Bidló Bidló András: András: A Kárpát-medence természeti földrajza Endogén és exogén dinamika Földtörténeti korok Kristálytan Ásványtan Kőzettan Kárpát-medence geológiai felépítése Tájföldrajz
A világegyetem keletkezése Mintegy 15 milliárd éve Ősrobbanás - nagy bumm Három lehetséges kimenet: nyílt (örökké tágul) zárt (nagy Reccs) kritikus (ez a határ)
Hol lehet élet? Túl gyors tágulás - nincsenek csillagok, bolygók Túl lassú tágulás - összeomlás Rövid az a szakasz, ahol élet lehet
És korábban? Oszcilláló Világegyetem azonos szakaszok egyre hosszabb szakaszok állandó állapotú Világegyetem
Látható Világegyetem jelenleg Méret: 3 x 10 27 cm (ebből jön a fény) Kor alapján túl nagy 10-35 mp-ben 3 mm átmérő Fény csak 10-25 cm utat tudott megtenni
Gyors tágulási szakasz 10-35 és 10-33 mp-ig felfúvódás
A Föld története (az idők) Földtörté ne ti óra (millió é v) 66 340 184 600 Azoikum (ős kor) P rekambrium (hajnalkor) P aleozoikum (ókor) Mezozoikum (középkor) Kainozoikum (újkor) 3410 Beosztás egységei: idő (erathem) időszak (rendszer) kor (sorozat)
Földtörténeti óra
Azoikum (őskor, Archeozoikum) kb. 4600 és 4000 millió év között kialakul a Föld, mint önálló égitest Föld felszínén vékony réteg, amely még nem tekinthető kontinensnek Elsődleges légkör: H 2, CH 4 - tartalmú Korszak végén elkezd a földkéreg megszilárdulni
Hajnalkor (Prekambrium) 4000-590 millió évvel ezelőtt Részei (időszakok): Archaikum Proterozoikum
Archaikum I. 4000-2500 millió éve a Föld legősibb képződményei, kontinensei keletkeznek (Kanadai- és Fennoskandináviai pajzs) Heves vulkáni tevékenység A Föld útitársa lesz a Hold (kialakul) Másodlagos légkör: H 2 O, CO 2, N 2, SO 2 - reduktív
Archaikum II. Légkör változásai: 1. élet megjelenése 2. fotoszintézis 3. légzés megjelenése 4. eukarióta sejtek 5. ivaros szaporodás 6. soksejtűek 7. gerinchúr 8. edényes növények 9. melegvérű állatok 10. virágos növények 11. ember
Proterozoikum I. 2500-590 millió éve Földi légkör először éri a 0 o C-ot, jégtakaró megjelenése (2,4 milliárd éve) ősi tengervíz sótlan (sótartalom majd a szárazföldek kőzeteinek kémiai mállásából) 2 milliárd éve első vörös üledékek (oxidatív környezet megjelenése) 1,5 milliárd éve - első egysejtű állatok megjelenése
Proterozoikum II. ivaros szaporodás megjelenése létrejönnek az első kőolaj telepek 900 millió éve - második jégkorszak, soksejtű állatok és a mészváz megjelenése 800 millió éve - ízeltlábúak megjelenése 700 millió éve - Pasteur szint (0,01 O2 tartalom) állatvilág fejlődése rohamos lesz, (makroevolució)
Ókor (Paleozoikum) 590-250 millió éve Ebben az időszakban, mintegy 20000 m vastag rétegcsoport keletkezet Hat időszakra osszuk: kambrium, ordovicium, szilur, devon, karbon, perm
Kambrium 590-500 millió éve sekélytengeri kőzetek (konglomerátum, homokkő, agyagpala) képződnek nyugalmasabb időszak (vulkánok, stb.) állatvilág fejlődésnek indul, megjelennek a szilárd vázzal rendelkező tengeri állatok első gerinchúrosok megjelenése
Ordovicium 500-440 millió éve első valódi gerincesek megjelenése hazánk első életmaradványai végén nagy kipusztulás 1/10-es oxigén szint, tüdős halak kimásznak a szárazföldre (pocsolya lakók)
Szilur 440-410 millió éve tengerek előtörnek, sok sekélytengeri, meszes üledék végén nagy hegységképződés (permig tart) növények között az algák dominálnak első szárazföldi ősharasztok megjelenése végén újabb jégkorszak - pusztulás
Devon I. 410-360 millió éve név angol tartományról porcos halak (cápák) és csontos halak együtt első kétéltűek megjelennek rovarok fejlődnek szárazföldön, feltalálják a repülést növényvilág: zsurlók, harasztok ( páfrányok, halak kora )
Devon II. első magvas növények megjelenése növények elkezdik a szárazföldeket betelepíteni édesvízi halak megjelenése, páncélos halak fejlődésük csúcsán kőszéntelepek és olaj, földgáz telepek képződnek
Karbon I. 360-290 millió éve hüllők tüdővel lélegeznek repülő hüllők bogarak elterjednek Gondwana (Dél-Amerika, Afrika, Ausztrália, Antarktisz és India) elindul északnak, és felgyűri a Variszkuszi hegységrendszert
fa méretű harasztok - nagy kőszéntelepek képződése gyors süllyedés - nagy üledékes területek, lerakódott rétegek vtg. 6000 m is lehet, jelentős klíma változások (CO 2 szint változás miatt) megjelennek az első tűlevelű fák (tobzosok) ősfa rekonstruált képe - fenyők előfutára
Perm I. 290-250 millió éve elején a növény és állatcsaládok 30 %-a elpusztul (pl. tüskésbőrűek, lábasfejűek) kihalás oka: új földrészek létrejötte tengervíz sótartalma jelentősen csökken hüllők átveszik a hatalmat a kétéltűek felett
Perm II. kialakul a Pangea felgyűrődik az Ural-hegység igen élénk a vulkáni tevékenység A Pangea kialakulása a permben
Paleozoikum - növényvilág fejlődése az egyes növény csoportok fejlődése szaggatott vonalak a kapcsolatok oszlopok szélessége - egyes csoportok szélessége
A halak és a kétéltűek fejlődéstörténete
Középkor (mezozoikum) 250-66 millió éve Részei (időszakok): triász (250-210 millió év) jura (210-140 millió év) kréta (140-66 millió év)
Triász 250-210 millió éve Neve. Három osztatú (németországi üledékek alapján) megindul az alpi hegységképződés, nagy mészkő és dolomit felhalmozódás Németországban hatalmas kősó és gipsz telepek képződnek elterjednek a tengeri zöldalgák, kagylók, ammoniták
Pangea a triász kezdetén Triász alatt a Pangea változatlan marad
Néhány ma is élő növény a triász korszakból élő kövületek a növényvilágban triászban jelennek meg a nyitvatermők (Gingko-félék)
Triász kori őshüllők Jelentős őshüllők első igazi repülő hüllők a tengert meghódítják a halgyíkok
Pangea feldarabolódása a triász végén
Jura 210-140 millió éve tengervízben: barna moszatok és kovamoszatok (diatóma) sugárállatkák és az ammoniták itt érik el fejlődésük csúcsát meghódítják a szárazföldet a tüdős csigák
India leválása a Godwanáról Megindul a Pangea felbomlása, tengerek befolyása egyre erőteljesebb
Legnagyobb jura időszaki dinoszauruszok Hatalmas őshüllők élnek (a legnagyobbak a sekély vízben: 50 m hosszú, 100 tonnás - ezek növényevők ragadozó hüllők kisebbek (egyes hüllők, lehet, hogy melegvérűek voltak) Megjelennek a békák
Ősmadár Megjelenik az elő ősmadár: Archaeopteryx - jura korszakból, tollas és fogas volt Szárazföldön elsősorban nyitvatermők és páfrányok, időszak végén megjelennek a zárvatermők és a rovarbeporzás (koevolució?)
Kréta I. 140-66 millió éve neve: egy tengeri mészkőfajtáról kapta Hőmérséklet jelentősen csökken (nagy ingások) (Európában szubtrópusi) Növénytársulások: első igazi lombos erdők (fűz, tölgy, nyár), megjelennek a pázsitfüvek (rétek) Zárvatermők meghódítják a vizet Megjelennek a kígyók
Atlanti-óceán déli medencéjének kialakulása a kréta végén India sebesen sodródik észak felé, Bidló Európában A.: Földtan bauxit üledékek
Kréta II. Ekkor élnek a legnagyobb őshüllők, de az időszak végére kihalnak Megjelennek a valódi madarak Emlősök között apró cickányok (tojásevők) Legnagyobb ammoniták fordulnak elő (akár 2 m-es) Kréta végén jelentős kihalás (tengeri állatok 26 %), oka: légköri változás, időjárás hirtelen romlása, világméretű katasztrófák, kis bolygó becsapódása
Újkor (kainozoikum) 66 millió évtől Harmadidőszak (66-1,7 millió év Negyedidőszak (1,7 millió évtől) A Föld képe a mai állapothoz hasonló Kialakul a mai növénytakaró
Gerincesek fejlődése Kialakul a mai állatvilág, megjelenik az ember
Harmadidőszak 66-1,7 millió éve Részei (kor): Paleocén (66-55 millió év) Eocén (55-36 millió év) Oligocén (36-24 millió év) Miocén (24-5 millió év) Pliocén (5-1,7 millió év)
Paleocén 66-55 millió éve néhány dinoszaurusz él még emlősök 15 rendje ismert (majmok is) Megjelennek a denevérek
Eocén 55-36 millió éve numuliteszek néhány mm-től 12 cm-ig (egysejtűek) megszakad a kapcsolat Észak-Amerika és Európa között, Ausztrália elválik az Antarktisztől, ahol jegesedés lép fel Alpi-Kárpáti hegységképződés Borostyánkövek ebből az időből
Oligocén 36 és 24 millió éve Megjelenek plakton evő bálnák és az első ormányosok (elefántok) Elkülönülnek az széles (új világi) és a keskeny (óvilági) majmok eljegesedés - tengerszint csökken India összeütközik Ázsiával - Himalája
Miocén 24 és 5 millió éve Thetys tenger összezsugorodik, létrejön a Földközi-tenger Afrika nyomja Európát - felgyűrődik az Alpok Ausztrália elkülönül (állatvilág) Emberszabású majmok Szubtrópusi éghajlat
Pliocén 5 és 1,7 millió éve Utolsó tenger előrenyomulás (Pontusi-tenger) Észak és Dél-Amerika összenyomódik Nagy eljegesedés (3 millió éve) 2,1-2,4 millió éve Alpokban gleccserek Dél-Afrika - déli majmok 3 millió éve Homo habilis (ügyes ember) - eszközhasználat, hús evés
Észak-amerikai Nagy-medence klímájának és növényzetének változása
Negyedidőszak (kvarter) 1,7 millió évtől Részei (korok): Pleisztocén (1,7 millió és 10 ezer év között) Holocén (10 ezer évtől) Ember megjelenése Eljegesedés Anglia elszakad Európától
Pleisztocén tagolása Tagolása jégkorszakok alapján Würm Riss Mindel Günz Dunai / Bicher
A tengerszint változásai a Földközi tengeren
Európa klíma- és növényövei a würmben 1. jégkorszaki partvonalak 2 belföldi jégtakaró 3. sarki erdőhatár 4. fagyott tundra 5. lösztundra 6. cserje és erdőstundra 7. lösz-sztyepp 8. lösz, erdős sztyepp 9. lösz nélküli sztyepp 10. sark körüli erdő 11. vegyes lombhullató erdő 12. mediterrán vegetáció
Főemlősök fejlődése Főemlősök ekkor érik el csúcsukat Mai állatvilág kialakulása
Alsópleisztocén 1,7-0,72 millió éve többször erős eljegesedés gleccserek alakítják a Föld felszínét Sztyeppek és tundrák (hideget tűrő növények és állatok (Dryas-flóra)
Felsőpleisztocén 720 és 10 ezer éve Ismételt eljegesedések, amelyek hatására több faj kipusztul Megjelenik a Homo neanderthalensis, Homo erectus és a Homo sapiens Gerincek állatok között megjelenik az óriás növés
Holocén 10 ezer évtől a Föld sok vidékén műkődnek vulkánok folytatódik az óceáni medencék szétnyílása Homo sapiens elszaporodik és benépesíti a Földet
A késői jégkorszak és a holocén tagolódása
A nagyalföldi pleisztocén végi és holocén képződmények