HIVATALOS BÍRÁLÓI VÉLEMÉNY. Wandel im Wortschatz der Minderheitensprache (A kisebbségi német nyelvváltozat szókészletének változásai)



Hasonló dokumentumok
OPPONENSI VÉLEMÉNY. Nagy Gábor: A környezettudatos vállalati működés indikátorai és ösztönzői című PhD értekezéséről és annak téziseiről

Tanegységlista (BA) Modern filológia képzési ág. Germanisztika alapszak (BA) német nemzetiségi szakirány. a 2015-tól fölvett hallgatóknak

HIVATALOS BÍRÁLÓI VÉLEMÉNY. Verancsics Dictionariuma a korabeli európai kontextusban címő akadémiai doktori értekezésérıl

Tanegységlista (BA) Modern filológia képzési ág. Germanisztika alapszak (BA) német nemzetiségi szakirány a 2017-tól fölvett hallgatóknak

Interdiszciplináris Doktori Iskola Politikatudomány Doktori Program. Képzési program. A képzés szakaszai

Szakdolgozati szeminárium

Interdiszciplináris Doktori Iskola Európa és a magyarság a században Doktori Program. Képzési program

SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK

Molnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán

AZ INTÉZET ÉVI TUDOMÁNYOS TERVE

Opponensi vélemény Wilhelm Gábor: Antropológiai tárgyelmélet című doktori disszertációjáról

Esszéírás 1X1. Mire kell ügyelni esszéírásnál? Dr. Török Erika oktatási dékánhelyettes január 6.

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM PEDAGÓGIAI ÉS PSZICHOLÓGIAI KAR EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI INTÉZET 1117 Budapest, Bogdánfy Ödön u.

Azonosító jel: REFORMÁTUS HITTAN EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA május :00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc

Tanegységlista (BA) Történelem képzési ág. Történelem alapszak től fölvett hallgatóknak

Tanegységlista (BA) Történelem képzési ág. Történelem alapszak től fölvett hallgatóknak

Mi a szociolingvisztika?

Kódszám egyenlőségjellel: a megadott kurzus párhuzamos felvétele. * : Az alapozó képzés tárgyainak elvégzése után vehető fel a tárgy.

tolmács szakirány (anyanyelv: ; első választott idegen nyelv: ; második választott

2017-től felvett hallgatóknak. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

A 2. fejezet (68 oldal) a határfelületek mikroszkopikus tulajdonságaival kapcsolatos eredményeket összegzi. A 4 alfejezet mindegyike szakirodalmi

BÍRÁLAT. Szabó Péter János

Tájékoztatás a 4- éves doktori tanulmányok komplex vizsgájáról: a jelentkezésre és a vizsga lebonyolítására vonatkozó információk

Lakóhelyi szuburbanizációs folyamatok a Budapesti agglomerációban

A tételsor a 21/2007. (V.21.) SZMM rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült.

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató

TANEGYSÉGLISTA SZAKFORDÍTÓ ÉS TOLMÁCS (SZLÁV ÉS BALTI NYELVEK) SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK 1.ASZAKOT GONDOZÓ INTÉZET:

Tanegységlista (BA) Modern filológia képzési ág. Germanisztika alapszak (BA) néderlandisztika szakirány. a 2017-től fölvett hallgatóknak

Tanegységlista (BA) Modern filológia képzési ág. Germanisztika alapszak (BA) néderlandisztika szakirány. a 2015-től fölvett hallgatóknak

Tanegységlista (BA) Modern filológia képzési ág. Germanisztika alapszak (BA) német szakirány 2019-től fölvett hallgatóknak

2016-tól felvett hallgatóknak

Elérhető szótárak a magyar nyelv oktatásában és használatában. M. P i n t é r T i b o r

KÖNYVEK. A SZEGÉNYSÉG DINAMIKÁJÁRÓL Spéder Zsolt: A szegénység változó arcai. Tények és értelmezések. Budapest: Századvég Kiadó, 2002.

TANEGYSÉGLISTA (MA) FORDÍTÓ ÉS TOLMÁCS MESTERKÉPZÉSI SZAK (MA)

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV

A romániai magyarság termékenysége között, regionális összehasonlításban

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest:

3.1.5 megint nincs megcímezve, a megfelelő négy al-alfejezet sav-bázis egyensúllyal és a vas ionok hatásával foglalkozik.

P. Lakatos Ilona T. Károlyi Margit Iglai Edit, Változó nyelvhasználat a hármas határ mentén

TANEGYSÉGLISTA (MA) FILMTUDOMÁNY MESTERKÉPZÉSI SZAK (MA)

TANEGYSÉGLISTA (MA) FILMTUDOMÁNY MESTERKÉPZÉSI SZAK (MA)

A KÉPZÉSI TERV FELÉPÍTÉSE

Opponensi vélemény. címmel benyújtott akadémiai doktori értekezéséről

Szabó Tamás Péter, Kirakunk táblákat, hogy csúnyán beszélni tilos

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI

Tanegységlista (BA) Modern filológia képzési ág. Germanisztika alapszak (BA) német szakirány 2017-től fölvett hallgatóknak

AZ ESÉLY AZ ÖNÁLLÓ ÉLETKEZDÉSRE CÍMŰ, TÁMOP / AZONOSÍTÓSZÁMÚ PÁLYÁZAT. Szakmai Nap II február 5.

Azonosító jel: REFORMÁTUS HITTAN EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA május :00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc

TÁJÉKOZTATÓ AZ OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS DIPLOMAMUNKÁJÁNAK KÖVETELMÉNYEIRŐL

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését.

A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

A szakdolgozat-készítés szabályai

Doktori Értekezés Tézisei

1. A dolgozat tárgya és célkitőzései

Területi elemzések. Budapest, április

PhD dolgozatok repozitóriumi elhelyezése, DOI azonosítóval való megjelölése

OPPONENSI VÉLEMÉNY. 1. A B. bronchiseptica dermonekrotikus toxin (DNT) kórtani szerepének vizsgálata egérben és sertésben.

Interdiszciplináris Doktori Iskola. A Kárpát-medence és a szomszédos birodalmak között Doktori Program. Képzési program

Társalgási (magánéleti) stílus

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BARTHA KRISZTINA

2016-tól felvett hallgatóknak MESTERKÉPZÉSI SZAK (MA)

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

1 SZATHMÁRI ISTVÁN A MAGYAR NYELVTUDOMÁNY TÖRTÉNETÉBÕL

NYELVTUDOMÁNYI ÉRTEKEZÉSEK sz. CSALÁDNÉV-VÁLTOZTATÁS MAGYARORSZÁGON A NÉVVÁLTOZTATÁSOK TÉNYEZŐI ÉS TÖRTÉNETE A 20. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN ÍRTA

TÉR IDENTITÁS REKONSTRUKCIÓ Bódiné Kersner Katalin Dla tézisfüzet 2013

2018-tól felvett hallgatóknak MESTERKÉPZÉSI SZAK (MA)

A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le

MESTERKÉPZÉSI SZAK (MA) A mesterképzési szakon szerezhet végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szerepl megjelölése:

Kutatócsoportok értékelése a WFK-ban, tervezet (5. változat, )

A tanári szak neve: német nyelv és kultúra tanára (középiskola, 12 félév) 2018-tól. Féléves óraszám Heti óraszám. Ajánlott félév.

dr. Sziklay Júlia Az információs jogok kialakulása, fejlődése és társadalmi hatása doktori értekezés Tézisek

2016-tól felvett hallgatóknak

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ

diplomás pályakövetés II.

Kódszám egyenlőségjellel: a megadott kurzus párhuzamos felvétele.. * : Az alapozó képzés tárgyainak elvégzése után vehető fel a tárgy.

Az irodalmi hasonmás irodalmi hasonmása?

Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia, köztérfejlesztés, átmeneti (alternatív) iparterület használat

A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

E-tudatos tanulmány + prezentáció Kiértékelés

MAGYAR DOKTORANDUSZOK A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOKBAN

A Mezőberényi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium kompetenciaméréseken elért eredményei

SZAKMAI BESZÁMOLÓ (Beszámoló terjedelme karakter, a többi a melléklet) A tárgykörben létrehozott adatbázis és módszer

Pillanatfelvétel a vajdasági magyar doktoranduszokról az Aranymetszés 2013 Kárpát-medencei doktorandusz életpálya-vizsgálat tükrében

realismust a humanismus felébe ragozni Magyar nyelv és irodalom: egy régi diszciplína a változó felsőoktatásban

MESTERKÉPZÉSI SZAK (MA) A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

TÁMOGATÁS ÉS HASZNOSULÁS. Hatástanulmányok az anyaországi juttatásokról

A szóbeli vizsgafeladatot ha a feladat indokolja a szaktanárok által összeállított mellékletek, segédanyagként felhasználható források egészítik ki.

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei

Bevezetés a kvantum informatikába és kommunikációba Féléves házi feladat (2013/2014. tavasz)

Életvégi döntések az intenzív terápiában az újraélesztés etikai és jogi vonatkozásai

Interdiszciplináris Doktori Iskola

FRANCIA-MAGYAR BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI SZAKFORDITÓ. szakirányú továbbképzési szak

Orsolya egyetemi docens. egyetemi docens dr. Beretzky Ágnes egyetemi docens dr. Sárosdyné dr. Szabó Judit egyetemi docens. Szabó Judit egyetemi docens

A tanulmányaikat 2017-ben megkezdett hallgatóknak

A TANTÁRGY ADATLAPJA

a 10. osztályban tanult magyar nyelvi és kommunikációs ismeretek anyaggyűjtés, vázlatírás, grafikai szervezők használata

GRÉTSY László. Nemzetközpontú nyelvművelés

Faipari terméktervező Mérnökasszisztens

I. FORMAI KRITIKÁK ÉS MEGJEGYZÉSEK A DOKTORI ÉRTEKEZÉSSEL KAPCSOLATBAN

Átírás:

HIVATALOS BÍRÁLÓI VÉLEMÉNY K O M L Ó S I N É K N I P F E R Z S É B E T Wandel im Wortschatz der Minderheitensprache (A kisebbségi német nyelvváltozat szókészletének változásai) című akadémiai doktori értekezéséről Komlósiné Knipf Erzsébet akadémiai doktori értekezése a magyarországi kisebbségi német nyelvváltozat szókincsének saját kutatások alapján elemzett változásait mutatja be. Általánosságban és elöljáróban szeretném üdvözölni azt a tényt, hogy a különböző PhD, habilitációs és akadémiai dolgozatok hosszú sorában ismét egy igen színvonalas lexikológiai-dialektológiai tárgyú disszertáció született. Az értekezés a német nyelv egy speciális, nyelvsziget helyzetben lévő, ún. kisebbségi változatának (Minderheitensprache) olyan alapvetően lexikológiai megközelítésű, de a kontaktusnyelvészet szempontjait is érvényesítő elemző leírása, amely az utóbbi két évtized hazai és nemzetközi szociolingvisztikai kutatási eredményeire támaszkodva sikeresen integrálja a magyarországi német dialektológia többek között Hutterer Miklós, Manherz Károly, Wild Katalin vagy Erb Mária nevével fémjelzett eddigi tudományos eredményeit is. A szerző három korosztályban önállóan gyűjtött autentikus megnyilatkozások három-dimenzionális területi, szociális, beszélő-központú elemzését végezte el a szókészlet, a szókincsváltozás és a nyelvjárási szóalkotási modellek, illetve eszközök szempontjából. A magyarországi német nyelvközösség nyelvének ilyen mélyreható lexikológiai leírása pedig annál is jelentősebb, mondhatni nyelv- és kultúramentő feladat volt, mert amint az a szerző eddigi kutatásaiból és jelenlegi munkájából is kitűnik e csökkenő beszélőszámú, napjainkban igen heterogén, erőteljes akkulturációs és asszimilációs folyamatoknak kitett és államnyelv dominanciájú nyelvközösség nyelvállapotának még időben történő rögzítése, dokumentálása nem csupán a magyarországi német kisebbség számára fontos, hanem a többségi nemzet számára is, amely az évszázadok során gazdasági, kulturális, nyelvi szempontból is nagyon sokat köszönhetett és köszönhet ma is Magyarország második legnagyobb nemzetiségének. Tágabb, európai

dimenzióból nézve pedig e munka egybevág a Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartájának alapelveivel, amelynek fő célja, hogy támogassa, őrizze az Európában beszélt helyi és kisebbségi nyelveket. A dolgozat a rövidítések, az átírással kapcsolatos magyarázattal, a nyelvi informátorok adatainak felsorolásával indul. Ez utóbbival kapcsolatban felvetném azt a kérdést, hogy az érdeklődő olvasó szempontjából nézve talán érdemes lett volna az adott informátor mellett már itt megadni a rá vonatkozó összes adatot kódolva. A nyelvi korpusz gyűjtésének helyszíneit bemutató térképmelléklet szintén megkönnyíthette volna az olvasó dolgát, különösen, ha az adott esetben külföldi (osztrák, német, svájci stb.). A tényleges disszertáció hat nagy fejezetből áll, melyet az összefoglaló-kitekintő 7. fejezet és egy bőséges bibliográfia zár. A dolgozat felépítése világos, logikus. Az első fejezet az elméleti háttér leírását tartalmazza. A 2., 3., 4. fejezetek az elemzés terminológiai, módszertani hátterét világítják meg. Ezek közül a 2. és a 3. fejezet nagyjából egyforma terjedelmű (23 és 21 oldal). A 4. fejezet sokkal hosszabb (38 oldal), de az itt taglalt elméleti problémák súlya indokolja ezt a látszólagos aránytalanságot. Ezekre az elméleti, módszertani alapozó fejezetekre különösen jellemző az egész dolgozat egyik legfőbb érdeme, a megállapítások, feltevések mögött meghúzódó és kiváló szakirodalmi tájékozottságról tanúskodó adatoltság. Fontos momentumként értékelhető, hogy a jelölt a 4. fejezetben a nyelvváltozás okait vizsgálva saját kutatásain alapuló, négy csoportot megkülönböztető tipológiát alkotott és alkalmazott. Meg kell azonban jegyezni, hogy az első két csoport (külső kontaktus által indukált nyelvváltozás és nyelvveszteség által kiváltott nyelvváltozás) között a különbség nem minden esetben könnyen belátható: lásd a (23) példa betonozás és a (25) példa szerelő szavait. Az első négy fejezettel kapcsolatban a szociolingvisztikai, dialektológiai és kontaktusnyelvészeti szakterületeken többszörös okokból is csak kevéssé jártas bírálóban az alábbi néhány kérdés, észrevétel fogalmazódik meg: 1. Milyen szempontok, lehetőségek vagy korlátok vezették a szerzőt az informátorok kiválasztása során? Azok életkori megoszlását vizsgálva ugyanis és extrapolálva a számokat megállapítható, hogy az első két vizsgálati időszak- 2

ban végzett gyűjtésnél általában az idősebb, 50-60 éves generáció dominál (9/7, 9/8) és csak a 2000 2003 közötti periódusban van többségben a 40-50 éves középgeneráció (10/7). Meglepőnek tartottam az igazán fiatal informátorok (egyetemisták, munkakezdők), vagyis a DaF generáció jelenlétének hiányát, ami talán még tovább árnyalhatta volna a képet. Van-e ennek valami magyarázata? 2. Tényleg nyelvvesztésről, nyelvváltásról beszélhetünk-e a kisebbségi nyelvváltozat fejlődésdinamikájában? Az iskolai úton elsajátított német standard nyelv mennyiben jelenthet kiutat, hasznos stratégiát e tekintetben? 3. Változik-e, tompul-e a helyzet a stigmatizáció szempontjából vagy ez továbbra is fennáll? 4. A 69 70. oldal két táblázata azt mutatja, hogy 1960 óta folyamatosan nő (majdnem megnyolcszorozódott) a magukat német nemzetiséginek vallók száma, ugyanakkor az anyanyelvet használók száma majdnem egyharmaddal csökkent. Van-e valamilyen magyarázat erre az ellentmondásra vagy az ellentmondás csak látszólagos? 5. A keveréknyelvi jelenségeknél látszik-e valamilyen markáns, statisztikailag is értékelhető kulturális, szociálpszichológiai vagy nyelvészeti (onomasziológiai?) tendencia arra vonatkozólag, hogy milyen magyar szavak kerülnek be a német nyelvű diskurzusba? A kirándulás, ápolónő, biciklizni, babakocsi főnevek vagy a borzasztó (schwer), bizony határozó és módosító szavak használata meglepőbbnek és kevésbé magyarázhatónak tűnik talán, mint az államnyelvhez kulturálisan jobban kötött, kontaktusnyelvi szakszervezet, beadvány, gázleolvasás, kultúramenedzser stb. lexémák beépülése. És mi magyarázza a geöntözt (p. 90) típusú igei szerkezetek megjelenését? 6. Van-e arra nézve részletesebb vizsgálat, hogy az új technológiák (mobiltelefon, internet) és az új tudományos irányzatok szókincse melyik nyelvi változatban rögzül? Az értekezés magját a területileg jól definiált magyarországi kisebbségi német nyelv szókincsében végbemenő változás jelenségeit taglaló 5. és 6. fejezetek alkotják, ame- 3

lyek a tárgynyelvi adatok elemzését és azok eredményeit mutatják be írásos dokumentumok és meglévő tájszótár híján közvetlenül az informátoroktól nyert nyelvi adatok és azok kiértékelése révén. Kiemelendő, hogy a szinkron alapú elemzést számos esetben diakrón szempontok is árnyalják. A fejezet egyik fontos és helytálló megállapítása, hogy a nyelv szókészlete egyfajta önszabályozó rendszerként működik, amelyben a természetes és meglehetősen dinamikus erodálódási folyamatok mellett jelen van a rendszer funkcióképességét biztosító és a lexikai deficitek pótlását célzó új elemek megjelenése is létrehozván így az ún. dinamikus stabilitást. A szóképzés eseteit bemutató 6. fejezet kiemelkedően differenciált és jól adatolt kategóriákat állít fel a hozzájuk tartozó számos illusztrációs példával. Néhány apróbb megjegyzés, kérdés e két fejezettel kapcsolatban: 1. A 136. oldalon a pfalzi dialektus Post (1989) nyomán idézett francia eredetű kölcsönszavaival kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a dolgozat előző bekezdésében írtakhoz hasonlóan közülük több is a német dilaktuson keresztül honosodhatott meg a magyarban (trancsíroz, lamentál, lavór stb.). A magyar etimológiai szótárak szerint azonban a szekál (sekieren) szó azonban nem franca eredetű, hanem olasz, és ezt a tényt látszik megerősíteni az is, hogy a franciában nem ismert az ehhez a szóhoz alakilag és jelentésben közel álló szó. De ez az apró tévedés természetesen nem a disszertánsnak hanem az általa idézett forrásnak (Rudolf Post) róható fel. 2. A (45) vagy a (49) példasorban (s igazolás, s táppénz, s kérvény, e/r távirányító, e bankszámla, e iroda, s engedély stb.), de általában is, mi határozhatja meg dominánsan a magyar elem nemét: a német megfelelő végződése vagy a magyaré vagy egyik sem? 3. Kommunikatív formulákról, helyzetmondatokról külön fejezetben ír a szerző (5.3.2), ugyanakkor a klasszikus frazeologizmusokról, vagy a népi mondókákról egy-egy példát leszámítva (der Dachdrapp geht) valójában semmit sem olvashatunk. Lehet-e ennek oka az, hogy ez a típusú anyag eleve nem került be a gyűjtésbe, esetleg nem is nagyon létezik (ami persze újabb kérdéseket vet fel), vagy egyszerűen a szerző szubjektív, de érthető döntése volt, mert elem- 4

zésük szétfeszítette volna a dolgozat kereteit. Mindenesetre egy részletesebb indoklást szívesen olvasott volna a bíráló. Az 7. fejezet a dolgozat célkitűzéseinek és eredményeinek egy akadémiai doktori disszertációhoz méltó részletes, jól átgondolt összefoglalását tartalmazza, amelyet gondolatébresztő kitekintés követ. A disszertáció szépen megszerkesztett, lenyűgözően pontos és bőséges 28 oldalas bibliográfiával zárul. A dolgozat nyelvi megfogalmazására, stílusára valóban ráillik az élvezetes értekező jelző. Formai megszerkesztése kiváló, könyvszerű, pontatlanság vagy az egyéb gépelési hiba pl. kaptem a feltehetően helyes kaptam helyett (56. oldal), a 23. példában a domols (damals) szó kihagyása a standard német változatból (104. oldal), a záró kerek zárójel elhagyása a (178), (179) és (180) példák fordításában, hogy csak néhány apró példát említsek alig található benne. Összefoglalva: Komlósiné Knipf Erzsébet hosszú idő óta nagyon elmélyülten foglalkozik témájával, amelyből számos publikációja is született. Disszertációja biztos módszertani megközelítésen, kitartó energiát követelő, igen gazdag publikációkban megtestesülő egyéni kutatásokon, alapos mikroelemzéseken alapuló, legjobb ismereteim szerint hiteles adatokat tartalmazó munka, amelynek tudományos eredményeit meszszemenően elegendőnek tartom az MTA doktori cím megszerzéséhez, mivel azok gyarapították a tudományszakot és hozzájárultak annak továbbfejlődéséhez. Az értekezés nyilvános vitára való bocsátását és a disszertáció elfogadását melegen javaslom. Budapest, 2012. november 12. Dr. Bárdosi Vilmos egyetemi tanár 5