EURÓPAI UNIÓS ISMERETEK

EURÓPAI UNIÓS ISMERETEK Forrás: Intézmény: EKF Tanegység: Európai Uniós ismeretek Előadó: Szegedi Krisztina Frissítve: 2006. december TARTALOMJEGYZÉK TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS 4 Integráció szintjei 4 1952 Montánunió= ESZAK (Európai Szén-és Acél Közösség) 5 1957. márc. 25. Róma Két szerződést írtak alá, még mindig az előbbi 6 ország: 5 1992 Maastrichti szerződés 6 AZ EU INTÉZMÉNYRENDSZERE 7 NAGYOBB INTÉZMÉNYEK 7 1, Miniszterek Tanácsa/Tanács: legfőbb döntéshozó szerv 7 2, Európai Tanács: Az EU csúcsszervezete 7 3, Európai Parlament 8 4, Európai Bizottság: Az EU kormánya, felügyelő, végrehajtó, ellenőrző szerv 8 5, Európai Bíróság: jogi ellenőrző testületként működik 8 6, Számvevőszék 9 7, Ombudsman 9 KISEBB INTÉZMÉNYEK 9 8, Gazdasági és Szociális Bizottság 9 9, Régió Bizottsága 9 10, Európai Beruházási Bank 10 11, Európai Központi Bank (ECB) 10 12, Európai Konvent = Alkotmányozó Nemzetgyűlés 10 13, Europol: Interpol mintájára létrejött szervezet 10 DÖNTÉSHOZATALI RENDSZER, HÁROMPILLÉRES SZERKEZET 11 Eljárások 11 1, Tárgyalásos/konzultációs eljárás 11 2, Együttműködéses/kooperációs eljárás 11 3, Együttes döntéshozatal 12 4, Egyetértési eljárás 12 Az EU hárompilléres szerkezete 13 1. pillér: Európai Közösség = EGK + Euratom + Montánunió 13 2. pillér: Közös kül- és biztonságpolitika (CFSP) 13 3. pillér: Bel- és Igazságügyi Együttműködés (JHA) 13 JOGFORRÁSOK, VERSENYJOG 14 Jogforrások 14 1

1, Elsődleges jogforrások 14 2, Másodlagos jogforrások 14 3, Egyéb jogforrások 14 Versenyjog 15 1, Kartelltilalom 15 2, Gazdasági erőfölénnyel való visszaélés 15 3, Vállalati egyesülések tilalma 16 4, Állami támogatások szabályozása 16 AZ EU NÉGY ALAPSZABADSÁGA 17 1, Áruk áramlása 17 2, Szolgáltatások áramlása 18 3, Tőke szabad áramlása 18 4, Munkaerő/személyek szabad áramlása 18 Vállalatok letelepedése 19 GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ, EURO BEVEZETÉSE, KÖZÖS KÖLTSÉGVETÉS 20 ECU 20 ERM 20 EMCF 20 1989 Gazdasági és Monetáris Unió létrejötte (EMU) 21 Konvergencia kritériumok 21 Szabályok az euro bevezetésekor 21 Az EU költségvetése 22 Költségvetési kritériumok 22 Költségvetési bevételek 22 Költségvetési kiadások 22 AZ EU REGIONÁLIS POLITIKÁJA 23 1957 Római Szerződés 23 1973 Első bővítés első problémák a regionális politikában 23 1988 reform 23 A regionális politika alapelvei 23 NUTS rendszer 24 Pénzügyi források a regionális politikában 24 1, Kohéziós Alap 24 2, Közösségi Kezdeményezések 24 2

3, Strukturális Alapok 24 KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA (CAP) 27 Alapelvei 27 Története 27 Piacszabályozó eszközök 28 Intervenció/ felvásárlás 28 Exporttámogatás 28 Exportvám 28 Importlefölözés 28 Termelési támogatások 28 Feldolgozás támogatása 28 Közvetlen termelői kifizetések 28 Önszabályozás ösztönzése 29 Közvetlen termeléskorlátozó intézkedések 29 Közvetett termeléskorlátozó intézkedések: pl. kötelező ugaroltatás 29 Horizontális szabályozó eszközök/ szabályozás 29 MAGYARORSZÁG ÉS AZ EU KAPCSOLATA 30 Az EU és Magyarország kapcsolatának fejlődése 30 Hogy történik egy ország felvétele? 31 Előcsatlakozási Alapok 31 Közös jellemzők 31 1, PHARE 32 2, ISPA 32 3, SAPARD 32 Bővítés előnyei az EU-nak 33 Politikai okok 33 Gazdasági okok 33 Előnyök Magyarország szempontjából 33 Politikai okok 33 Szociális okok 33 Gazdasági okok 33 Régiók problémái Magyarországon 33 Mezőgazdaság helyzete Magyarországon 34 Mentességek 34 Egyéb mentesség 34 Munkavállalás az EU-ban 35 Környezetvédelem 35 3

Történeti áttekintés Integráció: Több nemzetgazdaság makro-mikro összefoglalása Integráció szintjei 1, Preferenciális vámövezet: A résztvevő országok egymásnak vám és egyéb kedvezményeket nyújtanak 2, Szabadkereskedelmi terület: Övezeten belül nincsenek vámok, kifelé pedig mindenki önálló vámpolitikát alkalmaz 3, Vámunió: Már kifelé is közös külső vámot alkalmaznak 4, Közös piac: Nemcsak a termék szabad áramlása valósul meg, hanem a munkaerőé, szolgáltatásé és tőkéjé is 5, Gazdasági unió: Itt a tagországok összehangolják és egyesítik a nemzeti gazdaságpolitikájukat 1923 Pán-Európai Unió: székhelye Bécs; Coudenhave-Kalergi vezetésével Céljai: - pártok felettiség - tömegmozgalmi működés - európai identitás megteremtése - határok képletessé tétele 1925 Wilhelm Heile német nemzetiségű; Európai Egyetértés Szervezete II. vh. alatt megszűnt Célja: enyhítse a Németországot ért sérelmeket 1949 Londonban létrejön az Európai Tanács 10 ország hozta létre, ma már több mint 110 ország tagja Székhelye: Strassbourg Fő céljai: - demokrácia - jogállamiság - kultúra támogatása - emberi jogok védelme Fontosabb szervei: Miniszteri Bizottság, Parlamenti Közgyűlés, Titkárság, Emberi Jogok Európai Bírósága 1948 Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet (OEEC) Kettős céllal jön létre: - felügyelni a Marshall-segély elosztását - ösztönözni az európai kereskedelmi kapcsolatok fejlődését (OECD 1961-ben erre alakul át) 1949 A keleti blokkban létrejön a KGST 1949 Két katonai blokk: - NATO Nyugati - Varsói szerződés Keleti 4

Schumann javaslatának politikai okai: - nem akarták szem elől téveszteni a német ipari fejlődést - közelíteni akarta a két országot egymáshoz (franciák és németek) - egyszerre volt jelen az acél-és szénhiány 1952 Montánunió= ESZAK (Európai Szén-és Acél Közösség) 6 ország részvételével jön létre: Belgium, Hollandia, Luxemburg, Franciaország, Olaszország, NSZK Tartalmazza: - a tagok vállalták, hogy egymás között megszüntetik a vámokat és mennyiségi korlátozásokat a szénre, vasra - szabályozzák az állami támogatást - közösen ellenőrzik a termelést és kereskedelmet - 50 évre írták alá 1955 Külügyminiszteri találkozó Messina Spanyolokat felkérték, hogy dolgozzanak ki egy gazdasági integrációs tervet 1957. márc. 25. Róma Két szerződést írtak alá, még mindig az előbbi 6 ország: - Európai Gazdasági Közösség (EGK) - Európai Atomenergia Közösség (Euratom) EGK fő céljai: - Vámunióra épülő közös piac kialakítása - Közös mezőgazdasági és kereskedelmi piac kialakítása - Tisztességes verseny biztosítása - Életszínvonal emelés és szociális alap létrehozása - Európai Beruházási Bank kialakítása - Jogharmonizáció, jogközelítés Euratom céljai: - Közös beruházás - Közös nukleáris oktatás - Hasadóanyag közös beszerzése, elosztása, ellenőrzése - Együttműködni a nemzetközi atomenergia ügynökséggel 1967 EK létrejötte (Európai Közösség) ESZAK, EGK és Euratom egyesítéséből 1973 Első bővítés: Nagy-Britannia, Írország, Dánia 1981 További bővítés: Spanyolország, Portugália 1995 Újabb bővítés: Ausztria, Finnország, Svédország 2004 Újabb belépők: Lettország, Észtország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Málta, Ciprus, Litvánia 1986 Luxemburg: létrejön az Egységes Európai Okmány (EEO) Alapszerződés módosításokat foglal magába: - Egységes belső piac megvalósítása - Közösségi politikák számának növelése - Közösségi jogalkotás erősítése - Intézményi átalakítások 5

1992 Maastrichti szerződés Ekkor jön létre az EU és a hárompilléres rendszere: - Európai Közösség (EK) - Közös kül és biztonságpolitika (CFSP) - Bel és igazságügyi együttműködés (JHA) EU jelképei: zászló, Beethoven himnusz Ekkortól alkalmazzák a szubszidiaritás elvét: minden feladatot, problémát a lehető legalacsonyabb illetékes szinten kell, a legalacsonyabb pénzügyi forrásból megoldani Összefoglalták az addigi teljes EU-s joganyagot Közösségi Vívmányok néven = Aquis Aki be akar lépni az EU-ba, az köteles átvenni a joganyagát. - Közös európai valutát - Konvergencia kritériumokat hoztak létre - Gazdasági és pénzügyi uniót hoztak létre, és a politikai unió a hosszútávú cél 1997 Amszterdami szerződés A kettőség jegyében zajlott: - EU bővítése - EU mélyítése Eredménye lett egy dokumentum: Agenda 2000 2001-2006 közötti teendőket foglalja magába. Pontjai: - EU megerősítése - Intézményi reform - Finanszírozási átalakítások - Bővítéssel kapcsolatos lépések 2000 Nizzai szerződés - Intézményi átalakítások - Ekkor döntötték el, hogy egyénileg bírálják el a felvételi jelentkezőket - 2004-ben EU parlamenti választásokon vegyenek részt az új országok Pl. 2009-től max. 700 képviselő és 70-es EU-s listáról legyen 2001. jún. Göteborg Románia, Bulgária, Törökország biztos nem kerül be 2004-ben Itt fogadták el a bővítés menetrendjét 2001. dec. Lacken 2002 végéig be kell fejezni az új tagokkal a csatlakozást 2003-ben fel kell állítani a Konventet 2002 Koppenhága Csatlakozások lezárása 2003. ápr. Athén Csatlakozási szerződés aláírása 2004. máj. 1. Teljes körű tagság kezdete 6

Az EU intézményrendszere NAGYOBB INTÉZMÉNYEK 1, Miniszterek Tanácsa/Tanács: legfőbb döntéshozó szerv - Feladatai: - kidolgozza a közösségi törvényeket - a Parlamenttel minden évben dönt a következő évi költségvetésről - képviseli a tagállamok érdekeit - részt vesz a kormányközi együttműködésben - Székhelye: Brüsszel - Mindig az aktuális miniszterek vesznek részt rajta - Évente 2-4 alkalommal üléseznek, kivéve 3 szintet ezek havonta 1. Pénzügyminiszterek Tanácsa = ECOFIN 2. külügyminiszterek = Általános Ügyek Tanácsa 3. agrárminiszterek - A miniszterek szavazati súlyozottak, 25 miniszter szavazata 321 pontot ér, a magyar miniszteré 12 pont Döntés: minősített többségi döntés: 321 pontból 232-nek kell igennel szavazni; a 232 pontnak a tagállamok 2/3-ból kell kikerülni Más döntési formák: Egyszerű többség/szótöbbség: eljárási kérdésekben alkalmazzák; 13 miniszternek kell igennel dönteni (fele + 1) Egyhangú szavazás: mindenkinek el kell fogadni, legfontosabb kérdésekben alkalmazzák, pl. bővítés - Munkáját segíti: Állandó Képviselők Bizottsága (COREPER) - Tagállamok nagyköveteiből és helyetteseikből áll - Hetente találkoznak (szorosabb a kapcsolat, mint a miniszterek között) - Feladatuk: a Tanács munkájának előkészítése = döntés-előkészítés (sokszor ők maguk már döntenek is) 2, Európai Tanács: Az EU csúcsszervezete - Székhelye: Brüsszel - Tagjai állam és kormányfők Félévente találkoznak (minimum) Jogszabályt nem alkothatnak - Feladatuk: - Stratégiai kérdésekben dönteni - Tagállamok közötti nézeteltéréseket kezelni - Egy szinten a két tanács (Miniszterek Tanácsa és Európai Tanács) összekapcsolódik: Soros Tanács minden félévben más-más kormányfő a soros elnök; amelyik államfő a soros elnök, az a soros elnök a Miniszterek Tanácsában is Mindig a soros elnök hívja össze a tanácsüléseket, ő határozza meg a napirendi pontokat is 7

3, Európai Parlament - 732 képviselő foglal helyet benne, Magyarországról 24 - Székhelye: Strassbourg; Titkárság: Luxemburg 12 plenáris ülés van évente kb. havonta üléseznek 5 évre népszavazással választják a képviselőket Minden hivatalos EU-s nyelven folynak az előadások Nem nemzetiség, hanem politikai pártok szerint helyezkednek el Minden tagországban működnek parlamenti irodák - Feladatai: - Törvényhozás - Költségvetés megszavazása a Tanáccsal - 2/3-os többséggel a Bizottságot feloszlathatja - Hatásköre: négyféle 1. egyszerű konzultáció: szabad véleménynyilvánítás a képviselők részéről 2. együttműködés: véleményt nyilvánít, együttműködik a Tanáccsal 3. együtt döntés/együttes döntés: a Tanács és a Parlament közösen dönt 4. jóváírás: a Parlament aláírása (nemzetközi szerződéseknél, bővítésnél) 4, Európai Bizottság: Az EU kormánya, felügyelő, végrehajtó, ellenőrző szerv - Székhelye: Brüsszel - 25 tagú (Magyarországon 1 tag, jelenleg Kovács László) - Feladatai: - Eljárást indíthat bármely tagország ellen, ha az ország EU-s rendelkezést szeg meg - Képviseli az EU-t nemzetközi tárgyalásokon - A kormányok delegálják a tagokat 5 éves időtartamra 5, Európai Bíróság: jogi ellenőrző testületként működik - Székhelye: Luxemburg - Tagjai: 25 bíró, 8 főügyész 6 évre választják őket - Feladata: EU-s jog alkalmazása, értelmezése Csak EU-s joggal foglalkozik, a nemzetibe nem szól bele - Illetékes: - Ha két tagállam között - Ha az EU és egy tagállam között - Ha az EU és egy EU-s intézmény között - Ha az EU és egy magánszemély között van jogvita - Munkáját segíti az Elsőfokú Bíróság Kártérítési és kamatügyekkel, munkaügyi perekkel foglalkozik Itt még fel lehet lebbezni, de a nagy EU-s bíróság döntései ellen már nem 8

6, Számvevőszék - Székhelye: Luxemburg - Tagjai: 25 fő Miniszterek Tanácsa nevezi ki őket 6 évre - Feladatai: - Ellenőrzi, hogy a költségvetési szabályoknak és céloknak megfelelően használjáke fel az EU-s pénzforrásokat - Ellenőrzi az EU összes bevételét és kiadását, amelyről minden évben jelentést készít, amit benyújt a Tanácsnak és a Parlamentnek ( ez alapján szavazzák meg a következő évi költségvetést) - Pénzügyi tanácsadás 7, Ombudsman - Székhelye: Strassbourg - 5 évre nevezik ki - Feladata: meghallgatni és kivizsgálni az EU-s szabálytalanságokra érkező panaszokat - Nem foglalkozhat: - Olyan ügyekkel, amelyekben jogerős bírósági ítélet született - Önkormányzatok ügyeivel panasz jogos megegyezést javasol a tagok között sikerül nem jogos nem sikerül ajánlást fogalmaz meg (saját vélemény) elfogadják nem fogadják el Az Európai Parlamenthez küldi KISEBB INTÉZMÉNYEK 8, Gazdasági és Szociális Bizottság 9, Régió Bizottsága - Székhelyük: Brüsszel - Tanácsadó, konzultatív szervek - 344 tagúak, Magyarországról 12-12 tag - 4 évre választják a tagokat, tagállamok küldik őket - Különbségek: - A Gazdasági és Szociális Bizottság 3 részből áll: munkaadók, munkavállalók, ágazati szektorok képviselői gazdasági + szociális ügyekkel foglalkoznak 9

10, Európai Beruházási Bank - Székhelye: Luxemburg - Alaptőkéjét a tagállamok adják össze gazdasági súlyuk szerint - Feladata: - Kedvezmények hitelekkel segítse az elmaradott régiókat - Tőkeberuházásokat támogasson 11, Európai Központi Bank (ECB) - ECB + összes jegybank = Központi Bankok Európai Rendszere (ESCB) - Az ECB független bank - Részesedés az ECB-ből függ: lakosság számától; 1 főre jutó GDP-től - Fő szervei: - 6 tagú igazgatóság: végrehajtásért felel - Kormányzótanács: igazgatóság tagjai + eurot használó országok jegybank elnökei a tagok - Általános Tanács: 25 jegybankelnök + ECB elnöke és alelnöke Feladata: koordinálja a monetáris politikát az eurot használó és nem használó országok között 12, Európai Konvent = Alkotmányozó Nemzetgyűlés - 2002-ben jött létre - Célja: Az EU alkotmányának kidolgozása Ez 2003-ban megtörtént tagországokban elfogadás népszavazással vagy a parlament által Franciaország + Dánia nem fogadták el alkotmány módosítása az új cél - 105 tagú, összetétele: - tagállamok és tagjelöltek küldöttei (Románia, Bulgária, Törökország), 2-2 parlamenti képviselő - EU Parlament: 16 fő - Bizottság: 2 fő - 1 elnök és 2 alelnök 13, Europol: Interpol mintájára létrejött szervezet - Székhelye: Prága - Nemzetek feletti testületként működik - 1995 óta létezik - Célja: javítsa az együttműködést és a hatékonyságot a nemzetközi bűnmegelőzésben és bűnüldözésben - Feladata: - Információk begyűjtése, cseréje, elemzése - Együttműködés a nemzeti hatóságokkal - (kezdetben kábítószerek, ma már a terrorizmus is a feladatkörbe tartozik) - Adatbázisa: szigorúan védett számítógépes adatbázisa bűnözők és bűncselekményeik adatait tartalmazza Nyitott munkadossziék jobban hozzáférhetőek, az áldozatok és hozzátartozók adatait tartalmazza 10

Döntéshozatali rendszer, hárompilléres szerkezet Döntéshozatali rendszer = hogyan születik egy döntés? Eljárások 1, Tárgyalásos/konzultációs eljárás - A javaslatot mindig a Bizottság terjeszti elő a Miniszterek tanácsának - A Tanács kikéri a Parlament véleményét, a Gazdasági- és Szociális Bizottságét és a Régió Bizottságáét is Ha szükséges, a Bizottság módosít a javaslaton Ismét a Tanácshoz kerül, aki vagy elfogadja, vagy elutasítja a javaslatot - Jellemző: vízumpolitikánál, menedékjog megadásánál, állami támogatások szabályozásánál Biz. javaslata Miniszt. Tanácsa Véleményt kér a Parlamenttől, nem kell módosítani Tanács elfogadja Gazdasági-és Szociális Bizottságtól, módosítani kell Régió Bizottságától 2, Együttműködéses/kooperációs eljárás - A folyamat ugyanaz, mint az előző, csak tovább bővül - A Tanácsnak el kell fogadnia a javaslatot Az ügy a Parlament elé kerül: 3 hónapja van és ezután 3 lehetősége, hogy elfogadja, módosítja, vagy elutasítja-e a javaslatot Elfogadja: visszaküldi a Tanácsnak ők fogadják el Elutasítja: a javaslat megbukott, nincs változtatás Módosítás: a Bizottság átdolgozza (2. módosítás) Tanácshoz megy, akinek 3 hónapja van a végső döntéshez - Legtöbb esetben ezt a módszert alkalmazzák Biz. javaslata Miniszt. Tanácsa Parlament és Bizottságok véleménye nem kell módosítani Tanács elfogadja módosítani kell Kötelező elfogadni Parlament (3 hó) elutasít: megbukott javaslat módosít Bizottság Tanács (3 hó) elfogad/elutasít elfogad Tanács elfogad 11

3, Együttes döntéshozatal - Az eleje ugyanaz, mint az előző kettőnél a Parlamentig Elutasítás: a Bizottság felülvizsgálja, módosítja a javaslatot elküldi a Tanácsnak, végső döntést ő hozza - Elfogadás: nincs probléma - Elutasítás: a Tanács és a Parlament egyeztető eljárásba kezd, aminél 50-50%- os képviselettel vannak jelen a tagok 6 hét áll rendelkezésre egyeztetni elfogadás/elutasítás mindkét esetben el kell fogadnia a döntést a Parlamentnek és a Tanácsnak külön-külön Elfogadásnál és módosításnál nincsen semmi extra - Alkalmazzák: oktatás, kultúrpolitika, egészségügy, fogyasztóvédelem, környezetvédelem, közlekedéspolitika, kutatás-fejlesztés Biz. javaslata Miniszt. Tanácsa Parlament és Bizottságok véleménye nem kell módosítani Tanács elfogadja módosítani kell Kötelező elfogadni Parlament (3 hó) elutasít Bizottság: módosítás Tanács elfogad módosít elutasít elfogad Tanács és Parlament egyeztet (6 hét) elfogad elutasít 4, Egyetértési eljárás - Folyamat eleje ugyanaz a Parlamentig - A Parlament hozza meg a végső döntést a Tanácsnak ezzel egyet kell értenie, akár elfogadás, akár elutasítás - Alkalmazzák: nemzetközi szerződéshez való csatlakozáskor, bővítéskor 12

Az EU hárompilléres szerkezete 1. pillér: Európai Közösség = EGK + Euratom + Montánunió - Hatásköre: - közös politikák működtetése - közös tevékenységek kialakítása - gazdasági és pénzügyi unió működtetése - 4 alapszabadság áramlásának megvalósítása (áru, szolgáltatás, munkaerő, tőke) - Munkájában 3 szerv segíti: Parlament, Bizottság, Bíróság - Minősített többségi döntés a meghatározó 2. pillér: Közös kül- és biztonságpolitika (CFSP) - Hága, 1969-ben merült fel először az ötlete - Davignon francia külügyminiszter javaslatára létrejött az Európai Politikai Együttműködés (EPC) - 20 évig működött - politikai tárgyalások történtek - 1954-ben létrejött a Ny-Európai Unió (WEU) - Védelmi-biztonsági szervezete volt az Uniónak - Ma is létezik, de nem eredeti formájában, mert 1992-ben Maastricht módosította EPC+WEU Közös kül- és biztonságpolitika - Feladata ma: - A NATO és az EU kapcsolatainak erősítése - EU-s védelempolitika kialakítása 3. pillér: Bel- és Igazságügyi Együttműködés (JHA) - Előzménye az 1985-ös Schengeni egyezmény volt, amelyet 5 ország írt alá ekkor: Benelux államok, Franciaország, NSZK Lényege: belső határok eltörlése, kifelé közös határvédelem Nem tagjai: Írország, Nagy-Britannia Részleges tag: Dánia Nem EU-s tag: Izland, Norvégia, Svájc - Korábban ide tartozott minden bevándorláshoz, menekültügyhöz, vámügyhöz vagy igazságszolgáltatáshoz kapcsolódó feladat - Ma már viszont csak rendőrségi és büntetőügyi együttműködésként funkcionál, legtöbb tevékenységét átvitték az 1. pillérbe Oka: a 3. pillér közül csak az 1. jogalany, a másik kettő nem. Jogalany = elfogadhat szerződést, aláírhat, döntést hozhat a saját nevében. (Még az EU sem jogalany) 13

Jogforrások, versenyjog Jogforrások - A jogrendszer és minden anyag alapja a Római Szerződés Ezért keretszerződésnek vagy programkötetnek is nevezzük: nem konkrét intézkedéseket tartalmaz, hanem csak meghatározza a célokat és azok megvalósítását az intézményekre és a tagállamokra bízza - Csoportosítása: elsődleges, másodlagos és egyéb jogforrások 1, Elsődleges jogforrások - minden alapító szerződés (Római Szerződés, Montánunió, Maastrichti Szerződés) - alapszerződések módosításai és kiegészítései - összes csatlakozási szerződés - 1970, 1972 költségvetési szerződések Ezeket a jogforrásokat mindenkinek kötelező betartani = kötelező érvényűek 2, Másodlagos jogforrások - jogszabályok, amelyeket az EU szervei alkotnak, és amelyek az elsődleges jogforrásokra épülnek - típusai: - rendelet: legszigorúbb általános hatályú mindenkire vonatkozik minden tagállamban, minden részletében kötelező közvetlenül alkalmazandó, nem kell külön jogszabályt alkotni a tagállamokban azonnal érvényes - irányelv ebből van a legtöbb kötelező ez is, DE itt az EU csak a célokat határozza meg, az elérés módját a tagállamra bízza - határozat hasonlít a rendeletekhez: kötelező érvényű nem mindenkinek szól, konkrét címzettjei vannak csak nekik kell betartani (régió, vállalat, intézmény, tagállam) - nem kötelező másodlagos jogforrások: vélemények, ajánlások általában a Bíróság véleménye és ajánlása célszerű betartani, mert alkalmazni kell, ha törvény lesz belőle (ez gyakori) 3, Egyéb jogforrások - nemzetközi egyezmények, szerződések, aminek az EU részese - Európai Bíróság ítéletei - Íratlan jogszabályok = Általános jogelvek csoportja Pl. jóhiszeműség elve, jogbiztonság elve, stb. Közösségi Vívmányok: Elsődleges + másodlagos + egyéb jogforrások = Aquis ez a teljes joganyaga az EU-nak (ezt kell minden tagállamnak átvenni) 14

Versenyjog - Cél: a működőképes piac, szabad verseny, gazdaági növekedés, jólét növelése - Bizottság (ezen belül a Verseny Főigazgatóság) és a Bíróság illetékes, kompetens a versenyjogban - Ágai: 1, Kartelltilalom - Tiltja a vállalatok közötti megállapodásokat, ha azok torzítják, korlátozzák a versenyt Pl. rögzítik az árakat, üzleti feltételeket; piacokat, forrásokat osztanak fel; forgalmat, befektetést vagy gyártást korlátoznak, ellenőriznek; ha eltérő feltételeket alkalmaznak vagy többletszolgáltatáshoz kötik a szerződéseket - Lehet: horizontális és vertikális megállapodás - Horizontális kartell: azonos súlyú, nagyságú vállalatok kötnek megállapodást - Vertikális kartell: különböző szinten lévő vállalatok egyeznek meg - Akkor tud az EU fellépni ez ellen, ha kimutatható, hogy a kartell hatással van a tagállamok közötti kereskedelemre - A kartelltilalom alkalmazható olyan vállalatokra is, amelyek székhelye nem az EU-ban van, viszont tevékenységükkel az EU-ra hatással vannak - Kivételek = ha nem tilos a megállapodás: - Pl. akkor, ha a megállapodás műszaki, gazdasági, fejlődést segíti - Ha az árutermelés vagy forgalom javul - Ezek soha nem jelentenek automatikus mentesítést. Ezeket előzetesen be kell jelenteni. Ha a kérvényt elfogadják, egyedi vagy csoportmentesítés adható. Csoportos: bizonyos tevékenységek kapják meg, pl. kutatás-fejlesztés A Bíróság kivizsgálása alapján a Bizottság adja meg a mentességet. 2, Gazdasági erőfölénnyel való visszaélés - Gazdasági erőfölény: ha valaki gazdasági erőfölényben van, akkor a vállalat olyangazdasági erővel rendelkezik, hogy meg tudja akadályozni a versenyt a piacon, így függetleníti magát a versenytársaktól. - Ha 50% feletti a részesedése a piacon biztos van erőfölény - Lehetséges az erőfölény akkor is, ha az erőfölény csak 40-45%, DE emellett technológiai erőfölénye is van a cégnek - Visszaélés: ugyanazok, mint a kartellnél (árak, feltételek rögzítése ) - Szankciók: - Következménye a bírság. Mértéke: max. az előző éves bevétel 10%-a. - Követelni lehet a visszaélés megszüntetését - Nemzeti bíróságon lehet kártérítést követelni - Az EU csak akkor tud fellépni, ha kimutatható, hogy az erőfölénnyel való visszaélés hatással van a tagállamok közötti kereskedelemre 15

3, Vállalati egyesülések tilalma - Vállalati egyesülés két módon lehetséges: - Két vagy több vállalat összeolvad - Egy nagy vállalat irányítást szerez egy kisebb felett - Összeghatárhoz kötötték: - Közösségi mértékű az egyesülés akkor, ha a teljes éves forgalom több mint 5 milliárd euro - Vagy ha az egyesült vállalatok közül min. kettő forgalma az EU-ban évente több mint 250 millió euro - Kivétel ez alól, ha a vállalatok az éves forgalmuk 2/3-át egy tagállamban bonyolítják le. (Ebben az esetben nemzeti ügy.) - Az egyesülési szándékot a Bizottságnak min. 1 héttel korábban be kell jelenteni, nem hozható létre a beleegyezés nélkül (2 hónapja van a Bizottságnak elbírálni) 4, Állami támogatások szabályozása - Az állami támogatások elvileg versenyellenesek az EU-ban, ezért minimálisra akarják csökkenteni a számukat - Formái: - Adókedvezmények nyújtása - Kedvezményes hitele vagy garanciák nyújtása - Exporttámogatás - Kedvezményes bérleti díjak vagy ingatlanvásárlás - Veszteséges vállalatok támogatása és egyéb tőkejuttatások - Kivételek = ha szabályosak és megengedettek az állami támogatások. 5 csoportja van: 1, Feltétel nélküli kivételek: pl. természeti csapás; szociális támogatásként; rendkívüli esetekben; 1990-ben Németország egyesítése; NDK lemaradásának csökkentése támogatással 2, Mérlegelés alapján megengedhető kivételek: ahol alacsony az életszínvonal, magas a munkanélküliség 3, Ha EU-s érdeket képvisel a projekt: pl. környezetvédelmi fejlesztések, közlekedési hálózatok fejlesztése 4, Ha meghatározott gazdasági ágaknak nyújtják: pl. K+F 5, Kultúra támogatására - Előre be kell jelenti a Bizottságnak kormány teszi a bejelentést. A Bizottság 2 hónap alatt dönt. Magyarországon három szerv foglalkozik a versenyjog alakításával: Parlament, Pénzügyminisztérium, Gazdasági Versenyhivatal 16

Az EU négy alapszabadsága 1, Áruk áramlása - 1968-ra már megvalósult, az azt jelenti, hogy ekkor eltörölték a vámokat és mennyiségi korlátozásokat Szabályozták azt, hogy nem lehet egyéb megszorító intézkedéseket sem alkalmazni másokkal szemben: - nem lehet min. és max. árat szabni a termékre - nem lehet korlátozni a reklámozását - nem lehet különböző előírásokat alkalmazni (minőségre, összetételre) - nem lehet kötelezni a termelőt arra, hogy telephelyet létesítsen abban az országban, ahol értékesít; kereskedelmi képviselő alkalmazására sem kötelezhető - Ha valamilyen terméket egy adott országban nem lehet forgalmazni, akkor azt mások nem hozhatják be. (pl. Olaszországban tilos az almaecet) - Tiltások alól vannak kivételek: - Lehet korlátozni a termék forgalomba hozatalát, ha a termék közerkölcsbe, közrendbe, közbiztonságba ütköző - Korlátozható a forgalomba hozatal, ha egészségügyi vagy élelmiszerminőségi előírásokba ütközik - Korlátozható a forgalomba hozatal, ha műkincsről, régészeti leletről, műalkotásról van szó - Ha a termék valamilyen iparjog vagy védjegyvédelem alá esik - Három fontos szabály, amit be kell tartani: 1, Kölcsönös elismerés elve: Cassis de Dijon ügyből vezették le Ha egy terméket jogszerűen állítanak elő és forgalmaznak valamelyik EU-s tagországban, akkor azt a terméket az összes többi tagországban is el kell fogadni 2, Azonos hatás elve: Dasonville ügy Minden korlátozást, ami az EU-n belüli importot hátrányosan érinti, tilos intézkedésekkel minősíteni 3, De minimis szabály: Azokat az importkorlátozásokat, amelyek csak kis mértékben érintik a versenyt az EU-ban, nem minősítik tényleges korlátozásnak - Áru szabad áramlásának előnyei: Fogyasztó oldaláról: nagyobb kínálat; jobb minőség; kedvezőbb ár; kedvezőbb fogyasztóvédelem Termelő oldaláról: nagyobb piac; eltérő adószintek; technika és minőségfejlesztés - EU-n kívüli termékekre származási bizonyítványt, igazolást kell kiállítani (ez az úru útlevele) 17

2, Szolgáltatások áramlása - Ha egy szolgáltatás vagy szolgáltató hosszabb ideig tartózkodik egy országban, akkor letelepedett szolgáltatás; ha rövidebb ideig, akkor csak ott tartózkodó - Három fajtájuk: 1, Pozitív/aktív: a szolgáltató mozog a tagországok között 2, Negatív/passzív: az igénybe vevő mozog 3, Levelező: maga a szolgáltatás mozog (pl. posta, Internet, telefon, rádió, tv a közvetítő) - Alkalmazni kell a kölcsönös elismerés elvét - Nemzeti elbánásban kell részesednie - Nem lehet korlátozni a beruházást egy szolgáltatásba, az eladását vagy megszüntetését - Nem lehet kötelezni a letelepedésre - Nem lehet kettős követelményrendszert felállítani vele szemben, hanem mindig az anyaország szabályai az irányadóak - Szolgáltatást végezhet szavadon: ha az EU-ban él a szolgáltató vagy itt van a telephelye 3, Tőke szabad áramlása - Sajátos, mert az EU-n kívüli országokra is érvényes - Ez kiterjed tőkeműveletekre, az ehhez kapcsolódó intézmények és alkalmazottak szabad áramlására is - Az 1990-es évek közepére létrejött az Európai Egységes Befekt. Piac, amely alapján tilos megkülönböztetni a tőkét eredetére és rendeletetési helyére vonatkozóan is - A szabad tőkeműveletek kiterjednek (bank)fiók nyitására, letelepedésére, pénzügyi műveletekre és szolgáltatásokra - A szabad tőkeművelet nem állampolgársághoz, hanem lakóhelyhez kötött - Kivételek korlátozása (1990-es évek óta) - Egyetlen bankengedély elve: ha egy hitelintézetnek a székhely országban engedélyezik a működését, akkor azt a többi országban is el kell fogadni külön engedély nélkül 4, Munkaerő/személyek szabad áramlása - Csak EU-s állampolgárokra vonatkozik - Nemzeti elbánás elvét kell alkalmazni = azonos elbánás nemzetiségtől függetlenül - Diplomák, szakképesítések kölcsönös elismerése fontos - Minden EU-s állampolgárra kiterjed a szabadság, kivéve a köztisztviselőket - Munkavállalókat megillető jogok más tagországban: - Meghirdetett állásra szabadon jelentkezhet - Ebből a célból beutazhat, ott tartózkodhat - Ha a munkaviszonya megszűnt, maradhat bizonyos ideig, hogy másikat keressen - Igénybe veheti a Munkaügyi Központok segítségét - Azonos munkafeltételek és kedvezmények illetik meg, mint a hazai munkavállalót - Az ott tartózkodáshoz csak egy személyi igazolvány és egy munkáltatói igazolás szükséges. Ez a családtagokra is vonatkozik, nekik nem kell munkáltatói igazolás. - Járulékfizetés: mindig ott kell befizetni a járulékokat, ahol a munkavállaló dolgozik - Nyugdíjba vonulás: összeadódik a befizetett járuléka (mindegy, hogy hány országban dolgozott) - Nyugdíj utáni maradás: - Eredeti maradás: a nyugdíjkorhatár elérése után maradhat, ha legalább 3 éve abban a tagországban él és ebből legalább egy évet ott dolgozott - Származékos maradás: a családtagokra vonatkozik, feltétel nélküli 18

Vállalatok letelepedése 1, Elsődleges: ha önállóan kezd tevékenységet egy másik tagországban. Ekkor be kell jegyeztetni a vállalatot a cégbíróságon és székhelyének az EU területén kell lennie 2, Másodlagos: tipikusan leányvállalatok esete. A leányvállalat egyik alapító tagja legyen EU-s állampolgár. 19

Gazdasági és Monetáris Unió, euro bevezetése, közös költségvetés 1944 Bretton Woods dollár alapú rendszer (az aranyat váltotta fel) A valutákat a dollárhoz igazították, hagytak egy sávot ebben ingadozhatnak az árfolyamok (0,75% a sáv). Ezt a sávot +/- 2,25%-ra bővítették). 1971-ig működött. 1969 Hágai csúcstalálkozó Werner akkori luxemburgi miniszterelnök elsőként kidolgozta az EK gazdasági és monetáris integrációjának tervét. Lényege: a Bretton Woods-i rendszert vette alapul, de nem a dollárhoz rögzítették az árfolyamokat, hanem egymás nemzeti valutájához. 1% az ingadozási sáv megengedése folyamatosan szűkíteni kell, amíg fix átváltási arányok nem jönnek létre. az 1970-es években meghiúsult (világgazdasági recesszió, olajválság) 1979 létrejön a tagállamok között egy 20 évre szóló együttműködés = Európai Monetáris Rendszer (EMS) - Legfőbb célja: árfolyam-stabilitás - 3 eszköze: - európai valutaegység/ ecu - árfolyam mechanizmusok/ ERM - Európai Monetáris Együttműködési Alap/ EMCF ECU - Sohasem szerepelt készpénzként, mindig csak számlapénzként volt - Elszámolási egység, amelyben minden tagállam (kivéve Görögország) valutája szerepelt gazdasági súlya szerint - Két funkciója van: - Statisztikai elemzésekhez használták - A tagállamok nemzeti tartalékaik egy részét ecu-ben tartották nyilván ERM - Minden tagország rögzítette az árfolyamát a többivel szemben és az ecu-vel szemben is - 1993-ig +/- 2,25% +/- 15% lett a sáv 1993-tól - Ha a sávból kilép az árfolyam, a jegybank köteles beavatkozni EMCF - Kedvezményes hiteleket, kölcsönöket nyújtott a tagországoknak nagy árfolyamingadozásokkor 20

1989 Gazdasági és Monetáris Unió létrejötte (EMU) - Delors francia pénzügyminiszter dolgozta ki a tervet - Céljai: - Szabad tőkemozgások biztosítása - Közös pénz bevezetése - Valutaátváltási arányok rögzítése - Szakaszai: 1, 1990-1993 közötti időszak - megvalósult a szabad tőkeáramlás - kiépült a belső piac - felállították a Maastrichti konvergencia kritériumokat 2, 1993-1999 közötti időszak - a kritériumok teljesítése - pénzcsere előkészítése - 1998 ECB létrejötte - legyen az új pénz elnevezése euro 3, 1999-től - 1999. január 1. számlapénzként megjelenik az euro - 2002. január 1. készpénzként megjelenik az euro - 2002. július 1. nemzeti valuták kivonása a forgalomból Konvergencia kritériumok 1. Az infláció max. 1,5%-kal lehet nagyobb, mint a három legalacsonyabb inflációjú ország átlaga. 2. Az államháztartás folyó hiánya nem lehet több mint a GDP 3%-a. 3. A bruttó államadósság nem lehet több mint a GDP 60%-a. 4. A Ft-nak az eurora való átállása előtt 2 évig folyamatosan a 15%-os árfolyam ingadozási sávban kell maradnia, mozognia. 5. Az eurora való átállást megelőző 1 évben a hosszútávó referencia kamatlábak max. 2%-kal térhetnek el a három legalacsonyabb inflációjú ország hasonló kamatlábainak átlagától. Az eurot nem vezették be: 10 új tagországban, Svédországban, Dániában, Angliában 1999-2002 átmeneti időszak: eldönthették, hogy a tranzakciókat miben számolják el Euro bevezetése: az euro egy az egyben felváltotta az ecut Szabályok az euro bevezetésekor - Bankokra kötelező intézkedések: - Ugyanolyan banki jutalékot kell felszámolni, akár euroban, akár ecuben történt a tranzakció - Eurora való átváltás költségmentes - 2002. július 1-ig a bankoknak költségmentesen kell átváltani a nemzeti pénzt eurora (a háztartási összegekre vonatkozott szubjektív) - meghatározták, hogy az euro nincs hatással az 1999 után lejáró szerződésekre - a vagyontárgyak megőrzik az értéküket a pénzcsere után is - garantálták, hogy 2002-ig a régi pénzek is forgalomban maradnak - szövetségek, vendéglátók, kiskereskedők bizonyos feltételeket vállaltak: - euroban fizethettek náluk, nem csapják be őket átszámításkor - euroban és nemzeti valutában is feltüntetik az árakat - továbbképzik az alkalmazottaikat, hogy az új kérdésekre válaszolni tudjanak 21

Az EU költségvetése - a költségvetés sohasem lehet deficites - a költségvetési év = a naptári évvel - újraelosztó funkciója van a közös költségvetésnek, hiszen tagállamok között csoportosít át pénz (nettó adók, nettó kapók) Költségvetési kritériumok 1. Externalitás: egy tevékenység bevétele és költsége különböző tagországokban jelentkezhet 2. Oszthatatlanság: bizonyos tevékenységeket központilag, EU-s szinten kell finanszírozni 3. Kohézió: a jövedelmeknek a gazdagabb országok felől a szegényebb országok felé kell áramlania 4. Szubszidiaritás: egy feladatot a költségvetés legalacsonyabb szintjén kell kezelni és finanszírozni Költségvetési bevételek 1998 óta négy fő bevételi forrás: 1. külső országok termékeire kivetett vámok (20% benn tartandó) 2. hozzáadott értékadó fél %-a (VAT = Magyarországon ÁFA) 3. tagállami hozzájárulás, befizetés: GNP 1,27%-a 4. mezőgazdasági import lefölözés Költségvetési kiadások 1. több mint 50% a közös agrárpolitika támogatására megy el 2. kb. 1/3-a a regionális politikára 3. kb. 6-7% a közösségi politikákra 4. kb. 6% külső országoknak adott segély 5. 5% adminisztratív kiadások 6. 1-1,5% tartalék előre nem látható kiadások Az éves költségvetést mindig a Bizottság hajtja végre, a Számvevőszék az ellenőrző és a Tanács és a Parlament dönti el. 22

Az EU regionális politikája 1957 Római Szerződés Megfogalmazták benne, hogy szükség van közösségi regionális politikára 1973 Első bővítés első problémák a regionális politikában Ekkor lépett be: Anglia, Dánia, Írország Ezután vált szükségessé az aktív regionális politika alkalmazása Ezért 1975-ben létrehozták az Európai Regionális Fejlesztési Alapot (EROF-ERFA) 1970-1980-as években főleg infrastrukturális beruházásokat támogatott 1980-ig három ország volt, aki a legtöbbet részesedett belőle: Olaszország, Spanyolország, Anglia 1988 reform - a már meglévő alapokat összevonták Strukturális Alapok néven működtek tovább - hozzáigazították a regionális politikát az EU költségvetési időszakaihoz - 5 célkitűzést határoztak meg, amire fel lehet használni az alapok támogatását, 2000-től háromra módosult A regionális politika alapelvei 1, Szubszidiaritás és decentralizáció: Szubszidiaritás: a problémákat a lehető legalacsonyabb illetékes szinteken kell vizsgálni, kezelni és megoldani Decentralizáció: a központosítást csökkenteni kell, és a feladatokat tovább kell adni az alsóbb illetékes szinteknek 2, Partnerség: a különböző döntési és végrehajtási szinteknek EU, tagállamok, kormányok, régiók, települések, helyi szervek és civil szervezetek egy-egy programban együtt kell működniük 3, Programozás: a fejlesztési programoknak egymásra kell épülniük, és időben ütemezetteknek kell lenniük 4, Koncentráció és hozzájárulás/ addicionalitás: Koncentráció: azokra a régiókra koncentráltan kell véghezvinni a fejlesztéseket, ahol a legnagyobb az elmaradottság Hozzájárulás: az EU-s támogatást mindig ki kell egészíteni nemzeti önrésszel 23

NUTS rendszer - Mesterségesen létrehozott területi statisztikai rendszer - 5 fokozatú; Magyarországon az egységek: I. az egész ország 1 db van belőle, mert az ország kicsi (pl. Németországban 2 db NUTS I. van, északi és déli) II. a régió III. a megye IV. a kistérség V. a település - Magyarországon 7 régió van: 1. Közép-Magyarország (Pest megye, Budapest) 2. Közép-Dunántúl (Komárom-Esztergom, Veszprém, Fejér) 3. Ny-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala) 4. D-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna) 5. É-Magyarország (BAZ, Heves, Nógrád) 6. É-Alföld (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg) 7. D-Alföld (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád) Pénzügyi források a regionális politikában Kohéziós Alap Közösségi Kezdeményezések Strukturális alapok 1, Kohéziós Alap - Célja: környezetvédelem fejlesztése, közlekedési infrastruktúra fejlesztése, az euro bevezetésére való felkészülés segítése - Igénybe veheti minden olyan tagország, ahol az egy főre eső GNP nem éri el az Európai Uniós átlag 90%-át - 15-ök: Spanyolország, Portugália, Görögország, Írország kapott belőle legtöbbet - 25-ök: az új 10 tagország mindegyike részesedik belőle + Spanyolország, Portugália, Görögország - EU támogatása az Alapban 80-85%-os lehet max. (a többi résznek nemzeti önrésznek) 2, Közösségi Kezdeményezések - Az EU Bizottsága dönt róla, kezdeményezi, nem a tagországok - Négyféle típusa van: 1, interreg: határokon átnyúló regionális együttműködéseket támogat 2, urban: a válságban lévő városok és körzetük fejlesztését támogatja 3, leader: hálózatszerű vidékfejlesztés 4, equal: esélyegyenlőség támogatása (főleg a munkaerőpiacon) - Az EU hozzájárulása max. 75% 3, Strukturális Alapok (4 részből áll) 1, Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF) - Kezdetben nemzeti regionális politikákat támogatott - Később a közösségit - Napjainkban célja a regionális különbségek csökkentése 24

2, Európai Szociális Alap (ESF/ESZA) - Kezdetben a munkaerőpiac alkalmazkodóképességének növelése és a munkaerőpiac mobilitásának (az átképzéseket is beleértve) növelése volt a célja - Később a pályakezdők és a tartós munkanélküliek (1 évnél régebb óra) problémájának kezelése - ma a humánerőforrás fejlesztés 3, Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EAGGF/EMOGA) - kezdetben a termelékenység- és bérnövekedést támogatta a mezőgazdaságban, valamint a mezőgazdasági termékek stabil piacának kialakulását - Ma fő célja a gazdák átképzése, korai nyugdíjazás támogatása, az agrárkörnyezetvédelem és vidékfejlesztés 4, Halászati Orientáció Pénzügyi Eszközök (FIFG/HOPE) - Célja: - a halállomány telepítésének finanszírozása - a versenyképes halfeldolgozó vállalatok támogatása - az érintett területek gazdasági szerkezetátalakításának támogatása - olyanok is kaptak belőle, akiknek nincs tengerpartjuk A Strukturális Alapokban az EU támogatása max. 25-75%. Hogy pontosan mennyi a mértéke, az attól függ, hogy milyen célkitűzés alá esik a terület. Az EU-nak három célterülete, célkitűzése van: 1. terület: NUTS II. = régiók igényelhetnek pénzt - azon a régiók, ahol az 1 főre eső GDP nem éri el az EU átlag 75%-át, és amely régiókban komoly jövedelmi, foglalkoztatási és termelési problémák vannak - az EU támogatása ezen a célterületen 50-75% lehet max. 2. terület: NUTS III. = megyék igényelhetnek támogatást - azok a hanyatló ipari területek, ahol: - az iparban dolgozók aránya nagyobb, mint az EU átlag és ez folyamatosan csökken - a munkanélküliség az elmúlt 3 évben nagyobb, mint az EU átlaga - azok a vidéki területek, ahol: - a mezőgazdaságban dolgozók aránya nagyobb, mint az EU átlag - a munkanélküliség nagyobb, mint az EU átlag - a lakosság száma folyamatosan csökken - ahol az egy km 2 -re eső lakosok száma kevesebb, mint 100 fő/km 2 - azok a városi régiók, ahol: - a tartós munkanélküliek aránya nagyobb, mint az EU átlag - alacsony a képzettség - nagy a szegénység - magas a bűnözés aránya - azok a halászatból élő települések, ahol: - folyamatosan nő a munkanélküliség - a lakosság nagy része halászatból él - az EU támogatása ezen a célterületen 25-50% lehet max. 25

3. terület: horizontális elven működik = egy ország egész területén felhasználható - pályakezdők, tartós munkanélküliek támogatása - oktatás, képzés fejlesztése (szakmai és infrastrukturális) - új munkahelyek teremtése - az EU támogatása ezen a célterületen 25-50% lehet max. 26

Közös agrárpolitika (CAP) Az eredeti és jelenlegi célok teljesen eltérnek egymástól. Eredeti célok: - termelékenységnövelés - jövedelem és életszínvonal növelése a mezőgazdasági dolgozók számára - stabil agrárpiac - biztonságos élelmiszerellátás Jelenlegi célok: - vidékfejlesztés - agrár környezetvédelem - gazdák korai nyugdíjazásának és átképzésének támogatása Alapelvei 1, Egységes piac elve: Az EU egységes piacán minden mezőgazdasági termék és élelmiszer, amit az EU-ban állítottak elő, korlátozás nélkül kerülhet forgalomba 2, Közösségi preferencia elve: Az EU-n belül megtermelt mezőgazdasági termék a piacon előnyt élvez a külföldivel szemben 3, Pénzügyi szolidaritás elve: A tagországok egységes szabályok alapján fognak hozzájárulást fizetni a CAP-hoz és a termelők is egységes szabályok alapján kapnak támogatást. Története 1960-as éve: meghirdették az intézményes árakat átlagos minőségű mezőgazdasági terméknek az EU által meghatározott ára. - Általában max. árat adnak meg - Nem fix - Ha túltermelés van, az EU ezen az áron vásárolja meg a túltermelt mennyiséget 1970-es évek: - Nőtt az agrártermékek exportja - Önellátó lett az EU a mezőgazdasági termékekből - Nőtt a műszaki színvonal - Egységesítették az állat- és növény-egészségügyi előírásokat 1980-as évek: problémák megjelenése ( 81 Görögország; 86 Spanyolország, Portugália) - Megnőtt az EU-s beavatkozások száma a mezőgazdaságban - Befagyasztották az intézményes árakat (max. ár megszabása) - Támogatták azokat a gazdákat, akik vállalták az ugaroltatást 1990-es évek: - Csökkentették az intézményes árakat - Kötelezővé tették az ugaroltatást - Támogatták az agrár környezetvédelmet - Erdőtelepítéseket támogatták - A gazdák nyugdíjazásának (korai), átképzésének támogatása 27

Agenda 2000 (1997 Amszterdam után) - Támogatni kell a termeléscsökkentést - Csökkenteni kell az agrárkiadásokat - Több pénz kell fordítani a környezetvédelemre és vidékfejlesztése - Támogatták a gazdák magántárolását - Tagországok nagyobb beleszólást kaptak a támogatások elosztásába Piacszabályozó eszközök Intervenció/ felvásárlás - Célja a piaci zavarok kezelése - Intézményes áron a felesleget felvásárolja az EU a gazdáktól, így kivonják a terméket a piacról Exporttámogatás Ha alacsony a világpiaci és magas az EU-s ár, a különbözetet az EU kifizeti a gazdának támogatásként, így a belső piacon nem lesz túlkínálat, és a termék exportra kerül. (Ha magas az EU-s ár, akkor mindenki az EU-ba akar értékesíteni, így itt túlkínálat lenne. Az exporttámogatásnak köszönhetően a gazdáknak nem származik káruk abból, hogy nem az EU-n belül adják el az árujukat.) Exportvám Ha magas a világpiaci és alacsony az EU-s ár, a különbözetet vámként kell kifizetnie az EU-s gazdának, így a belpiacon nem lesz hiány. (Ha magas a világpiaci ár, akkor mindenki EU-n kívül akar értékesíteni, így az EU-n belül hiány keletkezne. Az exportvámnak köszönhetően a gazdának nem éri meg, hogy exportáljon, így az áruk piacon belül maradnak.) Importlefölözés - Mozgóvám a mezőgazdasági termékekre - Sosem fix, hanem mindig az EU-s és világpiaci ár befolyásolja - Olyan változó nagyságú vámot vetnek ki az importtermékre, aminek eredményeként az jóval drágább lesz az EU-s ártól, így nem lesz nagy a kereslet iránta Termelési támogatások Területnagyságtól vagy termelési kvótától függő Feldolgozás támogatása Nem a termelő, hanem a feldolgozó üzemek kapják (konzervgyárak, keményítőgyárak) Közvetlen termelői kifizetések Közvetlen jövedelemtámogatás a gazda részére, ami földterülettől vagy állatállomány nagyságától függ 28

Önszabályozás ösztönzése - Zöldség-gyümölcs ágazatban, ahol az EU TÉSZ (Termelési Értékesítési Szövetkezet) kialakítását támogatja - Az EU náluk a működési költségeket fedezi Közvetlen termeléskorlátozó intézkedések Az EU egy kvótát mennyiségi felső határ szab meg az államok számára, hogy mennyi termelhető. Leggyakoribb termékek: tej, cukor Közvetett termeléskorlátozó intézkedések: pl. kötelező ugaroltatás Horizontális szabályozó eszközök/ szabályozás - Az ellenőrzése és betartatása a tagállamok kötelessége - Az EU csak min. szintet ír elő, a tagországok szigorúbb szabályokat alkalmazhatnak 1, Állategészségügy és élelmiszerbiztonság 2, Növényegészségügy és növényvédő szerek használata 3, Agrár környezetvédelem 4, Vidékfejlesztés 5, Minőségpolitika - Védett termőhelyekről származó speciális/ védett termékek - Hagyományos módszerekkel előállított termékek leginkább támogatott ágak 29

Magyarország és az EU kapcsolata Az EU és Magyarország kapcsolatának fejlődése 1968 I. hivatalos kapcsolatfelvétel Mezőgazdasági termékekre vonatkozó árgarancia: a magyar sertésexportőrök vállalták, hogy nem mennek az EU-s ár alá, cserébe vámkedvezményeket kaptak 1970-es évek: megszakadtak a kapcsolatok (hidegháborús politika) 1980-as évek eleje: ágazati megállapodások 3 fő területen: 1, Mezőgazdaság 2, Acélipar Kereskedelmi engedmények kölcsönösen 3, Textilipar 1988 Magyar-EK Kereskedelmi és Gazdasági Együttműködés létrejötte - Mennyiségi korlátozások leépítése kölcsönösen - Gazdasági és tudományos együttműködés - Közös kiállítások, vásárok szervezése - Kölcsönös tájékoztatás - Kedvező üzleti környezet biztosítása egymás számára 1989 Az EK Magyarország és Lengyelország számára kidolgozott egy programot = PHAREprogram: a gazdasági-társadalmi átalakuláshoz nyújtott segítség (pénzügyi segítség is) 1989 Döntöttek arról, hogy a rendszerváltó országokkal felveszik a politikai és gazdasági kapcsolatokat. Eredménye: 1991 Társulási Szerződés létrejötte, aláírása, de 1994-ben lépett csak hatályba Európai Megállapodások: az összes Európában aláírt társulási szerződés Magyar Társulási Szerződés - Politikai közeledés - Gazdasági kulturális pénzügyi együttműködés - Nemzetközi fizetések liberalizálása (szabad tőkeáramlás) - Jogharmonizáció - Szolgáltatások piacának kölcsönös megnyitása - Áruk szabad áramlásának biztosítása 1991 CEFTA: Közép-Európai Szabad Kereskedelmi Társulás létrejötte 3 ország hozta létre: Magyarország, Lengyelország, Csehország Később csatlakozók: Szlovákia, Románia, Bulgária A résztvevők egymásnak ipari-kereskedelmi kedvezményeket adtak; együttműködtek az EFTA-val 1993 Koppenhágai kritériumok: Ezek alapján kerülhet be valaki az EU-ba: - Demokrácia és jogállamiság legyen az adott országban - Legyen szabad verseny és piacgazdaság - A jelölt vállalja a tagsággal járó kötelezettségeket - Az EU legyen képes a bővítésre az adott fázisban 30

1994 Magyarország beadja csatlakozási kérelmét az EU-hoz 1997 Agenda 2000 közzéteszik Magyarország első értékelését = Avis 1998 Megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások. 31 fejezetben történik 2002. dec. Koppenhága: lezárulnak a tárgyalások 2003. ápr. Athén: Csatlakozási Szerződés aláírása 2004. máj. 1. Teljes jogú tagság Hogy történik egy ország felvétele? Beadja az ország a Miniszterek Tanácsához a kérelmet. A Tanács felkéri a Bizottságot, hogy készítse el az Avis-t. Ezt visszaküldi a Tanácsnak, aki eldönti, hogy megkezdi-e a csatlakozási tárgyalásokat vagy sem. A tárgyalások több részből állnak: 1, Joganyag átvilágítása (Screeming) 2, Megkezdődnek az érdemi tárgyalások a, Az ország és az EU között fő tárgyalások b, Az ország és a már EU-s tagok között külügyminiszteri tárgyalások 3, Az EU Parlament elfogadja az ország csatlakozását (csak akkor, ha minden tag egyetért) 4, Tagországban is el kell fogadni (Nemzeti parlament dönt 2/3-os többséggel, vagy népszavazással döntenek) Előcsatlakozási Alapok 1, PHARE 2, ISPA 3, SAPARD Közös jellemzők - Vissza nem térítendő támogatást adnak - Társult és tagjelöltek kaphatnak pénzt - Lakosság és 1 főre eső GDP alapján döntik el, hogy melyik ország mennyit kaphat egy évben támogatásként - Aki belép az EU-ba, ott kifutó rendszerben szűnik meg a támogatás (folyamatos csökkenés), helyüket a Strukturális és Kohéziós Alapok veszik át 31

1, PHARE - 1989 óta működik - használható volt: - gazdaságfejlesztés - infrastrukturális fejlesztés - humán erőforrás fejlesztés - közigazgatás fejlesztés - 3 szívesen támogatott terület: - határmenti együttműködés - 2 vagy több ország által működtetett regionális együttműködés - iker/ twinning együttműködések: egy tagjelölt ország valamely minisztériuma és egy tagország ugyanazon minisztériuma között min. 1 évre szóló együttműködés jön létre - nemcsak a kedvezményezettek vehettek részt a kivitelezésben, hanem már EU tagországok cégei is - 2000-től a következő területekre használható: - intézményfejlesztés - beruházás-fejlesztés - területfejlesztés - éves támogatási összeg kb. 100 millió euro/ év Magyarországnak 2000-ig, azóta folyamatosan csökken - legszigorúbb program - EU támogatása max. 75% 2, ISPA - 3 területre használható - környezetvédelem - közlekedési infrastruktúrafejlesztés - felkészülés a Strukturális Alapokra - 2000 óta működik - az EU max. 85%-ot finanszíroz - 5 millió euro alatti programokról, beruházásokról az EU budapesti képviselete dönt, nem Brüsszel - évente kb. 100 m euro Magyarországnak 3, SAPARD - 3 területre használható - mezőgazdaság támogatása - vidékfejlesztés - felkészülés a Strukturális Alapokra - az Eu támogatása 75% - 5 millió euro alatti programokról Budapesten döntenek - 2000-től évi 38 millió eurot vehetett volna igénybe Magyarország (mivel 2 évig nem építettünk ki intézményrendszert, nem vettük igénybe) 2007-ig támogatásokat ezektől még kaphatunk. 32