2008. LII. ÉVFOLYAM Tartalomból

Átírás

1 LII. ÉVFOLYAM Tartalomból Eiler O.: Debreczeny István a Szakmáért életműdíj évi kitüntetettje Juhász M.: Hozzászólás a Papíripari Vállalat 34 éve c. cikkhez Lindner Gy.: A PNYME Egyesületi Tanácsülése Polyánszky É.: A CEPI évi előzetes statisztikája Zsoldos B.: Matematikai-statisztikai minőségszabályozás 2. rész Pelbárt J.: Fejezetek a magyar vízjelek szimbólumvilágából 2. rész Kalmár P.: Magyar Papír- és Vízjeltörténeti Társaság Borbély Ené dr.: A lineáris képzés bevezetésének tapasztalatai a könnyűipari felsőoktatásban

2 Az 1735-ben Selmecbányán létrehozott bányaiskola (Bergschule), majd az 1762-ben megszervezett Bergakademie Könyvtárának 1735 és 1918 közötti 45 ezer kötetes állományából mintegy háromnegyed rész a Miskolci Egyetemre került, egynegyed része pedig a másik utódintézmény, a Nyugat-magyarországi Egyetem Könyvtárában található.

3 TARTALOM HÍREK A NAGYVILÁGBÓL 82 A 15 éves a CEPI a fenntartható világért 83 Óriási megrendelés Kínából HAZAI KRÓNIKA 84 Eiler O.: Dr. Debreczeny István a Szakmáért életműdíj évi kitüntetettje 86 Juhász M.: Hozzászólás a Papíripari Vállalat 34 éve c. cikkhez 91 Lindner Gy.: A PNYME Egyesületi Tanácsülése 93 Gonda M.: Rövid hír Nyíregyházáról 93 Arnóton készül a világ legnagyobb könyve KUTATÁS, FEJLESZTÉS, TECHNOLÓGIA 94 Kalmár P.: A rost alapú csomagolóanyagok radikális átalakításáért 95 Jankelovics P.: Az iroll kapta az ATIP 2007-es Innovációs díját GAZDASÁG, KERESKEDELEM, STATISZTIKA 96 Polyánszky É.: A CEPI évi előzetes statisztikája MINŐSÉGÜGY, SZABVÁNYOSÍTÁS 98 Zsoldos B.: Matematikai-statisztikai minőségszabályozás 2. rész KONFERENCIÁK, KIÁLLÍTÁSOK 102 Eiler O.: Az 50. interpack évforduló és az első if Packaging Award HAGYOMÁNVÉDELEM, RESTAURÁLÁS 102 Pelbárt J.: Fejezetek a magyar vízjelek szimbólumvilágából 2. rész 110 Kalmár P.: Magyar Papír- és Vízjeltörténeti Társaság EMBERI RŐFORRÁS FEJLESZTÉSE 111 Borbély Ené dr.: Fiatal Diplomások Fóruma 112 Borbély Ené dr.: A lineáris képzés bevezetésének tapasztalatai a könnyűipari felsőoktatásban CONTENT 82 Polyánszky, É.: The 15-year-old CEPI is for the sustainable world 98 Zsoldos, B.: Mathematical-statistical quality control. Part Pelbárt, J.: Chapters from the world of symbols of the Hungarian watermarks 110 Kalmár, P.: The Hungarian Association of Paper and Watermark History 112 Borbély, E.: Introduction of linear tuition at the Faculty of Light Industry and Environmental Protection Rejtő Sándor of the Budapest Technical College INHALT 82 Polyánszky, É.: Das 15-Jahre alt CEPI ist für die nachhaltige Welt 98 Zsoldos, B.: Mathematisch-statistische Qualitätssicherung. Teil Pelbárt, J.: Kapitel aus der Welt der Symbole der ungarischen Wassermarken 110 Kalmár, P.: Die Ungarische Papier- und Wassermarkhistorische Gesellschaft 112 Borbély, E.: Einführung der linearen Bildung an der Fakultät der Leichtindustrie und Umweltschutz Rejtő Sándor der Budapester Technischen Hochschule A PAPÍR- ÉS NYOMDAIPARI MŰSZAKI EGYESÜLET FOLYÓIRATA LII. évfolyam, 3. szám, Felelős szerkesztő: Polyánszky Éva Titkár: Lindner György A szerkesztő bizottság tagjai: Ádám Ágnes, Borbély Endréné, Faludi István, Farkas Csilla, Hernádi Sándor, Isépy Zsuzsa, Jankelovics Péter, Kalmár Péter, Kapolyi Zoltán, Károlyiné Szabó Piroska, Lindner György, Madai Gyula, Moravcsikné File Katalin, Novok-Rostás László, Szikla Zoltán, Szőke András, Tarján Ferencné, Térpál Sándor, Trischler Ferenc, Varga Violetta, Zsoldos Benő A fedőlapon: A poprádi papírmalom lóherevégű keresztben végződő, talpas 4%-jel vízjele 1697-ből Rendelkezésre bocsátotta Pelbárt Jenő filigranológus KIADVÁNYUNK TELJES SZÖVEGÉT AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ELEKTRONIKUS PERIODIKA ARCHÍVUMA (EPA) ARCHÍVÁLJA ( Folyóiratunknak ez a száma a Papyrus Hungária Zrt. által forgalmazott 115 g/m 2 -es G-Print papíron készült. 81

4 HÍREK A NAGYVILÁGBÓL A 15 ÉVES CEPI A FENNTARTHATÓ VILÁGÉRT Az európai cellulóz- és papíripar a CEPI 15. születésnapját ünnepelte 2007 novemberében, Brüsszelben a Paper Week rendezvényen, melynek jelmondata a következő volt: Európai papíripar: ma teremt értéket a holnapnak. A jeles eseményen együtt ünnepeltek a CEPI korábbi és mai tisztségviselői: David Clark, az első ügyvezető igazgató és az őt követő Marie Arwidson és Teresa Presas, a jelenlegi ügyvezető igazgató. Itt voltak az egykori és mai elnökök, Luis Deslandes, Frits Beurskent és Magnus Hall. Günter Verheugen, EU-biztos előadásában kiemelte, hogy a cellulóz- és papíripar energiaintenzív szektor, és ennek megfelelően kell kezelni. (Ennek a kijelentésnek az Európai Bizottság január 23-iki Klíma-programja szempontjából van különös jelentősége, minthogy a program különleges szerepet tulajdonít az energiaintenzív iparoknak.) Teresa Presas hangsúlyozta, hogy Európának most kell megpróbálni összeegyeztetni a két legfontosabb célt: a fenntarthatóságot és a versenyképességet. Ez nem könnyű feladat. A papíripar egyenlőtlen játéktéren küzd ugyanazért a nyersanyagért az energiatermelő piaccal, melyet az EU támogat. Reményét fejezte ki, hogy pozitív megközelítéssel a papíripar meg tudja tartani munkahelyeit és folytathatja sikeres működését. Értékes termékeket tud előállítani különböző célú felhasználásra alkalmas megújuló nyersanyagforrás alkalmazása révén. Papírvásárlási útmutató Nyílt szemináriumok adtak módot az ipart érintő fontos kérdések megvitatásának. Ezek közül különösen sok résztvevőt vonzott a Buying green, scoring high. (Vásárolj zölden, értékelj magas színvonalon). Az érdeklődés első sorban annak szólt, hogy a WWF kidolgozta Papírvásárlási útmutatóját (Guide to Buying Paper), mely tartalmazza az u.n. Papírpontozó kártyát (Paper Score Card), Ez az eszköz módot ad bármely szervezetnek arra, hogy megértse a papírgyártás legfontosabb környezeti hatásait, és ennek következtében a felelősségteljes módon gyártott papírtermékekhez forduljon, csökkentve az u.n. környezeti lábnyomot. Az említett kártya értékeli a reciklálhatóságra, a felelős erdőgazdálkodásra, a szennyezésekre és a klímaváltozásra gyakorolt felelős, környezettudatos viselkedést. A papír gyártóinak és vásárolóinak felelősséget kell vállalni tevékenységükért mondta D. Pollard, a WWF igazgatója. A hallgatóságból nem mindenki értett egyet ezekkel a nézetekkel, általában mégis támogatóan fogadták a kampányt. Európai Papír-újrahasznosítási Díj A program egyik kiemelkedő eseménye volt az Európai Papír Díj átadása. A három kategóriában kiosztott díjak közül az ipar díját az UMP-Kymmene Ausburg nyerte, mely közeli infravörös technológia (NRI) alkalmazásával megvalósította a különböző típusú papírok és szennyezések azonosítását, és ezzel lehetővé tette, hogy csak jó minőségű visszagyűjtött papírt használjanak nyersanyagként, és egyidejűleg növekedjék az újrahasznosított papír begyűjtési aránya. A másik győztes, az ASPAPEL Tu Papel Es Importante (Madrid) projektje nyerte, melynek révén 3 év alatt 1 millió tonnával nőtt a lakossági hulladékgyűjtés keretében a papír begyűjtése. A következő díjazott egy Montpellier-i középiskola Action Eco-Bloc programja volt, melynek keretében több mint 24 ezer olyan blokkot adtak el iskoláknak, amely blokknak eddig csak az egyik oldala volt felhasználva. Az újrahasznosított papír azonosítási rendszere Az összejövetel résztvevői felvetették az újrahasznosított papír azonosítási rendszerének megvalósítását, melynek lényege, hogy az újrahasznosítható papírlánc minden tagjának nyomon kell követnie beszállítója tevékenysé- 82

5 HÍREK A NAGYVILÁGBÓL gét, A rendszer a beszállító forrásától a pulper szállító berendezésig terjed. Alkalmazásával a papíripar hozzájárul az Európai Bizottság célkitűzéséhez, hogy Európa váljék újrahasznosító (recikling) társadalommá. Biztosítja, hogy a megfelelő nyersanyagot használják fel jó minőségű végtermékhez. Jori Ringman, a CEPI Recikling igazgatója úgy fogalmazott, hogy a rendszer megszünteti a kétszereplős megegyezéseket, melyek cégenként és országonként változnak, és egységes kóddal helyettesíti őket, melyet egész Európa használ, és biztosítja azt, hogy minden bála eredete és minősége könnyen azonosítható és nyilvántartott legyen. Így módot ad az illegális hulladékszállítás kiszűrésére. A rendszert a CEPI ás a FEAD (European Federation of Waste Management and Environmental Services) dolgozta ki. A fenntartható működés eredményei A CEPI elkészítette 3. sz. Fenntarthatósági tanulmányát, melyben bemutatja hogy a papíripart fenntartható működésű szektorként tartják számon, mely elérte a 2003-ban és 2005-ben maga elé tűzött célokat. Legfőbb eredményei a CO 2 - és NO x - kibocsátások csökkentése, a recikling-arány 63,4%-ra növelése, a primer energiafelhasználás 2,6%-os csökkentése, valamint a gyárak EMS-minősítésének 83%-os aránya, A szektor továbbra is vállalja a kihívásokat, és fenntartható termeléssel szolgálja a társadalom igényeit as horizont Teresa Presas zárszavában kinyilvánította, hogy az európai papíripar 2008-ban is partner az EU céljainak megvalósításában a megújuló energia felhasználása és a klímaváltozás vonatkozásában. Forrás: ipw 1-2/ old: S. Haase: 15th birthday with value adding program ÓRIÁSI MEGRENDELÉS KÍNÁBÓL A kínai Yueyang Paper a tíz legnagyobb kínai papír- és kartongyártó egyike hatalmas megrendelést adott a Voith-nak két papírgép leszállítására. A berendezések együttes kapacitását tonna/évre tervezik, és a projekt értéke megközelítőleg 85 millió euró. A Shanghaiban 2008 tavaszán megrendezett aláírási ünnepségen megjelent a német szövetségi kormány Oktatási és Kutatási minisztere, Dr. Annette Schavan és Dequan Chen, a Hunan Tartomány képviselője. Ez az üzleti esemény is megerősíti azt a hatalmas növekedést, amely a kínai papírpiacot jellemzi. A kínai kormány becslései szerint a hazai papír- és kartonkereslet 2010-re megközelíti vagy túlszárnyalja a 80 millió tonna/éves mennyiséget. A két papírgéppel megvalósuló tonna/éves kapacitásbővülés segíteni fog nekünk elérni az évi 2.5 millió eurós bevételt. A beruházással együtt jár majd a GDP 1.6 milliárd eurós növekedése a kapcsolódó iparágakban, amellyel 5000 munkahely is megteremtődik, nyilatkozta Wu Jialin, a Yueyang Forest and Paper Group elnök-vezérigazgatója. A Yueyang Forest and Paper Group a tíz legnagyobb kínai papír- és kartongyártó egyikeként összesen tonna/éves gyártókapacitással rendelkezik. Az értékesítéshez a cég fenntart egy 20 üzletből álló hálózatot is. A két új papírgép teljesen egyforma lesz, és a kialakításuknál a one-platform elvet követik majd. A gépek szélessége egyenként 5.85 m lesz és a sebességük várhatóan 1400 m/perc körül fog alakulni. Az üzemszerű működés beindítására 2009 harmadik negyedévében kerül sor. Forrás: Voith honlap 2008 április Jankelovics Péter janke@helka.iif.hu Polyánszky Éva polyeva@dunakanyar.net 83

6 HAZAI KRÓNIKA Dr. Debreczeny István A Szakmáért életműdíj évi kitüntetettje Mottó: Az életben a siker egyik legfőbb titka, hogy az ember képes legyen megőrizni érdeklődését napi munkája iránt, hogy lelkes legyen, és hogy minden napot fontosnak tartson. William Lyon Phelps amerikai egyetemi tanár: 1001 Smartest Things Ever Said (1001 értékes gondolat, amit valaha mondtak.) A Szakmáért életműdíj A Csomagolási Anyagmozgatási Országos Szövetség, a CSAOSZ elnöksége évben alapította a "Szakmáért" életműdíjat. Rendszerint eddig minden évben egy Debreczeny István szakembert tüntetett ki a CSAOSZ, az idén ketten, a CSAOSZ két leköszönő társelnöke kapta az elismerő díjat. Mindkét szakembert több évtizedes sikeres szakmai életútjuk, a szakterületen végzett kiemelkedő fejlesztési és gyakorlati tevékenységük alapján tartotta érdemesnek a CSAOSZ elnöksége az életműdíjra. A díjátadás ünnepélyes keretek között a CSAOSZ évi közgyűlésén történt, ahol a CSAOSZ főtitkára, Dr. Kertész Béla a bejelentés után ismertette a kitüntetettek szakmai tevékenységét, majd Galli Miklós, a CSAOSZ elnöke átadta a Szakmáért életműdíj plakettjét és a díjat. Interjú a papíripar kitüntetettjével A díjkiosztás és a gratulációk utáni beszélgetésben az elhangzott ismertetésnél sokkal többet tudtam meg Dr. Debreczeny István szakmai múltjáról. A Dunapack vállalati kapcsolatok igazgatójaként dolgozó kiváló szakembert a papíriparban sokan ismerik, becsülik, tisztelik, sőt szeretik. Sikeres pályája példaértékű, néhány fontosabb állomásáról kérdeztem. A pályakezdés éveiről A Budapesti Műszaki Egyetem elvégzése után 1962-ben a Soproni Sörgyárban Magyarország legkisebb sörgyárában kezdtem dolgozni, ahol két évvel később már a gyár főmérnöke lettem. A csomagolást mindig fontos területnek tekintettem, ekkor vezettük be elsőként a műanyag sörösládákat, az alumíniumhordókat és a rakodólapokat. Fiatalon, 1976-ban, az ország legnagyobb sörgyára, a Kőbányai Sörgyár igazgatójává neveztek ki. Ezután négy évig voltam Söripari Vállalatok Trösztjének vezérigazgatója, majd a trösztök megszűnése után a Kőbányai Sörgyár vezérigazgatójaként folytattam munkámat az iparban. Az innováció, a fejlesztés a korszerűsítés mindig vonzott, munkatársaimmal számos szabadalmaztatott technológiai eljárást dolgoztunk ki, és a söripar általános fejlesztési feladataival is foglalkoztam. A nagy kihívásokról és feladatokról Sokat jelentett szakmai pályafutásom során, hogy pályám kezdetén két hónapig alkalmam volt az osztrák söripart tanulmányozni. Az Ausztriában szerzett ismereteket egy 250 oldalas tanulmányban foglaltam össze. Számos értékes eljárás és megoldás azóta Magyarországon is megvalósult, saját fejlesztési feladataimban is hasznosítani tudtam a tanultakat. Először Szentesen egy új sörgyár létesítésének tervezésekor tudtam felhasználni az ausztriai tanulmányút tapasztalatait. Sajnos ez a fejlesztés nem valósult meg a gazdasági viszonyok kedvezőtlen változása miatt. 84

7 HAZAI KRÓNIKA A legnagyobb és legérdekesebb feladat volt számomra a Kőbányai Sörgyár (mai nevén Dreher Sörgyár) teljes rekonstrukciója, ahol szintén tudtam hasznosítani ismereteimet. Ez volt a magyar élelmiszeripar legnagyobb rekonstrukciója, amelyet vezetésem alatt kezdtünk és fejeztünk be. A sikeres munkáért Eötvös Loránd díjjal jutalmaztak. Tanulásról, szakmai fejlődésről Ifjúkorom egyik kedvenc írója Thor Heyerdahl volt, vele együtt vallom: Az ismeretszerzés mindenkor magasabbrendű a javak szerzésénél. Mindenkor szakítottam időt a tanulásra, ismereteim kiegészítésére, a korral való lépéstartásra: 1982-ben gazdasági mérnöki másoddiplomát szereztem, majd 1985-ben megvédtem műszaki doktori disszertációmat. A Budapesti Műszaki Egyetem, valamint a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem címzetes docens címet adományozták ezután. További munkám során hasznosnak bizonyult, hogy mindenkor belső kényszert éreztem a tanulásra, az új ismeretek megszerzésére, ez mindenkor hozzátartozott életformámhoz. Fontosnak tartom az ismeretek átadását, gyakran publikálok és az A+CS szakfolyóirat szerkesztőbizottságának tagjaként is dolgozom. Munkám és személyes elkötelezettségem révén mindenkor érdekelt a környezetvédelem. Az 1996-ban alapított Országos Környezetvédelmi Tanácsnak nyolc éven át a gazdasági oldal által delegált tagja, majd az utolsó két évben alelnöke voltam. Vízügyi, valamint környezet- és természetvédelmi nyilvántartott szakértőként a veszélyes hulladékok káros hatásai elleni védelemmel foglalkozom. A Magyar Kereskedelmi Kamara keretében 1984-ben életre hívott Csomagolási Tagozat megalapításában részt vettem és elnöke, az utódszervezetnek, az 1990-ben alapított CSAOSZ-nak pedig első elnöke, majd napjainkig társelnöke voltam. Szerepet vállaltam a Szövetség érdekképviseleti és érdekegyeztető munkájának kialakításában. A sikeres pályamódosításról A söriparban mindig fontos volt a csomagolás és annak folyamatos korszerűsítése, ezért gyorsan tudtam váltani, amikor 1990-től a Dunapack szakigazgatója lettem. Feladatom a környezetvédelem és a csomagolóanyagok újrahasznosítása lett. A Dunapack számára fontos volt a magyarországi papírhulladék begyűjtésének megszervezése a másodlagos rostfelhasználás növelése érdekében. Ezt a feladatot sikerült a Dunapacknál megoldanom, a recycling üzletág beindításával és a Duparec Kft. létrehozásával. A Duparec Kft. ügyvezető igazgatói feladatait között töltöttem be óta a CSAOSZ alapításával létrejött EAN Magyarország Közhasznú Társaság (mai nevén GS1 Magyarország Kht.) ügyvezető igazgatójaként is dolgozom. A díjátadás ünnepélyes pillanata A Szakmáért életműdíj plakettje 85

8 HAZAI KRÓNIKA Elismerésekről és kitüntetésekről Pályafutásom során több szakmai kitüntetést kaptam, nem kívánom felsorolni. A jelenlegit a Szakmáért életműdíjat - amely ugyan országosan nem közismert a legfontosabbnak és a legkedvesebbnek tartom, mert azoktól kaptam, akikkel évtizedeken át dolgoztam, akik igazán ismernek és értékelik egész pályámat, teljesítményemet, emberi kvalitásaimat és törekvéseimet. Eiler Olga eiler.olga@chello.hu Hozzászólás a Papíripari Vállalat 34 éve c. cikkhez Bár még történelmileg túl közelinek tűnik a Papíripari Vállalat fennállását és működését kellő mélységben elemezni, magam is egyetértek azokkal a kollégákkal, akik sürgették és bíztatták a cég volt munkatársait, hogy osszák meg tapasztalataikat e három évtizedről, vagy annak általuk belátott szakaszáról vagy részterületéről. Ehhez dr. Annus Sándor összefoglaló cikke* kitűnő alapot ad és nagyon sok gondolatot ébreszt. A sok adat és a sok tömör, az akkori gazdaságirányítás nyelvezetén megfogalmazott cél viszont eléggé személytelenné varázsolja ezt a nem akármilyen három évtizedet. Hozzászólásommal azért magam is szeretném élőbbé-személyesebbé tenni ezt az aktív pályafutásunkat meghatározó szakaszt és annak mozgató rugóit. Teljességre persze én sem törekszem és vállalkozom, hiszen az első és az utolsó néhány évnek még, illetve már nem voltam aktív részese, hiszen között külföldi szakértő munkán voltam, 1992 végén pedig nyugállományba vonultam. A Papíripari Vállalaton belül eltöltött negyedszázadban viszont részese lehettem sok mindennek. Az induló állapot *Annus S.: Papíripar LI (5) 164 (2007) 1955-ben mint pályakezdő, Lengyelországban végzett papíripari szakmérnök az akkor igen sok gonddal küszködő Szolnoki Papírgyárba kerültem és 1963-ig mint üzemmérnök, majd gyárigazgató hamar láttam a hazai papírgyártás helyzetét és problémáit. Az 1963 előtti években a hazai papírgyártás igen elmaradott állapotban volt. A túlzott széttagoltság, a vertikalitás hiánya, a túlzott fővárosi koncentráció, a nehéz fizikai munka dominanciája, a gyártásban tapasztalható sok párhuzamosság és a nemzetközi fő fejlődési irányokhoz való kapcsolódás hiánya jellemezte szinte valamennyi önálló, de központi tervirányítással vezetett gyárunkat. Korán megtapasztaltam, hogy a vezetés fő energiáját a napi operativitás, a negyedéves elszámoltatás, a bázisszemlélet és a tervteljesítés mindenek felettisége kötötte le. Nyomasztó volt az infrastrukturális állapot is. A szállítások egyenetlensége miatt a kocsiálláspénz volt az egyik rém, ill. az energia- és anyagellátásban keletkezhettek pótolhatatlan zavarok. A vagonok lóvontatása, a szén és más anyagok kézi lapátolása, villázása, puttonyozása szinte mindennapos volt. Alkatrészhiányok miatt sok volt a gépjavítás, és ezáltal megnőtt a termelő gépek állásideje. A nemzetközi kapcsolatok igen szerények voltak főként gép- és alkatrészimport révén, kutatásokban és nyersanyagvásárláson keresztül. Ebben a tekintetben a Szolnoki Papírgyár eléggé kivételezett helyzetben volt a már évek óta üzemelő rizs- majd gabonaszalmacellulózgyártás újdonsága révén, amely nagy nemzetközi érdeklődést és főleg sok látogatást eredményezett. Első hivatalos külföldi utam a nemesített cellulózgyártáshoz kapcsolódott a 86

9 HAZAI KRÓNIKA szlovákiai Özörénybe, mely gyárnak kedves igazgatója Katona Zoltán nemcsak az Ő gyárát mutatta be, hanem az egész szlovák papíripar meglátogatását tette lehetővé és megszervezte. Hasonló jó kapcsolatok voltak az NDK gépgyártóival, is, hiszen ők voltak e szalmacellulózgyár fő gépszállítói, és rajtuk keresztül a szakgyártókkal is. A két ország nálunk sokkal fejlettebb iparától sokat lehetett már akkor is tanulni és e kapcsolatok igen gyümölcsözőnek bizonyultak a továbbiakban is. A lengyel papíripar és annak szakintézményei viszont számomra az első szakmai alapélményeket és gyakorlatokat jelentette életreszólóan. A Papíripari Vállalat megalakulása Az akkori felülről szervezett nagyvállalati átszervezés követte többi szocialista, főleg NDK-s iparszervezési gyakorlatot és tapasztalatot. Ettől az átalakulástól mindenki hatékonyabb működést, jobb, önálló gazdálkodást és gyorsabb ütemű fejlődést várt. Mint említettem, sem az előkészítésben, sem az indulás utáni első öt évben nem vettem részt külföldi tartózkodásom miatt az új szervezetben, így az alkotók elfogultsága sem fertőzött meg. Szakértői külföldi tartózkodásom alatt egyre több ország papíriparát ismertem meg, és így módom volt összehasonlítani és értékelni a hazai változásokat viszonylag tárgyilagosan. Maga az átszervezési alapdöntés sem volt szerencsés. Az u.n. Törzsgyári szervezet és több, a szakmához tartozó szervezet, pl. a Kutatóintézet, beruházó vállalat vállalaton kívül hagyása, ill. a külkereskedelmi szakvállalatok más irányú érdekeltsége rendkívül nagy energiákat kötött le, és az egységes célirányos koncentráció várható eredményeit gyöngítette. Ezek egy része viszonylag gyorsan, ha nem is teljesen, de korrigálásra került. Mindezen nehézségek ellenére már az első szakaszban is látszódtak az átszervezés előnyei: gyorsultak a fejlesztések és hatékonyabbá vált a működés. A közel húsz egységből egy szervezetté előlépett vállalat súlya megnőtt. A magyar gazdaságon belül a papírszükséglet folyamatosan növekedett, és az import gyarapodása szinte kikényszeríttette a gyorsabb ütemű fejlesztéseket. Az 1963-ra beindult, új telephelyen létrehozott Dunai Szalmacellulózgyár indokolta és a piac igényelte a két ofszetpapírgép felállítását. Az életszínvonal örvendetes javulása szükségessé tette az egészségügyi és vékonypapír-gyártás fejlesztését is. A csomagolástechnikai igények gyorsították a csepeli hullámvertikum rekonstrukcióját, a nyírségi új hullám- és zsákgyár létesítését és a budafoki gépcserés kartongyártás fejlesztését is. Az 1968-as reform hatása Az országban bevezetett gazdasági reform igen nehéz helyzetben érte a Papíripari Vállalatot. Sok fejlesztés időszerűsége és a már említett kihívásnak mondható törzsgyári szervezet átalakítása, valamint az új követelményekhez való gyors alkalmazkodás igénye óriási kihívást jelentett a nagyvállalat számára. A fejlesztések területén ugyanúgy, mint az egész működésben sok jogos kritikai észrevételt kapott a fiatal nagyvállalat. Személyes kapcsolódásom a vállalat felső vezetéséhez, kétévi kutatóintézeti munkálkodás után 1970 őszén következett be. 5 állami egyedi nagyberuházás sikeres befejezése és a nagyvállalati működés hatékonyabbá tétele képezte az új felállású vezetés súlyponti feladatát. Először néhány szót az említett fejlesztésekről. Különböző mértékben, de szinte valamennyi ekkor folyamatban lévő vagy befejezés előtt álló beruházásban három típusú gond okozta a fejfájást: a kitűzött célok és az elfogadott ajánlatok nem mindig álltak összhangban egymással. A teljesítményelvárások csak a majdnem elméleti ideális viszonyok mellett, maximális sebességi tartományban voltak elérhetők. Sokszor nem volt meg a nélkülözhetetlen komplettség a gépsorokon. A túlzott versenyeztetés és az u.n. külkereskedelmi export érdekek nagy minőségi engedményekhez vezettek, ill. gyakran a szocialista beszállítási arány növelése 87

10 HAZAI KRÓNIKA kiemelt célként szerepelt. A beruházást lebonyolító és a külkereskedelmi cégek érdekeltsége távol állt a későbbi üzemeltető érdekeitől; a beruházások teljes folyamatában és azok fogadására való felkészülésben nem volt jó az együttműködés az érdekelt szervezetek között, különösen akkor, ha a beruházást külső vállalat bonyolította le; nem volt megfelelő a vezető- és szakembergárda felkészítése adott célok elérésére. Ezeken kívül rengeteg napi gond és merev pénzügyi külkereskedelmi előírás bonyolította a helyzetet. Külön ki kell emelni a ma már szinte hihetetlen építőipari hiánygazdálkodást és azon belül is egyes szakmák, pl. ácsok szűk keresztmetszetét, ami képes volt hónapokkal növelni a kivitelezés időtartamát. Lengyel szakmai kapcsolatainkat igénybe véve sikerült egy dél-lengyelországi nagy építőipari céget Fűzfőre becsalogatni, amely Veszprém megyében sok létesítményt valósított meg évek során. A nagyon olcsó szovjet gyártmányú írónyomó papírgépek és a lengyel kartongép hajtása, műszerezettsége és komplettsége utólagos cserére, ill. kiegészítésre szorult. A lábatlani 2-2 finn papírgép nagyhengerei öntvényhibásak, ill. préshenger-hibásak voltak. A szállítócégek a jogos reklamációkat igyekeztek szakembergárdánk felkészületlenségével kimagyarázni. A kapott kártérítések nem voltak arányban a többéves kiesésekkel, a rengeteg többletmunkával és lekötött energiával. Az utólagos egymásra mutogatás helyett állami jóváhagyással kompetens tárcaközi koordinációs bizottságokat hoztunk létre, azokat jó előkészítésben és rendszeresen működtettük. Határozatainknak és kezdeményezéseinknek, valamint a nyilvánosságnak volt ereje. Belföldi és külföldi oktatási intézményekből ez idő tájt kikerült szakembereinket új hadrendbe állítottuk, bátran fiatalítottunk és jöttek az eredmények. Pl. Nyíregyházán komplett felsővezetői cserét hajtottunk végre és rövid idő után a legsikeresebb zöldmezős beruházás lett az addig marakodó vezetésű szép gyár. A nagyvállalat működését meghatározó vezetési-szervezési és érdekeltségi viszonyok is nagy változásokon mentek keresztül. A gazdasági reform kezdte óta sokan szereztünk hazai és nemzetközi támogatással szervezett tanfolyamokon, egyetemi kiegészítő oktatásban közgazdászi, számítástechnikai, vezetés-szervezési és humánpolitikai ismereteket. Ezek kezdték éreztetni hatásukat. A korábban az egész ipart átható műszakitermelési szemléletet egyre inkább kiegészítették a piaci, közgazdasági, kereskedelmi és szociálpolitikai szempontok. A korábban eseti jellegű nemzetközi kapcsolatokat egyre inkább tartós és sokoldalú együttműködési formák váltották fel mindkét relációban. Az állandóan növekvő termékimportot kezdte fokozatosan ellensúlyozni az u.n. ágazati választékcserés export, ami versenyt és megmérettetést jelentett. A sokféle társadalompolitikai követelményeken belül is megtaláltuk a mozgásteret a legalkalmasabb vezetőtársak megválasztásához. Ezek csak rendszeres és jól előkészített érdemi tárgyalásokon keresztül voltak megvalósíthatóak 9 megyei és 7 fővárosi kerület szintjén. A szűken vett gazdasági célkitűzéseinket kiegészítettük munkavédelmi, munkaegészségügyi, környezetvédelmi és más humánpolitikai célkitűzésekkel, és ezekre arányosan egyre növekvő összegeket fordítottunk. Az állami szervek látószögében elsősorban a nagy és új létesítmények szerepeltek. Mi igyekeztünk hasonló figyelmet és eszközöket fordítani a régóta üzemelő egységeinkre is. Ez leglátványosabban a feldolgozóipari rekonstrukciós programban öltött testet. Évtizedes huzavona után maradéktalanul végrehajtottuk több budapesti üzem vidékre telepítését vertikális szempontok érvényesítésével és egyidejű korszerűsítéssel. Kiskunhalas, Fűzfő és Szolnok színvonalasan fogadta e tevékenységeket. Ezzel sok embertelen munkakörülményt, u.n. pinceüzemet szüntettünk meg. Új létesítményeinket már a legmagasabb környezetvédelmi követelmények figyelembevételével valósítottuk meg, pl. Dunaújvárosban 88

11 HAZAI KRÓNIKA komplett biológiai szennyvíztisztítás jött létre. A régi technológiák közül a 10 legnagyobb környezetterhelést jelentő eljárást vállalati hatáskörben leállíttattuk. Az elért hatékonyságjavulást az iparvezetés 1975-ben magas állami cégkitüntetéssel és a fejlesztések területén megvalósított jó együttműködést tervező-kivitelező-szerelőüzemeltető szakembercsoport Állami Díjban részesítésével ismerte el 1978-ban. Nyersanyagbázis A hosszú távú stratégiai gazdálkodás egyik fő kérdése mindvégig a nyersanyagbázis megteremtése volt. Az első idevonatkozó ágazati tanulmányok is helyesen azt a szemléletet tükrözték, hogy hazánk mérete és adottságai messze nem indokolják a sok országban akkor felvállalt autark törekvéseket, hogy minden termékcsoportban kezdjünk fejlesztéseket, és legyen teljes hazai gyártású ellátás. A papírhulladék, a lombosfavagyon és a gabonaszalma bázisú nyersanyagháttér, a szakmai a hagyományok és a kapcsolódó felhasználási területek elsősorban az ofszet típusú író-nyomó papír, a papírhulladék-bázisú hullám és dobozkarton, valamint a vékony és egészségügyi papírok fejlesztését és vertikális fokozását tűzték ki célul mai szemmel nézve is helyesen. Egy optimális kapacitású fehérített facellulózgyár építésének ebben az időszakban nem voltak meg a feltételei, ill. egy ilyen létesítmény erőltetett létrejötte lekötötte volna az ágazat teljes 20 évi fejlesztési lehetőségeit. Ezért kezdtük vizsgálni a nemzetközi kooperációban történő együttműködési lehetőségeket. Két jugoszláv céggel Sremska- Mitrovicával és Krskóval viszonylag gyorsan megállapodtunk 20 éves együttműködésben, kedvező magyar hiteltranszfer útján, aminek révén magyar lombosfa- és import fenyőfafeldolgozás történt két különböző technológiával. Később hazánk is bekapcsolódott áruhitelekkel az Uszty-Ilimi KGST égisze alatt létesített fehérített fenyőcellulózgyárba 12 évi időtartamra. A 80-as évek kihívásai A magyar gazdaság tartalékai a hetvenes évek végére kimerülőben voltak és a világpiaci energia- és anyagárak egyre előnytelenebbül változtak. Talpon maradást csak a töretlen fejlesztés és a magas szintű kapacitáskihasználás jelentett. A mi vállalatunk esetében is mindkettő komoly veszélybe került. Az ötnapos általános munkahét, majd a hasonló iskolai tanítási rendszerek bevezetése felértékelte a hétvégi pihenőidőt, és egyre csökkent az amúgy is szűkös folytonosrendi műszakvállalási kedv. Sokirányú parlamenti, kamarai és társadalmi fórumokon végzett szívós lobbitevékenységnek köszönhetően miniszterelnök-helyettesi intencióra bekerültünk az u.n. kísérleti jövedelemszabályozás szűk csoportjába, ahol importmegtakarítási feladatok vállalása és teljesítése esetén bérszínvonalunk jelentősen nőtt. Az ország vészes devizális eladósodottsága drasztikus általános importmegtakarítási intézkedéseket eredményezett. Ez minket is súlyosan érintett, és csak a legszigorúbb és nagyon összehangolt operatív importgazdálkodás révén sikerült a szükséges anyagok és alkatrészek fedezetét biztosítani. Hasonló súlyos korlát az általános tőkehiány volt, ami mellett még az amortizációs pótlásokat sem sikerült volna biztosítani. Ebből a csapdából a kellő előrelátással előkészített világbanki pályázataink segítettek ki bennünket. Ezen sikeres akcióink eredményeként a nyolcvanas évek végére a legmagasabb szintű kapacitáskihasználást, töretlen fejlődési dinamikát és eredményes gazdálkodást valósítottuk meg. A privatizáció A nyolcvanas évtized közepére magas színvonalon megvalósult a Szolnoki Papírgyár új mázoló- és papírgépének komplett beruházása. Az eredetileg tisztán állami 89

12 HAZAI KRÓNIKA forrásból tervezett létesítmény az ország általános helyzete folytán először kedvező kamatozású állami hitellé alakult át. Ennek törlesztése csak az egész vállalatcsoport együttes erőfeszítése révén volt biztosítható. A kamatviszonyok egyre romlottak és a terhek egyre nőttek. Az országos gazdasági és társadalmi reformmozgalom egyre jobban éreztette hatását. Törvényalkotói szerepemből eredően közvetlen részese lehettem a folyamatnak, amit igyekeztem vállalatunk hasznára is gyümölcsöztetni. Néhány nappal a gazdasági társaságokról és a tőkebevonásokról szóló törvények elfogadása után okt. 14-én vállalatunk felső vezetése elemezte a vállalat helyzetét és kilátásait ezeknek tükrében, és megállapította, hogy az átalakulás elkerülhetetlen, melynek célja az egységek megfelelő felkészítés utáni maximális önállósítása és piaci hatások alá helyezése, külső erőforrások bevonása és szakmai befektetők előtérbe helyezése. Lapunk évi 5. számában volt munkatársunk tollából közölt privatizációs elemzés zömmel helyesen elemezte annak lefolyását, de tévesen erősítette azt a sajnos elég széles körben elterjedt gondolatsort, mely szerint a Papíripari Vállalat az u.n. spontán privatizációs szakaszban kiárusította vagyonának legértékesebb részeit. Az u.n. spontán privatizációs szakasz okt. 10. (az említett törvények elfogadása) és márc. 1 közötti szakasz volt. (Ekkor hozták létre az Állami Vagyonügynökséget.) Erről szakaszról tényleg az a zömmel megalapozott közhiedelem, hogy az akkor végrehajtott privatizáció és átalakulások a visszaélések, az ellenőrizhetetlen vagyonszerzés melegágya volt. A Papíripari Vállalat ebben az időszakban semmilyen privatizációs elhamarkodott lépést nem tett, és erre mind a vállalatvezetés, mind a Vállalati Tanács igazi tulajdonosi jogokat gyakorolva gondosan ügyelt. Viszont a hazai pozitív tapasztalatokat és a nagy külföldi érdeklődést felhasználva, gondos előkészítésbe kezdett, stratégiai tervváltozatokat dolgozott ki, egységeit fokozatosan önállósította és felkészítette egy szociális piacgazdasági viszonyokban várható erős versenyhelyzetre. Valamennyi egység kilátásait sikerült pozitív irányba fejleszteni. Ahhoz, hogy a cégcsoport talpon tudjon maradni, az akkor legjövedelmezőbb profilt jelentő hullámvertikum privatizációja jött első szakaszban szóba. Nyilvános versenypályázatot írt ki a cég. A beérkezett ajánlatokat nyilvános összehasonlítás alapján vállalati és ÁVÜ zsűrik értékelték. A szerződéstervezetek neves hazai és külföldi tanácsadók segítségével készültek el. A szerződés megkötésére ÁVÜ jóváhagyás után közepén került sor. Ez a vállalati lépés meghatározó volt az egész átalakulási és privatizációs folyamatban. Elkerülhetővé vált, hogy a szolnoki fejlesztés egyre növekvő terhei tönkretegyék a többi egység eredményes munkáját. A rendszerváltás után még másfél évig folyt a tervezett átalakítás és privatizáció az első lépés minden tapasztalatát hasznosítva, de a végére tervezett holding típusú átalakítást az akkori kormányzat és az ÁVÜ végül is nem fogadta el, és a cégcsoport feldarabolása mellett döntött. A befektetett munka nem volt hiábavaló. A jogutód nélküli felszámolás példás rendben történt meg és zárójelentését a kormánybiztos sok köszönettel és elismeréssel zárta a fenti szakasz résztvevőinek. Ennél is még fontosabb viszont az, hogy a kilátástalanságot sikerült minden egységnek elkerülni. Az átalakulások érdemi érdeksérelmek nélkül, nagyvonalú Kollektív Szerződési megállapodásoknak megfelelően történtek, és ennek megvolt az anyagi fedezete. A privatizáció további szakaszai és abból eredő sajnos nem mindig szerencsés következmények már egy másik ipartörténeti história. Utószó Kicsit nehezen szántam rá magam e hozzászólásra, mert titkon reméltem, hogy az 90

13 HAZAI KRÓNIKA említett cikkekhez majd többen hozzászólnak. De végül is felébredt bennem a vágy, hogy még egyszer dióhéjban összegezzem ezt a nagyon eseménydús, szép és eredményes közel 3 évtizedet az én szemszögemből, és köszönetemet fejezzem ki ezúton is minden kollégámnak és cégünk támogatóinak. Juhász Mihály ny.vezérigazgató A PNYME Egyesületi Tanácsülése április 23. A Reálszisztéma Dabasi Nyomda Zrt. adott otthont az ülésnek, de a vendéglátásban részt vett a szomszédos Keményfém Kft. is. Az elnöklő Dr. Szikla Zoltán a következő napirendet ismertette: 1. A Reálszisztéma Dabasi Nyomda Zrt. és a Keményfém Kft. bemutatása 2. A PNYME évi gazdálkodásáról szóló mérleg- és eredménykimutatás előterjesztése 3. Előterjesztés a novemberi közgyűlés elé terjesztendő új alapszabályra és szervezeti és működési szabályzatra 4. Előterjesztés az egyesület évi gyémántjubileumi és egyben tisztújító közgyűlésének megrendezésére 5. Vita az elhangzottakról és határozathozatal. A Reálszisztéma Dabasi Nyomda Zrt. bemutatása Vágó Magdolna általános vezérigazgatóhelyettes ismertette az 1976-ban tankönyvgyártásra alapított nyomda fejlődését től lett a nyomda tagja a Reálszisztéma Csoportnak, mely biztosította az állandó előmenetelt, a technikai-technológiai fejlesztést. A teljes körű nyomdai szolgáltatást világszínvonalú géppark nyújtja. Kiemelendő a 2006-ban üzembe helyezett Komori LS 440 PH japán nyomógép és a Komori LS 540 H + C íves ofszet nyomógép, valamint a Ryobi 758-as hibrid nyomógép. A 4, 5 és 8 színes nyomógépeket high-tech kötészet egészíti ki. A Keményfém Kft. bemutatása Faragó István, ügyvezető igazgató mutatta be az 1991 óta magánvállalkozásként működő céget, amely elsősorban nyomdaipari vágókések élezését végzi. Papíripari, faipari, fémipari vágókészleteket is megmunkálnak. Nyomdaipari gépek szervizét és használt berendezések kereskedelmét is biztosítják évi beszámoló, az Ellenőrző Bizottság jelentése Fábián Endre, főtitkár előadásában ismertette az Egyesület alapszabály szerinti működését, melynek során megvalósultak a kitűzött célok. Az egyesületnek egyéni és 136 jogi tagja volt. A közös nyomda- és papíripari rendezvények, a hagyományok ápolása négy szakosztályban és hat állandó munkabizottságban valósultak meg. Egyre aktívabban használják az internetes kapcsolatrendszert. Szaklapjaink és Hírlevelünk is elérhető honlapunkról. Vállalkozási tevékenység keretében jelenik meg a Magyar Grafika és a Papíripar. Nagy 91

14 HAZAI KRÓNIKA eredmény, hogy a Magyar Grafika gyártását nyomdák vállalták. A Papíripar szaklap jövője szakmai és pénzügyi oldalról felmerült. A kérdés az, hogy maradjon önálló vagy kerüljön összevonásra a Magyar Grafikával. Szakmai oldalról pozitívan értékelhető a szaklap, a pénzügyi oldal azonban bizonytalan. Pesti Sándor ügyvezető felhívta a figyelmet arra, hogy bár a létszám 2006-hoz képest 79 fővel csökkent, az egyéni tagdíjakból befolyt összeg 75 E Ft-tal emelkedett. A tárgyévi eredmény E Ft volt, tehát az előző évhez képest sokat javult. A külföldi szakmai utak árbevétele E Ft volt, ami több tízmillióval elmarad az előző évekhez képest. A Magyar Grafika hirdetési bevétele 2006-ban , 2007-ben , a Papíriparnál ez 2006-ban 1.099, 2007-ben 954 E Ft volt végén E Ft behajthatatlan követelést kellett leírni ban tiszta lappal indulunk, de a kintlévőségekre nagyon kell figyelni. Kerekes Imréné, az Ellenőrző Bizottság elnöke az év közbeni folyamatos ellenőrzések és az elkészített mérleg alapján az évközben készségesen rendelkezésre álló alkalmazottak segítségével nagyra értékelte az elvégzett munkát, és a mérleget elfogadásra javasolta. Előterjesztés az új alapszabályra és szervezeti és működési szabályzatra. Dr. Szikla Zoltán ismertette ezt a hosszabb ideje folytatott munkát, melynek során kialakult a közgyűlés elé terjeszthető alapszabály és működési szabályzat. Kiemelte, hogy az egyesület célja, tevékenysége, neve, jogállása változatlan. Alapvető változás lesz azonban a vezető szerveknél. Az Elnökség 9 tagú lesz, melyet az elnök vezet, 2 alelnök is lesz. Az elnökségi tagok irányítanak 1-1 területet. Az ügyvezető szélesebb hatáskört kap a gazdasági vezetés terén. Az Egyesület 2 szaklapjának helyzetét még vizsgálat tárgyává kell tenni. Előterjesztés a 2008 évi tisztújító közgyűlés megrendezésére A közgyűlést november 19-én rendezzük. Ez egyben tisztújítást is magában foglalja és az Egyesület valamint a MTESZ alapításának 60. évfordulója is napirenden lesz. Az itt elfogadásra kerülő Alapszabály január 1-én lép életbe. Vita az elhangzottakról és határozathozatal Élénk vita volt a szaklapok működéséről. A Papíripar szaklap önálló vagy a Magyar Grafika Papíripar összevont működéséről ellentmondásos vélemények alakultak. Jelenleg a két szakosztály, illetve a főszerkesztők kidolgozzák állásfoglalásukat, amelyet a VB döntését figyelembe véve a közgyűlés fog jóváhagyni és ez kerül az Alapszabályba. A változatok közül a legkedvezőbbnek tűnik, hogy a Papíripar átalakul új stratégiával. A Tanács a évi beszámolót és a mérleget egyhangúlag elfogadta. # A Dabasi Nyomda Zrt. és a Keményfém Kft.- nél tett üzemlátogatás nyomán tapasztaltuk az innovációra való következetes törekvést és ennek eredményeit. A borongós idő sem tudta elrontani a Keményfém dolgozóinak baráti vendéglátása során kialakult jó hangulatot. Köszönetet kell mondani a Dabasi nyomda és a Keményfém vezetésének a kitűnő rendezésért. Lindner György 92

15 HAZAI KRÓNIKA Rövid hír Nyíregyházáról Az elmúlt évben megkötött szerződés szerint a Mondi Packaging AG megvásárolta a Dunapack Zrt zsákgyártó üzletágát, melynek üzemei Nyíregyházán és Ukrajnában, Zsidacsevben találhatóak. Az átadás napja április 15. volt. A tranzakció a gyártó eszközök, épületek, ingatlanok átadását foglalta magában, továbbá tartalmazta mindkét telephelyen a teljes dolgozói létszám átvételét is. G. M. gondam@dunapck.hu Arnóton készül a világ legnagyobb könyve A hatalmas olvasnivaló a Diósgyőri Papírgyár főmérnökének az udvarában lévő csarnokban készül. Varga Gábor a lapnak elmondta, hogy a világ máig legnagyobb könyvét, amely 2,7-szer 3 méteres, 30 évvel ezelőtt készítették el az Egyesült Államokban, Denverben. Az arnóti könyv 3,5-szer 4 méteres különlegesség lesz, egy lap nagysága eléri majd a 14 négyzetmétert. A 320 oldal terjedelműre tervezett művet lajstromba vette a Guinnes World, s ha megfelelően dokumentálják az eddigi csúcs megdöntését, az alkotást elismerik a világ legnagyobb könyvének. Megvalósításához egy külföldi papírgyár biztosított egy 1 tonnás, 3,7 méter széles papírtekercset, gyakorlatilag már a szerkesztési munkák előkészületei zajlanak. A könyv a Törékeny természet címet kapja, sok fotóval mutatja be a gömör-tornai karsztvidéket, illetve a határokon átnyúló természeti értékeket. A világ legújabb, legnagyobb könyve a tervek szerint ez év végére készül el közölte a világrekord megdöntésén dolgozó Varga Gábor. Forrás: ujkonyvpiac.hu, mti 93

16 KUTATÁS, FEJLESZTÉS, TECHNOLÓGIA A rost alapú csomagolóanyagok radikális átalakításáért (SustainPack project) 13 országból 35 kutatóhely vesz részt az Európai Unió NanoTechnology RTD alapította 10 éves projektjében, melynek célja annak elérése, hogy a papír és a karton legyen domináns csomagolóanyag a térségben. A kutatásban az egész csomagolás lánc részt vesz, a papírgyáraktól a csomagolt termékeket eladó kiskereskedőkig és a kutatóintézetektől az egyetemekig. A projekt neve SustainPack, azaz fenntartható csomagolás, ami magában foglalja, hogy megújítható, újrahasznosítható és lebontható, tehát környezetvédelmi szempontból megfelelő legyen a csomagolás, és felvegye a versenyt a műanyaggal, amely jelenleg a legelterjedtebb csomagolóanyag. A magas olajár is kedvező a papír alapú csomagolásnak. Ahhoz azonban, hogy e csomagolásfajta előnyeit ki lehessen használni, a következő követelményeket kell kielégítenie: Versenyképesnek kell lennie más csomagolóanyagok vonatkozásában szilárdságban tömegsúlyban és áteresztő tulajdonságokban meg kell felelnie az áruházi polcokon a védő csomagolás követelményeinek, s egyben hirdetéshordozóként is ki kell elégítenie a kívánalmakat a legmodernebb rádiófrekvenciás termékazonosítók beépítése révén képesnek kell lennie a termékminőségét jelezni és kölcsönhatásban működni a szállítók és a felhasználók között beépített csipekkel és nyomtatott áramkörökkel. Az intelligens jövőbeni csomagolásnak figyelmeztetnie kell a kiskereskedőket akkor, ha a légnedvesség vagy a hőmérséklet túl magas a raktárakban a biztonságos tárolás szempontjából; a tej- és gyümölcs-csomagoló dobozok jelezni fognak, ha túl sokáig vannak a hűtőpultokon; az élelmiszercsomagolások címkéi színüket fogják változtatni akkor, ha tartalmuk már nem friss, a gyógyszercsomagolások mutatni fogják, hogyha az utolsó pirulát kivették, és jelzést adnak ki vagy színüket változtatják, amikor a következő adag esedékes. E fejlesztések kulcsa a nanotechnológiában rejlik. A nanoméret a legkisebb olyan méret, amely kezelhető. Ebben a projektben a nanoeszközöket arra használják, hogy a rostokat és az ásványi anyagokat tanulmányozzák, és nanofibrillákat és nanokaolinokat fejlesszenek ki, amelyeket arra használnak, hogy a rostokat és a mázokat megerősítsék. Ez a rostos alapú csomagolások új generációját fogja kifejleszteni, amelyeknek jobb záró tulajdonságai könnyebb tömege kiváló szilárdsága és interaktivitása lesz. Ezek a nagyszerű tulajdonságok csökkenteni fogják a termékveszteségeket és az ellátólánc költségeit. Óriási előnyei vannak az ilyen ellátó láncnak. Még az olyan fejlett országokban is, mint amilyen Hollandia, az elfogadhatatlan minőség miatti raktárveszteségek a forgalom 5 10%-át teszik ki. Ez a SustainPack program a következő öt műszaki programra összpontosít Vékony és hatékony rost alapú csomagolások. A megoldás: cellulóz nanofibrillák felhasználása a csomagolóanyagok megerősítésére. A cél 1/ a rost alapú csomagolóanyagok száraz és nedves szilárdságának fokozása és 2/ költséghatékonyabb csomagolóanyagok előállítása kisebb anyagfelhasználással, 30%-os anyagmennyiség-csökkentéssel. Így például annak megakadályozására, hogy a hullámlemezdoboz nedves körülmények között összeroppanjon, a fedőréteg nedves nyomószilárdságát 30%-kal növelni kívánják, törésszilárdságának megőrzése mellett. Rostalapú kompozit filmek A cél nanorostok, nanokaolinok és újrahasznosítható polimerek felhasználása olyan újszerű filmekhez, amelyek egyetlen csomagolórétegként 94

17 KUTATÁS, FEJLESZTÉS, TECHNOLÓGIA lennének használhatók. Ezzel kiküszöbölik a más anyagokkal való laminálást. A (többalkotós) kompozit filmeknek jó védő és szelektív áteresztő tulajdonságokkal kell rendelkezniük: olyan termikus, mechanikai és optikai tulajdonságokkal, amelyek vonzóvá teszik őket az ipar és a felhasználó számára. Vizsgálni fogják élelmiszeripari felhasználásukat is. Védőmázak Biopolimerek és nanokompozitok felhasználásával olyan máz- ás nyomóanyagok kifejlesztése, amelyek védő tulajdonságokkal és mechanikai szilárdsággal rendelkeznek. Az új mázanyagokat nanorészecskékkel, mikrokapszulázással és okos polimerekkel lehet tökéletesíteni, amelyek a környezeti körülményekre reagálnak. 3D kompozitos csomagolás A cél 3-dimenziós, alakítható cellulóz bázisú kompozitok kifejlesztése, amelyek használható alternatívát biztosítanának a petróleum alapú párnázó- és csomagolóanyagokkal szemben. Kommunikatív csomagolás A csomagolóanyag által hordozott termékinformáció növelése céljából a kutatók kódolt nyomatot ültetnének be kétdimenziós vonalkód formájában. Ezt kamerával ellátott mobiltelefonnal lehetne dekódolni és kivetíteni. A termék nyomonkövetésének javítása céljából konduktív nyomdafestékeket és anyagokat fejlesztenek ki, amelyek fenntartható alternatív termékjelző címkéket szolgáltatnának. A hamisítások elkerülésére megfelelő technológiákat dolgoznak ki ben az EU vámosok mintegy 85 millió hamis vagy csempészett árut fogtak el. Az élelmiszer- és gyógyszertermékek védelme céljából olcsó nedvesség- és hőmérsékletjelzőket fejlesztenek ki, amelyeket költséghatékonyan lehet a csomagolásba beágyazni, és ezek a termék életciklusa végéig fognak információt szolgáltatni. A nanotechnológia az élelmiszercsomagolást intelligenssé és biztonságossá teszi, ezért növekedési potenciálja óriási között a nanotechnológiát alkalmazó csomagolások forgalma 150 millió $-ról 860 millió $-ra nőtt. Májusban került megrendezésre a 3. Sustain-Pack konferencia. Az ismertetett témákban eddig már 13 technológiai áttörést értek el, amelyek a konferencián bemutatásra kerültek, s amelyeket szabadalmaztatás szempontjából is megfontolandónak tartanak. Forrás: Paper Technology, 49 (1) 3-4 (2008) Kalmár pkalmar@enternet.hu Az iroll kapta az ATIP 2007-es Innovációs díját A francia Papíripari Technológiai Egyesület (ATIP) a Metso Paper által kifejlesztett irollnak ítélte oda a 2007-es Innovációs díjat. Az ATIP 1995-ben alapított szakértőkből, menedzserekből és kutatókból álló bizottsága tavaly 13. alkalommal jutalmazta az év legsikeresebb papíripari újításait. Az iroll olyan intelligens henger, amely automatikusan (online) méri az élnyomást a papírgép sebességétől vagy a gyártott papír lapszerkezetétől függetlenül. Az iroll henger teljesen új az on-line élnyomásmérésben, és ezzel értékes információkkal szolgál a gyártott papír szerkezeti tulajdonságairól. Az iroll legfőbb célja a hagyományos nehézkes off-line mérési technológa helyettesítése. A henger minden papír- illetve kartontípust gyártó gépbe beépíthető a szárító-, prés- valamint a kalanderszakaszba egyaránt. A henger folyamatosan méri a nyomóerőt, ezáltal javítható a feltekercselés szabályozása. A nyomóerő folyamatos kézben tartásával elkerülhetőek a túlterhelések és a szakadások a papírpályán. Az aszimmetrikus présköz eltűntetésével létrejövő élnyomás szabályozásával csökkenthetőek a sérülések, és ezáltal sokkal eladhatóbb termék keletkezik. Állapotjelző eszközként az iroll feltekercselő hengerként érzékeli a papírpálya hibáit és töréseit, amivel a megfelelő présköz mechanikával és szabályozással valós időben be tud avatkozni. Forrás: PaperMaking and Distribution 17 (04) 35 (2007 november/december) Jankelovics Péter janko@helka.iif.hu 95

18 GAZDASÁG, KERESKEDELEM, STATISZTIKA A CEPI évi előzetes statisztikája A CEPI-országok papír-és kartontermelése az előző évi 102 millió tonnás szinten maradt A papírgyártás 1%-nál kisebb mértékben nőtt 2007-ben a CEPI-országok kb. 102 millió tonna papírt és kartont állítottak elő; ez az előző évhez viszonyítva 1% alatti növekedésnek felel meg. A nyersanyag és az energia emelkedő ára, valamint a kedvezőtlen üzleti viszonyok miatti gyárbezárásokat kompenzálta a megmaradt üzemek növekvő termelékenysége. A negyedéves termelési értékek is közel voltak az előző évihez, és meghaladták a 25 millió tonnát (1. ábra). Ez átlagosan 2,5%-os éves növekedési ütemet jelent az utolsó 10 évben (2.ábra). A rostanyaggyártás 1-2%-kal csökkent A rostanyagtermelés 43 millió tonnát tett ki. A mechanikai cellulóz gyártása 4%-kal csökkent, a kémiai cellulózé a 2006-os év szintjén maradt. Hosszú távon, 1991-től számítva, 1.5%-os évi ütemben emelkedett a cellulózgyártás (3. ábra). Nem változott 2006-hoz képest a termékfajták termelése (4.ábra) 1. ábra: A CEPI-országok papírtermelésének negyedéves trendje között A nyomópapírok termelése 0,5%-kal csökkent, az újságpapíré 1-2%-kal. A mázolatlan nyomópapír kibocsátása kb. 0,5%-kal alacsonyabb az előző évinél, ezen belül a fatartalmú fajta termelése nem változott, a famentesé kb. 1%-kal csökkent. A mázolt fatartalmú típus gyártása 1%-nál kisebb mértékben nőtt, míg a mázolt famentesé ugyanilyen mértékben csök- 2. ábra: A CEPI-országok papír- és kartontermelése között 96

19 GAZDASÁG, KERESKEDELEM, STATISZTIKA 3. ábra: A CEPI-országok rostanyag-termelése között A CEPI országok papírkereskedelme 1%-nál kisebb mértékben csökkent 4. ábra: A CEPI-országok papír- és kartontermelésének típusonkénti megoszlása 2007-ben kent. Összességében tehát a mázolt papír termelése kb. 0,5%-kal csökkent 2006-hoz viszonyítva. A csomagolópapírok gyártásának növekedése nem érte el az 1%-ot. Ezen belül a dobozgyártás 1%-kal csökkent, míg az egyéb csomagolópapírok kibocsátása 2%-ot meghaladó mértékben nőtt, összességében a csomagolópapírok termelési volumenének javulása 1,5-2%. Mindez a kisebb felülettömegű papírok egyre növekvő aránya mellett érvényes. A papíriparon belül egyedül az egészségügyi és háztartási papírok kibocsátása nőtt jelentősebb mértékben, 4-5%-kal 2006-hoz képest. Az első három negyedév adatai szerint a papírexport csökkenése a CEPI-n kívüli országokba 4%-kal esett vissza. Az exporton belül 38%-ot tettek ki a nem CEPI-tag európai országok és 26%-ot Ázsia. Jelentősen, 20%-kal nőtt a papírimport a CEPIrégióba. Az importon belül Észak-Amerika 40%- ot, a nem CEPI-országok 31%-ot képviselnek. Az export csökkenésének egyik legfőbb oka évek óta az euró erőssége a dollárhoz viszonyítva során az euró 10%-kal erősödött az USD-hez képest, az utóbbi két évben pedig 23%-kal. A kínai jüanhoz viszonyítva 4%- kal lett erősebb 2007-ben, az utóbbi két évben összesen pedig 12%-kal. Az erős euró csökkentette az export nyereségességét, és húzóerőt gyakorolt az importra ben a papírfogyasztás több mint 1%-kal nőtt A fentebb vázolt kereskedelmi viszonyok hatására 2007-ben 1%-nál nagyobb mértékben nőtt a CEPI-országokban a papírfogyasztás 2006-hoz viszonyítva. A GDP növekedése az EU-ban mintegy 2,7%, 2008-ra pedig kb. 2,2%-ot jeleznek előre. Forrás: CEPI Preliminary Statistics 2007 (2008. márc.) Polyánszky Éva polyeva@dunakanyar.hu 97

20 MINŐSÉGÜGY, SZABVÁNYOSÍTÁS Matematikai-statisztikai minőségszabályozás 2. rész A folyamat paraméterének szabályozottsága Zsoldos Benő* Bevezetés A gyártási folyamatokra ható veszélyes és véletlen zavarok okozzák a gyártás adott paraméterének egyenetlenségét. A véletlen zavarok a gyártási folyamat minőségképességét határozzák meg, amelynek mutatója a Cp index. A minőségképességi index azt méri, hogy a tapasztalati normális (Gauss) eloszlás milyen mértékben fér bele a TM tűrésmezőbe. A veszélyes hibákat (kivételeket) a beavatkozási határokon kívül eső értékek jelentik. A szabályozottságot a Cpk index jellemzi, amelynek nagysága az átlagértéknek az alsó és felső tűréshatártól (ATH, FTH) mért távolságától és a szórás (s) mértékétől függ. A folyamatképesség vizsgálata azért fontos, mert a folyamat múltbeli viselkedéséből a jövőbeni viselkedésére következtethetünk abból a célból, hogy a vizsgált folyamat várhatóan képes lesz-e az előírásoknak megfelelni. A minőségképességről az ezt megelőző cikkben volt szó [1], a folyamatképesség másik mutatójáról (Cpk-ról) az alábbiakban adunk összefoglaló tájékoztatást. A folyamatot akkor nevezzük stabilnak vagy statisztikailag kézbentartottnak, ha az ingadozás véletlenszerű, időben állandó, és nincsenek jól felismerhető okai. A véletlen ingadozás határai normális eloszlás esetén a ±3σ szabálylyal adhatók meg. Ezt úgy kell érteni, hogy meg tudjuk mondani, milyen valószínűséggel fordul elő e határokon kívüli érték. Fontos látnunk azonban, hogy attól még, hogy a folyamat statisztikai értelemben stabil, nem biztos, hogy az adott gyártás minőségi követelményeinek megfelel, vagyis a minőségi mutatók az előírt tűrésmezőn belül vannak (1. ábra). Az ingadozás centruma annyira eltérhet az előírt értéktől, hogy a gyártott termék zöme az adott jellemzőre vonatkozóan hibás. Ilyen esetben az ingadozás centrumát át kell állítani. Előfordul, hogy a későbbiekben azonosítható és megnevezhető ok nagyobb mértékű változást idéz elő. Ennek valószínű oka lehet az alap és/vagy segédanyag minőségének megváltozása, a gyártó gép beállításának módosulása, a kezelő személyzet beavatkozásának elmaradása vagy téves kezelése stb. Az ilyen hiba veszélyes hiba, és az effajta zavarok akár az ingadozás centrumát, akár mértékét, vagy mindkettőt megváltoztathatják. Emiatt a minőségi jellemző a tűrésmezőn kívülre kerülhet. Az átlageltolódás mérése Ha az adott minőségi jellemző átlagértéke ( ) nem egyenlő az m célértékkel, akkor előfordulhat, hogy a minőségi paraméter egy hányada az előírt tűréshatárokon kívül lesz. Ez bizonyosan akkor ECT Spec TH között Az ingadozás centruma és a szabványban előírt tűréshatárok viszonya *zsoldos.qualiservice@t-online.hu 1. ábra 98