Európai Uniós s keretprogram a sócsökkentésre - Felelőss sségvállalás és s innováci ció. Miért éri meg? Dr. Martos Éva ORSZÁGOS ÉLELMEZÉS- ÉS TÁPLÁLKOZÁSTUDOMÁNYI INTÉZET Alapítva: 1949 ÉFOSZ, 2008. október 15.
TÉNY A sóbevitel csökkent kkentése a vérnyomás és s a szívérrendszeri betegségek gek csökken kkenését t eredményezi
A stroke és az ISZB európai halálozás és a só-fogyasztás csökkenésének összefüggése Napi só (nátrium) bevitel csökkentése 3 g/nap (50 mmol/nap) 6 g/nap (100 mmol/nap) 9 g/nap (150 mmol/nap) SBP DBP SBP DBP SBP DBP Átlagos vérnyomás-csökkenés (mmhg) 2.5 1.4 5.0 2.8 7.5 4.2 Stroke-ból származó halálozás csökkenése, (%) 12 14 23 25 32 36 Megelőzött, stroke-ból származó halálesetek száma évente 39,698 46,314 76,088 82,704 105,861 119,094 ISZB-ből származó halálozás csökkenése, (%) 9 10 16 19 23 27 Megelőzött, ISZB-ből származó halálesetek száma évente 45,590 50,656 81,050 96,247 116,509 136,771 Modified from He FJ & MacGregor GA. Hypertension 2003;42:1093-9
Sófogyasztás és s haláloz lozás s túlst lsúlyos lyos felnőttek körében k (NHANES-I) Relatív kockázat 2,0 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 Stroke (p=0.005) CHD (p=0.03) CVD (p<0.001) 0,8 0,6 n=2 688 I II III IV Étrendi nátrium-energia arány All cause (p<0.001) He J et al. JAMA 1999;282:2027-34
Sóbevitel, g/fő/nap Stroke-ból származó halálozás/100 e fő év év Diasztolés vérnyomás, mm Hg ISZB-ből származó halálozás/100 e fő év év A lakossági sóbevitel csökkenésének hatása a vérnyomásra, agyi és szívérrendszeri betegségek okozta halálozásra Finnországban Karppanen, H.: J. Human Hypertension, 2005. 19. S10-S19.
Sófogyasztás Európában 1985-1987 1987 (Intersalt study) 16 14 12 10 8 6 4 2 0 Belgium 2 Iceland UK 1 g/nap Denmark UK 2 Belgium 1 Netherlands Finland 2 Russia Germany 2 UK 3 Italy 4 Malta Germany 1 Italy 2 Italy 3 Germany 3 Finland 1 Spain 1 Spain 2 Italy 1 Portugal Poland 2 Hungary Poland 1 Intersalt, BMJ 1988
Étrendi só forrásai a nemzetközi vizsgálatok alapján A lakossági sóbevitel 77%-a a feldolgozott élelmiszerekből származik, mely ellen a lakosság védekezni nem tud! Mattes and Donnelly 1991
Az éttermi (A, C) és az otthon készített (B, D) ételek sótartalma A) 1242 mg Na B) 92 mg Na C) 1196 mg Na D) < 2 mg Na F. Branca, WHO Regional Office for Europe
Átlagos nátrium-bevitel a felnőtt lakosság táplálkozásában, 3 vizsgálatban, g/fő/nap 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 8 8,9 7,3 6,3 5,6 5,2 1985-88 1992-94 2003-2004 Férfi Nő
Sóbevitel megoszlása sa az OÉTI O 2003-2004 2004 lakossági vizsgálata (OLEF) alapján Élelmiszercsoport Ételízesítők (készételekben) Kenyérfélék, péksütemények Húskészítmények, belsőségek Zöldség- főzelékkészítmények, konzervek Tejtermékek Bevitel %-a 44 18 16 6 6
Tanulók ásványianyag-bevitele határért rtékek szerint (OÉTI, 2005-2006 2006 tanév, budapesti reprezentatív v vizsgálat) Nátrium Kálium Kalcium Foszfor Magnézium Vas Réz Cink 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% alacsony <70% normál magas >130%
A kifogásolt étrendek nátriumbevitel aránya a közétkeztetésben az ajánlott mennyiséghez képest 900% 857% 769% Bevitt/ajánlott 700% 500% 300% 637% 558% 359% 357% 398% 201% 100% Bölcsöde-normál Bölcsöde-diétás Óvoda-normál Óvoda-diétás Alsós-normál Alsós-diétás Fels ő s-normál Fels ő s-diétás OÉTI vizsgálatok, 2003-2007
A kifogásolt étrendek húskészítmény és húskonzerv beviteli aránya az ajánlott mennyiséghez képest 900% Bevitel/ajánlott 700% 500% 300% 266% 680% 205% 500% 249% 260% 260% 100% Bölcsődenormál Bölcsődediétás Óvodanormál Óvodadiétás Alsósnormál Alsósdiétás Felsősdiétás Az 50 étrendből 5 megfelelő, 5 elfogadható, 8 kifogásolható, 21 erősen kifogásolható OÉTI vizsgálatok, 2003-2007
Január 31. szakértői ülés a jó gyakorlatokról Április 24-25. HLG ülés, nemzeti stratégiákra javaslat Július 2. EU Platform HLG közös megbeszélés Október 28. -HLG ülés -Tagállami vállalások
Nemzetközi zi stratégi giák EU Platform - 2005
Miért európai keretprogram? A főf cél l a lakosság sóbevitelének csökkent kkentése, a nemzeti illetve a WHO ajánl nlás s (5g/nap) elérése A nemzeti programok támogatt mogatása és erősítése se Összevethető haladás s a tagállamokban Rugalmasság g a tagállamokat illetően en Világos program és összehangolt üzenetek az EU élelmiszeriparnak Mérhető akciók
A Nemzeti Sócsökkentő program 5 kulcseleme EU szintű cselekvés visszacsatolás Nemzeti sócsökkentő program Törzsadatok, lehetséges források az adatgyűjtéshez További szükséges adatok meghatározása Sócsökkentés mértékének meghatározása a főbb élelmiszercsoportokban Figyelemfelkeltő kampányok kidolgozása Reformulálás Ipar/vendéglátás Monitorozás, reformulálás és egyéb cselekvések értékelése
Általános elvek 5 kulcselem, közös k s minimumért rték, tapasztalatok megosztása, sa, tagállamok tapasztalataira építve Döntéshozók k bevonása mind európai, mind nemzeti szinten A legnagyobb hatás s elérése A legnagyobb piaci részesedr szesedésű termékek kiválaszt lasztása sa (gyárt rtók) A sócsökkentés érintse az adott élelmiszerkategória ria teljes szegmensét t az olcsó és s prémium termékeket egyaránt, hogy a teljes lakosság élvezze az egészs szségügyi gyi előny nyöket.
EU célérték és élelmiszerkategóriák Egy közös k s minimum 16 %-os% sócsökkentés 4 év v alatt az EU-ban minden termékre, vendégl glátásban, és s közétkeztetk tkeztetésben A sós mint érthető megnevezés s használat ajánlott A reformuláci cióhoz a 2008-as sószinteketszinteket kell alapul venni 12 élelmiszerkategóriát t választottak v ki A tagállamok legalább 5 kategóri riát t kell megjelöljenek ljenek A stratégiai terveket, a sócsökkentés mértékét t publikálni lni fogják
Prioritások sok: : 12 élelmiszer- kategória Kenyér Hústermékek Sajtok Készételek Levesek, leves porok Reggeli élelmiszerek, műzlik Haltermékek Ropik, fűszerek rágcsálnivalók Közétkeztetésben felszolgált élelmiszerek Vendéglátásban felszolgált élelmiszerek Szószok, öntetek, fűszerek Burgonyatermékek, csipszek
Monitoroz ozás Monitor - lakossági só-bevitels - reformuláci ciós folyamat - hatékonys konyság g lemérése Tagállami felelőss sség különböző megközel zelítések használhat lhatók, mint: Az ipar jelentése a vállalt v feladatok végrehajtásáról Élelmiszerek sótartalms tartalmának és s a lakossági sóbevitelének monitorozása Figyelemfelkeltés Só-kiválasztás s mérésem
Határid ridők Az ipar, beleértve a helyi termelőket is, szélesk leskörű tájékoztatása 2008 végéig v A jelenlegi helyzet felmérése 2008 végéigv Figyelemfelhívó kezdeményez nyezések megvalósítása sa 2009 végéigv Tagállami jelentés s az előrehalad rehaladásról 2009 végéig!
A megoldás? Multiszektoriális lis együttm ttműködés A sóbevitel csökkent kkentésében, így a lakosság g egészs szségi állapotának javításában a főf partner az ipar Köszönöm a figyelmet!