SZIGETHALOM VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2009. 115

VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Szigethalom Város IVS Készült: 2009.12.17. Szigethalom Város Önkormányzata megbízásából Megbízó képviselője: Fáki László Polgármester Ellenjegyezte: Ágics Viktória Készítették Szigethalom Város Önkormányzatának részvételével Csiszérné Halász Ildikó (Városfejlesztő Kft.) Hevenyiné Danics Nikoletta (Önkormányzat, Műszaki Iroda) Fáki László (Polgármester) REORGFejlesztési Zrt. részvételével Czebe Judit (szakértő; Tétényi Center Kft.) Mezős Balázs (projektvezető) Weisz Imre (szakértő) ASZT felülvizsgálatát végezte Kis Tibor Az IVS felülvizsgálatát végezte Pekár Zoltán (PestTerv Kft.) Felhasznált adatok forrása: Központi Statisztikai Hivatal (KSH); Szigethalom Önkormányzata 116

VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Vezetői Összefoglaló Szigethalom városa 2008. március és május között készítette el Integrált Városfejlesztési Stratégiáját (továbbiakban IVS), mely egy fejlesztési szemléletű, középtávot (78 év) átölelő dokumentum, melynek célja a területi szemléletű tervezés megszilárdítása, a városra vonatkozó fejlesztési célok meghatározása, és annak középtávon való érvényesítése. Az IVS kiváló alapot jelent a középtávon intenzíven fejlesztendő területek előkészítő, megvalósíthatósági tanulmány mélységű, a fejlesztések részletes leírását, ütemezését, pénzügyi tervét és a megvalósítás szervezeti feltételeit bemutató Akcióterületi Tervek kidolgozásához is, amelyek együttes feltételét jelentik a 20072013as időszakra kidolgozott KözépMagyarországi Operatív Program Integrált Városfejlesztési Akciók támogatása című prioritás keretében kiírt városrehabilitációs pályázaton való részvételnek. Az IVS felépítése a város szerepe a településhálózatban fejezetből indul, melyet a városi szintű helyzetelemzés követ, melyben a különböző szakpolitikai tulajdonságok és helyzetképek kerülnek bemutatásra. A 3. fejezetben a helyzetelemzésben feltárt városrészi különbségek meghatározásával a különböző identitású városrészek lehatárolása és részletes bemutatása történik. A fejezet végén kap szerepet a városi antiszegregációs terv helyzetelemző és problémás területek lehatároló fejezete. A 4.ik fejezetben a város stratégiái kerülnek meghatározásra, melyek alapja az előző fejezetekben feltárt tulajdonságok. A stratégia egy időbeli, hierarchikusan felépített célrendszer, melynek csúcsán a meghatározott városi arculati szerepkör majd a különböző közép és rövidtávú célok kerülnek bemutatásra melyek egységesen, vertikálisan és horizontálisan is szinergiában vannak egymással. Az 5.ik fejezet a tervezett 20072013 időszakra kidolgozott fejlesztési célok területi szintű lehatárolását szolgálja mely alapot jelent az akcióterületi tervek elkészítéséhez. Az előzőekben feltárt antiszegregációs helyzetelemzés szintén ebben a fejezetben kap stratégiai jellegű megoldási javaslatokat. A dokumentum utolsó fejezetében a stratégia megvalósíthatósága és terület illeszkedése kerül bemutatásra. Az IVS a városfejlesztés dinamikus dokumentuma, amely időről időrefelülvizsgálatra kerül, annak érdekében, hogy a város stratégiai döntései minden esetben kellően megalapozottak legyenek. A város 2009ben felülvizsgáltatta és kibővítette a dokumentumot a 2009es Városfejlesztési Kézikönyv új szempontrendszere alapján. 117

VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Tartalomjegyzék 1. A város szerepe a településhálózatban 122126 1.1. Országos és regionális szerepkör 122 1.2. Agglomerációs helyzetkép 123 1.3. Csepelsziget 125 2. Helyzetelemzés 127201 2.1. Szigethalom bemutatása 129 2.1.1. Alapinformációk Szigethalomról 129 2.1.2. Várostörténet (Az épített környezet kialakulása) 130 2.2. Városszerkezet 133 2.2.1. Főbb területegységek bemutatása 136 2.2.2. Város szerkezetét meghatározó főbb közlekedési tényezők, nagy rendszerek 137 2.2.3. Katonai térképek 138 2.3. Gazdaság 140 2.3.1. Szigethalom gazdasága, irányelvei 140 2.3.2. Lakosság gazdasági aktivitása 140 2.3.3. Vállalkozások Szigethalmon 141 2.3.4. Ágazati megoszlás 145 2.3.4.1. Mezőgazdaság 145 2.3.4.2. Ipar/építőipar 146 2.3.4.3. Kereskedelem 146 2.3.4.4. Turisztika Vendéglátás és kultúra szerepe 147 2.3.5. Önkormányzati szerepvállalások 149 2.3.5.1. Támogatási formák 149 2.3.5.2. Kommunikáció 150 2.4. Társadalom A társadalom alakulása 151 2.4.1. Demográfia 151 2.4.2. Foglalkoztatottság 153 2.4.3. Népességvándorlás 155 2.4.4. Ingázás 156 2.4.5. Iskolázottság 157 2.5. Települési környezet 158 2.5.1. Környezeti állapot bemutatása 158 2.5.1.1. Természetvédelem és tájvédelem, a települési környezet védelme 159 2.5.1.2. Épített környezet 161 2.5.2. Lakásállomány 163 2.5.2.1. Lakásállomány növekedése és tényezői 164 2.5.2.2. Lakásépítés módjai 166 2.5.2.3. Önkormányzat politikája 168 2.5.3. Hulladékgazdálkodás 168 2.5.3.1. Hulladékfeldolgozás 168 2.5.3.2. Elért eredmények 170 2.5.3.3. Fejlesztendő területek 171 118

VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2.5.4. Közlekedés 171 2.5.4.1. Szigethalom kapcsolatai 171 2.5.4.2. Tervezett nagyobb útfejlesztések 174 2.5.4.3. Egyéb infrastruktúra 175 2.5.5. A meglévő közműhálózat értékelése 175 2.6. Közszolgáltatások 180 2.6.1. Önkormányzat felépítése 180 2.6.1.1. Szervezeti felépítés 180 2.6.1.2. Létszám 180 2.6.1.3. Önkormányzati intézmények 181 2.6.2. Oktatás 181 2.6.2.1. Óvoda 182 2.6.2.2. Általános iskolák 183 2.6.2.3. Oktatáshoz tartozó szociális intézmények 184 2.6.2.4. Oktatási feladatok elérhetősége 185 2.6.2.5. Az oktatási rendszer fejlesztése 186 2.6.3. Egészségügy, szociális ellátás 187 2.6.3.1. Egészségház 188 2.6.3.2. Ápolási Intézet 189 2.6.3.3. Bölcsőde 191 2.6.3.4. Szociális alapszolgáltatások 191 2.6.4. Kultura/Sport/Szerveződések 192 2.6.4.1. Könyvtár 193 2.6.4.2. Kultúrház 193 2.6.4.3. EMESE Park / Turisztikai Központ 194 2.6.4.4. Sport 195 2.6.4.5. Civil szervezetek 195 2.6.5. Közszolgáltatások elérhetősége 198 2.6.6. Korábbi fejlesztések 199 2.7. SWOT analízis 201 3. Városrészek részletes elemzése 202242 3.1. Városrészek felosztásának stratégiája 203 3.2. Gazdasági terület 205 3.2.1. A városrész bemutatása 206 3.2.2. SWOT analízis 208 3.2.3. Fotók a városrészről 209 3.3. Lakóterület 210 3.3.1. A városrész bemutatása 211 3.3.2. SWOT analízis 213 3.3.3. Fotók a városrészről 214 3.4. Intézményi terület 215 3.4.1. A városrész bemutatása 216 3.4.2. SWOT analízis 218 3.4.3. Fotók a városrészről 219 119

VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 3.5. Turisztikai terület 220 3.5.1. A városrész bemutatása 222 3.5.2. SWOT analízis 223 3.5.3. Fotók a városrészről 222 3.6. Külterületek 223 3.61. A városrész bemutatása 223 3.7. Szegregációs lehatárolások 225 3.7.1. Szegregációs helyzetelemzés 225 3.7.1.1. Társadalmi, szociális helyzet 228 3.7.1.2. Lakáskörülmények bemutatása 231 3.7.1.3. Oktatás 233 3.7.2. Terület lehatárolások 237 3.7.2.1. A KSH által lehatárolt területek 238 3. tábla Általános iskolai közoktatás integráltsága 242 4. Stratégia 243255 4.1. Célrendszer bemutatása 244 4.2. Hosszú távú (átfogó) célok 244 4.3. Középtávú (tematikus) célok és városrészi célok 246 4.3.1. Idegenforgalom és környezeti értékek fejlesztése 246 4.3.2. Közszolgáltatások 247 4.3.3. Gazdasági lehetőségek 247 4.4. Középtávú (városrészi) célok 249 4.5. Projekt célok 250 4.6. Monitoring 251 4.6.1. Monitoring feladatok szervezeti megvalósulása 251 4.6.2. A monitoring rendszer eljárásrendje 251 4.6.3. Indikátorok 252 5. Akcióterületek kijelölése 256289 5.1. Beavatkozások akcióterületek kijelölése 257 5.1.1 Városközponti akcióterület 258 5.1.1.1 Városközpont 258 5.1.1.2 Szent István park 262 5.1.1.3 A fejlesztések által létrejövő hatások 263 5.1.2 Turisztikai akcióterület 264 5.1.2.1. EMESE Park 266 5.1.2.2. Oktatási és Konferencia Központ 267 5.1.2.3. Sport Központ 268 5.2. Fenntarthatósági szempontok 270 5.2.1. Fenntartható környezeti fejlődés 270 5.3. A stratégia külső és belső összefüggései 271 5.3.1 A stratégia főbb külső összefüggései 271 5.3.1.1. Illeszkedés, összhang a területi fejlesztési 271 120

VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA tervdokumentumokkal, településfejlesztési koncepcióval, településrendezési tervvel 5.3.1.2. Az Önkormányzat Gazdasági Programjába foglalt célkitűzésekkel való összhang 273 5.3.1.3. A Települési Környezetvédelmi Programmal és más környezetvédelmi tervekkel való összhang 274 5.3.1.4. Területi fejlesztési tervdokumentumok 275 5.3.1.5. A stratégia főbb belső összefüggései 275 5.4. A stratégia megvalósításának főbb kockázatai 278 5.5. Antiszegregációs terv 279 5.5.1. Az akcióterületi beavatkozások hatásai 279 5.5.2. Az oktatási rendszer fejlesztése 280 5.5.3. Foglalkoztatás 283 5.5.4. Lakhatás 284 5.5.5. Intézkedési terv 286 6. A stratégia megvalósíthatósága 291305 6.1. A célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek 292 6.2. Az integrált stratégia megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások 294 6.3. Településközi koordináció 298 6.4. Ingatlangazdálkodási terv 300 6.4.1. Törzsvagyon 301 6.4.2. Akcióterületi vagyon hasznosítása 302 6.4.3. Fejlesztési, fenntarthatósági feltételek 302 6.5. A stratégia partnerségi kérdései 304 121

1. A VÁROS HELYZETE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN 1.1. Országos és regionális szerepkör 1.2. Agglomerációs helyzetkép 1.3. Csepel Sziget 1.1. Országos és regionális szerepkör Országos Településfejlesztési Koncepció VÁTI 2005 A fenti térképből kivehető, hogy Szigethalom mind a fejlesztési pólusokból, mind pedig a regionális tengelyekből kiesik, így országos és regionális jelentőségű szerepe nincs, ugyanakkor fontos Budapestet és az agglomerációt ellátó szerepének erősítése. 122

1. A VÁROS HELYZETE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN Versenyképes budapesti metropolisztérség. (OTK részcélok) A központi szerephez szükséges infrastrukturális és szolgáltatási fejlesztések ösztönzése; BKV elővárosi közlekedés Szigethalom mindennapi életében jelentős szereppel bír, amely a napi személyi forgalomban jelentős. A város közlekedési kapcsolatai jók, ugyanakkor a fővárosba való bejutás fejlesztését a környező településekkel együtt Szigethalom város is szorgalmazza. Nemzetközi turisztikai és kulturális központ szerep erősítése; A város Dunával való kapcsolatában jelenleg is meglévő jelentős, de még kiaknázatlan turisztikai potenciállal rendelkezik, amely fejlesztését a város szintén célul tűzte ki. A beruházások elsősorban a helyi igényeken alapulnak, de a térségben is jelentős idegenforgalmi helyszínné válhat úgy, hogy nem kíván konkurálni más Budapest közvetlen közelében folyó vagy tervezett turisztikai fejlesztéssel. Az élhető város megteremtése, mely a minőségi életet lehetővé tevő egészséges lakókörnyezet kialakításán, a pihenés és felüdülés tereinek bővítésén és minőségi fejlesztésén alapul. A város alapvető célkitűzéseiben szerepel a térségi szintű turisztikai szerep megteremtése, melynek első üteme képen a város vezetése létrehozta turisztikai területét, mely az elmúlt években számos kulturális és szabadidős rendezvénynek adott otthont. 1.2. Agglomerációs helyzetkép A Budapesti Agglomeráció a 23 kerületből álló Budapest területéből, továbbá a Budapestet körülvevő Pest megye 78 településének területéből áll össze. Az agglomerációs gyűrűt tartalmazó, de annál lényegesen nagyobb Pest megye, tervezésistatisztikai szempontból 15 kistérségre oszlik fel, a hivatalos statisztika az övezetet is hat szektorra tagolva tartalmazza. A budapesti agglomeráció területén, 2007 elején közel 2,5 millióan éltek. A 2001. évi népszámláláshoz viszonyítva az agglomeráció népessége összességében alig változott, azonban az agglomeráció 123

1. A VÁROS HELYZETE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN központja és az övezet települései között ellentétes folyamatok zajlottak. Budapest lakosainak száma a kilencvenes években kezdődött tendencia folytatásaként tovább fogyott, miközben az agglomeráció lakosainak száma gyarapodott. A vizsgált időszakban Budapest valamennyi kerületében csökkent a lakosságszám, a csökkenés mértéke 8,6 és 0,9% között szóródott. A belső kerületek többségében a fővárosi átlagot meghaladó népességfogyás következett be, a külső kerületekben a csökkenés kisebb mértékű volt. Az agglomerációs övezet lakosainak száma a 2001 évi népszámlálás óta 12%kal gyarapodott. A növekedés mértéke a városokban kisebb volt (9,7%), mint a községekben (16%). A Pest megyei statisztikák szerint az egyik legnagyobb számú népesség növekedés a déli, tehát a Csepel szigeti szektorban ment végbe. Ez a régió 25.000 fős népességnövekedéssel (KSH, 2007. január 1.) számolhatott az elmúlt években, míg az Északi szektorban ennek mindössze az egyharmada. Agglomerációs viszonylatban a déli szektor az egyik legsűrűbben lakott rész, Szigethalom pedig Budapest után a legsűrűbben lakott terület. A gyors népességnövekedéssel párhuzamosan szükségessé vált a város stratégiai fejlesztése. A városi környezet nem csak a szociális infrastruktúrát kívánja meg, de a megfelelő otthon környezet érdekében szociális, sport, vásárlási és rendezvényi terekre is szükség van. A már megvalósult és tervezett koncepciók a problémákhoz rendelten a továbbiakban kerülnek bemutatásra. Budapesti agglomeráció Budapest Agglomerációs övezet Pest Megye Lakónépesség (millió) 2,48 1,86 0,62 1 124

1. A VÁROS HELYZETE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN Terület (km2) 2538 525 2013 6,39 Népsűrűség (fő/km2) 977 3544 309 156 Lakosságszám, terület és népsűrűség a Budapesti Agglomerációban (1998, KSH) 1.3. Csepelsziget A Csepel szigeti kistérség a KözépMagyarországi régió déli részén, RáckeveiSoroksári Dunaág környékén elhelyezkedő településeket foglalja magába. A terület északi része a fővárosi agglomeráció része, de a térség egésze Budapest vonzáskörzetének tekinthető. Az érintett települések a KSH által lehatárolt Ráckevei kistérség 20 települését, Apaj, Áporka, Délegyháza, Dömsöd, Dunavarsány, Kiskunlacháza, Lórév, Majosháza, Makád, Ráckeve, Szigetbecse, Szigetcsép, Szigetszentmiklós, Szigetszentmárton, Szigetújfalu, Dunaharaszti, Halásztelek, Szigethalom, Taksony, Tököl településeket és Csepelt, mint XXI. Fővárosi kerületet foglalják magukba. A sziget, csak úgy, mint az agglomeráció minden szektora alapvetően a növekvő fővárosnak biztosít nyugodt környezetet és a vállalkozásoknak lehetőséget. Az agglomerációs övezettől távolodva a térszerkezet lazább, kevésbé strukturált, a településhálózat ritkább, kisebb mértékben differenciált, és a térségszervező központoknak egy része már a szomszédos megyék területére esik. A főváros központi jellege meghatározza a gazdaság struktúráját, az innováció magterületeinek elhelyezkedését, a népesség területi megoszlását is, a megye népességének több mint fele az agglomerációs övezetben él. 125

1. A VÁROS HELYZETE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN A térség 659,76 km2t foglal el Pest megye 6393,47 km2 es területéből, amely a megye területének 10,3%a. a térség lakóinak száma 1990ben 192 272 fő, 1998ban 199 315 fő volt, jelenleg 1958 84 fő, amely a megye csaknem19%a. A térség népsűrűsége 296,9 fő/ km2, amely valamivel kevesebb, mint kétszerese a megye népsűrűségének (157,4 fő/ km2 ). 126

2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS 2.1. Szigethalom bemutatása 2.1.1. Alapinformációk Szigethalomról 2.1.2. Várostörténet (Az épített környezet kialakulása) 2.2. Városszerkezet 2.2.1. Főbb területegységek bemutatása 2.2.2. Város szerkezetét meghatározó főbb közlekedési tényezők, nagy rendszerek 2.2.3. Katonai térképek 2.3. Gazdaság 2.3.1. Szigethalom gazdasága, irányelvei 2.3.2. Lakosság gazdasági aktivitása 2.3.3. Vállalkozások Szigethalmon 2.3.4. Ágazati megoszlás 2.3.4.1. Mezőgazdaság 2.3.4.2. Ipar/építőipar 2.3.4.3. Kereskedelem 2.3.4.4. Turisztika Vendéglátás 2.3.5. Önkormányzati szerepvállalások 2.3.5.1. Támogatási formák 2.3.5.2. Kommunikáció 2.4. Társadalom A társadalom alakulása 2.4.1. Demográfia 2.4.2. Foglalkoztatottság 2.4.3. Népességvándorlás 2.4.4. Ingázás 2.4.5. Iskolázottság 2.5. Települési környezet 2.5.1. Környezeti állapot bemutatása 2.5.1.1. Természetvédelem és tájvédelem, a települési környezet védelme 2.5.1.2. Épített környezet 2.5.2. Lakásállomány 2.5.2.1. Lakásállomány növekedése és tényezői 2.5.2.2. Lakásépítés módjai 2.5.2.3. Önkormányzat politikája 2.5.3. Hulladékgazdálkodás 127

2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS 2.5.3.1. Hulladékfeldolgozás 2.5.3.2. Elért eredmények 2.5.3.3. Fejlesztendő területek 2.5.4. Közlekedés 2.5.4.1. Szigethalom kapcsolatai 2.5.4.2. Tervezett nagyobb útfejlesztések 2.5.4.3. Egyéb infrastruktúra 2.5.5. A meglévő közműhálózat értékelése 2.6. Közszolgáltatások 2.6.1. Önkormányzat felépítése 2.6.1.1. Szervezeti felépítés 2.6.1.2. Létszám 2.6.1.3. Önkormányzati intézmények 2.6.2. Oktatás 2.6.2.1. Óvoda 2.6.2.2. Általános iskolák 2.6.2.3. Oktatáshoz tartozó szociális intézmények 2.6.2.4. Oktatási feladatok elérhetősége 2.6.2.5. Az oktatási rendszer fejlesztése 2.6.3. Egészségügy, szociális ellátás 2.6.3.1. Egészségház 2.6.3.2. Ápolási Intézet 2.6.3.3. Bölcsőde 2.6.3.4. Szociális alapszolgáltatások 2.6.4. Kultúra/Sport/Szerveződések 2.6.4.1. Könyvtár 2.6.4.2. Kultúrház 2.6.4.3. EMESE Park / Turisztikai Központ 2.6.4.4. Sport 2.6.4.5. Civil szervezetek 2.6.5. Közszolgáltatások elérhetősége 2.6.6. Korábbi fejlesztések 2.7. SWOT analízis 128

2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS 2.1. Szigethalom bemutatása 2.1.1. Alapinformációk Szigethalomról Szigethalom városa a Csepelsziget (Csepelisík) földrajzi kistáj északi részén, Pest megyében, a Budapesti Agglomeráció Déli szektorában, Dunavarsány, Tököl és Szigetszentmiklós között a Ráckevei (Soroksári)Duna (RSD) partján található, az utóbbi kettővel tulajdonképpen összenőtt. Szigethalom BudapestCsepelről autóbusszal félóra alatt, a BudapestRáckevei HÉVvel a Közvágóhídtól, negyven perc alatt elérhető. Az Alfölddel és az 51es úttal a Taksonyihíd köti össze. A HÉV, a Volánbuszok és (az 1995ig) a fővárossal összeköttetést biztosító BKVjáratok találkozási pontja itt volt, és megváltozott formában ma is itt található. Szigethalom területén (9,12 km 2, ebből 5,13 km 2 belterület) a lakosság az 1990. évi 9.795 főről 2002. re 13.193 főre, növekedett, azaz a növekedés 33%os volt, 2008re 16 401 főt regisztráltak tehát 24% os gyarapodással lehet számolni. A lakosságszámnövekedés főleg az utóbbi években volt jelentős az ideköltözéseknek köszönhetően (1995ig csak ezer fővel nőtt a lakosságszám); akik főleg fiatal, gyermekes családok voltak, de számottevő a volt üdülőházak lakóházzá való átminősítése és az odaköltözés is. A lakosság 2/3a munkaképes korú, a regisztrált munkanélküliség 3%körül mozog. Szigethalom a csepeli sziget egyik legkeresettebb városa a Budapestről kiköltöző lakosok számára. Lakossága évente 7800 fővel gyarapszik, így az önkormányzat elsőszámú törekvései a minőségi lakókörnyezet megteremtése. Szigethalom talán az egyik otthonként jellemezhető város, hiszen lakói 129

2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS legnagyobb része ingázik. Ez következik a város otthonos elhelyezkedéséből és hangulatából, másrészt pedig a megfelelő szolgáltatások és munkahelyek hiányából, melyek napközbeni elvándorlásra kényszerítik a lakókat. A város alapvető céljai Budapest és a sziget lakóinak kiszolgálása és otthon teremtése, mely funkciót a jövőben színesíteni kíván. A vezetés számára nyilvánvaló, hogy a város, illetve az agglomeráció alapvető szerepe a főváros kiszolgálása, de a gazdaság fejlesztésének lehetősége elkerülhetetlen és alapvető cél. Szigethalom számára ez leginkább a turizmus területén elképzelhető. A város jelenlegi fő útvonala a Mű út melyen a térség jelentős forgalma bonyolódik le. A tervezett gerinc út ezt az utat jelentősen ki fogja váltani és a várost ezzel mentesíti az átmenő teherforgalomtól. A csepeli gerinc út I. Szigethalomig terjedő szakasza várhatóan 2012ben kerül átadásra. 2.1.2. Várostörténet (Az épített környezet kialakulása) A település önálló léte 1950ben kezdődött. A város területéről több régészeti lelet került elő. A Taksonyihídhoz vezető úton és környékén az építkezéskor, rézkori sírokban agyagedényeket találtak. A szigeten ez a rész lakott volt, mintegy 3.500 éve, a bronzkorban is. A Dunaparti leletek mellett a településen, 1983 ban, egy családi ház építése során, előkerült mellékletekkel egy bronzkori csontvázas sír. A mintegy tíz darabos edényleletben több tál, füles bögre, fazék volt, az edények a nagyrévi kultúrához tartozó jegyeket mutattak. A hídhoz vezető aszfaltút építésekor II. századi szarmata telep maradványait figyeltek meg, írtak le. A tagosítás után, a XIX. század végére, a határban található földterületek birtokviszonyai megváltoztak. Az első parcellázások a HÉV szigethalmi megállóhelyének környékén, a KisDuna felé eső területen történtek, a századforduló tájékán. Az első házak itt és a Dunaparton épültek. A település elnevezése az első parcellázásoktól kezdve, a következőképp alakult: Szilágyitelep, Horthyliget (Horthy Miklós budapesti bevonulásának 10. évfordulója alkalmából), Szilágyitelep (Dózsaliget), 1950. március 1.gyel Szilágyitelep nagyközség, 1951. január 1jétől Szigethalom. 130

2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS A terület a közigazgatás, a közegészségügy, a közellátás és a közoktatás területén Tökölhöz tartozott. A gyarapodást a szőlőkultúra fejlődése, ezen kívül a parcellázások folytán, a betelepülések okozták. Szilágyitelepen 1908ban 10 család élt. Ekkor már volt megállója a századfordulón átadott HÉVnek. A belügyminiszter 1899ben engedélyezte a TökölSzilágyitelepi egyesület alapszabályát, amelyet 1909 ben módosítottak. E szabályzat jelzi, hogy a területen bár nem volt az állandó lakók száma jelentős ebben az időben mégis már olyan érdekeltsége volt e vidéknek, amelyet egyesületi formában kívántak kifejezni, a területhez kötődők. A csőszházban, a József Attila utcai iskolaépület helyén, Bruszt Alajos kezdte meg az oktatást, 16 tanulóval. A nevelői lakással egybeépített állami iskola 1917ben kezdte meg működését. Első kinevezett igazgatója Erdődi Mihály volt. Ugyanebben az évben jelölték ki a temetőt is, 1.600 négyszögöl területen. Itt emeltek 1922ben emlékoszlopot a világháborúban elesett 9 katonának. A reformátusok 1931ben, a katolikusok pedig 1933ban építették fel templomaikat. Ebben az időszakban készült a bekötő műút is. A postaügynökséget 1934ben postahivatallá alakították. Az első világháború után a terület fejlődése a környéken működő ipari üzemek hatására, felgyorsult, a Tökölhöz tartozó külterületen élők száma folyamatosan gyarapodott. A fővárosi munkalehetőség mellett a helyi nagy építkezések szintén kedveztek a népességszám növekedésének. 19401942 között építették a Dunai Repülőgépgyárat, 1940ben épült a tököli repülőtér, a gyártelepi állomás és a CsepelHorthyliget közötti műút. 1942ben Vohányi Géza igazgatása alatt az iskola önállósult, három tanteremmel és kilenc nevelővel bővült. A települést 1944. március 19én a német katonaság elfoglalta. Ekkor volt a gyár és a falu első bombázása, amely mintegy 2.000 áldozatot követelt. Ebben az időben vált szállóigévé a gyárban dolgozó munkaszolgálatosok között: Horthyliget Pokolsziget. A Dunai Repülőgépgyárhoz, csak november 29én érkeztek a szovjet csapatok. A front elvonulásával megkezdődött a helyreállítás, 131

2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS amelynek eredményeképpen a Dunai Repülőgépgyár az újjáépítés után, 1949ben, Csepel Autógyár néven kezdte meg működését. Az ipari termelés felfutása eredményezte, hogy munkalehetőség reményében egyre többen költöztek e vidékre. A biztos megélhetés vágya és az olcsó telekárak 1ehetővé tették, hogy a családok kövessék a munkavállalókat, új egzisztenciát teremtsenek maguknak. Ez ugrásszerű népességszám növekedést hozott. A Tökölhöz tartozó Szilágyitelep (ezen a néven) 1950ben önálló lett. Az új községben szükségessé vált a középületek és az ellátás biztosítása. Az orvosi rendelőt 1954 ben adták át. A budapesti agglomeráció jellemzői, a kezdetektől folyamatosan fellelhetők voltak a községben. A Csepel Autógyár közelsége, a Pestvidéki Gépgyár munkalehetőségei, nem kedveztek a szövetkezeti tevékenységnek. Szigethalmon az ötvenes évek elején Vidám Élet néven alakult termelőszövetkezet, de működése rövid életű volt. Az új általános iskolai épületet (7 tanteremmel és 3 szobás igazgatói lakással) 1956 szeptemberében adták át. Ekkor már működött óvoda a faluban. Az 1960as népszámláláskor, 2.832 fő élt itt. A külterületi lakott helyek száma ekkor 6, ahol 993 személyt írtak össze, a község lakóinak mintegy egyharmadát. 1960ban a községbe rendőrségi körzeti megbízottat helyeztek, rendőrirodát építettek, s postaépülettel is gyarapodott a falu. Társadalmi munkában orvosi lakás készült, hogy megtelepedjen az orvos a faluban. A hatvanas években befejeződött a településen a villanyhálózat kiépítése. A falu népessége 1970ben 6.016 fő volt, ami a tíz évvel korábbinak több mint a kétszerese. A hetvenes évek elején indították meg az autóbuszközlekedést a falu területén, a nagy távolságok miatt. Erre az időszakra esett a Pilisi Parkerdőgazdasággal történt csere, amelynek eredményeképpen, az egybefüggő üdülőövezetet, a Duna partján alakíthatta ki a község. Új épülettel gyarapodott az általános iskola is. Az évtized végére elkészült a Szabadkai utcai új óvoda, amely megoldotta az óvodás korú gyerekek elhelyezését. Az 1980as év statisztikai adatai szerint, a lakosság száma 9.131 fő, amely a tíz évvel korábbinál ötven százalékkal több. Ezt a hatalmas népességszámnövekedés, a terület fejlesztésével képtelenség volt követni. Az óvoda után ismét szükségessé vált iskola építése. Erre a helybelieknek 1985ig kellett várni, amikor Marlyntelepen átadták a második általános iskolát, amely a Gróf Széchenyi István nevet vette fel. A Csepel Autógyár privatizációja során eladásra kerülő művelődési házban működő könyvtárat az önkormányzat 1996ban megmentette. Jelenleg önkormányzati intézményként működik (Hegedűs Géza Városi Könyvtár néven), és állománya meghaladja az 50.000 kötetet. A településen működő volt légvédelmi laktanyából, amelyet az Önkormányzat 2002ben tulajdonba kapott az államtól, működik az Egyesített Szociális Gondozási és Ápolási Központ (és a fejlesztés alatt álló EMESE Park). A 132

2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS központban 84 szociális férőhely fogadja az arra rászorulókat. A képviselőtestület céltudatos és következetes munkájának eredményeképpen a nagyközség 2004. július 1.el városi rangot nyert el. A városavatót ünnepélyes keretek között 2004. szeptember 4én tartották az újonnan felújított Kultúrház előtti téren. 2.2. Városszerkezet Szigethalom közigazgatási területe 912 hektár, ebből 399 hektár külterület és 513 hektár belterület. Ennek megfelelően a település teljes területének 56%a belterület. A külterületi egységek jellemzően mezőgazdasági és erdő területek melyek a település Di, és Nyi határában húzódnak, a belterületi városrészek nagy része kertvárosias lakó, kisebb része kisvárosias intenzív beépítésű terület. A város bejáratánál jellemzően gazdasági funkciók alakultak ki, nagyobb egybefüggő különleges terület fekszik a város Nyi külterületi határában. A város területén kevés a korszerű zöldfelület és közpark. Korlátozó tényező a városon keresztül vezető magas feszültségű vezetékrendszer. A város szerkezete a fő útra és az egyéb nagyobb környékbeli gyüjtőutakra alapult. A település arculatát tekintve rurális, kertvárosias jellegű. A településközpontnak tekinthető városrész az igazgatási terület Éi határa közelében, nem súlyponti helyen helyezkedik el. A településmag a mai központ területén a Kossuth Lajos utca mentén és környezetében alakult ki. Ezt teljesítik ki a DNYi, DKi irányokban továbbfejlődött egyéb lakóterületek. A település meghatározó beépített területei a lakóterületek, amelyek a belterületen belül döntő súlyban vannak. A település gazdasági (kereskedelmiszolgáltató) területei elsősorban a közlekedési adottságokhoz (úthálózat és HÉV), továbbá az ellátási igényekhez igazodva alakultak ki, és elsősorban a Mű út mentén, másodsorban település szerte elszórtan találhatóak. A települési közintézmények ugyancsak elszórtan helyezkednek el a központi belterületen, de alapvetően a települési főúthálózat mentén, a népesség igényeihez nagyjából igazodva. A meglévő kialakult belterületi településrészeken, a jellemzően már beépített, de azért még jelentős beépítetlen tartalékokkal is rendelkező területek találhatóak (összesen 434 ha), illetve található néhány kisebbnagyobb zöldfelület, közpark, erdő, amely kis mértékben lazítja az intenzív területhasználatot. A település igazgatási területének különböző pontjain (jellemzősen a város Nyi határa) jöttek létre az egyes sajátos funkcióknak helyt adó különleges területek, amelyek részben belterületen, részben külterületen valósultak meg. 133

2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS A város szerkezete az alábbi négy különböző meghatározó funkciójú terület felhasználási egységre bontható: Intézményi terület Gazdasági terület Lakóterület Külterület Különleges terület 134

2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS Önkormányzat 2006 A település további kisebb egységekből tevődik össze, az ezeket meghatározó fő elemek (A KSH által nyilvántartott városrészek): 135

2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS Ráckevei (soroksári) Dunaág Ráckevei HÉV nyomvonala Összekötő utak (51.01, 51.101 és az 51.104) és az egyéb alsórendű közúthálózati elemek nyomvonala Nagy kiterjedésű lakóterületek Intézményi szolgáltatásokat befogadó településközponti vegyes területek Ipari és kereskedelmiszolgáltató gazdasági területek Sajátos funkcióknak helyt adó különleges területek (pl. temetők, sportpálya, közlekedési építmények, ápolási otthon területei, stb.) Nagy kiterjedésű hétvégi házas üdülőterületek és a sziget Külterületek meghatározó területhasználatai, a mezőgazdasági és erdőterületek 2.2.1. Főbb területegységek bemutatása Intézményi terület A város növekedése leginkább a Mű úttól nyugatra fekvő (a Kossuth L. u. mentén) területeket integrálta, melynek következtében alakult ki a város intézményi területe. Az intézmények körül fokozatosan leginkább Di, a Duna irányába épült ki a város lakóterülete. A koncepcionális várostervezés hiányában azonban nem különült el határozottan a különböző városrészek identitása, mely a jelenlegi, kaotikus állapotokhoz vezetett. A városrészben ugyanakkor számos zöldterület, vállalkozás és intézmény működik. Gazdasági terület Szigethalom gazdaságiipari területe csak úgy mint a város egésze a természetes folyamatok következtében alakult ki. A városrész meghatározó útvonala a Mű út, mely összeköti a települést a környező városokkal. A Mű út két oldalhatárának tulajdonviszonyai rendezetlenek, mely megnehezíti a városi szövet kialakulását. (részletesen a városrészek elemzésében 3. fejezet.) Lakóterület 136

2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS A városrész végig a Duna menti, a városhatár, a gazdasági és külterületek közrefogásával terjeszkedik, kivéve a központban kialakult intézményi magot. A belterületi Ráckevei (Soroksári) Dunaág partján található hétvégi házas és üdülőházas üdülőterületek, nagymértékben lakó célokat is szolgálnak. Különleges területek Jellemzően a volt laktanya területe, jelenleg a városi turisztikai park, óvoda, bölcsőde és szociális gondozási otthon működik a területen és környékén. Külterület DKi részén jelentősebb összefüggő erdőterület, és kisebb mezőgazdasági terület található. A településrész meghatározó a városszövetben, javítva a lakóterületek környezetminőségét és számos szabadidős lehetőséget kínál. 2.2.2. Város szerkezetét meghatározó főbb közlekedési tényezők, nagy rendszerek A városon belüli úthálózat teljes hossza 78.719 m, melyből 7.320 m állami kezelésben lévő főútvonal. A város megközelíthető közúton Dunavarsányról a RáckeveiDuna fölött a Taksonyhídon át, valamint Tököl, Halásztelek és Szigetszentmiklós felől; az utóbbi két bekötőúton keresztül érhető el az M0 körgyűrű is. Szigethalom közlekedési kapcsolatai kiválóak, itt található a fővárossal és a szigeti településekkel összeköttetést biztosító tömegközlekedési eszközök csomópontja. A város autóbusszal Csepelről 30, a Ráckevei HÉV közvágóhídi végállomásától 5 perc alatt elérthető, az Alföld és az 51es út felé a Taksonyi híd biztosítja az összeköttetést. Érinti az 5101 sz., a ráckevei kistérség közúti közlekedésében jelentős szerepet betöltő út (Halásztelek illetve Tököl irányába), az 51101 sz. út Szigetszentmiklós felé és az 51104 sz. út (Mű út) a Taksonyi híd felé ez utóbbi a környezetét kiszolgáló jellege és a környezetére gyakorolt jelentős zaj, rezgés és légszennyezési hatások miatt a jelenlegihez képest nagyobb mértékben nem terhelhető. A város fejlődését meghatározta a Budapestről induló, 1892ben Tökölig átadott, majd később Ráckevéig meghosszabbított helyiérdekű vasútvonal. A Ráckevei HÉVnek két megállója van a város 137

2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS területén, melyet a BKV üzemeltet. Távlati vasútfejlesztési elképzelések szerint a ráckevei HÉV az észak déli regionális gyorsvasút része lesz. Szigethalom fontos központja a helyközi autóbuszközlekedésnek, a Pest megyei Volánbusz egyik vidéki autóbuszpályaudvara és forgalmi telepe található itt. Jelentős az elővárosi forgalom Halásztelken, ill. Szigetszentmiklóson át Csepelre, valamint a Csepelsziget és a RáckeveiDuna bal partjának településeire is innen indulnak helyközi autóbuszjáratok. A várost három helyi járat tárja fel, ezek végállomása is itt van. A BKV a kilencvenes évek közepéig autóbuszjáratot is üzemeltetett 38as számmal a Csepel autógyárig, ezt a társaság gazdasági nehézségei miatt 1996. szeptember 1 én szüntették meg. Jelzését ma SzigetszentmiklósLakihegyig közlekedő egykori betétjárata viseli. A város infrastrukturálisan ellátott, jól megközelíthető település. A Szigethalmon működő ipari telephelyek légszennyezőanyag kibocsátása nem számottevő, a szennyezőanyagok zömmel a hőenergiatermelésből, illetve a városon áthaladó 5101. jelű úton közlekedők által kifejtett szennyező anyagokból származnak. Az utóbb egyre növekvő problémát a szigeti Gerinc út megépülése (2012 ) biztosított orvosolni. Térszerkezeti problémák Kikötő hiánya Túlterhelt úthálózat (51104 sz. út) Erős identitású városközpont hiánya Korszerűtlen rekreációs területek Járdák és parkolók hiánya 2.2.3. Katonai térképek XIX. században alakult a Tökölhöz tartozó Szilágy telepen, így város nem került ábrázolásra egyik katonai felmérésen sem. 138

2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS II. katonai felmérése III. katonai felmérés 139

2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS 2.3. Gazdaság 2.3.1. Szigethalom gazdasága, irányelvei Szigethalom közvetlen határában a háború alatt hozták létre a Dunai Repülőgépgyárat. A gyár működésével indult növekedésnek a terület fejlődése. A háború után a Dunai Repülőgépgyár két részlegéből külön iparterület jött létre: az egyik a Csepel Autógyár, a másik a Pestvidéki Gépgyár. A gazdasági fejlődés a két gyárra települve indult meg. Szigethalom meglévő kisipara jórészt a gyárak beszállítója volt. A rendszerváltást követően a két gyár bezárta kapuit, s ezzel megjelent a munkanélküliség, mivel így a két nagy gyárat ellátó kisebb vállalkozások sem kaptak megrendelést. A kisebb beszállító cégek szükségszerűen profilváltásra kényszerültek, mely ágazati irányokat a megjelenő igények határozták meg. Szigethalom esetében ez leginkább a kereskedelem és az építőipar köré összpontosul. Szigethalom számára a térségben az ipariváros szerep elérése nem megvalósítható, hiszen a város mind fekvését, szabad területeit és infrastruktúráját tekintve kevéssé vonzó illetve alkalmas az ipari termelésre. A funkcionális városi élet kialakításához mindazonáltal elengedhetetlen a gazdasági területek korszerűsítése, új, kizárólag kereskedelmi, ipari,logisztikai területek fejlesztése, integrálása a városszövetbe, hogy mind a helyi, mind pedig a beköltöző vállalkozások lehetőséget találjanak és kínáljanak a város lakói számára. Szigethalom várost jellemzően KKVk, és mikrovállalkozások (mely 2/3át teszi ki a településen működő vállalkozásoknak) alkotják. A környező települések nagyobb ipari és kereskedelmi egységeihez nem hasonlítható. Jövőbeni tervei között szerepel egyegy nagyobb cég betelepítése, de stratégiailag nem jellemző a gazdaság ilyesfajta fejlesztése. Szigethalom szerepe a minőségi lakófunkciók megteremtése, a lakók és turisták mindennapos és szabadidős szükségleteinek ellátása. 2.3.2. Lakosság gazdasági aktivitása Szigethalmon, a lakosságon belüli gazdaságilag aktív munkaerő az országos és a térségi átlag szintjén van, a teljes lakosság (16e fő) 38%át teszi ki, mely azzal igazolható, hogy jelentős a 3040 es korosztály kivándorlása az agglomeráció különböző városaiba. Az aktív korúakon belül a 140

2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS munkanélküliek száma az országos átlag alatt van, ha a tartósan munkanélküliek számát tekintjük, akkor országos viszonylatban még kedvezőbb a helyzet. Ezt támasztja alá a rendszeres szociális segélyt igénylők száma (31 fő, önkormányzat 2006 ) is, ami a lakosság/segélyezettek arányát tekintve elhanyagolható. Az eltartott lakosságon belüli támogatások aránya ugyanakkor lényegesen magasabb, hiszen a gyermekek kb. 25%a után igényelnek támogatást. Fontos megemlíteni, hogy az aktív munkaerő Szigethalomhoz adott munka értéke ugyanakkor alacsony, mely azzal magyarázható, hogy a Szigethalmon élő emberek jelentős része ingázik, azaz főleg a fővárosban talál munkalehetőséget. Lakosság Gazdasági Aktivitása (KSH, 2001') 4% 29% 29% Eltartottak Foglalkoztatottak Munknélküliek Inaktív keresők 38% 2.3.3. Vállalkozások Szigethalmon Regisztrált vállalkozások száma 2006' (önkormányzati forrás) Társas vállalkozások száma 665 Egyéni vállalkozások száma 743 Társas vállalkozások számának növekedése 20012007 181,00% Egyéni vállalkozások számának növekedése 20012007 112,00% Vállalkozások ágazati megoszlása 2006 (KSH forrás) Mező,vad,erdő,halgazdálkodás 1,00% Iparépítőipar 19,40% Kereskedelem, javítás 22,70% Szállás, vendéglátás 4,40% Szállítás, raktározás, posta, távközlés 8,20% Ingatlan, gazdasági szolgáltatás 31,20% Egyéb 13,00% 141

2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS Ágazati megoszlás foglalkoztatottak aránya szerint 2006' (KSH) 61,60% 38,40% Termelői ágak Szolgáltatási jellegű ágak Szigethalmon 2006ban az egyéni és gazdasági társulások száma 1408 regisztrált vállalkozásból állt. A vállalkozások túlnyomó része a szolgáltató szektorhoz 61,6% kötődik, melyhez jelentősen hozzájárul az iskolázott réteg növekvő aránya, mely réteg megjelenése leginkább a rendszerváltást követő évekre tehető. A kereskedelem szintén meghatározó a város életében, az összes vállalkozás több mint ötöde végez különböző vállalkozást az ágazatban. Az iparhoz köthető az összes vállalkozás közel ötöde, míg a mezőgazdasági vállalkozások száma elenyésző. A mezőgazdaságban általában az állattenyésztés, vagy a háztáji az egyéni gazdálkodók tevékenysége a jellemző. A szigethalmi vállalkozások jellemzően kis, családi jellegű vállalkozások, melyek elszórtan helyezkednek el a településen. A településen közel másfél ezer vállalkozás működik, melynek több mint a fele egyéni vállalkozás, negyede betéti társaság, kevesebb, mint ötöde kft, illetve 5 részvénytársaság működik fióktelephellyel. Szigethalom közlekedési és kommunikációs kapcsolatainak javulásával a gazdasági teljesítmény növekszik, a kis és középvállalkozások bekapcsolódnak a gazdasági vérkeringésbe, mely folyamat következményeként 2001 és 2007 között a társas vállalkozások száma közel megduplázódott, az egyéni vállalkozások 12%al növekedtek. Megfigyelhető továbbá az ágazatok közötti hangsúlyos mozgás, a szolgáltatóipar és a tercier szektorok bővülése az ipar/építőipar csökkenése következménye képen. Az információ, az innováció iránti igény megteremtette a tudásgazdaság, az oktatás, az üzleti szolgáltatások, a tanácsadás új lehetőségeit. 142

2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS Szigethalmon két jelentősebb munkaerő felvevő vállalkozás és intézmény működik, az egyik az Interspar, mely a Mű úton helyezkedik el, a másik pedig Szigethalom város önkormányzata, melynek számos alintézménye elszórtan, de leginkább az intézményi területen helyezkednek el. Szigethalom Mű út Szigethalmi Mű út 143

2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS Profil Településen (db) Ebből GKSZ (Mű út) Iparcikk jellegű áruház 1 1 Élelmiszer jellegű vegyes üzlet 39 8 Iparcikk jellegű vegyes kiskereskedelmi üzlet 6 1 Állat eledel üzlet 4 0 Zöldség és gyümölcs üzlet 5 4 Hús, húskészítmény, baromfi üzlet 5 1 Hal és halkészítmény üzlet 1 1 Kenyér és pékáru 1 0 Alkoholtartalmú és egyéb ital 4 0 Dohányáru üzlet 1 0 Egyéb, nem kiemelt élelmiszert forgalmazó üzlet 1 1 Textil üzlet 1 0 Ruházati üzlet 10 3 Cipő, bőráru 3 2 lakástextil 2 2 Bútor, lakberendezés 1 0 Háztartási cikkek 2 0 Elektromos háztartási gépek és készülékek 4 1 Vasáru, barkács üzlet 8 4 Építési anyagok és szaniteráruk 8 6 hírlapbolt 2 1 Papír, írószer, irodai cikkek 2 1 Számítógép, irodagép, szoftver 4 1 Vegyi áruk 1 0 Kozmetikai és testápoló cikkek 3 2 Üzemanyag töltő állomás 2 1 Fotóoptikai cikkek 1 1 Óra ékszerbolt 1 0 sportszerbolt 1 1 Játékáruk üzlete 1 1 virágbolt 9 2 Mezőgazdasági, méhészeti üzlet 4 1 kegytárgykereskedés 1 0 Díszállat kereskedés 3 1 Ajándéktárgy kereskedés 2 2 Háztartási tüzelőanyag, palackos gáztelep 1 0 Használt cikkek boltja 5 2 Melegkonyhás vendéglátó üzlet 14 4 cukrászda 5 1 Bár, borozó, italbolt, kocsma 26 4 Egyéb nem melegkonyhás vendéglátóhely 24 6 Munkahelyi vendéglátó üzlet 6 1 Utazási ügynökség 1 1 Idegenforgalmi szolgáltató iroda 1 0 Hús húskészítmény raktár 1 0 Fogyasztási cikk nagykereskedelmi raktár 2 2 144

2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS Egyéb vegyescikk nagyker. raktár 2 1 Hulladék és melléktermék felvásárló telep, raktár 2 2 Gépjárművek üzlete 6 4 Gépjármű alkatrészek és tartozékok üzlete 9 5 Motorkerékpárok, alkatrészek és tartozékok 1 1 Személyi használatú és háztartási cikkek kölcsönzése 2 0 Videokazetta, LD, DVDlemezkölcsönzés 2 0 Egyéb járműkölcsönzés 1 0 Lábbeli, bőráru javító műhely 1 0 Egyéb fogyasztási cikk műhely 2 0 Összesen 258 84 Vállalkozások Szigethalmon (2006 KSH+önkormányzat) A táblázatból megfigyelhető, hogy a vállalkozások legtöbbje elszórtan helyezkedik el a településen, mely a városrészek identitásának hiányához és a korszerű kereskedelmi területek hiányára vezethető vissza. Fontos megemlíteni, hogy a Mű út egyik jelentősebb a városbejáróhoz közeli oldala Szigetszentmiklós igazgatása alá tartozik, így ezek a vállalkozások nem jelennek meg Szigethalom statisztikai adataiban. A táblázatból továbbá alapvető hiányszolgáltatások merülnek fel, úgymint bank, sportcentrum, könyvesbolt, gyorsétterem, mobilszolgáltatók stb. mindemellett számos már meg lévő szolgáltatás kevésnek bizonyul a lakosságszámhoz viszonyítva, továbbá választék és minőségi hiányok felmerülnek, melyek hatásaként a kereskedelmi ingázás megjelenik és erősödik a város életében. (A mellékletekben található a város lakossági véleményét felmérő kutatás, melyből pontosan kirajzolódnak az igények). 2.3.4. Ágazati megoszlás 2.3.4.1. Mezőgazdaság A település területén a szántó művelési ágba tartozó területek aránya 14%, amely a gyakorlatban kisebb parcellákon folyó mezőgazdasági termelést jelent. A szántóterületek átlagosan 56 aranykorona értéket képviselnek. Az amúgy sem meghatározó mezőgazdasági területek arányának további jelentős mértékű csökkenése várható, mert a fejlesztések, a lakóterületek bővülése egyre inkább a város igazgatási határvonalait növelik. 2000ben 553 ha mezőgazdaságilag használt terület volt, ebből 543 termőterületként hasznosult. A 2000es adatok szerint a megoszlás a következőképpen alakult: 300 ha legelő, 146 ha erdő, 89 ha szántó és szántóként használt kert, 5 ha konyhakert, a többi felhasználási 145

2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS mód kiterjedése (szőlő, gyümölcsös) elhanyagolható. A településen 217 gazdálkodó termelt, melyből 139 konyhakerti gazdálkodást folytatott, 33 szántót és csak 2 erdőt. 2.3.4.2. Ipar/építőipar Szigethalom életében az ipari vállalkozások többsége az építőiparhoz köthető. A vállalkozások közel 20%a dolgozik ebben a szektorban, így a helyi gazdaság jelentős szereplői, mely ágazat erősítésére, a vállalkozói infrastruktúra fejlesztésére szükség van. Az építőiparban jelentős a térségre szakosodott lakóépület fejlesztő társaságok, akik a helyi növekvő keresletet próbálják kielégíteni. Szigethalmon 2001es lakásállományhoz képest 21%os növekedés tapasztalható a 2006os statisztikák (KSH) szerint, mely kimagaslónak számít nem csak az agglomerációban, de a kistérségben is. 2.3.4.3. Kereskedelem A kereskedelmi ellátás meghatározó a település lakosságának életében. Az alapvető cikkek szinte mindenhol kaphatóak, bár a választékban és minőségben jellemzően egysíkú a kínálat. A településen belül az üzletek száma és fajtája világos képet fest az igényekről. Kis alapterületű üzlethelyiségekben folyik a tevékenység. Az üzletek területi eloszlása jó: a község minden pontján előfordulnak ezek az üzletek, így a nyugdíjasoknak, betegeknek sem okoz gondot az alapvető élelmiszerek, létszükségleti cikkek beszerzése. Az ellátás folyamatos, bár éjjelnappali üzlet nem működik a településen, de a meglévők szombatvasárnapi nyitva tartással a hét minden napján nyitva tartanak. Idegenforgalmi főleg vendéglátói ellátás csak az átutazók és a kirándulók számára épült ki, főleg a fontosabb főútvonalak mentén. A városban jellemzően működő kereskedelmi üzletek 146

2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS 2.3.4.4. Turisztika Vendéglátás és kultúra szerepe Szigethalom elhelyezkedése miatt szerencsés településnek mondható. Egyik oldalán teljes egészében a KisDuna partja határolja, a Ráckevei(Soroksári) Dunaág pedig természetvédelem alá esnek. A település üdülőövezetét nemcsak az üdülő közönség választja, hanem természeti szépsége, csöndje, nyugalma miatt egyre többen életvitelszerűen élnek a Dunaparton. Hangulatos sétány kíséri a folyó kanyarodását, egyes részén bemutatva a KisDuna élővilágát, felsorolva a ritka, valamint védett példányokat. Jelenlegi adottságai alapján a hátizsákos és kerékpáros turisták számára is vonzó. A vendéglátó egységek jobbára alacsonyabb minőségű, kisebb családi vállalkozások. A tervezett városközpont, illetve a turisztikai terület fejlesztése jelentősen növeli majd az ágazat lehetőségeit. Duna parti látkép Az üdülőterület nagysága ~30 hektár és a beépíthető terület 80 %án találhatók üdülők és családi házak vegyesen. Szállásszolgáltatás 2002' Üdülők Magánházas üdülők száma 785 Telkek száma 110 Idegenforgalmi szálláshelyek száma 2002' szoba férőhely Vendégéjszaka Dunaszigeti önkormányzati faház 6 12 720 Csali panzió 5 16 450 Volánbusz Rt. Üdülője 5 20 1250 VII. kerületi Önkormányzat üdülője 11 60 n.a. 147

2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS Vendéglátóhelyek száma Vendéglátóhelyek száma (db) 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Év Vendéglátóhelyek száma A diagramról leolvasható, hogy Szigethalom város vendéglátóhelyeinek száma, amennyiben a 2000 es év adatait tekintve bázisadatnak, 27%kal növekedett 2004re. Majd a 2005ös évre 7%os esést figyelhetünk meg. Az így elért 75ös településszintű vendéglátóhely szám a rendelkezésre álló adatok alapján stagnálni látszik. A növekedés, illetve stagnálás lassú hátterében a megfelelő vendéglátói, turisztikai infrastruktúra hiánya áll, mivel nincs korszerű, alkalmas terület a tevékenységek folyatatásához. A vendéglátó egységek jobbára alacsonyabb minőségű, kisebb családi vállalkozások. A tervezett városközpont, illetve a turisztikai terület fejlesztése jelentősen növeli majd az ágazat lehetőségeit. Az önkormányzat rövid és hosszú távú politikájában egyaránt a turizmus, mint gazdasági és arculati elem szerepel. A város határában jelenleg is üzemel az EMESE park néven működő Középkori Skanzen (Turisztikai Park), mely számos kulturális és sporteseménynek ad teret. A terület bővítése és új funkciókkal való megtöltése folyamatban van. A város évente 11 nagyobb rendezvénnyel büszkélkedhet, és számos más kisebb programokkal. A településen jelentős számú klub, egyesület működik, melyek továbbszínesítik a város életét. Kiemelendő 3 nagyobb fesztivál is a Cseszi Rockfesztivál, Viking találkozó (országos méretű) és az Országos Ikertalálkozó (országos méretű). A látogatók száma meghaladja az 5000 főt/ rendezvény számot. A Duna rehabilitációja és a parti sétány korszerűsítése egyedülálló lehetőségeket rejt magban Szigethalom számára. A helyi Duna ág hosszú ideig fogadta a budapesti turisták sokaságát. A Duna ág az elmúlt években jelentősen szennyezett lett a parti területek elhanyagolódtak. A Duna 148

2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS rehabilitációja jelenleg pályázati szinten van. A partszakasz felújítása az önkormányzat közép és hosszú távú terveiben szerepel. A turizmus jelentős húzó ereje lesz a tervezett európai kerékpár útvonal, az EUROVelo, mely tervek szerint Szigethalmon közel 6 kmes útszakasz épül a jövőben. 2.3.5. Önkormányzati szerepvállalások Szigethalom önkormányzatának 2006ban 2,250 milliárd Forint bevétele volt, melyből 900 millió működési, adójellegű bevétel, 650 millió normatív állami hozzájárulás, 525 millió felhalmozási célú pénzeszköz átvétel és 150 millió egyéb bevétel. A 2006 évi kiadások 2,383 milliárd Forintot tesznek ki. Az iparűzési adó legjelentősebb részét a településen lévő élelmiszer üzletláncok alkotják (Spar, Penny). 2.3.5.1. Támogatási formák Szigethalom vállalkozás ösztönző kedvezményekkel nem rendelkezik. Szigethalom Város Önkormányzatának helyi iparűzési adóról szóló többször módosított 21/2003.(XII.19.) sz. Kt. rendelete semmilyen támogatásról (jelen esetben adófizetés alóli mentességről) nem rendelkezik.. A helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. (továbbiakban: Htv.) 39/C. is csak nagyon szűk körben engedné meg az önkormányzatoknak a mentesség megállapítását, de Szigethalom ezzel a lehetőséggel nem élt. Egyéb helyi támogatási formák: Jogszabályi keretek között (Adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv, és Htv.) lehetőség van az iparűzési adó részletekben, illetve halasztottan történő megfizetésére azoknak a cégeknek, illetve egyéni vállalkozóknak, akik ezt megfelelő határidő betartásával, jogkövető magatartás tanúsításával kérik. 149

2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS 2.3.5.2. Kommunikáció Az önkormányzaton és az intézményeken belüli kommunikáció jónak mondható, ami részben adódik a város még működőképes méretéből, illetve lapos menedzsment struktúrából származó előnyökből. Az önkormányzat a közeljövőben kívánja bevezetni eügyintézési rendszerét, mely a jelenlegi kommunikációt még hatékonyabbá teszi. Az internetkapcsolat a városvezetési intézményekben mindenhol kiépített, mely ellátottság elmondható a város egészére is. (pontos adat nem áll rendelkezésre) Összefoglalás Az önkormányzat célja a gazdaság erősítése a turisztikai szolgáltatások által, továbbá a lehetőségek és infrastruktúra megteremtése a KKVk számára. A cél elsődleges hatása a munkából kifolyó és kereskedelmi ingázás csökkentése. Az elmúlt évek statisztikái a vállalkozások számában növekvő tendenciát mutatnak, a 2000es adatok szerint 2006ban 37%os bővülés volt tapasztalható. Az említetteknek, továbbá Budapest közelségének köszönhetően a foglalkoztatottság igen magas a munkanélküliségi ráta pedig az országos átlaghoz viszonyítva is alacsonynak mondható. A településen működő vállalkozások 2/3a mikro,családi vállalkozás és szétszóródva helyezkednek el a településen. A szolgáltatások minősége zömében alacsony minőségű, és választékot sem igazán tudnak felmutatni. Gazdasági erejük meglehetősen gyenge ez nagyrészt hátrányos elhelyezkedésükből ered, mivel szinte csak a szűkebb helyi réteget tudják kiszolgálni. A városrendezésben tudatos központi területre van szükség, ahol a meglévő és az új vállalkozások korszerű körülmények között tudják folytatni tevékenységeiket, így közös erővel vonzzák be a település és akár a környező városok lakóit. 150

2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS 2.4. Társadalom Társadalom alakulása 2.4.1. Demográfia Lakosok száma (Önkormányzat, 2007) 15 481,00 Ffi/nő arány (2007) 1,048 Lakosság növekedés (20012007) 27,00% Város területe/km2 (Önkormányzat 2006) 9,12 Belterület (Önkormányzat 2006) 5,3 Népsűrűség fő/km2 (KSH 2001 ) 1 697,00 Öregedési index (KSH 2001 ) 58,00% Természetes szaporodás/1000 lakos (KSH 2001 ) 1,4 Vándorlási különbözet/1000 lakos (KSH 2001 ) 37 Szigethalom város területe 9,12 km 2, amelyből a belterület 5,3 km 2 t, népessége az első írásos adat szerint (1870ben) 51 fő, mely az évek folyamán egyre növekedett. Ugrásszerű növekedésre az 1970 es évektől került sor. Szigethalom lélekszáma állandó növekedése egy olyan település képét rajzolja elénk, amely immár 30 éve töretlen népszerűségnek örvend, mint lakóhely. 2007. január 1jén 15.481 fő állandó lakossal rendelkezett a település, ami 27%os növekedés 2001hez képest A népsűrűség 2007ben 1.697 fő/km 2 volt, mely az óta a lakosság számának növekedésével együtt nőtt. Szigethalom a növekvő lélekszámú települések közé tartozik. Ezt nemcsak az országban igen ritka természetes növekvő szaporodás okozza, hanem hogy Szigethalmot többen választják lakóhelyül, mint ahányan elhagyják. Szintén 2002es hivatalos adat a természetes szaporodás +1,4es és a vándorlási különbözet +37es értéke. Az aktív korúak változatlan aránya mellett az elmúlt években minimális csökkenés figyelhető meg a 0 14 éves korosztályból a 60 éves és idősebb korosztály javára. Ettől függetlenül Szigethalom korszerkezetére nem az elöregedés jellemző, az aktív korúak igen magas aránya tükrözi a település fiatalos voltát (70,9%; KSH 2007.01.01.). 151

2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS Forrás: Önkormányzat 29 éves 30 éves 31 éves 32 éves 33 éves 34 éves 35 éves 36 éves 37 éves 38 éves 1979 1978 1977 1976 1975 1974 1973 1972 1971 1970 351 347 347 402 463 426 335 314 285 311 Jól megfigyelhető, hogy a településen leggyakoribb korosztályok a 30as korúakból kerülnek ki. (2007 önkormányzati forrás) Forrás: KSH Mint azt a fenti diagramról leolvashatjuk, Szigethalom város lakónépessége 2000 és 2007 között csaknem 4000 fővel gyarapodott. Ugyan ezt a tendenciát figyelhetjük meg a természetes szaporodás adatainak azonos időszakra vetített alakulása során is. Ennek oka, hogy az egyes években a halálozások száma kevesebb, mint az élve születések száma, 2007ben több mint 50%kal. Ez a tendencia pontosan az ellenkezője a Magyarországos átlagnak. 152

2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS Forrás: KSH Forrás: KSH 2.4.2. Foglalkoztatottság A településen az aktív keresők aránya az összlakossághoz viszonyítva, azaz a foglalkoztatottság közel 40%a, ami elmarad az európai viszonylatban egyébként sem túl magas magyar átlagtól. Az arány ugyanakkor nem jelenti azt, hogy Szigethalom magas munkanélküliségi rátával küzd, hiszen a főváros közelsége kedvező munkalehetőségeket kínál a város és a térség lakóinak. Bizonyítandó, hogy Szigethalmon élő regisztrált munkanélküliek aránya az aktív keresőkhöz viszonyítva csak 3% körül mozog, ami az országos átlaghoz képest rendkívül kedvező. 153

2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS Munkanélküliség alakulása 20032007 között (KSH) Munkanélküliség (Önkormányzat 2007 ) Összesen Munkanélküliek száma a településen 208 Ebből tartósan munkanélküli 21 Rendszeres szociális segélyben részesülők száma 31 Hány gyermek után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi támogatást? 529 Azon gyermekek száma, akiknek a szülei nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükről 105 Azon gyermekek száma, akiknek a szülei 8 általánosnál magasabb iskolai végzettségről nyilatkoztak Nincs adat Azon gyermekek száma, akinek szülei nem nyilatkoztak Nincs adat ebből 154

2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS 2.4.3. Népességvándorlás (KSH 2001 ) Az alábbi adatok azt mutatják, mennyire jellemzőek és milyen típusúak a bevándorlások a településen. A települési helyzetet bemutató számok a következő logikát követik: (2007 KSH) 1 = Egyáltalán nem jellemző 5=Nagyon nagymértékben jellemző Közeli településekről 2 Közeli városból 3 Távolabbi településekről 2 Távolabbi városokból 3 Megyeszékhelyről 4 Budapestről 4 Külföldről 2 A városba érkező új lakosok elsősorban a közelebbi településekről, illetve Budapestről érkeznek. Ennek oka, hogy a település területén, elsősorban a külső területeken, a Budapesti helyzethez viszonyítva igen alacsonyak az ingatlanárak. Elvándorlás (1: nem jellemző; 5: nagyon jellemző) Közeli településekre 2 Közeli városba 2 Távolabbi településekre 3 Távolabbi városokba 2 Megyeszékhelyre 2 Budapestre 2 Külföldre 2 Népmozgalom számokban Élve születés Halálozás Term. Szaporodás Vándorlási különbözet Budapest 91 947 141 741 49 794 49 658 Agglomerációs övezet 46 095 45 565 530 79 603 Város 30 605 31 362 757 44 476 Község 15 490 14 203 1 287 35 127 Agglomeráció összesen 138 042 187 306 49 264 29 945 Az elvándorlás jól látható, hogy nem jellemző, ezáltal nem csökkenti a lakosság számot. 155

2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS 2.4.4. Ingázás Szigethalom foglalkoztatott lakosságának több mint ¾ e (3391 fő, KSH, 2001 ) más településekre jár dolgozni, melyből Budapestre összesen 1821 fő (KSH) jár minden nap. A Budapestre ingázó foglalkoztatottak 50% vagy érettségivel és/vagy felsőfokú papírral rendelkezik. A szomszédos településekre ingázók száma a budapestihez képest közel fele. Szigethalmi foglalkoztatottak megoszlása ingázás szerint (KSH, 2001') Helyben lakó foglalkoztatott Ebből Más településről bejáró Helyben foglalkoztatott összesen Lakóhelyén dolgozó Más településre járó Budapestre bejáró 4601 1210 3391 1821 704 1914 Szigethalom, illetve az agglomeráció lakóinak ingázását két féle módon lehet értelmezni. a) A település a főváros agglomerációjában van, ezért nagyon sokan a főváros közelsége miatt költöznek a térségbe. A lakók zöme a fővárosban dolgozik, hiszen a munkalehetőségek kínálata sokkal szélesebb és nagyobb, de ugyanakkor egy nyugodtabb környezetet kíván lakóhelyéül megválasztani. Ezek az emberek alapvetően nem belekényszerülnek az ingázásba, hanem ez saját választásuk. A megfelelő munkahelyek létrehozásával, a vállalkozások ösztönzésével ez a folyamat redukálható, mely mind a lakók, mind pedig a városvezetés közös érdeke. b) A rendszerváltás előtti években a városban működött a Csepel Autógyár és a Tököli repülőgépgyár, melyek foglalkoztatottsága magas volt. A gyárak megszűnésével rengeteg munkanélküli szabadult fel és a térség egyéb munkalehetőség hiányában nem tudta felszívni az aktív dolgozókat. A fent említett okokból adódik, hogy a településen, térségben élő aktív dolgozók jelentős része ingázik. a településen jelenleg üzemelő vállalkozások még mindig nem képesek felszívni a jelenlévő aktív dolgozók számát. A térségben működő vállalkozások nagy része családi vállalkozás, mely nem rendelkezik jelentős munkaerőkereslettel illetve számos nagyobb multinacionális cég üzemel, melyek jelentős munkaerőt képesek foglalkoztatni. Szigethalom gazdasági programja pontosan ezt a jelenséget kívánja csökkenteni a turisztikai, gazdasági infrastruktúra megteremtésével. 156

2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS 2.4.5. Iskolázottság A 6070es években Szigethalomra betelepülők, és itt lakók jobbára 8 általánossal, vagy szakmunkásképzővel rendelkeztek, mivel az ő tudásuk elég volt az elhelyezkedéshez, a környező gyárak felszívták a munkaerőt. A 90es évek hozta változást követően ez a réteg vált munkanélkülivé, majd eladva házát visszaköltözött vidékre, vagy a fővárosban próbált munkát találni. A házukat megvásárlók Budapestről települtek ki, az iskolázottabb réteget képviselve, amivel magyarázható a középfokú és felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának 90es évek óta történő megduplázódása. A város lakói az elmúlt 20 évben közel megduplázódtak, mely tendencia a város népszerűségének köszönhetően tovább folytatódik. Jövedelmi viszonyok (KSH, 2007) Egy adófizetőre jutó személyi jövedelemadóalapot képező jövedelem/ft 1 491 000 Egy állandólakosra jutó személyi jövedelemadóalapot képező jövedelem/ft 621 000 A városban működő társadalmi és civil szerveződések a 2.6.4. Kulturális intézmények, szervezetek fejezetben olvasható. Összegzés Szigethalom lakossága az országos tendenciákkal ellentétben növekszik (évi kb. 6800 fő), köszönhetően a város jellegének, ugyanakkor ebből a kertvárosias alvóváros jellegből adódik az ingázás, mint jelenség, mely jellemző a térség egészére. A lakosság korösszetételt tekintve szintén eltér az országos átlagtól, a gyermekkorúak aránya magasabb. Iskolázottság tekintetében is megváltozott a népesség szerkezetének összetétele. 157

2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS 2.5. Települési Környezet 2.5.1. Környezeti állapot bemutatása Forrás: A Budapesti Agglomeráció Területrendezési tervéről szóló 2005. LXIV. Tv. 3/2/2 számú melléklete Térségi Övezeti Terv, A fenti ábra jól szemlélteti, hogy a település keleti részén, a Dunamentén, valamint déli, Tököllel határos részén ökológiai zöldfolyosó található. 158

2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS 2.5.1.1. Természetvédelem és tájvédelem, a települési környezet védelme Szigethalom területén az egész RáckeveiSoroksáriDunaágon kívül (45/2006 (XII.8.)KvVM rendelet) csak egy helyi jelentőségű védett természeti terület található, a Gubovicsszigeti úszóláp, amit a 7/1990. (IX. 7.) Tanácsi rendelet nyilvánított védetté. Az RSD part menti területeinek beépítettsége ellenére több kis lápfolt megmaradt; jelentőségüket a természeti képződmény különlegessége és ritkasága adja. Az elmúlt években az önkormányzat jelentős erőfeszítések árán felszámolta és rekultiválta az illegális hulladéklerakó területeket (a szemétszállítás teljes körű és jól szervezett), jelenleg mindössze szerves hulladékokat (lekaszált fű, falevél) szoktak elhelyezni illegálisan, többnyire az erdőkben. A települési környezetvédelem és környezetminőség javításának legfontosabb feladatai közé tartozik a folyékony és szilárd hulladék elszállításának, elhelyezésének és kezelésének megnyugtató rendezésén kívül a levegő tisztaságának védelme, a zaj és rezgésártalmak elleni védelem, valamint a zöldterületek fejlesztése. Levegőtisztaságvédelem A Szigethalmon működő ipari telephelyek légszennyezőanyag kibocsátása nem számottevő, a szennyezőanyagok zömmel a hőenergiatermelésből származnak. Ezek mennyisége nem haladja meg a kibocsátási határértéket, és nem okoznak jelentős szennyezést. A gázellátási program eredményeként a településen jelentős mértékben csökkent a kénszármazékok és a szilárd légszennyező anyag (korom, pernye) kibocsátása ugyanakkor téli napokon a nem megfelelő hőszigetelési technika és a légköri viszonyok miatt ún. városi hősziget jelenhet meg időnként. A környező ipari területekről és egyéb üzemekből (Budapest, Százhalombatta, Szigetszentmiklós, Tököl, Dunaújváros) eredő levegőszennyezés gyakran eljut Szigethalomra is, bár az elmúlt években a termelés visszaesésével és új levegőtisztítási technológiák alkalmazásának köszönhetően a légszennyezéskibocsátás is csökkent. Ugyanakkor a Taksonyi hídra vezető Mű úton és a szomszédos területeken a meg növekedett átmenő forgalom jelentős légszennyezési terhelést okoz. Tökölön 2007. augusztus 23tól mérik a légszennyezettséget, ezért az alább közölt adatok nem teljes évre vonatkoznak. A 2007. évi légszennyezési index alapján amely éves középértékekkel számol Tökölön a kéndioxid szennyezettség a 020 μg/m3 között maradt, nitrogéndioxid tekintetében a 1632 μg/m3 értéket mérték, nitrogénoxidok 2856 μg/m3, szállópor 3240 μg/m3, benzol 02 μg/m3, szénmonoxid 01200 μg/m3, ózon 048 μg/m3 koncentrációban voltak jelen. 159

2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS A városon áthaladó 5101. jelű úton közlekedők által kifejtett szennyező hatásokat levegőimissziós számításokkal lehet alátámasztani. A levegőimissziós számításokat a tervezett fejlesztés ütemezése szerint 2010 és 2025 évekre a csepeli gerincút megépítése esetére (VELE) és a megépítés nélküli (Nélküle) állapotra a Közútkezelőtől kapott forgalmi adatokból kalkulált fajlagos emissziós értékek felhasználásával, a hazai szabványos módszer MSz 21459/281: Légszennyező anyagok transzmissziójának meghatározása, Területifelületi forrás és vonalforrás szennyező hatásának számítása szabvány szerint az út szélétől 1020 méter távolságra, átlagos napi forgalomra végeztük el. A domborzati viszonyokat és a nedves ülepedést nem vettük figyelembe. A közúti közlekedésből származó átlagos napi forgalmakra számított levegőimmissziós koncentrációk (μg/m3) a távolság (m) függvényében. ( VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2009 2013) Zaj és rezgésártalmak elleni védelem Szigethalom lakóterületen, illetve annak közelében jelentős kibocsátású iparigazdasági telephely és szórakozóhely nem működik. Zajterhelést csak a közlekedés okoz: közúti viszonylatban a Mű úton átmenő közúti forgalom; a település nyugati részén a Ráckevei HÉV szerelvények elhaladásakor van egyedi zajesemény a szomszédos területeken, valamint a Tököli repülőtért használó gépek okoznak zajártalmakat, különösen a fel és leszálló irányokban. Repülési zajforráson kívüli zajterhelés: 54 dba, repülési zajjal együtt a zajterhelés: 54,3dBA. A HÉV nappali zajterhelése 62 db, az éjszakai 55dB ez utóbbi megegyezik a határértékkel, ezért ez a terhelőbb. A fejlesztések következtében nem várhatók olyan mértékű forgalmi változások, melyek a meglévő közlekedési eredetű zajterhelést jelentősen befolyásolnák. A tököli reptér által lebonyolított légi forgalom zajszintje nem éri el a kritikus pontot Szigethalom esetében. 160

2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS Vízminőség A szigethalmi Duna ág jelenleg rendkívül szennyezett, fürdésre nem alkalmas. A Környezetvédelmi Minisztérium megbízásából pályázat készült a ráckevei Duna rehabilitációjára (kotrás, iszap elhelyezés stb.) A projekt jelenleg pályázati stádiumban van és kiemeltként kezeli a minisztérium. Amennyiben a rehabilitáció sikeresen zárul, a Duna ág előtt megnyílik a lehetőség akár a turisztikai szélesebb körű kiszolgálására. Környezeti kockázatok: Környezeti károk esetében leginkább a Mű útból származó átmenő forgalom esetében beszélhetünk. A Csepel szigeti Gerinc út I. Szigethalomig terjedő szakasza várhatóan 2012 ben kerül átadásra, így a forgalom jelentősen átterelődik az új Budapestet összekötő autóútra. 2.5.1.2. Épített környezet A város szerkezete rurális, kertvárosias jellegű, meghatározó beépítési formája az egyeditelkes, oldalhatáron álló családi házas beépítés, de találkozhatunk sorházas, és néhány esetben társasházas beépítéssel is. Nagyobb összefüggő zöldfelületek Új Temetőkert: Régi Temetőkert: Sportpálya: Dísz tér: Duna parti sétány Szent István Park Rendezett, nem védett Rendezett, nem védett Megfelelő, nem védett Rendezett, nem védett Nem rendezett, nem védett Nem rendezett, nem védett A település zöldterületei, zöldfelületi intézményei és a belterülethez közvetlenül kapcsolódó települési zöldfelületek egységes rendszert képeznek. Az OTRT Szigethalomra vonatkozó kötelezettségeinek betartása között szerepel, hogy a település déli részét (erdőket) érinti az országos ökológiai hálózat övezete. 161

2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS Szigethalom belterületeinek zöldterületi aránya hozzávetőlegesen 3%, melynek nagy részét a Duna menti zöldterületek teszik ki. A területek állaga és kialakítása korszerűtlen. A zöldterületi fejlesztés a települési környezetvédelem egyik legfontosabb és legkevésbé beruházásigényes eszköze. A meglévő zöldterületek védelme mellett szükséges a belterület egészén egy fokozatosan végrehajtott, egységes utcafásítási program megvalósítása. További feladat a rendezési tervben kijelölt települési zöldterületek megfelelő színvonalú kialakítása és fenntartása. Az 573/1 hrsz.ú területen található Dísz tér csaknem teljes egészében zöldfelület. Itt található az 1848as emlékmű és az európai mérföldkő. A tértől nem messze helyezkedik el a Szent István park melynek állaga rendkívül leromlott, így a terület rehabilitációjára van szükség. A két temető közül a régebbi aktívan már nem működik. Mindkét temetőkert a Gyertyaláng Kft. kezelésében áll. A Dunaparti sétánynál található egykori tanösvény ma erősen leromlott állapotú. Nagyobb zöldfelületek, parkok a településen (önkormányzati forrás) Helyi építészetiképzőművészeti értékek (Szigethalom műemlék jellegű épülettel és helyi értékvédelmi rendelettel nem rendelkezik) 184849 emlékmű a dísztéren Szent István szobor az egészség ház előtt 162

2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS I világháborús emlékmű a régi temetőben II. világháborús elesett szovjet katonák emlékműve az új temetőben Semmelweis Ignác szobor az Egyesített Szociális Intézet területén Lélekharang a ravatalozóban Európai mérföldkő kő a dísztéren Állószobor az Egyesített Szociális Intézet területén 2.5.2. Lakásállomány A város arculata rurális, kertvárosias jellegű, meghatározó beépítési formája az egyeditelkes, oldalhatáron álló családi házas beépítés, de találkozhatunk sorházas, és néhány esetben társasházas beépítéssel is. Szigethalmon nincs nagy hagyománya a soklakásos társasházas beépítési formának, ez az attitűd összefügg azzal, hogy a településnek nincsenek tudatosan kialakított, szerkezetileg és funkcióban elkülönült egységei, központja, alközpontjai. A település viszonylag fiatal épületállományának döntő részére ma a karakterszegénység és az uniformizáltság a jellemző. A város közigazgatási határain belül közel 400 ha beépítetlen terület van. A város növekedése az elmúlt években megközelítette az évi 7800 főt, így a lakáspiac, az országos átlaghoz képest kedvező a térségben. Ez részben köszönhető a települések elhelyezkedésének illetve az ingatlan áraknak. Budapesthez viszonyítva az átlag m2 árak még így is elmaradnak. Az új építésű ingatlanokért átlagosan 240260 e. Ft/m2t kérnek. A telkek árai még ezen arányoknál is kedvezőbben 812 e. ft/m2. A Szigethalmi ingatlanok nagyobb része az 5060években épült. Az utóbbi 12 évben vált tendenciává a meglévő régi épületek bontása, helyükre új építése. A Dunapart sokáig üdülőterületként funkcionált, de az elmúlt években lakófunkciójú épületek száma drasztikusan megnőtt. Utcakép, lakóterület Duna parti utcakép 163

2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS A lakások állapota általánosságban normál, állagukat illetően rendben tartott (felújított) ingatlanok találhatóak a városban. Amelyeknek a műszaki állapota nem megfelelő, azok sorsa általában a bontás és helyükre a nagy keresettség miatt új építése a tendencia. Szigethalmi lakások jellemzői (Önkormányzat+KSH 2006') Lakásállomány 2006' (KSH) 5 074 Lakásállomány növekedése % (20012007) 119,47% Épített lakások számának növekedése (20012007) 1 011 1 Lakásra jutó lakos 3,051 Megszűnt lakások száma (20012006) 37 Az épített lakások átlagos alapterülete 86 Vállalkozás által épített lakások aránya (2006) 46,85% Természetes személy által épített lakások aránya (2006) 53,15% Értékesítés céljából épített lakások aránya (2006) 65,77% Saját használatra épített lakások aránya (2006) 34,23% 2.5.2.1. Lakásállomány növekedése és tényezői A népesség növekedésével párhuzamosan a lakásállomány is várhatóan növekedni fog a jövőben, bár az erősödő dezurbanizációs trendek szigethalmot is elérték, melynek következtében az éves újlakásépítések száma fokozatosan csökken. A budapesti agglomerációban 2007. január elején 1 millió 133 ezer lakás volt, 6,7%kal több, mint a 2001. február 1jei népszámlálás időpontjában. A fővárosban és a körülötte elterülő településgyűrűben a lakásállomány egyaránt növekedett; az övezetben nagyobb (12%), a fővárosban szerényebb (5,2%) mértékben. Az építkezéseket a népesség nagyságához viszonyítva szektoronként és a települések jogállása szerint is módosul a sorrend. Az építkezések intenzitása a déli mellett a nyugati és a keleti szektorban volt az átlagosnál nagyobb. Szigethalom lakásállománya is folyamatosan növekszik, ugyanakkor a lakásépítések tendenciája csökken. A 2000es évek első harmadában kiugróan megnőtt az egy év alatt épített lakások száma, mely 2003ban majdnem elérte a 250et, ami a város méretéhez képest igen nagy számnak mondható. A gyors lökésszerű fellendülés ugyanakkor igen hamar csökkenni kezdett, mint ahogy ezt a lenti grafikon is ábrázolja. A változás nagymértékben a hitelkonstrukciók megváltozásához 164

2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS vezet vissza, így már 2004ban is csak alig 150 db új lakás épült a városban, míg 2007ben ez a szám a 100at sem érte el, ami a 2003as csúcs kevesebb, mint fele. Forrás: KSH A rendszerváltás óta összesen 1297 új lakás épült és mindösszesen 30 szűnt meg. A lakásszám növekedés mellett egyfajta szerkezeti átalakulás is megfigyelhető az elmúlt néhány évben, az újonnan épített lakások körében. Felszereltségüket tekintve az újépítésű lakások komfortosabbak lettek: A lakások összetétele a többszobás jelleg felé tolódott el, az 1 és 2 szobás lakások száma fokozatosan csökkent a 4 és többszobás lakások javára, míg a 3 szobás már komfortosnak nevezhető lakások száma az elmúlt 15 évben stagnált Csatornázottság tekintetében is szintén pozitív irányba való előrelépést tapasztalható az újonnan épített lakások tekintetében, a lakások csaknem 100%a lefedettség Hasonló a tendencia a gázellátottság tekintetében is, a lakások több mint 96%a használja ezt az energiaforrást Lakásállomány Lakásállomány lakásépítés 2001 2007 (Forrás: KSH) 2001 2006. évi átlag 2007. 2001. Száz lakásra Épített lakás Száz épített február 1jei lakásra jutó Tízezer Épített 01.jan százalékában jutó lakos, 2001 2006 megszűnt lakosra jutó átlagos lakások 2007. január lakás épített lakás alapterülete m² 4 989 121,1% 310 922 4 112 86 165

2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS Forrás: KSH 2.5.2.2. Lakásépítés módjai A magyarországi tendenciáknak megfelelően a lakásigények kielégítésének jelenleg egyetlen reális módja jellemzően Szigethalmon is a magánerős forma. Bár az utóbbi években országosan megfigyelhető jelenség, hogy a gazdaság megerősödésével párhuzamosan az ingatlanfejlesztésben érdekelt vállalkozások is egyre inkább bekapcsolódnak a lakóterületek megvalósításába. Emiatt fokozatosan hosszabb távon remélhetőleg háttérbe szorulhat majd a lakásépítésekben a házilagos kivitelezés. A település jelenlegi központi, belterületén lévő lakóterületein a fizetőképes igények növekedésével párhuzamosan ugyan egyre csökken a lakásépítési tartalék, de főképp a belterület DKi részén kialakult telekstruktúrának köszönhetően elvileg még mindig nagy területek állnak rendelkezésre az esetleges telekmegosztások számára. Az elmúlt években épített lakások, vállalkozások és magánszemélyek kivitelezésében történt illetve átadásuk után értékesítési célból piacra bocsátották őket, vagy az építtető saját használatba vette. A 20012003as intervallumban az újonnan épített lakások számának nagy részét a magánszemélyek által épített lakások tették ki, ezzel párhuzamosan alakult az értékesítési célból illetve magánhasználatra épített lakások száma is. Mint láthatjuk 2004től kezdve az újonnan épített lakások állományából egyre nagyobb hányadot képviselt a vállalkozások által épített lakások száma. 166

2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS Új építésű lakópark a lakó és külterület határán 2007ben a vállalkozások által épített lakások száma csaknem 5szöröse volt a magánszemélyek által épített lakások számának. Így 2005 félévtől az értékesítési célból és saját használatra épített lakások aránya is megváltozott. Jelentős mértékben több lakást építettek értékesítési célból. Forrás: KSH Forrás: KSH 167

2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS 2.5.2.3. Önkormányzat politikája A jelenlegi lakóterületen élő népesség lakásigényét mennyiségileg a jelenlegi lakásállomány kielégíti, de a gazdasági helyzet javulásával párhuzamosan minőségileg, komfortosságát, méretét tekintve már feszültségekre lehet számítani. A belterületi "tartalékok" és ütemezetten a fejlesztési területek együtt lesznek hivatottak majd a várhatóan a településre beáramló népesség befogadására. Az új otthont építőket ösztönözni kell a minél korszerűbb, és komfortosabb lakóépületek építésére. Az önkormányzat alapvető szándéka, hogy a meglévő lakóterületek jellemzően a korábbi időszakban kialakult állapotra szervesen ráépülve, drasztikus változások nélkül, szabályozott keretek között fejlődjenek tovább (fokozatos szerves urbanizáció révén) kertvárosias beépítésű lakóterületként. A lakosság és a lakásállomány ilyen arányú növekedése mellett szükségszerűvé vált egy városközpont kialakítása ahol a lakónegyedek mellett kisebbnagyobb üzlethelységek, irodák, a felnőttek és a gyermekek számára szabadidős és sporttevékenységeknek otthont adó létesítmények, valamint az itt élő fiataloknak kulturált szórakozási lehetőséget biztosító és az egészséges életmód megteremtésének lehetőségét kínáló létesítmények és meghatározott számú lakás kialakítása a cél. 2.5.3. Hulladékgazdálkodás 2.5.3.1. Hulladékfeldolgozás A településen a lakosok által termelt hulladék mennyisége 2008 évben hagyományos módon gyűjtve, a szelektív gyűjtéssel (357,042 t) és lomtalanítással (281,18 t) összesen 4403 tonna volt (kb. 0,26 t/fő/év). Figyelembe véve a betelepülők növekedését 2008 végére a lakosság száma megközelítette a 17 ezer főt ez az egy főre jutó hulladékmennyiség csökkenését jelenti a 2005ben számított 0,29 t/fő/év mennyiséghez képest, ami a keletkezett összes hulladék jelentős növekedésével együtt is sikeresnek mondható. A környezetszennyezési problémák, és nem utolsó sorban a saját vízbázis védelme miatt a település kiépítette szennyvízcsatorna hálózatát. Szigethalom lakásállományának 100%a rendelkezik vezetékes ivóvízzel, üzemeltetését az önkormányzati tulajdonú SZIKÖ (Szigethalom Közmű Építő és Üzemeltető) Kht. végzi. A település szennyvízcsatorna hálózata is közel 100%osan kiépített, és a bevezetésre került talajterhelési díjnak köszönhetően a szennyvízelvezető csatornahálózatra csatlakozott háztartások száma is meg növekedett, aránya 90% felettinek tekinthető. A 168

2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS rácsatlakozások növekedésével arányosan tovább csökken a szippantott települési folyékony hulladék mennyisége. A Szikő Kht. által begyűjtött folyékony hulladék ártalmatlanítása a Tököli Szennyvíztisztító Telepen valósul meg. A lakosságnál keletkező szennyvíz a Tököli Szennyvíztisztító Telepre kerül, ahol mechanikai és biológiai tisztítási fokozatokkal tisztítják meg. Az eleveniszapos eljárással megtisztított szennyvíz befogadója a Duna, melynek vízminőségi kategóriája V/1. A tisztítás során keletkezett szennyvíziszapot stabilizált, víztelenített, állapotban a KOMTRANS Kft. viszi el további ártalmatlanítás céljából. Folyékony hulladék és szennyvíziszap (Forrás: Önkormányzat) 2004 2005 Települési folyékony hulladék (m 3 )* 259 405 Kommunális szennyvíziszap (m 3 )** 427,1 356,9 Összesen (m 3 ) 686,1 761,9 Belterületen a kommunális hulladék gyűjtése és elszállítása szervezett formában történik. A hulladékot az ARIES Kft. (Szigetszentmiklós) szállítja el. A településen évente keletkező ipari, mezőgazdasági és szolgáltató tevékenységből származó termelési veszélyes hulladék mennyisége jelentéktelen. Szigethalom város közigazgatási területén a települési szilárd hulladékkezelés közszolgáltatói tevékenységet az ARIES Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. látja el. A lakossági szilárdhulladék szállítás heti egy alkalommal történik. A begyűjtött lakossági hulladék a szigetszentmiklósi átrakó állomásra kerül, ahonnan a RumpoldBicske Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. szállítja el bicskei regionális hulladéklerakójára ártalmatlanítás céljából. Hulladék 2008 Lakossági kommunális hulladék (t/év) 3690,114 Közületi és gazdálkodási jellegű hulladék (t/év) 630,666 Építésibontási hulladékok és egyéb ipari hulladékok 23,93 Lom hulladék 281,18 Kerti hulladék 151,71 Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok n.a. Összesen (t) 4777,6 Hulladék szelektív (2008 önkormányzat) Szelektíven gyűjtött mennyiség (t/év) Papír és kartoncsomagolási hulladék 91,27 Műanyag csomagolási hulladék 105,79 Üvegcsomagolási hulladék 51,14 Fém csomagolási hulladék 3,28 Egyéb kevert csomagolási hulladék 29,41 Összesen 280,89 169

2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS A begyűjtött települési szilárd hulladékok lerakási arányainak csökkentését és a hulladékok újrahasznosítási arányának növelését törvényi kötelezettség is előírja. Mivel a település 2004ben pályázati úton támogatást nyert 14 db szelektív hulladékgyűjtő sziget és egy szelektív hulladékszállításra alkalmas célgép megvásárlására, a szelektív gyűjtési rendszer kiépítése még 2005 nyarán megvalósult. A begyűjtött anyagok az Aries Kft. Szigetszentmiklós telephelyére kerülnek, ahol kézi válogatás és bálázás történik. A szelektív csomagolóanyagok begyűjtését és hasznosítását az ÖkoPannon Kht. koordinálja a közszolgáltatóval megkötött szerződés alapján. Egyrészt a lakosság növekedése miatt, másrészt a fellépő igény miatt szükségszerű további gyűjtőpontok kialakítása, ugyanakkor hangsúlyozni kell a társadalmi környezetvédelem fontosságát, melynek következtében a település egyes intézményei és szervezetei lehetővé teszik a lakosság részére néhány hasznosítható vagy veszélyes hulladék leadását, valamint gondoskodnak azok megfelelő kezeléséről is. A település oktatási intézményei pl. a Duparec Kft. együttműködésével külön konténerben gyűjtik a diákok a papír hulladékot, valamint a Szent István Általános Iskolában az Aries Kft. jóvoltából kihelyezésre került egyegy szelektív gyűjtőkonténer a diákok által összegyűjtött iskolatej műanyag poharai számára. A város gyógyszertárában pedig leadhatók a lejárt szavatosságú gyógyszerek és gyógy készítmények a Recyclomed Kht. jóvoltából. 2006 májusában, 12 intézményben került kihelyezésre speciális gyűjtőedény a szárazelemek és akkumulátorok gyűjtésére, mely azóta további 3 gyűjtőhellyel bővül4. A begyűjtött veszélyes hulladék elszállításáról és ártalmatlanításáról a Rebat Kht. gondoskodik. 2.5.3.2. Elért eredmények (20042006) Hatékony hulladékgazdálkodást elősegítő kapcsolatrendszer kiépítése A kommunális hulladék begyűjtési és szállítási rendszer optimalizálása alapmennyiségek és alapdíjak meghatározásával A szelektív hulladékgyűjtés sikeres bevezetése és üzemeltetése A háztól való szelektív gyűjtés sikeres bevezetése a PET palackok begyűjtésével A szárazelemek és akkumulátorok leadási lehetőségének megteremtése a város intézményeiben A lejárt gyógyszerek és csomagolóanyagainak gyűjtése a gyógyszertárban A környezetvédelmi oktatás és tájékoztatás feltételeinek megteremtése az ÖkoPannon és az Aries Kft. együttműködésével Az elektronikai hulladékok folyamatos gyűjtése kihelyezett konténerben és a partnercég telephelyén 170

2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS 2.5.3.3. Fejlesztendő területek Szigethalmon az építésből és bontásból visszamaradt hulladékok hasznosítása nem megoldott. Ezek a hulladékok kommunális hulladéklerakóra kerülnek, rosszabb esetben illegálisan lerakva terhelik a környezetet (ezek ellen a mai napig folyik a küzdelem). A lerakandó inert hulladék mennyiségének csökkentése egyedül a feldolgozói, hasznosítói kapacitás növelésével lehetséges. 2.5.4. Közlekedés 2.5.4.1. Szigethalom kapcsolatai Szigethalom közlekedési kapcsolatai kiépítettek és funkcionálisak, de állapotuk nem megfelelő, terhelhetősége telített, hiszen a településen található a fővárossal és a szigeti településekkel összeköttetést biztosító tömegközlekedési eszközök csomópontja. A város autóbusszal Csepelről 30, a Ráckevei HÉV közvágóhídi végállomásától 40 perc alatt elérthető, az Alföld és az 51es út felé a Taksonyi híd biztosítja az összeköttetést. Az 5101 sz. út, a ráckevei kistérség közúti közlekedésében jelentős szerepet tölt be (Halásztelek illetve Tököl irányába), a 51101 sz. út Szigetszentmiklós felé vezet és az 51104 sz. út (Mű út) a Taksonyi hídon keresztül fut tovább. Ez utóbbi a környezetét kiszolgáló jellege és a környezetére gyakorolt jelentős zaj, rezgés és légszennyezési hatások miatt a jelenlegihez képest nagyobb mértékben nem terhelhető. Az úthálózat ugyanakkor viszonylag szűk, a fejlesztések ezt fogják kiváltani: hosszú ideje készülnek az ún. szigeti gerincút tervei, mely a település nyugati és déli részén fog majd elhaladni, emellett az 51104 sz. úton várhatók komolyabb forgalomtechnikai beruházások (szélesítés, jelzőlámpás kereszteződések, körforgalmak). Szigethalom az utóbbi idő úthálózat fejlesztései után jó közlekedés földrajzi helyzetben van. Az M0 (ábra: zöld, piros: Szigethalom bevezető út) autópálya és az 51. sz. főút új nyomvonalának közelsége közúton jól megközelíthetővé teszi a települést. A nagyközség forgalmának döntő része északról érkezik. A három meglévő kapcsolat mindegyike fontos a településnek, mert mindegyik az M0 valamelyik csomópontjához csatlakozik, de egyúttal a főváros felé is biztosítják a kapcsolatot. A községet 240 autóbusz járatpár érinti, különböző helységek irányában, illetve helyi járatban. A településen autóbuszpályaudvar és autóbuszgarázs is található. A községen áthalad a Budapest VágóhídRáckeve HÉV vonal, mely két megállóhelye közvetlenül érinti a települést. A napi vonatpárok száma 39. 171

2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS 51104 sz. út (Mű út) M0 összeköttetés A település belső, lakóterületi úthálózata keskeny, néhány területen burkolatlan, de nem jellemző; az utcahálózatok szabályos volta ugyanakkor lehetővé teszi az egyirányúsított rendszer bevezetését, mely a megnövekedett forgalom szabályozásához elengedhetetlen. A HÉV vonalon területi igénnyel járó fejlesztés nem várható a város területén, ezért a jelenlegi terület bővítése nem szükséges. A készülő Csepelszigeti kerékpárúthálózat Szigethalmot is érinteni fogja, ami további, a szabadidő eltöltésével kapcsolatos fejlesztéseket vonhat maga után. A település vízi útja az RSD, ám azon a 172

2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS menetrendszerinti személy (és teher) szállítás évekkel ezelőtt megszűnt, ma már csak a vízitúrázók használják. A településen három db buszjárat (jobb ábra) közlekedik félóránként, melyek egységesen a teljes település főútvonalát lefedik. A város és a térséget összekötő Mű úton további térségi járatok működnek összekötve Szigethalmot a környező településekkel. Szigethalmon két megállója is van a Ráckevei HÉVnek, mely Budapestet köti össze a sziget lakóival. A szigethalmi HÉV megállóval kapcsolatban az önkormányzat pályázatot nyújtott be rehabilitáció céljából 2009 ben. Az úthálózat teljes hossza 78,7 km, amelyből 71,4 km önkormányzati (városi) és 7,3 km állami kezelésben van. Az elmúlt évek folyamatos közmű fejlesztése (gáz, víz, telefon, csatorna) folytán az utak felújításra szorultak. A településen 1990 előtt nagyon kevés aszfaltos út volt. A közműberuházásokkal együtt készültek el, lettek felújítva a meglévő aszfalt utak. Ezek többsége jó minőségű. A teljes közművesítés befejeztével legfőbb feladat az úthálózat fejlesztése. A városi utak többsége 2004 2006 között kapott szilárd (aszfalt) burkolatot. Ezért állapotuk, felületük lényegesen jobb az állami kezelésű utakénál, amelyeknél helyenként repedt, töredezett és hiányos a burkolat, főként az úttest és az útpadka találkozásánál. Az állami tulajdonu Mű utat 2009ben újította fel a kezelő Magyar Közút Kht. További úthibaként említhető a nyomvályúsodás és felgyűrődés, az utak keskenysége és a járdák hiánya. A város belterületi része szinte teljes egészében lefedett burkolattal, az újabb városrészeknél fokozatos a kialakítás. A járdák aránya az utakhoz képest rendkívül alacsony. Hozzávetőlegesen az utak szegélyének 10%át fedi járdaszegély, leginkább a településközponti, vagyis a legöregebb utcák mentén, illetve az újabb lakónegyedek mentén ahol a befektetők magukra vállalták a burkolatok kialakítását. 2007ben elkészült a közlekedési koncepció, melyhez az önkormányzat 6 millió Ftot különített el évente, mely forrás remélhetőleg pályázati támogatásokból gyarapodhat. Jelentősebb útfejlesztések: Útburkolatok, zöldterületek kialakítása. Elsődleges szempont, hogy a tervezett városközpont területén minél több zöld terület maradjon. A közterületeken elhelyezett sétálók és járdák úgy kerülnek kialakításra, hogy a környező utcákról, buszmegállókból, parkolóból a városközpont minden intézménye egyszerűen megközelíthető legyen. A Tervek közt szerepel sétáló és kerékpárút kiépítése is, mely a Thököly utcáról nyílva keresztül szelné a központot és a későbbiek folyamán elvihető lenne egészen a HÉV vonaláig a Déryné utcán keresztül. A városközpont megvalósulásával megnövekedett forgalommal lehet számolni, mely forgalomtechnikai eszközökkel (csökkentett forgalmi utak, egyirányúsítás stb.) kezelhetővé válik. 173

2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS 2.5.4.2. Tervezett nagyobb útfejlesztések Gerincút: (ábra) A Csepelszigeti gerincút létesítésének elképzelése már az 1930as években indult, de tervezési szintig a 2004es évben jutott el. A sziget forgalmának fővárosba történő bevezetése, illetve az 1980as évek végén létesült M0 autóútra csatlakozása Szigetszentmiklós 1994ben elfogadott településszerkezeti tervén szerepelt. A legújabb tervek szerint a szakasz a Szigetszentmiklós M0 Lórév szakasz I. ütemeként, a Szigethalmot érintő és az I. ütemet lezáró 5 csomópontban (körforgalom) végződne. Szigethalmot a jelenleg külterület mezőgazdasági övezetként nyilvántartott, de a későbbiekben Gksz, GIP övezeti besorolású területtel lenne kapcsolatban. Csepel szigeti Gerinc út 174

2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS Dunai közlekedés: Jelenleg nincs vízi közlekedés a Duna ezen szakaszán a vízállás és egyéb környezeti körülmények miatt. A Duna menti terület, üdülésvízisport tekintetében meghatározó szerepű, amennyiben a Duna ág rehabilitációjára kerül a sor, mely jelenleg pályázati szinten van. Duna parti sétány: Az önkormányzat közép és hosszú távú stratégiájában szerepel a Duna part menti sétány felújítása, kialakítása. Jelentősen növelné a városba látogató turisták számát, hiszen az itt húzódó Duna szakasz természeti értékekben gazdag. A városvezetés a városközpont forgalmának növekedésével parkolóhelyeket tervez kialakítani az intézményi területeken, illetve át kívánja strukturálni a központhoz bevezető utcák közlekedését. 2.5.4.3. Egyéb infrastruktúra A településen 3 db bankautomata (OTP, Takarékszövetkezet), illetve 2 db pénzintézet működik: egy Postabank fiók (Szigethalmon működő postai kirendeltség) és a Kis Dunamenti Takarékszövetkezet. Szigethalom autótulajdonosainak igényét két üzemanyagtöltő állomás elégíti ki, illetve, ha ezek színvonalával nincsenek megelégedve, 2 kmes körzetben, a közigazgatási határon kívül is üzemel 2 db töltőállomás. A település csapadékvízelvezető rendszere helyenként kiépítésre, felújításra és minden esetben karbantartásra szorul. 2.5.5. A meglévő közműhálózat értékelése A falu fejlődése a XX. század utolsó évtizedére felgyorsult. Az első komoly beruházás a vezetékes gáz kiépítése volt. A 90es évek elejéig a településen csak a villamos energia és a vezetékes vízellátás jelentette a közműellátást. Ezután 1991ben a vezetékes vízellátás valósult meg, majd következő lépés az infrastrukturális beruházásoknál, 1996ban a csatornázásra történő társulás létrehozása volt, Szigethalom Vízgazdálkodási Társulat néven. 2002. év végén a település teljes egészében csatornázottá vált. A szennyvizet a Tököli szennyvíztisztító telepre vezetik. A Duna melletti üdülőrész fejlődése független volt a faluétól. Itt az 1980as évek elején ivóvíztársulást hoztak létre, s aszfalt utak is épültek. A területre a gázt 1994ben vezették be. A városrész 175

2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS csatornahálózata a település csatornahálózatának kiépítésével együtt történt, utolsó ütemben, mellyel a KisDuna szennyezettsége is csökkent. 19951996ban a településen elkészült a vezetékes telefonhálózat. 2006. évtől a PRTelecom beruházásában teljes körű kábeltv szolgáltatás található a városban. A szélessávú internetet a kábeltv és az Invitel telefontársaság is szolgáltatja. A település közműellátása az utóbbi évtizedben sokat fejlődött, ma már a jól közművesített települések közé tartozik, de azért abban még jelenleg is találhatók hiányosságok. A felszíni vízrendezés nem tekinthető korszerűnek. A településre jellemző a nyílt árkos csapadékvíz elvezetés, amellyel az urbanizálódási igény, a növekvő számú személygépkocsi állomány figyelembe vételével egyre kevésbé elégíthető ki. A felszíni vízrendezés fontosságát a település szigeten való elhelyezkedése is különösen indokolja. Szigethalom közműellátottsága megfelelő a rendelkezésre álló legutolsó 2004. január 1.i állapotot rögzítő statisztikai nyilvántartás szerint: Közműellátottság 2004 (önkormányzat, KSH) vezetékes ivóvíz ellátottság 99,40% közcsatorna ellátottság (szennyvízelvezetés) 99% földgáz ellátottság 96,10% villamos energia ellátottság 100% távközlési ellátottság 72,20% Az évtized elején, 3 év alatt közel 1500 lakást csatlakoztattak a város közcsatornahálózatába. Ez a nagyléptékű fejlesztési tendencia a 2003as évtől visszaesett és az utána következő 4 évben összesen csak 500 lakást csatlakoztattak a rendszerhez. Vízellátás: Szigethalmon a komfortos közműellátás legfontosabb eleme, a vezetékes ivóvíz ellátás megoldott, a vízellátó hálózat 100 %os szintre kiépítettnek tekinthető, az ivóvíz vezeték minden utcában megépült. A hálózat a Szigethalmi Önkormányzat tulajdonában van, a vízellátó hálózat üzemeltetését a szintén 100%os önkormányzati tulajdonú SZIKÖ (Szigethalom Közmű Építő és Üzemeltető) Kht. végzi. A vízellátó rendszer vízbázisa a település területén 4 kútcsoportban található 8 db. vízműkút, amelyek összes vízadó kapacitása a Vízjogi Üzemelési Engedély szerint 1200 m3/d. A valós vízfogyasztás főleg nyári csúcsfogyasztási időszakokban ennél azonban nagyobb, amit a kutakból való intenzívebb kitermeléssel, vagy pedig Tököl felőli víz átvétellel tudnak kielégíteni. A település Ráckevei Dunaág melletti üdülőterületén a vízellátó hálózat korábban épült ki, mint a 176

2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS szigethalmi ellátó hálózat. Ez a rendszer a Tököli vízellátó hálózat felöl kapja a betáplálást, a hálózat itt is 100%os szintre kiépítettnek tekinthető. Villamos energia ellátottság: A villamos energia ellátottság szintén 100%os kiépítettségű a településen. A település villamos energia ellátásának szolgáltatója a Budapesti ELMŰ Rt. A település közvilágítása szinte az egész településen a kisfeszültségű hálózat tartóoszlopaira szerelt lámpafejjel történik. Szigethalom közvilágítási hálózatát 1999. évben korszerűsítette az Önkormányzat. A hagyományos nagy áram felvételű világítótesteket korszerű, energiatakarékos lámpákra cserélték. A településre jellemző, hogy minimális mértékű a megvilágítás. Éppen csak a közlekedés biztonságát szolgálja. Földgázellátás: A település földgázellátásának szolgáltatója a TIGÁZ Rt. Az ellátottság 96% feletti szinten van. A fogyasztói igényeket közvetlen kielégítő kisnyomású gáz előállítása telkenként elhelyezett egyedi nyomásszabályozókkal megoldott. Az egyedi nyomásszabályozók általában az előkertben nyertek elhelyezést, de található ház falsíkjára szerelt nyomásszabályozó is. A helyi, egyedi nyomásszabályozótól induló kisnyomású hálózatról lehet közvetlen az igényeket kielégíteni. A település korszerű, környezetbarát termikus energiaellátása biztosítható a komplex földgázellátással. A földgáz alkalmas egyedi berendezésekkel, jól szabályozható, automatikus üzemvitelű, teljes komfortot nyújtó ellátás biztosítására. Fűtésre, használati meleg víz termelésre és főzésre egyaránt energiatakarékosan, gazdaságosan hasznosítható. Vezetékes hírközlési létesítmények: Szigethalom vezetékes távközlési ellátását jelenleg az INVITEL Rt. biztosítja, amelybe beleolvadt a korábbi üzemeltető KISDUNACOM Rt. A település jelenlegi vezetékes távközlési ellátottsága már teljes körűnek tekinthető, azaz valamennyi távközlési igény kielégített. A kedvező távközlési ellátottság ellenére célszerű nyilvános távbeszélő helyek kialakítása is. Ezt lehetőleg kereskedelmiszolgáltatási létesítményhez kapcsolódóan kellene megoldani. Továbbá a kedvező rádiótv műsorvétel érdekében az épületenként elhelyezendő antenna helyett célszerűbb a kábeltévé hálózat kiépítése. Ezt a hálózatot a vezetékes távközlési hálózattal párhuzamosan kell a járdába a föld alá elhelyezni. A lakások ellátottsága Szigethalom város lakásainak közel 100%a csatlakoztatva van az ivóvíz hálózatba. Az újonnan épített lakások mindegyikébe bevezetik az ivóvizet, sőt a régebben épült, de eddig nem csatlakoztatott lakások is sorra integrálásra kerülnek. 177

2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS Forrás: KSH A város háztartási gázfogyasztóinak száma évről évre nagyobb mértékben nő, mint az újonnan épített lakások száma, így elmondhatjuk, hogy egyre több család tér át az eddig használt szén, fa és olajtüzelésről a környezetkímélőbb gázfűtésre, illetve a propánbután gázpalackok használatáról a vezetékes gáz használatára. Forrás: KSH 178

2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS Forrás: KSH Forrás: KSH Összegzés Elmondható, hogy Szigethalom közművesítés szempontjából az agglomerációs átlag felett helyezkedik el. Ivóvíz ellátottság, földgáz és villamos energia ellátottság tekintetében a kiépítettség 100%osnak tekinthető. Kapacitásbővítésre és fejlesztésre csak további népességnövekedés esetén kell számítani. Erre a jövőben számítani lehet, hiszen Szigethalom lakossága az országos átlagtól eltérő növekedő tendenciát követ. 179

2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS 2.6. Közszolgáltatások 2.6.1. Önkormányzat felépítése 2.6.1.1. Szervezeti felépítés 2.6.1.2. Létszám Bázisérték Célérték Jelenlegi érték 2007 2008 2010 2014 Polgármesteri hivatal Városi könyvtár Városi szabadidőközpont Városgazdálkodás Összesen Munkavállalók száma 61 57 57 10 5 15 87 Felső és középvezetők száma 6 6 7 1 1 1 10 Részmunkaidős munkavállalók száma 4 4 4 2 0 3 9 Fogyatékkal élő vagy megváltozott munkaképességű munkavállalók száma 0 1 3 0 1 0 0 1 Pályakezdők száma (határozatlan munkaszerződéssel) 6 6 4 0 0 0 4 50+ munkavállalók száma (határozatlan munkaszerződéssel) 20 20 24 2 1 11 38 Környezetvédelmi megbízott 0 0 1 1 1 0 0 0 1 Esélyegyenlőségi felelős 1 1 1 1 1 0 0 0 1 Önkormányzati létszám és célérték 2009 (az adatok nem tartalmazzák a különböző alintézmények, pl. kultúrház alkalmazottainak számát, kizárólag a polgármesteri hivatalon belül dolgozók számát mutatja 2009ben megtörtént a hivatal átvilágítása és elkészült a hivatal belső fejlesztéseihez egy felmérő, értékelő és célokat megnevező anyag, mely hatékonyabb hivatali működést eredményez (Társulások és egyéb kapcsolatok a 6. Településközi Koordináció fejezet ben.) 180

2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS 2.6.1.3. Önkormányzati intézmények Az önkormányzati intézmények jellemzően az intézményi területen és környékén csoportosulnak. A turisztikai (különleges terület) területek integrációja képen az új városi bölcsőde és óvoda a település ezen határába épült. 2.6.2. Oktatás (2007 ) Az oktatási intézmények az önkormányzati költségvetésben elkülönített keretösszegből gazdálkodnak. Az önkormányzat a működésen túli további forrást támogatást nem biztosít az intézmények számára. 181

2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS 2.6.2.1. Óvoda Négyszínvirág óvoda 720 férőhelyes, 750 gyermek járt (2008/2009 es tanév adata). 2008 szeptemberére 270 fő jelentkezett összesen az óvodába, ebből 195 fő került felvételre és 75 főt kellett elutasítani. A 2009. jan. 1i statisztika alapján az itt lakó 35 éves gyermekek száma 662 fő, mely a visszatartott gyerekek számával nő, így az óvodáknak hozzávetőlegesen 800 férőhelyet kellene biztosítani a helyi lakosok számára. A többletfelvétel elsősorban abból adódik, hogy a gyermekeket sokszor nem viszik el a szülők iskolaérett korban az iskolába, hanem még az óvodában hagyják őket. Az óvodába járó gyermekek magasabb számának másik oka, hogy a szomszédos férőhelyhiányokkal küzdő településekről hozzák át a gyerekeket az itteni óvodába. Óvoda 1945től van a községben, eredetileg a Csepeli Autógyárban dolgozók gyermekeinek hozták létre. A négy telephelyen működő intézménynek felkészült óvodapedagógusai és szakemberei vannak. Az óvoda szintén pályázati lehetőségnek köszönhetően 2007ben új épülettel bővült, így összehangolva a régi és új telephelyeket már két éve folyik az óvodás korú gyermekek oktatása. Jelenleg az önkormányzati óvoda mellett működik az Angyalkert nevű magán óvoda. Itt az óvodai ellátáson kívüli pluszszolgáltatás a sóbarlang, a talpmasszázs, a jóga és a játékos angol, valamint külön konyhával, orvosi szolgálattal és logopédiával is rendelkezik. A Mű úti óvoda mellett található KRESZ park az óvodáskortól segíti a gyerekeket a közlekedési szabályok elsajátításában. A parkot 2001ben pályázati pénzből teljesen felújították, korszerűsítették, így a környéken az egyik legmodernebb közlekedési gyakorlási hely, amely a környék településeiről is fogad gyermekeket. Óvodáztatás 2007' (önkormányzat) Az új óvóda épülete Óvodai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 5 Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 608 Óvodába beíratott gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 643 Óvodába beíratott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma 14 Az óvodába be nem íratott 35 éves gyermekek száma 0 Az óvodába be nem íratott 35 éves halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma 0 Gyógypedagógiai nevelésben részesülő óvodás gyermekek száma (integráltan neveltek 0 Az élk óvodai l) gyermekcsoportok száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 25 /fő 182

2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS 2.6.2.2. Általános iskolák Szigethalmon két iskola működik, három épületben: a Szent István Általános Iskola és az 1988tól működő Gróf Széchenyi István Általános Iskola. Szigethalmon a betelepülők fiatal kora miatt nagy a gyermeklétszám. Volt olyan időszak, amikor súlyos tanterem gondok miatt 3 műszakban jártak iskolába a gyerekek, de a kétműszakos tanítás állandó volt. A gondot a második általános iskola építése és átadása oldotta meg. A Szent István Általános Iskolában működő gyógypedagógiai oktatást nem csak a településen lakók számára biztosítja az Önkormányzat, hanem a környező településekről, szakvélemény alapján beutaltaknak is helyet biztosít. A Szent István Általános Iskolában működik egy 38 fős zenekar, melyben elsősorban fúvós hangszereken játszanak a gyerekek. Előadásuk nemcsak a városi rendezvényeket színesíti, hanem számos meghívást is kapnak a környező településekről. A városban élő gyerekek a szomszédos városok középiskoláiban (Tököl, Szigetszentmiklós) tanulhatnak tovább A Szent István Általános iskola József A. u.i épületében speciális nevelési igényű gyermekek oktatási is folyik. Jelenleg 32 fő SNIs gyermeket oktatnak az intézmény szakemberei, melyből 3 fő magántanuló (két gyenge és középsúlyos értelmi fogyatékos. Zeneiskola 1995. óta működik magániskolaként, és a Szent István Általános Iskola ad neki otthont. 82 tanuló és 16 bejáró tanul itt. Az oktatás keretében célszerű megemlíteni az Egyesített Szociális Intézményben működő, egészségügyi és szociális szférában dolgozó szakdolgozók pontszerző továbbképzését. Pest megye középső, és déli régióiban a szakdolgozók számára az Egészségügyi szakdolgozók Továbbképző Intézetének felmérése alapján csak elenyésző számban voltak biztosítottak a lehetőségek továbbképzéseken való részvételre, azonban ez a MultiMed Team Orvosi, Egészségügyi Szolgáltató Kft. révén 2000ben megoldódott. Valamennyi továbbképző tanfolyam minősített, akkreditált, minisztériumi támogatással szervezett. 183

2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS Férőhely +helyek száma összesen diákok száma (2008') kihasználtság Gróf Széchenyi István Általános Iskola 672 144 816 517 63,36% Szent István Általános Iskola 672 0 672 621 92,41% Az iskolában megállapítható (2009 ), hogy nincs férőhely hiány, sőt a város további bővülését az intézmények képesek ellátni középtávon. A középiskolai oktatás a kistérségben Szigetszentmiklóson valósul meg 3 különálló intézményben. A 2007es KEHT adatok szerint az oktatási intézmények erős férőhelyhiánnyal küzdenek. Az önkormányzat az elmúlt két évben fokozatosan orvosolta a problémát: Új óvoda Iskola felújítások/bővítések (Szent István, Gróf Széchényi Általános Iskola) OM azonosító intézmény neve Szigethalom Önkormányzat 32978 Négyszínvirág Óvoda 32470 32473 Szent István Általános Iskola Gróf Széchenyi István Általános Iskola gyermek, tanulólétszám az intézményben tanulólétszám az iskolában az osztályszervezés módja szerint (csak általános iskola) Emelt szintű oktatás és/vagy Normál (általános) tanterv két tanítási nyelvű iskolai oktatás Gyógypedagógiai tagozat Összesen HH/HHH SNI Össz. HHH SNI Össz. HHH SNI Össz. HHH 593 14 2 620 32 47 378 18 14 204 6 27 7 548 12 39 502 12 35 46 4 Hátrányos helyzetű diákok aránya (önkormányzat, 2007 ) 2.6.2.3. Oktatáshoz tartozó szociális intézmény: Gyermekjóléti Szolgálat 2000ben jött létre Szigethalmon, amely 2005 év végétől a Szigethalom és Környéke Gyermekjóléti és Családsegítő szolgálatként működik. Ez Szigethalom, Dunaharaszti és Taksony településeket fogja össze. Jelenleg 13 főállású dolgozó látja el feladatait. A szolgálat jelenleg a régi parókián működik, 184

2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS melyet az önkormányzat 2008ban megvásárolt. Az épület bővítésére 2009.ben került sor Uniós pályázati támogatással. A szolgálat alapcélkitűzései az alábbiakkal egészülnek ki: Nyári intenzív tanfolyamokon segítik azokat a gyerekeket, akik évismétlés miatt esetleg iskolakerülőkké válhatnak. A pótvizsgák sikeres száma, valamint az, hogy ezen gyerekek sikeresen végzik el a nyolc osztályt arról tanúskodnak, hogy a munka eredményes. Kölyökklub létrehozása: Péntek délutánonként tartott foglalkozások, amelyeken sportjáték, manuális fejlesztés, irodalmi és zenés programok szerepelnek. Nyaranta nagyobb lélegzetű klubfoglalkozások: bográcsparti, sportverseny, kirándulás, színjátszás, disco. Speciális nevelési igényű SNI: 29 fő + 3fő magántanuló (két gyenge és egy középsúlyos értelmi fogyatékos) 2.6.2.4. Oktatási feladatok elérhetősége (önkormányzat 2007 ) Közszolgáltatások elérhetősége Közszolgáltatások Helyben Más településen db/intézmény KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI FELADATOK Óvodai nevelés X 2 Általános iskolai oktatás 14. X 2 Általános iskolai oktatás 58. X 2 Alapfokú művészetoktatás X 1 szolgáltatás ellátatlan KÖZOKTATÁSI SZAKSZOLGÁLATI FELADATOK Gyógypedagógiai tanácsadás Szigetszentmiklós Korai fejlesztés és gondozás Szigetszentmiklós Fejlesztő felkészítés X 1 Nevelési tanácsadás Szigetszentmiklós Logopédiai ellátás X 1 Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás Szigetszentmiklós Gyógytestnevelés Szigetszentmiklós GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK Gyermekjóléti szolgáltatás X 1 Bölcsőde Szigetszentmiklós 185

2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS Családi napközi X 1 Iskolai napközi X 1 Házi gyermekfelügyelet X GYERMEKJÓLÉTI SZAKELLÁTÁSOK Családok átmeneti otthona X 2.6.2.5. Az oktatási rendszer fejlesztése Oktatási, pedagógiai programok elkészítése és felülvizsgálata, továbbképzések szervezése folyamatosan működik ugyanakkor a programok fejlesztése szükséges. A korszerűtlen intézmények felújítása, szükség esetén kibővítése. A jelenlegi turisztikai terület fejlesztése már tartalmaz olyan elemeket, melyek a fiatalkorúak oktatását célozzák meg. Az EMESE Park Középkori Skanzen területén rendszere élőtörténelemoktatások folynak, melynek körét a 2010ben megépülő Tüskevár Lovagi csarnok és várudvar szélesíti majd. 2005től működik a helyi általános iskolákban, a tanulmányi eredményhez kötődő tanulmányi ösztöndíjak, melyek folyósításra kerülnek havi rendszerességgel. Részletesebben a 3.7.1.3. ASZT/Oktatás fejezetében 186

2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS 2.6.3. Egészségügy, szociális ellátás Rendszeres szociális segélyben részesülők száma 2007ben 31 fő volt, a 2009es adatok szerint mindössze 14 fő. Szigethalom Önkormányzat Egyesített Szociális Gondozási Ápolási és Egészségügyi Intézmény: Az önkormányzat 1999ben a honvédségi laktanya átalakításával megnyitotta az ápolási, valamint szociális ellátási intézményét. Ekkor három feladatot látott el: ápolási intézmény, szociális otthon, valamint idősek nappali ellátása. Feladatai fokozatosan bővültek. Többek között 2002ben megkapta az Egészségház irányítását (orvosok, fogorvosok, gyerekorvosok, védőnők), valamint 2003ban az orvosi ügyelet ellátásnak szervezését. Szintén ezen intézmény keretein belül kezdte meg működését 2008ban a Fogyatékosok Nappali Otthona és a Fogyatékos Emberek Nappali Intézménye is, mellyel egy időben szervezeti átalakuláson ment keresztül. Az intézmény kistérségi szintre emelkedett, a védőnői szolgálat működtetését pedig átadta a Szivárvány Bölcsődének. Az egyesített Intézmény, egészségügyi és szociális szolgáltatásokat biztosító intézeteket egy szervezeti egységbe integrálta, melyek közös irányítással, de külön szakmai irányelvek és szabályok alapján működnek. 2006 végén az agglomeráció területén 1261 háziorvos és 462 házi gyermekorvos praktizált, háromnegyedük a fővárosban. Egy háziorvosra és házi gyermekorvosra az agglomeráció egészében 1423 lakos jutott, azonban az orvosok átlagos leterheltsége a fővárosban és az övezetben lényegesen eltér: Budapesten a mutató értéke 1293, míg az övezetben ennél 545tel több. Az övezet szektorális tagozódása szerint a háziorvosok leterheltsége a keleti és a délkeleti szektorban a legmagasabb. Szigethalom esetében ez a mutató is az átlagosnál magasabb. Egészségház Ápolási Központ 187

2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS Egészségügyi ellátás a környező városokban 2006' (KSH) Háziorvos Házi gyermekorvos 1 Háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakos Szigethalom 6 2 1935 Tököl 4 1 1947 Szigetszentmiklós 10 6 1824 Dunavarsány 2 2 1669 2.6.3.1. Egészségház Alapellátást nyújtó egészségügyi közfeladatot ellátó intézet. Feladata az Egészségházban működő vállalkozó háziorvosok (6 fő), házi gyermekorvosok (2 fő), fogorvosok (2 fő) működéséhez szükséges, az önkormányzat által szerződésben vállalt feltételek biztosításán túl a védőnői szolgálatot, az iskolai egészségügyi ellátást, az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátást működtetni. Az Egészségházban kapott helyet a központi orvosi ügyelet, amely folyamatosan biztosítja a sürgősségi ellátást a település lakosai számára. A központi orvosi ügyelet 10 orvost és 17 egészségügyi szakdolgozót foglalkoztat. Háziorvosi szolgálat Szigethalmon a felnőtt lakosság háziorvosi ellátását 6 körzetben végzik a háziorvosok. Jelenleg a III. számú körzet betöltetlen. A háziorvosok vállalkozóként látják el területi ellátási feladatukat. Házi gyermekorvosi ellátás. A gyermekorvosi ellátás keretében a háziorvos feladata a csecsemők és kisgyermekek gyógyító megelőző alapellátása, a tanácsadás, az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok és védőoltások elvégzése. A gyermekorvosi ellátást 2 gyermekorvos látja el körzetesítés alapján. Az alapellátást végző orvosok feladatukat vállalkozó orvosként végzik váltott rendelési időben. Fogászati ellátás Szigethalmon a fogászati ellátást 2 vállalkozó fogszakorvos látja el körzetesítés alapján váltott rendelési időben. Orvosi ügyeleti ellátás 188

2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS Az alapellátás része a munkaidőn túli, illetve hétvégi és ünnepi ügyeleti ellátás biztosítása. A város ügyeleti ellátása központi ügyeleti formában történik. Ezt a feladatot 2008. március1től Dr. GON Bt. látja el. A központi ügyelet része a gyermekorvosi ügyeleti ellátás is. Körzeti védőnői szolgálat A körzeti védőnői szolgálat az egészségügyi alapellátás része, körzeti beosztás szerint működik, biztosítva az egységes, magas színvonalú preventív ellátást a nővédelem, a várandós anyák, a gyermekágyas anyák, valamint a 016 éves korú gyermekek gondozása területén. A családok romló anyagi, szociális helyzete és egészségi állapota fokozottan igényli a védőnők családgondozó tevékenységét, a családban előforduló egészségügyi, mentális és szociális veszélyeztetettség megelőzését, felismerését és a segítségnyújtást. A körzeti védőnői szolgálat 2009. augusztus 1től egy újabb körzettel bővült így Szigethalom területén 7 körzeti és 1 iskola védőnő tevékenykedik. 2.6.3.2. Ápolási Intézet Krónikus fekvőbeteg szakellátó intézet Ápolási Intézet: Feladata magas színvonalú minőségi ápolás biztosítása krónikus belgyógyászati betegségben szenvedő, agyi történésen átesett betegeknek, akiknek folyamatos ápolásra van szükségük, de nem igényelnek rendszeres orvosi felügyeletet. Az intézet 20 ággyal rendelkezik, az ellátásra szorulók korszerűen felszerelt 2, és 3 ágyas kórtermekbe kerülnek elhelyezésre. Állapotuk javulásához a nagyszámú, és magasan képzett szakdolgozók csoportja mellett, hordozható terápiás eszközök, és nem utolsó sorban az intézet parkosított környezete is hozzájárul. Ápolástgondozást nyújtó személyes gondoskodás körébe tartozó szakosított ellátást biztosító intézet Idősek Otthona: Idős emberek életkorának, egészségi állapotának megfelelő korszerű fizikális és mentális gondozása, valamint célszerű és hasznos tevékenységük megszervezése, foglalkoztatásuk biztosítása folyik. Az ellátást igénybevevők köre: nyugdíjkorhatárt betöltött személyek, akik állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel, valamint azon 18. életévét betöltött személyek, akik betegségük miatt önmagukról gondoskodni nem tudnak. Az idősek otthona által nyújtott szolgáltatásokat a helyi önkormányzat képviselőtestületének határozata alapján nem csak szigethalmi lakosok vehetik igénybe. Egyre több település érdeklődik a szerződéses ellátás igénybevételének 189

2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS lehetőségéről, amely az intézet bővítésének szükségességét is felveti. (pl. Ráckeve, Dunavarsány, Taksony, Tököl, Dunaharaszti, Halásztelek.) Szociális alap és nappali ellátást biztosító személyes gondoskodás körébe tartozó szociális intézet Gondozási Központ: a területi gondozási igények felmérése: a gondozottak egyéni és csoportos foglalkoztatásának, egyéni szükségleten alapuló fizikális, mentális és szociális gondozásának megszervezése, biztosítása, a gondozottak érdekvédelme, tanácsadás szervezése a szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás megszervezése, irányítása, ellenőrzése A fogyatékosok nappali otthona Biztosítja az ellátásra rászoruló fogyatékosoknak saját környezetükben maradása mellett a szükségleteiknek megfelelő méltóságteljes gondozást, az egyéni fejlesztőprogramokra épülő foglalkoztatást, társadalmi integrációjukat. A mozgásfogyatékosok nappali ellátásának megteremtésével a cél a családi gondozást nélkülöző kedvezőtlen szociális helyzetben élő mozgásfogyatékos személyekről való gondoskodás. A már most is működő fogyatékosak nappali otthona csak az idősek ellátását segíti, a tervezett (következő pontban bemutatásra kerülő intézmény) pedig a fiatalokét. Fogyatékos emberek nappali intézménye A fogyatékos emberek nappali intézménye az értelmi, érzékszervi, mozgásszervi, és halmozottan sérült emberek, közösségek, felkarolásában tölt majd be fontos szerepet. A hátrányos helyzetű emberek és családok támogatását, társadalmi esélyegyenlőségüket, rehabilitációs foglalkoztatásukat, érdekvédelmüket segítené. Ehhez kapcsolódóan személyi segítő szolgálat és szállító szolgálat is elindul, valamint a munkára felkészítés, rehabilitációs foglalkoztatás is megvalósul. Az intézmény fenntartója Szigethalom Önkormányzata, de az intézmény térségi szinten működik. Az Intézmény szakmailag önálló, gazdálkodás tekintetében részben önállóként működik. Működési területe: területi ellátási kötelezettséggel Szigethalom közigazgatási területe szociális ellátások és egészségügyi alapellátások tekintetében, krónikus fekvőbeteg ellátás tekintetében közép és dél Pest megye. Az intézetben jelenleg 18 fő kerül ellátásra, az épület maximális befogadó létszáma 32 fő. 190

2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS 2.6.3.3. Bölcsőde Szivárvány bölcsőde József Attila úti Bölcsőde Szigethalmon 2008ban egy bölcsőde (Szivárvány Bölcsőde) üzemelt. A férőhelyek számát tekintve 40+10 fő, ugyanakkor 56+12 fő kap ellátást. 2008ben 80 gyermeket kellett elutasítani, és a környező települések bölcsődéibe tanácsolni. Régi bölcsőde Új bölcsőde A kapacitási problémákat orvosolva, 2009ben megnyitották a József Attila úti, régi bölcsődét, melyben további 12 gyermeket tudnak ellátni. A férőhely növelése érdekében az önkormányzat pályázati forrásból szeretné a tavaly épített bölcsőde tetőterét is kiépíteni, melyben 3 csoport, azaz 3036 gyermek férne el. A bölcsőde intézményhez tartozik még a Védőnői szolgálat, ami az egészségházban működik. Az egészségház maga nem önkormányzati intézmény, hanem szolgáltató. Itt működik a házi, gyermek és fogorvosi rendelés. 2.6.3.4. Szociális alapszolgáltatás csak étkeztetésben részesülő Szociális alapszolgáltatás keretében (2006') csak házi segítségnyújtásban étkeztetésben és házi is részesülő segítésnyújtásban is részesülő Idősek nappali intézményeiben ellátott Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményekben gondozott Szigethalom 11,00 2,00 2,40 19,60 191

2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS Rendszeres pénzbeli szociális ellátások 2008 Módosított Rendszeres szociális segély (Aktív korú+eg.biz) 2 784 000 Ápolási díj 8 293 000 Méltányossági ápolási díj 3 750 000 Szociális étkeztetés 15 000 000 Ösztöndíj 1 400 000 Időskorúak járadéka 614 000 Iskolatej 1 501 000 Normatív lakásfenntartási támogatás 3 906 000 Méltányossági lakásfenntartási támogatás 4 400 000 Temetési segély 3 500 000 Köztemetés 600 000 Közgyógyellátás 7 096 000 Pénzbeli átmeneti segély 8 000 000 Krízis segély 1 500 000 Mozgáskorlátozottak támogatása 1 418 000 Beiskolázási segély 1 000 000 Rendkívüli gyermekvédelmi tám. 500 000 Utazási támogatás 500 000 Rendkívüli természetben nyújtott tám. 200 000 Normatív Rendszeres gyermekvédelmi tám. 6 221 000 Munkanélküli ellátások 2 699 000 Összesen 74 882 000 Kórházak elérhetősége Jahn Ferenc Délpesti Kórház Rendelőintézet 1206 Budapest, Köves u. 24. Tel: 2847654 Jahn Ferenc Délpesti Kórház Csepeli Weiss Manfréd telephelye 1211 Budapest. Déli u. 11. tel: 2765511, 2767443 Csepeli Háziorvosi és Szakorvosi Rendelő Intézet 1212 Budapest, Áruház tér 8. 2773311 Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat XXI. kerületi Intézete 1211 Budapest, Táncsics Mihály u. 69. Tel: 2768101, 4257660, 4257661 Szociális ellátásról részletesen az Antiszegregációs helyzetelemzés fejezetben. 2.6.4. Kulturális/Sport intézmények, szervezetek A város nem önkormányzati működtetésű intézményinek ellátottsága gyengének mondható. A Posta a Polgármesteri Hivatal vonzáskörzetében a tervezett városközpont szomszédságában található, patika jelenleg 1 található a településen, bár a növekvő lakosságszámot ezek az intézmények egyáltalán nem 192

2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS tudják kielégíteni. Bank például egyáltalán nincs a városban, három db. ATM működik elszórtan a településen. A CsepelAutógyár megszűnésével a térség művelődése is jelentősen visszaesett, a rendszerváltást követő években azonban fokozatosan kiépült a város szabadidős és kulturális hálózata. 2.6.4.1. Könyvtár Jelenleg mindkét iskolában működik iskolai könyvtár, melyet elsősorban az iskolás gyerekek igényeit elégítik ki, de a község lakóinak is lehetőségük van látogatni a könyvtárakat. Hegedűs Géza Városi Könyvtár Eredetileg 1950ben jött létre, a Csepel Autógyár megalakulása után, és a gyáron belül működött. 1961től a gyár kapuin kívül, szakszervezeti könyvtárként üzemelt, 1996ban pedig privatizálták az épületet, amelyben működött. A gazdag állományú és jól működő könyvtár ekkor kezdett helyet keresni és Szigethalom Önkormányzat biztosította számára az épületet, melyben folyathatta működését, mint városi könyvtár. Az átvételkor is elérte minősége egy városi könyvtár színvonalát, az eltelt évek során azonban még sokrétűbb és színvonalasabb lett. 2004. szeptember 4 én ünnepélyes keretek között vették föl Hegedűs Géza nevét, a névadó ünnepségen részt vett az író özvegye, dr. Hegedűs Gézáné, lánya és unokája is. A könyvtár fennállása óta három ízben elnyerte a Kiváló könyvtár címet. A könyvtár kínálata azóta is folyamatosan bővül, pár éve @ pontként működik. Az épület bővítése folyamatban van. 2.6.4.2. Kultúrház Az Önkormányzat 2002ben vásárolta meg az ÁPV Rttől a volt Tiszti klub (Városi szabadidő központ; lásd jobbra) épületét. Elhelyezkedése, felépítése, eddig betöltött szerepe miatt az önkormányzat részben felújította és átalakította, majd használatba vette. A település rendezvényeinek szervezésében, illetve számos esemény helyszíneként tölt be jelentős szerepet a Szabadidőközpont. 193

2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS A Városi Szabadidőközpont megnyitásával a Közösségi Ház megszűnt. A város intenzív növekedése ezt az épületet kinőtte az elmúlt években, így a városközponti projekt keretében a jelenlegi épület kibővítésére van szükség. A szabadidőközpont közvetlen szomszédjában jelenleg egy elavult futballpálya fekszik, mely igyekszik kielégíteni a részben az iskolák sportlehetőségeit, illetve a helyi fiatalok szórakozását. A pálya területe a tervezett városközpontnak kíván helyet adni, így a turisztikaioktatási sport központban kap új helyet, a jelenlegi skanzen területénél. 2.6.4.3. EMESE Park / Turisztikai Központ Szigethalom stratégiai terveiben szerepel a térségi szinten is meghatározó jelentőségű turisztikai központ kialakítása a város DNyi határában. A fejlesztések megkezdődtek, illetve számos rendezvény már működik a területen. A település EMESE Park (a tervezett, részben már működő turisztikai komplexum területén) nevű területén, az Önkormányzat az Őskultúra alapítvánnyal együttműködve, számos városi, térségi és országos jelentőségű rendezvényt tartanak (Országos ikertalálkozó, Viking fesztivál, CSESZI Rock fesztivál.) A turisztikai park 3 fejlesztési területre osztható: EMESE Park Középkori Skanzen (történelmi): élő múzeumfalu, az európai népek és elsősorban a magyarok kultúrájának, múltjának, IXXI. századi életvitelének, szokásainak bemutatására. (Jelenleg épül a Tüskevár Lovagi csarnok és várudvar, mely számos rendezvénynek kínál zárt teret adni.) Oktatási Központ Sport Központ városi focipálya áthelyezése, illetve ennek összehangolása különböző sportok háttérintézményeinek, kiszolgáló infrastruktúrájának telepítésével 194

2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS A leendő és már bizonyos ütemek nagy részében működő, szabadidős és turisztikai park Szigethalom jelenlegi külterületén fekszik. Az önkormányzat rövid távú terveiben szerepel a terület belterületbe való vonása, ugyanakkor a fejlesztések összhangban vannak a hatályos Településrendezési Tervvel. 2.6.4.4. Sport A város egy sport/futballpályával rendelkezik, mely jelenleg az intézményi terület (városközponti projekt) egyik nagyobb, önkormányzati tulajdonú telkén fekszik. A pálya állagát tekintve elavult, korszerűtlen. A tervezett fejlesztések keretében az új pálya a turisztikai (különleges) területeken kapna helyet. A Duna parti sétány mely szintén felújításra szorul és az erdő területek remek lehetőséget kínálnak különböző sporttevékenységek számára. 2.6.4.5. Civil szervezetek Szigethalmon az alábbi tevékenységekkel AMME Alkotók, Művészek és Művészetpártolók Egyesülete: A település képzőművészeinek kiállítások szervezése, önképzése, fiatalok támogatása, irodalmárok részére előadói estek szervezése. A 66 Postagalamb SE: A postagalamb szakszerű nevelése, versenyeztetése, a szabadidő kulturált eltöltése. Csepel Teherautósok és Terepjáró teherautósok Egyesülete (Szigethalmi csoport): 195

2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS Teherautó versenyeken, bemutatókon, kiállításokon való részvétel. Édesanyák Klubja: Hagyományteremtő anyák napi asszonybál, gyermekműsorok, főzőfesztivál, rajzverseny, gyermeknek szabadtéri színház, kirándulások, színházlátogatások rendezése. Életmód és Egészségvédő Egyesület: Egészségnevelő előadások, szűrővizsgálatok, légúti allergiás folyamatok megelőzése. Gyermekbarátok Szigethalmi Szervezete: A gyermekek szabadidős programjainak megszervezése, lebonyolítása. Gyermekláncfű Egyesület: Hátrányos helyzetű, mozgáskorlátozott gyermekek foglalkoztatása, az ifjúság életesélyeinek, egészségének hosszú távú biztosítása. Magyar Vöröskereszt Szigethalmi Szervezete: Véradás szervezése, részvétel országos segélyakciókban, helyi jótékonysági akciók szervezése, káros szenvedélyek elleni küzdelem. Nyugdíjasok Baráti Köre: Kórusfellépések, bálok, főzések, ünnepségeken való aktív részvétel. Pest megyei Mozgáskorlátozottak Egyesülete (Szigethalmi Szervezete): Rászorulók segítése, mozgáskorlátozottak ügyeinek intézése, részükre szabadidős tevékenység, klubnapok, buszkirándulások szervezése. Segítő Mancs Alapítvány: A kiszolgáltatott állatok védelme, nemkívánatos állattartási módszerek feltárása, ezek elleni küzdelem. Sziget Néptánc Együttes: Néptáncoltatás, többféle tánc tanulása és bemutatása a községi rendezvényeken. Szigethalmi Vállalkozók Szervezete: Szigethalmi vállalkozók összefogása, környezetünk védelme, ápolása, kulturális események szervezése, a vállalkozókat érintő témákban előadások rendezése. Szigeti Gyermek Horgász Kör: Horgászat és vele kapcsolatos életmód kialakítása (tiszta környezet, csend, barátságos magatartás, sportos, kitartó életvitel), a szociálisan rászoruló gyermekek üdültetése, horgásztábor szervezése. Szigeti TűKör: Egy világszerte népszerű művészeti ág, a patchwork népszerűsítése, tanfolyamok, kiállítások megtartása, részvétel a Magyar Foltvarró CÉH éves kiállításán. V75 Szigethalmi Galamb és Kisállattenyésztők Egyesülete: Kapcsolattartás, tenyésztési eredmények széleskörű megismertetése és elismerése céljából kiállítások és versenyek rendezése, szakmai segítség a tenyészállományok törzskönyvezésében, tenyésztők nyilvántartása, eredmények erkölcsi elismertetése. Vidám Nyugdíjasok Klubja: Klubdélutánok megtartása, egészségvédő programok, 196

2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS kirándulások, kulturális előadások szervezése. Szigethalmi Lovas Sportegyesület: Lósport népszerűsítése, lovaglás, fogathajtás. 1023 sz. Jakus Gábor Cserkészcsapat: Táboroztatás, foglalkozások tartása, rendezvényeken díszőrség adása. Diakónia kör: Adományok gyűjtése szellemi és testi fogyatékos gyermekek részére. Szigethalom Polgárőr Egyesület: Rendőrség működésének kiegészítése, vagyonvédelem. Lídia Asszonykör: Egyházi hagyományokat felélesztő, református asszonykör. Nagycsaládosok Országos Egyesületének Szigethalmi Csoportja: NOEhoz tartozás erkölcsi tartást ad, jogvédelmet és sok más segítséget az élet nehézségeihez, segítséget nyújt üdülésben. Nyugdíjas Énekkar: Asszonykórus, amely országos nyugdíjas rendezvényeken, megyei, városi rendezvényeken lép fel. Pedagógus klub: neves előadók, színművészek tartják (Vekerdy Tamás, Hiller István, Bagdi Emőke, Bács Ferenc, Koltai Róbert, Lukács Sándor) Szigethalom és a környék pedagógusainak. Testvérvárosi kapcsolatok: Testvérvárosi szándéknyilatkozatot írt alá Szigethalom lengyelországi Jaworzno városával 2004. október 29én. Jaworzno Katowicétől néhány kilométere lévő iparváros, amely kb. 100 ezer lakosú. Kiváló humán infrastruktúrával rendelkezik, idegenforgalma nem jelentős, viszont könnyen megközelíthető innen Krakkó, Vielicka és Auswitz. Rendezvények Szüreti bál Óvodabál A két iskola SZMK bálja, Szilveszteri előbál, Jelmezbálok Cseszi rockfesztivál Városnapok Ikertalálkozó Viking fesztivál Városi bál Fitlesz halom rendezvény egészség nap 197

2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS A fentiekből kiemelendő néhány országos méretű rendezvény, is mint pl. a viking fesztivál, vagy az ikertalálkozó és bár a Cseszi rockfesztivál nem országos rendezvény, hanem a Csepel sziget saját zenei fesztiválja, a látogatók mindegyik rendezvénynél meghaladják az 5000 főt. 2.6.5. A közszolgáltatások elérhetősége A településen helyben nem minden szolgáltatás érhető el, de Szigetszentmiklós közelsége és a jó partneri kapcsolat kialakítása lehetővé teszi ezen szolgáltatások teljes körű igénybe vételét. A településén igénybe vehető közszolgáltatások esetében a feladatellátás az alábbi táblázat adatai szemléltetik egyrészt önkormányzati saját fenntartású szervezetiintézményi formában történik: Meglévő szolgáltatások Kiszervezett formában/térségben A következő feladatok azonban egyáltalán nincsenek lefedve: Óvodai nevelés családi napközi Kórház (Budapest) fejlesztő felkészítés alapfokú művészeti iskola családok átmeneti otthona iskolai napközi Többcélú társulás keretében házi gyermekfelügyelet általános iskolai oktatás Nevelési tanácsadás Alapfokú egészségügyi ellátás logopédiai ellátás Okmányiroda (Szigetszentmiklós) Rendőrség (Szigetszentmiklós, Szigethalmon csak körzeti megbízott) Munkaügyi központ (Ráckeve) 198

2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS 2.6.6. Korábbi időszak fejlesztései Szelektív hulladékgyűjtő szigetek létrehozása elszállítása Szigethalmon Önkormányzati rendszerek fejl. és bevezetésének, megvalósítása Internetes ügyfélszolgálati rendszer kialakítása Projekt megnevezése Megvalósítás Projekt Támogatás Azonosító száma összköltsége mértéke Szigethalom és a környező 20042008. május 225 921 856 HEFOP 4.2. HEFOP4.2.1P.200410 települések bölcsődei 29. 0006/4.0 ellátásának kialakítása Fogyatékos emberek nappali 20042008. május 191 794 000 HEFOP 4.2. HEFOP4.2.1P.200410 intézményének kialakítása 29. 0008/4.0 Útépítés 2004 32 504 000 16 000 000 Céljellegű 13/00021/2004/CÉDE decentralizált tám.(16.m) Nagyváradi út aszfaltozása 20042005. 46 325 000 KMRFT Települési BMKMRFT7/2004 február 28. Hulladék közszolg. fejl. Tám. info. 2004 10 000 000 IHMITP17 2004 18 000 000 Internetes ügyfélszolg. rendszer kialakítása Mű úti járdaépítés II.ütem 2004 5 221 000 3 394 000 Célelőírányzat (3.394e) A Négyszínvirág Óvoda ped. felkészítése a kompetencia alapú oktatásra ITEM2003/68/2/2004 13336 2005 4 000 000 HEFOP 3.1. HEFOP3.1.305/1.200511 0026/1.0 200 fős Óvoda 2005 338 456 000 303 450 000 Címzett támogatás 2007.augusztus (303.450e) Könyvtár bővítése, felújítása, 2005 22 000 000 Sikeres Magyaro. korszerűsítése Önkormányzati Info. Fejl. Prog. Útépítés Fiumei út 2006 44 240 000 Céljellegű decentralizált I.szakaszának aszfaltozása támogatás Városi Szabadidőközpont 2006 5 992 375 A közszolg. való Akadálymentesítése egyenlő esélyű hozzáf. Ravatalozó bontása és új 20072008. 20 247 600 HÖFCÉDE A helyi építése október önkormányzatok ESZGÁI nyílászáróinak cseréje KMOP20074.5.3. Gróf Széchenyi iskola akadálymentesítésére Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat épületének bővítése Tüskevár lovagi csarnok és várudvar KMOP3.1.1/C 2008. 03. 01. 2008. 09. 30. 12 000 000 CÉDE Támogatás a 2258/2007. (XII. 23.) Kormányhatározat nevesített önkormányzati beruházásokhoz 130004705M R OKIF/00098/2006/RAIF/KOKD 0285/2006/CÉDE P26/1/71 131094/07/CÉDE 2009. 07. 01. 2009. 09. 01. 31 896 501 25 000 000 KMOP4.5.3. KMOP4.5.320070028 2009. 04. 01. 2010. 05. 31. 61 328 915 50 000 000 KMOP4.5.1. KMOP4.5.120080019 2009. 01.26 2010. 06. 30. 128 485 228 115 636 000 KMOP2008 3.1.1/C KMOP3.1.1/C20080018 Támogatás a 2177/2008. (XII.18.) Kormányhatározatban nevesített önkormányzati beruházásokhoz 2009. 03. 01. Szent István Iskola felújítása 2010. 03. 31. 281 224 703 250 000 000 Önkormányzati 2009. 01. 10. 21 708 000 19 971 000 ÁROP3.A.1/A2008 ÁROP3.A.1/A20080005 199

2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS szervezetfejlesztés 2009. 12. 31. Szigethalom, Petőfi Sándor utcai HÉV megálló környezetrendezése (nem nyert, tartalék lista) 2010 51 565 488 47 309 000 KMOP20082.3.1/C KMOP2.3.1/C0820090012 Szent István Iskola József Attila utcai épületének akadálymentesítése pályázat benyújtás alatt 2009 KMOP20094.5.309 Tervezett önkormányzati fejlesztések (kiemelt) EMESE Park kiépítése (több pályázatból) Oktatási és Konferencia Központ + Sportpálya Szent István Park rehabilitációja Városközpont létrehozása (pályázati stádium) Gazdasági területek bővítése és fejlesztése Tanulságok az eddigi fejlesztésekkel kapcsolatban: az önkormányzat dolgozói egységesen az időmenedzsmentet jelölték meg problémaként az eddigi projekteknél. Rendszeresen felmerül, hogy az előkészítések rendszerint a pályázat kiírásával egy időben, vagy nem sokkal előtte kezdődnek meg. A szűk előkészítési időből aztán számos probléma merül fel, úgymint: Rendszeres hiánypótlások Pályázatban, tanulmányokban előforduló hibák száma Kivitelezők kiválasztásánál előforduló problémák Közbeszerzések kidolgozásánál előforduló problémák Összefoglalás A városban megtalálható valamennyi szükséges közszolgáltatás, amelyek nem azok könnyen és gyorsan elérhetőek a térségben, köszönhetően a város kapcsolatainak és infrastruktúrájának. Hosszútávon, a város növekedésével egy ütemben a meglévőeket fejleszteni a hiányzókat pedig betelepíteni szükséges. A tervezett városközpont helyet biztosíthat számos hiányszolgáltatásnak is. A települési oktatási rendszer felülmúlja a környékbeli városok intézményeit, Az iskolák kihasználtsága nem éri el a 90%, így zsúfoltnak nem nevezhetőek. Az óvodai kihasználtság jelenleg magasnak bizonyul, ennek viszont külső okai vannak (környező településekről idehozzák a gyerekeket). A város mindössze talán a sportolási lehetőségek terén gyengélkedik, hiszen egy futballpályája szolgálja ki a 200

2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS város lakóit, melynek állapota elhasznált. Ennek a pályának a költöztetése és korszerű pálya építése rövidtávon, fedett sportpályák és tornacsarnokok közép és hosszútávon tervezettek. 2.7. SWOT Erősségek Gyengeségek Városszerkezet Gazdaság Társadalom Környezet Közszolgáltatások Vállalkozások Aktív munkaképes Stratégiai Térségi kapcsolatok növekedő tendenciája korúak magas aránya Duna közelsége városfejlesztés Turisztika egyedi gazdasági arculata a Alacsony Alacsony környezet Széleskörő térségben munkanélküliség szennyezés szolgáltatások Belterületi zöldterületek Fiatal társadalom Jó közlekedés száma Hátrányos helyzetűek alacsony száma Korszerű gazdasági Közösségi terek Zsúfolt városszerkezet területek hiánya Vállalkozás ösztönző elemek hiánya hiánya Növekvő belterület Csökkenő források Sportolási lehetőségek hiánya Járdák hiánya Kínálat és minőség hiánya a kereskedelemben és szolgáltatásokban Alulfunkcionált belterületi zöldterületek Lehetőségek Intézményi terület fejlesztése Gazdasági területek létrehozása a városhatárban Növekvő lakosság Gazdasági területek fejlesztése Városközpont fejlesztés Környezeti értékek turisztikai kihasználása Gerinc út megépülése Fejlesztések megtérülése, növekvő adóbevételek Félelmek Magántőke hiánya, gyenge vállalkozói kedv Vállalkozások elvándorlása frekventáltabb, területekre Fiatalok elvándorlása Dezurbanizáció Szomszédos városokkal való összeolvadás Közszolgáltatások elmaradása a lakosságnövekedéstől Kereskedelmi, szolgáltatási ingázások erősödése Növekvő forgalom Források csökkenése 201

3. VÁROSRÉSZEK RÉSZLETES ELEMZÉSE 3.1. Városrészek felosztásának stratégiája 3.2. Gazdasági terület 3.2.1. A városrész bemutatása 3.2.2. SWOT analízis 3.2.3. Fotók a városrészről 3.3. Lakóterület 3.3.1. A városrész bemutatása 3.3.2. SWOT analízis 3.3.3. Fotók a területről 3.4. Intézményi terület 3.4.1. A városrész bemutatása 3.4.2. SWOT analízis 3.4.3. Fotók a területről 3.5. Turisztikai terület 3.5.1. A városrész bemutatása 3.5.2. SWOT analízis 3.5.3. Fotók a területről 3.6. Külterületek 3.6.1. A városrész bemutatása 3.6.2. SWOT analízis 3.6.3. Fotók a területről 3.7. Szegregációs területek/helyzetelemzés 3.7.1. Szegregációs helyzetkép 3.7.1.1. Társdalom helyzetkép 3.7.1.2. Lakáshelyzet 3.7.1.3. Oktatási helyzet 3.7.2. A KSH által lehatárolt területek helyzetelemzése 3.7.3. Az önkormányzat és a szegregációs szakértők által veszélyeztetettnek minősített területek 202

3. VÁROSRÉSZEK RÉSZLETES ELEMZÉSE 3.1 Városrészek felosztása A városrészszintű helyzetelemzés és helyzetértékelés számos előkészítő lépés megtételét tette szükségessé. Először is a helyi lakosok mindennapi mozgásirányát, a vállalkozások, intézmények elhelyezkedését kellett megvizsgálni ahhoz (melyek bemutatásra kerültek az előző fejezetben), hogy a különböző funkciók meghatározásánál a tényleges különbségeket világosan fel lehessen vázolni. Szigethalom város esetében a település szerkezeti tervben szereplő funkciók lefedik a városban kialakult viszonyokat és mozgásirányokat. A különböző városrészek meghatározásának legfőbb alapja a 2006ban elkészült Településrendezési és Szerkezeti Terv, mely a legtöbb, önkormányzat által kialakított stratégiai tervvel összhangban jelenik meg és egységesen ábrázolja a jelenlegi és a tervezett folyamatokat városrészekre bontva. Az így kialakított városrészek 5, funkcionálisan elkülöníthető egységet tartalmaznak: Gazdasági és kereskedelmi terület Lakóterület Intézményi terület Turisztikai terület Külterület A városra vonatkozó adatok, fejlődési irányok elemezései, a fentieken túlmenően szükségessé teszik, hogy bizonyos akár a szerkezeti tervnek nem megfelelően is területek önálló városrészként jelenjenek meg a város stratégiájában, hiszen az egyes területek stratégiai jelentőségűek a város jelen és jövőbeni működését illetően. Az önkormányzat szándékai szerint a jelenlegi külterületen a város délnyugati csücskében fekszik a város turisztikai (EMESE) parkja, mely számos városi és idegenforgalmi rendezvénynek ad helyet és mely területen a jövőben folyamatos fejlesztések kerülnek megvalósításra. Ezen szempontokat figyelembe véve szükséges a turisztikai terület városrészként történő lehatárolása és önálló kezelése. A város Éi, bejáróhoz közeli csücskében jelenleg mezőgazdasági területek fekszenek, melyek az önkormányzat stratégiai elképzeléseiben gazdasági területként funkcionálnak majd a jövőben, integrálva a jelenlegi gazdasági területek közé. 203

3. VÁROSRÉSZEK RÉSZLETES ELEMZÉSE Az így kialakított városrészeket elemzés alá kell venni, melyben a városrészekre vonatkozó adatok és információk egymással és a város egészével kerülnek összehasonlításra, így az adott területi különbségek és problémák jobban megmutatkoznak és a hozzájuk rendelt erőforrás hatékonyabban irányítható. A feltárás SWOT elemzés segítségével kerül bemutatásra. A város nem rendelkezik kifejezett szegregátummal, ugyanakkor a városon belüli legjellemzőbb területek, illetve a településrészek leromlására utaló egyéb, de kevésbé súlyos jelek bemutatása az antiszegregációs tervben jelenik meg. A városra vonatkozó releváns adatok javarészt a KSH 2001 népszámlálásából illetve az önkormányzati adatokból tevődik össze. A közművezetékek kiépítettsége a 2004es adatok óta egységesen közel 100%os lett. KSH Népszámlálás 2001' Mutató megnevezése Szigethalom összesen Lakónépesség száma 12 145 Lakónépességen belül 014 évesek aránya 18,51% Lakónépességen belül 1559 évesek aránya 66,06% Lakónépességen belül 60 x évesek aránya 15,43% Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (1559 évesek) belül 30,72% Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában 6,99% Lakásállomány (db) 4 120 Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 24,49% Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (1559 évesek) belül 43,03% Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 18,26% Foglalkoztatottak aránya a 1564 éves népességen belül 53,25% Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 33,62% Állandó népesség száma 11 930 Vállalkozások száma (önkormányzat 2006') 1 408 Zöldfelületek aránya/belterület (önkormányzat 2009 ) 3,00% Vezetékes ivóvíz ellátottság 2004 (önkormányzat, KSH) 99,40% Közcsatorna ellátottság (szennyvízelvezetés) 99% Földgáz ellátottság 2004 (önkormányzat, KSH) 96,10% Villamos energia ellátottság 2004 (önkormányzat, KSH) 100% Távközlési ellátottság 2004 (önkormányzat, KSH) 72,20% 204

3. VÁROSRÉSZEK RÉSZLETES ELEMZÉSE 3.2. Gazdasági és kereskedelmi terület Nagyváradi Fiumei Homok Településhatár (vágány u.; 027 út) Településhatár Petőfi Település határ (sínek) 205

3. VÁROSRÉSZEK RÉSZLETES ELEMZÉSE 3.2.1. A városrész bemutatása KSH Népszámlálás 2001' Gazdasági terület (Petőfi u. (KT) Nagyváradi u. Fiumei u. Mutató megnevezése Homok u. belterületi határ (sínek)) Lakónépesség száma 696 Lakónépességen belül 014 évesek aránya 14,80% Lakónépességen belül 1559 évesek aránya 66,20% Lakónépességen belül 60 x évesek aránya 19,00% Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (1559 évesek) belül 33,40% Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában 5,10% Lakásállomány (db) 274 Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 34,30% Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (1559 évesek) belül 44,90% Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 20,60% Foglalkoztatottak aránya a 1564 éves népességen belül 51,00% Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 40,40% Állandó népesség száma 687 Üzletek száma a Mű út mentén (önkormányzat 2006') 84 A jelenlegi gazdasági terület a város ÉNyi bejáratánál kezdődik és húzódik voltaképpen végig a Mű út mentén, mely terület a város szerves részét képezi. A városrész kialakulása és jelenlegi szerkezete különböző funkciókat foglal magába, melyek sokkal inkább a természetes városfejlődési folyamatoknak, a letelepülők infrastrukturális prioritásának tudható be, mint a tudatos városrendezési politikának. A Mű út mentén jellemzően kereskedelmi, gazdasági funkciók, míg ettől K és Nyra fekvő területeken lakófunkciók találhatóak. A város tököliszigetszentmiklósi bejárata, mint városrész rendkívül meghatározó a város életében. A házak illetve a lakók és kereskedelmi egységek ez út mentén vagy köré rendeződtek. A Mű út elején, a városbejárónál a számos kereskedelmi üzlet működik melyek állapota rendkívül rendezetlen és korszerűtlen. A városrész legforgalmasabb területe szerkezetileg megosztott, nyugati oldala Szigethalom keleti oldala pedig Szigetszentmiklós igazgatása alá tartozik. A tulajdoni problémákat továbbfokozza, hogy a szigethalmi oldal jelentős része a Volán társaság tulajdonában van, így az esetleges önkormányzati törekvések mindössze az ettől beljebb terjedő részekre vonatkoznak, tehát a város saját, kiterjedt kereskedelmi kohéziója látszólagosnak mondható. A déli irányba húzódó telkek néhány kivétellel magántulajdonban vannak. Az út mentén leginkább élelmiszer 206

3. VÁROSRÉSZEK RÉSZLETES ELEMZÉSE és egyéb kereskedelmi egységek találhatóak. Ezen és a bevezető szakaszon üzemel a városban regisztrált kereskedelmi/szolgáltatói üzletek 1/3a, (2006es évben 84 regisztrált üzlet) mely csekély százalék nyilvánvalóan a terület fejletlenségének és a tulajdonviszonyoknak tudható be. Az önkormányzatnak mindössze a keleti oldalon van egy nagyobb területe, melyen a város két intézménye az egyik óvoda és a Kresz park található. az intézmények elkülönülnek a városrésztől így működésük funkciócsökkenéssel nem jár. A Mű úttól a város irányába húzódó utcákban leginkább lakóházak találhatóak, a városrészként történő kezelését az teszi indokolttá, hogy számos kisebb vállalkozás működik a házak aljában kialakított helyiségekben, illetve elszórtan nagyobb telkeken ipari és kereskedelmi vállalkozások és raktárak is üzemelnek. A városrészben működnek Szigethalom nagyobb vállalkozásai is úgymint az Spar, Keleti Áruház stb. A városrészben egységes nagyobb közterületi zöldfelület nem található. Volán társaság és Szigetszentmiklós területei (pirossal jelölt terület) A városrész területén és a város egészében irodaházak nem üzemelnek, A kisebb családi cégek házakat vagy saját lakhelyüket alakították ki irodának, raktárnak. A partnerségi felmérésekből kiderül, hogy lenne igény kisebb irodákra, inkubátorházakra, ahol a helyi cégek nagyobb tárgyalásaikat lefolytathatják. Az önkormányzat feladata a gazdaság élénkítése és a kibontakozás lehetőségének megteremtése. Az egységes és szabályozott gazdasági terület létrehozása egy új szerkezetileg összefüggő területen valósítható meg. A város északi csücskében fekvő, jelenlegi mezőgazdasági területek alkalmasak egy kereskedelmi/szolgáltatói kisebb részben ipari városrész kialakítására. A területen mezőgazdasági termelés már nem folyik kisebb magántulajdonban lévő beépített telkek szabdalják a 207

3. VÁROSRÉSZEK RÉSZLETES ELEMZÉSE területet. Az önkormányzat megkezdte a tárgyalásokat a tulajdonosokkal, melyek egyelőre sikertelenül zárultak. Szigethalom közép és hosszú távú tervei között szerepel ezen területek összefüggő kialakítása és akár nagyobb multinacionális kereskedelmi ésvagy logisztikai cégek bevonzása a város működésébe. Fontos leszögezni, hogy Szigethalom nem kíván gazdasági szerepet betölteni a régióban, mindössze a tudatos és kiegyensúlyozott, a város méretéhez igazított gazdasági növekedés lehetőségeit kívánja megteremteni. Tervezett gazdaságifejlesztési terület 3.2.2. SWOT analízis Erősségek Gyengeségek Lehetőségek Félelmek Kedvező térségi elhelyezkedés A városmagba bekötő utak minősége Pályázati források Kieső területek szegregálódás Környező települések közelsége Beruházás ösztönzés hiánya Közlekedés elősegítése Főváros értelmiséget elszívó hatása Nagyszámú, különböző profilú Kereskedelmi ingázás vállalkozás Gyalogos/kerékpáros infrastruktúra hiánya erősödése A városrész kereskedelmi/szolgáltató funkciója folyamatosan Esetleges túl gyors kiépülést nem tudja maradéktalanul követni az infrastruktúra erősödik Parkolóhelyek hiánya Gerinc út elkészülése kiépülése Jó minőségű fő út jelentős áthaladó gépkocsiforgalom egycsatornás közlekedési kapcsolat a város többi részével A közterületek és ingatlanok állapota gyakorta rossz Minőség és kínálat hiánya Vállalkozói infrastruktúrafejlesztés Áthaladó forgalom környezetterhelésének növekedése Dezurbanizáció 208

3. VÁROSRÉSZEK RÉSZLETES ELEMZÉSE Fotók a városrészről Volánbusz állomás 1. Volánbusz állomás 2. Városi piac Mű út 1. Mű út 2. Mű út eleje, a település határában Település határ (vonatsínek) Megérkezés a településre, kereskedelmi épületek Spar a település határában (Szigetszentmiklós felé) Tököl határában épült TESCO Megérkezés a településre 209

3. VÁROSRÉSZEK RÉSZLETES ELEMZÉSE 3.3. Lakóterület Petőfi Település határ (sínek) Határ út (tököli városhatár) Belterületi határ 064/1 059/1 990 Laktanya telekhatár Belterületi határ Vadászház u. Belterületi határ Belterületi határ Duna sor u. Tököli határ Duna Mű út. 210

3. VÁROSRÉSZEK RÉSZLETES ELEMZÉSE 3.3.1. A városrész bemutatása KSH Népszámlálás 2001' Lakóterület (központi és Mutató megnevezése egyéb belterület eddig be nem sorolt része) Lakónépesség száma 9 934 Lakónépességen belül 014 évesek aránya 19,10% Lakónépességen belül 1559 évesek aránya 65,90% Lakónépességen belül 60 x évesek aránya 15,00% Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (1559 évesek) belül 31,30% Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában 7,00% Lakásállomány (db) 3 313 Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 28,30% Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (1559 évesek) belül 43,20% Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 18,50% Foglalkoztatottak aránya a 1564 éves népességen belül 53,20% Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 33,20% Állandó népesség száma 9 745 Vállalkozások száma (önkormányzat 2006') n.a. A gazdasági és kereskedelmi övezettől DNyra fekvő városrész a település kialakulása óta a lakófunkciókat látja el. A telkek jellemző beépítési formája az egyeditelkes, oldalhatáron álló családi házas beépítés, de találkozhatunk sorházas, és néhány esetben társasházas beépítéssel is. A lakóterület egyes részein viszonylag sok a beépítetlen telek, illetve található még néhány kisebbnagyobb zöldfelület pl. a Duna menti partszakasz, közpark, erdő, amely lazítja az intenzív területhasználatot. A település igazgatási területének nyugati határában jöttek létre az egyes sajátos funkcióknak helyt adó különleges területek, amelyek részben belterületen, részben külterületen valósultak meg. Említést érdemelnek a külterület DKi részén kialakult jelentős összefüggő erdőterületek is. Ezek az érintett településrészen meghatározói a településképnek, környezetei kondicionáló hatásuk révén pedig a lakóterületek környezetminőségét egyértelműen javítják. A Ráckevei (Soroksári) Dunaág partján, a városrész déli területein jöttek létre a hétvégi házas és üdülőházas üdülőterületek, melyek mára nagymértékben lakó célokat is szolgálnak. A település fennmaradó részein mezőgazdasági területekkel találkozhatunk. A városrészben található a szigethalmi lakások 90%a és a vállalkozások több mint fele is. A vállalkozások jellemzően kis családi házakban, vagy garázsokban működnek, mely tovább tagolja a városrészek funkcionalitását és rendezettségét. 211

3. VÁROSRÉSZEK RÉSZLETES ELEMZÉSE A városrész három további egymástól arculatilag elkülönülő egységre tagolható. A (I.) Duna melletti üdülőrész fejlődése független volt a faluétól. A városrész déli, Duna menti határában húzódó terület nyaralókból kialakult lakóterület, mára már javarészt családi házak találhatóak, főként a magasabb státuszú lakosok által lakott. Az utóbbi években felgyorsult a lakás és házépítés is ezen a részen, hiszen rendkívül jó lakókörnyezetet biztosít. A Déli agglomerációban ez az egyetlen város mely szabad parti sétánnyal rendelkezik. A terület környezeti értékekben gazdag, így turisztikai potenciálja magas. A Duna mentén végighúzódó sétány állaga leromlott továbbá a helyi Duna ág az elmúlt 20 évben nem alkalmas a fürdőzésre (jelenleg mindössze a városi Kajak Klub tartja edzéseit és kisebb versenyeket), de a természet és a környező utcákban üzemelő vendéglátóegységek ennek ellenére népszerű kiránduló, társadalmi területté varázsolják a környéket. A A teljes Ráckevei (Soroksári) Duna ág rehabilitációja pályázati szinten van, a sétány felújítása és további kiépítése az önkormányzat közép és hosszú távú terveiben szerepelnek. A lakóterület szerkezetének (II.) belsejében jobbára lakóházak találhatóak. A városrész DNyi csücskében az önkormányzat új óvodája, bölcsődéje és Szociális Gondozási és Ápolási Központja áll. A városrész Nyi csücskében található a városi temető, a Gróf Széchenyi István Általános Iskola, mely a település diákjainak felét látja el és a városi piac. A lakóterület (III.) intézményi területhez közeli részein számos közintézmény található. A József Attila és Kossuth Lajos utca sarkán működik a város Polgármesteri Hivatala, mely a középtávú tervek szerint az intézményi terület városközpontjában kap helyet. A hivatallal közvetlen szomszédságában két templom is található. A Négyszínvirág Óvoda régi épülete szintén városrészben működik. A lakások állapota elfogadhatónak mondható a központibb és újabb (Duna part) részeken. Mivel a város jobbára elérte határait, így az elavult lakások helyére rendszerint újak kerülnek. A városfejlesztés elérte a belterületi határokat így a meglévő belterületi telkek hatékony és tudatos fejlesztése szükséges. A lakóövezetben kialakult úthálózat infrastrukturális szempontból megfelelő, jelentős részük jó állapotú. Problémát jelent ugyanakkor a városrészben is felmerülő gyalogos járdák kiépítettsége, illetve a kerékpár utak abszolút hiánya. Mindössze néhány utcában (Szabadkai, Kossuth Lajos u.) található járda, főleg az intézményi területek köré rendeződve, illetve az újabb lakónegyedek és utcák környékén, ahol a helyi vállalkozók magukra vállalták a gyalogutak fejlesztését. 212

3. VÁROSRÉSZEK RÉSZLETES ELEMZÉSE A városrész ÉNyi határában, a HÉV vonala mentén található néhány alacsony státuszú család, akiknek integrációjáról gondoskodni kell. A városvezetés a jövőben is szeretné a városrészt lakóterület céljából fejleszteni; a területen működő nagyobb vállalkozások számára lehetőséget teremteni a gazdasági városrészben, a kisebbeknek fejlődési lehetőséget kínálni a tervezett városközpontban mely a lakóterületbe beékelődve fekszik, az intézményi városrészben. A központi súly (intézményi terület) kiépítése elengedhetetlen hogy a város ne az eddigi kaotikus jelleggel növekedjen, mely a szövet továbbtagolódásához vezethet. A felszabaduló és kihasználatlan területek koncepcionális felhasználása és vállalkozás ösztönző szabályozása szerepel a rövid és középtávú tervekben. 3.3.2. SWOT analízis Erősségek Gyengeségek Lehetőségek Félelmek Növekvő népességszám A város Éi, HÉV menti úton néhány alacsony státuszú család koncentrációja Zöldfelületek fejlesztése Nem koncepcionális fejlődés Kiváló kistérségi közlekedés Járdák/kerékpár utak hiánya Turizmus fejlesztése a Duna parti területeken Környező városokkal való összeolvadás veszélye Környezeti értékek (Duna partszakasz) Településarculat hiánya Közterületek fejlesztése Főváros értelmiséget elszívó hatása demográfiaifoglalkoztatási szempontból kedvező helyzet Töredezett városszerkezet Vállalkozásbarát szabályozások kialakítása Laksűrűség növekedése A városrész egészére kiterjedő közösségi közlekedés Közterületek állapota rossz A hagyományos városképi jelleg eltűnése épülő, dinamikusan fejlődő városrész Intézmények elérhetősége Közösségi mag jelenléte 213

3. VÁROSRÉSZEK RÉSZLETES ELEMZÉSE Fotók a városrészről Lakóterület határa Utcakép (József Attila utca) Utcakép 2. Oldalhatáron álló beépítés Szabadkai út (Lakóházak a városközponti területen) Szabadonálló családi házak Átjáró a lakóterületről a Dunapart felé Dunához levezető utca Dunaparti sétány Dunaparti sétány 2. Újépítésű telepszerű lakóházak Újépítésű telepszerű lakóházak 2. 214

3. VÁROSRÉSZEK RÉSZLETES ELEMZÉSE 3.4. Intézményi terület József A.KossuthTemesváriÁrpádfejedelemSzabadkaiZrinyiDobó IstvánThökölySportMátyás 215

3. VÁROSRÉSZEK RÉSZLETES ELEMZÉSE 3.4.1. A városrész bemutatása KSH Népszámlálás 2001' Intézményi terület (József A. u. Kossuth u. Temesvári u. Mutató megnevezése Árpádfejedelem u. Szabadkai u. Zrinyi u. Dobó u. Thököly u. Sport u. Mátyás u.) Lakónépesség száma 914 Lakónépességen belül 014 évesek aránya 16,50% Lakónépességen belül 1559 évesek aránya 67,10% Lakónépességen belül 60 x évesek aránya 16,40% Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (1559 évesek) belül 23,00% Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában 10,72% Lakásállomány (db) 319 Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 14,10% Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (1559 évesek) belül 40,30% Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 14,00% Foglalkoztatottak aránya a 1564 éves népességen belül 55,00% Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 32,30% Állandó népesség száma 903 Vállalkozások száma (önkormányzat 2009') 60 A városrész a lakóterület ÉNyi részének belsejében a fő úttól (Mű út) mindössze néhány száz méterre helyezkedik el, a Kossuth Lajos utcából szétágazva. A városrész a település legrégebbi negyede, hiszen a letelepülők elsőként ezt az útvonalat (Kossuth Lajos u.) választották otthonuk kialakítására, a Mű utat elhagyván. A területen, nevéből adódóan jelentős számú közintézmény működik és közterület fekszik. A tudatos városfejlesztés hiányában azonban még nem alakult ki a terület hangsúlyos, súlyponti szerepe, ugyanakkor számos fejlesztés kötődik a cél megvalósításához. A városrész mind jelenlegi funkcióját illetően, mind pedig a város szerkezetét és infrastruktúráját illetően alkalmas a központi szerep ellátására. Ezt bizonyítják a már működő közintézmények is. A városrész területén összesen 9 db, vonzáskörzetében összesen 5 db közintézmény működik. A Az önkormányzati Hivatal jelenleg a városrész közvetlen szomszédságában helyezkedik el a József Attila és Kossuth Lajos utca sarkán. A város közigazgatása a jövőben, a tervezett városközpont területére kíván átköltözni. A tervezett városközponti területen működik a város kultúrháza, mely korszerűsítést és bővítést igényel, a futballpálya, melynek állapota meglehetősen elavult és a városi közpark, melynek kiépítettsége és minősége gyenge. A park mellett található a városi posta is, mely épület 2004ben épült. 216

3. VÁROSRÉSZEK RÉSZLETES ELEMZÉSE A város és a városrész közlekedési hálózatára a szabályos, párhuzamos utcák a jellemzőek. Ebből kifolyólag a városon belül könnyű a közlekedés. A terület infrastrukturális ellátottsága megfelelő, a helyi buszjáratokból 2 is áthalad a tervezett városközponti terület mentén. A ráckevei HÉV egyik megállója a városrésztől mindössze 5 percre fekszik gyalogosan. A fő utak megközelíthetősége szintén előnyösnek mondható, bár a tervezett fejlesztések által megnövekedett forgalmat nem lesznek képesek ellátni, így forgalomtechnikai átstrukturálásra van szükség. Az önkormányzat az első lépést a felmerülő probléma érdekében megtette, elkészítette a település forgalomtechnikai koncepcióját. A helyi vállalkozások szintén képviseltetik magukat a városrészben, főleg a kisebb családi vállalkozások (60 db regisztrált vállalkozás) és kereskedelmi/szolgáltatói egységek (összesen 12 db) találhatóak meg, úgymint cukrászda, állateledel bolt, elektronikai szaküzlet stb. Az üzletek megjelenése a gazdasági szerkezet tagoltságát és kaotikusságát tükrözik. Intézmények és közterületek a városrészben Közintézmények az intézményi területen Közterületek az Intézményi területen Intézményi terület vonzáskörzete Kultúrház Parkoló Óvoda (2db) Posta Park (2db) 2 db Templom Gyógyszertár Futballpálya Polgármesteri Hivatal Gyermekjóléti és családsegítő Szolgálat Egészségház Általános iskola (2db) Közműfenntartó Könyvtár Bölcsőde Templom 217

3. VÁROSRÉSZEK RÉSZLETES ELEMZÉSE 3.4.2. SWOT Erősségek Gyengeségek Lehetőségek Félelmek Kedvező elhelyezkedés, a Mű út és a környező városok megközelíthetősége Szabad, beépítetlen területek aránya Városközpont kialakítása Nem koncepcionális fejlődés Erős, megalapozott fejlesztési koncepció Zöldfelületek rendezettsége egységes városkép kialakítása Lakók hozzáállása a fejlesztésekhez Zöldfelületek magas száma Keskeny úthálózat középületek, közterületek rehabilitációja, fejlesztése a hagyományos városképi jelleg erősítése az áthaladó forgalom környezetterhelésének növekedése Fizetőképes kereslet jelenléte Intézmények száma a területen Jó tömegközlekedés Fejlesztésre alkalmas területek megléte folyamatosan kiépülő, fejlődő városrész Parkolóhelyek hiánya Súlyponti szerep, identitás hiánya az esetleges túl gyors kiépülést nem tudja maradéktalanul követni az infrastruktúra kiépülése laksűrűség növekedése zártkerti jelleg, hagyományos építészet és tájhasználat eltűnése 218

3. VÁROSRÉSZEK RÉSZLETES ELEMZÉSE Fotók Egészségház a Szent István téren Gróf Széchenyi István Általános Iskola Könyvtár Kultúrház Közpark Templom Általános iskola a József Attila utcában Régi bölcsőde Posta Általános iskola a Szabadkai utcában Polgármesteri Hivatal Gyógyszertár a Szent István téren 219

3. VÁROSRÉSZEK RÉSZLETES ELEMZÉSE 3.5. Turisztikai területek Szigethalom Város Önkormányzata Turisztikai fejlesztési elképzelései középpontjában a volt honvédségi laktanya (hrsz. 052/1) területének hasznosítása melynek számos eleme már elkészült és működik. 220

3. VÁROSRÉSZEK RÉSZLETES ELEMZÉSE A lakóterület DNyi határában, külterületen fekszik a város turisztikai (EMESE) parkja, mely számos városi és idegenforgalmi rendezvénynek ad helyet és mely területen a jövőben folyamatos fejlesztések kerülnek megvalósításra. Ezen szempontokat figyelembe véve szükséges a turisztikai terület önálló városrészként történő lehatárolása. Volt honvédségi laktanya és a mellette lévő ingatlanok A terület lakosok által nem lakott, vállalkozások mindössze a parkot üzemeltető alapítvány, az Őskultúra Alapítvány működik. A városrész szomszédságában helyezkedik el az önkormányzat néhány intézménye is, az Egyesített Szociális Intézmény, továbbá az újonnan megépített óvoda és bölcsőde, illetve egy nappali intézet a fogyatékkal élők számára. A területek minden szempontból és teljes mértékben közművesítettek (út, ivóvíz, szennyvíz, elektromos áram, gáz és telefon). A volt katonai ingatlan és a mellette található területek a Mű útról, illetve a Szabadkai útról könnyen, egyszerűen a Nefelejcs utcán keresztül megközelíthetők, valamint a Ráckevei (Soroksári) Dunaágon található kikötőből, az erdőn át, erdei utakon is elérhetők. A településrendezési terv szerint a terület megközelíthetőségét az Erdő utca felől kell biztosítani, melynek tervei 2010ben készülnek el. 221

3. VÁROSRÉSZEK RÉSZLETES ELEMZÉSE 3.5.2. SWOT Erősségek Gyengeségek Lehetőségek Félelmek Értékekben gazdag környezet Infrastruktúra Infrastruktúrafejlesztés Környezeti értékek rongálódása Területi adottságok (fejleszthetőség) Terület elszigetelődése Turisztikai arculat kialakítása térségi szinten Kihasználatlanság Térségi szintű koncepció Lassú fejlődés új vállalkozások betelepítése Barnamezős területek aránya Területek és szolgáltatások kiterjesztése a szomszédos telkekre elszigeteltség, rossz közlekedési kapcsolatok a centrummal városi funkciók eléréséhez szükséges közlekedési kapcsolatok javítása A turisztikai terület határában lévő új bölcsőde A turisztikai terület határában lévő új óvoda A turisztikai terület határában lévő egészségügyi intézmény Utcakép a terület határában (az óvodával) A volt laktanya területe A volt laktanya területe 2. Készülő Lakomacsarnok 1. Készülő Lakomacsarnok 2. Készülő beruházás a területen 222

3. VÁROSRÉSZEK RÉSZLETES ELEMZÉSE 3.6. Külterületek 223

3. VÁROSRÉSZEK RÉSZLETES ELEMZÉSE KSH Népszámlálás 2001' Külterület, be nem sorolt Mutató megnevezése területe Lakónépesség száma 601 Lakónépességen belül 014 évesek aránya 16,00% Lakónépességen belül 1559 évesek aránya 67,20% Lakónépességen belül 60 x évesek aránya 16,80% Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (1559 évesek) belül 30,00% Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában 4,00% Lakásállomány (db) 214 Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 37,90% Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (1559 évesek) belül 42,30% Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 17,80% Foglalkoztatottak aránya a 1564 éves népességen belül 53,50% Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 32,70% Állandó népesség száma 595 Vállalkozások száma (önkormányzat 2006') 0 A 2006os övezeti terv szerint a város külterülete 44%át képezi a teljes város területének. Az arányok az elmúlt években csökkentek a tervezett városfejlesztési elemekhez kapcsolódóan a települési szerkezeti terv hatálya alatt. Az önkormányzat környezetvédelmi és városfejlesztési politikája értelmében a külterületi környezeti területek fenntartása és védelme prioritást élveznek. A meglévő kialakult belterületi településrészeknek, a jellemzően már beépített, de azért jelentős beépítetlen tartalékokkal is rendelkező területeknek (összesen 434 ha) a hasznosítása a város stratégiája mentén, koncepcionálisan a külterületek védelmére történik. A külterületek meghatározó területhasználatai, a mezőgazdasági és erdőterületek. A település területén a szántó művelési ágba tartozó területek aránya 14%, amely a gyakorlatban kisebb parcellákon folyó mezőgazdasági termelést jelent. Az amúgy sem meghatározó mezőgazdasági területek arányának további jelentős mértékű csökkenése várható, mert a fejlesztések, a lakóterületek bővülése egyre inkább a város igazgatási határvonalait növelik. 2000ben 553 ha mezőgazdaságilag használt terület volt, ebből 543 termőterületként hasznosult. 224

3. VÁROSRÉSZEK RÉSZLETES ELEMZÉSE 3.7. Szegregációs lehatárolások Az keretén belül kerül megalkotásra az Antiszegregációs Terv. A helyzetelemzés célja, hogy lehatárolja a szegregációs problémával érintett területeket és a szegregáció szempontjából vizsgálja az esélyegyenlőségi problémák meglétét egy adott településen. Szegregátumnak nevezzük azokat a városi területeket, amelyeken az aktív korú (1559 év közötti) lakosok legalább 50%a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel, legmagasabb iskolai végzettsége pedig nem haladja meg a 8 osztályt. Szegregációval veszélyeztetett területnek nevezzük azokat a városi területeket, ahol a fenti mutató 4050% közötti értéket vesz fel. Szegregátumnak nevezzük azokat a területeket, ahol a rendszeres szociális támogatásoknak a lakossághoz/ lakások számához viszonyított aránya eléri a városi átlag kétszeresét. Szegregációval veszélyeztetett területnek tekintjük azokat a területeket, ahol a rendszeres szociális támogatásoknak a lakosságokhoz/ lakások számához viszonyított aránya eléri a városi átlag 1,7szeresét. A szegregátumnak azok a területek tekintendők, ahol a körülhatárolt terület lakónépességének száma eléri az 50 főt. A terület népességszámát jelen időszakra, a Népesség nyilvántartó alapján kell definiálni. 3.7.1. Szegregációs helyzetelemzés A KSH által megküldött szegregációs térkép szerint Szigethalmon olyan szegregált terület, amelyen legalább 50 fő lakik, nem található. A térképen megjelennek 50% fölötti mutatókkal rendelkező területek, ám ezek lakosságának létszáma nem érte el az 50 főt a népszámlálás időpontjában, illetve több olyan terület is lehatárolásra került, melyeknél az alacsony státuszú lakosok aránya 40 és 50% közé esett. Az antiszegregációs szakértővel történt egyeztetések alapján elkészített helyzetelemzés nyomán megállapítható, hogy a fent említett területek a népszámlálás óta eltelt 8 év alatt bekövetkezett pozitív irányú változások eredményeképpen jelenleg nem jelentenek szegregációs veszélyt. Az egyes területek elemzése a későbbi fejezetekben található. 225

3. VÁROSRÉSZEK RÉSZLETES ELEMZÉSE Az önkormányzat adatszolgáltatása alapján a jelenlegi állapotokról készült helyzetelemzés sem mutatott ki más, újonnan kialakult szegregált, vagy szegregációval veszélyeztetett területeket, azonban felhívta a figyelmet egy kisebb, mindössze 14 lakos által lakott, 3 lakásból álló, a Petőfi utcában található területre, mely a későbbiekben megfelelő odafigyelés hiányában szegregációs folyamatokat indukálhat. Ezen terület helyzetelemzése is megtörtént, illetve az antiszegregációs programban intézkedések fogalmazódnak meg a területen élő alacsony státuszú lakosság életkörülményeinek, foglalkoztatási, képzettségi helyzetének javítása érdekében. (A KSH által megküldött térkép a 2001es népszámlálási adatokból) 226

3. VÁROSRÉSZEK RÉSZLETES ELEMZÉSE (Az adatok a 2001es népszámlálás alapján kerültek meghatározásra, így az IVS 2009es felülvizsgálatához nem szükséges új igazoló levél bekérése a KSHtól.) 227

3. VÁROSRÉSZEK RÉSZLETES ELEMZÉSE 3.7.1.1. Társadalmi, szociális helyzet 1. tábla KSH Népszámlálás 2001', önkormányzati adatok Mutató megnevezése Szigethalom összesen Lakónépesség száma 12 145 Lakónépességen belül 014 évesek aránya 18,51% Lakónépességen belül 1559 évesek aránya 66,06% Lakónépességen belül 60 x évesek aránya 15,43% Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (1559 évesek) belül 30,72% Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában 6,99% Lakásállomány (db) 4 120 Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 24,49% Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (1559 évesek) belül 43,03% Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 18,26% Foglalkoztatottak aránya a 1564 éves népességen belül 53,25% Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 33,62% Állandó népesség száma 11 930 Vállalkozások száma (önkormányzat 2006') 1 408 Zöldfelületek aránya 3,00% Vezetékes ivóvíz ellátottság 2004 (önkormányzat, KSH) 99,40% Közcsatorna ellátottság (szennyvízelvezetés) 99% Földgáz ellátottság 2004 (önkormányzat, KSH) 96,10% Villamos energia ellátottság 2004 (önkormányzat, KSH) 100% Távközlési ellátottság 2004 (önkormányzat, KSH) 72,20% *A városban szegregátum nem jelenik meg. A kis létszámú szegregátum adatai a későbbiekben, a lehatárolások fejezetben található. Adatok elemzése A város lakosságának korösszetétele meglehetősen fiatalosnak jellemezhető, igen magas a 3050 év közötti lakosok aránya, mely a folyamatos népesség növekedést eredményező jelentős mértékű bevándorlási többlettel, a beköltöző, főként munkaképes korú lakosság nagy arányával magyarázható. A 2001es KSH adatok szerint jelentős a munkaképes korúak között a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya városi szinten 30% feletti valamint magasnak mondható a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya is 43% körüli a szegregációs kritériumokat alkotó két tényező együttes megléte azonban viszonylagosan alacsonynak mondható, 18,26%. (A 2009es segélyezési adatokon alapuló városi szintű szegregációs mutató számítás részletesen lejjebb a szociális támogatásokon belül). A városrészi elemzések mutatói megegyeznek a városra jellemző adatokkal, tehát majd minden városrészben 30% körüli a legfeljebb általános iskolai 228

3. VÁROSRÉSZEK RÉSZLETES ELEMZÉSE végzettséggel rendelkezők aránya és 40% körüli a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya. Kivételt mindössze az intézményi terület képez ahol a iskolázottsági arány kedvezőbb, mindössze 23%os a legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya. A foglalkoztatottak aránya a 15 és 64 év közötti lakosok között 53,25%, a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 33,62%. A Szigethalmon élő regisztrált munkanélküliek aránya 3% körül mozog, ami az országos átlaghoz képest rendkívül kedvező. Munkanélküliség (Önkormányzat 2007 ) Összesen Munkanélküliek száma a településen 208 Ebből tartósan munkanélküli 21 Rendszeres szociális segélyben részesülők száma 31 Hány gyermek után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi támogatást? 529 A városon belül az összes RSZSben részesülő 2009ben 14, fő, a RÁT állományban összesen 43 fő regisztrált. A munkanélküliek arányára vonatkozó kedvező adatok ellenére meglepően magas a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt igénylők száma (2007ben 529 fő, 2008ban 601 fő, ez a gyermekkorú lakosságnak hozzávetőlegesen mintegy 2025%a). A településen ennek köszönhetően igen magas a hátrányos helyzetű gyermekek száma, a nyilvántartott, nyilatkozattal alátámasztott halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyermekek száma azonban minimális (2007es adatok szerint 105, 2008ban 44 volt, 2009ben 75 fő). Az eltérések, illetve a HHH gyermekek számának jelentős mértékű ingadozása arra enged következtetni, hogy a szülői nyilatkozatok bekérése, a szülők tájékoztatása nem megfelelő mértékű, illetve nem kellően következetes, igaz, a Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Tervben a nyilvántartás pontosítása, teljesebbé tétele érdekében megfogalmazott intézkedések, eszközök 2009ben már mutatnak eredményeket. 229

3. VÁROSRÉSZEK RÉSZLETES ELEMZÉSE Társadalom A városon belül kisebb lélekszámú bolgár közösség él, a saját magukat romának vallott lakosok száma a 2001es népszámlálás szerint 65 fő volt, ugyanakkor az önkormányzat becslése szerint ennek hozzávetőlegesen 67szerese a valós adat, mely körülbelül a teljes lakosság 3%a. Szintén az önkormányzat becslése szerinti, a roma lakosságon belüli hátrányos helyzetűek száma kb. 200 fő, mely hozzávetőlegesen 50 családot jelent. A hátrányos helyzetű cigány családok jellemzően a rosszabb állapotú, olcsóbb épületekbe más településekről, főként a fővárosból beköltözők közül kerülnek ki. A városban élő cigány családok Szigethalom belterületén elszórtan a korábban említett Petőfi utcai 3 egymás mellett elhelyezkedő lakástól eltekintve integrált lakókörnyezetben élnek. Az önkormányzat becslései szerinti munkanélküli romák aránya a teljes munkanélküli létszámon belül hozzávetőlegesen 20%os lehet. A Közfoglalkoztatásban összesen 31fő vesz részt, ebből feltehetően 9 fő roma származású. A városban 2006ban nem alakult cigány kisebbségi önkormányzat. Közszolgáltatási/szociális rendszer A város közszolgáltatási intézményinek köre kiterjedt, a város teljes területét képesek lefedni. Bizonyos részterületeken azonban hiányosságok, fejlesztési szükségletek megjelennek. Ezek főként az egészségügyi ellátás magas az egy orvosra jutó lakosok száma és a bölcsődei ellátás a jelenlegi férőhelyek száma nem elegendő, az igények kielégítésére további fejlesztések szükségesek. A város által nyújtott rendszeres szociális jellegű ellátási formák jellemzően a Rendelkezésre Állási Támogatás, a Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, a Rendszeres szociális segély és a Lakásfenntartási támogatás tartalmazzák. 2007ben összesen 31 fő igényelt rendszeres szociális segélyt, mely 2008ban 24 főre csökkent, majd 2009ben vélhetően a RÁT bevezetésével 14 főre redukálódott. 230

3. VÁROSRÉSZEK RÉSZLETES ELEMZÉSE RÁT Szociális támogatások a város egészére (Önkormányzat 2009') Rendszeres gyermekvédelmi Lakásfenntartási Rendszeres Szociális kedvezmény támogatás Segély (munkanélkülieknek/egé helyi/normatív Összesen szségkárosodottaknak) 43 534 14 145+121=266 857 Egészségkárosodott ak Nem foglalkozt atott Rendszeres szociális segélyezettek adatai 2008. (24 fő) 35 év alatti 3555 55 év feletti Férfi Nő 8.o. 8.o. szakm unkás éretts égi 4 20 6 12 6 12 12 3 14 1 1 1 diplo ma A városi szegregációs mutató meghatározása: A szegregációs mutató a 2009es adatok alapján (nevezőben a városban található lakások száma) 857/5215*100=16,4% 3.7.1.2. Lakáskörülmények bemutatása Szigethalmi lakások jellemzői (Önkormányzat+KSH 2006') Lakásállomány 2006' (KSH) 5 074 Lakásállomány növekedése % (20012007) 119,47% Épített lakások számának növekedése (20012007) 1 011 1 Lakásra jutó lakos 3,051 Megszűnt lakások száma (20012006) 37 Az épített lakások átlagos alapterülete 86 Vállalkozás által épített lakások aránya (2006) 46,85% Természetes személy által épített lakások aránya (2006) 53,15% Értékesítés céljából épített lakások aránya (2006) 65,77% Saját használatra épített lakások aránya (2006) 34,23% A 2001es adatszolgáltatás szerint az alacsony komfortfokozatú lakások aránya 24,49%. Az alacsony komfortú lakások eloszlása az egyes városrészek között egyenetlenül alakul városrészenként, a gazdaságikereskedelmi területen és a külterületen 3437%, de a központi városrésznél is 28%. A város területén sehol sem mutatható ki az alacsony komfortfokozatú lakások koncentrált, nagyarányú megjelenése. A 2001es népszámlálás óta a helyzet jelentősen változott, hiszen a településre jellemző magánfejlesztések esetében a régi elavult épületek javarészt bontásra, felújításra és komfortosításra kerültek, illetve jelentős számú új építés történt. 231

3. VÁROSRÉSZEK RÉSZLETES ELEMZÉSE Az önkormányzat mindössze egyetlen bérlakással rendelkezik az új óvoda tetőterében, melyet szolgálati lakásként hasznosít. Az önkormányzat saját tulajdonú telkeinek száma is elenyésző. Az alábbi térképen jól látható, hogy az önkormányzati tulajdonú telkeken rendszerint valamilyen önkormányzati intézmény található, így a telkek egyéb fejlesztésekre, pl. a bérlakás állomány növelésére, nem használhatóak fel. A városban élő alacsony státuszú családok jellemzően magán tulajdonú telkeken, saját maguk által épített, vagy vásárolt ingatlanokban laknak, illetve kisebb számban albérlőkként, főként magán személyektől bérelt, jobbára elavult épületekben. Szigethalom önkormányzata jelenleg különböző szociális és lakásfenntartási támogatásokkal tudja a hátrányos helyzetű lakosok megélhetési, lakhatási problémáit enyhíteni. Lakásfenntartási támogatásban részesített személyek száma és a támogatásra felhasznált összeg/ezer Ft kerekítve 2006 2007 2008 Lakásfenntartási támogatás Támogatásban részesítettek Felhasznált összeg Támogatásban részesítettek száma E Ft, kerekítve száma Felhasznált összeg E Ft, kerekítve Támogatásban részesítettek száma Felhasznált összeg E Ft, kerekítve Normatív 145 6 121 121 4 990 89 3 667 Helyi 121 3 000 150 3 957 135 3 458 Összesen 266 9 121 271 8 947 224 7 125 232

3. VÁROSRÉSZEK RÉSZLETES ELEMZÉSE Szigethalmon a közműhálózat közel 100%osan kiépített. Azon területek ahol a hálózat nem elérhető, rendszerint külterületi, magánkézben lévő területek. Vezetékes víz Áram Közvilágítás Szennyvízcsatorna Gáz Pormentes út 4. tábla Közműellátottság (Önkormányzat 2009') Azon utcák, ahol részben, vagy egészben nem találhatóak minden utcában van minden utcában van Rejtő Jenő utcában nincs, ami magánút, így nem az Önk. hatásköre. minden utcában van minden utcában van minden utcában van (kivéve egyes magánutak) A városrész (ek) nevei, ahol az utcák találhatóak Lakóterület A romló gazdasági helyzet következtében szükség mutatkozik a jelenlegi rendeletek és a támogatások rendszerének felülvizsgálatára, bővítésére. A város önkormányzata nem rendelkezik érvényes Lakáskoncepcióval, ennek hiányában nem áll rendelkezésére elegendő információ az önkormányzati bérlakások iránt mutatkozó esetleges igények mértékéről, a bérlakások szinte teljes hiánya nem teszi lehetővé a lakásgazdálkodást. A Lakáskoncepció megalkotását megelőző igény felmérés tükrében, szükségessé válhat az önkormányzat bérlakás állományának növelése, megteremtése, új Lakás és Lakbér rendelet kialakítása. 3.7.1.3. Oktatás Szigethalmon két általános iskola működik, három épületben. A Szent István Általános Iskola és az 1988tól működő Gróf Széchenyi István Általános Iskola, férőhelyhiány az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően nem jelenik meg egyik intézményben sem. (A 2007ben készült KEHT dokumentum még szinte valamennyi oktatási intézmény esetében ilyen irányú problémát vetett fel.) A város lakosságának növekedése a rendszerváltás óta jelentős ütemű volt, mely növekedést az említett intézményfejlesztések rövidtávon nem voltak képesek követni, a fejlődés üteme az óta visszafogottabbá vált és az oktatási intézmények terén mutatkozó problémákat az elmúlt két évben lezajlott új óvodaépítéssel, iskola felújításokkal, bővítéssel sikerült orvosolni. A hátrányos helyzetű tanulók eloszlása a két intézményben kiegyenlítettnek mondható, a korábban már említett nagyszámú RGYKnak megfelelően igen magas, 40 45% az arányuk mindkét iskolában. 233

3. VÁROSRÉSZEK RÉSZLETES ELEMZÉSE A HHH gyermekek intézmények közötti eloszlását a nyilvántartás hiányosságai miatt nehéz a valós helyzetnek megfelelően értékelni, a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján nem mutatható ki olyan eltérés az intézmények között, melyek szegregációra utalnának. A szakértői vélemények alapján integráltan nem oktatható SNI tanulók a Szent István Általános Iskolában három csoportban gyógypedagógiai tagozaton tanulnak. A HHH gyermekek valós létszámának megállapítását nehezíti, hogy a szülők sok esetben szégyellik helyzetüket és a felmérés során a kérdőíveket nem töltik ki. Az önkormányzat oktatási irodája követve a közoktatási és esélyegyenlőségi szakértő útmutatásait ez évben más módszerekkel próbált eredményt elérni a szülői nyilatkozatok terén. A pedagógusok és szociális munkások személyesen látogattak el a rászoruló családokhoz, illetve több osztályban osztályfőnöki órán is részt vettek az iroda munkatársai. Ennek köszönhetően a HHH nyilatkozatok aránya jelentős mértékben nőtt a városban az elmúlt évhez képest (kb. 70%al). A gyermekek igen kis számban veszik igénybe az iskolaotthon, illetve a napközi lehetőségét (22%). Ez kevés, különösen az előző adatok ismeretében. Meg kell vizsgálni, hogy a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket milyen mértékben érik el ezek a szolgáltatások. Tanórán kívüli, iskolán kívüli egyéb programokon a tanulók közel fele vesz részt rendszeresen. További vizsgálatokat igényel a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek helyzetének vizsgálata ebből a szempontból is. Az iskolákban matematika tehetséggondozásban részesül 139 tanuló, melyet 2 fő pedagógus vezet. Testnevelés tehetséggondozásban 130 tanuló részesül, ezt a munkát 4 pedagógus végzi. Az iskolák eddig nem igényelték az integrációs, és a képességkibontakoztató támogatást, mely jelentősen emelné a hatékonyságát a tehetséggondozó foglalkozásoknak. Kiemelt feladat feltárni a Szent István iskolában az évfolyamismétlések viszonylag nagy számának és mindkét intézmény esetében a különböző elérhető ösztöndíjlehetőségek kihasználatlanságának okait is. Az önkormányzat jelenleg egy ösztöndíj programmal rendelkezik, havi 4000 Ftos támogatást nyújt a 6 legsikeresebb diáknak. A kiemelkedő eredményű tanulók támogatása mellett az önkormányzat tervezi a HHHs tanulók számára is egy ösztöndíj rendszer kialakítását. 234

3. VÁROSRÉSZEK RÉSZLETES ELEMZÉSE 3. tábla Általános iskolai közoktatás integráltsága a fejezet végén Az oktatási intézmények között bizonyos különbségek azért kitapinthatóak. A statisztikák egyértelműen mutatják a két iskola eredményessége közötti különbséget (a Gróf Széchenyi István iskola javára). A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek által sűrűbben lakott településrészek (Mű út és Petőfi utca egyes részei) ugyanazon iskola körzetébe esnek, holott ezt földrajzi elhelyezkedésük nem feltételezi. Éppen ezért a HHH tanulók számának pontosítása elengedhetetlen, és ennek meghatározása után a körzethatárok újabb módosítása válhat szükségessé. Szigethalom Város Önkormányzat Képviselő Testülete 2009. január 29én hajtotta végre a Közoktatási Esélyegyenlőségi Tervben előírt körzethatár módosítást. Az oktatási rendszerben az eddigiek alapján megállapítható a pályázati és különböző egyéb forrásoknak a kiaknázatlansága, a gyenge partnerségi viszony a családokkal, a hátrányos helyzetűek felzárkóztató programjainak és a személyes jellegű szociális munka hiánya. Továbbá szükséges az iskolák közötti különbségek további enyhítése, az ösztöndíjrendszer felülvizsgálata és a továbbképzési, tehetséggondozó programok fejlesztése és elindítása. 235

3. VÁROSRÉSZEK RÉSZLETES ELEMZÉSE Az önkormányzati adatokon alapuló elemzések szerint tehát az iskolákban diszkrimináció, szegregáció nem kimutatható, ugyanakkor az esélyegyenlőség erősítése szükségszerű. 236

3. VÁROSRÉSZEK RÉSZLETES ELEMZÉSE 3.7.2. Terület lehatárolások A KSH, Önkormányzat és a szakértők által lehatárolt területek 237

3. VÁROSRÉSZEK RÉSZLETES ELEMZÉSE 3.7.2.1. A KSH által lehatárolt területek 1. RákócziKölcsey983/7 utca (utcákkal behatárolt terület) A Kölcsey Ferenc utcai tömbökben jelenleg összesen 55 fő él. A tömbön belül és környékén kisebb létszámú, többségében idős, korábban mezőgazdasági tevékenységből élő lakosság élt a népszámlálás időpontjában. A tömb lakónépességének növekedésével a területen nem bontakozott ki szegregációs folyamat, ellenkezőleg, a területen sorházak épültek több esetben a korábbi lakók is itt vásároltak ingatlant az új építésű ingatlanokba középosztálybeli családok költöztek, melyet a segélyezési mutatók is alátámasztanak. Szociális támogatások (Önkormányzat 2009') Rendszeres Szociális Segély RÁT Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény (munkanélkülieknek/egészségkárosodottaknak) Lakásfenntartási támogatás helyi/normatív Összesen 0 2 0 1 3 2. Dob utcai háztömb (DobErdőEperSugár) Dob utcai tömb területén összesen 52 fő él, 18 lakásban. Egyetlen család vesz igénybe rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt és részesülnek rendelkezésre állási támogatásban, illetve egy idős házaspár részesül rendszeres szociális segélyben és lakásfenntartási támogatásban. (Összesen 6 fő, 2 lakásban.) A segélyezési adatokon alapuló szegregációs mutató: 7/18*100=38,8% Ez a szám ugyan meghaladja a városi szegregációs mutató 2xét, azonban a fentiekben részletezett okok miatt vagyis, hogy ez a viszonylag magasabb segélyezési arány a területen élő lakosságnak mintegy 10%át, a lakások kb. 8%át érinti megítélésünk szerint a terület nem minősíthető szegregátumnak. RÁT Szociális támogatások (Önkormányzat 2009') Rendszeres Szociális Segély Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény (munkanélkülieknek/egészségkárosodottaknak) Lakásfenntartási támogatás helyi/normatív Összesen 2 2 2 1 7 238

3. VÁROSRÉSZEK RÉSZLETES ELEMZÉSE 3. Babits utcai háztömbök (VácziBabitsFiumei5422) A Babits utcai tömbön belül jelenleg összesen 96 fő él. A terület kertvárosi rész, családi házas és új építésű társasházas övezet vegyes életkörülményekkel rendelkező lakossággal; a terület nem minősül veszélyeztetettnek. A segélyezettek között sem jelennek meg a terület lakói. A 2001es népszámlálás óta (az akkori népességszám nem ismert) jelentős számú beköltözés történt, jellemzően közepes illetve magasabb státuszú lakosok költöztek a területre. Ezt támasztják alá az önkormányzati segélyezési mutatók is melyek szerint az elmúlt években a területre nem regisztráltak ilyen irányú igényt. A fentiek értelmében a KSH által 2001ben megjelölt terület veszélyeztetettsége nem releváns. 4. Fácán u. Pinty u. Harkály u. Erdőszél u. A fenti utcákkal lehatárolt tömbön belül összesen 7 ház áll 23 lakossal. A területen korábban élt egy család összesen 5 fővel, amely igényelt rendszeres szociális segélyt. A terület és az egész környék az elmúlt években fejlődésen ment keresztül és a lakosság is részlegesen kicserélődött. Az említett család sorsáról nincs információja az önkormányzatnak, ingatlanukat magán forgalomban értékesítették és elköltöztek a településről. A terület nem jelenik meg a segélyezések nyilvántartásában. 5. Fürj u. Duna u. Fácán u. II. u. A tömbön belül összesen 4 ház áll, melyben 12 fő él. A környék erős fejlődésen ment és megy keresztül, hiszen a Duna közelsége remek lakhatási lehetőséget kínál. A terület jobbára közép és magasabb státuszú lakosokkal cserélődött ki. A tömbön belül az önkormányzat adatai szerint egyetlen család jelenik meg, akik rendszeres szociális segélyben és lakásfenntartási támogatásban részesülnek. RÁT Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény (munkanélkülieknek/egészségkáro sodottaknak) Szociális támogatások (Önkormányzat 2009') Rendszeres Szociális Segély Lakásfenntartási támogatás helyi/normatív Összesen 0 0 1 1 2 239

3. VÁROSRÉSZEK RÉSZLETES ELEMZÉSE 6. HÉV síneken túli (AratóHunyadiHÉVvároshatár) A KSH adatok a Petőfi u. vonalában, a HÉV túloldalán fekvő néhány telket mutatják veszélyeztetett területként, melyek a Hunyadi János u.hoz tartoznak. Ezen terület nem jelenik meg az önkormányzat szociális segélyezési adataiban, a lakónépesség a jelenlegi adatok alapján mindössze 6 fő. 7. Petőfi utca (PetőfiDérynéRakétaIrányi) Az önkormányzat és a szegregációs szakértők által veszélyeztetettnek minősített területek Az önkormányzati felmérések szerint az alacsony státuszú lakosság bizonyos mértékű koncentrációja figyelhető meg a település ÉNyi, HÉV melletti részében, a Petőfi Sándor utca egy 3 telket magába foglaló szakaszán, ahol az egykori önkormányzati telkeken az eredeti komfort nélküli lakóházak mellett ún. kényszerlakások épültek. Ezek a szükséglakhelyek a tulajdonosok által saját kivitelezésben épített, a legkülönbözőbb anyagokból összeállított melléképületek, hozzá építések, melyekben jobbára a fiatalabb családtagok élnek új családjukkal, illetve egy részüket időlegesen más családok használják. A házak hagyományos fűtésűek, a főzést palackos gáztűzhelyen oldják meg. Az udvarok rendezetlenek, a melléképületek egészségre ártalmasak, lakhatásra alkalmatlanok. 240

3. VÁROSRÉSZEK RÉSZLETES ELEMZÉSE A Petőfi utca közlekedési ellátottsága megfelelő, a terület intézményi ellátottsága szintén kedvező mivel a város intézményi és kereskedelmi területeitől nem messze a helyezkedik el. Az utcában találhatóak kereskedelmi, ipari,logisztikai vállalkozások, lakások, illetve ennek mentén fut végig a ráckevei HÉV pályája is. Az utca és a környék infrastrukturálisan 100%osan ellátott. A Petőfi utcában és az érintett lakótömbben a telkeken magántulajdonban lévő ingatlanok találhatóak, ezek többsége magas értékű lakóingatlan. A Petőfi utca környezetében nem található egészségkárosító tényező. A terület a KSH térképen nem szerepel, azonban az önkormányzat veszélyeztetettként jelölte meg. A területet magába foglaló lakótömb egésze ugyanakkor nem nevezhető szegregátumnak, abban magasabb státuszú lakosok élnek többségében. (Összesen 12 lakóház található a tömbben) Az említett rossz körülmények mindössze 3 családot, 14 főt érintenek. Az önkormányzat által megjelölt veszélyeztetett területen élők közül összesen 1 fő részesül rendszeres szociális segélyben+ 2 fő egészségkárosodott, és 3an vesznek részt a közmunkaprogramban. A lakótömbre vonatkoztatott szegregációs index: 6/12*100=50%. Az antiszegregációs terv kiemelten reagál a szóban forgó területre. Az akcióterületi beavatkozások hatásai fejezetrész az IVS stratégiai 5.5.1.es fejezetében kerül bemutatásra, hogy az összefüggések a stratégia tanulmányozása után jobban értelmezhetőek legyenek. 241

3. tábla Általános iskolai közoktatás integráltsága tanulólétszám az iskolában az osztályszervezés módja szerint Normál (általános) tanterv Emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási Gyógypedagógiai tagozat nyelvű iskolai oktatás OM intézmény tanulólétszám az intézményben azonosító neve Összesen HHH SNI Összesen HHH SNI Összesen HHH SNI Összesen HHH SNI 32470 Szent István Általános Iskola 618 56 35 389 41 4 199 11 1 30 4 30 tanulólétszám az iskolában az osztályszervezés módja szerint Normál (általános) tanterv Emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási Gyógypedagógiai tagozat nyelvű iskolai oktatás OM intézmény tanulólétszám az intézményben azonosító neve Összesen HHH SNI Összesen HHH SNI Összesen HHH SNI Összesen HHH SNI Gróf Széchenyi István 8 eltérő Általános tanterv 32473 Iskola 531 19 15 523 19 szerint tanul (A 2007ben készült KEHT adatai az IVS helyzetelemző fejezetében, azon belül is leginkább az oktatással kapcsolatos részekben frissítésre kerültek) 242

4. STRATÉGIA 4.1. Célrendszer bemutatása 4.2. Hosszú távú (átfogó) célok 4.3. Középtávú (tematikus) célok és városrészi célok 4.3.1. Idegenforgalom és környezeti értékek fejlesztése 4.3.2. Közszolgáltatások 4.3.3. Gazdasági lehetőségek 4.4. Középtávú (városrészi) célok 4.5. Projekt célok 4.6. Monitoring 4.6.1. Monitoring feladatok szervezeti megvalósulása 4.6.2. A monitoring rendszer eljárásrendje 4.6.3. Indikátorok 243

4. STRATÉGIA 4.1. Célrendszer A célrendszer felépítésének csúcsán a város hosszú távú (átfogó) céljai szerepelnek, melyek 15 20 éves időtávlatban alkotnak átfogó képet a város terveiről, szerepeiről. Ezek a célok összhangban vannak a városra vonatkozó településrendezési tervvel és Csepel sziget és környéke településfejlesztési koncepciójával, és ezen keresztül a területi beosztás magasabb szintjeire készített regionális, országos területfejlesztési koncepciókkal. A különböző tervekkel, stratégiákkal és koncepciókkal való összhang az 5. stratégia külsőbelső összefüggései fejezetben. A középtávú (tematikus 78 év) célok a hosszú távú célok báziselemeit testesítik meg a különböző városelemek tervezett tematikus jellegű fejlesztéseire lebontva. A tematikus célok több hosszú távú célt is támogathatnak, illetve az egyes hosszú távú célok több tematikus cél alapjai lehetnek. A tematikus célok alapjául a városrészek/akcióterületek különböző fejlesztései szolgálnak alapot, melyek együttesen a középtávú célok kirajzolódását eredményeik és együttesen gyakorolnak hatást más városrészek városrészi céljaira is. A rövid távú célokon belül meghatározható részletes rövid távú részcélok az egyes programok konkrét városrészhez, illetve akcióterülethez kapcsolását jelentik. A fentiekben összefoglalásra került stratégia felépítése a település vezetői által (az eddig elkészült fejlesztési dokumentumok, térségi koncepciók, rendezési tervek és a lakossággal, vállalkozásokkal folytatott együttműködés hosszú távú tapasztalatai alapján) megfogalmazott tartalommal kerül kifejtésre és a különböző célok az eddigiek szerint kerülnek meghatározásra és elemzésre a város jövőjének 1520 évre történő elővetítésével. 4.2. Hosszú távú (átfogó) célok A jövőkép és a jövőbeni fejlesztési irányok olyan alapelvek mentén kerülnek megfogalmazásra, amelyek támogatják az integrált városfejlesztési stratégia különböző szintű és hatóterületű fejlesztési rendszerekbe való illeszkedését. Ezek részben az Európai Unió regionális politikai irányelvei, melyek különböző szerződésekben és rendeletekben rögzítettek. Ezek az átláthatóság elve, a partnerség elve, a szubszidiaritás és decentralizáció elve, a mérhetőség elve, a programozás elve szerinti fejlesztési gyakorlat és a területi alapú koordináció. 244

4. STRATÉGIA Ezen túlmenően további olyan egységesen elfogadott különböző szakmai elvek mentén történhet csak a stratégiakészítés, amelyek biztosítják Szigethalom Csepel szigeten belüli hosszú távú fejlődését és versenyképességét. Ezek közé tartozik a fenntartható fejlődés biztosítása a közösségi gondoskodás fejlesztésével, a társadalmigazdasági kohézió növelésével, a természeti és épített környezet minőségének javításával, valamint az infrastrukturális és a szolgáltatási rendszerek és tevékenységek színvonalának emelésével. A társadalmi szolidaritás és partnerség, a szolgáltató önkormányzat által támogatott társadalmi kooperáció és a fenntartható társadalomfejlődés, mint alapelvek szintén ide kapcsolódnak. Az élhető város kialakításának ideája az életminőség javításával, a lakókörnyezet fejlesztésével, az esélyegyenlőség biztosításával, az egészség fokozott védelmével, valamint a közbiztonság magas fokával jár együtt. Az integrált humánerőfejlesztési szemlélet közelíti és összeköti a gazdaság és képzés, az oktatás valamint a foglalkoztatás és szociális gondoskodás szereplőit. Ide kapcsolódik az élethosszig tartó tanulás és tudásalapú társadalom európai integrációs és hazai fejlesztési modelljeinek adaptálása. A verseny elve, a versenyképesség fenntartása a társadalmigazdasági hatékonyság növelését kívánja meg, valamint a tudás alapú társadalomhoz kapcsolódó erőforrások, technológiák, szolgáltatások és emberi képességek kiépítését, elterjesztését és fejlesztését. A fentiek és az eddigi elemzések szerint a következő célok elérése valósítható meg Szigethalom számára: Szigethalom a távlatban is legyen hosszútávon fenntartható, emberi léptékű település. A Szigethalmi településfejlesztés alapvetése a minőségi elemekre (a település komfortérzet és az életminőség javítására) koncentráló urbanizáció, melynek eredménye a település társadalmi, gazdaságiturisztikai és infrastrukturális fejlettsége. A fejlesztés és a rendezés célja a fővárost övezően kialakuló kertvárosi zóna részeként egy teljes körű kisvárosi szolgáltatásokat és nyugodt, egészséges lakófeltételeket egyaránt nyújtó, távlatban mintegy 20 000+ fő népességű élhető kertváros kialakítása. Minőségi otthonkörnyezet megteremtése a város lakói számára, megfelelő közszolgáltatásokban és lehetőségekben gazdag városi környezet kialakítása 245

4. STRATÉGIA 4.3 Középtávú (tematikus) célok 4.3.1 Idegenforgalom és környezeti értékek fejlesztése A turisztikai fejlesztések megegyezve Csepel sziget terveivel Szigethalom terveiben abszolút prioritást élveznek. A városvezetés, mintegy határként húzódó turisztikai központot kíván megvalósítani kül és belterületein, ezzel megtartva a környezeti értékeket, de ugyanakkor ki is használva a város arculatának megfelelően. A város déli oldalát teljes egészében a KisDuna partja határolja, amelynek egyes részei természetvédelem alá esnek. A település üdülőövezetét nemcsak az üdülő közönség választja, hanem egyre többen életvitelszerűen élnek a Dunaparton. A partszakaszt jelenleg elavult sétány kíséri; a teljes dunai terület turisztikai és környezeti fejlesztése elengedhetetlen. Az város nyugati határoldalában az önkormányzat kialakította turisztikai, kulturális és szabadidős parkját, mely folyamatos fejlesztés alatt áll és melyen már számos rendezvény működik. A teljes turisztikai park fejlesztése jelentőség teljes mind a város mind pedig a sziget kulturális értékeit illetően. A turisztika a településen szoros kapcsolatban van a gazdasággal, hiszen a település környezeti adottságai sokkal inkább ezen ágazatnak kedveznek, mint pl. a kereskedelemnek a szomszédos városokban. Szigetszentmiklós pl. sokkal inkább a térség központjaként kíván fellépni és belvárosi szolgáltatásokkal kívánja kiszolgálni saját és a térség lakóit. A városvezetés turisztikai jellegű céljait a város másodlagos arculati elemévé és a gazdaság alapvető motorjává kívánja fejleszteni. A környezeti fejlesztések alapvető célja a települési környezeti feltételek további javítása a zöldfelületek légszennyezés csökkentő hatásának kihasználása. A környezeti értékek és a magas belterületi zöldterületi arányok növelése hozzájárulnak a lakosság komfortérzetének javításához. A környezeti értékek jelentősen növelik a település idegenforgalmi attrakcióját, elősegítik a letelepülést és gyermekvállalást, az elmaradottabb településrészek integrációját és csökkenti az elvándorlást a városból. 246

4. STRATÉGIA A zöldfelületek beépítésének korlátozása, a zöldfelületek növelése szükséges a térség északi határában és a teljes külterületi területeken, ezzel megakadályozva a városok összenövését, élénkítve és fellazítva a városszövetet. A Duna menti partsáv teljes rehabilitációja szükséges a Duna ággal együtt. A város belterületi részein számos zöldterület, park található, melyek állapota elhanyagolt, korszerűtlen. Külterületi ültetések, környezetvédelem, illegális hulladék kezelése. 4.3.2. Közszolgáltatások A legfőbb cél az egyensúlytalanságok kialakulásának további csökkentése, melyet az intézményrendszerek és fejlesztési szándékok racionalizálásával lehet elérni. Annak érdekében, hogy Szigethalom az itt működő vállalkozások, és lakók igényeit minél szélesebb körben ki tudja elégíteni, szükséges a jelenlegi közszolgáltatások és közcélú fejlesztések racionalizálása. Ezek legfontosabb területei: önkormányzati hivatalok és közszolgáltatások rendszere, kemény és puha infrastrukturális fejlesztések (járdahálózat, kereskedelmi terület kialakítása), oktatás (kihasználtságok csökkentése), egészségügy (ellátás bővítése, együttműködések a térségben működő ellátásokkal), szociális ellátás (felülvizsgálat, racionalizálás, munkahelyteremtés, ösztönző elemek kiépítése). Javítani kell az önkormányzat működésének hatékonyságát és ösztönözni szükséges a kiskereskedelmi, szórakozási, rekreációs és turisztikai célú beruházásokat. A városi jólét, identitás és kommunikáció érdekében erősíteni kell a városmarketing tevékenységeket, növelni a kulturális, szociális és sport programok rendezését és az ezekhez szükséges terek kialakítását. 4.3.3. Gazdasági lehetőségek Szigethalom városának agrártörekvései nem, ipari és gazdasági törekvései kis részben megvalósíthatóak. A város szerkezetéhez és a térségben elfoglalt pozíciójához sokkal közelebb állnak a kiszolgáló (lakó, idegenforgalom, szabadidő) szerepek, melyeknek bizonyos részei aztán, külön gazdasági elemként is megállhatják a helyüket. A gazdaságfejlesztés célja elsősorban a munkahelyteremtés mely a térségben kialakult ingázást kívánja csökkenteni, illetve az új vállalkozások létrejöttének, és a meglévő tőkeszegény KKVk fejlesztésének, a meglévő területek tőkevonzó képességének az elősegítése és új központok létrehozása. A vállalkozási környezet javítása, az infrastruktúra fejlesztése új kisebb ipari, kereskedelmi és szolgáltatói vállalkozások számára, vállalkozásösztönző elemek hozzájárulásával. Az új működő vállalkozások aztán nagyban hozzájárulnak a város otthonkörnyezetének megteremtésében a színesebb kereskedelmi és szolgáltatói kínálat, illetve a munkahelykínálat növekedésének párhuzamaival. 247

4. STRATÉGIA A fentieknek megfelelően a városban új gazdasági területek kialakítása szükséges a városvezetés által már megjelölt területeken. A jelenlegi területek (Mű út és környéke) korszerűsítése, kemény és puha infrastruktúra kiépítése szükséges. Az önkormányzat számára a különböző vállalkozás ösztönző tevékenységek, úgymint adókedvezmények, tervalkuk megfontolása és kidolgozása a növekvő vállalkozói jelenlét feltételeinek megalapozását jelentik. Átfogó és tematikus célok indikátorokkal, specifikus célok részletes indikátorai a monitoring fejezetben 248

4. STRATÉGIA 4.4. Középtávú (városrészi) célok A városrészi célok hatásai és fenntarthatóságának elemzése az 5.2.1.1. Fenntartható környezeti fejlődés programja fejezetben található. 1. Idegenforgalom és környezet fejlesztése 2. Közszolgáltatások 3. Gazdasági lehetőségek megteremtése Városrészi célok Gazdasági terület Lakóterület Intézményi terület Turisztikai terület Külterület 1.1. Belterületi zöldfelületek fejlesztése x x x 1.2. Környezeti értékek óvása, minőségének növekedése x x x x 1.3. Turisztikai lehetőségek fejlesztése x x x 1.4. Sportolási infrastruktúra kiépítése x x x 2.1. Intézmények bővülése x x 2.2. Közösségi terek fejlesztése x x x 2.3. Infrastruktúrafejlesztések x x x x 2.4. Egészségügyi szolgáltatások bővülése x 2.5. Rendfenntartás erősítése x x Vállalkozásösztönző tevékenységek 3.1. beépítése x x x Kereskedelmi/szolgáltatói infrastruktúra 3.2. kiépítése x x x 3.3. Partnerségi kapcsolatok erősítése x x x x 3.4. Mobilitás x x 3.5. Városközpont kiépítése x A városrészi célok és a rövidtávú projektek egységesen az IVS helyzetelemzésében feltárt problémákból és a városrészek részletes bemutatása fejezetének elemzői részeiből lettek meghatározva. 249

4. STRATÉGIA 4.5. Projektcélok 1. Idegenforgalom és környezet fejlesztése Projektek EMESE Park folyamatos fejlesztése. 2010ben kerül átadásra a lakomacsarnok mely számos rendezvény számára biztosít zárt teret 2005 Sportközpont kialakítása a városközponti futballpálya áttelepítésével kezdődik. A területen a szabvány méretű pálya mellett kisebb gyakorló pályák, lelátó és öltözők kerülnek kialakításra 2013 Az EMESE parkba bevezető út (Erdő út) fejlesztésének kidolgozása. A tervek 2010 első felében készülnek el. 2012 Duna partszakasz rehabilitációjának előkészítése 2013 Az Őz utca végénél lévő 3 ha volt honvédségi terület Erdő területi besorolású lesz és külterületbe visszacsatolandó 2009 Új védőerdők telepítése a TSZT által jelölt, újonnan erdősített területeken. 2008 Az illegális hulladéklerakók felszámolása 2006ban megtörtén, a zöldterületek fenntartása és megóvása folyamatos 2006 Szelektív hulladékgyűjtő szigetek kiépítése (jelenleg 14 működik a város területén) 2006 Helyi KisDuna ág rehabilitációja, jelenleg pályázati szinten van. 2012 Parkosítások (Szent István park rehabilitáció, Városközponti új Közpark kialakítása) 2012 2. Közszolgáltatások A Csepeli Gerinc út építése várhatóan 2010ben megkezdődik, mely jelentősen átértékeli a helyi közlekedést 2012 A városi kerékpárút nyomvonalának kijelölése megtörtént, a projekt kivitelezése pályázati forrásokra alapozott. 2013 Lakóterületi fejlesztések a város számos pontján Járdaépítések a város számos pontján. Az önkormányzat 6 milliós keretet különített el évente, mely pályázati forrásokkal kibővülve kívánja folyamatosan orvosolni a problémát. 2009 Növekvő parkolási problémák enyhítése, forgalomátszervezések leginkább az intézményi területeken a városközpont kiépítésének kapcsán, illetve a Mű út mentén 2009 Városközpont kialakítása (kultúrház kibővítése, rendezvényközpont, szociális területek kialakítása, parkosítás, új polgármesteri hivatal) 2014 Az oktatási intézmények kihasználtságának aránycsökkentése folyamatban van. A város 2009. novemberében adja át felújított Szent István Általános Iskoláját. Az iskolákban a kihasználtság összességében 80% körül mozog. A beavatkozás és fejlesztések legfőképpen a bölcsödében lenne indokolt, ennek érdekében újranyitották 2009ben a régi bölcsődét és az új bölcsőde tetőtere beépítésre kerül a közeljövőben, így lesznek képesek teljességében kiszolgálni a városi igényeket. Az új és a régi óvoda képesek a helyi igényeket ellátni. 2009 Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat épületének bővítése 2010 Szent István Iskola József Attila utcai épületének akadálymentesítése pályázat benyújtás alatt 2011 Városi arculat és marketing kialakítása, erősítése 2010 Egészségügyi ellátás korszerűsítése, térségi kapcsolatok erősítése más ellátókkal, orvosra jutó betegarány csökkentése 2009 3. Gazdasági lehetőségek megteremtése Városközpont kialakítása (kereskedelmi/szolgáltatói központ, lakásfejlesztések) 2013 Lakóterületi fejlesztések a város számos pontján A város északi határában kijelölt összesen 76 ha alapterületű jelenleg magántulajdonban lévő területek GKSZ és GIP besorolása 2013 Vállalkozói adópolitika újragondolása 2012 Vállalkozói információs/ügyfél szolgálat létrehozása, eközigazgatás bevezetése a vállalkozók számára 2010 Rendszeres vállalkozói fórumok rendezése 2010 Környezetirányítási és minőségirányítási rendszerek bevezetésének ösztönzése a vállalkozásoknál 2010 250

4. STRATÉGIA 4.6. Monitoring 4.6.1. Monitoring feladatok szervezeti megvalósulása Az IVSben foglalt hosszú távú célok eléréséért Szigethalom Város Önkormányzata, illetve a Városfejlesztő Társaság felel, és egyúttal gondoskodik a hatáskörébe tartozó projektek végrehajtásáról, valamint az elvárt eredmények hosszú távú fenntarthatóságáról. A városfejlesztési feladatok végrehajtását ugyanakkor nem az Önkormányzatnak célszerű ellátnia, ezt a munkát egy erre szakosodott szervezetnek az előző fejezetekben bemutatott városfejlesztő társaságnak kell elvégeznie. Az Önkormányzat, mint projektszponzor, a társaság képviseletét ellátó Képviselő testület és Bizottságok lesznek a monitoring feladatok legfelsőbb szintű fóruma. Itt történik az elvárt eredményeknek az IVSben foglaltaknál részletesebb megállapítása, a monitoring indikátorok meghatározása, a beszámoltatás keretében a teljesülés legfelső szintű nyomon követése, és az ennek kapcsán szükségessé váló döntések meghozatala. A projektmenedzsment feladatokat ellátó városfejlesztési társaság feladata lesz a monitoring indikátorok értékeinek rendszeres nyomon követése, ideértve a nyomon követéshez szükséges adatok beszerzését is, a teljesülés szempontjából kedvezőtlen folyamatok esetén a saját hatáskörben meghozható döntések megtétele, illetve szükség esetén a Képviselő testület és Bizottságok számára intézkedési javaslat kidolgozása. 4.6.2. A monitoring rendszer eljárásrendje Az Integrált Városfejlesztési Stratégiát legalább 3 évente felül kell vizsgálni. A következő felülvizsgálatra 2011ben kerül sor. A felülvizsgálat során a következő lépéseket kell megtenni: Elemzés az indikátorok megvalósulásának állapotáról Változtatások igényének felmérése a különböző érdekszférák, civil szerveztek bevonásával Új adatok és fejlesztési dokumentumok integrálása az IVSbe A módosított IVS egyeztetése A módosított IVS képviselőtestületi megvitatása és elfogadása 251

4. STRATÉGIA 4.6.3. Indikátorok Átfogó cél: Minőségi otthonkörnyezet megteremtése a város lakói számára, megfelelő közszolgáltatásokban és lehetőségekben gazdag városi környezet kialakítása Jelenlegi mutatók Specifikus célok Mutató, hatásindikátor 2007' 2014ig 1.1. Belterületi zöldfelületek fejlesztése Felújított parkok számának növekedése 0 1 1.2. Környezeti értékek és külterület óvása, minőségének növekedése Környezettudatosság fejlesztése/kampányok/év (zöldsziget program, elektronikai hulladékgyűjtési napok) 2 3 Átmenő forgalom csökkenése a Gerinc út megépülésével (CO2 átlagos napi forgalmakra számított levegőmissziós koncentrációk (μg/m3) a távolság (10 m) függvényében) 27 50% 1.3. Turisztikai lehetőségek fejlesztése Turisztikai programok látogatottságának növekedése/fő (belépő, regisztráció) 15 000 50% 1.4. Sportolási infrastruktúra kiépítése Sportpályák fejlesztése 1 1 Elégedettség számának növekedése 2.1. Intézmények bővülése (kérdőív/100 fő/%) 10% 10% 2.2. Közösségi terek fejlesztése Közösségi funkciójú terek növekedése 700 2.3. Infrastruktúrafejlesztések Járdák számának növekedése /%/teljes úthálózat 5% 20% 2.4. Egészségügyi szolgáltatások bővülése 1 orvosra jutó lakos szám csökkenése/orvos 6 7 2.5. Rendfenntartás erősítése Városi igények felmérése, intézkedési tervek készítése 3.1. Vállalkozásösztönző tevékenységek beépítése Adókedvezmények előkészítése 0 0 Tervalkuk számának növekedése/db 1 2 3.2. Kereskedelmi/szolgáltatói infrastruktúra kiépítése Vállalkozások számának növekedése % 1 607 1% Helyben lakók és helyben dolgozók számának növekedése (aktív lakosságon belül %) 26% 1% Vendéglátó üzletek számának növekedése 75 3% 3.3. Partnerségi kapcsolatok erősítése Kistérségi projektek számának növekedése 3 4 Vállalkozói fórumok kialakítása/esemény (db/év) 0 4 3.4. Mobilitás Térségi útrendszerek fejlesztése Gerinc út megépülése Parkolók számának növekedése/db 400 20% 3.5. Városközpont kiépítése Kereskedelmi/szolgáltatói üzletek számának növekedése/db 365 2% Átfogó cél: A lakónépesség növekedésénél az eddigi statisztikákat vettük alapul. A városban és a központban tervezett új lakóházak megjelenésével megnövekvő lakosságszámmal külön nem kalkuláltunk. A város lakossága 2001 és 2007 között a nagy kiköltözési hullámnak köszönhetően 27%al gyarapodott, ugyanakkor ilyen erősségű növekedésre a közeljövőben nem lehet számítani, így 2014re Szigethalom lakossága a jelenlegi közel 16 ezer főhöz képest 10%al fog bővülni, ami hozzávetőlegesen közel 18 ezer főt tesz ki. 252

4. STRATÉGIA 1.1. Felújított parkok számának növekedése: a városban jelenleg 4 db park működik, állaguk leromlott, korszerűtlen. Rövidtávon 1 db park felújítása biztosított. 1.2. Környezettudatosság fejlesztése/kampányok/év (zöldsziget program, elektronikai hulladékgyűjtési napok) Jelenleg két nagyobb környezettudatosságot fejlesztő rendezvény működik a városban, rövidtávon további 1 rendezvény megjelenése reális cél. Átmenő forgalom csökkenése a Gerinc út megépülésével (CO2 átlagos napi forgalmakra számított levegőmissziós koncentrációk (μg/m3) a távolság (10 m) függvényében): A városban átmenő forgalom jelenleg meghaladja az elfogadható értékeket, mind a szennyezőanyag kibocsátást illetően, mind pedig a zajszint és élhetőség tekintetében. A várhatóan 2012re elkészülő Gerinc út a környezeti hatástanulmány szerint a forgalom csökkenésének több mint 50%os visszaesését prognosztizálja. 1.3. Turisztikai programok látogatottságának növekedése/fő (belépő, regisztráció):a turisztikai területen (EMESE PARK) működő rendezvények látogatottsága 2008ban több mint 15 ezer regisztálr fővel számol, rövidtávon a jelenlegi lendületes fejlesztéseknek köszönhetően 50% emelkedést tervezünk. 1.4. Sportpályák fejlesztése: A városnak jelenleg egy sportpályája van a tervezett városközpont területén. A futballpálya a jövőben a turisztikai park mellé fog kiköltözni. A megvalósíthatóság rövid és középtávon várható. Ezen felül a városközpontban tervezett teljes park rehabilitáció 1 kisebb spotpálya fejlesztést is tartalmaz, így az 1 db korszerű sportpálya biztosítása rövidtávon megvalósítható cél. 2.1. Intézményfejlesztések: A városban működő intézmények az oktatást leszámítva alulfunkcionáltak, nem képesek kielégíteni a helyi lakosság igényeit. A városi kérdőívekből jól látható az alacsony elégedettségi szint. Rövidtávon a tervezett fejlesztésekkel kalkulálva a jelenlegi arány növelhető 10%al. 2.2. Közösségi terek: A tervezett fejlesztések számos közösségi területfejlesztéssel kalkulálnak, összesen hozzávetőlegesen 700 új m2el kalkulálva. 2.3. Járdák számának növekedése /%/teljes úthálózat: Szigethalom teljes úthálózata 78 km, melynek mindössze 5%a járdával ellátott, mely közel 4 kmt takar. Rövidtávon 20%os növekedéssel kalkulálunk, mely évi 200 méter járdát jelent. 253

4. STRATÉGIA 2.4. 1 orvosra jutó lakos szám csökkenése/orvos: a városi ellátottsági arány a térségi, sőt a megyei 1 orvosra jutó beteg száma felett van. közel 2400 ember jut egy orvosra, így rövidtávon további egy orvossal számolunk. 2.5. Közbiztonsági vizsgálat: a város nem rendelkezik saját rendőrőrssel, mindössze két fő körzeti megbízott védi a 16 ezer fős város biztonságát és nyugalmát. A városi kérdőívek jelentős száma utalt a felmerülő igényekre így a város rövidtávon felméri az igényeket, középtávon intézkedéseket tesz az ügy érdekében. 3.1. Vállalkozásösztönző tevékenységek beépítése: Adókedvezmények bevezetése rövidtávon nem megvalósítható, így a lehetőségek felmérése biztosított rövidtávon. Tervalkuk számának növekedése: Szigethalom Önkormányzata jelenleg egy településfejlesztési szerződéssel rendelkezik. A kooperáció és a partnerségen alapuló fejlődés fontos eszköze a közös szerződés, így további egy biztosított rövidtávon. 3.2. Vállalkozások számának növekedése: 2007es adatok szerint több mint 1600 vállalkozás működik a városban. Rövidtávon mindössze további, közel 20 vállalkozás megjelenésével kalkulálunk. A rövidtávú önkormányzati fejlesztések alapul szolgálnak a vállalkozások nagyobb arányú növekedésével, így határozottabb növekedésre középtávon kalkulálunk. Szigethalmon közel 2000 lakos dolgozik lakóhelyén. Rövidtávon további 20 fővel kalkulálunk Vendéglátóüzleteknél 34 igényesebb megjelenésére számítunk. 3.3. Társulások: jelenleg 3 kooperáción alapuló projektben vesz részt az önkormányzat térségi és kistérségi szinten. Az partnerségi viszonyon alapuló közös fejlődés érdekében további egy közös projektben való részvétel megvalósítható. A vállalkozói fórumok megrendezése kulcsfontosságú a város fejlődése érdekében. 2010től évi négy alkalommal rendezi meg az önkormányzat vállalkozói fórumát, melyben a közös célok megvitatása és kölcsönös segítségen alapuló partnerség kialakítása a cél. 3.4. A Gerinc út megépülése rendkívül fontos Szigethalom számára, így a projekt maximális támogatottságot élvez az önkormányzattól A városban fokozódó parkolási problémák enyhítésére 2014ig közel 100 új parkoló kerül kialakításra a város különböző területein. 254

4. STRATÉGIA 3.5. A városban működő kereskedelmi és szolgáltatói üzletek száma limitált, minőségük javarészt gyenge. Közel 10 új üzlet megjelenésére lehet számítani rövidtávon, leginkább a városközponti területeken. 255

5. TERVEZETT FEJLESZTÉSEK 20072013 5.1. Beavatkozások akcióterületek kijelölése 5.1.1 Városközponti akcióterület 5.1.1.1 Városközpont 5.1.1.2 Szent István park 5.1.1.3 A fejlesztések által létrejövő hatások 5.1.2 Turisztikai akcióterület 5.1.2.1. EMESE Park 5.1.2.2. Oktatási és Konferencia Központ 5.1.2.3. Sport Központ 5.2. Fenntarthatósági szempontok 5.2.1. Fenntartható környezeti fejlődés 5.3. A stratégia külső és belső összefüggései 5.3.1 A stratégia főbb külső összefüggései 5.3.1.1. Illeszkedés, összhang a területi fejlesztési tervdokumentumokkal, településfejlesztési koncepcióval, településrendezési tervvel 5.3.1.2. Az Önkormányzat Gazdasági Programjába foglalt célkitűzésekkel való összhang 5.3.1.3. A Települési Környezetvédelmi Programmal és más környezetvédelmi tervekkel való összhang 5.3.1.4 Területi fejlesztési tervdokumentumok 5.3.1.5. A stratégia főbb belső összefüggései 5.4. A stratégia megvalósításának főbb kockázatai 5.5. Antiszegregációs terv 5.5.1. Az akcióterületi beavatkozások hatásai 5.5.2. Az oktatási rendszer fejlesztése 5.5.3. Foglalkoztatás 5.5.4. Lakhatás 5.5.5. Intézkedési terv 256

5. TERVEZETT FEJLESZTÉSEK 20072013 5.1. Beavatkozások akcióterületek kijelölése Az akcióterületek kijelölésének alapvető célja a városrehabilitációs programok beavatkozási helyszíneinek meghatározása. A kijelölt akcióterületek a fentiekben beazonosított városrészek részei vagy a városrésszel azonos, utcahatárokkal leírható, összefüggő, az akcióterületek egymást le nem fedő folytonos határvonala. Az akcióterületek kiválasztása és lehatárolása a városi helyzetelemzésből, városrészi elemzésből és a különböző partnerségi visszajelzésekből került meghatározásra. 257

5. TERVEZETT FEJLESZTÉSEK 20072013 5.1.1. Városközponti akcióterület A városközponti akcióterület a József A.KossuthTemesváriÁrpádfejedelemSzabadkaiZrinyiDobó I.ThökölySportMátyás utcák által lehatárolt területen fekszik, mely egyben a város intézményi területe is. A terület alapvető fejlesztési irányaként a központi funkció megteremtését tűzte ki a városvezetés, melyben a korszerű kereskedelmi/szolgáltatói, intézményi, szabadidős tevékenységek eltöltéséhez szükséges infrastruktúra kialakítása szükséges. Ez a terület képezi az első preferenciával rendelkező fejlesztési területet, amely programjának megvalósítása rövid, közép és hosszú távon reális, és amely program a továbbiakban részletes kifejtésre kerül. 5.1.1.1. Városközpont Olyan szórakoztató, kulturális és közszolgáltató intézményekre és vállalkozásokra van szükség, mely egyben foglalkoztatni is és kiszolgálni is képes a sziget és a város lakosságát A városközpont hosszú távú céljai között szerepel a folyamatos bővítés a már rövidtávon megfejlesztett területek mellett. Az ábrán jól látható, hogy a jelenleg fejlesztés előtt álló terület mely önkormányzati tulajdonban van két hasonló méretű magántulajdonú terület szomszédságéban fekszik. A hátsó területek fejlesztése egyelőre csak tervezet, bár folytak már tárgyalások a helyi lakosokkal, melyek sikertelenül zárultak a telkek megfejlesztését illetően, azonban a hosszú távú célok érdekében további egyeztetésekre kerül sor. A projekt tulajdonjogi háttere előnyösnek mondhatót, hiszen az utcák által is lehatárolható tömb három területrészletből áll, 9 hektáros területen, melyből 3,6 ha, tehát több mint az 1/3a önkormányzati tulajdonban van. Szigethalom Önkormányzata nem rendelkezik ennél a területnél nagyobb saját tulajdonú belterületi telekkel, mely alkalmas lenne a tervezett funkció ellátására. 258

5. TERVEZETT FEJLESZTÉSEK 20072013 A városközponti terület I. ütemének, önkormányzati tulajdonú telkein jelenleg egy épület áll a város kultúrháza, mely a tervek során kibővítésre és felújításra kerül, illetve itt található a város állapotát tekintve elavult futball pályája is, mely a külterületi turisztikai területen kap helyet. A telken ezen felül hozzávetőlegesen 300 m2 vasbeton alapzat is található, melynek eredete ismeretlen, és itt található a város közparkja is, mely a különböző társadalmi eseményeknek ad teret. A park állapotát tekintve nem túl korszerű, illetőleg nem megfelelően kiépített. A park funkcióerősítésének alapvető feltétele a kialakítandó városközpontba való integrálása, melyben az új, stratégiai kialakítású zöldterület a központi intézmények között, a terület belsejében helyezkedne el. A városközponti projekt összterülete 36 602 m 2, és mely az alábbi önkormányzati tulajdonban lévő helyrajzi számú és területű ingatlanokból tevődik össze. m2 Hrsz. 549 17 356 Hrsz. 548/1 3 210 Hrsz. 548/2 10 237 Hrsz. 573/1 5 799 Összesen/m2 36 602 Az városközponti fejlesztések alapkoncepciója az, hogy az önkormányzat saját forrásain felül uniós pályázati forrásokból kibővíti a jelenleg is meg lévő, ám nem túl korszerű kultúrházat, és jelenlegi közparkját rehabilitálja. A fennmaradó telkek értékesítésre kerülnek és a projekt hatásaként, a 259

5. TERVEZETT FEJLESZTÉSEK 20072013 szabályozási tervnek megfelelően magántőke bevonásával lakások és egy kereskedelmi központ felszíni parkolóházzal épül. A város közép és hosszú távú terveiben szerepel a magánfejlesztések hatásaként a jelenlegi polgármesteri hivatal átköltöztetése, hogy a terület közszolgáltatásokkal együtt képviselje a központi funkcionalitást. A Jelenlegi hivatal a lehatárolt akcióterület szomszédságában található, a Kossuth Lajos u. és a József Attila u. sarkán. Az épület állaga leromlott és mára kevéssé alkalmas ellátni az egyre növekvő önkormányzatot illetve a város növekedésével együtt járó igényeket. Az önkormányzati fejlesztések és az új polgármesteri hivatal megjelenése a városközpontban ösztönzőleg hat a betelepülő vállalkozásokra, a terület látogatottságára és a városközpont egységes szerkezetére, koncepciójára. Az akcióterület infrastruktúrája A tervezési területet közrefogó utcák Szabadkai utca, Thököly utca, Sport utca, Mátyás utca szilárd 6,510 m széles burkolattal rendelkeznek. A terület víz, csatorna, gáz és villamos áram ellátása biztosított, fejlesztése a beruházás nagyságától függően szükséges, továbbá a közvilágítási rendszer korszerűsítésére is külön feladat. A városközpont potenciális helyszínéül szolgáló ingatlan jelen pillanatban mindhárom utca Thököly, Szabadkai, Sport utca felől megközelíthető, bár a Szabadkai utca felől a meglévő közparkon keresztül. 260

5. TERVEZETT FEJLESZTÉSEK 20072013 A terület kiváló geodéziai adottságokkal rendelkezik, hiszen a sík felszínből és a jelenleg itt található létesítményekből fakadóan (focipálya, szabadidőközpont), az ingatlan ideális építési beruházás megvalósítására. Kapcsolódás a város stratégiai céljaihoz Az IVS közbenső céljaihoz, azon belül is a stratégiai célokhoz a városközponti fejlesztések a következők szerint kapcsolhatóak: A kereskedelem és szolgáltatások részarányának növelése, a városközpontban létrejövő új kereskedelmi és szolgáltatóegységek segítségével. A városi szolgáltatások minél teljesebb körének kiépülése (gazdaság, kultúra, szabadidős tevékenységek/sport, kereskedelem, stb.) és ez által a helyi kötődés erősödése. A városközpont fejlesztésének eredményeképpen egy funkciógazdag városközponti tér alakul ki, amely vegyes funkciókat eredményez, ezáltal javítja a város életminőségét, továbbá új lehetőségeket teremt a vállalkozások számára. A városközpontban jelentős számú zöldterület kerül kialakításra, így a környezetre gyakorolt hatása szintén említésre méltó. A tervezett beruházás összhangban van a település rendezési tervével, mely erre a területre településközpontvegyes funkciót határoz meg, ugyanakkor nincs összhangban az Övezeti tervvel, így a terület szabályozása szükséges. (a szabályozási terv folyamatban van, várható elkészülése 2010. március) A projekt várható hatásai a vállalkozások bevonásával a gazdaság élénkülése, munkahelyteremtés, a városi élethez hozzátartozó szociális terek és szolgáltatások kialakítása, illetve az elavult zöldterületek rehabilitációja, mely növeli a környezet értékét. A városközpont megteremtése a helyi és az újonnan beköltöző lakosság alapvető létszükséglete, mindennapos életének feltétele. A fejlesztés várható eredményei: A fejlesztés alapvető szükséglete a város funkcionális működésének. A leendő városközpont számos stratégiai elemet támogat, úgymint: Városi arculat kialakítása A városrész identitásának erősödése Társadalmi kohézió Zöldterületek funkcióerősítése Meglévő intézmények funkcióerősítése 261

5. TERVEZETT FEJLESZTÉSEK 20072013 Gazdaság/kereskedelem élénkítése Az akcióterületi lakókörnyezet koncepcionális fejlesztése 5.1.1.2. Szent István Park A Szent István park az akcióterületen belül a városközponttól mindössze 150 méterre helyezkedik el körül ölelve és egyesítve a városi gyógyszertárat és egészségházat. A park és az intézményekhez tartozó parkoló korszerűtlen így a terület rehabilitációjára van szükség. A park nevét a kiállított Szent István szoborról kapta, mely központi helyet foglal el a téren. A szobor körül kialakított díszburkolat azonban nagyon eltér az egészségház előtt lévő gyöngykavicsos laptól. A meglévő gyephézagos betonelemekből kialakított támfal korszerűtlen, felújítása időszerű. A szolgáltató ház melletti aszfaltos út a forgalom elől le van zárva növénytartó ládákkal. A tér előtt helyezkedik el a buszmegálló, az út másik oldalán pedig a Szent István Általános Iskola, ezért a terület jelentős személyforgalommal bír. A terület fejlesztési célja, hogy számos felhasználási igény mellett a dísztér funkciója is erősödjön. A terület növényállománya megőrzésre kerül, mindössze négy db fa átültetésére van szükség. A beavatkozási elemek az alábbiakban találhatóak: Burkolatépítés Vízelvezetés Parkfelszerelés Parkosítás Kapcsolódás a város stratégiai céljaihoz Új, korszerű, belterületi zöldterület Parkoló Szociális terek számának növekedése Korszerűélhető városi környezet 5.1.1.3. A fejlesztések által létrejövő hatások 262

5. TERVEZETT FEJLESZTÉSEK 20072013 Funkcióerősítő szolgáltatások megjelenése Funkcióbővítő szolgáltatások megjelenése A városközpont megépítésével létrejön az egységes városi arculat, mely egységesíti a városszerkezetét és életét. A tervezett fejlesztések szabályozási terve folyamatban van, a hatályos rendezési tervhez való egyeztetése a 2010 elején várható. A városközpont fejlesztések kizárólag a település intézményi területein valósulnak meg, ezzel erősítve a városelemek funkciójának jellegét. A már elkészült tervek igazodnak a helyi környezethez, ugyanakkor korszerű, XXI. Századi megoldásokat támogatva. A fejlesztési területeken lévő elavult épületek/épület részek, barnamezős területek rehabilitációja Alacsonystátuszú lakosság bevonása/munkahelyteremtések a fejlesztések és az üzemeltetési időszak alatt. Fejlesztések mérhető hatásai: Városközpont Intézményi akcióterület hatásvizsgálat Társadalom Gazdaság Infrastruktúra Idegenforgalom Környezet 1 2 3 4 5 Szent István Park Társadalom Gazdaság Infrastruktúra Idegenforgalom Környezet Fejlesztések ütemezése és becsült költségei Közszféra fejlesztések Forrás 2 010 2 011 2 012 2 013 2 014 2 015 263

5. TERVEZETT FEJLESZTÉSEK 20072013 Kultúrház átépítése 190 000 000 pályázat+önkormányzati forrás Kultúrház bővítése (rendezvényterem) 200 000 000 önkormányzati forrás+pályázat Kultúrház zöldterület+parkolók 110 000 000 pályázat+önkormányzati forrás Szent István Park 30 000 000 pályázat+önkormányzati forrás Közpark 150 000 000 pályázat+önkormányzati forrás Összesen 680 000 000 Közszféra hatásaként létrejövő magánszféra fejlesztések Üzletközpont 900 000 000 magánforrás Parkoló (ház) 375 000 000 magánforrás+önkormányzati forrás Lakóházak 2 016 000 000 magánforrás Összesen 3 291 000 000 Magánszféra hatásaként létrejövő közszféra fejlesztések Polgármesteri Hivatal 360 000 000 önkormányzati bevételek+támogatás amennyiben releváns Teljes projekt 4 331 000 000 5.1.2. Turisztikai akcióterület Szigethalom stratégiai terveiben szerepel a térségi szinten is meghatározó jelentőségű turisztikai központ kialakítása a város DNyi határában. A fejlesztések megkezdődtek, illetve számos rendezvény már működik a területen. A turisztikai park 3 fejlesztési területre osztható: EMESE Park Középkori Skanzen (történelmi): élő múzeumfalu, az európai népek és a magyarság kultúrájának, múltjának, IXXI. századi életvitelének, szokásainak bemutatására Oktatási Központ Sport Központ városi focipálya áthelyezése, illetve ennek összehangolása különböző sportok háttérintézményeinek, kiszolgáló infrastruktúrájának telepítésével A leendő és már bizonyos ütemek nagy részében működő, szabadidős és turisztikai park Szigethalom jelenlegi külterületén fekszik. Az önkormányzat rövid távú terveiben szerepel a terület belterületbe való vonása, ugyanakkor a fejlesztések összhangban vannak a hatályos Településrendezési Tervvel. hrsz tulajdonos m2 művelési ág 052/1 Szigethalom Önkormányzat 233618 kivett telephely és udvar 264

5. TERVEZETT FEJLESZTÉSEK 20072013 A volt katonai laktanya területe (052/1) jelen pillanatban egy oldalról, ÉKi irányból az Egyesített Szociális Intézmény főbejáratán, illetve területén keresztül (azonban ez az Intézmény szempontjából nem jelenthet problémát, hiszen a megfelelő leválasztás megvalósítható) lehetséges. A későbbi fejlesztések által támasztott parkoló igény a területen (052/1) belül megoldható. A tervek szerint azonban az ingatlan tervezett főejárata az Erdő utca felől is megközelíthető lesz, ahova a későbbiekben főbejárat, valamint további parkoló kapacitások telepíthetők. Volt honvégségi laktanya A terület geodéziáját tekintve elmondhatjuk, hogy igen szerencsés helyzet alakult ki, a jövőbeni fejlesztési lehetőségeket figyelembe véve. Az ingatlan alapvetően sík területen helyezkedik el, a múltbeli hasznosításából (ti. Légvédelmi rakétabázis) adódó terepviszonyok pedig tökéletesen megfelelnek az elképzelt élő múzeumfalu kialakításának. A területen lévő, félig földbe süllyesztett vagy földdel borított hangárok, gödrök, egyéb építmények sok földmunkától kímélik meg a leendő projektgazdát, kivitelezőt. Emellett a sík terület, illetve az igen nagyfokú fásított területek aránya lehetővé teszi a sport és rekreációs tevékenységek széles körű telepíthetőségét. Az ingatlan szempontjából további előnyként jelentkezik a szeparálhatóság, az egyes funkciók jól elkülöníthetősége. A területek minden szempontból és teljes mértékben közművesítettek (út, ivóvíz, szennyvíz, elektromos áram, gáz és telefon). 265

5. TERVEZETT FEJLESZTÉSEK 20072013 5.1.2.1. EMESE Park Az EMESE Park/Középkori Skanzen A projektgazda/üzemeltető Őskultúra Alapítvány szándékai szerint a IXXI. századi magyarság tárgyi és szellemi világát újszerűen, a kísérleti régészet módszertanát segítségül hívva széles körben szeretné ismertebbé tenni. Azokat a lehetőségeket keresik, melyekben eleink világának megismerése kreatívan hozzájárulhat a mai ember (elsősorban az ifjú korosztály) világképének teljesebbé, egészségesebbé tételéhez. Ezért került általuk kidolgozásra egy hosszú távú munkaterv, mely a Világfa Program nevet kapta. Az Emese park területén immáron 5. alkalommal kerül megrendezésre az országos jelentőségű vikingfesztivál, illetve a szintén országos méretű Ikertalálkozó. A nagyobb fesztiválok mellett számos más régiós és városi rendezvény kap helyet a parkban. A további tervek szerint egy középkori Lovagi csarnok és várudvar épül pályázati és önkormányzati forrásokból 2010ben, mely a helyi rendezvényeknek kíván fedett teret adni. Az Emese parkon belüli tervezett és már megvalósult fejlesztések Tüskevár Lovagi csarnok és várudvar: Az ingatlan korábban harckocsi hangárként, jelenleg raktárként használt. A épület területe 1182 m2, stílszerű átalakítása Középkori Lovagi csarnokká az elmúlt hónapokban kezdődött meg kulturálisturisztikai szolgáltatások bővítése, új funkciók kialakítása céllal. A projekt összköltsége 129.985.278 Ft. Parkfejlesztések: (beléptető rendszer, parkosítás stb.) A park további fejlesztésére 2010ben lehetőség nyílik újabb források lehívására az uniós keretekből. A Versenyképes turisztikai termék és attrakciófejlesztés cím alatti pályázatból az 266

5. TERVEZETT FEJLESZTÉSEK 20072013 önkormányzat 91 millió Ftot kíván megcélozni, melynek önerejét (10%) a fejlesztésekre elkülönített költségvetésből finanszírozza. További tervek (közép és hosszú) Szent István korabeli falu Parkoló Táncházkiállítótér: Tavak Földje (EUs falvak): Lovas íjász pálya Vadaspark Sátorváros Fesztiváltér Rönkvár Nádtetős színpad A szolgáltatások turisztikai hatása: A bevezetett kulturális szolgáltatások a térség turisztikai forgalmának jelentős növekedésével járnak. Ezt igazolják a 2006ban végzett önkormányzati becslések is melyek éves szinten 20 ezer főt kalkulálnak. A rövidtávú fejlesztések következtében ennek a számnak a megduplázódására lehet számítani. 5.1.2.2. Oktatási és Konferenciaközpont Az oktatási központ telepítése az eredeti elképzelésekkel ellentétben az ingatlan ÉÉNYi határának közepén, a sportközpontnak kijelölt terület szomszédságában lévő területrészén valósul meg. Ezen építmény elhelyezésénél a könnyű, szeparálható megközelítés mellett az is sokat számított a tervezési munkafázisban, hogy a jövőben egy olyan főbejárati rész kerülhet kialakításra a városi sportszabadidős és oktatásikulturális parkra vonatkozóan, amely az ide érkező látogatók tömegszerű látogathatóságát biztosítja hosszú távon, illetve ezen szabadidős komplexum számára megjelenésileg, hangulatilag komoly, a vendégfogadás szempontjából pedig könnyen szervezhető (a három fő egység irányába történő vendégterelés) fogadófelületet jelentene. Az Oktatási és Konferenciaközpont épülete egy kétszintes központi épületrészből, és négy, a központi épületrészhez kapcsolódó egy illetve kétszintes épületszárnyból áll. Az épület kialakítása X alakban 267

5. TERVEZETT FEJLESZTÉSEK 20072013 tervezett. A projekt jelenleg előkészítési fázisban van (pályázatok, tervek készítése és befektetők felkutatása). Megvalósulás várhatóan közép, illetve hosszútávon várható. 5.1.2.3. A sportközpont A sportközpont kialakítása a városi focipálya jelenlegi helyéről (ThökölySzabadkaiSport utcák által határolt terület) történő áttelepítése, illetve fejlesztése. Ennek köszönhetően itt kerül elhelyezésre egy műfüves centerpálya, illetve egy hozzá kapcsolódó műfüves edzőpálya kerülnek kialakításra. mindkettő műfüves kialakítású. A centerpálya mellé építendő 500 fős lelátó építménye alatt kerülnek elhelyezésre a pályarendszabályokban meghatározott öltöző kapacitások, sportszer, illetve egyéb felszerelések raktárai. A focipályák mellett olyan egyéb sportolási lehetőségek (teniszpálya, 2. kisebb sportpálya) infrastruktúrája is kiépítésre kerül, melyek a város, illetve a környező települések lakosai számára könnyen értékesíthetők, így bevételeket is képezhetnek. Az Európai Középkori Skanzen vendégforgalmának előrejelzésénél fontos megemlíteni a közeli főváros szerepét, hiszen Budapest népszerűsége a kül és belföldi turisták körében kiemelkedő. Budapest, Magyarország legfontosabb, nemzetközileg is ismert turisztikai célpontja. Különleges természetföldrajzi adottságainak, a Duna két partján elhelyezkedő város épített örökségének és történelmi emlékeinek, a világörökségi helyszíneknek, a kulturális életnek, a gyógyfürdőknek, a konferencia és kiállítási lehetőségeknek, valamint a kedvező árérték aránynak köszönhetően évente több millióan keresik fel a magyar fővárost, amely a Magyar Turizmus Zrt. marketingtevékenységében is kiemelt szerepet kap. Budapest és környéke a középeurópai körutazások egy állomásaként is gyakran látogatott desztináció, valamint a BudapestKözépDunavidék turisztikai régió a belföldi turizmusnak is kedvelt úti célja: 2005ben a belföldi vendégéjszakák 15 %a realizálódott a régióban. Kapcsolódás a Stratégiai célokhoz: Turisztikai attrakció Szigethalom tekintetében a gazdasági fejlesztések javarészt a turisztikai fejlesztéseken keresztül érhetőek el. Társadalmi kohézió és szociális terek létrehozása erősíti a helyi identitást és kötődést. A projektek hatásai 268

5. TERVEZETT FEJLESZTÉSEK 20072013 Lakoma Csarnok Turisztikai Akcióterület Társadalom Gazdaság Infrastruktúra Idegenforgalom Környezet 1 2 3 4 5 Parkfejlesztések Társadalom Gazdaság Infrastruktúra Idegenforgalom Környezet 269

5. TERVEZETT FEJLESZTÉSEK 20072013 5.2. Fenntarthatósági szempontok 5.2.1. A Fenntartható környezeti fejlődés programja A városrészi stratégiai elemek környezeti hatásai, esetlegesen a szükséges intézkedések A fenntartható környezeti fejlődés programja Lakóterület Városrészi cél Hatások Szükséges intézkedés Kiépítetlen rendezetlen területek Infrastruktúrafejlesztések rehabilitációja Környezeti, zöldterületi fejlesztések Koncepcionális terület felhasználás Hatásaként sűrűsödik a városszövet Intézményfejlesztések (Főként belső rendszerek fejlesztése, esetenként Beépített területek számának ténylegesen beépítések) növekedése Környezetiturisztikai fejlesztések Zöldterületi fejlesztések ösztönzése, szabályozások Zöldterületi fejlesztések ösztönzése, szabályozások Gazdasági terület Városrészi cél Hatások Szükséges intézkedés Gyalogos és kerékpáros infrastruktúra kiépítése Kiépítetlen rendezetlen területek rehabilitációja koncepcionális infrastruktúrafejlesztés, Elkerülő utak fejlesztése Forgalomtervezés, elterelések, Gazdasági területek fejlesztésének Forgalomnövekedés a fejlesztéseket egyirányúsások, bevezető utak előkészítése követően tervezése Kiépítetlen rendezetlen területek Területrendezések rehabilitációja Intézményi terület Városrészi cél Hatások Szükséges intézkedés Városközpont fejlesztés Forgalomnövekedések Forgalomtechnikai átszervezések Parkolási problémák növekedése Parkoló építések a városközponti területeken belül Környezetizöldterületi fejlesztések Intézményfejlesztések (Főként belső rendszerek fejlesztése, esetenként ténylegesen beépítések) Beépített területek számának növekedése Zöldterületi fejlesztések ösztönzése, szabályozások Turisztikai terület Városrészi cél Hatások Szükséges intézkedés Turisztikai fejlesztések a város és a Turizmus fellendülése, turizmus, mint térség számára gazdasági funkció megjelenése Külterületek Városrészi cél Hatások Szükséges intézkedés Környezetvédelem Turisztikai fejlesztések Természeti turizmus fellendülése Szigethalom esetében az ipari levegőszennyezés (2.5.1. Környezet) nem jelentős, mindössze az átmenő forgalom által kibocsátott káros anyag éri el a kritikus pontot a csúcsforgalom ideje alatt. A 270

5. TERVEZETT FEJLESZTÉSEK 20072013 helyi és környékbeli forgalom csökkentése okán készül el a csepeli Gerinc út, melynek I. szigethalmi bekötő üteme, várhatóan 2012ben készül el. A fejlesztés megtalálható a városi stratégia 1.2.es indikátor mutatói között. Az akcióterületi fejlesztések kapcsán a városban működő forgalom növekedésével lehet számolni. A város Közlekedési Stratégiája jelentős forgalom átszervezéseket és útfejlesztéseket jelöl meg, a forgalom megfelelő levezetése érdekében. A városközponti projektek kapcsán a bevezető utcák egyirányúsítva lesznek, továbbá forgalomtechnikai eszközökkel kívánják megoldani az egyszerűbb és gyorsabb kijutás a fő útra való rácsatlakozás érdekében. A turisztikai fejlesztések terén a bevezető utak kibővítésre kerülnek, parkolók kerülnek kiépítésre. Azok a fejlesztések, amelyek esetében kifejezetten természetvédelmi cél nincs megjelölve, (új gazdasági területek, beépítések stb.) koordinált, szabályozási tervvel vezérelt fejlesztése lehetővé teszi a szükségesnek gondolt zöldterületi mutatók betartását, a környezetállapotban nem jelentenek lényeges romlást, illetve hatásukat többszörösen kompenzálják a kifejezetten a természeti értékek védelme és hasznosítása érdekében tervezett beavatkozások. 5.3. Stratégia külső és belső összefüggései 5.3.1. A stratégia főbb külső összefüggései 5.3.1.1. Illeszkedés, összhang a területi fejlesztési tervdokumentumokkal, településfejlesztési koncepcióval, településrendezési tervvel Országos, regionális szempontok Szigethalom hosszú távú (átfogó) céljai összhangban vannak az Új Magyarország Fejlesztési Terv regionális operatív programjának célkitűzéseivel, az Országos Területfejlesztési Koncepció fő releváns céljaival (infrastruktúrafejlesztés, turisztikai lehetőségek kiaknázása, lakóváros szerep erősítése stb.), valamint átfogó követelményeivel és területpolitikai céljaival. A stratégia egyes programjai (turisztikai és környezeti fejlődés, városközpont fejlesztés), hozzájárulnak a KMOP és az OTK adott területekre vonatkozó középtávú céljához, miszerint a régiónak versenyképes metropolisz térségé kell válnia, ahol a régió perifériájának is megfelelően kell fejlődnie. A területi szinergia szempontjából város 271

5. TERVEZETT FEJLESZTÉSEK 20072013 önkormányzata és a kistérség korábban több olyan projektet indított el és több projekt indítását tervezi a jövőben, amelynek célja a város korszerű otthon megvalósítása, amely révén javul a város lakóinak életminősége, illetve új munkahelyek teremtését is elősegíti. A stratégia illeszkedik a Ráckevei kistérség komplex területfejlesztési programjával, valamint messzemenőkig figyelembe veszik a város és térség adottságait és hagyományait. Szigethalom város stratégiája, a Csepel sziget és térsége prioritásainak, adottságainak, elérhető lehetőségeinek és fejlesztési stratégiájának figyelembe vételével került kialakításra. (Forrás: 2001 Csepelsziget és környéke komplex területfejlesztési programja) A térség egészének fejlesztése szempontjából alapvető cél a jobb életminőség, a térségi szinten értelmezhető fenntartható gazdasági fejlődés biztosítása, a környezeti értékek megtartása, és szükség esetén helyreállítása valamint a térség egészének egyensúlyra törekvő, harmonikus fejlesztése. A legfontosabb cél annak elérése, hogy jobb legyen a térségben élni a kiválasztott programok megvalósulása után. A térség északi fele a fővárosi agglomeráció része, de a térség egésze Budapest vonzáskörzetének tekinthető, egészében véve természeti értékekben rendkívül gazdag vidék. A térség társadalmi, gazdasági helyzetét elsősorban a főváros közelsége határozza meg. Az egyes községek, városok lehetőségeit a Budapesttel kiépített viszony nagymértékben befolyásolja. A fővárostól való távolsággal csökken a gazdasági kapcsolatok intenzitása, minél délebbre fekszik egy település, annál inkább jellemzi a fővárosi felvevő és munkaerőpiactól való elszakadás. A térség tehát mind szerkezeti mind fejlettségbeli mind területi adottságok tekintetében sem egységes, ezért fontos a térség egészének kiegyensúlyozott fejlesztése, olyan programcsomagok, programok kidolgozása és megvalósítása, amely a térség egyes területegységeit és ezek belső adottságait, komparatív előnyeit kihasználva, a térségi egység figyelembe vételével koordináltan fejleszti. A Csepel sziget és térsége prioritásainak, adottságainak, elérhető lehetőségeinek figyelembe vételével a következő programpontok nagyobb része megegyezik Szigethalom irányelveivel. Idegenforgalom Környezetvédelem és infrastruktúra Agrárstruktúra és vidékfejlesztés Társadalmi értékek fejlesztése, szolidaritás 272

5. TERVEZETT FEJLESZTÉSEK 20072013 Szigethalom nem rendelkezik Településfejlesztési koncepcióval, így jelen IVS képezi a város fejlesztési terveit, koncepcióit. A város 2006ban készítette el Településrendezési Tervét, melynek aldokumentumai részben illeszkednek a város által megjelölt fejlesztésekhez. Az övezeti terv számos városrészi fejlesztés esetében módosítást igényel, míg a tervezett módosítások már megjelennek a település szerkezeti terven. Nagyobb rövidtávú fejlesztések Fejlesztések rendezési eszközökkel való összhangja Gazdasági terület Mezőgazdasági területek fejlesztésének előkészítése Jelenlegi mezőgazdasági területek a jövőben gazdasági, kereskedelmi és ipari funkciójú felhasználása Lakóterület Koncepcionális területfelhasználás Rövidtávon nem szerepel területszabályozás a területen Intézményi terület Városközponti fejlesztések A városközponti fejlesztések esetében szabályozási terv készítése szükséges, mivel a tervezett funkciók nem, vagy csak részben egyeznek a jelenlegi besorolásokkal A település szerkezeti terven beépítésre szánt területként került kijelölésre azaz egy Turisztikai terület Turisztikai park fejlesztése esteleges fejlesztés esetén érdemes a beruházóval településrendezési szerződés keretében későbbi szabályozási terv készítése Külterület Külterület védelme Nem tervezett a területek átminősítése/bevonása Egyéb Tervdokumentumok (stratégiák és koncepciók) A város számos előtanulmányt (Környezetvédelmi Program, Közlekedési Koncepció, Hulladékgazdálkodási Terv, Települési Közoktatási Helyzetelemzés és Program) készítette az IVS elkészítését megelőzően, így az IVS stratégiai fejezete az egyes aldokumentumok, tanulmányok eredményeinek bevonásával került kialakításra, így a stratégiák/tervek közötti összhang biztosított. 5.3.1.2. Az Önkormányzat Gazdasági Programjába foglalt célkitűzésekkel való összhang Szigethalom város gazdasági programjában, a korszerű városi környezet, a helyi lakosok munkalehetőségének biztosítása, és a vállalkozások számára a megfelelő infrastruktúra és környezet kialakítása szerepelnek. A fejlesztéseket követő hatásokként megvalósuló célok a munkahelyi és kereskedelmi ingázás csökkentése. A fent említett célkitűzések érdekében az alábbi fejlesztéseket kívánja megvalósítani a városvezetés: Vállalkozói infrastruktúra kiépítése: a település határában (város bejáró) fekvő 76 ha mezőgazdasági terület kereskedelmi és kis részben ipari hasznosítása, melyben különböző vállalkozások számára kerül korszerű kereskedelmi terület kialakításra. A városnak stratégiai ipari 273

5. TERVEZETT FEJLESZTÉSEK 20072013 törekvései nincsenek, így főként kereskedelmi, logisztikai vállalkozásokat kíván bevonzani a fejlesztések érdekében. A terület jelenleg mezőgazdasági besorolás alatt áll, így a terület szabályozása a tulajdoni és fejlesztési kérdések tisztázása után szükséges. A szabályozás várható megkezdése középtávon reális. Tervezett gazdasági terület A meglévő gazdasági területek további fejlesztése szintén cél. A Mű út szerves részét képezi a gazdasági területnek. Az elmúlt években számos fejlesztés ment végbe az útvonalon, mint pl. új burkolat az út teljes egészében, parkolók, járdák kialakítása a városbejárónál. További járda, parkoló és kerékpár utak építése lenne szükséges. Melyet az önkormányzat rövid és középtávon kíván megvalósítani. A Városközpont fejlesztés szintén rendelkezik gazdaságélénkítő hatással, hiszen jelentős számú kereskedelmi és szolgáltatói vállalkozás betelepülésére számít az önkormányzat, melynek gazdasági hatásai mellet munkahelyteremtő hatása is jelentős. Rövid távon mindössze néhány új vállalkozásra lehet számítani, közép és hosszú távon a városközpont teljes kiépülésére, új munkahelyek teremtésére, további folyamatos fejlődésre lehet számítani. 5.3.1.3. A Települési Környezetvédelmi Programmal és más környezetvédelmi tervekkel való összhang Szigethalom Önkormányzata 2009ben elkészítette a város környezetvédelmi programját és felmérését. A tanulmány alapját a 2006 ban készített településrendezési terv és annak mellékletei szolgálták, mely a jelenlegi stratégia alapjait is képezi. A környezetvédelmi tanulmány az alábbi 274

5. TERVEZETT FEJLESZTÉSEK 20072013 pontokat említi problematikusnak: TKP (2009 ) által megfogalmazott problémák Külterület csökkenése Alacsony belterületi zöldfelület arány Jelentős átmenő forgalom A település csapadékvízelvezető rendszere karbantartásra szorul Az útburkolatok többségében javítandó A település jelentősebb műemléki, építészeti értékkel nem rendelkezik Gyenge gazdasági helyzet Projekt megoldások Koncepcionális városgazdálkodás Városközpont; EMESE park zöldterület rehabilitációk Gerinc út megépülése Intézkedési terv készül rá Intézkedési terv készül rá EMESE múzeum falu Új gazdasági területek, Városközpont, munkahelyteremtések 5.3.1.4 Területi fejlesztési tervdokumentumok Szigethalom stratégiájának illeszkedése a térségi tervdokumentumokhoz a stratégiai 5.3.1.1. fejezetben kifejtésre került. 5.3.1.5. A stratégia főbb belső összefüggései A városrészi célok a városszerkezetét és tulajdonságait figyelembe véve lettek kialakítva. A célhierarchiában kimutatásra kerültek a célkapcsolatok. A különböző városrészek különböző identitást és funkciót képviselnek. Az esetleges funkciók duplikációja úgy lett meghatározva, hogy azok egymást erősítsék, és ne csökkentsék. A célhierarchiában meghatározott stratégiai célok a városi helyzetelemzés és partnerségi visszajelzésekre alapozva lettek meghatározva. A stratégiai fejezetben megnevezett célok tehát egyenes arányban vannak a városi igények megjelenésével, így a városvezetés erőforrásai a kialakult igények mentén végzi a folyamatos fejlesztéseket, így a szükségletek kifogják kényszeríteni a forrásokat. Az alábbi táblázat a lehetséges források prioritásának kapcsolatát kívánja bemutatni. 275

5. TERVEZETT FEJLESZTÉSEK 20072013 Szabadidőkultúra Gazdaságturizmus Környezetvédelem Stratégia Jelentősen hozzájárulnak a lakóváros szolgáltatásaihoz, melyek a kultúra tekintetében egy hasonló méretű városnál nagyrészt önkormányzati és/vagy pályázati forrásból valósíthatóak meg. A tervezett rendezvényterem piaci célokat és egyben kulturális célokat kíván megvalósítani, így teremtve meg az összhangot és a működés feltételét. A városközponton belül további lehetőség van szabadidős tevékenységek bevezetésére is. (bowling, fitness stb.) Szigethalom esetében a turisztika prioritást élvez, mely jelentős pályázati, önkormányzati és magán tőkebevonással valósítható meg, ugyanakkor a pályázati és önkormányzati források inkább csak a kezdetben, vállalkozásösztönző erőként működnek, így megteremtve a turisztikai szolgáltatások piaci alapú üzemeltetését. A környezetvédelmi programelemzést folytat a város gazdasági helyzetének és környezetvédelem egymásra gyakorolt hatásáról. Gyenge gazdasági helyzetben lévő városok rendszerint alulértékelik a környezetvédelem fontosságát, mely egy erős, megelőző szándékú környezetvédelmi politikával (szabályozások, tervalkuk stb.) érvényesíthető. A városfejlesztés következtében jelentős számú zöldterület rehabilitációt tervez az önkormányzat, mely növeli a belterületi zöldterületek értékét. Forrás lehetőségek Pályázatok Önkormányzati források Magántőke Magántőke Önkormányzati források Pályázat Önkormányzati forrás Pályázat Közszolgáltatások A növekvő lakosságot figyelembe véve szükséges a helyi intézmények közép és hosszú távú fejlesztése, annak érdekében, hogy a növekvő lakosságszámot el tudják látni. A jelenlegi oktatási intézmények jelentős része nincs maximálisan kihasználva, így rövid és középtávon a szolgáltatások biztosítottak. A városvezetés és egészségügyi szolgáltatások viszont fejlesztést igényelnek. Infrastrukturális fejlesztések városi szinten működnek. Az új lakópark szerű fejlesztések rendszerint infrastruktúrafejlesztésekkel is járnak a vállalkozók részéről. Az önkormányzati utak nagy része megfelelő állapotú, ugyanakkor további forrásokra is van szükség, pl. a járdák kialakításához a település jelentős részén. Ennek érdekében az önkormányzat évente meghatározott keretet különít el költségvetésében erre a célra,, melyből folyamatosan kívánják megoldani a gyalogos közlekedést a városon belül Önkormányzati források Pályázatok Magántőke Otthon és városi környezet A lakókörnyezet fejlesztésének jelentős része a vállalkozások által jön létre, így szükséges nem csak a lakások építésében, de a lakásokhoz tartozó környezet fejlesztésében is érdekeltté tenni és kötelezni a magánfejlesztéseket. Magántőke Pályázatok Önkormányzati források 276

5. TERVEZETT FEJLESZTÉSEK 20072013 Tervezett fejlesztésekhez rendelt szükséges forrásainak megoszlása Akcióterületi (tematikus) célok Városközpont Turisztikai Park Pályázati forrás 15% 30% Önkormányzati forrás 10% 20% Magántőke 75% 50% 100% 100% Az akcióterületi fejlesztések hatásai a szomszédos településekre Vizsgálandó a szomszédos önkormányzatok településrendezési terve a közigazgatási határ mentén kialakuló területfelhasználási konfliktusok kizárása, kezelése érdekében. Szigethalom 2006ban készítette el településrendezési tervét melyben a tervezett stratégiai fejlesztések említésre kerültek. Az elkészült terv anyag kiküldésre került valamennyi kistérségi önkormányzatnak véleményeztetésre, melyhez kifogást egyik város sem fűzött. Szigethalom ÉNyi belterületi városhatára szomszédos Tököl belterületeivel. Mindkét városrész lakófunkciót tartalmaz így jelentősebb fejlesztések nem veszélyeztetik egymás területeit. A szigethalmi turisztikai fejlesztések tököli szántóterületekkel határos, így funkciógyengítést nem okoz. A városi bejárónál tervezett gazdasági területek határosak Tököl gazdasági területeivel, ugyanakkor a tervezett Gerinc út tököliszigethalmi lejárója ezen a területen tervezett kialakítani, így az infrastruktúrával megjelenő kereskedelmi/szolgáltatói, gazdasági/ipari igénynövekedés mindkét területet ki tudja elégíteni. A város jelenlegi gazdasági területe közvetlen szomszédságban áll Szigetszentmiklóssal. A városbejárónál jelentős gazdasági terület a szomszéd városhoz tartozik, így megfosztva jelentős bevételtől Szigethalmot. A délebbre eső, hátsóbb Szigethalomhoz tartozó területek kevésbé frekventáltak, ugyanakkor fejleszthető területek. Ezen a területen a vonatsín választja el a két várost egymástól, így további funkciógyengüléssel nem járnak a fejlesztések, sem Szigethalom, sem pedig Szigetszentmiklós részéről. A partnerségi viszony fenntartása érdekében jelen IVS megküldésre került a szomszédos települések vezetőségének. Visszacsatolás 2009.12.31.ig nem érkezett. 277

5. TERVEZETT FEJLESZTÉSEK 20072013 5.4. A stratégia megvalósításának főbb kockázatai Bekövetkezés valószínűsége Alacsony Közepes Magas Lakosság érdektelensége a fejlesztések iránt Stratégiára gyakorolt hatás Alacsony Közepes Magas Gerinc út elkészülésének jelentős csúszása Negatív vállalkozói kedv a központba való beköltözésre KÖZÉP és HOSSZÚ távon Csepel sziget turisztikailag alacsony vonzereje Dezurbanizáció Szigethalmot érintő hatása Negatív vállalkozói kedv a központba való betelepülésre RÖVID távon Magánforrások bevonásának sikeressége a közszféra általi fejlesztések hatásaként Profilkeveredés, mindent bele jelleg Magánforrások által létrejövő fejlesztések időbeni elcsúszása Uniós források el nem nyerése Hatékony marketing hiánya (projekt, település, Csepelsziget, kistérség) 278

5. TERVEZETT FEJLESZTÉSEK 20072013 5.5. Antiszegregációs terv Szigethalom területén, a Városfejlesztési Kézikönyvben szereplő definícióknak megfelelő szegregátum nem található. A város szegregációs helyzetét vizsgáló elemzés ugyanakkor felhívta a figyelmet egy kisebb veszélyeztetett területre, mely a jelentkező problémák nem megfelelő kezelése, elhanyagolása esetén szegregációs veszélyforrássá válhat. A városban szegregációs folyamatok nem zajlanak egyetlen vizsgált területen, vagyis a lakhatás, oktatás, foglalkoztatás és egészségügy területén sem, ugyanakkor jelentős figyelmet kell fordítani a hátrányos helyzetű lakosok mindenkori helyzetének vizsgálatára, feltérképezésére, az alacsony státuszú lakosság integrálására, preventív hatású programok beindítására, véghez vitelére. 5.5.1. Az akcióterületi beavatkozások hatásai A városközpont projekt az önkormányzat saját tulajdonú, jelenleg futballpályaként, kultúrház céljára és díszparkként hasznosított területén valósul meg, így a fejlesztés nem érint lakóterületeket. A tervezett fejlesztések által javul az infrastruktúra, hatásaként a belső területek funkció ellátottsága mellett a terület forgalmát növelheti. Lényegében a Petőfi, Szabadkai és Kossuth utca forgalmának növekedésével lehet számolni ezeket megfelelő eszközökkel, a közlekedés átstrukturálásával szükséges csökkenteni. A fejlesztések funkcióvesztést nem okoznak, sem szociális, sem gazdasági aspektusból. A városközpont megvalósulásával a környékbeli telkek és házak felértékelődnek, a helyi és környékbeli lakosok intézményekhez, egyéb szolgáltatásokhoz való hozzáférése javul. Az új szociális intézmények, közösségi terek és programok többek között a társadalmi csoportok közötti különbség enyhítését célozzák meg. A központ által kínált munkalehetőségek az alacsony státuszú rétegek integrációját (is) hivatottak szolgálni, így kijelenthető, hogy a városközponti projektnek szegregáló hatása nincs, integráló hatása jelentős. Elméletileg elképzelhető, hogy a felértékelődő területen lakást birtokló alacsonyabb státuszú háztartások lakásukat értékesítik, és a város illetve városkörnyék más adott esetben alacsonyabb státuszú, olcsóbb ingatlanárakkal bíró területein telepednek meg. A magántulajdonú lakásállomány esetében várható spontán lakáspiaci folyamatokat az önkormányzat természetesen csak korlátozottan tudja befolyásolni, azonban az IVS monitoringjával összehangoltan monitorozza az 279

5. TERVEZETT FEJLESZTÉSEK 20072013 alacsony státuszú területek helyzetét a városban illetve a városkörnyéken, és szükség esetén sort kerít az akcióterületi programok módosítására illetve megfelelő akcióterületi programok kidolgozására. A turisztikai (EMESE Park) központ további fejlesztése a városi szövet kohéziójának erősítését eredményezi, hiszen az szolgáltatások elérhetőségének fejlesztésével, a városi szövetből kieső területek kerülnek integrálásra (a város Nyi határában húzódó Erdő u. felújításra és kiépítésre kerül, mely a központ első számú megközelíthetőségét szolgálja). A központ mellett működő oktatási és egészségügyi szolgáltatások szintén a város ellátottságát és az egységes városszövet kialakulását erősítik. A fejlesztési területen jelenleg elavult katonai épületek és már részlegesen kialakított turisztikai szolgáltatások működnek, így lakóterületeket nem érintenek. 5.5.2. Az oktatási rendszer fejlesztése A helyzetelemzés során az oktatási rendszerben feltárt problémák jelentős része az oktatási és nevelési intézményrendszer aktív bevonásával orvosolhatóak, melynek alapvető célja a hátrányos helyzetű tanulók további lemaradásának megakadályozása a későbbi generációk teljes integrációja. A 2007es KEHT felmérésekben kimutatott hiányosságokat, intézménykapacitási problémákat az önkormányzat fokozatosan orvosolja intézményfejlesztési programja révén. Az elmúlt években felújításra és bővítésre kerültek az általános iskolák, új óvoda és bölcsőde (egészségügyi ellátás) épült. Az iskolákban a kihasználtság jelenleg 8090% között mozog, az óvodák kihasználtsága 100% alá csökkent az új óvoda megépülésének köszönhetően. A prognosztizálható népesség növekedés, valamint a fővárosi kerületekben az agglomerációs települések oktatási intézményekkel való kiszolgálása terén tapasztalható növekvő ellenállás szükségessé teszi az intézmények iránti igények folyamatos felmérését, a szolgáltatás és intézmény fejlesztési, szervezési koncepciók rendszeres felülvizsgálatát. A bölcsődei férőhelyek számának növelése érdekében az önkormányzat pályázati forrásból tervezi a tavaly épített bölcsőde tetőterét is kiépíteni (pályázati szinten van). A tervezett bővítéssel további 3 csoport, azaz 3036 gyermek számára tudnak férőhelyet biztosítani. 280

5. TERVEZETT FEJLESZTÉSEK 20072013 Reagálva a GYES, GYED időtartamában bekövetkezett változásokra újból megnyitották az ún. régi bölcsődét is hogy az újonnan erőteljesen megjelenő igényeket, a jelentős férőhelyhiányt csökkentsék. Általános célkitűzés a közoktatási intézményekben a szegregációmentesség, valamint az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényre juttatása. Az intézményi szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán kívül az esélyteremtés, a támogató lépések, szolgáltatások széles körű megvalósítása a hátrányos helyzetű, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek hátrányainak kompenzálása és az egyenlőség előmozdítása az intézmények minden tevékenysége során. Kiemelten fontos az érintett intézmények oktatásszervezési gyakorlatának áttekintésével, illetve a tanulók összetételének összehasonlításával annak vizsgálata, hogy érvényesüle a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása. A kompetencia alapú és integrált szemléletű korszerű pedagógiai módszerek alkalmazása, ezen belül is a pedagógusok képzése jelentős erővel bír a felzárkóztató programok és stratégiák kialakításában. Az oktatás hatékonyságának, eredményességének javítása érdekében fontos az oktatási szektorban dolgozók szakmai kompetenciáinak fejlesztése, korszerűsítése, az oktatási ágazat humánerőforrás fejlesztése, oktatási, pedagógiai programok elkészítése és felülvizsgálata, továbbképzések szervezése indokolt. Az oktatási esélyegyenlőség feltételeinek megteremtéséhez az intézményeken belül is egyfajta komplex, szociális, integrációs és deszegregációs alapokon nyugvó szemléletmód meghonosítása szükséges. Az új szempontrendszer az intézményen belüli, intézmények közötti (nem csupán az oktatási, hanem pl. gyermekjóléti, egészségügy stb.), ill. az intézmények, a diákok és családjaik közötti kapcsolatrendszer koordinációját hivatott szolgálni. Ezen tevékenységek ellátása érdekében kialakítandó az iskolai szociális munkás/ok feladatköre. A feladat ellátáshoz szakképzett szociális munkás/ok/ra, szociális asszisztensek, vagy családi koordinátorok alkalmazására van szükség, akik az intézmények közreműködésével látják el az integrációs feladatokat. 281

5. TERVEZETT FEJLESZTÉSEK 20072013 Felzárkóztatást segítő teendők Az Önkormányzat megállapodási szerződést köt a Korai fejlesztő Központ Alapítvánnyal a szakintézmény által korai fejlesztésre javasolt gyermekek családjainak támogatására. A szolgáltatásszervezési és intézményfejlesztési koncepciók, programok folyamatos aktualizálása az oktatási és egészségügyi gyermek intézmények esetében fellépő, növekvő férőhely szükségleteknek megfelelő feltételek biztosíthatósága érdekében. A 3 5 éves korú gyermekek teljes körű óvodáztatásának elősegítése. Iskola előkészítő programok kidolgozása a HH és HHH gyermekek iskolai beilleszkedésének támogatására. Helyi ösztöndíj: A városban működő ösztöndíjrendszer felülvizsgálata, kiterjesztése, célzottan a hátrányos helyzetű diákok számára. Középtávon erre a célra külön ösztöndíjrendszer kiépítése. Az önkormányzat, illetve az oktatási intézmények rövidtávon bekapcsolódnak a hátrányos helyzetű és roma tanulók támogatását célzó különböző országos ösztöndíjrendszerekbe. (MACIKA, Arany János, Biztos kezdet, Útravaló, stb.) A Gyermekjóléti Központ a gyermekek veszélyeztetettségének minél korábbi felismerése érdekében kiszélesíti, és multi professzionálissá teszi jelző és kapcsolatrendszerét. Az integrált oktatás feltételeinek fenntartása valamint a megfelelő módszertani kultúra elsajátítása. A HHHs gyermekek pontos nyilvántartása, a szülők folyamatos bevonása, bizalmuk elnyerése útján. A hátrányos helyzetű gyermekek teljes körű bevonása a diákjóléti (napközi stb.) szolgáltatásokba. Iskolai szociális munka meghonosítása+tanodaprogram (TÁMOP, TIOP programok) Az önkormányzat rövidtávon vállalja a rendszer kidolgozását és a pályázati lehetőségek felkutatását. Szigethalom közoktatási intézményeiben is célszerű az ún. Helyreállító Gyakorlatok (Restorative Practices) programjának a bevezetése, adaptálása. Ez a program olyan konfliktuskezelő, az empatikus képességeket és készségeket, valamint a közösségi normaképződés megerősítését célzó módszer alkalmazását jelenti, amelynek segítségével jelentős eredmények érhetők el a gyermek közösségekben. A program 282

5. TERVEZETT FEJLESZTÉSEK 20072013 képes megteremteni a nevelőközösség, a gyermekközösség és a helyi társadalom normakövetési összhangját, harmonikus, gyermekbarát légkörben. Az érettségit adó középiskolákban továbbtanuló halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számának növelése érdekében egyéni fejlesztési és (a tanulókat, szülőket egyaránt megcélzó) pályaorientációs programok biztosítása. Az önkormányzat benyújtja a TÁMOP 3.3.2. építő közösségek közművelődési intézmények az egész életen át tartó tanulásért című pályázatot. A 2007ben elkészült KEHT felülvizsgálata szükségessé vált, így ennek végrehajtását az önkormányzat rövidtávon vállalja. Szükség esetén az iskolai körzethatárok módosítása. 5.5.3. Foglalkoztatás Munkaerőpiaci integráció érdekében széles körű képzési, átképzési, munkahelyteremtési, elhelyezkedést segítő programokra van szükség, ahhoz, hogy az alacsony státuszú lakosok visszatérhessenek a munka világába, jobb esélyekkel indulhassanak az elsődleges munkaerő piacon. A város jó helyzetűnek tekinthető a foglalkoztatás terén, az alacsony munkanélküliségi rátának betudhatóan az itt élő hátrányos helyzetű lakosok többsége is rendelkezik munkával. Az álláskeresők számára foglalkoztatási és képzési programok indítását tervezzük a meglévők ( út a munkába 31 foglalkoztatott) mellett. A Társadalmi Megújulás Operatív Program 2.1.1. "Lépj egyet előre II." elnevezésű program segítséget nyújt a tartós munkanélküliek képzésben való részvételéhez. A munkaképes korú lakosságon belül meglehetősen magas a legfeljebb általános iskolát végzettek aránya. Az érintett munkavállalók képzettségi szintjének, munkaerő piaci pozícióinak javítása érdekében szükséges a különböző OKJs és egyéb továbbképzési programok kidolgozása, az ebben való önkormányzati szerepvállalás. Felzárkóztatást segítő teendők A TÁMOP és TIOP források jelentős anyagi eszközöket tesznek elérhetővé a jövő évben is. Eddig a foglalkoztatással kapcsolatban sem az önkormányzat sem a helyi civil szervezetek nem nyújtottak be pályázatot. 283

5. TERVEZETT FEJLESZTÉSEK 20072013 Az önkormányzat az alkalmazásában álló pályázat figyelő munkatársán keresztül fokozott figyelmet fordít a foglalkoztatási, képzési, továbbképzési célú pályázatokra, azokra a kiírási feltételek megléte esetén akár főpályázóként, akár egyes intézményei közreműködésével pályázatot nyújt be. A rendszeres szociális segélyben részesülő munkanélküliek becsatornázása a képzés, átképzés, szakmaszerzés rendszerébe. A helyi Családsegítő Központ együttműködési megállapodás köt a Ráckevei Munkaügyi Kirendeltséggel, annak érdekében, hogy ellátási körébe tartozó településünkön fokozottabban kísérje figyelemmel a Petőfi utca alacsony státuszú lakosait. (OKJ, felnőttképzés, Lépj egyet előre) A városközpont építésében, fejlesztésében résztvevő vállalkozók számára a közbeszerzés során előírt feltételként lesz megszabva az álláskeresők, hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatásának előnyben részesítése. Közcélú és közhasznú foglalkoztatás, munkaszervezés, közvetítés: a városban jelenleg 31 munkavállaló dolgozik a közcélú foglalkoztatás kereti között. A közfoglalkoztatási terv kidolgozása során törekedni kell a lehető legnagyobb létszámú foglalkoztatottság elérésére, az ilyen módon foglalkoztatottak körének nem csupán létszámbeli növelésére, hanem az ellátandó munkakörök minőségének emelésére is. 5.5.4. Lakhatás Szigethalom önkormányzata Lakáskoncepcióval nem rendelkezik. Az önkormányzati bérlakások száma 1db, mely az új óvoda tetőterében szolgálati lakásként lett hasznosítva. Bérlakások iránt eleddig nem merült fel igény, azonban a 2008ban kirobbant gazdasági és hitelválság következményeként sok család lakhatása kerülhet veszélybe, ezért a Lakáskoncepció kidolgozását megelőzően szükséges azt körültekintően felmérni, az önkormányzat bérlakásokkal kapcsolatos teendőit ennek fényében meghatározni, a szükségessé váló forrásokat önerőből, pályázatok útján, illetve a településfejlesztési szerződések ilyen irányú alkalmazásával megteremteni. A Lakáskoncepció megalkotására rövidtávon, az önkormányzati bérlakás állomány mindhárom típusú, azaz szociális alapon bérbe adható, költségelvű és piaci alapon megállapított lakbérű bérlakások megteremtésére, az elkészítendő koncepció fényében közép és/vagy hosszútávon kötelezettséget kell vállalni. 284

5. TERVEZETT FEJLESZTÉSEK 20072013 A megjelölt területen az önkormányzat célja az ott élők életkörülményeinek javítása, hosszabb távon lehetőség és igény szerint a kidolgozandó Lakáskoncepcióban rögzített módokon történő mobilizálása (önkormányzati bérlakás, kedvezményes telekhez juttatás). Az életkörülmények javítása érdekében az önkormányzat célul tűzi ki a terület környezetének megújítását (közterület rendezése, kerítésépítés), valamint segítségnyújtást a lakók és akár civil szervezetek bevonásával a telkeken található ingatlanok helyzetének rendezésében (jogviszonyok és fizikai állapot rendezése, bővítés, komfortfokozat emelése). Az integrációs lépések rendszeres felülvizsgálatát vállalja az önkormányzat. A kialakítandó Lakáskoncepción belül megvizsgálja a rendelkezésre álló önkormányzati és az esetleg elérhető magántelkek elhelyezkedését, hasznosítási lehetőségeit, mint pl. kedvezményes telekhez juttatás. Az értékesítési célú lakásépítések, gazdasági fejlesztések beruházóival olyan fejlesztési megállapodásokat kíván kötni, melyek eredményeként az önkormányzat lakásgazdálkodása kialakíthatóvá, hatékonnyá válhat. Lakásfejlesztési koncepció helyzetelemzésének és programjának megalkotása. 285

5.5.5. Intézkedési terv Oktatás HHH nyilatkozatok nem fedik a valós helyzetet Hátrányos helyzetű családok támogatásának hiánya Magas bölcsődei kihasználtság Hiányzó bölcsődei férőhelyek 6. tábla Intézkedési terv Konkrét cél szöveges megfogalmazása Stratégiai jellegű beavatkozás Felelős A városon belül magas a hátrányos helyzetű gyerekek száma, azonban a szülői nyilatkozatok ezt nem támasztják alá, mivel a hajlandóság alacsony. A szülőkkel való partnerségi kapcsolat erősítése megkezdődött, azonban további programokra van szükség a pontosabb helyzetkép kialakításához Számos program létezik, melyek a hátrányos helyzetű családok segítésén alapszik. Az önkormányzat egy programhoz sem csatlakozott. A szolgáltatásszervezési és intézményfejlesztési koncepciók, programok folyamatos aktualizálása az oktatási és egészségügyi gyermek intézmények esetében fellépő, növekvő férőhely szükségleteknek megfelelő feltételek biztosíthatósága A HHHs gyermekek pontos nyilvántartása, a szülők folyamatos bevonása, bizalmuk elnyerése útján. Az Önkormányzat megállapodási szerződést köt a Korai fejlesztő Központ Alapítvánnyal a szakintézmény által korai fejlesztésre javasolt gyermekek családjainak támogatására. Az önkormányzat, illetve az oktatási intézmények rövidtávon bekapcsolódnak a hátrányos helyzetű és roma tanulók támogatását célzó különböző országos ösztöndíjrendszerekbe. (MACIKA, Arany János, Biztos kezdet, Útravaló, stb.), A hátrányos helyzetű gyermekek teljes körű bevonása a diákjóléti (napközi stb.) szolgáltatásokba. Iskola előkészítő programok kidolgozása a HH és HHH gyermekek iskolai beilleszkedésének támogatására. A bölcsődei férőhelyek nem képesek ellátni a felmerülő igényeket, melynek jelentős részben külső okai vannak, azonban a kihasználtság csökkentése kötelező feladat. A fejlesztésekhez kötődően pályázat benyújtása szükséges Jegyző, oktatási intézmények vezetői, igazgatási osztály vezetője Polgármester, oktatási intézmények vezetői, igazgatási osztály vezetője érdekében. A férőhelyek számát tekintve 40+10 fő, ugyanakkor 56+12 fő kap ellátást jelenleg. 2008ben 80 gyermeket kellett elutasítani, és a környező Bölcsődei férőhelykapacitás bővítése Polgármester Polgármester, jegyző Eredményességet mérő indikátor rövidtávon (3 év) Szülői nyílt napok (évente 2) szervezése az érintett szakemberek részvételével. Megállapodás a Korai Fejlesztő Központ Alapítvánnyal. Ösztöndíjrendszerekbe történő bekapcsolódás. A hátrányos helyzetű gyermekek nagyobb mértékű bevonása a diákjóléti szolgáltatásokba. Iskola előkészítő programok kidolgozása a HH és HHH gyermekek számára. Felülvizsgált szolgáltatásszervezési és intézményfejlesztési koncepciók 3036 fős kapacitásbővülés az önkormányzat bölcsődéiben Eredményességet mérő indikátor rövidtávon (6 év) Iskolai szociális munka meghonosítása+tanodaprogram Eredmények mérése, új stratégiák megfogalmazása Felülvizsgált szolgáltatásszervezési és intézményfejlesztési koncepcióknak megfelelő intézkedések megtétele, hatásuk monitorozása Bölcsődei férőhelyek aktuális szükségleteknek jobban megfelelő száma Forrás Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat Pályázat 286

Alulfunkcionáló, alulértékelt ösztöndíjrendszer Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek oktatási rendszerben történő előmenetelének további problémái Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek oktatási rendszerben történő előmenetelének további problémái Oktatási szektorban dolgozók kompetenciáinak hiányosságai, releváns oktatási, pedagógiai programok hiánya/inadekvátsága Iskolai szociális munka hiánya települések bölcsődéibe tanácsolni (ezután nyitották meg a régi bölcsődét amely +12 gyermeket tud ellátni, de még mindig jelentős a férőhelyhiány). Férőhelykapacitás bővítése szükséges. Az ösztöndíjrendszer felülvizsgálata A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek oktatási rendszerben történő előmenetelének segítését célzó további intézményi megoldások kialakítása A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek oktatási rendszerben történő előmenetelének segítését célzó további intézményi megoldások kialakítása Az esélyegyenlőség megteremtésének korlátját jelenhetik az oktatási szektorban dolgozók releváns kompetenciáinak hiányosságai, releváns oktatási, pedagógiai programok hiánya/inadekvátsága A hátrányos helyzetűek integrálásánál nem elegendő a különböző szociális jellegű infrastruktúra elérhetősége. A célcsoport személyes, direkt A jelenlegi ösztöndíjrendszer feltehetően a jobb élethelyzetű diákokat éri el, hiszen számukra biztosított a megfelelő, tudásalapú háttér és támogatás. Szükséges a hátrányos helyzetű gyermekek számára kialakítani olyan programot, melyben ő maguk is elérhető célként tekintenek az ösztöndíjak elnyerésére, ezzel hatást gyakorolva akár családjukra, illetve a hasonló helyzetű diákokra A Gyermekjóléti Szolgálat a gyermekek veszélyeztetettségének minél korábbi felismerése érdekében kiszélesíti, és multi professzionálissá teszi jelzőés kapcsolatrendszerét. Az érettségit adó középiskolákban továbbtanuló halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számának növelése érdekében egyéni fejlesztési és (a tanulókat, szülőket egyaránt megcélzó) pályaorientációs programok biztosítása. Az oktatási szektorban dolgozók szakmai kompetenciáinak fejlesztése, korszerűsítése, az oktatási ágazat humánerőforrás fejlesztése, oktatási, pedagógiai programok elkészítése és felülvizsgálata, továbbképzések szervezése Az intézményekben felmerülő célcsoporttal fizikai jellegű kapcsolat szükséges ahhoz, hogy hatékony változást érjünk el, így az iskolai szociális munka bevezetését kell szorgalmazni, mely ténylegesen a problémás diákok és Polgármester, oktatási intézmények vezetői Gyermekjóléti Szolgálat vezetője Oktatási intézmények vezetői Polgármester, igazgatási iroda vezetői, oktatási intézmények vezetői Oktatási vezetők, szociális iroda Ösztöndíjrendszer felülvizsgálata, a HH, HHH gyermekek bevonása az ösztöndíjprogramokba A Gyermekjóléti Központ jelző és kapcsolatrendszerének fejlődése. Egyéni fejlesztési és pályaorientációs programok kidolgozása és alkalmazása. Oktatási szektorban dolgozók szakmai kompetenciáinak feltérképezése, hiányosságok kimutatása Hiányosságok kezelésére irányuló intézkedések megfogalmazása Oktatási, pedagógiai programok elkészítése, felülvizsgálata Továbbképzések szervezése Iskolai szociális munka bevezetése, források megteremtése Támogatások, A HH, HHH gyermekek bevonása az ösztöndíjprogramokba, részt vevő HH HHH gyermekek továbbtanulási mutatóinak javulása Gyermekjóléti Központ hatékonyabb jelző és kapcsolatrendszere, Egyéni fejlesztési és pályaorientációs programok alkalmazása, Oktatási szektorban dolgozók szakmai kompetenciáinak fejlődése Hiányosságok kimutatása Hiányosságok kezelésére irányuló intézkedések alkalmazása Oktatási, pedagógiai programok alkalmazása, felülvizsgálata Továbbképzések Hatékony iskolai szociális munka Önkormányzat Önkormányzat, pályázatok Önkormányzat, pályázatok Önkormányzat Pályázatok Pályázat, támogatások, saját forrás 287

Hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek kései be óvodázásának veszélye megszólítása szükséges A 3 5 éves korú gyermekek teljes körű óvodáztatásának elősegítése. rajtuk keresztül a szülők integrálásán alapszik. (napközi, szülőlátogatás, iskolai kedvezmények, felzárkóztató programok stb.) Iskolai szociális munka meghonosítása+tanodaprogram (TÁMOP, TIOP programok) Az önkormányzat rövidtávon vállalja a rendszer kidolgozását és a pályázati lehetőségek felkutatását. A 3 5 éves korú gyermekek teljes körű óvodáztatásának elősegítése. Jegyző, Családsegítő Szolgálat vezetője, oktatási intézmények vezetői pályázatok feltérképezése, stratégia és rendszer előkészítése, kialakítása. 3 5 éves korú gyermekek beóvodáztatási arányának növekedése, különös tekintettel a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre 3 5 éves korú gyermekek beóvodáztatási arányának növekedése, különös tekintettel a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre Önkormányzat Felülvizsgálatra szoruló KEHT A 2007ben elkészült Közoktatási és Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Terv felülvizsgálata szükségessé vált, így az önkormányzatnak ezt rövid távon meg kell tennie, hogy a kialakítandó programok a jelenlegi helyzetre reagáljanak. A dokumentum felülvizsgálata Egyenlőtlenségek az oktatási intézmények között Egyenlőtlenségek kiegyensúlyozása Körzethatár módosítás, a KEHT felülvizsgálata alapján Integráló, támogató programok hiánya Az iskolai szociális munka segítségével felzárkóztató és oktató programok bevezetése A hátrányos helyzetű gyermekek teljes körű bevonása a diákjóléti (napközi stb.) szolgáltatásokba. Szigethalom közoktatási intézményeiben is célszerű az ún. Helyreállító Gyakorlatok (Restorative Practices) programjának a bevezetése, adaptálása. Ez a program olyan konfliktuskezelő, az empatikus képességeket és készségeket, valamint a közösségi normaképződés megerősítését célzó módszer alkalmazását jelenti, amelynek segítségével jelentős eredmények érhetők el a gyermek közösségekben. A program képes megteremteni a nevelőközösség, a gyermekközösség és a helyi társadalom normakövetési összhangját, harmonikus, gyermekbarát légkörben. Polgármester, igazgatási iroda vezetője Polgármester, igazgatási iroda vezetője Foglalkoztatás Munkanélküliek, hátrányos helyzetűek Feltáró tanulmány elkészítése Polgármester Igazgatási iroda vezetője, oktatási intézmények vezetői KEHT felülvizsgálata, pontos intézkedések megnevezése, stratégiák kidolgozása Felülvizsgált KEHT, szükség esetén körzethatárok módosítása A KEHT felülvizsgálatát követően a megfelelő programok kiválasztása és megszervezése, források felkutatása Feltáró tanulmány elkészítése, Stratégiai pontok megvalósítása, mérése Intézményerk szegregációmentessége Programok elindítása (min. 2. db), mérése A tanulmányban megfogalmazott intézkedések Önkormányzat Önkormányzat Pályázat, támogatások, saját forrás Pályázat, támogatások, 288

végtwrraéfi, képzettségi, foglalkoztatási helyzete feltérképezettségének hiánya Kedvezőtlen foglalkoztatási helyzetű, alacsonyan képzett lakosok Fejlesztésekben meghatározott foglalkoztatási előírások hiánya Közcélú munka kihasználtsága nem maximalizált Lakhatás Lakáskoncepció hiánya Munkanélküliek, hátrányos helyzetűek foglalkoztatásának segítése Alacsony státuszúak, munkanélküliek alkalmazását elősegítő intézkedések Közfoglalkoztatásban részt vevők létszámának növelése, elvégzendő feladatok minőségének növelése Lakáskoncepció elkészítése A rendszeres szociális segélyben részesülő munkanélküliek becsatornázása a képzés, átképzés, szakmaszerzés rendszerébe. Az önkormányzat az alkalmazásában álló pályázat figyelő munkatársán keresztül fokozott figyelmet fordít a foglalkoztatási, képzési, továbbképzési célú pályázatokra, azokra a kiírási feltételek megléte esetén akár főpályázóként, akár egyes intézményei közreműködésével pályázatot nyújt be. A helyi Családsegítő Központ együttműködési megállapodás köt a Ráckevei Munkaügyi Kirendeltséggel, annak érdekében, hogy ellátási körébe tartozó településünkön fokozottabban kísérje figyelemmel és vonja be az alacsony státuszú szigethalmi lakosokat. (OKJ, felnőttképzés, Lépj egyet előre) Alacsony státuszúak, munkanélküliek foglalkoztatásának közbeszerzési eljárás feltételrendszerében történő megjelenítése törvényi feltételek fennállása esetén, településrendezési szerződésekben, adókedvezmények alkalmazása révén e szempont megjelenítése, Közcélú foglalkoztatási terv elkészítése és rendszeres felülvizsgálata említett szempontok alapján Lakáskoncepció elkészítése. Az alacsony státuszú lakosokkal kapcsolatban a kialakítandó Lakáskoncepció megvizsgálja a rendelkezésre álló önkormányzati és az esetleg elérhető magántelkek elhelyezkedését, hasznosítási lehetőségeit, mint pl. kedvezményes telekhez juttatás, önkormányzati bérlakás szektor kialakításának szükségességét, lehetőségeit. Polgármester, önkormányzat pályázatfigyelő munkatársa, Családsegítő Központ vezetője, Polgármester Polgármester, igazgatási osztály Polgármester intézkedések megfogalmazása Együttműködési megállapodás a Ráckevei Munkaügyi Kirendeltséggel, OKJs és egyéb képzések beindítása Alacsony státuszúak, munkanélküliek alkalmazását elősegítő intézkedések bevezetése Közcélú foglalkoztatás minőségének növekedése, közfoglalkoztatottak számának minimum 10%os növekedése végrehajtása, hatékonyságának monitorozása Alacsony státuszú munkavállalók végzettségi, képzettségi szintjének növekedése, foglalkoztatási esélyeinek javulása Pr Alacsony státuszúak, munkanélküliek alkalmazását elősegítő intézkedések alkalmazása, hatásuk monitorozása Közfoglalkoztatási terv felülvizsgálata saját forrás Önkormányzat, pályázati források Önkormányzat Önkormányzat Lakásfejlesztési koncepció helyzetelemzésének és programjának megalkotása. lakáskoncepció aktualizálása Önkormányzat Lakásfejlesztési Piaci partnerségi viszonyok hiánya Partnerségi viszony erősítése Az értékesítési célú lakásépítések, gazdasági fejlesztések beruházóival olyan fejlesztési megállapodásokat kíván kötni, melyek eredményeként az önkormányzat lakásgazdálkodása kialakíthatóvá, hatékonnyá válhat. Polgármester koncepció helyzetelemzésének és programjának megalkotása. Településfejlesztési szerződések kötése Önkormányzat Információ hiány Az önkormányzat és a szakértők által Felmérni hogy milyen megoldások lehetségesek a nem Polgármester, igazgatási Alacsony státuszúak Stratégia alkalmazása, Önkormányzat 289

veszélyeztetett területeken élő családokról Petőfi utcai ingatlanok Intézkedési terve Rendezetlen környezet közterületek Rendezetlen helyzetingatlanok Szegregáció növekedésének veszélye Alacsony a foglalkoztatottak aránya Aluliskolázottság, oktatási intézményekből való kimaradás veszélyeztetett területek vizsgálata szükséges A szegregációval veszélyeztetett terület környezetének rendezése Segítségnyújtás a telkeken található ingatlanok helyzetének rendezésében (jogviszonyok és fizikai állapot rendezése, bővítés, komfortfokozat emelése), civil szervezetek részvételének vizsgálatával, lakók bevonásával Lehetőség és igény szerint az ott lakóknak a kidolgozandó Lakáskoncepcióban rögzített módokon történő mobilizálása (önkormányzati bérlakás, kedvezményes telekhez juttatás). lakás céljára szolgáló lakásokban élők helyzetének megoldására A lakosok bevonásával, az önkormányzat segítségével a házak környezetének rendezése (kerítésépítés, tereprendezés stb.) A telkeken található ingatlanok helyzetének felmérése, jogviszonyok és fizikai állapot rendezésében történő segítségnyújtás Az érintett terület lakosai lehetőségeinek vizsgálata a kidolgozott lakáskoncepció tükrében, lehetőség és igény szerint mobilizálás a Lakáskoncepcióban kidolgozott módokon iroda vezetője Igazgatási iroda, műszaki iroda Igazgatási iroda, műszaki iroda Igazgatási iroda Foglalkoztathatóság, foglalkoztatottság növelése Közcélú programokban való elhelyezés, továbbképzések Igazgatási iroda Első körben szükséges a szóban forgó családok pontos feltérképezése, iskoláskorúak integrálása az oktatási A tömbön belül élő gyerekek rendszerbe, külön figyelemmel való kísérés. A program Jegyző, igazgatási iroda integrálása az oktatásba és egyéb megvalósításának alapfeltétele az iskolai szociális munka vezetője, oktatási képzési, felzárkóztató programokba bevezetése intézmények vezetői pontosabb feltérképezése, stratégia készítés, stratégia alkalmazása Kerítésépítés, közterület rendezése Ingatlanok helyzetének felmérése, ingatlanok jogviszonyainak rendezése, fizikai állapotainak rendezésében történő közreműködés Az érintett terület lakosai lehetőségeinek vizsgálata a kidolgozott lakáskoncepció tükrében, mobilizálási terv kidolgozása A területen élő munkaképes lakosok munkához való juttatása A családok helyzetének pontos feltérképezése felülvizsgálata Kerítések, Petőfi u. érintett közterületeinek minőségjavulása Rendezett jog és fizikai viszonyok Az érintett lakók lehetőség és igény szerint mobilizálása a Lakáskoncepcióban kidolgozott módokon Foglalkoztatási szint érje el a városi számokat A területen élő gyerekek kiemelt figyelemmel való kísérése az oktatáson belül Önkormányzat, pályázatok Önkormányzat, pályázatok Önkormányzat, pályázatok Pályázatok, saját forrás Pályázatok, önkormányzat Az Antiszegregációs terv megvalósulásának áttekintése évente, aktualizálása, felülvizsgálata 35 évente, az IVS felülvizsgálatának keretében történik. Az IVS monitoringjával összehangoltan az önkormányzat monitorozza az alacsony státuszú területek helyzetét a városban illetve a városkörnyéken, és szükség esetén sort kerít az akcióterületi programok módosítására illetve megfelelő akcióterületi programok kidolgozására 290

6. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI 6.1. A célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek 6.2. Az integrált stratégia megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások 6.3. Településközi koordináció 6.4. Ingatlangazdálkodási terv 6.4.1. Törzsvagyon 6.4.2. Akcióterületi vagyon hasznosítása 6.4.3. Fejlesztési, fenntarthatósági feltételek 6.5. A stratégia partnerségi kérdései 291

6. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI 6.1. A célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek Szabályozási tevékenységek, tervalkuk Az önkormányzatnak egy településrendezési szerződése van előkészületben, mely a Kolozsvári utcában lévő telek Lke1 építési övezetre való módosításával kapcsolatosan került megkötésre szabályozási terv módosítása. A partner cég lakásokat kíván építeni az említett telken. A tervezett városközpont tekintetében is szintén egy hasonló megállapodást kíván kötni a leendő beruházókkal, miszerint a fejlesztések közös megállapodás eredménye képen jöhetnek létre. Városmarketing Szigethalom PRja és marketingje A jövőben Szigethalom szempontjából kulcsfontosságú lesz a PR és marketing tevékenység, hiszen a horizontális célok között szerepel a városi identitás javításának célja, mely aktív és hatékony PR, illetve település marketing tevékenység nélkül aligha lenne sikeres. A város megtette az első lépést a jövőkép meghatározásával abban az irányban, hogy egységes marketing és PR tevékenységet folytasson. 292

6. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI A marketing és PR üzenete: Az elsődleges, átfogó üzenet a város lakóinak szól, melyben a folyamatos fejlesztésekről és tervekről értesítik a lakosokat, hiszen az elsődleges cél a helyi meglévő lakosok igényeinek kielégtése, partnerség erősítése. A másodlagos üzenet a különböző kereskedő és szolgáltató cégeket érinti mely alapja az elsődleges értékek megteremtésének, potenciális meglévő infrastruktúra biztosítja a lehetőségeket és mely előfeltétele a tartalmas városi élet megteremtésének, a város ingázásának és munkanélküliségének csökkentésére is. A harmadlagos üzenet a városon kívül élők számára, hogy Szigethalom a déli agglomeráció legnagyobb lakhatási potenciállal rendelkező területe. Olyan város mely ideális lakókörnyezetet kínál, és alkalmat ad a szabadidő tartalmas eltöltésére. A PR és marketing eszközei az eddigi eszközök mellett (internetes portál, kábel TV, térségi és megyei lapok) további eszközökkel kell bővíteni a marketing lehetőségeket. A nyomtatott és elektronikus médiában nagyobb hangsúlyt kell fektetnie Szigethalomnak arra, hogy a városban, térségben és a fővárosban tudomást szerezzenek Szigethalom céljairól, arculati elemeiről és hogy milyen fejlesztések folynak jelenleg a városban. A térségi szintű kommunikáció a város turisztikai céljainak megalapozásához fontos, hiszen a város ezen céljai leginkább a térség lakóit kívánják megcélozni. A partnerség erősítése, lakossági és civil fórumok fejlesztése mind a hatékony kommunikáció és visszacsatolási lehetőségek alapfeltétele. A város kommunikációs programja elsősorban a várost magát, a térséget, majd a fővárost kívánja megcélozni, a különböző fejlesztési irányok kommunikációja a célterületek prioritásában és a kommunikáció súlyában különböznek. Eszközök: óriásplakátok egyéb hirdetőtáblák rádió, TV hirdetések (Szigethalmi híradó újság havi megjelenés, Kis Duna tv regionális tv) internetes kampányok PR cikkek országos napilapokban is Térségi szintű rendezvények, események Szigethalmon 293

6. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI Önkormányzati kommunikáció: A korrekt tájékoztatás nem elég, párbeszédre van szükség. Ennek hatékonysága jó eséllyel biztosítható, ha az önkormányzat kimunkált, átgondolt stratégia mentén szervezi át kommunikációs aktivitásait. Az új típusú párbeszédben mindenképpen az interaktív csatornáké lehet a főszerep. A meglévő, működő formák (fogadóórák, lakossági beszámolók, közmeghallgatások, várospolitikai fórumok, civil fórumok, stb.) élővé tétele mellett új csatornákra is szükség van. A közvetlen környezetükben az önkormányzatot megtestesítő véleményformálók (önkormányzati dolgozók, önkormányzati fenntartású intézmények dolgozói, stb.) rendszeres tájékoztatása, felkészítése nemcsak a munkájukat közvetlenül érintő kérdésekben fontos, hanem minden olyan témában, amelyek a város közvéleményét foglalkoztathatják. A felkészítésnek a hivatali értekezleteknél hatékonyabb fórumai lehetnek például a tréning jellegű alkalmak. Helyi adókedvezmények Helyi adókedvezményeket a rövidtávon nem tervez az önkormányzat. Közép és hosszú távon érdemes lenne megfontolni bizonyos kedvezmények bevezetését, mint pl. lakásépítési támogatás, bérlakás fejlesztési programok, kedvezményes bérleti feltételek stb. Az önkormányzat rövidtávon megvizsgálj a helyi kedvezmények lehetőségeit, melyeket közép és hosszútávon alkalmazni kíván. 6.2. Az integrált stratégia megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások A képviselő testület szerve A bizottságok 58. (1) A Képviselőtestület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó a Képviselőtestület által önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel is felruházható, egymással mellérendeltségi viszonyban álló, választott testületi szervek. Pénzügyi és Vagyonellenőrzési Bizottság Településgazdálkodási és Vállalkozásfejlesztési Bizottság Oktatási Kulturális és Sport Bizottság Egészségügyi és Népjóléti Bizottság Felügyeleti Bizottság 294

6. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI Ügyrendi és Koordinációs Bizottság A stratégiák megvalósításának felelőse Szigethalom Város Önkormányzata, mint pályázó szervezet. A tervezett fejlesztések működtetéséről és a fenntarthatóság biztosításáról a városnak kell gondoskodnia. Az önkormányzat 2008ban létrehozta Városfejlesztő társaságát, mely társaság főként stratégiai, pályázati jellegű városfejlesztésekkel kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős. A városfejlesztési társaság működésének általános értelme, hogy az Önkormányzat által és az IVSben meghatározott városfejlesztési feladatokat ellássa és a közszféra és a magánszféra általi fejlesztések hatékony együttműködésének feltételeit biztosítsa. A városfejlesztő társaság önkormányzati szervezeten belüli feladata az önkormányzat rávonatkozó költségvetését hosszú távon tehermentesíteni, a támogatásokat figyelembe véve célját tekintve önfenntartó működéssel a városrehabilitációs projektek teljes körű menedzselése. Az IVS kötelező előírása az önkormányzattól független szervezet létrehozása, mely a városfejlesztési társaság működését felügyeli, ezért az önkormányzat létrehozta Felügyelő Bizottságát a városfejlesztő társasághoz rendelten. A társaság működési kérdéseiben tehát a felügyelő bizottság, a szakmai kérdésekben pedig az Önkormányzati Testület a felelős A társaság egyéb tevékenységei: Saját tulajdonú és bérelt ingatlanok bérbeadása, üzemeltetése, saját tulajdonú ingatlanok adásvétele, PR, kommunikáció, Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás, Építészmérnöki tevékenység, Mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás. Jelenleg 5 projektre kötött a társaság megbízási szerződést az önkormányzattal, melyek a cég bér jellegű és működési költségeit fedezik. A cégben jelenleg az ügyvezető és egy munkatárs dolgozik. A társaság elhelyezkedése a szervezeti ábrán belül 295

6. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI A városfejlesztő társaság tevékenységei kiterjednek az egyes városfejlesztési projektek stratégiai jellegű előkészítés, menedzsment, értékelés munkálatokra, az operatív feladatokat jellemzően külső cégeken keresztül valósítják meg, melyekkel folyamatos összhangban, együttműködésben készülnek el a fejlesztések. A megbízott cégek lehetnek menedzsment, építész, jogi vagy éppen a szabályozási tervet készítő stb. cégek, melyek funkcionálisan járulnak hozzá a projektek sikerességéhez. A projektek értékelését és a hatások elemzését a társaság készíti elő, melyet a felügyelő bizottság és a képviselő testület hagy jóvá. Mivel a város nem rendelkezik saját jogi és építész irodával, főépítésszel, így ilyen irányú ellenőrzéseket külső szakértőkkel végeztetik el. Szigethalom város képviselőtestülete és a városfejlesztő társaság a fejlesztések előkészítését, végrehajtását, monitoring rendszereket folyamatosan nyomon követi. Ennek érdekében kidolgozásra kerül egy jelentéstételi rendszer, ami alapján negyedévenként beszámol a végrehajtásért felelős szervezet, melyben a célok és aktuális eredmények összehasonlítása kerül bemutatásra. A projekt nyilvánosságának bevonása a képviselőtestületi üléseken kerül sor, melyek nyitottak a lakosság számára és melyre a városban működő civil szervezetek meghívásban részesülnek. A városfejlesztő Társaság egyéb tevékenységei Akcióterületi terv készítése és felülvizsgálata, éves üzleti terv, negyedéves terv kidolgozása, beszámolók elkészítése 296

6. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI Gazdaságfejlesztési elemek integrációja A gazdasági partnerek koordinációja, Civil és közigazgatási, államigazgatási partnerek koordinációja, lakosság bevonása Fizikai beruházásokat kiegészítő tartalmi fejlesztések megvalósítása (önállóan vagy partnerrel) További pályázati és egyéb (pl. befektetői) források felkutatása A megvételre kijelölt ingatlanok megvásárlása (üzleti tárgyalások lebonyolítása, szerződések előkészítése és megkötése) a terület előkészítési munkák irányítása (bontások, közműépítési munkák elvégeztetése, ingatlanrendezéssel kapcsolatos feladatok ellátása az építési telkek kialakítása érdekében) A közterületek rendezési munkáinak irányítása (tervek elkészíttetése, kivitelezési munkák pályáztatása, megrendelése, a munkálatok folyamatos ellenőrzése, az elkészült munkák átvétele), az Önkormányzat beruházásában megvalósuló egyes létesítmények (pl. közintézmények, szociális lakás stb.) esetében a beruházói feladatok ellátása (terveztetés, kivitelezési munkák pályáztatása, megrendelése, a munkálatok folyamatos ellenőrzése, az elkészült munkák átvétele) a magánvállalkozások építési tevékenységének koordinálása (javasolt funkciók, beépítési formák megvalósulásának elősegítése) az akció mindenkori pénzügyi egyensúlyának biztosítása (a szükséges pénzforrások megszerzése, pályázatok elkészítése, esetleges bankhitelek felvétele) adminisztratív, információs feladatok ellátása (kapcsolattartás az Önkormányzattal, a Hivatal irodáival, lakossággal, vállalkozókkal, bankokkal) Partnerségi kommunikáció keretében a lakosokkal való kommunikáció, hirdetések és egyéb lakossági fórumok megszervezése, visszacsatolások véleményezése A városfejlesztő társaság pénzügyi terve 2009 2009. év Ft Várható bevételek 8 280 000 Várható kiadások Személyi jellegű 6 332 400 Egyéb 1 338 000 Várható eredmény 609 600 297

6. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI A cég 2008ban még veszteséges volt. A 2009es évben már a futó projektekből és az új megbízatásból származó bevételek fedezetet nyújtanak a költségekre, tehát a 2009. évre pozitív eredmény mutatkozik. Az IVSben meghatározott projektek menedzsmentjét a Városfejlesztési Társaság fogja biztosítani. Az egyes projektek megkezdéséhez az egyes akcióterületi tervek tartalmazzák a fejlesztések célindikátorait, melyek segítségével az önkormányzati felügyelő bizottság és testület a projekt előrehaladását értékelni tudja és szükség esetén beavatkozási javaslatot fogalmaz meg az esetleges lemaradások kiküszöbölésére. A Városfejlesztési Társaság projektvezetője negyedévente beszámol a kitűzött projektcélok megvalósulásáról, az indikátorok és az ütemek megvalósulásáról, a felmerült problémákról, a pénzügyi előrehaladásról, lehetséges kockázatokról, illetve a projekttervben szükséges módosításokról a Felügyelő Bizottság és a Testület számára. A közgyűléseken a lakosok számára hozzászólási jogot biztosítunk, illetve az évente 4 alkalommal megrendezésre kerülő Civil Fórumon a projektek előrehaladottsága szintén bemutatásra kerül. 6.3. Településközi koordináció Szigethalom tagtelepülése a Csepel Sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulásnak. 1995 októberében a Ráckevei Kistérség 19 településének, valamint Csepel polgármesterének összefogásával alakult meg a Csepelsziget és Környéke Önkormányzati Szövetség, amely 1996 júniusában Csepelsziget és Környéke Területfejlesztési Önkormányzati Társulássá alakult. 2004 januárjában Halásztelek csatlakozásával immár 21 tagönkormányzattal rendelkezett a Szervezet. A jelenlegi, Csepelsziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás létrehozásáról a Ráckevei Kistérséghez tartozó települési önkormányzatok polgármesterei a Területfejlesztési Önkormányzati Társulás 2004. szeptember 27i Ülésén hozott Határozatukkal döntöttek. A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény alkalmazásában azonban a törvény mellékletében megjelölt kistérséget kellett és kell érteni, így Csepel Önkormányzata a továbbiakban már csak partnerként segíthette, és segíti azóta is a Ráckevei Kistérség munkáját. A Társulás alaptevékenysége, főbb célkitűzései A Társulás a kistérségben lévő települések közigazgatási területén belül összehangolt fejlesztést valósít meg, közös társulási programokat alakít ki, és megteremti a fejlesztések megvalósításának pénzalapját; érdek és forráskoordinációt végez. A 298

6. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI Társulás elsődleges feladata az összehangolt települési érdekek alapján a térségi célok meghatározása és megvalósítása, hozzájárulva a versenyképesség és az életminőség javításához. Ennek érdekében a térség köz és magánszereplői közötti együttműködés fórumainak megteremtésével, a párbeszéd és az érdekegyeztetés fenntartásával, a térségben lévő kreativitás felszínre hozásával, az együttműködés előmozdításával horizontális kommunikációt; a térség érdekeinek képviseletével, közvetítésével települési, megyei, regionális, központi szervekkel és nemzetközi szervezetekkel való egyeztetésével vertikális kommunikációt végez. Csepelsziget és Környéke Területfejlesztési Önkormányzati Társuláshoz (jegyzőkönyvek a mellékletekben) tartozik Szigethalom és környéke intézmény fenntartató társulás, mely mikro társulásként működik és Szigethalom Önkormányzata a gesztora, és mely társulás látja el a Szigethalom és környéke egyesített szociális intézményt, és Szigethalom és környéke gyermekjóléti és családsegítő szolgálatot (tagjai: Öregek otthona, Fogyatékos emberek nappali intézménye). Szigethalom szintén tagja a Tököli Szennyvíztisztító Társulásnak, aminek Tököl Önkormányzata a gesztora. Közös célként a Tököli Szennyvíztisztító Telep fejlesztése szerepel, mely jelenleg 2. fordulós pályázati stádiumban van. A középiskolai oktatás a kistérségben Szigetszentmiklóson valósul meg 3 különálló intézményben. 2005 év végétől a Szigethalom és Környéke Gyermekjóléti és Családsegítő szolgálat Szigethalom, Dunaharaszti és Taksony településeket fogja össze. Jelenleg 13 főállású dolgozó látja el feladatait. A szolgálat jelenleg a régi parókián működik, melyet az önkormányzat 2008ban megvásárolt. Ezzel kapcsolatosan az elsődleges cél az, hogy pályázati pénzből az épület bővüljön, korszerűsödjön. A forrás előteremtése folyamatban van. Térségi szintű programelképzelések: Csepelszigeti gerincút megvalósítása; A térségi turizmusban rejlő lehetőségek kiaknázása szigeti kerékpárút és vízitúra bázis kiépítésével, valamint a kapcsolódó turisztikai termékek kiaknázása, a kistérség tömegközlekedési infrastruktúrájának fejlesztése; A Ráckevei (Soroksári) Duna partvonalának a vízminőség, ökológia és az idegenforgalom által támasztott igényeknek megfelelő rehabilitációja (lobbi tevékenység). 299

6. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI Szigethalom város testvérvárosi kapcsolatok építésében is részt vesz, külföldi testvérvárosa a lengyelországi Jaworzno nevű település. 6.4. Ingatlangazdálkodási terv Szigethalom városa nem rendelkezik jelentős számú ingatlannal a város területén. A tulajdonban lévő ingatlanok java közszolgáltatási intézmény vagy közterület. A város jelenleg egy db bérlakással rendelkezik, mely egy tetőtéri beépített kisebb lakás a Kolozsvári utcai óvoda felett, illetve néhány jelenleg funkció nélküli telekkel melyek egy megalapozott stratégiai fejlesztés, tervalku érdekében mozgósíthatóak. Az intézmények fenntartását a Polgármesteri Hivatal látja el, illetve az önkormányzat hatáskörébe tartozó városgazdálkodási egység, melyben karbantartók, kertészek és egyéb közmunkások dolgoznak. Ez a szervezet tartja rendben az önkormányzati területeket, közterületeket, intézményeket. Az önkormányzat működési jellegű kiadásai 2008 évben 2.122.566.000. Ft. volt. 300

6. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI 6.4.1. Törzsvagyon 2009.09.30. állapot törzsvagyon Forgalomképtelen törzsvagyon Bruttó értékcsökkenés Nettó Törzsvagyon forgalomképtelen földterület 86 770 394 0 86 770 394 Törzsvagyon forgalomképtelen telek 97 000 0 97 000 Törzsvagyon forgalomképtelen épület 50 802 853 5 511 717 45 291 136 Törzsvagyon Forgalomképtelen egyéb Építmény 737 600 006 129 938 347 607 661 659 Forgalomképtelen járművek 8 061 219 5 643 276 2 717 943 Üzemelt. Forg. Képt. Egyéb építmény 9 881 308 1 889 985 7 991 323 Képzőművészeti alkotás 340 000 0 340 000 Forgalomképtelen törzsvagyon 893 552 780 142 983 325 750 869 455 Korlátozottan Forgalomképes törzsvagyon Bruttó értékcsökkenés Nettó Korl. Forg. Képes Vagyoni ért. Jogok 9 507 037 4 168 178 5 338 859 Korl. Forg. Képes Szellemi termékek 2 882 040 2 352 621 529 419 Törzsvagyon korlátozottan forgalomképes Telek 25 202 000 0 25 202 000 Törzsvagyon korlátozottan forgalomképes Épület 1 319 686 029 169 331 767 1 150 354 262 Törzsvagyon korl. Forgalomképes Egyéb Építmény 29 458 645 2 706 810 26 751 835 Üzemelt. Korl. Forg. Képes járművek 36 875 000 31 399 315 5 475 685 Ügyviteli gép 28 175 602 16 513 315 11 662 286 Egyéb gép 92 835 186 38 591 531 54 243 649 Hangszerek 160 000 0 160 000 Üzemelt Korl. Forg. Egyéb gép 114 038 85 826 28 212 Korlátozottan Forgalomképes törzsvagyon 1 544 895 577 265 149 363 1 279 746 207 Forgalomképes törzsvagyon Bruttó értékcsökkenés Nettó Forgalomképes Vagyoni ért Jogok 233 738 132 772 100 966 Egyéb vagyon földterület értéke 30 305 000 0 30 305 000 Egyéb vagyon Telek 56 364 000 0 56 364 000 Egyéb vagyon forgalomképes Épület 406 564 785 41 602 349 364 962 436 Egyéb vagyon Erdő 7 000 0 7 000 Ügyviteli gép Társulás 2 149 417 1 362 393 787 031 Üzemelt. Á. Forg képes Járművek 1 928 100 1 695 693 232 407 Egyéb géptársulás 1 758 548 1 040 153 718 395 Forgalomképes törzsvagyon 499 310 588 45 833 360 453 477 235 Befejezetlen beruházások Bruttó értékcsökkenés Nettó Épület foly. Befejezetlen beruh. 27 880 000 27 880 000 Útépítés foly. Befejezetlen beruh. 3 956 760 3 956 760 Épület foly. Befejezetlen beruh. 0 0 Szent I. általános isk. felúj. Foly. 111 663 670 111 663 670 Gróf Széchenyi I. általános isk. felúj. Foly. 0 0 Gyermekjóléti felúj. 26 339 163 26 339 163 Lakomacsarnok 41 788 110 41 788 110 Szent I. (József A. u.i) általános isk. felúj. Foly. 1 254 000 1 254 000 Épület foly. Befejezetlen beruh. 58 808 317 58 808 317 301

6. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI Összesen 271 690 020 271 690 020 6.4.2. Akcióterületi vagyon hasznosítása Városközponti Akcióterület Önkormányzati vagyon Jelenlegi funkció m2 Önkormányzati fejlesztési szándék Városközponti telek Hrsz. 549 Kultúrház 17 356 A telek részleges (10e m2) értékesítése, városközponttá való fejlesztése Hrsz. 548/1 Futballpálya 3 210 A telek befektetők számára értékesítésre kerül, melyre a városközponti koncepció alapján üzletközpont, parkoló és lakások épülnek. A futballpálya az új turisztikai területen kap helyet. Hrsz. 548/2 Futballpálya 10 237 A telek részlegesen (8e m2) befektetők számára értékesítésre kerül, melyre a városközpont koncepció alapján üzletközpont, parkoló és lakások épülnek. A fennmaradó területen az új önkormányzati hivatal kerül megépítésre Hrsz. 573/1 Közpark 5 799 A telek befektetők számára értékesítésre kerül, a park áttelepítésre kerül, a tervezett városközpont belsejébe. Szent István Park 1120/2 park 2 084 Önkormányzati tulajdon marad 1120/3 park 1 679 Önkormányzati tulajdon marad Turisztikai Akcióterület 052/1 EMESE Park 233 618 Önkormányzati tulajdon marad. A volt laktanya területén jelenleg részben már működik az Európai Középkori Skanzen élő múzeumfalu, mely az európai népek kultúrájának, múltjának, IX XI. századi életvitelének, szokásainak bemutatására épült. A fejlesztések jelenleg is folynak. A területet az Őskultúra alapítvány (projektgazda, üzemeltető) kezeli. 6.4.3. Fejlesztési, fenntarthatósági feltételek Városközpont fejlesztés Rendezvény központ Kultúrház Zöldterületek Szent István Park Fejlesztési feltételek Pályázat, önkormányzati forrás Pályázat, önkormányzati forrás Pályázat, önkormányzati forrás Pályázat, önkormányzati forrás Fenntarthatósági feltételek A rendezvény központ piaci alapon való működtetése A kibővített kultúrház nagyrészt a meglévő kibővített keretekből, illetve a rendezvényközpont által kitermelt profitból finanszírozza a megnövekedett szükségeket A jelenlegi park fenntartási költségei elenyészőek a tervezett fejlesztések szükségleteihez képest. A projektben résztvevő magánvállalkozásokkal településrendezési szerződés szükséges, illetve az új helyi lakók bevonása. A jelenlegi park és parkoló fenntartására a fordított keretösszeg kibővítésre kerül. A helyi intézményekkel való együttműködés szükséges. Szabályozás eszközei A városközponti terület szabályozási terve folyamatban van. Az új övezeti besorolások Vt és Z terület felhasználású területeket különböztetnek meg. A terv 2010 márciusában készül el. 302

6. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI Üzletközpont Tervalku Magánforrás Lakások Tervalku Magánforrás, lakók bevonása Parkolóház Tervalku Településrendezési szerződés Turisztikai területek Emese Park Sportközpont Oktatási központ Szabadidőközpont Településrendezési szerződés Településrendezési szerződés Településrendezési szerződés Településrendezési szerződés A meglévő szolgáltatások jelenleg is piaci alapon működnek, a tervezett szolgáltatások településrendezési szerződések keretében piaci alapon lesznek üzemeltetve. A sportközpont jentős része önkormányzati üzemeltetésben lesz, külön keret létrehozása szükséges, ugyanakkor bizonyos területek részint piaci alapú hasznosítása lehetséges Magánforrás, Településrendezési szerződés Magánforrás, Településrendezési szerződés A terület összhangban van a hatályos településrendezési tervvel, ugyanakkor külterületen fekszik, így belterületbe vonása szükséges Az önkormányzat lekötött betétjeinek értéke 100 millió Ft. mely felhasználható fejlesztési jellegű kiadásokra. Név Felvett összeg Hosszú lejáratú kötelezettségek (ezer Ft.) 2007.12.31ig törlesztett Törlesztések éves ütem 2008. 2009. 2010. 2011. Csatorna hitel H 23 420 092 116 045 304 047 5 121 Csatorna hitel H 24 180 000 502 000 53 498 35 Óvoda beruházás saját forrás 35 006 006 8 281 11 HEFOP Fogyatékos saját forrás 11 238 238 1 403 14 HEFOP Bölcsőde saját forrás 14 498 498 5 799 1 Közkincs hitelprogram 20 000 290 159 1 159 1 159 30 Forintos utak saját forrás 30 178 Kötvénykibocsátás kamatfizetése 178 25 50 727 42 254 000 50 000 50 000 Kötvénykibocsátás törlesztés 900 000 62 500 1 172 Összesen : 611 012 238 194 362 074 159 104 657 113 659 303

6. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI 6.5. A stratégia partnerségi kérdései A szigethalmi készítése 2008. február 25. és június 16. között folyt. A stratégia 2009es átdolgozásáért az önkormányzati tulajdonú Városfejlesztő Társaság volt felelős, amely az eltelt időszakban szoros együttműködésben dolgozott a tanulmánnyal megbízott céggel, és az önkormányzat többi ágazatával. Az IVS Antiszegregációs fejezetének elkészítésében napi szintű együttműködés alakult ki a Szociális és Egészségügyi, valamint az Oktatási ágazatok között. Az IVS munkaanyagainak alakulását az ágazatok figyelemmel kísérték, információkat szolgáltattak, javaslatokat tettek a továbbfejlesztés irányaira vonatkozóan. Az önkormányzati hivatal belső egyeztetésein felül a Stratégiai kialakítása során számos egyéb egyeztetésre került sor a következő csoportokkal és szakemberekkel: Település szerkezeti egyeztetések (külső szakértők, település mérnökök, építészek, polgármesteri hivatal munkatársai) IVS Stratégiai elemei (külső szakértők, település mérnökök, építészek, polgármesteri hivatal munkatársai) Akcióterületek lehatárolása (külső szakértők, település mérnökök, építészek, polgármesteri hivatal munkatársai) Egyeztetések helyi kulturális intézménnyel, civil szervezetekkel Akcióterületi egyeztetések (külső szakértők, település mérnökök, építészek, polgármesteri hivatal munkatársai, kereskedelmi érdekszféra tagjai) Turisztikai területekkel való egyeztetés (kulturális Intézmény, Őskultúra Alapítvány) Városközponti fejlesztésekkel kapcsolatos egyeztetések (kulturális Intézmény, szomszédos telkek lakói Szigethalmi Vállalkozók Szervezete) Az IVS kialakítására 2008. március és május között zajlott. Az IVS felülvizsgálata 2009. október és november hónapokban történt meg, melyben az adatok frissítésre kerültek, illetve a dokumentum az új városfejlesztési kézikönyv segítségével átdolgozásra került. Az folyamatos értékelése és felülvizsgálata a monitoring tevékenység keretében folyik a jövőben. 304

6. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI Az IVS teljes felülvizsgálata és a partnerségi kapcsolatok további fejlesztésének értékelése 2012ben lesz időszerű. Partnerségi egyeztetések eredményei Az IVS és a fejlesztési tervek társadalmi elfogadtatását illetően kérdőív készült mely számos helyi médiumban megjelent a széleskörű kommunikáció kialakítása érdekében: Internet (Önkormányzat saját portálja www.szigethalom.hu) Polgármesteri Hivatal (a kérdőívek elérhetőek a polgármesteri Hivatalban is, melyet a várakozó lakosok azonnal kitölthetnek) Emailen keresztül a Civilszféra vezetői számára A kérdőív, eredményei és összefoglalása, a Civilszféra egyeztetések jegyzőkönyvei a melléketekben található. A jövőben vállalkozói fórumok kialakítására kerül sor az eddigi Civilszféra évenkénti 4 találkozója mellett. A vállalkozói Fórumok évente 4 alkalommal kerülnek megrendezésre 2010től. A civilszféra szereplői között a vállalkozók egyesülete is megjelenik. A civil fórumok mellett külön vállalkozói fórumok megrendezés is szükséges 2010től évi 4 alkalommal. A legelső, projektindító ülésre 2009.11.30.án került sor. A Vállalkozói Fórum lehetősége először vállalkozók által kínált lehetőségek összekapcsolása a lakossági igényekkel ugyanolyan fontos, mint az általuk megadott igények mérése. A hátrányos helyzetűek és munkanélküliek munkához való juttatása mind a gazdasági és társadalmi egyensúlyt mélyítik, melynek alapvető feltétele a városban működő partnerségi viszony. 2010es partnerség erősítését szolgáló programok Évi 4 Civil Fórum Évi 4 vállalkozóilakossági fórum Sajtótájékoztatók a fejlesztésekhez kapcsolódóan Projektnyitó, kísérő és záró rendezvények Lakossági fórumok Környezetvédelmi programok 305

6. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI Monitoring A monitoring a 4. Stratégiai fejezetben került kifejtésre. 306