharok okozta többlet fakitermelés is hozzájárult. Ezzel együtt a papírfa-beszerzés továbbra is kritikus, az osztrák cellulózgyártás állandósult problémája. A papírexport 2007-ben nagyon enyhe csökkenést mutat, ebből eredően az alappapírok exportkvótája 85,5%-ra esett. Egyedül Ausztria legnagyobb papírvásárlója, Németország 43 ezer tonnával csökkentette igényeit. Továbbra is nőttek a kelet-európai igények, ahol több esetben kétszámjegyű volt a növekedés. A gyenge dollár érezhetően rontotta a tengerentúli szállításokat. Amíg Ázsia irányába 2007-ben 15 ezer tonnával nőtt, addig Amerikába 20 ezer tonnával csökkent az osztrák export. Tény, hogy a globális méretekben zajló politikai, társadalmi, gazdasági változások trendje minden ország teljesítményét befolyásolja. Ausztria belső gazdasága erős (amihez a papíripar lényegesen hozzájárul!) és 2007-ben 3,4%- os növekedést regisztráltak. Ugyanakkor azonban 1993 óta első ízben kúszott az infláció 3% fölé. A 100 USD fölötti hordónkénti olajárat az erős euró kompenzálja. A részvénypiac nyugtalan, sőt kusza. (A budapesti börze már jó ideje Bécshez tartozik, az ÖMV és a MOL ádáz párharca keltett feltűnést a közelmúltban, amiben Brüsszelnek is állást kellett foglalnia.) Termelési költségek 1. ábra. Az átlagos nyereség alakulása az osztrák papíriparban (1989 2007) Ismeretes, hogy a papíripar kimondottan tőke- és energiaigényes ágazat, ezért kezdettől fogva törekednek integrált termelést kialakítani. Éppen ezért érdekes, hogy az ágazatból származó bevétel mértékét tekintve, Ausztriában a papíripar gazdasági fontossága és súlya azonos mértékű a vas- és acéliparral. 2. ábra. Az osztrák papíripar fogalmak és termelésének alakulása **Értékesítés /Millió euró; inflációs korrekció nélkül 3. ábra: Az osztrák papíripar költségszerkezete 2007-ben 176

GAZDASÁG, KERESKEDELEM, STATISZTIKA Ami az aktuális termelési költségek megoszlását illeti, az osztrák papíriparban 2007-ben a következő arányokat mérték (3. ábra): 40% Alapanyagköltség 20% Személyi költség (bér, juttatások) 15% Energiaköltség 10% Értékesítés + Szállítás, logisztika 10% Leírások 5% Egyebek A hivatalos statisztika szerint 2007 decemberében Ausztriában az osztrák papíriparban 9.179 főt foglalkoztattak. Megállapították, hogy az itt dolgozók az ipari szféra legjobban fizetett kategóriájába tartoznak. A dolgozók és az alkalmazottak bérezése a 2007 tavaszán aláírt Kollektív Szerződés szerint történik. 1990-től más szakszervezetekkel (pl. vegyipari dolgozók, privát alkalmazottak) rendszeres véleménycserére kerül sor. A szakszervezeti érdekvédelem hatékony és elismert. Az osztrák papíriparban foglalkoztatottak számának és az átlagos keresetek változásának alakulását az 1989-2007. évekre vonatkozóan a 4. ábra mutatja. Ausztriában a szakmai oktatás és képzés színvonala a papíriparban elismerten magas. A Steyrermühlben működő, jól felszerelt Oktatási és Továbbképző központ (ABZ Steyrermühl) 2007 szeptemberben ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját. Itt elsősorban az osztrák papírgyártó- és feldolgozó üzemek részére képeznek szakmunkásokat hét szakmában (a papírtechnikusok mellett pl. elektroműszerész, gépész, vegyész, kereskedő, stb.). Rövidesen kiterjesztik a képzést érettségi bizonyítvány megszerzésére is. Ezenkívül a német Papierzentrum Gernsbach és a holland Ausbildungszentrum VAPA-val együttműködésben 2008 végére bevezetésre kerül a multimédiás E-oktatás is, ahol a szomszédos kelet-európai országok papíripara részére is képeznek szakembereket távoktatással és helyszíni gyakorlati órákkal. Humán tényezők, oktatás, foglalkoztatáspolitika Fejlesztések, innováció, befektetés A nemzetközi versenyben az osztrák papíripar erőssége a legújabb technológiák alkalmazásában és a jövőorientált termékfejlesztésben rejlik. Az is tény azonban, hogy Európában jelenleg létezik kihasználatlan kapacitás elsőrangú minőség és kimagasló termelékenység mellett is. Az évenkénti befektetések alakulása az osztrák papíriparban az 5. ábrán található. A ciklikusság jól érzékelhető, a 90-es évek elején a Kelet-Európában zajló privatizáció kimagasló szintet indukált, azonban 2004. óta csökkenő tendenciát mutat a befektetési kedv. Ausztriában a fenntartható termeléshez hozzátartozik a környezetvédelem, a biztonságtechnika és a munkatársak egészségvédelme is. 2007-ből tipikus példa, hogy 3,5 millió eurós befektetéssel a Brigl + Bergmeister üzemek egy új Kaplan-turbina üzembeállításával növelték vízierőmű-kapacitásukat. A Hamburger Csoport jelenleg elsősorban külföldi üzemeiben fejleszt, a németországi Sprembergben (PM2), és nagyjelentőségű a dunaújvárosi projekt, ahol 2010-ig 275 millió eurót fordítanak a termelés bővítésére. 4. ábra: Az átlagos jövedelem és a foglalkoztatottak számának alakulása 5. ábra: A beruházások alakulása az osztrák papíriparban (1989 2007) 177

GAZDASÁG, KERESKEDELEM, STATISZTIKA Helyszűke miatt most nincs lehetőség a beruházások részletezésére, de tény, hogy elsősorban az energiaárak és egyéb tényezők miatt, még számos befektetés és fejlesztés történik pl. a MONDI, az M-real, a Norske Skog, a Salzer, a Sappi, a Smurfit Kappa, vagy a Zellstoff Pöls, Lenzing, a Mayr- Meinhof kebelén belül. A felsoroltak jelentős hányada külföldön fejleszt, Kelet-Európában, Ázsiában. Az üzemek fejlesztőrészlegei mellett, céltudatos és jól koordinált alapkutatási és eljárás-technikai K+F tevékenység folyik számos egyetemi és akadémiai kutatóhelyen is, nemzetközi részvétellel. 2007-ben alap- és eljárás-technikai kutatásra 700 ezer euró összeg állt rendelkezésre. A témák között 2007-ben szerepelt pl. a környezeti hatások vizsgálata a papírgyártás- és feldolgozás folyamatára; a biopolimerek jellemzése; a papírszerkezet 3D-s kezelése; a rosthajlékonyság és papír-elaszticitás vizsgálata; kaparókések kopása és hengerborítások viselkedésének tanulmányozására alkalmas modell kifejlesztése. Az áldozatkész vállalatok felelős politikusi működést követelnek A globális klímaváltozásból eredő káros hatások nagyon hátrányos tényezőt jelentenek éppen az erdészet fagazdálkodás papíripari értéklánc működésében. Miközben a papírgyártás fenntarthatóságában a megújuló nyersanyagforrás döntő jelentőségű, öntudatosan mondhatjuk, hogy ágazatunknak éppen a CO 2 körforgásban van kiemelt szerepe, és sokat teszünk a környezet megóvásáért. (Példásan szervezett hulladékgazdálkodás, zárt körvízrendszer, ökoáramtermelés, stb.). Elvárható tehát, hogy a papíripar nagyvonalú ráfordításait, erőfeszítéseit az iparpolitika elismerje. Az osztrák papíripar a többi ágazatnál jóval több ökoáramot termel, a korszerű termelő berendezések pedig kimagasló mértékben szolgálják a klímavédelmet. 2007-ben mindez semmi előnyt nem jelentett, az osztrák iparirányítás nem akceptálta. A világ favagyona tehát egyrészről több ipari ágazat fontos nyersanyaga, más szempontból pedig az erdő fontos az ember jó közérzetéhez, tehát életbevágóan fontos! Mivel ez már köztudott és nem vitatható, ezt minden kontinensnek, minden országnak, minden kormánynak felelősen kellene kezelni, de szomorúan kell megállapítanunk, hogy ez sem az EU tagállamokban nem prioritás, sem másutt. Irányelvek és intézkedési program 2020-ig Tömör megfogalmazásban: növekedésteremtés biztonságos munkahelyek versenyképesség javítása fenntarthatóság erősítése. Ezek a legfontosabb célirányok az osztrák papíripar 2020-ig szóló programjában. Ezen belül részleteiben is elemzi a néhány oldalas kiadvány, hogy az iparág értékes és fenntartható, mivel értéktöbbletet alkot, működése környezetbarát, a társadalommal szemben felelős és törvénytisztelő, tehát egyértelműen hasznos. Legyünk tárgyilagosak! Egy ilyen hosszútávú program, egy rövid brossúrában bizonyára kitűnő pályaválasztási útmutató, vagy Brüsszelnek készült bemutatkozás, lobbimelléklet, az illetékes tisztviselő tájékoztatására. És erre a célra tökéletesen korrekt, sőt hasznos. De a 2007. évi beszámolóhoz képest 2008-ban lényegében nem mondhat többet annál, hogy az elismerten világszínvonalú osztrák termelés a teljes európai termelés 5%-a, és fontos az országnak, elismert a világban. Ez így igaz! Hivatkozások: [1] Helyes Lászlóné: 2005 nem volt felhőtlen az osztrák papíriparban, szomszédaink mégis joggal optimisták. PAPÍRIPAR, L (4) 130-2 (2006) [2] Helyes Lászlóné: 2006-ban jó évet zárt az osztrák papíripar. PAPÍRIPAR, LI (6) 224-8 (2007) [3] Papier aus Österreich: Jahresbericht 2007. 77. p. Die Österreichische Papierindustrie 2007. [4] Papier aus Österreich: Leitbild und Massnahmenprogramm der Österreichischen Papierindustrie 2020. 6. p. AUSTROPAPIER Bibliothek 2008. 178