NKIK HÍRLEVÉL Források átcsoportosítása A forrás-átcsoportosítások lényege, hogy a kevésbé népszerû pályázatoknál lévõ keretbõl a sikeresebb kiírások forrásait növelték meg. A bizottság a programkiegészítõ dokumentumokban módosításokat hajtott végre, amelyek pedig azt a célt szolgálják, hogy a pályáztatást gyorsabban, egyszerûbben lehessen lebonyolítani. 5. oldal www.nkik.hu Megkezdõdött kamaránk Phare-CBC programja Nemzetközi @név kavalkád Ami az orosznak kutya vagy kutyácska, az a bolgárnak hosszú farkú majom, míg az izraeliek leginkább strudlit látnak benne. Az internetes e-mail címekben nélkülözhetetlen kukac elnevezéseibõl gyûjtött össze egy csokrot a The Washington Post minapi száma. 4. oldal Ügyek a békéltetõ testület elõtt A megyei kamara mellett mûködõ békéltetõ testület ismertsége - a 2000. év áprilisi megalakulása óta - évrõl-évre nõ. 2000. évben 6 ügyet tárgyaltak, 2001-ben kettõt, 2002-ben 10 kérelem érkezett hozzájuk, 2003-ban 18 ügyük volt, 2004- ben 19, míg 2005. szeptember 30-ig pedig 13 kérelem érkezett a testülethez. 6. oldal A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara legutóbb 2004 januárjában elemezte az euró idõzítésének lehetõségeit. A minap nyilvánosságra hozott kamarai vélemény egyebek Szeptember 27-én, a szlovákiai Losoncon rendezett konferenciával megkezdõdött a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara "Üzleti infrastruktúra, innováció és humánerõforrás-fejlesztés a határ mentén - A kis- és közepes vállalkozások segítése a határ menti régióban" elnevezésû, a Phare CBC 2003/004-628-01-19 Magyarország- Szlovákia Nagyprojekt Alap által támogatott programja. A Vigadóban tartott eszmecserén Vladimir Bystriansky, Kamarai vélemény az euró bevezetésérõl mellett megfogalmazza: a 2010-es céldátum betartásának feltétele, hogy a konvergencia kritériumokat Magyarország határidõben teljesítse, ami reálisan csak akkor a losonci kamara igazgatója és Berenténé dr. Kurucz Erzsébet, a nógrádi iparkamara titkára köszöntötte a megjelenteket, köztük Vásárhelyi Szilárdot, a VÁTI programmenedzserét. 3. oldal képzelhetõ el, ha ezzel párhuzamosan az államháztartás reformjára is sor kerül. A kettõ nem választható el egymástól. 2. oldal A Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara ügyfélfogadási rendje Hétfõ: Nincs ügyfélfogadás, kedd: 8.00-12.00, szerda: 13.00-16.00, csütörtök: 13.00-16.00, péntek: 8.00-12.00 A Széchenyi Kártya ügyintézés ettõl eltérõen a 32/520-880-as vagy a 32/463-343-as telefonszámon elõzetes idõpont egyeztetés alapján történik a salgótarjáni és a pásztói irodában.
Euró bevezetése: 2010 vagy halasztás? A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara legutóbb 2004 januárjában elemezte az euró idõzítésének lehetõségeit. Az euró-bevezetés elõkészítésének kettõs folyamatáról szólva, javasoltuk, hogy modellezni kell az euró hatásmechanizmusait, a vállalkozói szférára gyakorolt hatásokat és a reakciókat; az ERM-2 megismertetése és elfogadtatása, az alkalmazáshoz/bevezetéshez szükséges társadalmi és vállalkozói támogatás biztosítása érdekében széles körben célcsoportokra felépített tájékoztató és ismertetõ akciókat kell szervezni (a csatlakozási kampány pozitív és negatív tapasztalatait is felhasználva); rámutattunk arra, hogy a labilis és változékony egyensúlyi pozíciók, illetve a spekulatív tõke viselkedése miatt változik az általa vásárolt államkötvények állománya - a változások jelentõs árfolyam-kilengéseket idéznek elõ. Minél közelebbi az euró bevezetése, a helyi valuták annál hajlamosabbá válnak a felértékelõdésre és fordítva - minél távolabbi, annál inkább gyengülésre kell számítani; az euró bevezetéséhez szükséges kritériumok teljesítésére való felkészülés idõszakában erõsen korlátozódik a gazdaságpolitika mozgástere; ha céldátum 2010-lenne, akkor évi fél százalékponttal kellene csökkenteni az államháztartás hiányát, ami könnyebben teljesíthetõ és nem lenne szükség radikális megszorító intézkedés-csomagra. Másfél évvel ezelõtti elemzésünkben tehát feltételeztük, hogy az euró késõbbi - mondjuk 2010-es - bevezetése esetén a következõ két-három évben viszonylag számottevõ összeget lehetne a gazdaságfejlesztés finanszírozására fordítani. Ez a lehetõség idõközben szertefoszlott és esetleges további halasztás esetén sem tér vissza. 2 A modellezés és a tájékoztató-akciók egyaránt elmaradtak, a bejelentett 2008-as idõpontot módosítani kellett 2010- re, miközben eltûntek a 2004 elején még a 2010-es céldátumhoz feltételezett elõnyök. Az euró bevezetésének kérdései 1. A közvélemény elõtt ma úgy állítják be, mintha az euró késõbbi bevezetése lenne a gyorsabb gazdasági növekedés feltétele. Bár lehet ilyen jellegû összefüggés is, ma Magyarországon nem ez az igazi kérdés. Az igazi kérdés a maastrichti kritériumok teljesítése, ami csak az államháztartási reform alapján lehet reális. A reformfolyamatok elindítása halaszthatatlan, e nélkül biztosra vehetõ a 2010-es céldátum eltolása. 2. A rögzített árfolyam megfelelõ meghatározása a vállalkozók és a gazdaság egésze szempontjából is nagyon lényeges. Fel kell mérni, hogy különbözõ árfolyamszintekhez milyen export és import, milyen tõkemozgások tartozhatnak (figyelembe véve a várható ár- és költségváltozásokat is). 3. Az euró bevezetésének várható hatásai: az ERM-2 mechanizmusába lépéstõl (2010-es belépésnél 2008-tól) kezdve esetleges spekulatív támadás esetére az EU részben kötelezettséget vállal a magyar árfolyam-politika támogatására; Magyarország többé nem lehet célpontja a nemzeti valuta elleni spekulatív támadásoknak; a spekulációs veszély megszûnésével jelentõsen csökkenjenek a jegybanki tartalékszint és tartalékolás költségei; megszûnnek a tranzakciós költségek - GDP 0,15%-a, de visszaesnek a pénzteremtésbõl származó bevételek - kb. GDP 0,25%-a; csökkennek az államháztartás kamatkiadásai - kb. GDP 1%- a; a növekedés többlet-lehetõségei meglehetõsen bizonytalanok; az euró-zóna tagországai közötti kereskedelem erõsödésétõl várható többletet alapvetõen a régi zóna-országok jelenleg nem túl rózsás növekedési kilátásai határozzák meg; a zóna-országok lassú növekedése nem könnyíti meg az export dinamizálását, az euró-zóna súlya már ma is túlzott Magyarország külkereskedelmében. 4. A konvergencia-programot ennek jegyében kell felülvizsgálni, beépítve a szükséges teendõket és a nyitott kérdéseket legyenek azok módszertani, elszámolási vagy technikai jellegûek. Fel kell hívni a figyelmet a Stabilitási és Növekedési Paktum növekedést visszafogó hatásaira is. Az euró-zóna elmúlt 5 évi fejlõdése azt mutatja, hogy a tartósan alacsony deficit a növekedés egyik korlátjává válhat. 3%-os deficit és 50-60%- os adósságállomány mellett az államháztartás ún. elsõdleges egyenlege legfeljebb 0,1-0,5%- os deficitet érhet el, vagyis az állam annyit költ, amennyit beszed. Csak a bevételeibõl gazdálkodó költségvetési politika esetén az állam fejlesztésekre nem tud költeni - azaz lelassul a növekedési ütem. Nagy kérdés, hogy az Európai Bizottság mikor látja be, hogy nincs esély a lisszaboni stratégia megvalósítására, a térség dinamizálására, ha továbbra is mereven ragaszkodnak a tartalmilag helyes és fontos kritériumokra más idõkben és más feltételek mellett rögzített mértékekhez. Ennek szorgalmazása elengedhetetlen feladat. 5. Az összes nehézség ellenére mindent el kell követni azért, hogy az eurót 2010-ben be lehessen vezetni Magyarországon. Hogy ez milyen áldozatokat követel és az áldozatok hogyan tehetõk elviselhetõvé a lakosság és a vállalkozások számára, ezt kell sürgõsen felmérni és a következményeket meghatározni. A 2010-es céldátum betartásának feltétele, hogy a konvergencia kritériumokat Magyarország határidõben teljesítse, ami reálisan csak akkor képzelhetõ el, ha ezzel párhuzamosan az államháztartás reformjára is sor kerül. A kettõ nem választható el egymástól. Az euró bevezetésének hatásai Elõnyök Magasabb növekedés az euró-zónába irányuló export bõvülése miatt - évi 0,5-1,0%-os többlet (MNB)) Növekedés Hátrányok Kiadások Átváltási költségek megszûnése - GDP 0,15%-a Pénzteremtésbõl származó (seigniorage) bevételek csökkenése -GDP 0,25%-a Állami kamatkiadás csökkenése - GDP 1%-a Spekulatív támadások veszélye Az ERM II-ben már 2008-ban a veszély csökkenése, 2010-tõl megszûnése Az erõs forint tartóssá válása miatt gyengébb versenyképesség - öt éves idõszakban évi 0,1-0,2% GDP ütemcsökkenés 20-25 milliárd dolláros vagy a fölötti tartalékszint szükséges - költsége a GDP 0,2%-ára becsülhetõ Szeptember 27-én, a szlovákiai Losoncon rendezett konferenciával megkezdõdött a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara "Üzleti infrastruktúra, innováció és humánerõforrás-fejlesztés a határ mentén - A kis- és közepes vállalkozások segítése a határ menti régióban" elnevezésû, a Phare CBC 2003/004-628-01-19 Magyarország- Szlovákia Nagyprojekt Alap által támogatott programja. A Vigadóban tartott eszmecserén Vladimir Bystriansky, a losonci kamara igazgatója és Berenténé dr. Kurucz Erzsébet, a nógrádi iparkamara titkára köszöntötte a megjelenteket, köztük Vásárhelyi Szilárdot, a VÁTI programmenedzserét. A két kamarai vezetõ és a VÁTI képviselõje a jelenlévõ magyar és szlovák vállalkozók, cégvezetõk, közéleti személyiségek elõtt ismertette a program legfontosabb elemeit, annak jelentõségét, majd tájékoztató elõadásokkal bemutatkoztak az elkövetkezõ tíz hónapban tanácsadóként dolgozó magyar és szlovák szakemberek. Õk az adózás, a jog, a minõségbiztosítás és a marketing területén igyekeznek majd segíteni a másik ország vállalkozóinak munkáját. Berenténé dr. Kurucz Erzsébet közölte: a projekt, mely 2006 augusztus végéig tart, alapvetõen három részre különíthetõ el. A konferencia a "nyitány", a tanácsadói hálózat mûködése a megvalósítás második üteme, míg harmadikként szlovák és magyar nyelvû kiadványt készítenek - melyet CD-n is megjelentetnek - az üzleti élet szereplõinek a két ország vállalkozási környezetének legfontosabb tudnivalóiról. A kamara titkára elmondta: a gazdaságés kereskedelemfejlesztésben kiemelt szerepet kap a kis- és közepes vállalkozások hatékonyságának fejlesztése, amely elengedhetetlen a ma- Középpontban a kis- és közepes vállalkozások Megkezdõdött kamaránk Phare-CBC programja gyar és a szlovák gazdaság fenntartható fejlõdéséhez. A hatékonyság esélyeit nagyban befolyásolja a vállalkozók informáltsága, felkészültsége, a vállalkozásvezetõk stratégiai gondolkodása, innovációra való nyitottsága, a fejlesztési lehetõségek felismerésének készsége. Ezért a projekt célcsoportját elsõsorban a régió kis- és közepes vállalkozásai képezik. 3
Oroszországban a kukac jel leginkább a kutya vagy kutyácska elnevezéssel ismert, és ennek feltehetõen az lehet az oka, hogy az e-mail megjelenésekor nagyon népszerû volt egy komputeres játék, amelyben egy kukac formájú kutyát kellett hajszolni a képernyõn. Amikor Natasa megadja az e- mail címét, feltehetõen úgy kezdi: Natasa kutya, stb. A lap moszkvai tudósítója szerint 4 TISZTELT VÁLLALKOZÓK! A Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara Losonci Regionális Kamarája meghívja Önöket "A vállalkozások együttmûködése a szlovák-magyar határmenti régióban" program soron következõ tanácsadói napjaira. Témák: cégalapítás, jogi ügyek, pénzügy, számvitel, könyvelés, minõségügy, szabadalmak, védjegyek, marketing Idõpontok: 2005. október 27. és november 10. - 12.00 óra Helyszín: Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Salgótarján, Alkotmány út 9/A. Tolmácsolást biztosítunk. Elõzetes információ a 06/32/520-868-as telefonszámon. A programot a Phare CBC 2003/004-628-01-19 Magyarország-Szlovákia Nagyprojekt Alap támogatja. A Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Euro Info Központja (EIC) új szolgáltatása az Interactive Policy Making (EU Panaszláda), amely azt jelenti, hogy észrevételeinkkel, panaszainkkal befolyásolhatjuk az Európai Unió döntéshozatali folyamatát. A vállalkozások az Európai Unió belsõ piacán folyamatosan sok problémával találkoznak, amely napi ügymenetüket érinti. Olyanokkal, amelyeknek nem lenne szabad elõfordulni az áruk, személyek, tõke és szolgáltatások szabad áramlása révén. Ráadásul az EU jogi rendelkezései sem mindig érthetõek, és nem egyformán mûködnek az egyes tagállamokban. Ha úgy gondolják, hogy valamelyik külföldi üzleti partnerük, vagy valamely hatóság olyan feltételek teljesítését kéri Önöktõl, amelyek ellentétesek az EU irányelveivel, úgy ezeket az eseteket elküldhetik nekünk. Az Euro Info Központ Nemzetközi @név kavalkád Ami az orosznak kutya vagy kutyácska, az a bolgárnak hosszú farkú majom, míg az izraeliek leginkább strudlit látnak benne. Az internetes e-mail címekben nélkülözhetetlen kukac elnevezéseibõl gyûjtött össze egy csokrot a The Washington Post minapi száma. EU-panaszláda vállalkozóknak ezen néha el is viccelõdnek, például: Natasa, ne légy magadhoz ilyen szigorú! A bolgárokat, a lengyeleket és a szerbeket a jel majomra (majmunszko, malpa, majmun) emlékezteti, de az albánok is - talán szerb hatásra - ezt az állatot látják benne. A svédek, a hollandok és a német nyelvû svájciak viszont csak a majomból csak a farkát (apsvans, apestaart, affenschwanz) emlegetik. Horvátországban a majom jelének nevezik, de a szót angolul használják - monkey. A németek disznófarok elnevezéssel is illetik, bár manapság leginkább a fantáziátlan angol "at" elnevezést használják. Koreában és Itáliában a csiga (dalphaengi, chiocciola) dívik, a franciák is kacérkodtak egy ideig ezzel az elnevezéssel (escargot). De végül is micsoda ötlet a postának csiga nevet adni! - jegyzi meg a lap. Lengyelországban a majom mellett használják a kotek, azaz cica nevet is, és Finnországban is kunkori farkú kismacskára emlékezteti az embereket a jel, így ezeket az észrevételeket, spontán problémákat, amelyek helyi szinten jelentkezve a napi ügymenetet érintik, de uniós dimenziójúak - az érintett megnevezése nélkül - térítésmentesen továbbítja az Európai Bizottság felé, az IPM adatbázisba, s ezzel mintegy befolyást gyakorol az EU joganyagainak elkészítésére, tartalmi változásaira, vagy a jövõbeni rendelkezések tárgyalásánál tekintetbe veszik a felvetett problémákat. Ezután a Bizottság megfelelõ szervezete állásfoglalását rajtunk keresztül továbbítja Önök felé. Az EIC központok által többezer észrevételt regisztrálnak évente, és a Fõigazgatóságok már elkezdték a felhasználásukat, mint az eljárásrend kialakításának inputját. Kérjük, hogy problémáikkal keressék az Euro Info Központ vezetõjét, Sztanek Olgát személyesen (Salgótarján, Alkotmány u. 9/A.), vagy telefonon/faxon: 32/520-866, illetve e- mailen: eurocenter@nkik.hu. az elnevezése egyenesen hangutánzó miuku mauku. A csehek és a szlovákok felgöngyölített heringet vizionálnak (zavinac), Svédországban a fahéjas csiga (kanelbulle) terjedt el, míg Izraelben a strudli (strudel) járja. A nagyot látó dánok elefántormánynak (snabel), a kínai mandarin nyelv pedig kisegérnek nevezi a jelet. Magyarországot sem hagyja ki a felsorolás a maga kukacával. A lista összeállítója Scott Herron szomorúan jegyzi meg, hogy a legszínesebb képi megfogalmazások fakulóban vannak, vagy már el is enyésztek és világszerte egyre többen használják a mezei angol "at" elnevezést. (Forrás: Euro Info Centre- HVG) Az általános forgalmi adóról szóló törvény módosításának alkalmazása Források átcsoportosítása A forrás-átcsoportosítások lényege, hogy a kevésbé népszerû pályázatoknál lévõ keretbõl a sikeresebb kiírások forrásait növelték meg. A bizottság a programkiegészítõ dokumentumokban módosításokat hajtott végre, amelyek pedig azt a célt szolgálják, hogy a pályáztatást gyorsabban, egyszerûbben lehessen lebonyolítani. Az ezzel kapcsolatos szeptember 29-i tájékozatón Egyed Géza, a GVOP irányítóhatóság vezetõje elmondta, ha elfogyna a GVOP-ban rendelkezésre álló 2004-2006. évi keret, akkor elvi lehetõség lenne a 2007-ben induló második Nemzeti Fejlesztési Terv terhére 2006 második felében pályázatokat kiírni. A tájékoztatón elhangzott: GVOP 2004-2006. évi forráskerete 154,61 milliárd forint. A program kiírásaira - az GVOP irányítóhatóság adatai szerint - 14 ezer pályázat érkezett mintegy 230 milliárd forint támogatást igényelve. A 6 ezer támogatott pályázattal a források 66 százalékát, mintegy 100 milliárd forintot kötöttek le. Szerzõdést 4,5 ezer pályázat révén 80 milliárd forint támogatásra kötöttek. Az alábbi pályázatok kerete csökkent: 1.1.2 A regionális vállalati központok létesítése 1.2.1 Ipari és innovációs infrastruktúra fejlesztése 2.1.2 Kis- és Középvállalkozások részére korszerû menedzsment rendszerek és technikák támogatása 2.2.2 Kis- és középvállalkozások részére emeltszintû, szakmaspecifikus tanácsadás igénybevételének támogatása (felére csökkent a keret) 2.3.1 Kis- és középvállalkozások közötti együttmûködés Az adókról, járulékokról szóló törvények módosításáról szóló 2005. évi XXVI. törvény (továbbiakban: adó tv.) 59. - ának (1) bekezdésében megfogalmazott rendelkezések szerint a termékimport után 2005. július 1-tõl a vám- és pénzügyõrség a vámeljárás során az általános forgalmi adót is kiszabja és beszedi. Azok a belföldön nyilvántartásba vett adóalanyok, akik az 1992. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: áfa tv.) 46. - ának (3) bekezdése alapján a Vám- és Pénzügyõrség Országos Parancsnokságától önadózásra vonatkozó engedéllyel rendelkeznek, azok július 1-tõl továbbra is önadózás keretében teljesítik a termékimport után az általános forgalmi adót. Az adó tv. 59. -ának (1) bekezdése szerint a termékimportra vonatkozó általános forgalmi adó kivetéses rendelkezések 2005. július 1-én lépnek hatályba. Ennek megfelelõen a (fõ)vámhivatalok a 2005. július 1-én vagy azt követõen elfogadott árunyilatkozatok esetén alkalmazzák a módosított áfa tv. rendelkezéseit (általános forgalmi adó kivetése). A kivetéses adózás keretében kiszabott általános forgalmi adót a vámmal együtt, a vámra vonatkozó szabályok szerint kell megfizetni (a halasztott vámfizetési engedély az általános forgalmi adóra is érvényes). A 2005. július 1-e elõtt elfogadott árunyilatkozatokra a (fõ)vámhivatal az árunyilatkozat elfogadása napján hatályos áfa tv. rendelkezéseit alkalmazza. Normál eljárás keretében szabad forgalomba bocsátás vámeljárásnál az árunyilatkozat benyújtását követõen dönt a vámhivatal annak elfogadásáról vagy visszautasításáról. Ha az árunyilatkozat elfogadása 2005. július 1-én vagy azt követõen történik, úgy a (fõ)vámhivatal vizsgálja az önbevallásra vonatkozó engedély meglétét vagy annak hiányát. Amennyiben az adófizetésre kötelezett nem rendelkezik önadózásra vonatkozó engedélylyel, úgy az általános forgalmi adót a (fõ)vámhivatal kiszabja és beszedi. Önadózásra vonatkozó engedély birtokában a (fõ)vámhivatal az általános forgalmi adó összegérõl a határozatban tájékoztatást ad, de azt az ügyfélnek az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal felé kell teljesíteni. Egyszerûsített eljárás keretében végzett szabad forgalomba bocsátás vámeljárás esetén a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. tv. 3. -a, továbbá a 2913/92/EGK tanácsi rendelet 76. cikk (3) bekezdése alapján az egyszerûsített vámáru-nyilatkozat (hiányos vámáru-nyilatkozat, kereskedelmi vagy adminisztratív okmány vagy a nyilvántartásba történõ bejegyzés) elfogadása napján hatályos áfa tv. rendelkezéseit alkalmazza a (fõ)vámhivatal. Ennek megfelelõen, ha az egyszerûsített vámáru-nyilatkozat elfogadásának napja 2005. július 1-je elõtti dátumra tehetõ, úgy az áfa megfizetését önadózási eljárás kertében kell az adóalanynak megfizetnie (függetlenül a kiegészítõ árunyilatkozat benyújtásának idõpontjától). Ha az egyszerûsített vámáru-nyilatkozat elfogadása 2005. július 1-én vagy azt követõen történt, úgy a (fõ)vámhivatal vizsgálja az önadózásra vonatkozó engedély meglétét vagy annak hiányát. A fizetés szabályai azonosak a normál eljárásnál ismertetettel. (Forrás:VPOP Vámigazgatóság) szervezésének támogatása (felére csökkent a keret) 2.3.2 Együttmûködõ vállalkozások közös célú beruházásának, fejlesztésének támogatása (felére csökkent a keret) 3.1 Alkalmazás-orientált kooperatív kutatási és technológia-fejlesztési tevékenységek támogatása 3.2 Közfinanszírozású és non-profit kutatóhelyeken a kutatás, technológiatranszfer és kooperáció feltételeinek javítása 3.3.2 Új kutatói munkahelyek létrehozásához kötõdõ vállalati kutatási infrastruktúra fejlesztése (INFRA) 4.1.2. Üzleti partnerek közötti e-kapcsolat fejlesztése (felére csökkent) 4.2.1. Üzleti tartalomfejlesztés támogatása kis- és középvállalkozások számára (felére csökkent) 4.2.2. Tartalomipari és közcélú tartalomszolgáltatás fejlesztése 4.4.1. Szélessávú internetinfrastruktúra kiépítésének és a szolgáltatás beindításának támogatása Magyarország üzletileg kevésbé vonzó településein Az alábbi pályázatok kerete növekedett: 1.2.2 Logisztikai központok fejlesztése (másfélszeresére nõtt a keret) 2.1.1 Kis- és Középvállalkozások mûszaki-technológiai háttere fejlesztésének támogatása 3.3.1 Induló technológiaés tudás-intenzív mikrovállalkozások, és ún. spin-off vállalkozások innovációs feladatainak támogatása (TST) (minimális mértékben változott) 3.3.3 Vállalati innováció támogatása (KKV) (duplájára nõtt a keret) 4.4.2. Szélessávú hálózat önkormányzatok általi kiépítésének támogatása elmaradott régiókban (csaknem megduplázódott a keret) 5
Néhány gondolat a békéltetõ testületekrõl A békéltetõ testületek létrehozásának célja A békéltetõ testületeket a fogyasztóvédelemrõl szóló 1997. évi CLV. törvény hozta létre, amely a hazai viszonyok között egy teljesen újszerû, mindeddig ismeretlen jogintézmény. A törvényalkotók célja az volt, hogy az eddiginél hatékonyabb fórumot biztosítsanak a fogyasztók és a gazdálkodó szervezetek közötti jogviták rendezésére. Európai Uniós követelmény olyan jogérvényesítési lehetõség biztosítása, amelynek segítségével magasabb fogyasztóvédelem érhetõ el, ezáltal csökkenthetõ a fogyasztók kiszolgáltatottsága a gazdálkodókkal szemben. A Nógrád megyei békéltetõ testület 2000. áprilisi megalakulása óta eltelt idõ tapasztalatai alapján elmondhatjuk, hogy a békéltetõ testület megfelel a törvényalkotók által támasztott követelményeknek, hiszen összevetve egy bírósági eljárással, a békéltetõ testületek eljárásai gyorsabbak és olcsóbbak. Békéltetõ testületünk eljárása során mindvégig szem elõtt tartja a törvény megfogalmazását az eljárás célját illetõen: a fogyasztó és gazdálkodó szervezet közötti vitás ügy egyezségen alapuló rendezésének megkísérlése, ennek eredménytelensége esetén pedig az ügy eldöntése a fogyasztói jogok gyors hatékony biztosítása érdekében. Hogyan mûködik a békéltetõ testület? A Nógrád megyei békéltetõ testület 10 tagból, valamint elnökbõl és elnökhelyettesbõl áll. A tagokat egyrészrõl a kamara, másrészrõl a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet egyenlõ arányban jelöli. A békéltetõ testületi tagok megbízatása 3 évre szól, 6 melynek lejártát követõen újraválaszthatók. A békéltetõ testület tagjának függetlennek és pártatlannak kell lennie, így nem lehet képviselõje a feleknek, eljárása során utasítást nem fogadhat el, teljes titoktartásra kötelezett a testületi mûködés során tudomására jutott tények és adatok tekintetében. A testület úgy mûködik, mint egy választott bíróság. Az eljárás megindítása ingyenes. A panasz beérkezését követõen egy tagot választ a fogyasztó, egyet pedig a gazdálkodó szervezet, amely ellen indul az eljárás. Ezt követõen a két tag választ egy elnököt, tehát az ügyekben 3 tagú tanács jár el. Milyen határozatokat hozhat? A békéltetõ testületek határozatai eltérnek a bírósági határozatoktól. Az egyik féle az ajánlás, ami akkor hozható, ha a panasszal érintett gazdálkodó szervezet az eljárás kezdetekor úgy nyilatkozott, hogy a testület döntését kötelezésként nem fogadja el. Az ajánlásban a testület jogkövetõ magatartás tanúsítására hívja fel a gazdálkodót. Amennyiben a gazdálkodó nem tartja magát a határozathoz, akkor a fogyasztóvédelmi felügyelet, illetve a kamara nyilvánosságra hozhatja a döntést. Nyilván a gyakorlatban akkor lehet kellõ visszatartó ereje, ha az a gazdálkodó szervezet jó hírét, közmegítélését befolyásolhatja. A békéltetõ testület "alávetés" esetén kötelezést tartalmazó határozatot hoz, amely szólhat pl. kártérítés megfizetésére, vagy a jogvita alapját jelentõ szolgáltatás elvégzésére. Kötelezést tartalmazó határozat esetén - amennyiben a gazdálkodó az abban foglaltaknak nem tesz eleget - helye lehet közvetlen bírósági végrehajtásnak. A békéltetõ testület határozata nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy igényét bírósági eljárás keretén belül érvényesítse. A békéltetõ testület határozata ellen egyébként fellebbezésnek nincs helye, a határozat érvénytelenítése azonban kérhetõ a bíróságtól. Külön hangsúlyozni kell, hogy a testület elnökének az eljárás minden szakaszában az egyezség létrehozására kell törekednie. Amennyiben az egyezség megfelel a jogszabályoknak azt a testület határozattal hagyja jóvá. Milyen ügyek tartoznak a hatáskörébe? A törvény meghatározásából adódóan meglehetõsen sokféle ügy tartozik a békéltetõ testület hatáskörébe. Ilyenek pl. az áruk és szolgáltatások minõségével, biztonságosságával, a termékfelelõsséggel kapcsolatos panaszok, kifogások, de a testülethez lehet fordulni utazási szerzõdések megszegése esetén, vagy közmû és fogyasztó közti jogvita miatt is. Jellemzõek az építõipar terén hibás teljesítésbõl adódó panaszok. Testületünk ügyeirõl Elmondható, hogy testületünk ismertsége - a 2000. év áprilisi megalakulása óta- évrõl-évre nõ. 2000. évben 6 ügyet tárgyaltunk, 2001-ben 2 ügyet, 2002-ben 10 kérelem érkezett hozzánk, 2003-ban 18 ügyünk volt, 2004-ben 19, 2005. szeptember 30-ig pedig 13 kérelem érkezett testületünkhöz. 2004-ben 18 ügy került lezárásra, melyek közül 12 esetben került az eljárás megszûntetésre, 5 ügy zárult egyezséggel, 1 esetben pedig kötelezõ jellegû határozatot hoztunk. A megszûntetéssel lezárt ügyek közül jellemzõ megszûntetési ok volt, hogy a panaszos kérelmét visszavonta, mivel igénye, számára megnyugtató módon elintézésre került a gazdálkodó szervezet, illetve vállalkozó részérõl. Több esetben az eljárás azért került megszûntetésre, mivel a kérelmezõ bejelentett, hogy igényét bíróság elõtt kívánja érvényesíteni. A panaszügyek közül leggyakrabban hibás teljesítés miatt került testületünk elé az ügy, megállapítható azonban, hogy növekvõ tendenciát mutat a biztosítási ügyek száma. Azon ügyek közül, amelyekben érdemi döntést hoztunk, 3 bizonyult alaposnak, 2 részben alaposnak, 1 alaptalan fordult elõ. Jellemzõ, hogy az országos hatáskörû nagyobb szervezetek (gazdálkodók, pénzintézetek, biztosítók) nem vetik alá magukat az eljárásnak, azonban az esetek nagyobb részében érdemi nyilatkozatot tesznek. Ez esetben határozatunk csak ajánlás jellegû lehet, amelynél a panaszos nem kérhet végrehajtást. Ezen ügyeknél a kérelmezõk többször kérték az eljárás megszûntetését, mivel úgy érezték, a békéltetõ testület nem tudja orvosolni problémájukat. 2005. szeptember 30-ig 13 ügy került a Nógrád megyei békéltetõ testület elé, amelyek jellemzõen (11 ügy) áru, szolgáltatás hibás teljesítésébõl fakadó panaszok, egy ügy pénzintézet elleni kártérítésre irányul, egy pedig telefontársaság szerzõdési feltételeit támadja. Az APEH Nógrád Megyei Igazgatóságának legutóbbi összesítése szerint az egyéni vállalkozást folytatók száma 2004-ben lényegében nem változott, az adózás módjában ugyanakkor módosulás tapasztalható. Mintegy 25%-kal tovább nõtt EVA adózási formát választók száma, így az egyéni vállalkozók 13%-a egyszerûsített módon adózik. Alig háromszázan választották az átalányadózási formát, míg az egyéni vállalkozók több mint 4/5-e tételes költségelszámolást alkalmaz. A vállalkozások kistérségenkénti megoszlása lényegében megegyezik a korábbi évekével, csupán a salgótarjáni térségben tapasztalható mérséklõdés. Az ágazatok közül továbbra is meghatározó a szolgáltatás és vendéglátás (38 %), továbbá a kereskedelem, ami 24 %-ot képvisel. Az egyéni vállalkozók bevétele 34 milliárd Ft, mintegy 2 milliárd Ft-tal mérséklõdött az elõzõ évhez képest. Az egy fõre jutó bevétel ugyanakkor 5.363,- ezer Ft-ra, mintegy 100 ezer Ft-tal nõtt, amit a vállalkozók számának csökkenése magyaráz. (1. grafikon) A megyében regisztrált egyéni vállalkozók 36%-át foglalkoztató salgótarjáni kistérségben realizálódott a bevétel 29 %-a. Az ebben a térségben mûködõ egyéni vállalkozók átlagos bevétele 4,3 millió Ft, a megyei kistérségek közül a legalacsonyabb. Legnagyobb átlagbevétel-növekedés a rétsági térségben figyelhetõ meg, ahol mintegy 500 eft-tal nõtt az egy fõre jutó átlagos bevétel, a vállalkozók száma viszont csökkent. Továbbra is a balassagyarmati adózók bevétele a legmagasabb, 6.739 ezer Ft. Kedvezõ tendencia mutatkozik Pásztó kistérségében, ahol a vállalkozói létszám növekedése mellett emelkedett az átlagos bevétel is. Legkevesebben Bátonyterenye és Szécsény körzetében folytatnak egyéni vállalkozási tevékenységet, létszámuk és bevételbõl való részesedésük térségenként a 10 % alatti. A vállalkozók 2 milliárd Ft-ot meghaladóan csökkentették az általuk elszámolt költségeket, ezáltal 2004-ben költségfelhasználásuk nem érte el a 34 milliárd Ft-ot. A fajlagos költségek ennek ellenére a rétsági kivételével valamennyi kistérségben meghaladták a fajlagos bevétel összegét. A 2003-as évhez viszonyítva a vállalkozók alacsonyabb összegben éltek a vál- Hogyan gazdálkodtak az egyéni vállalkozók? 1. grafikon: A bevételek alakulása körzetenként 2. grafikon: Átlag nyereség és átlag veszteség lalkozói kivét lehetõségével. 2004-ben 60 millió Ft-tal kevesebbet, 1.772,- millió Ft-ot számoltak el ilyen címen. Az egyéni vállalkozók eredményessége a bevételek, költségeknél nagyobb összegû csökkenése következtében kedvezõtlen irányba változott. (2. grafikon) 2004. évben valamennyi körzetben negatív eredmény képzõdött, mind a nyereség összege, mind a nyereséges vállalkozók száma csökkent. Körzetenként vizsgálva Bátonyterenye, Pásztó és Rétság körzetében a nyereség csökkenését meghaladóan mérséklõdött a nyereséges vállalkozók száma, melynek hatására az egy fõre jutó nyereség meghaladta a 2003. évit. A többi három térségben a fajlagos nyereség elmaradt az elõzõ évi szinttõl. Az eredményességet ágazatok szerint vizsgálva legkedvezõbb a helyzet a feldolgozóipar és az egyéb tevékenység (egészségügy, oktatás) területén, ahol a vállalkozók nyereséggel zárták az évet. Az egyéni vállalkozók személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége a vállalkozói kivét és nyereség, valamint az osztalékalap után fizetendõ adó összegébõl tevõdik össze. A vállalkozói adóalap után számított 16 %-os személyi jövedelemadó 107,3 millió Ft volt, melybõl adókedvezményként 2 millió Ftot tudtak érvényesíteni a vállalkozók. 2004-ben 464,2 millió Ft osztalékalap képzõdött, mely alapján 22,2 millió Ft 20 %- os és 123,6 millió Ft 35 %-os osztalékadó fizetési kötelezettség keletkezett. Összességében a vállalkozói személyi jövedelemadó és osztalékadó összege 251,1 millió Ft, ami az elõzõ évinél 13 %-kal alacsonyabb. Az adófizetõk létszámának közel 1%-os emelkedését figyelembe véve a megye egyéni vállalkozóinak átlagosan 150,- ezer Ft fizetési kötelezettségük keletkezett. 7
Tõkebefektetések hazánkban A Magyar Nemzeti Bank által - a fizetési mérleg részeként - a napokban közzétett adatok szerint 2005 elsõ negyedévében 1 091 millió euró értékû külföldi közvetlen tõkebefektetés valósult meg Magyarországon, ami 430 millió euróval haladja meg 2004 azonos idõszaki adatát, és 2001 óta a legmagasabb érték. Részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelem formájában 881 millió eurós, az egyéb (mûködõ) tõkemozgások során pedig 210 millió eurós nettó beáramlás mutatkozott. A nemzeti jegybankok adatai alapján a visegrádi országok között Magyarországra érkezett a legtöbb mûködõ tõke az elsõ negyedévben. APEH-üzemanyagárak 2005. október 1-je és december 31-e között alkalmazható üzemanyagárak: Ólmozatlan motorbenzinek ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin 288 Ft/l ESZ-98 ólmozatlan motorbenzin 297 Ft/l Gázolaj 274 Ft/l Keverék 290 Ft/l Jegybanki alapkamat A Magyar Nemzeti Bank közzétette, hogy 2005. szeptember 20-tól a jegybanki alapkamat mértéke 6,00 % Milliárdok innovációra Elbírálták a GVOP Kutatás-fejlesztés, innováció prioritás keretében, a kis és középvállalkozások számára 2005-ben kiírt pályázatokat. Az Irányító Hatóság vezetõje összesen 5,6 milliárd forint pályázati támogatást hagyott jóvá ezen, az EU által is kiemelt területen. A piaci igényeken alapuló, ott értékesíthetõ termékek, megoldások és a hozzá kapcsolódó fejlesztések támogatásának szükségességét a jelentõs érdeklõdés is tükrözte. A 2005-ben beérkezett több száz pályázat közel kétharmadát kedvezõen bírálták el. Info és a nyertesek a www.gkm.gov.hu és a www.kutatas.hu honlapon. A GKM várakozásai szerint idén folytatódik a kedvezõ mûködõtõke-beáramlási trend, és így 2005-ben (részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelem formájában) 3,5-4 milliárd euró körüli értékû külföldi közvetlen tõkebefektetés történhet Magyarországon. Részletek a www.gkm.gov.hu honlapon. Kiadványok - Kamarai Tagok CD ROM: 6225Ft+ÁFA - Adó- és TB Tanácsadó 2005: 650Ft+ÁFA (A fenti kiadványaink kamarai tagok számára ingyenesek.) - Kiállítások, vásárok és rendezvények Magyarországon 2005: 1750 Ft+ 5% ÁFA Kiállítás, vásár A HUNGEXPO Budapesti Vásárközpont õszi programjaiból 18. Nemzetközi jármûipari szakkiállítás 2005. október 22-30. HUNGEXPO Budapesti Vásárközpont C+D 7. Közép-Európai Védelmi Felszerelés és Repülési Szakkiállítás 2005. november 23-26. HUNGEXPO Budapesti Vásárközpont C+ D : Nemzetközi védelmi fórum Közép-Európa szívében Programajánlat Magyar Gazdasági Év Franciaországban - Szeminárium a Francia Nagykövetség, a Magyar Befektetés-ösztönzési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH), valamint a GKM közös szervezésében, melynek témája a szélessávú Internet és az e területen szerzett francia tapasztalatok. Idõpont, helyszín: 2005. november 22-én 14-17 óra között Budapesten a Francia Intézetben (I. ker.fõ utca 17. Nagyelõadó) A részvétel ingyenes, szinkrontolmácsolást biztosítanak. Jelentkezés: 2005.október 26-ig, Faragó Sándor (ITDH), fax: +36/1/472-81-80 Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 3100 Salgótarján, Alkotmány u. 9/a 32/520-860 520-862 nkik@nkik.hu Euro Info Központ Salgótarján / 32/520-866 eurocenter@nkik.hu MKIK Magyar-Szlovák Tagozat / 32/520-868 mkikmszt@nkik.hu Pásztói iroda 3060 Pásztó, Nagymezõ u. 3. / 32/463-343 nkik_pt@profinter.hu www.nkik.hu Készült a HÍR-ÁSZ Kft. Nyomdaüzemében, Balassagyarmaton. Felelõs vezetõ: Hajdú József 8