A piacra jutás segítése



Hasonló dokumentumok
6. Helyi természeti és kultúrális erőforrások fenntartható, innovatív, értéknövelő használata

Dunaharaszti Város Önkormányzata

A VAS MEGYEI TURIZMUS SZÖVETSÉG TEVÉKENYSÉGE, TERVEI ÉS LEHETŐSÉGEI DR. KONDORA BÁLINT - ELNÖK

Vállalkozói kiállítás Kiállítói katalógus

Kistermelők, őstermelők lehetőségei, REL Berhida Szabadkai Andrea

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája

Vidékfejlesztési együttműködések a Kárpát-medencei határon túli magyarsággal. nemzeti stratégiai program

Az önkormányzatok katalizátor szerepe a fenntartható helyi gazdaság kialakításában

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. Az RFH csoport tagja

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról

Az Őriszentpéteri Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja. II. Stratégiai program

Cigánd Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Idegenforgalmi / vendéglátó és szálloda gyakorlati (külön) feladat (KF3)

BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET

DR. GÁL LAJOS. 1. A világ és Magyarország szőlőtermesztésének és borászatának trendjei, aktuális kérdései.

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése október 22-én (kedd) órai kezdettel rendkívüli ülést tart.

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM november 7.

3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI

Bevezetõ. 1. A Nyugat-Pannon Ökoklaszter, mint együttmûködési modell

ZALA MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA JAVASLATTEVŐ FÁZIS

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS

A kezdeményezések régiója

A REGIONÁLIS A OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI

Pannon Helyi Termék Klaszter:

ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI M I NISZTÉRIUM

Programelemek. Gyógyító Magyarország Egészségipari Program. Zöldgazdaság-fejlesztési Program. Vállalkozásfejlesztési Program

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető

Észak-Magyarországi Operatív Program. Akcióterv ( ) szeptember

Pannon Helyi Termék Klaszter:

53. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS Magyar Közgazdasági Társaság SZEPTEMBER 3-5. MISKOLCI EGYETEM

NEMZETI FEJLESZTÉS Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció

KŐSZEG INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat

Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája

ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013.

BÁCS-KISKUN MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

A rövid ellátási láncban (REL) rejlő lehetőségek

A Mecsek Völgység Hegyhát Egyesület havi online hírlapja

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

Püspökladány Város. Akcióterületi Terve (ATT) PÜSPÖKLADÁNY

Vidékfejlesztési menedzsment és marketing

Összegzés VAS MEGYEI KÖZGYŰLÉS ELNÖKE. Tájékoztató

Balaton-felvidéki Akciócsoport LEADER vidékfejlesztési közösség. Éltető Balaton-felvidék Helyi Fejlesztési Stratégia

Európai Kulturális Útvonalak

Induló klaszter projekt további tevékenységei, hosszútávú lehetıségek és tervek bemutatása. Lenkey Péter klasztermenedzser

A védjegy és a helyi termék védjegy

Magyar Turizmus Zrt. Marketingterv Budapest, október 28.

E L Ő T E R J E S Z T É S

Paktum Hírlevél. Tisztelt Olvasó! STRATÉGIAKÉSZÍTÉS ELÕTT

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP / FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010.

A TÁRSADALMILAG FELELŐS FOGYASZTÓI MAGATARTÁS JELLEMZŐINEK VIZSGÁLATA

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG

ÜZLETI ETIKAI DÍJ 2014.

Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA

A VIDÉKI TURIZMUS HELLYZETE MAGYARORSZÁGON Prof. Dr. Hanusz Árpád Egyetemi tanár

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója


E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének február 14-én tartandó ülésére

Tartalomjegyzék. Vezetői összefoglaló. Módszertani feltáró tanulmány. Környezet- és szituációelemzés. Koncepció. Operatív terv.

MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA KERESKEDŐ

Vértes-Gerecse Közösség Helyi Vidékfejlesztési Stratégia LEADER jogcímek felülvizsgálata

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

REG-NET partner térkép

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

ELŐTERJESZTÉS. Kakucs Község Önkormányzata Képviselő-testületének március 24-ei ülésére

MANO hírlevél KLASZTEREK ÉS NANOTECHNOLÓGIA/ANYAGTUDOMÁNY JELENTŐSÉGE AZ ÚJ SZÉCHENYI TERVBEN

Irány Pécs! A pécsi TDM szervezet fejlesztése Fejlesztési Program

Magyar Piac Szövetkezet. Konrád Istvánné

Szakmai beszámoló 2011

Sághegy Leader Egyesület A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia évi felülvizsgálata

Gönc Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

C i v i l H í r a d ó - H í r l e v é l -

Algyő Nagyközség. Integrált Településfejlesztési Stratégiája

MARCALI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

Helyi terv Berettyóújfalu és környékének helyi élelmiszer ellátási hálózatának fejlesztésére Berettyóújfalu története:

TÁMOP /1/A projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/

TISZADOB NAGYKÖZSÉG TÁJHASZNOSÍTÁSI KONFLIKTUSAINAK ELEMZÉSE TERÜLETRENDEZÉSI TERV ALAPJÁN

Váry Éva DAOP DARFÜ Nonprofit Kft.

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány

Az agrárgazdaság foglalkoztatási potenciálja

Sümeg város integrált településfejlesztési stratégiája

MARKETINGTERVEZÉS. Készítette: a Regionális Humán Innováció Nonprofit Kft. megbízásából: Dr. Karaszi Andrea- Horváth Olga Szombathely, 2011.

Észak-alföldi Termál Klaszter Egyesület

A NYÍREGYHÁZI CIVIL FÓRUM STRATÉGIÁJA

HVS. 1.4 A HVS felülvizsgálat során alkalmazott nyilvánossági intézkedések, résztvevők

A nyomon követhetőség fogyasztói megítélése az élelmiszeriparban

A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN

LEADER HACS HÍRLEVÉL november

Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

Helyi termékek és szolgáltatások a turizmusban - Helyi termék mintaprogram a Dél-Dunántúlon

Nemzeti dunai vízi közlekedési akcióterv

Országos jelentőségű, kiemelt projektjeink

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG MÁRCIUS

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) Fax: (06-92)

HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TÉRSÉGEK FELZÁRKÓZTATÁSÁNAK TERVEZETT ESZKÖZEI

Átírás:

A piacra jutás segítése A Humán Innováció Nonprofit Kft. megbízásából Készítette: Inzsöl Renáta Szombathely 2011

Hogyan segítsük termékeink piacra jutását? A Pannon Helyi Termék Nonprofit Kft. tapasztalatai Rövid bemutatkozás A Pannon Helyi Termék Klasztert 1 2005 őszén hozta létre 16 szervezet (népművészeti egyesületek, falusi turizmus szövetségek, vidékfejlesztési civil szervezetek, önkormányzatok, önkormányzati társulások) közel egy éves előkészítő munkát követően. Mára már több, mint 40 tagunk van: hagyományos élelmiszer előállítók, mezőgazdasági termelők, kézművesek. Alapvető célunk a Nyugat-Magyarországon fellelhető és előállítható mezőgazdasági és kézműipari termékek összegyűjtése, fejlesztése, hatékonyabb előállításuk ösztönzése, egységes arculatú megjelenítése, piacra jutásuk segítése. A klaszter együttműködési megállapodás aláírásával jött létre, mely szabályozza a célokat, feladatokat, tagságot, a menedzsment feladatait, a működési alapelveket. A szociális foglalkoztatók által előállított termékek több szempontból is hasonlítanak a helyi termékekhez. Ezek a termékek kis szériában előállított, eltérő minőségű, egyedi termékek. Nincsenek előre kiépített értékesítési csatornák, sok esetben szükséges a csomagolásfejlesztés. A mennyiségi korlátok miatt a termékek nehezen tudnak bejutni a kiskereskedelmi forgalomba, értékesítési láncok üzleteibe. A szociális foglalkoztatók értékesítési lehetőségeit növelheti a hálózatba szerveződés. Fontos, hogy a hálózat tagjai elkötelezettek legyenek a közös célok mellett. Elengedhetetlen a fejlesztési szándék megléte, illetve az együttműködési hajlandóság. Ezek nem tömegcikkek, ezért az értékesítés során nem lehet egyetlen értékesítési vezérfonalat kijelölni. A megjelenés során a magas minőségre kell helyezni a hangsúlyt. A hálózatba szerveződés segíti a hatékonyabb piaci megjelenést. Az egységes csomagolás még inkább tudatosíthatja a hálózatba tartozás érzését mind a vevők, mind az előállítók számára. Fontos a közös védjegy, arculat kialakítása. Ebben az esetben azonban nem termékvédjegyben kell gondolkodni, hanem egy közös üzenetet kell megfogalmazni: Pl. A termékek megvásárlásával Ön a hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatását támogatja. Cserébe mi minőséget adunk. 1 Klaszter: Jelentése: HÁLÓZAT. A szereplők közötti ésszerű, kölcsönös előnyökön nyugvó együttműködés gondolatát jelenti. A cégek azért működnek szívesen klaszterszerű környezetben, mert előnyökhöz jutnak kihasználva az erős helyi kapcsolatokat, a kapcsolatokat a saját iparáguk más piaci szereplőivel, így megnövelik az adott régió ipari sűrűségét, a klaszter erejét és maga a klaszter koncepció nagyobb nyilvánosságot kap helyi és regionális szinten. 1

De emellett ezek a termékek magas minőséget képviselnek, kis szériában készülnek. A védjegy kialakításánál alapul vehetjük a Nyugat-Európában már működő fair trade rendszereket. Fair trade, vagy másként méltányos kereskedelem: a nemzetközi árucsere szokásos felfogásától eltérő megközelítés. Kereskedelmi partnerséget jelent, amely a hátrányos helyzetű termelők számára hivatott a fenntartható fejlődést előmozdítani elsősorban jobb kereskedelmi feltételek biztosításával, valamint szemléletformáló kampányokkal. A méltányos kereskedelem a kezdetektől fogva egyfajta jótékonysági kezdeményezés: a rövidtávú kereskedelmi érdeken túllépve a szegény országok kistermelőinek és rajtuk keresztül a helyi közösségeknek igyekszik segíteni. A pszichológiai haszna a jótékonysággal összevetve számottevő. A legszegényebb országok kistermelői érezhetik, hogy munkájukra, termékükre szükség van. A termékeik fogyasztói átlagosan 30-50%-kal többet fizetnek a termékekért, de ezért általában az átlagosnál jobb minőségű termékhez jutnak, és tudják, hogy a többletkiadás társadalmi célokat szolgál. A környezetvédelmi elvárások is egyre fontosabbak a fair trade-ben, a környezeti érdekeket és értékeket is méltányolják. Tehát fontos, hogy az az üzenet, amellyel fogyasztóinkat meg kívánjuk célozni a vevők szociális érzékenységére építsen. A vevőben tudatosítani kell, hogy ha ilyen árut vásárol, akkor helyi termék minőséget kap. Jelen projekt keretében elkezdődött egy piaci alapú termékfejlesztés, amely egyben minőségi fejlesztést is jelent. Ezt a folyamatot nem szabad leállítani. Belső minőségi rendszer kialakítása szükséges. Az elvárásokat a hálózat tagjainak kell meghatározni. Ez alapján az egyes intézmények minőségi tanúsítvány szerint működhetnek. Értékesítési irányok A következőkben a Pannon Helyi Termék Klaszter már bevált gyakorlatait mutatjuk be, amely talán segítség lehet a szervezeteknek. A közös értékesítés kiemelt irányai lehetnek a szociális helyi termék védjegyes dobozkák. A társadalmi felelősségvállalás jegyében a szociális foglalkoztatókhoz területileg közel működő cégek és önkormányzatok meggyőzése szükséges, hogy ajándékozásaik során e termékeket részesítsék előnyben. Nagy sikert arat minden évben a közös karácsonyi értékesítési akciónk. Termelőink termékeiből összeválogatott díszdobozos ajándékcsomagokat kínálunk elsősorban a céges vásárlóknak. Egyre nagyobb elkötelezettség figyelhető meg a cégvezetők körében a valóban értékes ajándékok iránt. A dobozokat a Savaria Rehab-Team Nonprofit Kft. készíti. A hölgyek és az urak igényeinek megfelelő eltérő tartalmú ajándékcsomagokat állítunk össze. Igény mutatkozik arra is, hogy a termékek repülőgépen is szállíthatóak legyenek (nem törékeny termékek). Egységes papírtáskákat és szórólapokat készíttettünk. 2

Megyeszékhelyeken helyi termék boltok megnyitása: A boltok teret adhatnak a hálózatba szerveződött foglalkoztatók termékeinek értékesítéséhez. Nemcsak az adott megyében működő intézmények termékei jelenhetnének itt meg, hanem az egész országból érkezhetnének a portékák. A fogyasztó tisztában lenne azzal, hogy ha betér egy ilyen üzletbe, akkor ott egy megszokott minőséggel találkozhat. A hálózati termékek természetesen kiegészülnének az adott térségre, tájegységre jellemző egyéb helyi termékekkel. Jelenleg a Pannon Helyi Termék Klaszter célja a megyei önkormányzat tulajdonában álló épületrész hasznosításával egy olyan területi központ létrehozása és fenntartható működtetése, amely a megyében (és a régióban) található helyi értékek (termékek) népszerűsítését-, valamint az ezekre épülő térség- és gazdaságfejlesztési folyamatok elindítását helyezi középpontba. Mindezzel együtt cél a közösségi erőforrások mobilizálása, egy hálózat-alapú fejlesztési modell kialakítása, amelyben a hosszútávra szóló fejlesztési folyamatok hátterében célirányos, közös célok mentén szerveződő fejlesztési partnerségek állnak. A létrehozandó központ által tükrözött fejlesztési logika a helyi érték helyi ember helyi megoldások egységére épül, és lényegi eleme a fenntartható életmód hangsúlyozása (népszerűsítése), és a kialakított funkciók révén a fenntarthatóságot középpontba helyező komplex fejlesztési akciók elindítása. Helyi termék- bolt és gasztronómiai bemutató központ: a megyében előállított helyi termékek megismerését és megvásárlását teszi lehetővé. Az értékesítés mellett a létrehozandó interaktív tér időszakosan bemutathatóvá tenne kézműves mesterségeket, hagyományos élelmiszer-előállítási technológiákat. Egyedileg, a saját térségben történő értékesítés: Az első lépés lehet a saját szükségletek kielégítése. Fontos a hálózat tagjai közötti csere, vagy értékesítés. Az intézmények egymás termékeinek legfőbb felvevőpiacai lehetnek. Ezután következhet az értékesítés a saját településen, a kistérségben, illetve a megyében. Szokásos értékesítési csatornákat is igénybe kell venni: értékesítés turisztikai központokban, ajándékboltokban, stb. Az önálló értékesítés szakmai hátteréhez a hálózat tud módszertani segítséget nyújtani. 3

Számos, az értékesítésben közreműködő szervezettel állunk kapcsolatban. Azok a szereplők tartoznak ebbe a körbe, amelyek a fogyasztói oldalhoz állnak közelebb, és elsősorban a helyi termékek piacra juttatásában van velük érdek-közösség. Vállalkozások és nonprofit szervezetek egyaránt találhatók közöttük (pl. falusi turizmus szövetségek Vas és Zala megyében, Pannon Termál Klaszter). Kiemelt szerep jut a gasztro-turizmusban tevékenykedő vállalkozásoknak, szervezeteknek a Klaszter életében. Fontos célcsoportot jelentenek a helyi termékek számára a régióba érkező turisták. Ezért törekszünk szélesíteni tagságunkat vendéglátóhelyek, utazási irodák, szálláshelyek irányában is (pl. Csicsergő Szabadidőközpont Nova, Iseum Tours, Hotel Venus és Aphrodité Zalakaros). Nagy hangsúlyt helyezünk arra, hogy termékeink közvetlenül elérhetőek legyenek. Ezért frekventált vendéglátóhelyeken helyi termék polcokat helyezünk ki, amelyek nemcsak bemutatóként szolgálnak, de vásárlási lehetőséget is biztosítanak. Közösségi alapú direkt értékesítő hálózat: Önkéntesek toborzása, akik elkötelezettek a termékek köztudatba történő bevezetése iránt. Elszármazottak felkutatása, akik az ő térségükben tudják népszerűsíteni a termékeket. Fontos lenne bejutni a fővárosi piacokra, illetve az egyre több helyen szerveződő helyi piacokra is. Ahhoz, hogy az egyes szervezetek ne egymás gátjai, hanem éppen egymás segítői lehessenek, fontos a tevékenységek folyamatos összehangolása. A fejlesztéseket, a mennyiségeket és természetesen a minőséget össze kell vetni a célpiacok igényeivel. Ehhez szervezett piaci fellépés szükséges. Készítette: Inzsöl Renáta Pannon Helyi Termék Nonprofit Kft. 4