LENGYEL MEZÔ GAZDASÁG INFORMÁCIÓ különszám 2009. december Lengyel Köztársaság Nagykövetsége Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály 1143 Budapest, Stefánia út 65. Tel.: 251-4677, Fax: 252-9289 e-mail: ambpl-weh@t-online.hu Új weboldalunk: www.budapest.trade.gov.pl Általános információk Lengyelországról 1 Mezôgazdaság 2 Élelmiszeripar 18 Halászat 20 Külkereskedelem 23 Támogatási politika 26 A mezôgazdasági gépek piaca Lengyelországban 29 Lengyel élelmiszeripari export Magyarországra 33
Rókagomba kiskocka tésztával Hozzávalók: 1/2 kg friss rókagomba, hagyma, 1 evőkanál vaj, 1/2 pohár tejföl, só, bors, 1 kiskanál aprított petrezselyemzöld, 3/4 csomag kész kiskocka tészta A gombákat tisztítjuk, felaprítjuk. Az apróra vágott hagymát a kanál vajon megpároljuk, majd a gombát hozzátéve addig pároljuk tovább, míg a gomba a párolás kezdetén szokásos - levet enged. Sóval, borssal ízesítjük, hozzáadjuk a tejfölt és sűrűre főzzük. A kocka tésztát kifőzzük, lecsepegtetjük, majd összekeverjük a gombával. Ezután tűzálló tálba rakva sütőben jól átsütjük (kb. 10 percig 180 C-on). Hozzávalók: 1,5 l húslé alap, 50 dkg tinórugomba, 10 dkg hagyma, zsír, 2 dkg liszt, 25 dkg burgonya, galuska 6-8 dkg lisztből, petrezselyemzöld, só és bors ízlés szerint Tinórugomba leves A gombákat megmossuk, tisztítjuk, leöblítjük és csíkokra vágjuk. A hagymát megtisztítjuk, leöblítjük, majd apróra vágjuk. A zsíron megpirítjuk, hozzáadjuk a gombát és fedő alatt puhára pároljuk, végül liszttel beszórjuk. A burgonyát megmossuk, meghámozzuk, öblítjük, kockára vágjuk s a húslé alapban megfőzzük. Amikor a burgonya majdnem megpuhult, hozzáadjuk az elkészített gombát és a galuskát. A galuskához: 6-8 dkg liszt, 1 tojás, víz A lisztet átszitáljuk, a tojással és kevés vízzel kikeverjük, kemény tésztát gyúrunk belőle és nagylyukú reszelőn lereszeljük. A levesben 5 percig kis lángon főzzük, majd megszórjuk petrezselyemzölddel, sóval és borssal ízlés szerint ízesítjük.
Információ 2009/december ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK LENGYELORSZÁGRÓL 1 Természeti és környezeti adottságainak tekintetében Lengyelországot jelentős sokféleség jellemzi. Különleges védelemben részesülnek a több mint 314,5 ezer hektárt kitevő nemzeti parkok, továbbá 1441 természetvédelmi rezervátum, amelyeknek összterülete meghaladja a 173 ezer hektárt, valamint a közel 2602 ezer ha összterületű tájvédelmi parkok és a kiemelten védett természeti kincsek, amelyek száma 36,0 ezer. Az erdőkkel borított területek az ország szárazföldi alapterületének 30%-át teszi ki. Számos állatfajta áll védelem alatt, amelyek közül a bölény, a hegyi kecske, a medve, a hód, a hiúz és a farkas sorolhatók a legfontosabbak körébe. Az ország alapterületének több mint 75%-a 200 méternyire a tengerszint alatt fekszik, és csupán alig-alig 3%-a található 500 méterrel a tengerszint felett. Lengyelország éghajlatát nagy eltérések jellemzik az egyes évszakok időtartamát illetően. Az utóbbi 4 év alatt a levegő átlaghőmérséklete 8,3 és 9,4 Celsius fok között ingadozott, a mért csapadék összege pedig 585 mm és 609 mm közötti tartományban mozgott. A víz elsőrendű erőforrásának tekinthető légköri csapadékok mennyiségében jelentős eltérések mutatkoznak az egyes évek, hónapok és régiók tekintetében. Ennek következtében előfordulnak szárazsággal illetve belvízzel sújtott területek, sőt árvizek is tapasztalhatók. Lengyelország 16 vajdaságra, 314 járásra, 65 járás jogú városra és 2.478 községre oszlik. A községekben kisegítő szerepet betöltő közigazga- tási egységek között kiemelhetők a területi önkormányzatok, amelyek száma meghaladja a 40,3 ezret. 2008-ban Lengyelország népességének a száma 38,1 millió volt, ebből 23,3 millióan városokban, 14,8 millióan pedig vidéken laktak. Ugyancsak a szóban forgó időben a 24,6 millió produktív életkorú főről számolt be a nyilvántartás, ebből 15,3 millió városokban, 9,3 millió pedig vidéken élt. A külföldi migrációk negatív szaldójának eredményeként valódi csökkenés következett be a lakosság számában. Összevetve 2000. évivel, 2008-ban a népesség száma 118 ezer fővel mérséklődött, mindazonáltal eme fogyatkozás kizárólag városokat érintett (382 ezer fő). Vidéken a lakosság száma növekvő tendenciát mutatott (264 ezer fővel). A városi letelepedésre irányuló belföldi migrációk negatív szaldója 2008-ban 38,9 ezret, míg az előző évben 47,9 ezret tett ki. 2008-ban tapasztalható volt a természetes népesedés további növekedése. 1000 főre eső eleven születések száma 2008-ban 10,9, 2007-ben pedig 10,2 volt. Szintén 1000 főre vetítve, az elhalálozási esetek száma 2008-ban 10,0, 2007-ben azonban 9,9 volt. A négy éves magas tempójú gazdasági fejlődést követően a 2008 második féléve óta a lengyel gazdaság összes szektorában megfigyelhető volt a növekedési tendenciák szukcesszív gyengülése. Ennek következtében 2008 utolsó negyedévében a Bruttó Nemzeti Termék (GDP) 3,0%- kal nőtt, egész 2008. év folyomán pedig 5,0%-kal emelkedett. A gazdaságban érvényesülő kedvezőtlen trendek az egész világot érintő dekonjunktúrára vezethetők vissza, amelyhez a világ pénzügyi piacain felmerült perturbációk, valamint egyre fokozódó globális recesszió járult hozzá. A világgazdaság bocsájtotta krízisimpulzusok hatására Lengyelországban csökkent a belkereslet dinamikája, kiváltképpen a beruházások területén, továbbá lassult a termelés és a kiskereskedelem növekedési tempója. Mindennek következtében jelentősen mérséklődött az új munkahelyek, a foglalkoztatás és a munkatermelékenység növekedésének az üteme. A válság jelenségei mindinkább az iparban voltak megfigyelhetők, a mezőgazdaság szektorában jóval kisebb mértékben lehetett észlelni a krízis következményeit. Ennek ellenére a mezőgazdaság globális termelésének növekedési tempója alacsonyabb volt az előző évben tapasztaltakhoz képest, csökkent az állattermelés értéke, valamint hasonlóan, mint a számos európai mezőgazdaságok esetében emelkedtek a mezőgazdasági termelés költségei. Az előzetes becslések szerint a reálértékét tekintve, a Bruttó Nemzeti Termék (GDP) 2008- ban 5,0%-kal volt magasabb az egy évvel korábbihoz képest, a 2007. évi 6,8%-os, 2006. évi 6,2%-os és 2006. évi 3,6%-os növekedéssel szemben. A gazdasági fejlődés érezhető lassulása ellenére Lengyelország ama kisszámú európai országok körébe tartozik, amelyek a GDP emelkedésével és a munkanélküliség csökkentésével büszkélkedhetnek. Lengyelországban a munkanélküliek száma 1,5 millió fővel volt egyenlő, vagyis 0,2 millió fővel csökkent a múlt évi állapottal összevetve, a 2004-ben mért 3 milliós munkanélküliséggel szemben.
2 Lengyel Nagykövetség Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály MEZŐGAZDASÁG A LENGYEL MEZŐGAZDASÁG ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE A lengyel mezőgazdaságra a nagyfokú szétdaraboltság jellemző a mezőgazdasági termelő egységek átlagos mérete 10,15 ha mezőgazdasági termőterületre terjed ki, emellett a gazdaságok fele a termelését kizárólag vagy főképp a saját ellátására fordítja, csökkentve ezzel az élelmiszer beszerzésével és a család fenntartásával kapcsolatos költségeket. Ezek a viszonylag csekély területű gazdaságok a termelést hagyományos módszerekkel folytatják, kis mértékben alkalmazva az ásványi trágyázást és a növényvédő vegyszereket, továbbá kevés fokban felhasználva az ipari takarmányokat, főként a szarvasmarha etetése esetében. A fent említettek dacára, valamint annak ellenére, hogy a földterületei túlnyomó része alacsony értékkel bír a mezőgazdasági termelés szempontjából, Lengyelország a világon és az európai országokban egyaránt jelentős termelőnek számít mind a mezőgazdasági, mind a kertészeti, mind pedig az állati eredetű termékek terén. Ugyancsak számottevő helyet foglal el Lengyelország a bogyós gyümölcsök (a földieper, a málna és a ribizli), illetve a szántóföldi zöldségek (mint pl.: a hagyma, a káposzta és a karfiol) termelésében. Az éghajlati feltételek és a talajviszonyok, valamint az egyes régiók hagyományai határozzák meg a termelés szakosítását. Lengyelország központi, keleti és északi területei a burgonya és a rozs, valamint a zöldtakarmányok termelő területei. A gyümölcsösök és a bogyós gyümölcsök ültetvényei a Mazóvia területén (a grójeci körzetben), a lublini (lubelskie) A lengyel mezőgazdaság részesedése és helye a világban és az EU-ban (27 ország) Egyes Részesedés %-ban Helyezés mezőgazdasági termékek a világon az EU-ban a világon az EU-ban termelése búza 1,4 6,9 16 4 rozs 19,8 37,6 3 2 burgonya 3,7 19,0 7 1 cukorrépa 5,1 11,2 7 3 repce 4,3 11,6 6 3 alma 1,6 10,6 12 2 hús 1,3 8,8 14 5 tehéntej 2,3 8,2 10 4 Állatállomány: szarvasmarha 0,4 6,4 45 7 sertés 1,8 11,3 7 3 Forrás: A mezőgazdaság és a vidéki területek 2008. évi Statisztikai évkönyve 2007. évi adatok vajdaságban, Sandomierz környékén, továbbá a Nagylengyelország (Wielkopolska) és a łódź-i (łódzkie) vajdaságban találhatók. A magasabb talajminőséget és a kedvezőbb éghajlati feltételeket igénylő növénytermesztés az ország dél-keleti illetve nyugati részén koncentrálódik, valamint Żuławy és Warmia régiójában. Ott a belterjes gabona-, elsősorban búzatermesztés dominál, valamint cukorrépa- és repceművelés zajlik. A szarvasmarha tenyésztésének legnagyobb koncentrációja a podlaskie, a mazoviai (mazowieckie), a warmińsko-ma zurs kie és a nagy len gyelországi (wielko polskie) vajdaságokban figyelhető meg, a sertésé pedig a nagylengyelországi (wielko polskie) és a kujawsko-po mors kie vajdaságokban. Az igazán nagyszabású birkatenyésztés csupán a hegyvidéken fordul elő (kislengyelországi, azaz małopolskie vajdaságban). 2008 a második olyan sikeres évnek mondható 2007. év után amelynek során termelésemelést jegyeztek fel a mezőgazdaság szektorában, jóllehet eme emelés tempója elmaradt az előző évben tapasztaltakhoz képest, amikor módfelett jó termelési eredményeket értek el. A mezőgazdaság globális termelése 3,1%-kal nőtt a 2007. évihez viszonyítva, amelyben a 6,8%-os nővénytermelés növekedése, illetve a 1,5%-os állattermelés csökkenése mükődött közre. A 2008. évi GDP dinamikájának 1,9%- kal való csökkenése (2007. évivel összevetve) a gazdasági stagnációra vezethető vissza, párhuzamosan
Információ 2009/december 8 6 4 2 0 1995 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Mezõgazdaság részesedése a GDP-ben arra utalva, hogy a mezőgazdaság szektorában a krízisimpulzusok egyértelműen gyengébb reakciót váltottak ki. Ezzel indokolható a mezőgazdaság, a vadászat és az erdészet egyre nagyobb részesedése a GDP előállításában. A MEZŐGAZDASÁGI FÖLDTERÜ- LET ÁLLOMÁNYA ÉS FELHASZ- NÁLÁSI STRUKTÚRÁJA Lengyelország 31,3 millió hektáros alapterületéből 16,2 millió hektárt a mezőgazdasági haszonföldek tettek ki, ami az ország összterületének 51,7%-át képezte. A szántóföld 12,1 millió hektáros összterülete 74,9%-át tette ki a mezőgazdasági haszonföldek egész állományának. A magánszektorhoz tartozott 15,6 millió hektáros mezőgazdaságilag hasznosított terület, vagyis az összes mezőgazdasági haszonföld 96,7%- a, amelynek 89%-ával (14,4 millió hektárral) az egyéni gazdaságok rendelkeztek. 2008-ban nem volt tapasztalható semmilyen jelentősebb változás a mezőgazdasági egységek birtokában található mezőgazdasági földterület állományában, illetve ennek felhasználási struktúrájában. 2008-ban a mezőgazdasági haszonföldek területének relatíve csekély a 2007. évihez képest csökkenésében a következő tényezők működtek közre: a mezőgazdaságilag hasznosított föld területének közel 33 ezer hektárnyi mérséklése a publikus szektorban, illetve a haszonföld kismértékű, hozzávetőlegesen 10 ezer hektáros növekedése a magánszektorban. A jó művelési kultúrájú szántóföldek területe 2008-ban 12,1 millió hektárt tett ki, vagyis 74,9%-át képezte a mezőgazdaságilag hasznosított területek teljes mennyiségének. A 2007. évi állapothoz képest a jó művelési kultúrájú szántóföldek területe hozzávetőlegesen 200 ezer hektárral nőtt. A lengyelországi alacsony minőségű termőföldi területek általában meszsze elmaradnak az Európai Unió termőföldjeinek átlagminőségétől. A gyenge és savanyú talajok jelentős részaránya csökkenti a haszonföldek mezőgazdasági megművelési alkalmasságát. A könnyű, jellegzetesen magas homoktartalmú talajok részesedése Lengyelországban kétszer akkora, mint átlagosan az EU-ban (Lengyelországban 60,8%, az EU-ban pedig 31,8%). A talajok bonitációs mutatója, amely alatt az átszámítási hektárok és a tényleges mezőgazdaságilag hasznosított területek hányadosa értendő, Lengyelországban 0,82. A kedvezőtlen talajviszonyok, valamint a hátrányosságot fokozó előnytelenebb éghajlati feltételek tükröződnek a földnek az Európai Uniós átlaghoz viszonyítva alacsonyabb termelékenységében. A Lengyelország EUhoz való csatlakozása óta folyamatosan csökken a szántóföldeken belül található ugarok területe. 2008-ban a szóban forgó területek nagysága hozzávetőlegesen megközelítette a 463 ezer hektárt, vagyis háromszorosan alacsonyabb volt, mint 2004. évben. Az egyéni gazdaságokban a földek ugarosítását 2,5-szer kisebb területre korlátozták. A magánszektorban az ugarok területe 2008-ban 411 ezer ha volt. Az ugarok területét 3 megszorító tendencia a mezőgazdaságilag hasznosított földek minden hektárjához nyújtott közvetlen támogatásokkal, valamint a mezőgazdasági földterületek árának emelkedésével függ össze. 2008-ban nem volt megfigyelhető semmilyen jelentőségteljes módosulás a mezőgazdasági egységek struktúrájában a területi csoportosításuk és az általuk mezőgazdaságilag hasznosított föld nagyságának tekintetében. A jelentéktelen jellegű változások nem haladták meg a 0,5%-ot. Az 1 ha feletti mezőgazdaságilag hasznosított területtel rendelkező egyéni gazdaságok száma 1806,5 ezer volt. 2002. év-ig a mezőgazdasági egységek száma 145,2 ezerrel, vagyis 8,5%-kal csökkent. 2002. évhez viszonyítva, a mérséklődés legnagyobb méreteket az 1-2 hektárig terjedő művelt területtel rendelkező csoportban öltött, amelyben a gazdaságok száma 88,3 ezerrel csökkent. 2007. évvel összevetve, 2008-ban megjegyzendő volt az 1 ha feletti területű gazdaságok számának kisfokú emelkedése (2,4 ezerrel), párhuzamosan megfigyelhető volt az általuk hasznosított mezőgazdasági földek területének egyidejű növekedése (23,9 ezer hektárral). Az utóbbi évekhez hasonlóan a mezőgazdasági haszonföldek teljes területét tekintve, szembeötlő a 15 ha feletti mezőgazdaságilag hasznosított területtel rendelkező gazdaságok túlsúlya. A Lengyelország EU-val való integrációja óta egyre nő a mezőgazdasági földterületek iránti vásárlói érdeklődés, ami az árak emelkedését eredményezi. A mezőgazdasági földterületek piaci forgalmazásában a tranzakciók felfutása jelentős regionális eltérést mutat, amelyre főképp a kínálat, a különböző agrárstruktúra, valamint a gazdaságok ökonomikus ereje és a földvásárlás különféle motivációja gyakorol befolyást. Viszonylag a legkisebb forgalom Lengyelország déli és középső részén figyelhető meg, ahol a gazdaságok struktúrája mutatja a legnagyobb mértékű elaprózódottságot, továbbá általános érvényben van a földnek az
4 Lengyel Nagykövetség Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály Mezõgazdasági A gazdaságokban terület használt megoszlása földterületek összterület szerkezete %-ban összességében (%) s z ántóföld 19% gyüm ölcs 38% r é t legelõ 30% más mûvelt terület 8% 1% erdõ 2% 2% e gyé b Forrás: GUS, A mezőgazdaság 2009 Warszawa versenykiírás, vagy pedig meghatározott feljogosított vásárlói körnek, pl. a családi gazdaságot megnövelni szándékozó egyéni mezőgazdasági gazdálkodóknak címzett korlátozott versenykiírás keretében zajlik le. Összesen az erre vonatkozó tevékenységének kezdete óta az Ügynökség hozzávetőlegesen 680 ezer versenyt írt ki, ebből körülbelül 20 ezret korlátozva. Az értékesítés egy része az eddigi bérlők elővásárlási jogát érvényesítő eljárásban történik. A versenytárgyalások kiindulási árait a piaci kritériumok alapján állapítják meg. A Földalap mezőgazdasági földterületeinek értékesítési ügyleteiben (a különös jellegű beépített területek kizárásával, mint pl.: hasznos ásványok lelőhelyei, vízzel borított földek stb.), 2008-ban az 1 hektárra eső átlagár elérte a 12 540 złotys szintet. 2009. első negyedévében az 1 hektárra eső tranzakciós átlagár 13.660 złotyt tett ki. A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS ÉRTÉKE ÉS AZ ÁRRELÁCIÓK önállóvá vált gyermekek javára történő átadása. A legmagasabb árnövekedési dinamika a leggyengébb, mezőgazdasági művelésre legkevésbé alkalmas földek vásárlásánál tapasztalható, ami a mezőgazdasági termeléstől eltekintő földvásárlási keresletre utal. A mezőgazdasági földterületek átlagárainak magas dinamikája folytatódott 2008-ban is. Mindazonáltal az előző évhez viszonyítva, az árak kissé lassabb ütemben emelkedtek, mind a magánforgalomban lévő földek, mind az Államkincstár Földalap ingatlanai esetében. 2009. júniusának végéig a Mezőgazdasági Ingatlan Ügynökség értékesítette az 1877 ezer hektárnyi ingatlanokat, vagyis az állami állományban található földterületek 62%-át. Csökkenő tendenciát mutat az Államkincstár Földalap állományából eladó ingatlanok kínálata, a földek értékesítését akadályozó tényezők egyikeként figyelemre méltó a hozzávetőlegesen 500 ezer hektár földterületet érintő reprivatizációs követelések megnyilvánulása. Jelenleg az Ügynökség diszponál 315,5 ezer ha kiosztandó földterülettel, amelyet szukcesszíve készít fel értékesítésre, illetve bérbeadásra. A fent említett földterületből 215 ezer ha (azaz az összes megműveléshez kvalifikálódo föld 68%-a) mezőgazdaságilag is hasznosítható. Egyidejűleg, a mezőgazdasági rendszer alakításáról szóló 2003. április 11-i rendelet szerint az Ügynökség magánpiacon szerezheti meg a mezőgazdasági ingatlanokat. Az Ügynökség által megvalósított mezőgazdasági ingatlanértékesítés elsősorban nyílt 35 30 25 20 15 10 5 0 A gazdaságok megoszlása számuk alapján 1-2 ha 2-5 ha 5-10 ha 10-15 ha 15 ha é s több Forrás: GUS, A mezőgazdaság 2009 Warszawa 50 40 30 20 10 2008-ban az egészében tekintett mezőgazdasági termelés elérte a 82,96 milliárd złotyt, vagyis 3,1%-kal nagyobb volt, mint 2007-ben. A növénytermelés 46,07 milliárd złotyt tett ki, azaz 6,8%-kal volt magasabb az előző évben elért szinthez képest, a 36,88 milliárd złoty értékű állattermelés azonban 1,5%-kal mérséklődött. Az árutermelés a globális termelés értékének 67,9%-át képezte, így az utóbbi évhez viszonyítva, 3,5 százalékponttal nagyobbította meg a teljes termelésből kivett részét, az egyéni gazdaságok esetében azonban 3,1%-kal növekedett. Az egyes években észlelt jelentős ingadozásokat a növény-, illetve állat- 2002 2008 Gazdaságok megoszlása a művelt terület alpján 2002 és 2008-ban 0 1-2 ha 2-5 ha 5-10 ha 10-15 ha 15 ha é s több Forrás: GUS, Mezőgazdaság 2009 Warszawa 2002 2008
Információ 2009/december termelés dinamikájában elsősorban a változó időjárási feltételek eredményezik, amelyek befolyásolják a terméshozamok és betakarítások szintjét, s ennek következtében hozzájárulnak a takarmányok állományának korlátozásához, valamint az áraik emelkedéséhez, mindez pedig negatív hatást gyakorol az állattermelés szintjére. 2008-ban határozottan romlottak a mezőgazdasági termelés piaci feltételei, kiváltképpen az ebből a szempontból rendkívül kedvezőnek mondható előző évvel összehasonlítva. A mezőgazdaság termelési és gazdasági helyzetét 2008-ban a nagyobb mértéket öltő gabonabetakarítás és az egyre csökkenő sertéskínálat határozta meg, ami befolyást gyakorolt a mezőgazdasági termékek belföldi árszintjére. A gabona és a tej világpiacán fokozodó dekonjunktúra tekinthető egyik fő tényezőjének eme termékek Lengyelországban is megfigyelhető árcsökkenésének. Dinamikusan emelkedtek viszont 2008-ban a mezőgazdasági termelőeszközök árai. A mezőgazdasági termékekre szabott árak lassabb emelkedése a mezőgazdasági termelési eszközök árainak magas tempójú növekedése mellett azt eredményezte, hogy az árrelációs mutató ( az árolló ) a 2007. évben mért 107,7-ből 2008-ban 91,0- ig mérséklődött. 2008-ban az áruk és a szolgáltatások áremelkedési mutatója (infláció) 105,2% tett ki a 2007. évihez képest, ami azt jelenti, hogy a mezőgazdasági termékek áremelkedése jóval elmaradt a többi áru és szolgáltatás árnövekedésétől. Különösen magas áremelés következett be a mezőgazdasági szektort érintő eme áruk és szolgáltatások körében, amelyek biztosítják a folyamatban lévő mezőgazdasági termelés ellátását (112,8%), illetve segítik a beruházási célok megvalósítását (105,3%). Leginkább drágultak a műtrágyák (több, mint 38%-kal), ezek közül pedig a foszfortrágyát illetett a legnagyobb áremelés (56%-kal). A műtrágyák oly magas árnövekedése az előálításukhoz szükséges anyagok ugrásszerű, világpiacon is tapasztalható áremelkedésére vezethető viszsza. A takarmányok árai nőttek több, mint 14%-kal, a növényvédő szerek azonban drágultak közel 10%-kal. Jelentős mértékben (több, mint 11%- kal) emelkedett a gépkezelés ára. A mezőgazdasági termelőeszközök többi csoportjában az árak növekedési szintje 3 és 7% között alakult, ezen belül a vetőmagok, a csemetefák és a dugványok fogyasztói árai 3,0%-kal nőttek, az állatorvosi szolgáltatásé pedig 3,1%-kal emelkedett. A bizonyos mezőgazdasági termékek és mezőgazdasági termelőeszközök különböző árnövekedése kihatott az egyes termelési ágak erősen eltérő kifizetődöttségi fokára. Hátrányos helyzetbe kerültek a gabona- és a tejtermelők, sokkal jobban festett azonban a vágósertéstermelők szituációja, mivel 2008 következő negyedéveiben egyre javult a termelőeszközök és a vágósertés árrelációja. A vágósertés átlagos felvásárlási ára 2008-ban 15,8%-kal emelkedett a 2007. évihez képest, ugyanakkor az ipari burgonya felvásárlási ára közel 10%-kal nőtt. Csaknem 9%-kal csökkentek a gabonafélék árai, továbbá a tej és a baromfi árai úgyszintén mérséklődtek. A MEZŐGAZDASÁGI LAKOSSÁG JÖVEDELME 5 2008-ban Lengyelországban a mezőgazdasági tevékenység nem jelentett kedvező jövedelemforrást az ebben a szektorban munkálkodók számára. A makroökonómiai adatokon alapuló becslések szerint a mezőgazdasági termelés csekély szintű értékemelkedése mellett 2008-ban megfigyelhető volt az úgynevezett közvetett fogyasztás csaknem 95%- os értéknövekedése (főképp a trágyák, a takarmányok és a növényvédelmi szerek árait illetőleg), ami hozzájárult a mezőgazdaságban mért hozzáadott érték közel 10%-os csökkenéséhez a 2007. évihez képest, továbbá pedig eredményezte a mezőgazdasági tevékenységből szarmazó jövedelmek mérséklődését. A jövedelmek nagyságrendjére pozitív befolyást gyakorolt a közvetlen támogatások kvótájának 15%-os emelkedése (a kiegészítő finanszírozás növekedésének eredményeként), ellenben kedvezőtlen hatássál volt rá az amortizációs költségek növekedése (6%-kal), valamint a többi szubvenciók korlátozása (13%-kal). A 750 ezer mezőgazdasági egység- Átlagos szántóföld és legelő árak a magán forgalomban złoty /1 ha Részletezés złotyban Rozs dt vágósertés dt Szántóföldek 2000 4786 115,3 13,3 2005 8244 237,8 21,1 2008 15.388 221,7 37,9 - Jó (búzacukorrépa) 2000 6712 161,7 18,6 2005 11.001 317,3 28,1 2008 18.747 270,1 46,2 - közepes (rozsburgonya) 2000 4920 118,5 13,7 2005 8603 248,1 22,2 2008 16.096 321,9 39,6 - gyenge (homokos) 2000 2725 65,6 7,6 2005 5843 168,5 14,9 2008 12.222 176,1 30,1 Jó legelők 2000 4883 117,6 13,6 2005 6144 177,2 15,7 2008 12.489 179,9 30,8 gyengék 2000 2753 66,3 7,6 2005 4003 115,5 10,2 2008 9275 133,6 22,8 Forrás: A mezőgazdaság 2008-ben. GUS. Warszawa, 2009
6 Lengyel Nagykövetség Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály ből álló, mezőgazdaság hozzáadott értékének (FADN) közel 90%-át termelő csoportban reprezentatív próba keretében vezetett mezőgazdasági számlakönyvelés eredményei megerősítik, hogy a 2007. évivel öszszevetve, 2008-ban megfigyelhető volt a hozzáadott érték és a mezőgazdasági tevékenységből szarmazó jövedelmek tényleges mérséklődése. A mezőgazdasági tevékenységből szarmazó jövedelmek 2008. évi csökkenését az EU számos más tagállamában is tapasztalták, többek közt Németországban és Litvániában. A szóban forgó mérséklődés alapvető okának ugyanúgy, mint Lengyelországban a közvetett fogyasztás költségeinek, illetve többi értékelemének emelkedése tekinthető. A NÖVÉNYTERMELÉS ÉS A ME- ZŐGAZDASÁG VÁLOGATOTT PI- ACAI 80 60 40 20 0 Gabona Gabona Burgonya Burgonya Cukorrépa A teljes betakarításra szánt vetésterület 2008-ban 11,6 millió hektárt tett ki, ami 175 ezer hektárral (1,5%- kal) több, mint az előző évben. Szintén az előző évhez viszonítva, a gabonák és a takarmánynövények művelési területeinek kivételével, csökkent az alapvető mezőgazdasági növénytermesztés vetésterülete. A gabonavetés növekedésében elsősorban a 2007-ben betakarításra került gabona magas árai működtek közre. Ennek következtében a gabonanövények (beleértve az alapvető gabonafajtákat, illetve a kukorica, a hajdlina, a köles és az egyéb gabonafélék keverékfajtáit) összes vetésterülete 8,6 millió hektárral növekedett és felülmúlta mind a tavalyi értékeket (2,9%-kal), mind a 2001-2005. évekbeli átlagot (2,4%- kal). A 2007. évivel összehasonlítva 4,6%-kal nőtt a belterjes gabona (a búza, az árpa és a búza-rozs) vetésterülete, viszont 0,4%-kal csökkent a külterjes gabona (a rozs, a zab és a takarmánykeverékek) művelési területe. 7,4%-kal növekedett a takarmánynövények vetésterülete, mérséklődtek azonban a repce és a párló (3,2%-kal), a burgonya (3,6%-kal), a cukorrépa (24,2%-kal), valamint a szántóföldi zöldség (8,9%-kal) művelési területei. 2008-ban a szántóföldi és a kertészeti növénytermesztéssel foglalkozó gazdaságok teljes száma 1897,6 ezret tett ki, azaz az agrárgazdaságok összességének 73,6-át, illetve a mezőgazdasági tevékenységet folytató Vetés strukturája 2000 és 2008-ban Repce Repce Takarmánynövények Zöldség Más Forrás: GUS, Mezőgazdaság 2009 Warszawa 2002 2008 gazdaságok 79,4%-át képezte. A legtöbb gazdaság (1666,4 ezer, vagyis a szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó gazdaságok 87,8%-a) gabonatermesztésben érdekelt. Az 1 gazdaságra jutó gabonavetés átlag területe 5,01 ha nagyságrendű volt. A burgonya vetésterületére vonatkozó korlátozások ellenére 1187,3 ezer gazdaság (azaz az összes vetésterülettel rendelkező gazdaságok 62,6%- a) továbbra is foglalkozott burgonyatermeléssel. Jóval alacsonyabb azonban azoknak a gazdaságoknak a száma, amelyek a cukorrépaművelésre irányulnak (66,9 ezer, vagyis az öszszes vetésterülettel rendelkező gazdaságok 3,5%-a), illetve a repce- és a párlótermesztéssel foglalkoznak (78,3 ezer, azaz az összes vetésterülettel rendelkező gazdaságok 4,1%- a). A 2008-ban fellépő agrár-klimatikus feltételek az ország túlnyomó részén kedveztek a növénytermelésnek. 2007. évvel összevetve, az alapvető növények terméshozama és be- A mezőgazdaság teljes termelésének és árutermelésének növekedési dinamikája (% - folyó áron) Részletezés 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2008 2008 Előző év = 100 2000=100 2005=100 Teljes termelés összesen 99,2 107,5 95,7 98,8 105,9 103,1 114,2 107,8 - növénytermesztés 94,3 116,7 88,1 94,8 108,9 106,8 108,2 110,2 - állattenyésztés 104,8 97,3 105,2 102,6 102,9 98,5 118,3 104,0 Árutermelés összesen 105,2 103,3 95,4 104,2 101,5 106,2 124,8 112,4 - növénytermesztés 101,1 112,2 87,0 103,7 99,3 111,3 122,9 114,6 - állattenyésztés 107,7 97,5 102,1 104,6 103,1 102,4 125,7 110,4 Árutermelés részesedése a teljes termelésből 64,9 66,3 67,7 70,5 64,4 67,9 x x Forrás: A mezőgazdaság 2008-ban. GUS.
Információ 2009/december takarítása növekvő tendenciát jelez, leszámítva az árpa, a zab, a burgonya és a cukorrépa kisebb mértékű betakarítási eredményeit. A 2001 2005. évekbeli átlageredményekhez képest a növekedés észlelhető a növények többségének esetében is. A gabonapiac A gabona hazai kereslete évek óta ingadozó tendenciát mutat, a 26 és a 2004-ben elért rekordszintű 28 millió tonna határértékek között oszcillálva. A hazai gabonafogyasztás szintjének egyes gazdálkodási években tapasztalt változásai elsősorban a sertésállomány ciklikus ingadozására, valamint a növekvő baromfitermelésre vezethetők viszsza. A nemrég még stabilnak tekinthető étkezési célú gabona felhasználásának az értéke jelenleg kissé csökkenő tendenciát mutat. A gabonaszem ipari jellegű fogyasztása viszont szisztematikusan nő, jóllehet a fentinek a gabona teljes kihasználásából kitett részaránya továbbra is kisméretű. A vetéshez alkalmozott gabonaszem felhasználása változatlan szintű. A hazai gabonafogyasztás struktúrájában az állathizlalás foglal el domináns pozíciót. Évenként átlagosan 16-18 millió tonna gabonát szánnak az állattakarmány készítésére, ezen belül 10,5 11,1 millió tonnát sertés számára, 3,0 3,5 millió tonnát pedig a baromfi etetésére. Az utóbbi években megfigyelhető a csökkenő tendencia a búza és a rozs takarmánytermelésre rendelt mennyiségét illetően, párhuzamosan azonban nő az erre a célra szánt kukorica és búza-rozs felhasználása. 2013-ig a takarmány iránti kereslet emelkedni fog az utóbbi években tapasztalt tempónak megfelelően, aztán mérséklődni kezd. 2005. év óta szüntelenül csökken a gabonanövények étkezési célú felhasználása, amely a legközelebbi időszakban hozzávetőlegesen 5,2 millió tonnás szintet fog elérni. A gabonafogyasztás mérséklődését az étkezési szokások módosulása, illetve a népesség csökkenő száma váltotta ki. Az EU-val való intengrációja előtt Lengyelországban a gabonakészítmények lisztben kifejezett fogyasztása fejenként 120 kg-ot tett ki. 2006. és 2007. évek folyamán a fent említett fogyasztás következő értéket ért el: 117 kg/fő. Több mint egy évtized óta megfigyelhető a gabonafeldolgozás fokozatos növekedése a sörfőző és a szeszfőző iparban. A bio-üzemanyag piac vélt fejlődésével összefüggően várható a gabona ipari célú felhasználásában tapasztalt növekvő tendencia fennmaradása, illetve a hazai fogyasztásból kitett részarányának további emelkedése. Vélhető, hogy a közeli években a gabonabetakarítás elérheti a 28 millió tonnás szintet, a lengyel piacon pedig kínálati töblet fog jelentkezni a mérséklődő kereslettel szemben. A Mezőgazdasági és Élelmiszer-gazdasági Közgazdasági Intézet becslései szerint 2008/09. gazdálkodási évben a gabona és a gabonakészítmények kivitele 900,0 millió eurót tett ki, a behozatala azoban 700,0 millió eurót ért el, míg az előző évben megfelelően: 850,0 és 758,6 millió eurós szinten alakultak az export és import értékei. A vetőmagtermelési piac 2008-ban emelkedett az agrártermelők érdeklődése a minősített vetőmagok iránt. 2008. évi vetéshez több, mint 139 ezer tonna gabona minősített vetőmagja került megvásárlásra az összes fajtából, ami 4,3%-os növekedést jelent az előző évihez képest. Csökkent azonban a burgonyadugványra irányuló vásárlói figyelem. 2008-ban az agrártermelők hozzávetőlegesen 58 ezer tonna dugványt vettek meg, vagyis 0,2%-kal kevesebbet, mint az előző évben. 2008-ban a mezőgazdasági növények vetőmagtermelésében a növekvő tendenciák domináltak. Az értékeléshez minősített gabona vetőmagok mennyisége 39,3%-kal emelkedett az előző évivel összevetve. A legnagyobb mértékű növekedés az őszi vetésű árpa (56,8%-kal), valamint a búza-rozs vetőmagtermelésénél volt megfigyelhető. A hüvelyes növények vetőmagjainak 7 esetében a kínálat 32,2%-kal nőtt. Ugyancsak magasabb lett a takarmányrépa és az olajos növények (azokon belül pedig az őszi vetésű repce) vetőmagtermelése. Kisebb mértékben emelkedett a kukoricaés a fűvetőmag kínálata. 2008-ban a minősített vetőmagvas ültetvények területe 101,5 ezer ha volt, vagyis 17%-kal túlszárnyalta a 2007. évi szintet. 25,5%-kal növekedett a gabonamag termelőterülete, csökkent azonban a kukorica (24%-kal), a tavaszi vetésű repce (25%-kal), valamint az apró magvú pillangósnövények (18,7%-kal) vetőmagtermelése. A fű vetőmagterületeinek nagyságrendje mérséklődött (9%-kal). A Mezőgazdasági Növényfajták Országos Nyilvántartása 1227 fajtát tartalmaz, amelyeknek alig több, mint 50%-át hazai fajták teszik ki. Hasonló a hazai fajták részesedése a vetőmagterületek struktúrájában. A külföldi fajták dominálnak mind az őszi (70%), mind a tavaszi vetésű (83%) árpamag termelésében. Szintén magas a külföldi fajtájú rozs (41%) és az őszi vetésű búza (44% felett) magvainak részaránya. A külföldi fajták dugványainak a vetőmagtermelési piacból kivett része 60%. A GUS (Központi Statisztikai Hivatal) becslései szerint a 2007/2008 szezonjában a gabonavetőmag értékesítési átlagszintje 4,5%-kal növekedett az előző évihez képest. A legjelentősebb emelkedés az őszi vetésű gabonafajtáknál: az árpa (12,2%), a rozs (9,8%) és a búza (8,4%) esetében volt megfigyelhető. A zöldség és a gyümölcs termelése és piaca 2008-ban a szántóföldi zöldség művelőterülete 8,9%-kal mérséklődött a 2007. évihez képest, és közel 5%-kal maradt el a 2001 2005. években tapasztalt átlagszinttől. A zöldség művelőterületének jelentős beszűkítése, valamint a betakarítása csökkenése befolyásolta a zöldségtermelés mértékét 2008-ban. A szántóföldi zöldség 4,4 millió tonnás betakarítása 11,2%-kal mérséklődött az előző évben tapasztalt roppantul magas hozamhoz képest. 2008-ban
8 Lengyel Nagykövetség Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály a melegházi zöldség betakarítása 6,9%-kal növekedett a 2007. évihez képest, illetve 22,7%-kal nagyobb volt a 2001 2005. évekbeli átlaghozamnál. A 2007. évi katasztrófálisan alacsony gyümölcshozammal szemben 2008-ban a gyümölcsök betakarítási eredményei rekord méretet öltöttek (3,3 millió tonnát). Eme kíváló teljesítmény elérésében a vegetációs időszakban fellépő kedvező agrármeteorológiai feltételek, továbbá a termelők által bevezetett és alkalmazott korszerű termelési módszerek mükődtek közre. A fán termő gyümölcsök hozamában a legnagyobb részaránnyal bír az alma (86,1%), illetve a meggy (7,1%), noha a kifejezetten növekvő tendencia leginkább az utóbbira jellemző mind a gyümölcsösök területe, mind a hozam és betakarítási eredmények vonatkozásában. 2008-ban a meggy terméshozama és betakarítása elérte a 2007. évi eredmények csaknem kétszeresét és 54%-kal felülmúlta az 1996 2000. években mért átlagszintet. Fán termő és bogyós gyümölcs ültetvények betakarítási eredményei (ezer tonna) Részletezés 1995-2000 2001-2005 A zöldség- és a gyümölcspiaci szervezet Lengyelország az EU-val való intengrációjának pillanatától a hazai kertészeti szektor tartozik a közös zöldség és gyümölcspiaci szervezethez. A piaci szervezet alapvető elemét képezik az előzetesen elismert termelői csoportok, amelyek közvetítésével folyik be a szektorba az EU költségvetéséből származó pénzügyi támogatás. Lengyelországban 2009. június végén 139 zöldség és gyümölcs termelői csoport működött, azaz 53-mal több, mint az előző évben, valamint 8 termelői szervezet funkcionált. A termelői csoportok és szervezetek elsősorban a kertészeti termelésben specializálódó régiókban jönnek létre, vagyis a mazoviai (mazowieckie) vajdaságban (főleg az alma, a gomba, a zöldségfélék), a kujawsko-pomorskie vajdaságban (a paradicsom), a nagylengyelországi (wielkopolskie) vajdaságban (a zöldségfélék, a gomba, a paradicsom), valamint a lublini (lubelskie) vajdaságban (a puhahúsú gyümölcsök, az alma). A termelői csoportok és szervezetek számát tekintve a piac szervezettségi foka viszonylag magasnak minősíthető, mindennek ellenére a forgalomba hozott zöldség és gyümölcs értékének alapján bírálva a szóban forgó piac szervezettségi szintjét arra a következtetésre jutunk, hogy gyakorlatilag nem haladja meg a 7 8%-ot, így messze marad el az Európai Uniós piac szervezettségének 35 36%-os átlagszintjétől. A csoportok tevékenységének céljai közé tartozik a csoport, illetve a szervezet tagjai által termelt termékek kínálatának és értékesítésének koncentrálása, a termelés tervezése és annak a kereslethez történő igazítása, a termelési költségek csökkentése és a termékárak stabilizálása, továbbá a környezetvédelmi követelményeknek megfelelő termesztési módszerek, termelési technológiák, valamint szennyvízkezelés és hulladékgazdálkodás promóciója. Közösségi támogatás egyes növényi piacok esetében 2007. évtől fogva megvalósításra került az EU kertészeti piacának 2007 2008 2008 1996 2001 2007 Éves átlagban -2000-2005 =100 =100 =100 Gyümölcs betakarítás 2564 3237 1694 3841 149,8 118,7 226,7 összesen Fán termő gyümölcs betakarítás 2134 2762 1263 3288 154,0 119,0 260,3 összesen ebben: Alma 1758 2325 1040 2831 161,0 121,8 272,2 Körte 68 79 31 73 107,4 92,4 235,5 Szilva 108 114 53 114 105,6 100,0 215,1 Meggy 145 177 108 202 139,3 114,1 187,0 Cseresznye 37 43 20 41 110,8 95,3 205,0 Bokron termő és bogyós ültetvények 430 475 431 553 128,6 116,4 128,3 gyümölcsei ebben: Földieper 169 179 175 201 119,6 112,3 114,9 Málna 41 51 56 82 200,0 160,8 146,4 Ribizli 166 181 139 197 118,7 108,8 141,7 Egres 35 22 14 16 45,7 72,7 114,3 Forrás: (Kis Statisztikai Évkönyv) Mały Rocznik Statystyczny 2008. GUS. szabályozására vonatkozó közösségi jogszabályok reformja, amely egyrészt megemelte a csoportok pénzügyi támogatását, másfelől viszont megszüntette néhány feldolgozásra szánt gyümölcs és zöldség termeléséhez nyújtott közvetlen támogatásokat, amelyeket területarányos támogatással helyettesítettek, fenntartva az átmeneti időszakban annak részbeni összekapcsolását a termeléssel. Lengyelország esetén a paradicsomhoz nyújtott támogatások teljes mértékben elszakadtak a termeléstől, ennélfogva 2008-tól a támogatás már kizárólag a hagyományos paradicsomtermelőket illeti meg a referencia évben (2005/2006) elért termelésük szintjétől függően. A feldolgozásra szánt földieper és málna termelőinek a 2008 2012 közötti években pótlásképpen jár hektáronként 400 euró támogatás (a területküszöb Lengyelország részére - 48 ezer hektár). Ami a többi növénypiac támogatását érinti, megjegyzendő, hogy 2008- ban a dohánytermelők részesültek a pótlólagos támogatásban, mind a termeléssel kapcsolatos, mind a
Információ 2009/december termeléstől eltekintő formában. A 2008-ban folytatott termeléssel öszszefüggő támogatásának egészében tekintett összege 5,57 złotyt tett ki 1 kilogrammonként a Virginia típusú, I. osztályú anyag esetében, valamint 4,54 zł/kg volt a II., III. és IV. osztályú anyagnál. A termeléstől eltekintő támogatásokra összesen 64 238 390 złotyt szántak, ebből 41 208 764 złotyt fizettek a Virginia típusú dohány történelmi termelőinek, 23 029 626 złotyt pedig rendeltek a II., III. és IV. osztályú dohány termelői részére. A len- és a kenderpiacon a támogatások a len-, illetve a kenderszalma szállá való feldolgozására korlátozódtak. A támogatás összege 160 euró/tonna volt a hosszú lenszálnál, illetve 90 euro/tonna a rövid lenszál és a kenderszál esetében. A száraztakarmány piacán azonban a feldolgozást kisegítő támogatás összege 33 eurót/tonnát tett ki. A fent említett piacokat megillető támogatások fizetési mechanizmusát a Mezőgazdasági Piaci Ügynökség (ARR) bonyolítja le. AZ ÁLLATTERMELÉS, VALAMINT A HÚS- ÉS A TEJPIAC Az állattermelés helyzete a mérséklődő sertés-, birka- és tyúkfélék-állomány, illetve a növekvő tendenciát jelző szarvasmarha-állomány hatása alatt alakult. 2008-ban a szarvasmarha-állomány 98,4%-a, a sertésállomány 99,9%-a, a birkaállomány 95,4%-a, a lóállomány 98,1%-a, valamint baromfiállomány 99,9%-a tartozott a magánszektorhoz. 2008. júniusában az étkezési tej előállítása céljából tartott tejtermelő tehénállomány a teljes tehénpopuláció 9 97,4%-át tette ki. A hústermelő, illetve a hústermelő fajtákkal keresztezett tehenek, amelyeket az úgynevezett szoptató dajkának szoktak alkalmazni, összesen 73,03 ezer darab volt, azaz a teljes tehénállomány 2,6%-a. A tehénállománnyal rendelkező lengyel egyéni gazdaságok esetén azok 44,4%-a átlagosan 1 darabot tartott, 18,7%-a - 2 darabot, 11,9%-a - 3 4 darabot, 10,4%-a 5 9 darabot, 9,1%- a 10 19 darabot, 5,5%-a pedig legalább 20 darabos tehénállománnyal diszponált. Összehasonlítva 2007 júniusával, csökkent a 2 és 3 4 tehenet tartó gazdaságok hányada (megfelelően 1,1 és 0,9 százalékponttal), ugyanakkor növekedett az 1 darabot tartó (0,2 százalékponttal), a 10 19 darabot tartó (0,4 százalékponttal), valamint 20 és ennél több darabat tartó gazdálkodó alanyok aránya Alapvető növények vetésterülete, terméshozama és betakarítása 2008-ban Termelési ágazat 1996-2000 2001-2005 2007 2008 2008 éves átlag 1996-2000=100 2001-2005=100 2007=100 Gabonák összesen A 8796,0 8396,7 8352,9 8598,8 97,7 102,4 102,9 B 28,6 31,9 32,5 32,2 112,6 100,9 99,1 C 25189,4 26758,3 27142,8 27664,3 109,8 103,3 101,9 Búza A 2576,8 2375,6 2112,0 2277,9 88,4 95,9 107,8 B 34,0 38,0 39,4 40,7 119,7 107,1 103,3 C 8772,0 9022,0 8317,3 9274,9 105,7 102,8 111,5 Rozs A 2275,4 1601,0 1316,2 1396,5 61,3 87,2 106,1 B 22,7 24,4 23,7 24,7 108,8 101,2 104,2 C 5160,0 3910,0 3125,6 3448,5 66,8 88,2 110,3 Árpa összesen A 1142,6 1053,0 1232,4 1206,6 105,6 114,6 97,9 B 29,9 31,7 32,5 30,0 100,3 94,6 92,3 C 3420,0 3337,0 4008,1 3619,4 105,8 108,5 90,3 Zab A 590,0 544,4 582,6 550,6 93,3 101,1 94,5 B 24,4 24,7 25,1 22,9 93,9 92,7 91,2 C 1437,5 1346,0 1462,3 1262,3 93,8 87,8 86,3 Gabonakeverék összesen A 663,4 1004,4 1260,2 1333,5 201,3 132,8 105,8 B 30,2 32,2 32,9 33,4 110,6 103,7 101,5 C 2006,0 3237,0 4147,1 4459,6 137,8 222,3 107,5 Burgonya A 1292,0 813,0 569,6 548,9 42,5 67,5 96,4 B 183,0 180,0 207,0 191,0 104,4 106,1 92,3 C 23620,0 14600,0 11791,1 10462,0 44,3 71,66 88,7 Repce és parló A 409,6 479,4 796,8 771,1 188,3 160,8 96,8 B 20,7 24,6 26,7 27,3 131,9 111,0 102,2 C 846,7 1178,0 2129,9 2105,8 248,7 178,8 98,9 Cukorrépa A 395,4 298,0 247,4 187,5 47,4 62,9 75,8 B 377 411 513 465 123,3 113,1 90,6 C 14920,1 12236,0 11475,0 8715,1 58,4 71,2 68,7 A terület ezer ha, B terméshozam 1 ha-ra dt, C betakarítás ezer tonna Forrás: GUS: A mezőgazdaság 2008-ban. A növénytermesztés eredményei 2008-ban. (Kis Statisztikai Évkönyv) Mały Rocznik Statystyczny 2008.
10 Lengyel Nagykövetség Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály Szántóföldi zöldségfélék vetésterülete, terméshozama és betakarítása 2008-ban Zöldségfajta 2001-2005 2007 2008 2001-2005 =100 Szántóföldi zöldségek összesen A 207,9 217,1 197,8 95,1 91,1 C 4653 4987 4430 95,2 88,8 Káposzta A 34,5 33,4 29,7 86,1 88,9 B 396 397 405 102,3 102,0 C 1365 1325 1209 88,6 90,6 Karfiol A 10,9 10,8 10,5 96,3 97,6 B 188 212 211 112,2 99,5 C 205,1 228 221 108,3 97,1 Hagyma A 33,1 34,4 30,2 91,2 87,7 B 212 219 205 96,7 93,6 C 701 752 618 88,1 82,2 Étkezési sárgarépa A 30,9 31,4 28,2 91,3 89,8 B 278 299 290 104,3 97,0 C 861 938 817 94,9 87,1 Cékla A 14,5 14,3 12,7 87,6 88,6 B 252 262 254 100,8 96,9 C 365 375 322 88,2 86,0 Uborka A 21,1 19,7 18,7 88,6 94,7 B 133,0 149 145 109,0 97,3 C 280 293 272 97,1 92,8 Paradicsom A 13,0 13,5 12,2 93,8 91,0 B 181 206 210 116,0 101,9 C 235 278 257 109,4 92,8 Üvegházi zöldségek C 630 723 773 122,7 106,9 A vetésterület. ezer ha, B 1 ha-ra eső terméshozam dt, C betakarítás ezer tonna. Forrás: A növénytermesztés eredményei 2007-ben. GUS. 2008 2007 =100 (1,4 százalékponttal). Az istállóknak az integrációra való felkészülés keretében történő uniós szanitárius és állatorvosi normákhoz való kötelező igazodása óta megfigyelhető az állattartás koncentrációja, ennek ellenére a tehenet tartó gazdaságok 75%-ában továbbra is csak 1 4 darab található. Ez elsősorban ebből a tényből fakad, hogy számos gazdaságban (azaz a tehénnel rendelkező gazdaságok 44,2%-ában) csupán 1 termelő tehén lelhető, amely kizárólag a gazdaság önellátását szolgálja. Az egyéni gazdaságokban tartott tehenek egész állományának a 9,2%- Haszonállatok 1995-2008 között / (júniusi adatok szerint) Részletezés 1995 2000 2006 2007 2008 ezer darab Szarvasmarha 7305,6 6082,6 5606,4 5696,2 5756,7 ebben: tehén 3578,9 3097,5 2823,8 2786,7 2806,5 sertésállomány 20417,8 17122,0 18880,5 18128,5 15425,3 ebben: koca 1875,2 1577,4 1856,4 1767,4 1366,8 Birka 713,2 361,6 300,8 331,9 323,6 Tyúkfélék 36941 45333 124870 133072 128788 Ló 835,8 549,7 307,0 329,2 325,3 100 ha mezőgazdaságilag művelt területre eső darabszám Szarvasmarha 39,2 33,0 35,1 35,2 35,6 ebben: tehén 19,2 16,8 17,7 17,2 17,4 Sertésállomány 109,6 93,0 118,3 112,1 95,5 ebben: koca 10,1 8,6 11,6 10,9 8,5 Birka 3,8 2,0 1,9 1,9 1,7 Tyúkfélék 198 246 783 723,0 707,0 Ló 3,4 3,0 2,0 2,0 a az 1 tehénnel rendelkező gazdaságokban (2007-ben - 10,2%-a), a 7,7%-a a 2 tehenet tartó gazdaságokban (előző évben - 9,1%-a), a 8,4%-a pedig a 3 4 tehenet birtokoló gazdaságokban volt található (az előző évben - 10,1%-a). A fent említett állomány túlnyomó része, azaz 74,7%-a a legalább 5 tehénnel rendelkező gazdaságokban koncentrálódott (az előző évben - 70,6%-a). Az egyéni gazdaságokban tartott sertés egész állományának az 5,6%- a az 1-10 darabbal rendelkező gazdaságokban, a 84,1%-a pedig a legalább 20 darab sertést tartó gazdaságokban volt található (2007-ben - 85,5%-a). A baromfiállományban a tyúkfélék dominálnak, ezek adják az összes baromfi 88,5%-át, a liba 2,7%-át, a pulyka 5,3%-át, a kacsa és az egyéb baromfi azonban 3,5%-át képezi a teljes baromfiállománynak. A lovak állományában rendszeresen csökken a hidegvérűek aránya, nö-
Információ 2009/december vekszik azonban a melegvérűek százaléka, ami a lovaglás térfoglalásával függ össze. Az állattermelés alakulására 2008- ban befolyást gyakorolt a sertésállománynak a kedvezőtlen árrelákciókkal kapcsolódó részleges visszaszorítása. A sertésállomány 2008. július végén 425,3 ezer darabot tett ki, vagyis 2703,2 ezer darabbal (14,9%-kal) kisebbnek bizonyult az előző évihez képest. A sertésciklus csökkenő fázisának igazolásául szolgálhat a malacok alacsony árszintje az ebben a korosztályban lévő sertések csekély száma ellenére. 2008. júniusában a szarvasmarha-állomány 5 756,7 ezer darabot tett ki, azaz 1,1%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A szarvasmarha-állomány növekedő tendenciája részben a borjú iránti exportkereslet csökkenéséből adódott. Lengyelország részesedése az európai országok állatvágásból származó hústermeléséből 2007-ben 7,1% volt az EU-ban elért 8,7%-kal szemben, ami a 7. helyre álította Lengyelországot. A világ állatvágásból származó hústermeléséből kivett 1,3%-os részénél fogva, 2007-ben Lengyelország a 14. helyre került, vagyis 2 helylyel javította a pozícióját a 2000-ben elfoglalt helyével összehasonlítva. A tehéntej európai termelésében Lengyelország a 6. helyet foglalja el a 5,8%-os részesedésével. Az EU-27 országainak tejtermeléséből Lengyelország 8,2%-os részét veszi ki. A világ tejtermelésében való 2,3%- os részesedése a 10. helyre állítja Lengyelországot (1 hellyel javult az ország pozíciója a 2000-ban foglalt helyével összevetve). A húspiac 2008-ban a három alapvető vágóállatfajta termelése vágótömegben mérve 3 478 ezer tonna volt, vagyis 5%-kal csökkent az előző évihez képest. A vágóbaromfi és a vágómarha termelése azonban növekvő tendenciát mutatott (megfelelően 4 és 2%-kal) a 11%-os mérséklődést tapasztaló vágósertés termelésével ellentétben. A sertéshús termelésének a csökkenése a 2006-tól kezdve fokozatosan mérséklődő sertésállomány szintjére, valamint a termelés kifizetődöttségének a viszszaesésére vezethető vissza. 2008 második felévében elkezdődött a sertéstenyésztés gazdasági feltételeinek javulása. Jelentős mértékben emelkedtek a sertés felvásárlási árai, ugyanakkor mérséklődtek a gabona és a takarmányok piactéri árai. A rendkívül alacsony kínálat, valamint a złoty-depreciáció következtetében 2008. decemberében a sertés árai elérték a rekordszintet, jóval emelve a sertéstermelés kifizetődöttségét, mindennek köszönhetően a következő időszakokban növekvő tendencia rajzolódott ki a sertéstenyésztést illetően. Néhány éve folyamatosan nő a marhaállomány, amely 2008-ban 2,9%-kal emelkedett az előző évihez képest, 7%-kal pedig növekedett a 2004. decemberéhez viszonyítva. Lengyelországnak az EU-hoz való csatlakozásától fogva a marhaállomány szintje változatlanul emelkedő tendenciát mutat az állattenyésztés gazdasági feltételeinek radikális javulásával össszefüggően. A vágómarhatermelés 2008-ban 2,4%-kal nőtt, ergo hasonló volt a 11 2007. évi emelkedés mértékéhez. A sertéshús fogyasztása (41,5 kg/fő) 2008-ban 5%-kal csökkent az előző évivel összevetve (43,6 kg/fő). A szóban forgó mérséklődés foka 50%-kal kisebbnek bizonyult, mint az kikövetkeztethető volt a hazai sertéshústermelés helyzetéből, mivel a hús hiányát pótolta a 100 ezer tonnás importáru. A marhahús fogyasztása az előző évi szinten maradt fenn (3,9 kg/fő). A termelési fölösleg exportálásra került, ennélfova a kivitel mértéke emelkedett a 2007. évi 202 ezer tonnás szinttől a 2008-ban jegyzett 216 ezer tonnára. A kismértékű árcsökkenés ellenére a baromfihús fogyasztása 2008-ban alig növekedett (0,3 kg-mal /fő), így a termelési fölösleg összesége exportálásra került. 2008-ban a Mezőgazdasági Piaci Ügynökség (ARR) segítette a vöröshústermelőket a sertéshús magántárolásához rendelt támogatásokkal, valamint a marha- és a sertéshús kiviteléhez nyújtott viszszafizetéssel. 2008-ban a vállalkozók összesen 9,2 millió zł dotációban részesültek a sertéshús tárolásáért. A nyers (friss, előhűtött, mélyhűtött) sertéshús exportjához nyújtott támogatások kiterjedtek mind az Az alapvető állattenyésztési termelés adatai 1996-2008 közötti években 2008 Részletezés 1996-2000 2001-2005 2007 2008 1996-2000 2001-2005 2007 =100 éves átlag =100 =100 Vágóállat termelés ezer tonna élősúlyban 4181 4505 5179 4975 119 110 96,1 ebben: szarvasmarha (borjú nélkül) 733 577 704 722 98 125 102,5 sertésállomány 2572 2586 2776 2483 96 97 89,5 baromfi 726 1223 1594 1664 229 135 104,4 Vágás utáni meleg súlyú tőkehúsra 3156 3425 3936 3751 119 110 95,3 átszámítva tehéntej M.liter 11.762 11.533 11.744 12063 103 105 102,7 Tyúktojás M. db. 7415 9013 9834 10463 141 116 106,4 Állatok hozamai (átlagos éves hozam 1 darabra) Tejhozam 1 tehéntől liter 3453 3982 4292 4351 126 101 101,4 Tojástermelés 1 tojótól ezer db 174 201 216 217 125 108 100,5 Forrás: Mały Rocznik Statystyczny 2008(Kis Statisztikai Évkönyv 2008). GUS, A mezőgazdaság 2008-ban. GUS
12 Lengyel Nagykövetség Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály egész, mind a félbe vágott, mind a feldarabolt és további feldolgozásra előkészített sertéstetemekre. Eme támogatási mechanizmust a sertéshús-piac nehéz helyzetére való tekintettel indította el az ARR, amely 2008-ban 72,5 millió złotyt fizetett ki a szóban forgó refundáció címen a 70,3 ezer tonna sertéshús után. A támogatás állandó elemét képezik a sertéshús-készítmények kiviteléhez nyújtott visszafizetések. A fent említett árukészlet okmányokkal bizonyított 10,5 ezer tonnás exportjáért az ARR 10,6 millió zł dotációt fizetett ki. A marhahús-piac stabil helyzetéből kifolyólag a támogatás kiterjedési köre 2006-óta nem változott meg és továbbra is korlátozódik az export elősegítésére. A támogatás megilleti a tenyészmarha nöstényeinek, valamint nyers és feldolgozott hús válogatott szortimentjének kivitelét. A marhahús-piacot érintő exporttámogatások összesége 2008-ban 9,1 millió złotyt tett ki. A tejpiac A tejkvóták bevezetése Lengyelországban a tejszállítók számának fokozatos visszaszorítását eredményezte, ami elsősorban azzal függ össze, hogy a kis létszámú tejtermelő tehénállománnyal rendelkező gazdaságok, amelyeknél a beruházási intézkedések vállalása gazdaságilag indokolatlan, abbahagyják az ebben a termelési ágban folytatott tevékenységüket. Ennélfogva megfigyelhető a tejtermelés koncentrálási és szakosítási folyamata, amely hozzájárul az egyes tejtermelő gazdaságok versenyképességének javításához. Ezt a folyamatot kiegészítésül erősítik az uniós pénzalapból származó támogatások a gazdaságok modernizálását szolgáló beruházási intézkedések finanszírozására. A fent említett változások következtében növekszik a nagyobb termelésszintű gazdaságok száma, valamint javul a tejtermelés árufajtáinak a választéka. Mindennek köszönhetően a tejkvóták-rendszer keretében Lengyelország részére megállapított hazai tejkvóta csaknem teljes egészében felhasználásra kerül. A 2008/2009 kvótaévben hozzávetőlegesen 9,32 milliárd kg tejet vásároltak fel, ami azt jelenti, hogy a 2008/2009 kvótaév zárása után a nagykereskedelmi szállítóknak járó kvóták felhasznaltsági foka kb. 99%-ot tett ki. A 2009. március végén gyűjtött adatok szerint abban az időszakban 292 felvásárlási egység foglalkozott a tej felvásárlásával, ezenbelül 240 egység a tej feldolgozási tevékenységet is folytatott. A felvásárlási egységek száma fokozatosan csökken - 2004/2005 kvótaév óta közel 20%-kal mérséklődött. Ugyancsak módosul a felvásárolt tej feldolgozási struktúrája. Rendszeresen emelkedik az érlelődő sajtfajták, a tejitalok (ezen belül pedig különféle joghurtfajták), illetve a teljes tejpor termelése és értékesítése. A vaj és a soványított tejpor termelésszintje azonban alig változik meg. A tej fogyasztása (beleértve a tejtermékek készítéséhez használt tejet, leszámítva viszont a vajjá feldolgozott tejet) fejenként 178 litert tesz ki. A tejkészítmények fogyasztásának struktúrájában stabil szinten marad fenn az érlelődő sajtfajták, a túró és a tejitalok fogyasztása. Fokozatosan csökken azonban a vaj fogyasztása. Az Európai Uniós Közös Agrárpolitika keretében a lengyel tejipari szektor tartozik a közös tej és a tejkészítmények piacát formáló szervezethez. A szervezet alapját képezi a tej és a tejkészítmények termelésének és értékesítésének limitálása, valamint az árak stabilizálása érdekében indított beavatkozásokra való jogosultsága. A tejtermelés limitálása alatt értendő a minden tagállamnak kiszabott hazai tejkvóta, amely az adott kvótaévben (azaz az adott naptári év április 1-től a következő év március 31-ig) meghatározza a tejnek forgalomba hozható maximális mennyiségét. Ennek a mennyiségnek túllépése büntető díj kiszabását vonja maga után, amelyet a tagállam köteles maradéktalanul kifizetni. 2008/2009 kvótaévben Lengyelország rendelkezett 9567 745 860 kg nagyságrendű hazai kvótával, ezen belül 9 403 080 692 kg a szállítható, 164 665 168 kg pedig a közvetlenül értékesíthető tej maximális mennyiségét jelentette. Lengyelország a fent említett kvótákat nem lépte túl. A tej és a tejkészítmények piacán indítható beavatkozások terjedési köre közvetlenül adódik az erre vonatkozó EU törvényeiből. Megjegyzendő, hogy az kötelező mechanizmusok mellett a mechanizmusok bizonyos része fakultatív jellegű, azaz az indításuk a tejpiaci helyzettől függ. Kötelező a vaj és a soványított tejpor intervenciós felvásárlása, valamint a közoktatási intézményekben történő vaj magántárolásához, illetve tej és tejkészítmények fogyasztásához nyújtott támogatások. A többi alkalmazható mechanizmusok, azaz a kazein és a kazeinátok előállításához, illetve az állattáp készítéséhez szánt soványított tejporhoz fizetett támogatások, valamint a tejkészítmények után járó kiviteli refundációk indításáról szóló döntést az Európai Bizottság hozza a tejpiaci árhelyzet figyelembevételével. Az EU-hoz való akcessziója óta működik Lengyelországban A tej és tejkészítmények közoktatási intézményekben történő fogyasztásához fizetett támogatások mechanizmusa, amelynek megvalósítása a Mezőgazdasági Piaci Ügynökség feladatai közé tartozik. A gyermekekhez, illetve a fiatalokhoz címzett program az óvodákban, az általános iskolákban, a gimnáziumokban és a középfokú oktatási intézményekben realizálódik. A célja a mindennapi tej és tejkészítmények óvodákba és iskolákba való szállításával megvalósuló egészséges étkezési szokások és egészséges életmód promociója, valamint a túlzott elhízás visszaszorítása a gyermekek és az ifjúság körében. A program három független forrásból kerül finanszírozására, vagyis: az EU költségvetéséből származó pénzügyi eszközökből, a 2006-tól kezdve bevezetett az iskolák és az óvodák részére a Tejipar Promociós Pénzalapból (kiegészítő finanszírozás keretében) az állami költségvetésből (hazai pénzügyi támogatásból az