VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2009. 115
VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Szigethalom Város IVS Készült: 2009.12.17. Szigethalom Város Önkormányzata megbízásából Megbízó képviselője: Fáki László Polgármester Ellenjegyezte: Ágics Viktória Készítették Szigethalom Város Önkormányzatának részvételével Csiszérné Halász Ildikó (Városfejlesztő Kft.) Hevenyiné Danics Nikoletta (Önkormányzat, Műszaki Iroda) Fáki László (Polgármester) REORGFejlesztési Zrt. részvételével Czebe Judit (szakértő; Tétényi Center Kft.) Mezős Balázs (projektvezető) Weisz Imre (szakértő) ASZT felülvizsgálatát végezte Kis Tibor Az IVS felülvizsgálatát végezte Pekár Zoltán (PestTerv Kft.) Felhasznált adatok forrása: Központi Statisztikai Hivatal (KSH); Szigethalom Önkormányzata 116
VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Vezetői Összefoglaló Szigethalom városa 2008. március és május között készítette el Integrált Városfejlesztési Stratégiáját (továbbiakban IVS), mely egy fejlesztési szemléletű, középtávot (78 év) átölelő dokumentum, melynek célja a területi szemléletű tervezés megszilárdítása, a városra vonatkozó fejlesztési célok meghatározása, és annak középtávon való érvényesítése. Az IVS kiváló alapot jelent a középtávon intenzíven fejlesztendő területek előkészítő, megvalósíthatósági tanulmány mélységű, a fejlesztések részletes leírását, ütemezését, pénzügyi tervét és a megvalósítás szervezeti feltételeit bemutató Akcióterületi Tervek kidolgozásához is, amelyek együttes feltételét jelentik a 20072013as időszakra kidolgozott KözépMagyarországi Operatív Program Integrált Városfejlesztési Akciók támogatása című prioritás keretében kiírt városrehabilitációs pályázaton való részvételnek. Az IVS felépítése a város szerepe a településhálózatban fejezetből indul, melyet a városi szintű helyzetelemzés követ, melyben a különböző szakpolitikai tulajdonságok és helyzetképek kerülnek bemutatásra. A 3. fejezetben a helyzetelemzésben feltárt városrészi különbségek meghatározásával a különböző identitású városrészek lehatárolása és részletes bemutatása történik. A fejezet végén kap szerepet a városi antiszegregációs terv helyzetelemző és problémás területek lehatároló fejezete. A 4.ik fejezetben a város stratégiái kerülnek meghatározásra, melyek alapja az előző fejezetekben feltárt tulajdonságok. A stratégia egy időbeli, hierarchikusan felépített célrendszer, melynek csúcsán a meghatározott városi arculati szerepkör majd a különböző közép és rövidtávú célok kerülnek bemutatásra melyek egységesen, vertikálisan és horizontálisan is szinergiában vannak egymással. Az 5.ik fejezet a tervezett 20072013 időszakra kidolgozott fejlesztési célok területi szintű lehatárolását szolgálja mely alapot jelent az akcióterületi tervek elkészítéséhez. Az előzőekben feltárt antiszegregációs helyzetelemzés szintén ebben a fejezetben kap stratégiai jellegű megoldási javaslatokat. A dokumentum utolsó fejezetében a stratégia megvalósíthatósága és terület illeszkedése kerül bemutatásra. Az IVS a városfejlesztés dinamikus dokumentuma, amely időről időrefelülvizsgálatra kerül, annak érdekében, hogy a város stratégiai döntései minden esetben kellően megalapozottak legyenek. A város 2009ben felülvizsgáltatta és kibővítette a dokumentumot a 2009es Városfejlesztési Kézikönyv új szempontrendszere alapján. 117
VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Tartalomjegyzék 1. A város szerepe a településhálózatban 122126 1.1. Országos és regionális szerepkör 122 1.2. Agglomerációs helyzetkép 123 1.3. Csepelsziget 125 2. Helyzetelemzés 127201 2.1. Szigethalom bemutatása 129 2.1.1. Alapinformációk Szigethalomról 129 2.1.2. Várostörténet (Az épített környezet kialakulása) 130 2.2. Városszerkezet 133 2.2.1. Főbb területegységek bemutatása 136 2.2.2. Város szerkezetét meghatározó főbb közlekedési tényezők, nagy rendszerek 137 2.2.3. Katonai térképek 138 2.3. Gazdaság 140 2.3.1. Szigethalom gazdasága, irányelvei 140 2.3.2. Lakosság gazdasági aktivitása 140 2.3.3. Vállalkozások Szigethalmon 141 2.3.4. Ágazati megoszlás 145 2.3.4.1. Mezőgazdaság 145 2.3.4.2. Ipar/építőipar 146 2.3.4.3. Kereskedelem 146 2.3.4.4. Turisztika Vendéglátás és kultúra szerepe 147 2.3.5. Önkormányzati szerepvállalások 149 2.3.5.1. Támogatási formák 149 2.3.5.2. Kommunikáció 150 2.4. Társadalom A társadalom alakulása 151 2.4.1. Demográfia 151 2.4.2. Foglalkoztatottság 153 2.4.3. Népességvándorlás 155 2.4.4. Ingázás 156 2.4.5. Iskolázottság 157 2.5. Települési környezet 158 2.5.1. Környezeti állapot bemutatása 158 2.5.1.1. Természetvédelem és tájvédelem, a települési környezet védelme 159 2.5.1.2. Épített környezet 161 2.5.2. Lakásállomány 163 2.5.2.1. Lakásállomány növekedése és tényezői 164 2.5.2.2. Lakásépítés módjai 166 2.5.2.3. Önkormányzat politikája 168 2.5.3. Hulladékgazdálkodás 168 2.5.3.1. Hulladékfeldolgozás 168 2.5.3.2. Elért eredmények 170 2.5.3.3. Fejlesztendő területek 171 118
VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2.5.4. Közlekedés 171 2.5.4.1. Szigethalom kapcsolatai 171 2.5.4.2. Tervezett nagyobb útfejlesztések 174 2.5.4.3. Egyéb infrastruktúra 175 2.5.5. A meglévő közműhálózat értékelése 175 2.6. Közszolgáltatások 180 2.6.1. Önkormányzat felépítése 180 2.6.1.1. Szervezeti felépítés 180 2.6.1.2. Létszám 180 2.6.1.3. Önkormányzati intézmények 181 2.6.2. Oktatás 181 2.6.2.1. Óvoda 182 2.6.2.2. Általános iskolák 183 2.6.2.3. Oktatáshoz tartozó szociális intézmények 184 2.6.2.4. Oktatási feladatok elérhetősége 185 2.6.2.5. Az oktatási rendszer fejlesztése 186 2.6.3. Egészségügy, szociális ellátás 187 2.6.3.1. Egészségház 188 2.6.3.2. Ápolási Intézet 189 2.6.3.3. Bölcsőde 191 2.6.3.4. Szociális alapszolgáltatások 191 2.6.4. Kultura/Sport/Szerveződések 192 2.6.4.1. Könyvtár 193 2.6.4.2. Kultúrház 193 2.6.4.3. EMESE Park / Turisztikai Központ 194 2.6.4.4. Sport 195 2.6.4.5. Civil szervezetek 195 2.6.5. Közszolgáltatások elérhetősége 198 2.6.6. Korábbi fejlesztések 199 2.7. SWOT analízis 201 3. Városrészek részletes elemzése 202242 3.1. Városrészek felosztásának stratégiája 203 3.2. Gazdasági terület 205 3.2.1. A városrész bemutatása 206 3.2.2. SWOT analízis 208 3.2.3. Fotók a városrészről 209 3.3. Lakóterület 210 3.3.1. A városrész bemutatása 211 3.3.2. SWOT analízis 213 3.3.3. Fotók a városrészről 214 3.4. Intézményi terület 215 3.4.1. A városrész bemutatása 216 3.4.2. SWOT analízis 218 3.4.3. Fotók a városrészről 219 119
VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 3.5. Turisztikai terület 220 3.5.1. A városrész bemutatása 222 3.5.2. SWOT analízis 223 3.5.3. Fotók a városrészről 222 3.6. Külterületek 223 3.61. A városrész bemutatása 223 3.7. Szegregációs lehatárolások 225 3.7.1. Szegregációs helyzetelemzés 225 3.7.1.1. Társadalmi, szociális helyzet 228 3.7.1.2. Lakáskörülmények bemutatása 231 3.7.1.3. Oktatás 233 3.7.2. Terület lehatárolások 237 3.7.2.1. A KSH által lehatárolt területek 238 3. tábla Általános iskolai közoktatás integráltsága 242 4. Stratégia 243255 4.1. Célrendszer bemutatása 244 4.2. Hosszú távú (átfogó) célok 244 4.3. Középtávú (tematikus) célok és városrészi célok 246 4.3.1. Idegenforgalom és környezeti értékek fejlesztése 246 4.3.2. Közszolgáltatások 247 4.3.3. Gazdasági lehetőségek 247 4.4. Középtávú (városrészi) célok 249 4.5. Projekt célok 250 4.6. Monitoring 251 4.6.1. Monitoring feladatok szervezeti megvalósulása 251 4.6.2. A monitoring rendszer eljárásrendje 251 4.6.3. Indikátorok 252 5. Akcióterületek kijelölése 256289 5.1. Beavatkozások akcióterületek kijelölése 257 5.1.1 Városközponti akcióterület 258 5.1.1.1 Városközpont 258 5.1.1.2 Szent István park 262 5.1.1.3 A fejlesztések által létrejövő hatások 263 5.1.2 Turisztikai akcióterület 264 5.1.2.1. EMESE Park 266 5.1.2.2. Oktatási és Konferencia Központ 267 5.1.2.3. Sport Központ 268 5.2. Fenntarthatósági szempontok 270 5.2.1. Fenntartható környezeti fejlődés 270 5.3. A stratégia külső és belső összefüggései 271 5.3.1 A stratégia főbb külső összefüggései 271 5.3.1.1. Illeszkedés, összhang a területi fejlesztési 271 120
VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA tervdokumentumokkal, településfejlesztési koncepcióval, településrendezési tervvel 5.3.1.2. Az Önkormányzat Gazdasági Programjába foglalt célkitűzésekkel való összhang 273 5.3.1.3. A Települési Környezetvédelmi Programmal és más környezetvédelmi tervekkel való összhang 274 5.3.1.4. Területi fejlesztési tervdokumentumok 275 5.3.1.5. A stratégia főbb belső összefüggései 275 5.4. A stratégia megvalósításának főbb kockázatai 278 5.5. Antiszegregációs terv 279 5.5.1. Az akcióterületi beavatkozások hatásai 279 5.5.2. Az oktatási rendszer fejlesztése 280 5.5.3. Foglalkoztatás 283 5.5.4. Lakhatás 284 5.5.5. Intézkedési terv 286 6. A stratégia megvalósíthatósága 291305 6.1. A célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek 292 6.2. Az integrált stratégia megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások 294 6.3. Településközi koordináció 298 6.4. Ingatlangazdálkodási terv 300 6.4.1. Törzsvagyon 301 6.4.2. Akcióterületi vagyon hasznosítása 302 6.4.3. Fejlesztési, fenntarthatósági feltételek 302 6.5. A stratégia partnerségi kérdései 304 121
1. A VÁROS HELYZETE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN 1.1. Országos és regionális szerepkör 1.2. Agglomerációs helyzetkép 1.3. Csepel Sziget 1.1. Országos és regionális szerepkör Országos Településfejlesztési Koncepció VÁTI 2005 A fenti térképből kivehető, hogy Szigethalom mind a fejlesztési pólusokból, mind pedig a regionális tengelyekből kiesik, így országos és regionális jelentőségű szerepe nincs, ugyanakkor fontos Budapestet és az agglomerációt ellátó szerepének erősítése. 122
1. A VÁROS HELYZETE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN Versenyképes budapesti metropolisztérség. (OTK részcélok) A központi szerephez szükséges infrastrukturális és szolgáltatási fejlesztések ösztönzése; BKV elővárosi közlekedés Szigethalom mindennapi életében jelentős szereppel bír, amely a napi személyi forgalomban jelentős. A város közlekedési kapcsolatai jók, ugyanakkor a fővárosba való bejutás fejlesztését a környező településekkel együtt Szigethalom város is szorgalmazza. Nemzetközi turisztikai és kulturális központ szerep erősítése; A város Dunával való kapcsolatában jelenleg is meglévő jelentős, de még kiaknázatlan turisztikai potenciállal rendelkezik, amely fejlesztését a város szintén célul tűzte ki. A beruházások elsősorban a helyi igényeken alapulnak, de a térségben is jelentős idegenforgalmi helyszínné válhat úgy, hogy nem kíván konkurálni más Budapest közvetlen közelében folyó vagy tervezett turisztikai fejlesztéssel. Az élhető város megteremtése, mely a minőségi életet lehetővé tevő egészséges lakókörnyezet kialakításán, a pihenés és felüdülés tereinek bővítésén és minőségi fejlesztésén alapul. A város alapvető célkitűzéseiben szerepel a térségi szintű turisztikai szerep megteremtése, melynek első üteme képen a város vezetése létrehozta turisztikai területét, mely az elmúlt években számos kulturális és szabadidős rendezvénynek adott otthont. 1.2. Agglomerációs helyzetkép A Budapesti Agglomeráció a 23 kerületből álló Budapest területéből, továbbá a Budapestet körülvevő Pest megye 78 településének területéből áll össze. Az agglomerációs gyűrűt tartalmazó, de annál lényegesen nagyobb Pest megye, tervezésistatisztikai szempontból 15 kistérségre oszlik fel, a hivatalos statisztika az övezetet is hat szektorra tagolva tartalmazza. A budapesti agglomeráció területén, 2007 elején közel 2,5 millióan éltek. A 2001. évi népszámláláshoz viszonyítva az agglomeráció népessége összességében alig változott, azonban az agglomeráció 123
1. A VÁROS HELYZETE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN központja és az övezet települései között ellentétes folyamatok zajlottak. Budapest lakosainak száma a kilencvenes években kezdődött tendencia folytatásaként tovább fogyott, miközben az agglomeráció lakosainak száma gyarapodott. A vizsgált időszakban Budapest valamennyi kerületében csökkent a lakosságszám, a csökkenés mértéke 8,6 és 0,9% között szóródott. A belső kerületek többségében a fővárosi átlagot meghaladó népességfogyás következett be, a külső kerületekben a csökkenés kisebb mértékű volt. Az agglomerációs övezet lakosainak száma a 2001 évi népszámlálás óta 12%kal gyarapodott. A növekedés mértéke a városokban kisebb volt (9,7%), mint a községekben (16%). A Pest megyei statisztikák szerint az egyik legnagyobb számú népesség növekedés a déli, tehát a Csepel szigeti szektorban ment végbe. Ez a régió 25.000 fős népességnövekedéssel (KSH, 2007. január 1.) számolhatott az elmúlt években, míg az Északi szektorban ennek mindössze az egyharmada. Agglomerációs viszonylatban a déli szektor az egyik legsűrűbben lakott rész, Szigethalom pedig Budapest után a legsűrűbben lakott terület. A gyors népességnövekedéssel párhuzamosan szükségessé vált a város stratégiai fejlesztése. A városi környezet nem csak a szociális infrastruktúrát kívánja meg, de a megfelelő otthon környezet érdekében szociális, sport, vásárlási és rendezvényi terekre is szükség van. A már megvalósult és tervezett koncepciók a problémákhoz rendelten a továbbiakban kerülnek bemutatásra. Budapesti agglomeráció Budapest Agglomerációs övezet Pest Megye Lakónépesség (millió) 2,48 1,86 0,62 1 124
1. A VÁROS HELYZETE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN Terület (km2) 2538 525 2013 6,39 Népsűrűség (fő/km2) 977 3544 309 156 Lakosságszám, terület és népsűrűség a Budapesti Agglomerációban (1998, KSH) 1.3. Csepelsziget A Csepel szigeti kistérség a KözépMagyarországi régió déli részén, RáckeveiSoroksári Dunaág környékén elhelyezkedő településeket foglalja magába. A terület északi része a fővárosi agglomeráció része, de a térség egésze Budapest vonzáskörzetének tekinthető. Az érintett települések a KSH által lehatárolt Ráckevei kistérség 20 települését, Apaj, Áporka, Délegyháza, Dömsöd, Dunavarsány, Kiskunlacháza, Lórév, Majosháza, Makád, Ráckeve, Szigetbecse, Szigetcsép, Szigetszentmiklós, Szigetszentmárton, Szigetújfalu, Dunaharaszti, Halásztelek, Szigethalom, Taksony, Tököl településeket és Csepelt, mint XXI. Fővárosi kerületet foglalják magukba. A sziget, csak úgy, mint az agglomeráció minden szektora alapvetően a növekvő fővárosnak biztosít nyugodt környezetet és a vállalkozásoknak lehetőséget. Az agglomerációs övezettől távolodva a térszerkezet lazább, kevésbé strukturált, a településhálózat ritkább, kisebb mértékben differenciált, és a térségszervező központoknak egy része már a szomszédos megyék területére esik. A főváros központi jellege meghatározza a gazdaság struktúráját, az innováció magterületeinek elhelyezkedését, a népesség területi megoszlását is, a megye népességének több mint fele az agglomerációs övezetben él. 125
1. A VÁROS HELYZETE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN A térség 659,76 km2t foglal el Pest megye 6393,47 km2 es területéből, amely a megye területének 10,3%a. a térség lakóinak száma 1990ben 192 272 fő, 1998ban 199 315 fő volt, jelenleg 1958 84 fő, amely a megye csaknem19%a. A térség népsűrűsége 296,9 fő/ km2, amely valamivel kevesebb, mint kétszerese a megye népsűrűségének (157,4 fő/ km2 ). 126
2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS 2.1. Szigethalom bemutatása 2.1.1. Alapinformációk Szigethalomról 2.1.2. Várostörténet (Az épített környezet kialakulása) 2.2. Városszerkezet 2.2.1. Főbb területegységek bemutatása 2.2.2. Város szerkezetét meghatározó főbb közlekedési tényezők, nagy rendszerek 2.2.3. Katonai térképek 2.3. Gazdaság 2.3.1. Szigethalom gazdasága, irányelvei 2.3.2. Lakosság gazdasági aktivitása 2.3.3. Vállalkozások Szigethalmon 2.3.4. Ágazati megoszlás 2.3.4.1. Mezőgazdaság 2.3.4.2. Ipar/építőipar 2.3.4.3. Kereskedelem 2.3.4.4. Turisztika Vendéglátás 2.3.5. Önkormányzati szerepvállalások 2.3.5.1. Támogatási formák 2.3.5.2. Kommunikáció 2.4. Társadalom A társadalom alakulása 2.4.1. Demográfia 2.4.2. Foglalkoztatottság 2.4.3. Népességvándorlás 2.4.4. Ingázás 2.4.5. Iskolázottság 2.5. Települési környezet 2.5.1. Környezeti állapot bemutatása 2.5.1.1. Természetvédelem és tájvédelem, a települési környezet védelme 2.5.1.2. Épített környezet 2.5.2. Lakásállomány 2.5.2.1. Lakásállomány növekedése és tényezői 2.5.2.2. Lakásépítés módjai 2.5.2.3. Önkormányzat politikája 2.5.3. Hulladékgazdálkodás 127
2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS 2.5.3.1. Hulladékfeldolgozás 2.5.3.2. Elért eredmények 2.5.3.3. Fejlesztendő területek 2.5.4. Közlekedés 2.5.4.1. Szigethalom kapcsolatai 2.5.4.2. Tervezett nagyobb útfejlesztések 2.5.4.3. Egyéb infrastruktúra 2.5.5. A meglévő közműhálózat értékelése 2.6. Közszolgáltatások 2.6.1. Önkormányzat felépítése 2.6.1.1. Szervezeti felépítés 2.6.1.2. Létszám 2.6.1.3. Önkormányzati intézmények 2.6.2. Oktatás 2.6.2.1. Óvoda 2.6.2.2. Általános iskolák 2.6.2.3. Oktatáshoz tartozó szociális intézmények 2.6.2.4. Oktatási feladatok elérhetősége 2.6.2.5. Az oktatási rendszer fejlesztése 2.6.3. Egészségügy, szociális ellátás 2.6.3.1. Egészségház 2.6.3.2. Ápolási Intézet 2.6.3.3. Bölcsőde 2.6.3.4. Szociális alapszolgáltatások 2.6.4. Kultúra/Sport/Szerveződések 2.6.4.1. Könyvtár 2.6.4.2. Kultúrház 2.6.4.3. EMESE Park / Turisztikai Központ 2.6.4.4. Sport 2.6.4.5. Civil szervezetek 2.6.5. Közszolgáltatások elérhetősége 2.6.6. Korábbi fejlesztések 2.7. SWOT analízis 128
2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS 2.1. Szigethalom bemutatása 2.1.1. Alapinformációk Szigethalomról Szigethalom városa a Csepelsziget (Csepelisík) földrajzi kistáj északi részén, Pest megyében, a Budapesti Agglomeráció Déli szektorában, Dunavarsány, Tököl és Szigetszentmiklós között a Ráckevei (Soroksári)Duna (RSD) partján található, az utóbbi kettővel tulajdonképpen összenőtt. Szigethalom BudapestCsepelről autóbusszal félóra alatt, a BudapestRáckevei HÉVvel a Közvágóhídtól, negyven perc alatt elérhető. Az Alfölddel és az 51es úttal a Taksonyihíd köti össze. A HÉV, a Volánbuszok és (az 1995ig) a fővárossal összeköttetést biztosító BKVjáratok találkozási pontja itt volt, és megváltozott formában ma is itt található. Szigethalom területén (9,12 km 2, ebből 5,13 km 2 belterület) a lakosság az 1990. évi 9.795 főről 2002. re 13.193 főre, növekedett, azaz a növekedés 33%os volt, 2008re 16 401 főt regisztráltak tehát 24% os gyarapodással lehet számolni. A lakosságszámnövekedés főleg az utóbbi években volt jelentős az ideköltözéseknek köszönhetően (1995ig csak ezer fővel nőtt a lakosságszám); akik főleg fiatal, gyermekes családok voltak, de számottevő a volt üdülőházak lakóházzá való átminősítése és az odaköltözés is. A lakosság 2/3a munkaképes korú, a regisztrált munkanélküliség 3%körül mozog. Szigethalom a csepeli sziget egyik legkeresettebb városa a Budapestről kiköltöző lakosok számára. Lakossága évente 7800 fővel gyarapszik, így az önkormányzat elsőszámú törekvései a minőségi lakókörnyezet megteremtése. Szigethalom talán az egyik otthonként jellemezhető város, hiszen lakói 129
2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS legnagyobb része ingázik. Ez következik a város otthonos elhelyezkedéséből és hangulatából, másrészt pedig a megfelelő szolgáltatások és munkahelyek hiányából, melyek napközbeni elvándorlásra kényszerítik a lakókat. A város alapvető céljai Budapest és a sziget lakóinak kiszolgálása és otthon teremtése, mely funkciót a jövőben színesíteni kíván. A vezetés számára nyilvánvaló, hogy a város, illetve az agglomeráció alapvető szerepe a főváros kiszolgálása, de a gazdaság fejlesztésének lehetősége elkerülhetetlen és alapvető cél. Szigethalom számára ez leginkább a turizmus területén elképzelhető. A város jelenlegi fő útvonala a Mű út melyen a térség jelentős forgalma bonyolódik le. A tervezett gerinc út ezt az utat jelentősen ki fogja váltani és a várost ezzel mentesíti az átmenő teherforgalomtól. A csepeli gerinc út I. Szigethalomig terjedő szakasza várhatóan 2012ben kerül átadásra. 2.1.2. Várostörténet (Az épített környezet kialakulása) A település önálló léte 1950ben kezdődött. A város területéről több régészeti lelet került elő. A Taksonyihídhoz vezető úton és környékén az építkezéskor, rézkori sírokban agyagedényeket találtak. A szigeten ez a rész lakott volt, mintegy 3.500 éve, a bronzkorban is. A Dunaparti leletek mellett a településen, 1983 ban, egy családi ház építése során, előkerült mellékletekkel egy bronzkori csontvázas sír. A mintegy tíz darabos edényleletben több tál, füles bögre, fazék volt, az edények a nagyrévi kultúrához tartozó jegyeket mutattak. A hídhoz vezető aszfaltút építésekor II. századi szarmata telep maradványait figyeltek meg, írtak le. A tagosítás után, a XIX. század végére, a határban található földterületek birtokviszonyai megváltoztak. Az első parcellázások a HÉV szigethalmi megállóhelyének környékén, a KisDuna felé eső területen történtek, a századforduló tájékán. Az első házak itt és a Dunaparton épültek. A település elnevezése az első parcellázásoktól kezdve, a következőképp alakult: Szilágyitelep, Horthyliget (Horthy Miklós budapesti bevonulásának 10. évfordulója alkalmából), Szilágyitelep (Dózsaliget), 1950. március 1.gyel Szilágyitelep nagyközség, 1951. január 1jétől Szigethalom. 130
2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS A terület a közigazgatás, a közegészségügy, a közellátás és a közoktatás területén Tökölhöz tartozott. A gyarapodást a szőlőkultúra fejlődése, ezen kívül a parcellázások folytán, a betelepülések okozták. Szilágyitelepen 1908ban 10 család élt. Ekkor már volt megállója a századfordulón átadott HÉVnek. A belügyminiszter 1899ben engedélyezte a TökölSzilágyitelepi egyesület alapszabályát, amelyet 1909 ben módosítottak. E szabályzat jelzi, hogy a területen bár nem volt az állandó lakók száma jelentős ebben az időben mégis már olyan érdekeltsége volt e vidéknek, amelyet egyesületi formában kívántak kifejezni, a területhez kötődők. A csőszházban, a József Attila utcai iskolaépület helyén, Bruszt Alajos kezdte meg az oktatást, 16 tanulóval. A nevelői lakással egybeépített állami iskola 1917ben kezdte meg működését. Első kinevezett igazgatója Erdődi Mihály volt. Ugyanebben az évben jelölték ki a temetőt is, 1.600 négyszögöl területen. Itt emeltek 1922ben emlékoszlopot a világháborúban elesett 9 katonának. A reformátusok 1931ben, a katolikusok pedig 1933ban építették fel templomaikat. Ebben az időszakban készült a bekötő műút is. A postaügynökséget 1934ben postahivatallá alakították. Az első világháború után a terület fejlődése a környéken működő ipari üzemek hatására, felgyorsult, a Tökölhöz tartozó külterületen élők száma folyamatosan gyarapodott. A fővárosi munkalehetőség mellett a helyi nagy építkezések szintén kedveztek a népességszám növekedésének. 19401942 között építették a Dunai Repülőgépgyárat, 1940ben épült a tököli repülőtér, a gyártelepi állomás és a CsepelHorthyliget közötti műút. 1942ben Vohányi Géza igazgatása alatt az iskola önállósult, három tanteremmel és kilenc nevelővel bővült. A települést 1944. március 19én a német katonaság elfoglalta. Ekkor volt a gyár és a falu első bombázása, amely mintegy 2.000 áldozatot követelt. Ebben az időben vált szállóigévé a gyárban dolgozó munkaszolgálatosok között: Horthyliget Pokolsziget. A Dunai Repülőgépgyárhoz, csak november 29én érkeztek a szovjet csapatok. A front elvonulásával megkezdődött a helyreállítás, 131
2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS amelynek eredményeképpen a Dunai Repülőgépgyár az újjáépítés után, 1949ben, Csepel Autógyár néven kezdte meg működését. Az ipari termelés felfutása eredményezte, hogy munkalehetőség reményében egyre többen költöztek e vidékre. A biztos megélhetés vágya és az olcsó telekárak 1ehetővé tették, hogy a családok kövessék a munkavállalókat, új egzisztenciát teremtsenek maguknak. Ez ugrásszerű népességszám növekedést hozott. A Tökölhöz tartozó Szilágyitelep (ezen a néven) 1950ben önálló lett. Az új községben szükségessé vált a középületek és az ellátás biztosítása. Az orvosi rendelőt 1954 ben adták át. A budapesti agglomeráció jellemzői, a kezdetektől folyamatosan fellelhetők voltak a községben. A Csepel Autógyár közelsége, a Pestvidéki Gépgyár munkalehetőségei, nem kedveztek a szövetkezeti tevékenységnek. Szigethalmon az ötvenes évek elején Vidám Élet néven alakult termelőszövetkezet, de működése rövid életű volt. Az új általános iskolai épületet (7 tanteremmel és 3 szobás igazgatói lakással) 1956 szeptemberében adták át. Ekkor már működött óvoda a faluban. Az 1960as népszámláláskor, 2.832 fő élt itt. A külterületi lakott helyek száma ekkor 6, ahol 993 személyt írtak össze, a község lakóinak mintegy egyharmadát. 1960ban a községbe rendőrségi körzeti megbízottat helyeztek, rendőrirodát építettek, s postaépülettel is gyarapodott a falu. Társadalmi munkában orvosi lakás készült, hogy megtelepedjen az orvos a faluban. A hatvanas években befejeződött a településen a villanyhálózat kiépítése. A falu népessége 1970ben 6.016 fő volt, ami a tíz évvel korábbinak több mint a kétszerese. A hetvenes évek elején indították meg az autóbuszközlekedést a falu területén, a nagy távolságok miatt. Erre az időszakra esett a Pilisi Parkerdőgazdasággal történt csere, amelynek eredményeképpen, az egybefüggő üdülőövezetet, a Duna partján alakíthatta ki a község. Új épülettel gyarapodott az általános iskola is. Az évtized végére elkészült a Szabadkai utcai új óvoda, amely megoldotta az óvodás korú gyerekek elhelyezését. Az 1980as év statisztikai adatai szerint, a lakosság száma 9.131 fő, amely a tíz évvel korábbinál ötven százalékkal több. Ezt a hatalmas népességszámnövekedés, a terület fejlesztésével képtelenség volt követni. Az óvoda után ismét szükségessé vált iskola építése. Erre a helybelieknek 1985ig kellett várni, amikor Marlyntelepen átadták a második általános iskolát, amely a Gróf Széchenyi István nevet vette fel. A Csepel Autógyár privatizációja során eladásra kerülő művelődési házban működő könyvtárat az önkormányzat 1996ban megmentette. Jelenleg önkormányzati intézményként működik (Hegedűs Géza Városi Könyvtár néven), és állománya meghaladja az 50.000 kötetet. A településen működő volt légvédelmi laktanyából, amelyet az Önkormányzat 2002ben tulajdonba kapott az államtól, működik az Egyesített Szociális Gondozási és Ápolási Központ (és a fejlesztés alatt álló EMESE Park). A 132
2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS központban 84 szociális férőhely fogadja az arra rászorulókat. A képviselőtestület céltudatos és következetes munkájának eredményeképpen a nagyközség 2004. július 1.el városi rangot nyert el. A városavatót ünnepélyes keretek között 2004. szeptember 4én tartották az újonnan felújított Kultúrház előtti téren. 2.2. Városszerkezet Szigethalom közigazgatási területe 912 hektár, ebből 399 hektár külterület és 513 hektár belterület. Ennek megfelelően a település teljes területének 56%a belterület. A külterületi egységek jellemzően mezőgazdasági és erdő területek melyek a település Di, és Nyi határában húzódnak, a belterületi városrészek nagy része kertvárosias lakó, kisebb része kisvárosias intenzív beépítésű terület. A város bejáratánál jellemzően gazdasági funkciók alakultak ki, nagyobb egybefüggő különleges terület fekszik a város Nyi külterületi határában. A város területén kevés a korszerű zöldfelület és közpark. Korlátozó tényező a városon keresztül vezető magas feszültségű vezetékrendszer. A város szerkezete a fő útra és az egyéb nagyobb környékbeli gyüjtőutakra alapult. A település arculatát tekintve rurális, kertvárosias jellegű. A településközpontnak tekinthető városrész az igazgatási terület Éi határa közelében, nem súlyponti helyen helyezkedik el. A településmag a mai központ területén a Kossuth Lajos utca mentén és környezetében alakult ki. Ezt teljesítik ki a DNYi, DKi irányokban továbbfejlődött egyéb lakóterületek. A település meghatározó beépített területei a lakóterületek, amelyek a belterületen belül döntő súlyban vannak. A település gazdasági (kereskedelmiszolgáltató) területei elsősorban a közlekedési adottságokhoz (úthálózat és HÉV), továbbá az ellátási igényekhez igazodva alakultak ki, és elsősorban a Mű út mentén, másodsorban település szerte elszórtan találhatóak. A települési közintézmények ugyancsak elszórtan helyezkednek el a központi belterületen, de alapvetően a települési főúthálózat mentén, a népesség igényeihez nagyjából igazodva. A meglévő kialakult belterületi településrészeken, a jellemzően már beépített, de azért még jelentős beépítetlen tartalékokkal is rendelkező területek találhatóak (összesen 434 ha), illetve található néhány kisebbnagyobb zöldfelület, közpark, erdő, amely kis mértékben lazítja az intenzív területhasználatot. A település igazgatási területének különböző pontjain (jellemzősen a város Nyi határa) jöttek létre az egyes sajátos funkcióknak helyt adó különleges területek, amelyek részben belterületen, részben külterületen valósultak meg. 133
2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS A város szerkezete az alábbi négy különböző meghatározó funkciójú terület felhasználási egységre bontható: Intézményi terület Gazdasági terület Lakóterület Külterület Különleges terület 134
2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS Önkormányzat 2006 A település további kisebb egységekből tevődik össze, az ezeket meghatározó fő elemek (A KSH által nyilvántartott városrészek): 135
2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS Ráckevei (soroksári) Dunaág Ráckevei HÉV nyomvonala Összekötő utak (51.01, 51.101 és az 51.104) és az egyéb alsórendű közúthálózati elemek nyomvonala Nagy kiterjedésű lakóterületek Intézményi szolgáltatásokat befogadó településközponti vegyes területek Ipari és kereskedelmiszolgáltató gazdasági területek Sajátos funkcióknak helyt adó különleges területek (pl. temetők, sportpálya, közlekedési építmények, ápolási otthon területei, stb.) Nagy kiterjedésű hétvégi házas üdülőterületek és a sziget Külterületek meghatározó területhasználatai, a mezőgazdasági és erdőterületek 2.2.1. Főbb területegységek bemutatása Intézményi terület A város növekedése leginkább a Mű úttól nyugatra fekvő (a Kossuth L. u. mentén) területeket integrálta, melynek következtében alakult ki a város intézményi területe. Az intézmények körül fokozatosan leginkább Di, a Duna irányába épült ki a város lakóterülete. A koncepcionális várostervezés hiányában azonban nem különült el határozottan a különböző városrészek identitása, mely a jelenlegi, kaotikus állapotokhoz vezetett. A városrészben ugyanakkor számos zöldterület, vállalkozás és intézmény működik. Gazdasági terület Szigethalom gazdaságiipari területe csak úgy mint a város egésze a természetes folyamatok következtében alakult ki. A városrész meghatározó útvonala a Mű út, mely összeköti a települést a környező városokkal. A Mű út két oldalhatárának tulajdonviszonyai rendezetlenek, mely megnehezíti a városi szövet kialakulását. (részletesen a városrészek elemzésében 3. fejezet.) Lakóterület 136
2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS A városrész végig a Duna menti, a városhatár, a gazdasági és külterületek közrefogásával terjeszkedik, kivéve a központban kialakult intézményi magot. A belterületi Ráckevei (Soroksári) Dunaág partján található hétvégi házas és üdülőházas üdülőterületek, nagymértékben lakó célokat is szolgálnak. Különleges területek Jellemzően a volt laktanya területe, jelenleg a városi turisztikai park, óvoda, bölcsőde és szociális gondozási otthon működik a területen és környékén. Külterület DKi részén jelentősebb összefüggő erdőterület, és kisebb mezőgazdasági terület található. A településrész meghatározó a városszövetben, javítva a lakóterületek környezetminőségét és számos szabadidős lehetőséget kínál. 2.2.2. Város szerkezetét meghatározó főbb közlekedési tényezők, nagy rendszerek A városon belüli úthálózat teljes hossza 78.719 m, melyből 7.320 m állami kezelésben lévő főútvonal. A város megközelíthető közúton Dunavarsányról a RáckeveiDuna fölött a Taksonyhídon át, valamint Tököl, Halásztelek és Szigetszentmiklós felől; az utóbbi két bekötőúton keresztül érhető el az M0 körgyűrű is. Szigethalom közlekedési kapcsolatai kiválóak, itt található a fővárossal és a szigeti településekkel összeköttetést biztosító tömegközlekedési eszközök csomópontja. A város autóbusszal Csepelről 30, a Ráckevei HÉV közvágóhídi végállomásától 5 perc alatt elérthető, az Alföld és az 51es út felé a Taksonyi híd biztosítja az összeköttetést. Érinti az 5101 sz., a ráckevei kistérség közúti közlekedésében jelentős szerepet betöltő út (Halásztelek illetve Tököl irányába), az 51101 sz. út Szigetszentmiklós felé és az 51104 sz. út (Mű út) a Taksonyi híd felé ez utóbbi a környezetét kiszolgáló jellege és a környezetére gyakorolt jelentős zaj, rezgés és légszennyezési hatások miatt a jelenlegihez képest nagyobb mértékben nem terhelhető. A város fejlődését meghatározta a Budapestről induló, 1892ben Tökölig átadott, majd később Ráckevéig meghosszabbított helyiérdekű vasútvonal. A Ráckevei HÉVnek két megállója van a város 137
2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS területén, melyet a BKV üzemeltet. Távlati vasútfejlesztési elképzelések szerint a ráckevei HÉV az észak déli regionális gyorsvasút része lesz. Szigethalom fontos központja a helyközi autóbuszközlekedésnek, a Pest megyei Volánbusz egyik vidéki autóbuszpályaudvara és forgalmi telepe található itt. Jelentős az elővárosi forgalom Halásztelken, ill. Szigetszentmiklóson át Csepelre, valamint a Csepelsziget és a RáckeveiDuna bal partjának településeire is innen indulnak helyközi autóbuszjáratok. A várost három helyi járat tárja fel, ezek végállomása is itt van. A BKV a kilencvenes évek közepéig autóbuszjáratot is üzemeltetett 38as számmal a Csepel autógyárig, ezt a társaság gazdasági nehézségei miatt 1996. szeptember 1 én szüntették meg. Jelzését ma SzigetszentmiklósLakihegyig közlekedő egykori betétjárata viseli. A város infrastrukturálisan ellátott, jól megközelíthető település. A Szigethalmon működő ipari telephelyek légszennyezőanyag kibocsátása nem számottevő, a szennyezőanyagok zömmel a hőenergiatermelésből, illetve a városon áthaladó 5101. jelű úton közlekedők által kifejtett szennyező anyagokból származnak. Az utóbb egyre növekvő problémát a szigeti Gerinc út megépülése (2012 ) biztosított orvosolni. Térszerkezeti problémák Kikötő hiánya Túlterhelt úthálózat (51104 sz. út) Erős identitású városközpont hiánya Korszerűtlen rekreációs területek Járdák és parkolók hiánya 2.2.3. Katonai térképek XIX. században alakult a Tökölhöz tartozó Szilágy telepen, így város nem került ábrázolásra egyik katonai felmérésen sem. 138
2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS II. katonai felmérése III. katonai felmérés 139
2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS 2.3. Gazdaság 2.3.1. Szigethalom gazdasága, irányelvei Szigethalom közvetlen határában a háború alatt hozták létre a Dunai Repülőgépgyárat. A gyár működésével indult növekedésnek a terület fejlődése. A háború után a Dunai Repülőgépgyár két részlegéből külön iparterület jött létre: az egyik a Csepel Autógyár, a másik a Pestvidéki Gépgyár. A gazdasági fejlődés a két gyárra települve indult meg. Szigethalom meglévő kisipara jórészt a gyárak beszállítója volt. A rendszerváltást követően a két gyár bezárta kapuit, s ezzel megjelent a munkanélküliség, mivel így a két nagy gyárat ellátó kisebb vállalkozások sem kaptak megrendelést. A kisebb beszállító cégek szükségszerűen profilváltásra kényszerültek, mely ágazati irányokat a megjelenő igények határozták meg. Szigethalom esetében ez leginkább a kereskedelem és az építőipar köré összpontosul. Szigethalom számára a térségben az ipariváros szerep elérése nem megvalósítható, hiszen a város mind fekvését, szabad területeit és infrastruktúráját tekintve kevéssé vonzó illetve alkalmas az ipari termelésre. A funkcionális városi élet kialakításához mindazonáltal elengedhetetlen a gazdasági területek korszerűsítése, új, kizárólag kereskedelmi, ipari,logisztikai területek fejlesztése, integrálása a városszövetbe, hogy mind a helyi, mind pedig a beköltöző vállalkozások lehetőséget találjanak és kínáljanak a város lakói számára. Szigethalom várost jellemzően KKVk, és mikrovállalkozások (mely 2/3át teszi ki a településen működő vállalkozásoknak) alkotják. A környező települések nagyobb ipari és kereskedelmi egységeihez nem hasonlítható. Jövőbeni tervei között szerepel egyegy nagyobb cég betelepítése, de stratégiailag nem jellemző a gazdaság ilyesfajta fejlesztése. Szigethalom szerepe a minőségi lakófunkciók megteremtése, a lakók és turisták mindennapos és szabadidős szükségleteinek ellátása. 2.3.2. Lakosság gazdasági aktivitása Szigethalmon, a lakosságon belüli gazdaságilag aktív munkaerő az országos és a térségi átlag szintjén van, a teljes lakosság (16e fő) 38%át teszi ki, mely azzal igazolható, hogy jelentős a 3040 es korosztály kivándorlása az agglomeráció különböző városaiba. Az aktív korúakon belül a 140
2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS munkanélküliek száma az országos átlag alatt van, ha a tartósan munkanélküliek számát tekintjük, akkor országos viszonylatban még kedvezőbb a helyzet. Ezt támasztja alá a rendszeres szociális segélyt igénylők száma (31 fő, önkormányzat 2006 ) is, ami a lakosság/segélyezettek arányát tekintve elhanyagolható. Az eltartott lakosságon belüli támogatások aránya ugyanakkor lényegesen magasabb, hiszen a gyermekek kb. 25%a után igényelnek támogatást. Fontos megemlíteni, hogy az aktív munkaerő Szigethalomhoz adott munka értéke ugyanakkor alacsony, mely azzal magyarázható, hogy a Szigethalmon élő emberek jelentős része ingázik, azaz főleg a fővárosban talál munkalehetőséget. Lakosság Gazdasági Aktivitása (KSH, 2001') 4% 29% 29% Eltartottak Foglalkoztatottak Munknélküliek Inaktív keresők 38% 2.3.3. Vállalkozások Szigethalmon Regisztrált vállalkozások száma 2006' (önkormányzati forrás) Társas vállalkozások száma 665 Egyéni vállalkozások száma 743 Társas vállalkozások számának növekedése 20012007 181,00% Egyéni vállalkozások számának növekedése 20012007 112,00% Vállalkozások ágazati megoszlása 2006 (KSH forrás) Mező,vad,erdő,halgazdálkodás 1,00% Iparépítőipar 19,40% Kereskedelem, javítás 22,70% Szállás, vendéglátás 4,40% Szállítás, raktározás, posta, távközlés 8,20% Ingatlan, gazdasági szolgáltatás 31,20% Egyéb 13,00% 141
2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS Ágazati megoszlás foglalkoztatottak aránya szerint 2006' (KSH) 61,60% 38,40% Termelői ágak Szolgáltatási jellegű ágak Szigethalmon 2006ban az egyéni és gazdasági társulások száma 1408 regisztrált vállalkozásból állt. A vállalkozások túlnyomó része a szolgáltató szektorhoz 61,6% kötődik, melyhez jelentősen hozzájárul az iskolázott réteg növekvő aránya, mely réteg megjelenése leginkább a rendszerváltást követő évekre tehető. A kereskedelem szintén meghatározó a város életében, az összes vállalkozás több mint ötöde végez különböző vállalkozást az ágazatban. Az iparhoz köthető az összes vállalkozás közel ötöde, míg a mezőgazdasági vállalkozások száma elenyésző. A mezőgazdaságban általában az állattenyésztés, vagy a háztáji az egyéni gazdálkodók tevékenysége a jellemző. A szigethalmi vállalkozások jellemzően kis, családi jellegű vállalkozások, melyek elszórtan helyezkednek el a településen. A településen közel másfél ezer vállalkozás működik, melynek több mint a fele egyéni vállalkozás, negyede betéti társaság, kevesebb, mint ötöde kft, illetve 5 részvénytársaság működik fióktelephellyel. Szigethalom közlekedési és kommunikációs kapcsolatainak javulásával a gazdasági teljesítmény növekszik, a kis és középvállalkozások bekapcsolódnak a gazdasági vérkeringésbe, mely folyamat következményeként 2001 és 2007 között a társas vállalkozások száma közel megduplázódott, az egyéni vállalkozások 12%al növekedtek. Megfigyelhető továbbá az ágazatok közötti hangsúlyos mozgás, a szolgáltatóipar és a tercier szektorok bővülése az ipar/építőipar csökkenése következménye képen. Az információ, az innováció iránti igény megteremtette a tudásgazdaság, az oktatás, az üzleti szolgáltatások, a tanácsadás új lehetőségeit. 142
2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS Szigethalmon két jelentősebb munkaerő felvevő vállalkozás és intézmény működik, az egyik az Interspar, mely a Mű úton helyezkedik el, a másik pedig Szigethalom város önkormányzata, melynek számos alintézménye elszórtan, de leginkább az intézményi területen helyezkednek el. Szigethalom Mű út Szigethalmi Mű út 143
2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS Profil Településen (db) Ebből GKSZ (Mű út) Iparcikk jellegű áruház 1 1 Élelmiszer jellegű vegyes üzlet 39 8 Iparcikk jellegű vegyes kiskereskedelmi üzlet 6 1 Állat eledel üzlet 4 0 Zöldség és gyümölcs üzlet 5 4 Hús, húskészítmény, baromfi üzlet 5 1 Hal és halkészítmény üzlet 1 1 Kenyér és pékáru 1 0 Alkoholtartalmú és egyéb ital 4 0 Dohányáru üzlet 1 0 Egyéb, nem kiemelt élelmiszert forgalmazó üzlet 1 1 Textil üzlet 1 0 Ruházati üzlet 10 3 Cipő, bőráru 3 2 lakástextil 2 2 Bútor, lakberendezés 1 0 Háztartási cikkek 2 0 Elektromos háztartási gépek és készülékek 4 1 Vasáru, barkács üzlet 8 4 Építési anyagok és szaniteráruk 8 6 hírlapbolt 2 1 Papír, írószer, irodai cikkek 2 1 Számítógép, irodagép, szoftver 4 1 Vegyi áruk 1 0 Kozmetikai és testápoló cikkek 3 2 Üzemanyag töltő állomás 2 1 Fotóoptikai cikkek 1 1 Óra ékszerbolt 1 0 sportszerbolt 1 1 Játékáruk üzlete 1 1 virágbolt 9 2 Mezőgazdasági, méhészeti üzlet 4 1 kegytárgykereskedés 1 0 Díszállat kereskedés 3 1 Ajándéktárgy kereskedés 2 2 Háztartási tüzelőanyag, palackos gáztelep 1 0 Használt cikkek boltja 5 2 Melegkonyhás vendéglátó üzlet 14 4 cukrászda 5 1 Bár, borozó, italbolt, kocsma 26 4 Egyéb nem melegkonyhás vendéglátóhely 24 6 Munkahelyi vendéglátó üzlet 6 1 Utazási ügynökség 1 1 Idegenforgalmi szolgáltató iroda 1 0 Hús húskészítmény raktár 1 0 Fogyasztási cikk nagykereskedelmi raktár 2 2 144
2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS Egyéb vegyescikk nagyker. raktár 2 1 Hulladék és melléktermék felvásárló telep, raktár 2 2 Gépjárművek üzlete 6 4 Gépjármű alkatrészek és tartozékok üzlete 9 5 Motorkerékpárok, alkatrészek és tartozékok 1 1 Személyi használatú és háztartási cikkek kölcsönzése 2 0 Videokazetta, LD, DVDlemezkölcsönzés 2 0 Egyéb járműkölcsönzés 1 0 Lábbeli, bőráru javító műhely 1 0 Egyéb fogyasztási cikk műhely 2 0 Összesen 258 84 Vállalkozások Szigethalmon (2006 KSH+önkormányzat) A táblázatból megfigyelhető, hogy a vállalkozások legtöbbje elszórtan helyezkedik el a településen, mely a városrészek identitásának hiányához és a korszerű kereskedelmi területek hiányára vezethető vissza. Fontos megemlíteni, hogy a Mű út egyik jelentősebb a városbejáróhoz közeli oldala Szigetszentmiklós igazgatása alá tartozik, így ezek a vállalkozások nem jelennek meg Szigethalom statisztikai adataiban. A táblázatból továbbá alapvető hiányszolgáltatások merülnek fel, úgymint bank, sportcentrum, könyvesbolt, gyorsétterem, mobilszolgáltatók stb. mindemellett számos már meg lévő szolgáltatás kevésnek bizonyul a lakosságszámhoz viszonyítva, továbbá választék és minőségi hiányok felmerülnek, melyek hatásaként a kereskedelmi ingázás megjelenik és erősödik a város életében. (A mellékletekben található a város lakossági véleményét felmérő kutatás, melyből pontosan kirajzolódnak az igények). 2.3.4. Ágazati megoszlás 2.3.4.1. Mezőgazdaság A település területén a szántó művelési ágba tartozó területek aránya 14%, amely a gyakorlatban kisebb parcellákon folyó mezőgazdasági termelést jelent. A szántóterületek átlagosan 56 aranykorona értéket képviselnek. Az amúgy sem meghatározó mezőgazdasági területek arányának további jelentős mértékű csökkenése várható, mert a fejlesztések, a lakóterületek bővülése egyre inkább a város igazgatási határvonalait növelik. 2000ben 553 ha mezőgazdaságilag használt terület volt, ebből 543 termőterületként hasznosult. A 2000es adatok szerint a megoszlás a következőképpen alakult: 300 ha legelő, 146 ha erdő, 89 ha szántó és szántóként használt kert, 5 ha konyhakert, a többi felhasználási 145
2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS mód kiterjedése (szőlő, gyümölcsös) elhanyagolható. A településen 217 gazdálkodó termelt, melyből 139 konyhakerti gazdálkodást folytatott, 33 szántót és csak 2 erdőt. 2.3.4.2. Ipar/építőipar Szigethalom életében az ipari vállalkozások többsége az építőiparhoz köthető. A vállalkozások közel 20%a dolgozik ebben a szektorban, így a helyi gazdaság jelentős szereplői, mely ágazat erősítésére, a vállalkozói infrastruktúra fejlesztésére szükség van. Az építőiparban jelentős a térségre szakosodott lakóépület fejlesztő társaságok, akik a helyi növekvő keresletet próbálják kielégíteni. Szigethalmon 2001es lakásállományhoz képest 21%os növekedés tapasztalható a 2006os statisztikák (KSH) szerint, mely kimagaslónak számít nem csak az agglomerációban, de a kistérségben is. 2.3.4.3. Kereskedelem A kereskedelmi ellátás meghatározó a település lakosságának életében. Az alapvető cikkek szinte mindenhol kaphatóak, bár a választékban és minőségben jellemzően egysíkú a kínálat. A településen belül az üzletek száma és fajtája világos képet fest az igényekről. Kis alapterületű üzlethelyiségekben folyik a tevékenység. Az üzletek területi eloszlása jó: a község minden pontján előfordulnak ezek az üzletek, így a nyugdíjasoknak, betegeknek sem okoz gondot az alapvető élelmiszerek, létszükségleti cikkek beszerzése. Az ellátás folyamatos, bár éjjelnappali üzlet nem működik a településen, de a meglévők szombatvasárnapi nyitva tartással a hét minden napján nyitva tartanak. Idegenforgalmi főleg vendéglátói ellátás csak az átutazók és a kirándulók számára épült ki, főleg a fontosabb főútvonalak mentén. A városban jellemzően működő kereskedelmi üzletek 146
2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS 2.3.4.4. Turisztika Vendéglátás és kultúra szerepe Szigethalom elhelyezkedése miatt szerencsés településnek mondható. Egyik oldalán teljes egészében a KisDuna partja határolja, a Ráckevei(Soroksári) Dunaág pedig természetvédelem alá esnek. A település üdülőövezetét nemcsak az üdülő közönség választja, hanem természeti szépsége, csöndje, nyugalma miatt egyre többen életvitelszerűen élnek a Dunaparton. Hangulatos sétány kíséri a folyó kanyarodását, egyes részén bemutatva a KisDuna élővilágát, felsorolva a ritka, valamint védett példányokat. Jelenlegi adottságai alapján a hátizsákos és kerékpáros turisták számára is vonzó. A vendéglátó egységek jobbára alacsonyabb minőségű, kisebb családi vállalkozások. A tervezett városközpont, illetve a turisztikai terület fejlesztése jelentősen növeli majd az ágazat lehetőségeit. Duna parti látkép Az üdülőterület nagysága ~30 hektár és a beépíthető terület 80 %án találhatók üdülők és családi házak vegyesen. Szállásszolgáltatás 2002' Üdülők Magánházas üdülők száma 785 Telkek száma 110 Idegenforgalmi szálláshelyek száma 2002' szoba férőhely Vendégéjszaka Dunaszigeti önkormányzati faház 6 12 720 Csali panzió 5 16 450 Volánbusz Rt. Üdülője 5 20 1250 VII. kerületi Önkormányzat üdülője 11 60 n.a. 147
2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS Vendéglátóhelyek száma Vendéglátóhelyek száma (db) 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Év Vendéglátóhelyek száma A diagramról leolvasható, hogy Szigethalom város vendéglátóhelyeinek száma, amennyiben a 2000 es év adatait tekintve bázisadatnak, 27%kal növekedett 2004re. Majd a 2005ös évre 7%os esést figyelhetünk meg. Az így elért 75ös településszintű vendéglátóhely szám a rendelkezésre álló adatok alapján stagnálni látszik. A növekedés, illetve stagnálás lassú hátterében a megfelelő vendéglátói, turisztikai infrastruktúra hiánya áll, mivel nincs korszerű, alkalmas terület a tevékenységek folyatatásához. A vendéglátó egységek jobbára alacsonyabb minőségű, kisebb családi vállalkozások. A tervezett városközpont, illetve a turisztikai terület fejlesztése jelentősen növeli majd az ágazat lehetőségeit. Az önkormányzat rövid és hosszú távú politikájában egyaránt a turizmus, mint gazdasági és arculati elem szerepel. A város határában jelenleg is üzemel az EMESE park néven működő Középkori Skanzen (Turisztikai Park), mely számos kulturális és sporteseménynek ad teret. A terület bővítése és új funkciókkal való megtöltése folyamatban van. A város évente 11 nagyobb rendezvénnyel büszkélkedhet, és számos más kisebb programokkal. A településen jelentős számú klub, egyesület működik, melyek továbbszínesítik a város életét. Kiemelendő 3 nagyobb fesztivál is a Cseszi Rockfesztivál, Viking találkozó (országos méretű) és az Országos Ikertalálkozó (országos méretű). A látogatók száma meghaladja az 5000 főt/ rendezvény számot. A Duna rehabilitációja és a parti sétány korszerűsítése egyedülálló lehetőségeket rejt magban Szigethalom számára. A helyi Duna ág hosszú ideig fogadta a budapesti turisták sokaságát. A Duna ág az elmúlt években jelentősen szennyezett lett a parti területek elhanyagolódtak. A Duna 148
2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS rehabilitációja jelenleg pályázati szinten van. A partszakasz felújítása az önkormányzat közép és hosszú távú terveiben szerepel. A turizmus jelentős húzó ereje lesz a tervezett európai kerékpár útvonal, az EUROVelo, mely tervek szerint Szigethalmon közel 6 kmes útszakasz épül a jövőben. 2.3.5. Önkormányzati szerepvállalások Szigethalom önkormányzatának 2006ban 2,250 milliárd Forint bevétele volt, melyből 900 millió működési, adójellegű bevétel, 650 millió normatív állami hozzájárulás, 525 millió felhalmozási célú pénzeszköz átvétel és 150 millió egyéb bevétel. A 2006 évi kiadások 2,383 milliárd Forintot tesznek ki. Az iparűzési adó legjelentősebb részét a településen lévő élelmiszer üzletláncok alkotják (Spar, Penny). 2.3.5.1. Támogatási formák Szigethalom vállalkozás ösztönző kedvezményekkel nem rendelkezik. Szigethalom Város Önkormányzatának helyi iparűzési adóról szóló többször módosított 21/2003.(XII.19.) sz. Kt. rendelete semmilyen támogatásról (jelen esetben adófizetés alóli mentességről) nem rendelkezik.. A helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. (továbbiakban: Htv.) 39/C. is csak nagyon szűk körben engedné meg az önkormányzatoknak a mentesség megállapítását, de Szigethalom ezzel a lehetőséggel nem élt. Egyéb helyi támogatási formák: Jogszabályi keretek között (Adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv, és Htv.) lehetőség van az iparűzési adó részletekben, illetve halasztottan történő megfizetésére azoknak a cégeknek, illetve egyéni vállalkozóknak, akik ezt megfelelő határidő betartásával, jogkövető magatartás tanúsításával kérik. 149
2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS 2.3.5.2. Kommunikáció Az önkormányzaton és az intézményeken belüli kommunikáció jónak mondható, ami részben adódik a város még működőképes méretéből, illetve lapos menedzsment struktúrából származó előnyökből. Az önkormányzat a közeljövőben kívánja bevezetni eügyintézési rendszerét, mely a jelenlegi kommunikációt még hatékonyabbá teszi. Az internetkapcsolat a városvezetési intézményekben mindenhol kiépített, mely ellátottság elmondható a város egészére is. (pontos adat nem áll rendelkezésre) Összefoglalás Az önkormányzat célja a gazdaság erősítése a turisztikai szolgáltatások által, továbbá a lehetőségek és infrastruktúra megteremtése a KKVk számára. A cél elsődleges hatása a munkából kifolyó és kereskedelmi ingázás csökkentése. Az elmúlt évek statisztikái a vállalkozások számában növekvő tendenciát mutatnak, a 2000es adatok szerint 2006ban 37%os bővülés volt tapasztalható. Az említetteknek, továbbá Budapest közelségének köszönhetően a foglalkoztatottság igen magas a munkanélküliségi ráta pedig az országos átlaghoz viszonyítva is alacsonynak mondható. A településen működő vállalkozások 2/3a mikro,családi vállalkozás és szétszóródva helyezkednek el a településen. A szolgáltatások minősége zömében alacsony minőségű, és választékot sem igazán tudnak felmutatni. Gazdasági erejük meglehetősen gyenge ez nagyrészt hátrányos elhelyezkedésükből ered, mivel szinte csak a szűkebb helyi réteget tudják kiszolgálni. A városrendezésben tudatos központi területre van szükség, ahol a meglévő és az új vállalkozások korszerű körülmények között tudják folytatni tevékenységeiket, így közös erővel vonzzák be a település és akár a környező városok lakóit. 150