INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Hajdúdorog 2010 1

KÉSZÍTETTE: Koncept 2000 Bt. Dr. Szabó Attila Közgazdász IVS Hajdúdorog Város részéről projektvezető: Csige Tamás Polgármester Az IVS készítésében közreműködő önkormányzati szakértők: Kiss Péter műszaki osztályvezető Kiss Ferenc műszaki osztály építéshatósági ügyintéző Farkasné Jurás Zsuzsanna Családsegítő Gyermekjóléti Szolgálatvezető Szalka Bettina pályázati referens Galamb Mária igazgatási osztályvezető 2

Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló... 6 2. A város szerepe a településhálózatban... 11 2.1. A város helye a Nagyalföldi településszerkezetben... 11 2.2. A város vonzáskörzete... 13 2.3. A város szerepe a térségi munkamegosztásban... 13 3. Város szintű helyzetértékelés... 15 3.1. Városszerkezet... 15 3.1.1. A városszerkezetet meghatározó tényezők elemzése, városszerkezeti problémák... 15 3.2. Gazdaság... 16 3.2.1. A város gazdaságának szerkezete, húzó iparágak... 16 3.2.2. Turizmus... 19 3.2.3. Helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei és eszközei... 21 3.3.1. Demográfia... 22 3.3.2. Foglalkoztatás... 23 3.3.3. Képzettség... 24 3.3.4. Szociális helyzet, jövedelmi viszonyok... 24 3.3.5. Civil társadalom... 26 3.3.6. Egészségi állapot... 26 3.4. Települési környezet... 28 3.4.1. Természeti környezet... 28 3.4.2. Épített környezet... 30 3.4.3. Lakásállomány... 32 3.4.4. Település-infrastruktúra... 34 3.4.5 Közlekedés... 35 3.5. Közszolgáltatások... 37 3.5.1. Oktatás...37 3.5.2. Szociális ellátás... 39 3.5.3. Egészségügyi szolgáltatások... 39 3.5.4. Közigazgatás... 40 3.5.5. Sport, kultúra... 41 3.6.1. Korábbi fejlesztések tanulságai, eredményei... 42 4. SWOT elemzés (város)... 44 5. Városrészek elemzése... 45 5.1. Városrészek kijelölése... 45 5.2.1. I. számú városrész (városközpont) elemzése... 46 5.2.1.1. Társadalmi-gazdasági folyamatok... 46 5.2.1.2. Épített és a természeti környezet elemzése... 47 5.2.1.3. I.sz. városrész SWOT elemzése... 49 5.2.2. II. számú városrész (lakóövezet) elemzése... 50 5.2.2.1. Társadalmi-gazdasági folyamatok elemzése... 50 5.2.2.2. Épített és a természeti környezet elemzése... 51 5.2.2.3. II. sz. városrész SWOT elemzése... 53 5.2.3. III. számú városrész (ipari terület) elemzése... 53 6. Szegregált területek elemezése, anti-szegregációs helyzetértékelés alapján... 54 3

6.1. Szegregátumok, illetve a szegregációval veszélyeztetet területek lehatárolása... 54 6.1.1. A 2001-es népszámlálási adatokon alapuló szegregációs mutató... 54 6.1.2. Segélyezési adatokon alapuló szegregációs mutató... 55 6.2. A lehatárolt területek helyzetelemzése... 57 6.2.1. Városszerkezeti elhelyezkedés... 57 6.2.2. Szegregátum kialakulásához és fennmaradásához vezető okok... 57 6.2.3. Demográfiai és szociális helyzet bemutatása... 59 6.2.4. Lakáskörülmények... 61 6.2.5. Infrastruktúra... 61 6.2.6. Cigányok helyzete a településen és a szegregált területeken... 63 6.2.7. Közszolgáltatások elérhetősége... 63 6.2.7.1. Szociálpolitika... 63 6.2.7.2. Lakáspolitika... 66 6.2.7.3. Oktatáspolitika... 66 6.2.7.4. Képzési - foglalkoztatási politika... 76 6.2.8. Megvalósított fejlesztések a szegregátumok területén... 77 6.2.9. Tervezett fejlesztések és egyes ágazati politikák szegregációs hatásainak felmérése... 77 7. Funkcióellátottság ismertetése a városban és a városrészekben... 77 8. Stratégia...78 8.1. Jövőkép, városfejlesztés célrendszere... 78 8.2. A város és városrészek háromszintű célrendszere... 81 8.3. Akcióterületek kijelölése, célok elérését biztosító fejlesztések... 82 8.4. Akcióterületi fejlesztések... 85 8.4.1. I. számú akcióterületi fejlesztések... 85 8.4.2. II. számú akcióterületi fejlesztések... 88 8.4.3. III. számú akcióterületi fejlesztések... 89 8.5. Akcióterületek pénzügyi terve... 91 8.6. Akcióterületek fejlesztési sorrendje, ütemezése, kiemelt akcióterület meghatározása... 92 9. Fenntarthatósági szempontok... 93 9.1. Fenntartható környezeti fejlődés programja... 93 9.2. Anti-szegregációs program... 95 9.2.1. Lakhatási integráció biztosítása... 95 9.2.2.Mobilizációs program... 96 9.2.3.Oktatási integráció... 96 9.2.4. Érintett lakosság foglalkoztatási helyzetének javítása, munkaerő piaci integrációjának elősegítése... 97 9.2.5. Szociális ellátórendszer... 98 9.2.6. Egészségügyi programok... 99 9.2.7. Közösségfejlesztési programok... 99 9.2.8. Széleskörű partnerségi kapcsolatok kialakítása... 99 9.2.9. Összhang a városfejlesztési dokumentumaival... 99 9.2.10. Az anti-szegregációs program beavatkozásait tartalmazó táblázat... 100 10. Stratégia külső és belső összefüggései... 103 10.1. Stratégia külső összefüggései... 103 10.2. Stratégia belső összefüggései... 106 11. Kockázatok elemzése... 107 12. Megvalósítás eszközei... 109 12.1. Célok elérést szolgáló, nem beruházás jellegű önkormányzati tevékenységek... 109 12.2. Városfejlesztési szervezet... 111 4

12.3. Településközi koordináció... 112 12.4. Ingatlangazdálkodási koncepció... 112 13. Partnerség... 113 14. Monitoring... 113 Ábrajegyzék... 115 Felhasznált irodalomjegyzék... 116 Mellékletek... 117 1. sz. melléklet: Segélyezési adatok városrészek / szegregátumok / utcák szerint... 117 2. sz. melléklet: Közoktatási és Esélyegyenlőségi Terv helyzet megállapítása, intézkedései... 119 3. sz. melléklet: Funkcióelemzés táblázat... 122 4. sz. melléklet: Térképek... 125 5. sz. melléklet: Partnerség... 126 6. sz. melléklet: Akcióterületi ingatlangazdálkodási terv... 127 5

1. Vezetői összefoglaló Helyzetértékelés fontosabb megállapításai Hajdúdorog Integrált Városfejlesztési Stratégia Hajdúdorog, mint Debrecen után a megye 8. legnagyobb 9281 fős lakosú városa, Hajdú- Bihar megye észak-keleti ritkán lakott térségében fekszik, 10.065 hektár közigazgatási területtel, Debrecentől észak-nyugati irányban 36 km távolságra. A város az Észak-alföldi Régió Stratégiai Programjában felzárkóztatásra váró térségek tervezési kategóriába van besorolva. A térségi munkamegosztásban nem játszik meghatározó szerepet, népességmegtartó ereje csökkent az elmúlt években. Hajdúdorog város gazdasága a rendszerváltás előtt erős mezőgazdasággal rendelkezett. A helyi foglalkoztatásban jelentős szerepet töltöttek be az ide telepített feldolgozóipari üzemnek. A rendszerváltás után a mezőgazdaságban elsősorban az élelmiszeripari feldolgozásra termesztett növények felvásárlásának drasztikus visszaesése miatt, jelentősen csökkent a foglalkoztatás, a feldolgozóipari üzemek pedig sorra szüntették be tevékenységüket. Hajdúdorog város két nagy problémával néz szembe napjainkban: 1, Növekvő munkanélküliség. A helyi gazdaság szerkezete versenyképtelen, a problémát a gazdasági válság tovább erősítette. 2, Városi funkció hiányok. Az elmúlt 3-4 évben jelentős fejlesztések valósultak meg a városban, ezt a fejlesztési trendet tovább kell folytatni a következő években is, az infrastrukturális, intézményi, szolgáltatási stb. hiányosságok felszámolása érdekében. Az akcióterületi fejlesztéseknek a fenti problémák megoldását, enyhítését kell szolgálniuk, azaz támogatniuk kell a munkahelyteremtést és a városi funkcióhiányosságok felszámolását a városban. Hajdúdorog több olyan egyedi előnnyel, adottsággal rendelkezik, melyekre építeni lehet a város fejlesztését. Ezek a következők: - Görög Katolikus Egyház országos központja, - minősített, jó minőségű termálvíz, - minőségi termőföldek a város határában, - két megyeszékhelyhez (fogyasztói piaca mellett) 35-25km távolságra fekszik a város, - autópálya kapcsolat, - jelentős, 14,5 ha önkormányzati tulajdonban lévő rekreációs zöldövezeti fejlesztési terület, - a város szélén, jó logisztikai adottsággal rendelkező ipari terület, - a fejlesztésekhez a megfelelő kapacitású helyi szabadmunkaerő rendelkezésre áll, - az átlagbérek a befektetők számára kedvezőbbek a közelben fekvő megyeszékhelyek munkabéreinél, - hajdúvárosi országos ismertség. 6

Városrészek kijelölése 1. sz. Városközponti városrész utcák szerinti lehatárolása: Toborzó u. - Akácfa u. - Régi Tokaji út Füzes u. Tokaji út Csonka u. Keleti u. Domb u. Hétút u. Böszörményi út Fogadó u. Toborzó u. 2. sz. városrész: az 1. sz. városrészt körbe ölelő városi területek a belterület határáig (a külterületekkel együtt). 3. sz. városrész: (ipari területek) Böszörményi u., Dohánybeváltó u. közötti önkormányzati területek, az ipari parkhoz csatlakozó magánterületek - a vasúti pálya külterület felőli oldalán kijelölt GIP terület. Szegregált területek a városban (2001-es KSH adatok alapján) 1. sz. szegregátum: belterületi határ Tokaji út Petőfi S. u. Homok u. Gyep u. Kurucz u. Újtemető u. belterületi határ. 2. sz. szegregátum: Kórház u. Nyárfa u. belterületi határ. 3. sz. szegregátum: Balogh Sándor u (egyéb belterület). A város jövőképe Hajdúdorog város a település-arculat, a helyi gazdaság, a turisztikai attrakciók, a szolgáltatások, a közlekedési és lakóövezeti infrastruktúra fejlesztésével kihasználva a két megyeszékhely melletti fekvését dinamikusan fejlődő, lakosságszámban gyarapodó, történelmi-vallási hagyományaihoz méltó, modern hajdúváros kíván lenni. A jövőkép elérése érdekében a városban bővíteni kell a foglalkoztatást, a helyi adottságokra építő gazdaságfejlesztéssel. Helyi gazdaságfejlesztés prioritásai I. Versenyképes turisztikai iparág kiépítése Hajdúdorogon. A turizmus két kiemelt fejlesztési területe a városban az egészségturizmus/egészségipar/gyógyturisztikaiszolgáltatások és a vallási turizmus. A turizmushoz kapcsolódhat pl. a nagy hagyományokkal bíró helyi mezőgazdasági termelés a bio élelmiszerekkel, kézművesipar, gyógynövénytermelés-feldolgozás, stb.. A kiépített turisztikai szolgáltatásoknak komplettnek kell lenniük és a városra jellemző egyedi tulajdonságokkal kell rendelkezniük. II. Helyi ipari park fejlesztése. A program célja korszerű, jó megtérülési körülményeket biztosító befektetési-ipari környezet megteremtése, a helyi KKV-ok és ipari befektetők részére. Az ipari park specializációját a város fejlesztendő gazdasági stratégiája fogja részletesen meghatározni. Javaslat a specializációra: gépipar, mezőgazdasági feldolgozóipar. Az IVS-ben annyit szeretnénk rögzíteni, hogy a helyi mezőgazdasági feldolgozóiparnak a fejlesztését, az ipari park létesítésével mindenképpen támogatni kell, tekintettel a jelentős helyi mezőgazdasági termelői kapacitásokra és feldolgozóipari hagyományokra. 7

III. Városközpont funkcióbővítő fejlesztése. A helyi szolgáltató kisvállalkozások számára teremti meg új üzletek megnyitásának a lehetőségét, ezen kívül hozzájárul a város arculatának, a lakosság identitástudatának és szolgáltatásokkal való ellátásának fejlesztéséhez. IV. A helyi mezőgazdasági vállalkozók, termelők számára a városfejlesztés a gazdaságfejlesztés első három pillére új piaci és feldolgozóipari befektetési lehetőségeket fog megnyitni. Például: termálfürdő fejlesztése kapcsán a termálvíz többcélú hasznosítására (balneológiai, geotermikus, mezőgazdasági) nyílik lehetőség. Az I. pontban említett turizmushoz kapcsolódóan bio élelmiszerek, gyógynövények, zöldség-gyümölcs termelése és feldolgozása a helyi kiskereskedelem, vendéglátóipar részére. Az ipari parkban pedig a helyben termelt mezőgazdasági termények, zöldség-gyümölcs ipari méretű feldolgozása valósulhat meg. V. Felnőtt átképzés - szakképzési rendszer fejlesztése, átalakítása. A gazdaságfejlesztés szükséges kiegészítő eleme a helyi felnőttképzési rendszer fejlesztése. 1. ábra: Gazdaságfejlesztés prioritásainak kapcsolata Felnőttoktatás, szakképzés, átképzés Turizmus Egészség- és vallási turizmusra építve a turisztikai iparág fejlesztése a városban. Ipari park Versenyképes ipari-befektetői környezet megteremtése. A helyben termelhető mezőgazdasági termékek feldolgozásának ösztönzése. Városközpont Helyi KKV számára piacbővítés. A városi turisztikai kínálat szerves részét képezik a városközpont szolgáltatásai. Mezőgazdaság Új piaci (turizmus) és feldolgozóipari befektetési lehetőségek (ipari park) a helyi mezőgazdasági vállalkozók részére. A gazdaságfejlesztés a következő akcióterületekre koncentrálódik a városban. 8

Akcióterületek kijelölése: I. számú: Városközponti akcióterület Akcióterület utcák szerinti lehatárolása: Füzes u. Akácfa u. Toborzó u. Fogadó u. Böszörményi u. Domb u. Keleti u. Csonka u. Füzes u. Akcióterületi fejlesztés célja: a városközpont funkcióhiányosságainak a megszüntetése, a helyi szolgáltatásban érdekelt kisvállalkozói réteg fejlesztése. II. számú akcióterület: Ipari park Akcióterület utcák szerinti lehatárolása: Böszörményi u., Dohánybeváltó u. közötti önkormányzati területek, az ipari parkhoz csatlakozó magánterületek a vasúti pálya külterület felőli oldalán kijelölt GIP terület. Akcióterületi fejlesztés célja: helyi gazdaság fejlesztése, munkahelyteremtés. III. számú akcióterület: Turisztikai-rekreációs akcióterület. Akcióterület utcák szerinti lehatárolása: Vércse u. Rákóczi u. Méntelep u. strand külterület felőli határa, Rákóczi-kert- Vércse u. Akcióterületi fejlesztés célja: a turizmus, mint szolgáltató iparág erősítése a településen, munkahelyteremtés. 9

2. ábra: Akcióterületi térkép Anti-szegregációs program Az önkormányzat a város minden szegregált területén megtartó típusú rehabilitációs programot tervez, anti-szegregációs eszközök alkalmazásával. Városfejlesztési szervezet A városfejlesztés operatív feladatait önálló, az ipari park fejlesztési-üzemeltetési feladatainak ellátására alapított önkormányzati gazdasági táraság fogja ellátni. 10

Partnerség Az IVS társadalmasítása három lépcsőben valósult meg a településen. 2010. év júniusában a város honlapjára felkerült egy IVS akcióterületi fejlesztéseket tartalmazó dokumentum, melyet a képviselőtestület előzetesen jóváhagyott. Közmeghallgatás keretében 2010. év nyarán a polgármester tájékoztatta a lakosság megjelent képviselőit az IVS-ben tervezett fejlesztésekről, a részvevők elmondták véleményüket (Közmeghallgatás jegyzőkönyv- 5. számú melléklet: Partnerségi dokumentumok.), továbbá civil szervezetek véleményét is megkérte az önkormányzat (Civil szervezetek írásos véleménye- 5. számú melléklet: Partnerségi dokumentumok), melyet figyelembe vettünk a végleges IVS változat kidolgozásakor. 2. A város szerepe a településhálózatban 2.1. A város helye a Nagyalföldi településszerkezetben A város földrajzi fekvése Hajdúdorog, Hajdú-Bihar- megye 8. legnagyobb, 9281 fős lakossággal rendelkező városa, a megye észak-keleti részén fekszik. Területe 10.065 hektár. Debrecentől közúti távolsága 41 km, Nyíregyházától 28,5 km. A területi körzetet, ahol a város található, három hajdúváros: Hajdúböszörmény, Hajdúnánás és Hajdúdorog alkotja. Hajdúdorog a megye térszerkezetileg kedvezőbb, fejlettebb, urbanizáltabb részén fekszik, jó a talajadottsága és mezőgazdasági termelési klímája. Területe átmenetet képez a hajdúsági lösz és a nyírségi homok között. A város közigazgatási területének nagyobbik része a Hajdúhát lösszel, lösziszappal fedett hordalékkúp-síksági területéhez, míg a keleti, dél-keleti része a Nyugati- vagy Löszös Nyírség, a lösszel és löszös homokkal fedett hordalékkúp-síksági területéhez tartozik. A város megközelíthetősége A város országos léptékű közúti megközelíthetősége az M3-as autópálya megépítésével jelentősen javult. A település a hajdúnánási (8 km-re lévő) autópálya csatlakozáson keresztül érhető el. Debrecen irányában a Hajdúböszörmény Hajdúdorog közötti alsóbbrendű út állapota nem megfelelő, felújítása tervezett. Vasúti megközelíthetősége a Debrecen Tiszalök mellékvonalon keresztül lehetséges. A vasútállomás a város déli szélén található. A vasúti szolgáltatás a mellékvonalon versenyképtelen, a menetidő 59 perc Debrecen Hajdúdorog viszonylatban. A mellékvonal jövőképe, alacsony forgalma miatt, bizonytalan. A mellékvonallal kapcsolatban 11

pozitívumként említhető, hogy Debrecen városnak az elővárosi vasúti kötöttpályásrendszer fejlesztési terveiben szerepel az érintett vasúti vonalszakasz is. A város helye a településszerkezetben A városi funkciókat tekintve, középfokú központi funkciókat lát el, hasonlóan a többi hajdúvároshoz. Vonzáskörzettel nem rendelkezik. A városi funkcióinak elsődleges célcsoportja a helyi lakosság, azonban pl. Nyíregyháza közelsége miatt jelenleg is van rá példa, hogy a helyben működő termálstrand szolgáltatásait a Nyíregyházáról érkező nyugdíjasok igénybe veszik. A középfokú központ városi szerepkör ellátásában jelentős funkcióhiányt görget maga előtt. A közigazgatást tekintve, a debreceni központú Hajdú-Bihar megyéhez tartozik a település, de Nyíregyháza közelebb fekszik a városhoz, ez elsősorban a lakossági vásárlóerő mozgásában mutatkozik meg. 3. ábra: Hajdúdorog fekvése Saját szerkesztés. A továbbiakban a városfejlesztés szempontjából kiemelendő tendenciákat, javaslatokat, megjegyzéseket piros keretbe foglalva összegezzük egy-egy témakör után. Az M3-as autópálya hajdúnánási kapcsolat megépítésével jelentősen javult a város közúti elérhetősége. A két megyeszékhely agglomerációja melletti fekvés nyújtotta előnyöket ki kell használni a településnek, pl. a turisztikai szolgáltatások fejlesztése területen. 12

2.2. A város vonzáskörzete Hajdúdorog város vonzáskörzettel nem rendelkezik, a Hajdúböszörményi kistérségbe tartozik. A Hajdúböszörményi kistérség országosan is egyedinek nevezhető jellemzőkkel rendelkezik: csak városi rangú településekből áll, a három hajdúváros településeinek városi funkciói azonos szintűek és befelé érvényesülnek, a kistérség kohéziós energiája alacsony. Főleg Hajdúnánás és Hajdúdorog közötti kapcsolatban figyelhető meg szorosabb érdekegyeztetésiegyüttműködési folyamat, mivel Hajdúböszörmény a hivatalosan még ki nem jelölt Debreceni Agglomerációba tartozik. Hajdúböszörmény társadalmi-gazdasági életében már erősen érezhető Debrecen melletti fekvés hatása. 4. ábra: Hajdúböszörményi kistérség Forrás: VATI A város vonáskörzettel nem rendelkezik. A Hajdúböszörményi kistérségben alacsony a települések közötti térszerkezeti lehetőségek adta kohézió. Legalább a hajdúvárosok összetartozását jelző együttműködést fejleszteni kellene a jövőbben a kistérségben, pl. turizmus, felnőttképzés területeken. 2.3. A város szerepe a térségi munkamegosztásban Az Észak-alföldi Régió Stratégiai 2007-2013 Programjában Hajdúdorog a felzárkóztatásra váró térségek/ a környéken élők számára kistérségi központként szolgáló települések 13

településszerkezeti kategóriába van besorolva, ezzel szemben Hajdúböszörmény, Hajdúnánás a dinamizálható központok jelentősebb vonzáskörzet nélkül tervezési kategória csoportba tartoznak. Az Észak-alföldi Régió Stratégiai Programjának tervezési kategória hierarchiája a következő: 1. Dinamikus és dinamizálható térségi központok jelentős vonzáskörzettel. 2. Dinamizálható központok jelentősebb vonzáskörzet nélkül (Hajdúböszörmény, Hajdúnánás). 3. Felzárkóztatásra váró térségek (Hajdúdorog). A megyében, a környéken élők számára kistérségi központként szolgáló települések csoportba tartoznak a következő települések: Ártánd, Biharkeresztes, Derecske, Egyek, Földes, Hajdúdorog, Hortobágy, Kaba, Komádi, Nádudvar, Nyíradony, Polgár, Tiszacsege. A besorolással csak részben lehet egyetérteni, mivel Hajdúnánás a közelben fekvő Hajdúdorog számára, mint város nem lát el, tőle nem vesz át városi funkciókat. Ezért nehezen értelmezhető a három hajdúváros szétválasztása a besorolásánál. A lakosságszám alapján történő megközelítés talán közelebb visz minket a településszerkezeti besorolás megértéséhez. Hajdúböszörmény 30 ezres, Hajdúnánás 20 ezres középvárosi kategóriába sorolható, ellenben Hajdúdorog a kisvárosok csoportjába tartozik. A város térségi munkamegosztásban alacsony népességszámú vonzáskörzete/lakosságszáma miatt nem játszik meghatározó szerepet. Az Észak-alföldi Régió stratégiai 2007-2013 programjában Hajdúdorog A felzárkóztatásra váró térségek/a környéken élők számára kistérségi központként szolgáló települések településszerkezeti kategóriába van besorolva. 14

3. Város szintű helyzetértékelés 3.1. Városszerkezet 3.1.1. A városszerkezetet meghatározó tényezők elemzése, városszerkezeti problémák Hajdúdorog egyközpontú kisváros. Városszerkezete követi a hajdúvárosokra jellemző gyűrűssugaras elrendezést, a minden alföldi városra jellemző sajátosságok okozta kisebb eltérésekkel. Városszerkezete egységes képet mutat, természetes településalkotó elemek nem befolyásolták érdemben a település fejlődését. A jelenlegi városszerkezet elsősorban a hajdani hajdúváros működéséhez kapcsolhatóan alakult ki. A nagykörúton kívül fekvő új település részek falusias telekhasználat mellett jöttek létre a XX. század második felében. 5. ábra: Hajdúdorog városszerkezete Forrás: Szabályozási terv Hajdúdorog- Cívis Terv Bt. 15

A városszerkezetet alakító történeti tényezői a következők: 1. Történelmi hajdúvárosi városszerkezet A korabeli katonai és politikai szempontok alapján a várost hármas tagoltság jellemezte: központja erődítményként funkcionált, pl. a templomnak külön őrtornya volt, ezt követte a huszárvár, latorvár (lakóövezet) a külső védvonalat sövénykerítés rendszer szolgáltatta. A város szerkezetében a jelenlegi kiskörút határolta történelmi városrész őrzi a belső erődítményrendszer megmaradt építészeti emlékeit, itt jellemzően a kisvárosias telekhasználat a jellemző. A történelmi városrész a nagykörútig tart, mely településszerkezeti védelmet érdemel. Szintén a múlt örökségéhez tartoznak a zugok; napjaink szóhasználatával élve zsákutcák. A külső körgyűrű és a belső körgyűrű között fekszenek kialakulások története a következő: a kétbeltelkes településekre jellemző módon helyezkedtek el a gazdasági kertek, s ezekből az utólagos beépítésnek köszönhetően szabálytalan úthálózat alakult ki. A szabálytalan utcaszerkezet, zugok felszámolása csak kis lépésekkel képzelhető el, a helyi társadalom igényeit figyelembe véve, az aktuális fejlesztésekhez kapcsolódva. 2. Közlekedési utak A legfontosabb, napjainkban is aktív települési arculatot alakító probléma a közúti közlekedés. Az Újfehértó Hajdúböszörmény Hajdúnánás irányokból jelenleg a városközponton keresztül halad át a közúti forgalom. Ez gátolja a gyalogos zónák fejlesztését és a kerékpárutak kiépítését. A probléma részleges megoldását segíti elő, hogy 2009-ben a szabályozási tervben kijelölésre került a Hajdúnánási- Hajdúböszörményi utakat összekötő, várost elkerülő út. A vasútállomás a városszélén fekszik, körzetében alakult ki a város gazdasági-ipari központja és ez a terület képezi a XXI. sz. iparfejlesztési terveinek fejlesztési területét is. A városközpont elhelyezkedése követi az alföldi mezővárosok/hajdúvárosok hagyományos struktúráját, a városszerkezet centrumában jött létre a városközpont. A város legfontosabb település alkotóelemei: városközponton áthaladó forgalmas közutak, a történelmi városközpont, városszerkezet hajdúvárosi építészeti jellege. 3.2. Gazdaság 3.2.1. A város gazdaságának szerkezete, húzó iparágak A Hajdúdorog jó mezőgazdasági adottságokkal rendelkező település. Az elmúlt 150 évben végbement fejlődés a mezőváros gazdasági sikereinek, a mezőgazdaságnak volt köszönhető elsősorban. Az 1990 előtti évtizedekben a város foglalkoztatási szerkezetében a mezőgazdasági iparág volt a vezetőhelyen, a város munkaképes lakosságának 35-40%-a dolgozott a mezőgazdaságban valamint a mezőgazdasági feldolgozóiparban. 16

A rendszerváltás után a helyzet jelentősen megváltozott, hasonlóan a többi volt alföldi mezővároshoz egy-két város kivételével Hajdúdorog sem tudta a mezőgazdasági foglalkoztatásban bekövetkezett drasztikus leépülést ellensúlyozni. A mezőgazdaság vezető helyét nem tudta átvenni egyik iparág sem. A helyzetet tovább nehezítette a településen működő ipari üzemek bezárása az elmúlt évtizedekben: Papírgyár, ÉVISZ, MODE, OKIN stb. 1995 után kialakult mezőgazdasági kisbirtokrendszer miatt jelenleg sok helyi lakos érintett a településen a mezőgazdasági termelés fejlesztésében. Ezt jól bizonyítja, hogy az önkormányzat 2007. évben elfogadott gazdasági programja is foglalkozik a helyi mezőgazdaság elsősorban infrastrukturális problémáinak a megoldásával. Az erős piaci verseny miatt a helyi mezőgazdaság foglalkoztatási pozíciója nem fog (tud) javulni a településen. A termelési hatékonyság szükségszerű fejlesztése miatt, inkább az ellenkezőjére, a mezőgazdaság foglalkoztatási képességének lassú csökkenésére lehet felkészülni a jövőt illetően. Amennyiben bővül a városban a mezőgazdasági termelés, intenzív munkaerő-igényes növényi kultúrákkal és a mezőgazdasági termékeket feldolgozó iparral, a fenti csökkenő foglalkoztatási trendet meg lehet fordítani. Vállalkozások száma nemzetgazdasági áganként Hajdúdorogon TEÁOR 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Működő vállalk. száma a mezőgazd., vadgazdálk., erdőgazdálk., halgazdálk. nemzetga.ágakban (TEÁOR '03: A+B gazda. Ág) 72 74 69 65 68 70 69 62 70 Működő vállalk. száma a bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia, gáz-, gőz-, vízellátás nemzetg.ágakban (TEÁOR '03:C+D+E gazd.ág) 26 31 39 42 34 37 31 28 31 Működő vállalkozások száma az építőipar nemzetgazdasági ágban (TEÁOR '03:F gazd.ág) 22 23 27 27 25 26 32 24 25 Működő vállalkozások száma a kereskedelem, javítás nemzetgazdasági ágban (TEÁOR '03:G gazd.ág) 10 3 10 0 96 90 93 97 90 88 94 Működő vállalk.száma a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetga. ágban (TEÁOR '03:H gazd.ág) 21 22 27 26 24 22 23 23 22 Működő vállalk.száma a szállítás, raktározás, posta, távközlés nemzetg. ágban (TEÁOR '03:I gazd.ág) 47 45 48 42 43 38 40 42 40 Működő vállalkozások száma a pénzügyi közvetítés nemzetgazdasági ágban (TEÁOR '03:J gazd.ág) 7 9 11 14 14 14 13 18 17 Működő vállalk.száma az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás nemzetg.ágban (TEÁOR '03:K gazd.ág) 42 47 55 56 51 53 51 47 45 Működő vállalkozások száma az oktatás nemzetgazdasági ágban (TEÁOR '03:M gazd.ág) 2 4 6 10 11 13 13 10 13 Működő vállalkozások száma az egészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ágban (TEÁOR '03:N gazd.ág) 6 7 8 8 8 8 8 10 10 Működő vállalk. száma az egyéb közösségi, személyi szolgált.nemzetg.ágban (TEÁOR '03:O gazd.ág) 6 7 13 12 16 17 16 18 18 Összesen db 354 369 399 392 387 395 386 370 385 Forrás: KSH 17

A helyi gazdaságon belül mezőgazdaság preferenciáját jól mutatják a fenti KSH adatok, a nemzetgazdasági ágak közül a kereskedelem, szolgáltatás aránya a legmagasabb 24-26%, ezt követi a mezőgazdaság 18-20%-os érték sávval 2000-2008 közötti években. A város tíz legnagyobb adózó vállalkozása abc sorrendben, 2009-es adatok alapján SORSZÁM NÉV IPARÁG 1 Bocskai Magtár Kft. Szállítás, mezőgazdasági logisztika 2 Bocskai Mezőgazdasági Zrt. Mezőgazdaság 3 Bocskai Növénytermesztési Kft. Mezőgazdaság 4 Hajdúdorog Építő Kft. Építőipar 5 Hajdú Fém-Ker Kft. Acélszerkezet gyártás 6 Okin Hungary Gépgyártás Kft. Gépipar 7 ONIX Zrt. Csomagolástechnika 8 STEELFORG Kft. Fémmegmunkálás 9 Szilágyi János egyéni vállalkozó. Fémipar 10 Hajdúdorogi Takarékszövetkezet Bank Millió Ft-ban Forrás: Önkormányzat TÉTEL/ÉV 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Iparűzési adó 36,9 39,0 52,2 50,5 70,3 90,2 114,0 101,3 92,9 Az önkormányzat által beszedett iparűzési adó mértéke alacsony, értéke 2001-2007-ig növekedett, majd a válság hatására csökkent, visszaesett a 2006-os értékre. (Hasonló a munkanélküliségi adatok trendje is.) A 2007-ig tartó növekedés valószínűleg a helyi gépipar expanziójának köszönhető. Hajdúdorog város gazdasága a rendszerváltás előtt erős mezőgazdasággal rendelkezett, a helyi foglalkoztatásban jelentős szerepet töltöttek be az ide telepített feldolgozóipari üzemnek. A rendszerváltás után a mezőgazdaságban jelentősen csökkent a foglalkoztatás, az ipari üzemek pedig sorra szüntették be tevékenységüket. A helyi foglalkoztatás fejlesztése érdekében a gazdaságfejlesztési tevékenységet erősíteni kell a városban pl. ipari park létrehozásával, a szolgáltatói szektor erőteljes fejlesztésével. 2001-2007 között a helyi gazdaság teljesítménye növekedett, de ez nem párosult a városi lakosság életminőségét meghatározó fenntartható foglalkoztatási színvonal növekedéssel. A helyi mezőgazdasági vállalkozók, termelők a jó minőségű termőföld nyújtotta adottságot, a mezőgazdasági termékek feldolgozottsági szintjének növelésével, munkaerő igényes növényi kultúrák termesztésével tudják a jelenleginél hatékonyabban kihasználni. Az IVS-ben tervezett városfejlesztés új piaci, termelési lehetőségeket nyithat meg a helyi mezőgazdasági vállalkozók részére. 18

3.2.2. Turizmus Hajdúdorog város az Észak-alföldi régióban a fejletlen turisztikai infrastruktúrával rendelkező kisvárosok csoportjába sorolható. Jelentősebbek turisztikai vonzerők, szolgáltatások, fejlesztési lehetőségek a településen: 1. Termálfürdő A korabeli történetek szerint, a város lakosságának régóta megfogalmazódott igénye volt egy korszerű strandfürdő megépítése. A központi keret hiányai azonban ezt nem tették lehetővé, ezért Hajdúdorog város lakossága döntően társadalmi munkából valósította meg az építést. A munkálatok 1978-ban kezdődtek, majd a tan-, gyógy- és gyermekmedencés strandfürdőt 1983-ban nyitották meg a közönség előtt. Az 1084 méteres mélyfúrású kútból 650 l/p mennyiségű 64,5 Celsius fokos hévíz tör fel, amely gyógyhatása vetekszik a környék híres gyógyvizeivel. A kút vize gyógyászatilag igen értékes, gyógyvízzé minősítéssel rendelkezik, ásványi anyag tartalma 10.000 mg/l feletti, bróm tartalma 15 mg/l, jód tartalma 6, 5 mg/l. A termálvíz minősége nagymértékben hasonlít a hajdúszoboszlóira, elsősorban mozgásszervi megbetegedésekre jelent gyógyírt. A termálfürdő jelenlegi állapotában nem versenyképes a környékbeli fürdőkkel szemben, mert: a fürdő nincs téliesítve; a medence kapacitás kicsi; 1 db medence felültöltős; attrakciókkal, háttérszolgáltatásokkal nem rendelkezik; szálláshely nincs a fürdő területén. A termálfürdő fejlesztés mellett szóló jelenleg kihasználatlan előnyök: a termálfürdő területe 15 ha, jelentős zöldövezeti fejlesztési területek állnak rendelkezésre; a város szélén nyugodt, csendes, de jól megközelíthető területen fekszik; a két megyeszékhely közelsége miatt félmilliós potenciális fogyasztói piac elérhető a fürdő fejlesztett szolgáltatásaival; a város országosan kiemelt görög katolikus zarándokhely, turisztikai célpont. A fürdő területén előkészítés alatt van egy 40 fős ifjúsági szálláshely építése, mely önkormányzatai hatáskörben fog megvalósulni. 2. Vallási turizmus: Görög Katolikus Székesegyház A város az egész magyar nyelvterületen, a Kárpát-medencében, de különösen a hajdúvárosok sorában a görög katolikus vallásával tűnik ki. Hajdúdorog legjelentősebb épülete a Görög Katolikus Székesegyház. (Forrás: www.hajdudorog.hu) 19

A város életében már a korai időktől kezdve meghatározó szerepet játszott a vallási kötődés. Hajdúdorog felekezeti sajátossága a többi hajdú településtől eltérően az, hogy a lakosság döntő többsége görög katolikus vallású. A dorogi hajdúk 220 éven át küzdöttek vallásukért. Az úgynevezett magyar liturgikus mozgalom 1693-ban kezdődött. Ennek a célja az volt, hogy a görög szertartású magyar katolikus egyház oltári nyelvévé a magyar nyelvet tegye. Az első eredményt 1873-ban érték el, amikor Hajdúdorog püspöki helynökséget kapott. Elődök kitartó küzdelmeinek eredményeként, végül Ferenc József király a római Szent Szék jóváhagyásával megalapította a hajdúdorogi görög katolikus szertartású magyar katolikus egyházmegyét, melyet 1912. június 8-án X. Pius pápa "Cristifideles Graeci" kezdetű bullájával kanonizált és a templomot székesegyházi rangra emelte. E neves dátumhoz kapcsolódik a város ünnepe, a Városnap is. Görög Katolikus Székesegyház. Fotó: Nagy Gábor Hajdúdorog turisztikai jövőképének az egyik fontos kiemelt pillére a görög katolikus vallási turizmus kell, hogy legyen. 3. Jelentősebb rendezvények A görög katolikus hívők legnagyobb ünnepe a húsvét, ennek egy része a pászkaszentelés. A résztvevők száma 8.000-10.000 fő körül alakul, ennek 60-70% nem helybéli. A Máriapócsi Búcsúra igyekvők szintén megállnak, a városban piheni. 4. Szálláshelyek A városban 1 db kereskedelmi szálláshely panzió működik jelenleg. A helyzetet jól szemlélteti az alábbi KSH által kiadott adatsor. 20

Hajdúdorog turistaforgalma kereskedelmi szálláshelyeken 2000-2008 közötti években Év 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 vendégek száma (fő) 0 0 294 0 0 0 0 192 0 vendégéjszakák száma 0 0 130 0 0 0 0 58 0 Forrás: KSH A közelben fekvő Hajdúnánáson 2006-ban 21.807 db volt a vendégéjszakák száma. Hajdúdorog város az Észak-alföldi Régióban a fejletlen turisztikai infrastruktúrával rendelkező kisvárosok csoportjába sorolható. A vallási turizmusra, termálvízre alapozva a közelben fekvő megyeszékhelyek fogyasztói piacára építve, a városban a turisztikai iparágat kiemelten kell fejleszteni a következő években. 3.2.3. Helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei és eszközei 1. Gazdasági környezet intenzív fejlesztése Foglalkoztatás elősegítése, gazdasági versenyképesség erősítése Önkormányzatunknak érdeke, hogy a helyi kis-, középvállalkozások megerősödjenek, ennek érdekében már a 2007-es év költségvetésében kezdeményezem a Vállalkozási Alap létrehozását (VÁPA). Aminek pénzügyi alapjait a vállalkozások által befizetett helyi többlet adóbevétel teremtheti meg. Így érdekeltté tehetjük a vállalkozókat a helyi adók maradéktalan befizetésére. Ösztönöznünk kell a befektetéseket. Ennek érdekében a nem kellőképpen átgondolt fejlesztési övezeteket megvizsgálva, pályázati és külső források bevonásával létre kell hozni a Hajdúdorogi Vállalkozási Övezetet (HAVÖ). Így lehetne kialakítani a város egységes ipari, vállalkozási területét, ez által lehetne kiaknázni az M35-ös, az M3-as autópályák közelségét. A Hajdúnánási Munkaügyi Központtal és a térség szakképző intézményeivel a munkanélküliség megelőzése és csökkentése érdekében folyamatos kapcsolatot kell fenntartani. Támogatni kell a helyi szakképzés átalakulását, olyan irányba, ami a jövő városát is segíteni tudja. (Forrás: Hajdúdorog 2007-2010 Ciklusprogram) 21

A 2007-es gazdaságfejlesztést támogató ciklusprogramban megfogalmazott tervek helytállóak, gyakorlatilag az önkormányzat lehetséges gazdaságfejlesztő eszköztárának lehetőségeit magában foglalja a program. Azonban a gazdaságfejlesztési lehetőségek újragondolása 2010-ben mindenképpen indokolt és szükségszerű. A helyi ipari övezetnek versenyképesnek kell lennie a régió többi településének ipari területeivel szemben, a befektetőkért folytatott versenyben. Ez infrastrukturális, szervezeti és menedzsment feladatok megújítását, fejlesztését követeli meg az önkormányzattól. Konkrétan ez a következőket jelenti: ipari park és a működését irányító szervezet létrehozása; több gazdaságfejlesztést támogató feladat integrálása a szervezetbe: pl. szakképzésoktatás, ipari parki területértékesítés stb.; az ipari park specializációját támogató kompetencia központ létrehozása; VAPA program továbbfejlesztése, folytatása. 2. Szolgáltatások fejlesztése a városban A város infrastruktúrájának fejlesztésével valósítható meg, a legnagyobb részelemei: a városközpont, a jelenlegi termálfürdő és környezetének kiemelt fejlesztése. A fejlesztésekben az önkormányzatnak kulcsszerepe van, mivel a fejlesztési területek a tulajdonában vannak. Az önkormányzat a helyi gazdaságfejlesztést a gazdasági, szolgáltatói környezet fejlesztésével tudja hatékonyan támogatni. 3.3.1. Demográfia Időpont Hajdúdorog népességének alakulása 2001-2009 A helység lakónépességének lakásainak száma (fő) területnagysága (hektár) 2009.01.01. 9 070 3 562 10 065 2008.01.01 9 164 3 525 10 065 2007.01.01. 9 294 3 526 10 065 2006.01.01. 9 416 3 526 10 065 2005.01.01. 9 537 3 532 10 065 2004.01.01. 9 591 3 499 10 065 2003.01.01. 9 640 3 503 10 065 2002.01.01. 9 595 3 495 10 065 2001.02.01. (népszámlálás) 9 638 3 502 10 065 Forrás: KSH 22

A város lakossága 2000-2009 között 6%-kal csökkent, a csökkenő tendencia 2005-től vált egyirányúvá, a folyamatot a gazdasági válság tovább erősítette. A csökkenés oka a népesség elvándorlása, elköltözése olyan településekre, ahol a megélhetés foglalkoztatási feltételei jobban biztosítottak pl. Nyíregyháza, Debrecen, mint Hajdúdorogon. A város népességmegtartó ereje csökkent az elmúlt években, az elvándorlás miatt a népességszám negatív rekordot ért el 2009-ben. 3.3.2.Foglalkoztatás Hajdúdorog foglalkoztatási adatai 2000-2010 között ÉV MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA (FŐ) MUNKAVÁLLALÁSI KORÚ NÉPESSÉG (FŐ) TERÜLETI MUTATÓ (%) 2000. 12. havi 762 5674 13,43 2001. 12. havi 466 5944 7,84 2002. 12. havi 347 5944 5,84 2003. 12. havi 332 5983 5,55 2004. 12. havi 422 5971 7,07 2005. 12. havi 420 6057 6,93 2006. 12. havi 487 6034 8,07 2007. 12. havi 565 6070 9,31 2008. 12. havi 544 6070 9 2009. 11. havi 658 6090 10,8 2010. 01. havi 724 6104 11,86 2010. 06. havi 584 6104 9,57 Forrás: ÁFSZ Az elmúl tíz év legrosszabb foglalkoztatási adatai Hajdúdorogon a 2000. évhez kapcsolhatók, a gazdasági válság hatására bekövetkezett foglalkoztatási színvonal csökkenés sem tudta meghaladni ezt az adatot. A fenti táblázat adatai szerint 2010. év 06. havában csökkent a munkanélküliek száma a városban, ez azonban nem a foglalkoztatás javulást jelzi, hanem a mezőgazdasághoz kapcsolható éves szezonális foglalkoztatás jelenik meg a mutatóban. A város a foglalkoztatási színvonal mutatói alapján az Észak-alföldi Régióban nem tartozik a legrosszabb helyzetben lévő városok kategóriájába, a 9-12% közötti területi mutató érték megfelel a város térszerkezeti- társadalmi-, gazdasági adottságainak (nem a régió perifériáján fekszik a város, hanem a megyeszékhelyekhez közel). A lakosság életminőségének javítása érdekében a munkanélküliek számát tartósan 350 fő alá kellene csökkenteni, ehhez 300-400 új munkahely létesítésére lenne szükség a városban. A gazdasági válság hatására, a munkanélküliek száma 2009-ben nőtt a városban. A munkanélküliek számának tartós csökkentéséhez, 300-400 új munkahely létesítésére lenne szükség a városban. 23

3.3.3. Képzettség MUTATÓ MEGNEVEZÉSE HAJDÚDOROG Lakónépesség száma (fő) 9 463 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (%) Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában (%) 5,3 36,7 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül (%) Forrás: KSH 27,2 A településen az aktív korú népesség 36,7%-nak csak általános iskolai végzettsége van, ebből a csoportból 70-80% nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel, nincs tartósan foglalkoztatva. A város munkavállalóinak több mint 1/3-áról van szó. A felnőtt szakképzés, átképzés helyi lehetőségeinek fejlesztése nélkül helyzetük kilátástalan. A város munkavállalási korú lakosságának több mint 1/3-a nem rendelkezik szakképzetséggel. Javasolt a felnőtt szakképzési rendszer helyben történő fejlesztése. 3.3.4. Szociális helyzet, jövedelmi viszonyok ÉV ÁTME- NETI (FŐ) RENDKÍ- VŰLI (FŐ) RENDSZERES SZOCIÁLIS SEGÉLY (FŐ) IDŐS KORÚAK JÁRADÉKA (FŐ) ÖSSZES ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐ (FŐ) 2000. 12. hó 1 0 3 0 4 2001. 12. hó 0 0 21 0 21 2002. 12. hó 0 0 24 0 24 2003. 12. hó 1 0 26 0 27 2004. 12. hó 0 0 16 0 16 2005. 12. hó 0 1 6 0 7 2006. 12. hó 257 264 44 12 577 2007. 12. hó 240 217 60 75 592 2008. 12. hó 298 228 21 95 642 2009. 11. hó 797 710 221 182 1910 Forrás: Önkormányzat. 24

A szociális ellátásban részesülők száma 2006-tól kezdett el emelkedni, majd a gazdasági válság hatására 2009-ben negatív rekordot ért el: ebben az évben 1910 fő részesült szociális támogatásban. A szociális segélyezés nem megoldás a város szociális-társadalmi problémáira, csak átmenetileg teszi elviselhetővé az életet, de nem jelent kiutat a problémahalmazból. 6. ábra: Egy főre jutó belföldi jövedelem (eft) Forrás: APEH- Grafikon saját szerkesztés. Az egy főre jutó belföldi jövedelem a településen kevesebb, minden mért átlagnál (2007) ez az adat is jól alátámasztja a helyi szociális-társadalmi problémák súlyosságát. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy csak a munkahelyteremtés, foglalkoztatás bővülés jelent a szociális problémákra tartós és valódi megoldást a városban. A szociális támogatásban részesülők száma 2009-ben negatív rekordot ért el a Hajdúdorogon. A támogatásban részesülők számára képzési lehetőségeket kell teremteni és támogatni kell a foglalkoztatás bővítését a városban. 25

3.3.5. Civil társadalom Önkormányzati nyilvántartások szerint a városban 36 db civil szervezet működik. Ebből a kultúra területén 4 db, oktatási területen 5 db, egyházi területeken 4 db, a hátrányos helyzetű csoportok támogatásának területén 3 db, a városfejlesztéséért pedig 3 db szervezet tevékenykedik. A civil szervezeti struktúra széles skálán mozog a hagyományos területeken kívül pl. kultúra, sport, városvédelem működnek még szervezetek a munkanélküliek-álláskeresők, nyugdíjasok, fiatalok, nagycsaládosok, nők érdekvédelmének a területén is a városban. Az önkormányzat elsősorban a korlátozott anyagi források rendelkezésre állása miatt, szervezeti és infrastrukturális háttér biztosításával tudja támogatni a civil szervezetek működését a jövőben. A civil szervezeteknek nagy szerepe van a városi lakosság identitástudatának a fejlesztésében. Itt egy negatív folyamatra szeretnénk felhívni a figyelmet. A helyi lakosság identitástudata sérült az elmúlt években, ez bizonyítja az a tény, hogy negatív a vándorlási egyenleg, tehát a települést elsősorban a (társadalmi mintaadó réteg) képzett lakói hagyják el, mert nem elégedettek a helyi foglalkoztatási lehetőségekkel. A civil szervezeteket az önkormányzat elsősorban a szervezeti és infrastrukturális háttér biztosításával tudja támogatni a jövőben. Célszerű egy közösen használható multifunkcionális térbe/épületbe koncentrálni a szervezetek működési területét. Erősíteni kell a város lakosságának közösségi összetartó erejét. 3.3.6. Egészségi állapot Halálozási (mortalitási) helyzetkép Hajdúdorogon átlagosan kb. 115 ember hal meg évente. A település halálozási viszonyait vizsgálva elmondható, hogy a férfiak halandósága jóval nagyobb minden évben, min a nőké. A 2002-2006-ban bekövetkezett haláleset döntő többségében a szív-érrendszeri betegségeknek tudható be (férfiaknál 41,6%, nőknél 58,3%). Ezt követik a rosszindulatú daganatos betegségek okozta halálozások (férfiaknál 28,3%, nőknél 19,5%). Harmadik helyen a külső okok miatt bekövetkezett halálozás áll (férfiaknál 9,8%, nőknél 6%). 26

7. ábra: Haláloki struktúra Hajdúdorog településen 2002-2006 Forrás: Önkormányzat- saját szerkesztés Férfi Emésztőrendszer betegségei 6,70% Légzőrendszer betegségei 5,70% Morbiditás és mortalitás külső okai 9,80% Keringési rendszer betegségei 41,60% Egyéb halálokok 7,00% Daganatok 28,30% Nő Légzőrendszer betegségei 5,60% Emésztőrendszer betegségei 4,90% Morbiditás és mortalitás külső okai 6,00% Egyéb halálokok 4,90% Daganatok 19,50% Keringési rendszer betegségei 58,30% 27

Általános halandóság Az elmúlt évek halálozási tendenciáit elemezve és összehasonlítva az országos adatokkal, elmondható, hogy a halálozások mértéke az utóbbi 20 évben az országos értékektől kedvezőbben alakultak, mind a nők, mind pedig a férfiak esetében. Az általános halandóság területi megoszlását vizsgálva elmondható, hogy a Hajdúböszörményi kistérségben Hajdúdorog települése, mind a férfiak (SHH 92,8%) és mind a nők (SHH 60,6%) tekintetében kedvezőbb képet mutat az országos (SHH 100%) átlaghoz viszonyítva. A fentiekben ismertettük a halálozási adatok alapján megfogalmazható egészségképet Hajdúdorog településen. Ismerve a település egészségügyi kapacitásait, az alábbi fejlesztési irányok határozhatók meg: Lakossági szűrővizsgálatok szükségesek a háziorvosi praxisokban a szívérrendszeri betegségek és kockázati állapotok (magas vérnyomás, cukorbetegség, magas koleszterint szint) időbeni felismerésére, kiszűrésére. Bővíteni kell a lakosság ismereteit a szív-érrendszeri betegségek megelőzésében fontos életmódbeli tényezőkről (pl. testsúly kontroll, egészséges étrend, dohányzásmentes életmód, stb.), ill. a kockázati betegségek megfelelő kezelésének fontosságáról (magas vérnyomás, cukorbetegség, stb. kontrollja). Szaksegítséget kell nyújtani a dohányzóknak a leszokásban (egészségügyi dolgozók képzése, füstmentes környezet biztosítása, stb.). Bővíteni kell a lakosság ismereteit a daganatokról és azok megelőzési lehetőségeiről, növelni kell elsősorban a nők rendszeres szűrővizsgálaton való részvételét. A krízis helyzetben élők időbeni felismerésére képezni kell az egészségügyi és szociális szférában dolgozókat. Pszichiátriai szakrendelés helyi biztosításával javítható lenne ezen emberek szakszerű ellátása, segítése. /Forrás: Hajdúdorog Város egészségügyi jelentése/ 3.4. Települési környezet 3.4.1. Természeti környezet A város természeti környezete az alföldi táj jellemzőit hordozza magán bel- és külterületen egyaránt: tágas alföldi utcák, sávosan fekvő jelentős zöldfelületek, fasorok, városközpontban 28

parkok, szigetszerű zöldterületek a városban szétszórva, jelentős fejlesztési beépítetlen zöldfelületek a város szélén. A város nyilvántartott zöldfelülete 13 ha, (a strand fejlesztési területe nélkül) ennek döntő része a Böszörményi út-tokaji út vonalán található, pl. a Böszörményi út mellett telepített fűzfasor, amely elöregedett, viharos időjárás esetén gyakori közlekedési és áramszolgáltatási gondot okoz. Lecserélése allergiát nem okozó fafajjal indokolt lenne. A városközpontban két felújított park áll a lakosság rendelkezésére: Petőfi- és Vasvári tér, de ide sorolható a Görög Katolikus Székesegyházat körülölelő park is. Az említett Böszörményi út Tokaji út vonalán található zöldtengelyen kívül több helyen található, elszórtan szigetszerűen kisebb zöldfelület a városban, ahol jelentős és védett növényi kultúra marad fenn: a. Tokaji út 4: 1 db kocsányos tölgy b. Szív út. 1 db kocsányos tölgy c. Tokaji út 2. Római zarándoklat emlékfái d. Böszörményi út 28. 1 db japánakác e. Vasút út 10/A: 3 db kocsányos tölgy f. Vasút út 10. 8 db kocsányos tölgy g. Dohánybeváltó út 2. 1 db vadgesztenye h. Vasútállomás előtt: 6 db vadgesztenye i. Vasvári Pál tér: 1 db kocsányos tölgy (az 1. Városnap emlékére) A termálfürdő területén (15 ha) jelentős fejlesztési zöldterület áll rendelkezésre. A városban a jövőben zöldfelületeket érintő legnagyobb beavatkozási terület itt található. Célszerű lenne a fejlesztéseknél a természeti és épített környezet egyensúlyát a tájra jellemző zöldfelületekkel megtartani a jövőbben is. Külterületen és belterületen jelentős vízfolyás nem található, a belvizet a Fürj-éri és a Vidi-éri csatornarendszer vezeti el. A város környezetében kevés erdőterület található, a várostól délkeleti irányba fekszik a legkedveltebb erdős terület, amely rekreációs célokat is betölt. A városi szeméttelep a várostól északra üzemelt, rekultivációja több településsel összefogva megvalósult. A Hajdúsági Szilárd Hulladéklerakó és Hasznosító Társulásnak 14 település a tagja. Közülük hat település bezárt szeméttelepeinek rekultivációja ISPA támogatással valósult meg. Ezek a települések: Hajdúdorog, Hajdúhadház, Téglás, Hajdúnánás, Hortobágy, Bocskaikert. Belterületen a termálfürdővel szemben, magántulajdonban lévő szabályozási terv szerint Kid besorolású telken, illegális szemétlerakó hely található. Felszámolása javasolt, a későbbi fejlesztések és a természeti értékek védelme érdekében. A városi természeti környezet fejlesztését célszerű lenne, egy az egész várost lefedő egységes szemléletű zöld programra alapozva végrehajtani. A szabályozási terv szerinti Kid besorolású telken illegális szemétlerakó hely található. Felszámolása javasolt. 29

3.4.2. Épített környezet Építészeti örökség MŰEMLÉKEK 1. Tokaji út 2. Görög Katolikus Székesegyház 2. Tokaji út 2. Erődfal KIEMELT HELYI VÉDELEMRE ÉRDEMES ÉPÜLETEK 3. Vörösmarty u. 10. Parasztház 4. Óvoda u.5. Görög katolikus parókia 5. Tokaji út 4. Polgármesteri Hivatal 6. Nánási út Református templom 7. Böszörményi út 3. Katolikus templom 8. Rózsa u. 18. Parasztház/Tájház 9. Tokaji út 5. Móra F. Művészeti Ált. Isk. 10. Ady E u. 23-25. Középiskola 11. Jachkovich u. 5. Helytörténeti Gyűjtemény 12. Nánási út 8. Orvosi rendelő HELYI VÉDELEMRE ÉRDEMES ÉPÜLETEK 13. Szív u. 30. Parasztház 14. Gáti zug 2. Parasztház 15. Petőfi tér 1. Görög Katolikus Általános Iskola 16. Domb u. 12. Lakóház 17. Régi tokaji út 79. Lakóház 18. Böszörményi út 9. Lakóház 19. Tégla u. 25. Lakóház 20. Böszörményi út 7. Művelődési Ház, Könyvtár 21. Kötő u. 28. Lakóház Forrás: Hajdúdorog Örökségvédelmi Hatástanulmánya 2008 A település építészeti, történeti szempontból legjelentősebb létesítménye a Görög Katolikus Székesegyház műemlék épülete a templomkerttel. Az 1610-es években kezdik építeni a Templomot, mely 1868-ban 2 oldalhajóval bővül. Fontos dátum a templom történetében 1912, amikor X. Pius pápa székesegyházi rangra emelte a templomot. Az 54 ikont tartalmazó ikonosztázionával a város legjelentősebb épülete. 30

A Székesegyház teljes felújítására 1998-2005 között került sor. Jelentős építészeti értékeket foglal még magába a városháza árkádos épülete, mely az 1660-as évekből maradt fenn. Felújítását jelenlegi állapotában/ esetleges funkcióváltással a következő évtizedben tervezni kell. A Hajdúdorogi Erődfal műemlék védettségű történelmi építmény, amely szerves részét képezi a város épített örökségének, felújítását javasolt tervezni az IVS-ben. A városban jelentős képzőművészeti alkotások láthatók: Jákob küzdelme az angyallal. 1848/49-es, I. és II. világháborús valamint '56-os emlékkövek. Hajdúk kútja. Bocskai lovas szobor. Római zarándoklat. Görög Demeter mellszobor. Vitéz Csokonai Mihály és Farkas Lajos emléktábla. A Rózsa utca 18. szám alatt egy múlt században épült szabadkéményes paraszti lakóház őrzi a népi építészet emlékét. A XIX. század végi népi építészetet reprezentálja. Nádfedeles, vert falú lakóépület. Alaprajzi elrendezése alapján hármas osztatú. Újkori épített környezet/infrastruktúra Hajdúdorog 2006-ra, külső fejlesztési források hiánya miatt, jelentős elmaradást halmozott fel az önkormányzati működtetési, fenntartású intézmények, parkok fejlesztésének területén. 2007-től kezdődően a lehetőségeket kihasználva megindult egy rehabilitációs, fejlesztési folyamat, melyet a következő években többek között az IVS-ben kijelölt akcióterületi fejlesztésekkel folytatni kell. A megvalósított és folyamatban lévő önkormányzati fejlesztések a következő területek építészeti környezetét érintették: orvosi rendelő, bölcsőde, városközpont-parkok, Egyesített Napközi Otthonos Óvoda és a 2. sz. Általános Iskola, kerékpárút. Állaguk miatt problémás felújításra és/vagy funkcióváltásra (teljes felújítással vagy lebontással) javasolható középületek a városban: mozi, szociális bérlakások (felújítás Tokaji út 8-10), régi iskola épülete (funkcióváltás), volt egészségház (fogorvosi rendelő). A Görög Katolikus Általános Iskola homlokzata rossz állapotban van, ismereteink szerint az épület felújítását tervezi az egyház. 31