EMLÉKEZTETŐ KÖZNEVELÉSI KEREKASZTAL 2016. február 23-i üléséről Helyszín: Emberi Erőforrások Minisztériuma, Akadémia u. 3. Klubterem Időpont: 2016. február 23. Jelen vannak: dr. Palkovics László államtitkár Emberi Erőforrások Minisztériuma dr. Rétvári Bence miniszterhelyettes Emberi Erőforrások Minisztériuma Sipos Imre helyettes államtitkár Emberi Erőforrások Minisztériuma Horváth Péter Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) dr. Szebedy Tas Országos Köznevelési Tanács (OKNT) prof. dr. Csépe Valéria Magyar Tudományos Akadémia (MTA) prof. emeritus Farkas Ádám Magyar Művészeti Akadémia (MMA) dr. Liptai Kálmán Magyar Rektori Konferencia (MRK) Janzsó Ádám Nemzeti Ifjúsági Tanács (NIT) Szalay Ferenc Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ) Székely Hajnalka Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) Pataki János Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége dr. Koltai-Kaufmann Katalin Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) Barabás Hunorné Katolikus Intézmény Fenntartói képviselet dr. Parragh László Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Muity Mária Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete (MZTSZ) Szakértői oldal: Thaisz Miklós Lövei László dr. Dános Valér Kun Szabó István Farkas Marianna Soós László Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) Belügyminisztérium (BM) Belügyminisztérium (BM) Honvédelmi Minisztérium (HM) Földművelésügyi Minisztérium (FM) Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) Az egyes oldalak tagjai által delegált szakértők Madarász Péter, a Miskolci Herman Ottó Gimnázium igazgatója 1
Munkacsoporti előadók: dr. Puszter Bernadett Bíró Gábor Tóth Tamás dr. Zalay Szabolcs Köznevelési irányítási munkacsoport Fenntartói munkacsoport Pedagógus foglalkoztatás munkacsoport Gyermek, tanulói életutak munkacsoport Államtitkár Úr köszöntötte az ülés résztvevőit és tájékoztatta tagokat, hogy a Köznevelési Kerekasztal tagjainak sorába további szervezetek és képviselői kaptak meghívást: Megyei Jogú Városok Szövetsége, Kisvárosi Önkormányzatok Szövetsége, Magyar Katolikus Egyház, az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete (a mai ülésre nem jelezték vissza a részvételüket), az óvodapedagógusok képviselője az NPK-n keresztül kapott meghívást. Meghívást kapott továbbá az Antiszegregációs Kerekasztal képviselője, valamint az OECD képviselője is, azonban a mai ülésen technikai okok miatt nem tudnak részt venni. Bemutatja az ülés napirendi pontjait. 1. napirendi pont: A kerekasztal ügyrendjének elfogadása Sipos Imre (EMMI) Helyettes Államtitkár Úr röviden bemutatta a kiküldött ügyrend tervezet írásos anyagát és néhány kiegészítést javasolt. Javasolta, hogy az ügyrend II.1 a Kerekasztal tagjai pontjában, csak a képviselt érdekcsoportokat nevesítsük. Az egyes csoportok által képviselt szervezetek felsorolása az ügyrend mellékletében szerepeljen. Javaslat: A Kerekasztal tárgyaló felei, tárgyaló partnerei megnevezés kerüljön be az ügyrendbe, a képviselt szervezetek felsorolása a mellékletben. A III.3.5 ponthoz A Kerekasztal határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazat irányadó. helyett Javaslat: A Kerekasztal javaslatait lehetőség szerint konszenzussal hozza. Konszenzus hiánya esetén az eltérő véleményeket a többségi javaslat mellett meg kell jeleníteni. 2
Pontosítani szükséges a III.1.2 pontban, hogy hány napon belül kell ülést összehívni, ha a Kormány, vagy a tárgyaló felek a felek számának pontos megjelölésével kezdeményezik. Az ügyrend tervezetét az ülésen elhangzott javaslatoknak megfelelően módosítjuk és a következő ülésen elfogadásra a testület elé hozzuk. Az ügyrend tervezetének vitájában felmerült a Kerekasztal körének további bővítése. Arra tett javaslatot, hogy kapjon meghívást a Civil Platform képviselője is. Államtitkár Úr hangsúlyozta, hogy a köznevelés átalakítása a gyermekek érdekében zajlik. Minden, a köznevelés ügyéért felelősséget érző szakembert várunk és hívunk, mint ahogyan a két szakszervezet (PSZ és PDSZ) képviselőjét is. Amikor a Civil Platform elérhetővé válik, szakmai kérdésekben várjuk a képviselőiket. Kérdezi a Kerekasztal többi tagjának véleményét. prof. dr. Csépe Valéria (MTA) Javasolja rögzíteni, hogy kik a Kerekasztal tagjai. Nem ért egyet az érdekcsoport kifejezéssel. Az MTA nem érdekcsoport. Javasolja, hogy az Ügyrend rögzítse a munkacsoportok és a tagok viszonyát. Valóban konszenzusra törekszünk, de egyenlőség esetén az elnök szava ne irányadó legyen hanem döntő Az érdekcsoport lehet, hogy tényleg nem megfelelő, megfontoljuk a szó módosítását. Székely Hajnalka (NOE) A Civil Platform politikai jellegű rendezvény volt, a szülők képviselőit kihagyták. Janzsó Ádám (NIT) Nem érdekcsoport, hanem az adott szervezet nyilvánít véleményt a Kerekasztal ülésein. Rögzíteni kellene az Ügyrendben, hogy a tagok hány százalékának egyetértése esetén kötelező összehívni a Kerekasztalt. Az elnök szavazata nem legyen döntő egyelőség esetén sem. A Civil Platform ülésén valóban részben szakmai és kevésbé szakmai kérdésekről volt szó valóban. Azért tartja fontosnak a civil szervezetek képviseletét másként kezelni, mint a jelenlegi felállásban, mert egyre súlyosabb politikai indulatok szabadulnak el. Fontos gesztus 3
lehetne, ha meghívnánk őket. Ha kizárjuk a radikalizálódó ellenvéleményen lévőket, rossz üzenet lenne. Mihelyt ez a platform elérhető lesz valamilyen formában, várni fogjuk a képviselőiket. A sajtóban azt lehetett olvasni, hogy ők nem akarnak részt venni a Kerekasztal munkájában. Horváth Péter (NPK) Javasolja, hogy szavazategyenlőség esetén se legyen az elnök szavazata a döntő, mert valóban a konszenzuskeresés a cél. A Platform azt nyilatkozta, hogy nem lehet a Platform tagja, aki a Kerekasztalban rész vesz. Az NPK is elutasítást kapott a Civil Platformtól. Érdemes lenne talán olyan helyzetet teremteni, hogy meghívjuk őket és meglátjuk, hogy eljönnek-e. Janzsó Ádám (NIT) Nagy örömére szolgál, hogy javaslatuk meghallgatásra talált és itt vannak az önkormányzatok képviselői. Viszont továbbra is hiányolja a szakképzési centrumok képviseletét. Hiányolja a kistelepülések képviseletét is. Itt vannak a szakképzés képviselői is. A kisvárosi önkormányzatokat is meghívtuk, legközelebb már itt lesznek. Madarász Péter Érdemes tisztázni, hogy kik rendelkeznek szavazati joggal a jelenlévők közül. Sipos Imre (EMMI) A Civil Platform a szakmai oldalra meghívást fog kapni. Az érdekcsoport helyett az oldal szót javasolja, ha másnak nincs jobb javaslata. Javasolja, hogy szavazati joga az oldalaknak legyen. A különvéleményeket lehet rögzíteni. A tagok és munkacsoportok viszonyát valóban rendezni kell az ügyrendnek. Pontosításra fog kerülni az összehívás rendje. Törekedni kell a konszenzus megteremtésére és az észrevételek alapján javaslattal fogunk élni. A Kormány oldalán az NGM, FM, HM, BM is itt van, az önkormányzatok részéről meghívottak körét pedig bővítettük. A tagok között pedig feltétlenül javasolja az Antiszegregációs Kerekasztal meghívását. Janzsó Ádám (NIT) Problémásnak tartja, hogy az oldalaknak meg kell egyeznie a szavazás előtt. Horváth Péter (NPK) Esetleg Kerekasztal tárgyalófelei az érdekcsoport helyett. 4
Kérdezi, hogy az OECD is szakmai szereplő lesz-e? Az OECD nem fog szavazni, szakértőként fognak részt venni. Madarász Péter: Az előző ülésen azt kérte tőle Miniszter Úr, hogy a Tanítanék mozgalmat képviselje, de ezt a mozgalom elutasította. Madarász Péterre továbbra is szakértőként számítunk. 2. napirendi pont: Beszámoló a munkacsoportok alakuló üléséről Tartalomfejlesztési munkacsoport prof. dr. Csépe Valéria (MTA) Az alakuló ülésen elfogadotthoz képest más irányítással működik a jövőben a tartalomfejlesztési munkacsoport. A téma felelőse az MTA, ezen belül az MTA Közoktatási Elnöki Bizottsága. Az MTA Közoktatási Elnöki Bizottsága kialakította a munkacsoport munkamódszerérét. A munkacsoportot elnöki tisztségben dr. Náray-Szabó Gábor akadémikus úr és társelnökként dr. Jánosi Imre akadémikus fogja vezetni. A két legfontosabb feladat a NAT kialakítása során keletkezett már meglévő adatok és elemzések felülvizsgálata, majd az erre épülő kerettantervek átfogó elemzése és a javaslattétel. Külön munkacsoportban kerülne megvitatásra, feldolgozásra a Nat és a kerettantervek 1-4 évfolyamra vonatkozó sürgős felülvizsgálata. Fontos az alapkészségek kialakítása és az ehhez kapcsolódó kérdések vizsgálata. Az óvoda és iskola közötti átmenet kérdése hangsúlyos, a korai gyermekkori fejlesztés és az ehhez kapcsolódó, mit - mikor - hogyan tanítunk vizsgálata. A tankönyv is a módszerek kérdéséhez tartozik, amely vizsgálandó. Az átlagra vonatkozó, tipikusan fejlődő gyerekekre vonatkozó tartalmak meghatározása a feladat. Mi az a minimális tudás, annak meghatározása, amit mindenképpen megtartani javasol majd a munkacsoport. A differenciálás a kérdéscsoportok egy másik csoportjába tartozik. Ebben az SNI, HH, és tehetséges gyermekekkel, tanulókkal foglalkoznának, a differenciáló oktatási rendszer tartalmi és módszer kérdéseire fognak javaslatot kidolgozni. A legsürgősebb kérdésekre 5
várhatóan 2016 májusában tesz javaslatot a munkacsoport. A többi kérdésre pedig, ahogyan a munkacsoport halad előre, úgy fogalmazza meg a javaslatait. Az MTA javaslata szerint ebben a munkacsoportban minimálisan 6 témacsoport hozható majd létre a munka során. A teljes téma áttekintése 2017-ben zárható le. Az alakuló ülés időpontja: 2016. február 29. Hozzászólások: Támogatja az 1-4 évfolyam hangsúlyát a fejlesztésben, az alapkészségek megerősítésében. Hasonló gondokat tapasztal az 5-8 évfolyamon is. A jelenlegi nagy mennyiségű tananyagnak nincs módszertani feldolgozása. Támogatja, hogy a Nat-ban egy átlagteljesítményű gyermek által is teljesíthető minimumot kell meghatározni. Janzsó Ádám (NIT) A tartalomfejlesztés hosszú távú feladat. A mindennapos testnevelés nem lenne szerencsés, ha kimaradna. prof. dr. Csépe Valéria(MTA) Az oktatási rendszer átfogó optimális változtatására tesz a munkacsoport javaslatot. A mindennapos testnevelés nem marad ki. Számos szakmai anyag készült, amelyeket összegyűjtöttünk. Az erre vonatkozó linkgyűjteményt megküldjük minden tagnak. Pedagógus Hivatás Munkacsoport dr. Liptai Kálmán (MRK) A munkacsoport három kérdéskörrel foglakozott. Az alábbi főbb kérdéseket vetette fel az témacsoportok megvitatásakor. A pedagógusképzés jelenlegi helyzetének áttekintése Pályaalkalmassági vizsgálatok kérdésköre a tanárképzésben; a tanárképzés 4+1 és 5+1 modelljének újragondolása; a pedagógusképzés gyakorlati részének pontosítása, kompetenciafejlesztés; a gyakornoki időszak kérdéskörei, ehhez kapcsolódó mentorképzés; a szakmódszertan helyzetének áttekintése a szakmódszertanosok fokozatszerzésének problémája; a köznevelési változások és a pedagógusképzés harmonizációja. A pedagógus továbbképzés áttekintése 6
Előmeneteli rendszerhez kapcsolódó továbbképzési rendszer kialakítása; a gyakornokok munkáját segítő mentorképzés fejlesztése; az alapképzés és továbbképzés egymásra épülése; a továbbképzések pénzügyi helyzetének megteremtése; a regionális továbbképző központok létrehozása a pedagógusképző intézményekhez kapcsolódóan. Felsőoktatás és közoktatás kapcsolata Mennyiségi és minőségi együttműködés kialakítása; pályaorientáció segítése a köznevelésben; a gyógypedagógusok hiánya a közoktatásban; a regionális szakmai fórumok kialakítása a felsőoktatási térségben a közoktatás számára; folyamatos információ megteremtése a köz- és felsőoktatás között; a tanulási eredményesség támogatása; a felsőoktatás a szaktárgyi képzésen túl helyezzen hangsúlyt a pedagógiai, pszichológiai és módszertani területekre; a pedagógus utánpótlás kérdései, hiányterületek pedagógusok korfája. A következő munkacsoporti ülés időpontja: 2016. március 1. Hozzászólások: prof. dr. Csépe Valéria (MTA) Több fontos találkozási terület van, az MTA mindenképpen részt fog venni a munkacsoport munkájában. A szakma vonzerejét erősíteni szükséges. Bár sokkal nagyobb létszámban jelentkeznek a diákok a pedagógusképzésbe, azonban nem biztos, hogy a bekerülők alkalmasak a pályára. Nagyon nagy a módszertani lemaradás a pedagógusok körében, a képzés során ennek erősítése szükséges és fontos. prof. Farkas Ádám (MMA) Sok pedagógiai kutatás készült, de nem kerültek publikálásra, így nem tudtak a rendszerbe visszakerülni. Fontos, hogy ebben az irányban is történjen elmozdulás, eljuthasson mindenkihez az eredmény. Bár sok kutatás készült, de még mindig nem elegendő az oktatási tárgyú. A kutatótanár státusz erősítésére kell megoldást találni. Az oktatási rendszerek fejlesztésére sem fordítottunk elég figyelmet, ezt is erősíteni szükséges. Gyermek, tanulói életutak munkacsoport dr. Zalay Szabolcs (NPK) A tanulói életutak támogatása a tartalomfejlesztéssel együtt szükséges. Sok ponton találkozik a két munkacsoport. 7
Az alábbi témákkal foglalkozott a munkacsoport: tanulói életutak elősegítése; tankötelezettség/végzettség nélküli iskolaelhagyás; kimeneti szabályozás; átjárhatóság; esélyegyenlőség; integráció; tehetséggondozás; diák érdekképviselet. A problémák forrását tehát elsősorban a zavarban látják, amely különböző gondolatrendszerek, paradigmák keveredéséből adódik. 3 fő paradigmaütközést látnak: 1. Nincs világos irány az úgynevezett ismeretátadó paradigma és a helyzetbehozó paradigma között. Erősen hat a köznevelési rendszerünkben a poroszos hagyomány, megerősítve az óvodától egyetemig ható, az információrobbanás hatására egyre bővülő tudományos elvárás-rendszerrel. 2. Zavart látnak a centralizációval megoldható racionalizálás, az értékmegőrzés és az egyenlő esélyek megteremtése mint célok, valamint a decentralizációt feltételező életszerű működés, differenciálás és sokszínűség elvárásai között. 3. Komoly zavart észlelnek a finanszírozás tekintetében is. Beiskolázás: A szabad iskolaválasztás - elsősorban a nagyobb településeken számtalan bizonytalansági tényezőt tartalmaz. Reális veszély a spontán szegregáció kialakulása is. Így nehéz a fenntartói tervezés, a körzethatárok jogszabályoknak megfelelő megállapítása. Végzettség nélküli iskolaelhagyás: A probléma társadalmi vonatkozásai alapján igen összetettnek mondható, így nem pusztán köznevelési kérdésként tárgyalható. A szociális ágazat felelőssége is nagy ezen a területen. A centralizáció ebben a vonatkozásban, megítélésünk szerint, kimondottan jó eredményeket hozhat. A munkacsoport egyöntetű véleménye alapján a 16 éves, kötelező iskoláztatási korhatár tartandó, egy megfelelő védőháló kidolgozása mellett az iskolaelhagyók számára csökkenthető, akár a munka melletti tanulás rendszerének újbóli megerősítésével. Tapasztalataink szerint a Híd I. és Híd II. programok jól működnek. Az integráció és a szegregáció kérdését érdemes árnyaltan újragondolni. A kéttannyelvű iskolák komoly értékteremtő funkcióval bírnak, esetükben a bemeneti és a kimeneti létszám, mint indikátor felülvizsgálata indokolt. Átjárhatóság (horizontális, vertikális): A tartalomfejlesztési munkacsoport felé javasolják az életvitel gyakorlati tantárgy óraszámainak emelését az TANAK és ÉRTAK területen, a szakképzésbe és a munka világába való eredményesebb belépés elősegítése érdekében. Fontos lenne biztosítani a váltás lehetőségét a különböző iskolatípusok között. Ez jelenleg nagyon sok akadályba ütközik. (A téma további vizsgálatot igényel.) 8
Tehetséggondozás: Fontosnak tartják a tehetségfogalom pontosítását az egész köznevelési rendszer vonatkozásában. Az Arany János Tehetséggondozó Program (AJTP) a hátrányos helyzetű tanulók számára komplex módon teszi elérhetővé a tehetséggondozást (szakkörök, egyéni törődés, versenyek, iskolán kívüli lehetőségek erős oldal fejlesztése), a hátránykompenzációt (iskolai, családi, szociális gyenge oldal megtámogatása), megpróbálva esélyegyenlőséget és integrációt biztosítani a fiataloknak. Diákökormányzatiság: Fontosnak tartják, hogy már az általános iskolában legyen tényleges fóruma a demokráciára nevelésnek, az állampolgári jogok megismerésének és a vitakultúra fejlesztésének. pl. ne csak háromévente kerüljön megrendezésre a diákparlament. Hozzászólások: Az AJTP helyzetét válságosnak érzi. Ha nincs meg a további finanszírozásra az akarat, akkor mondják ki. Más okot nem lát arra, hogy a program megszűnjön, pedig fontos és továbbra is kell. Az AJTP megszüntetése nem cél, a finanszírozásra vonatkozó kérdésre pár nap múlva döntés születik. Janzsó Ádám (NIT) Az AJTP-s diákok sok esetben kirekesztésként élik meg, hogy ők a program részesei. Megfontolásra ajánlja a civilek bevonását, mint lehetőséget az iskolai délutáni foglalkozásokba. Sipos Imre (EMMI) Javasolja, hogy az NGM is delegáljon tagot a gyermek tanulói életutak munkacsoportba. Pedagógus Foglakoztatás munkacsoport Tóth Tamás A munkacsoport az alábbi fő kérdéscsoporttal foglalkozott: A munkacsoport az első pontban az alábbi témákat azonosította be: pedagógusok munkaideje; kötött munkaidő kérdése; helyettesítések kérdése; vezetői óraszámok; pedagógusok munkaidő nyilvántartása; nyugdíjasok továbbfoglalkoztatásának lehetőségei és általában a foglalkoztatási kérdések; üres álláshelyek betöltése; a vezető-helyettesek létszámának meghatározása;pedagógusok és intézményvezetők adminisztratív kötelezettségei; a pedagógusok előmeneteli rendszere; a tanfelügyelet és az önértékelés; nevelést és oktatást közvetlenül segítő munkakört betöltők létszáma; a foglalkoztatási forma kérdése: a megbízási 9
szerződéssel foglalkoztatott illetve számlát adó óraadók helyzete; a pedagógus pótlékok köre; művészetoktatás speciális helyzete. A második pontban a A 2017. évi pedagógusminősítési keretszám meghatározásához javasolt szempontokat vette számba, amelyek a következők: az életkori szempontok figyelembe vétele; tapasztalt intézményvezetők és egyéb vezetők mielőbbi minősítésének indokoltsága; a rendszer kiszámíthatósága és a szempontok évenkénti változtatásának elkerülése; a szakértő intézményvezetők helyzete; a területi egyenlőtlenségek kiküszöbölése; szakértői hiányterületek. A munkacsoport további javaslatokat fogalmazott meg, amelyek a következők: a nyugdíj előtt álló pedagógusok számára egyszerűsített/esetleg automatikus Pedagógus II. fokozatba lépésének lehetősége; gyorsított előmenetel esetleges lehetősége a pedagógus szakvizsgával rendelkezők részére; ideiglenes Pedagógus II. fokozatban lévő kollégák minősítése/minősítési kötelezettségének esetleges eltörlése; a Kutatótanári fokozat újragondolása: Pedagógus II-ből minősítés nélküli bejutás, ellenőrzési mechanizmus beépítése. A munkacsoport következő ülése: 2016. március 2. Hozzászólások: Munkaügyi kérdéseket fogalmazott meg a témához kapcsolódóan: vezetők munkáltatói jogait elvették, ez a rendszer működése ellen hat. A minőségi munka motiválása jelenleg nem lehetséges. A helyettesítések jelenleg nem szakmaiak. A forrás és az intézmények hatáskörének visszaállítására van szükség. A mester- és kutatótanár fokozatot szerzett pedagógus az intézményi belső munkából gyakorlatilag kiesik, kivonja a rendszer. A tudása, tapasztalat nem tud a saját intézményében hasznosulni. A teljesítményt el kell ismerni. Minden etikus rendszer fontos eleme a minősítés. Akarunk-e más előmeneteli utat meghatározni? Fel kell tárni a minősítési rendszer hiányosságait, meg kell vizsgálni a továbbképzés tartalmát és össze kell kapcsolni a minősítési rendszerrel. Horváth Péter (NPK) Jó lenne, ha a rendszer a minősítésben komplexen figyelembe venné: mennyiség minőség képesség hármas egységét. Azt szeretném, ha a pedagógust alkotó értelmiségi lehetne. A vezetői életpálya fontos láncszeme az oktatási rendszernek, de jelenleg nem tölti be ezt a funkciót. A pedagógusok kötelező óraszáma kezd eltolódni a 26 irányába. Az idősödő 10
generáció és a növekvő óraszám miatt nagyobb a terhelés, a kollégák nem bírják, nehéz a helyettesítés megoldása. Meg kell vizsgálni a folyamatot. A gyermeklétszám nem nőtt, a pedagógus létszám adott. Az Nkt. lehetőséget ad a csoportbontásra, de a kimeneten nem látszik az eredmény. Meg kell vizsgálni, hogy ennek mi az oka. prof. dr. Csépe Valéria (MTA) Van-e olyan algoritmus, amely alapján kiszámítható a pedagógus 40 órás munkahete. A felsőoktatásban úgy számolnak, hogy ugyanannyi a felkészülési óra, mint amennyi a tanítási órák száma. Janzsó Ádám (NIT) A diákönkormányzatot segítő pedagógus helyettesítésére javaslattal élnek a jövőben. Fenntartói Munkacsoport Bíró Gábor A munkacsoport az iskola és a fenntartó viszonyában vizsgálta a feladatokat. Ezen a szinten lehet a leginkább a problémákat orvosolni. Gyors szervezeti és rendszerszintű változások szükségesek, a gyökérproblémák feltárása és pontos megfogalmazása szükséges. Két témát javasol a munkacsoport a Kerekasztal naprendjére a jövőben, mint megvitatandó téma. 1. A nemzetiségi fenntartók munkája is jelenjen meg a fenntartó intézmény viszonyának vizsgálatánál. (Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata) 2. A diákönkormányzatok működésével, az ehhez köthető fenntartói feladatokkal is foglalkozzon a Kerekasztal intézményi, városi és megyei szinten. (Nemzeti Ifjúsági Tanács) A KLIK elnökének a beszámolója után a munkacsoport az alábbi javaslatokat fogalmazta meg a KLIK átalakítására vonatkozóan. Mindenekelőtt meg kell határozni az alapelveket, az átalakítással elérendő célokat. A KLIK jobban támaszkodjon a meglévő tapasztalatokra, a humán erőforrásra. A 20 egység kialakítása nem elegendő, de minden egységben legyen költségvetési keret. Az iskolákat érdekeltté kell tenni a költségvetés tervezésben és felhasználásban. A működőképesség biztosítása érdekében szükség van állami beavatkozásra is. Az adminisztráció túlzott, elvonja a pedagógiai munkától az energiát. Az önkormányzatok nagyobb feladatvállalása mindenképpen üdvözlendő lenne. Majd a munkacsoport meghatározott egy 11 pontból álló feladatlistát. 11
A munkacsoport következő ülése: 2016. március 3. Hozzászólások: Ezen a területen a legégetőbb a helyzet, sürgős megoldások és intézkedések szükségesek. A 20 központból történő közelítés, irányítás hasonlóan nem jó, mint az 1 központból történő irányítás. A feladat méret - összetettség szempontokat figyelembe véve átgondolást javasol, és maximum 10 intézmény/egység méretet javasol. A KLIK-en belül a vezetői és alkalmazotti létszám aránya nem jó. Sok jó szakember került be a KLIK rendszerébe, majd a juttatások megszüntetésével a szakemberek elhagyták a szervezetet. Az iskolákban vissza kell helyezni a vezetőkhöz a döntési jogköröket. Horváth Péter (NPK) A nagyobb intézményi önállóság felé kell elmozdulni. Ez azt jelenti, hogy az intézményekben elemi költségvetést kell készíteni, munkaerő gazdálkodásra vonatkozó tervezést és munkatervet kell készíteni. Ezt a mindenkori fenntartóval megbeszélni és így működni. Sok észrevétel érkezett a KLIK működésével, működtetésével kapcsolatban. A munkacsoport tovább dolgozik és meg fogunk kérdezni számos további, többek között szervezetépítésben jártas szakértőt is. Vannak olyan kérdések, amelyekben azonnali intézkedések lesznek. Az az igény pedig jogos, hogy a KLIK egy partneri, szolgáltatói menedzsment szemléletű fenntartóként működjön a jövőben. Köznevelés Irányítási munkacsoport dr. Puszter Bernadett A munkacsoport első ülésén elsősorban az Oktatási Hivatal (OH) szervezetéről, funkcióiról tárgyalt, majd fogalmazott meg javaslatokat. Az OH a köznevelés irányítás középszintjén helyezkedik el. Fontos szempontként jelent meg az egyszerűség átláthatóság profiltisztítás. Az OH-ban számos érték, tudás halmozódott fel az elmúlt évek során a különböző projektek megvalósításával. Ezen értékek továbbvitele érdekében megoldási lehetőségeket kell keresni. Foglalkozott az OH POK viszonyával is. Az alábbi javasatokat fogalmazta meg ezzel kapcsolatban a munkacsoport: a szaktanácsadói rendszer megerősítése; a szakmai szolgáltatások az intézmények igényei szerint működjenek; közvetítő szerep a felsőoktatás felé tanárképzési, a tanár-továbbképzési igények felmérése. Az OH-POK-KLIK és a köznevelési intézmények tekintetében is megfogalmazódtak javaslatok: tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, finanszírozása, a megváltozott 12
feladatköröket egyértelműsíteni szükséges, adatok kezelése és az adatok begyűjtése jelenleg több külön informatikai rendszerben folyik, egy programban kellene összefogni. Végül egyéb témajavaslatok kerültek meghatározásra, mint pl. diákönkormányzatok helyzete, a működés feltételei; diákparlament összehívása, szervezése; felzárkóztatási stratégia összehangolása a köznevelési fejlesztési stratégiával; a XXI. századnak megfelelő tananyagfejlesztés, alapkészségek fejlesztése egy átfogó program keretében; gyermekek testilelki egészségének kérdése. A következő ülés időpontja: 2016. március 2. Az Oktatási Hivatal jövője még nem dőlt el. Számos feladatot kapott a Hivatal az elmúlt időszakban. Sok minden szól amellett, hogy megmaradjon az intézmény. Az OFI bizonyos tevékenysége (kutatás) az egyetemekhez rendelhető, mint pl. a tananyagfejlesztés. prof. dr. Csépe Valéria (MTA) A POK eldöntött rendszer, amely működni fog a továbbiakban is? Hogyan fog a továbbképzés működni? Sok esetben a képzők tudása is elmarad. A POK az OH koordinációs szervezete. A munkacsoport feladatai között szerepel, hogy a POK helyzetét vizsgálja meg, adjon javaslatokat. dr. Liptai Kálmán (MRK) Ha az egyetemek mellé kerül a kutatás, az jó is lehet, hiszen így közelebb kerül az élethez. Fontosnak tartja, hogy az eredmények gyakorlati kipróbálása és megvalósítása az iskolához közel kerüljön 3. napirendi pont: Tájékoztató az aktuális jogalkotási feladatokról Sipos Imre (EMMI) Helyettes államtitkár úr az alábbi csoportosításban adott tájékoztatást a jogalkotási folyamatról. a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet módosítása 2016/2017 tanév rendjéről szóló EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet módosítása 13
a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet Kiemelte, hogy vannak olyan jellegű módosítások, amelyeket már korábban elindított az Államtitkárság, fontos, hogy tovább menjenek, mert folyamatban lévő ügyekről van szó. A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet módosítását a Gyermek tanulói életutak munkacsoport is vegye napirendre. A 2016/2017. tanév rendjéről szóló EMMI rendelet folyamatban van, belső egyeztetése zajlik. Új elemként kerül be a rendeletbe: a diákolimpiai sportversenyek az EMMI által meghirdetett és támogatott versenyek közé kerül. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet módosításának esetében két kiemelt pontja lenne: két tanítási nyelvű középiskolai nevelés-oktatás és a nyelvi előkészítő évfolyam működésére vonatkozó jelenlegi magas szintű követelmények egyszerűsítése, valamint egyes, a jogalkalmazási tapasztalatok alapján pontosításra szoruló rendelkezések átvezetése. A pedagógusok előmeneteli rendszeréről szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet módosítása: elsősorban korábban eldöntött, hiánypótló szabályok pl. a mesterpedagógusok, kutatótanárok minősítésére vonatkozó részletszabályok kerülhetnek bele a jogszabályba. Ezen kívül természetesen a munkacsoportok által megfogalmazott javaslatok is bekerülhetnek majd a jogszabályba. Horváth Péter (NPK) Már a tavalyi véleményezés során kérte az NPK, hogy minden tantárgyból legyen tanulmányi verseny. A tanulmányi versenyek meghatározott értéket képviselnek. A versenyek kérdését generálisan rendezni kell. Fontos annak meghatározása, hogy az egyes versenyeket ki finanszírozza, ki szervezi, mi a hozadéka, mi a kötődése, milyen minőségű a verseny. Sipos Imre (EMMI) Tagjai vagyunk a Nemzeti Tehetség Konzultációs Testületnek és sok verseny megvalósításában részt veszünk, rendkívül fontosnak tartjuk a színvonalas versenyek folyamatos szervezését. A következő ülés időpontja két hét múlva kedden lesz, 2016. március 9. 14
A jegyzőkönyvet lejegyezte: Kosinszky Zsuzsanna, Thaisz Miklós Jóváhagyta: dr Palkovics László 15