AZ EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGÁNAK HÍRLEVELE. Bíróság

Átírás

1 Európai Unió Bírósága Sajtó- és tájékoztatási osztály Magyar, cseh és szlovák ügyek csoportja Dr. Lehóczki Balázs Tel: Fax: AZ EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGÁNAK HÍRLEVELE Tájékoztató a jelentősebb és érdekesebb ügyekről Fontos: ez a hírlevél kizárólag a sajtó tájékoztatására szolgál, tartalma nem köti az Európai Unió Bíróságát. Az Európai Unió Bíróságának részletes munkaprogramja az alábbi helyen található meg: Tárgyalási jegyzék A következő két hét munkaprogramjából az alábbi ügyekre hívnám fel a figyelmét: A február 25-től március 1-ig tartó munkahét Bíróság február 26., kedd Sajtóközlemény ítélethirdetésről C-11/11 Folkerts [Légiutasok kártalanítása Járatkésés Több részből álló repülőút] Tárgyalás C-131/12 Google Spain és Google [Adatvédelem Internetes keresőmotorok Múltbeli eseményekre vonatkozó adatok megjelenítése Uniós jog területi hatálya] február 28., csütörtök Sajtóközlemény ítélethirdetésről C-473/10 Bizottság kontra Magyarország [Közlekedés Vasúti forgalomirányítás Kötelezettségszegési eljárás] A főtanácsnoki indítvány kelte: szeptember 6.

2 Sajtóközlemény ítélethirdetésről C-1/12 Ordem dos Técnicos Oficiais de Contas [Verseny Könyvvizsgálók továbbképzése A kamara számára fenntartott monopólium] Törvényszék február 27., szerda Ítélethirdetés T-387/11 Péti Nitrogénművek kontra Bizottság [Vegyipar Gazdasági válság Állami támogatások] A március 4-től március 8-ig tartó munkahét Bíróság március 7., csütörtök Sajtóközlemény ítélethirdetésről C-607/11 ITV Broadcasting [Szerzői jogok Hagyományos televíziók élő adásait átvevő internetes TV-k Nyilvánossághoz való közvetítés] Ítélethirdetés C-182/12 Fekete [Vámjog Bissau Guinea-i honosságú személygépkocsi Vámmentes behozatal feltételei] Főtanácsnoki indítvány C-521/11 Amazon.com International Sales és társai [Szerzői jogok Üres kazetta jogdíj Az Amazon jogdíjfizetési kötelezettsége a honlapján keresztül eladott termékek után] Tárgyalás C-85/12 Landsbanki Islands

3 [Pénzügyi válság Csődbe jutott izlandi bankok Az Izlandon megindított csőd- és felszámolási eljárások következményei A bankok külföldön lévő vagyona] Törvényszék március 7., csütörtök Ítélethirdetés T-221/07 Magyarország kontra Bizottság és T-194/07 Csehország kontra Bizottság [Üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységeinek kiosztása A nemzeti kiosztási tervben javasolt CO 2 kibocsátás-mennyiség Bizottság általi csökkentése] (T-221/07) (T-194/07) Sajtóközlemény ítélethirdetésről T-370/11 Lengyelország kontra Bizottság [Üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységeinek kiosztása 2013-tól Szénalapú gazdasággal rendelkező országok hátrányos megkülönböztetése] Ellenkező értesítés hiányában a feltüntetett eljárási cselekmények mindig 9.30 órakor kezdődnek. A sajtóközlemények valamennyi elkészült nyelvi változata elérhető az Európai Unió Bíróságának honlapján. C-11/11 Folkerts Az uniós jog értelmében a légitársaságok kötelesek kártalanítást fizetni a három órát meghaladó késéssel érintett járatok utasainak, kivéve, ha a késést rendkívüli körülmények okozták. A kártalanítás összege az indulási hely és a célállomás közti távolságtól függően akár a 600 eurót is elérheti. L.-T. Folkerts az Air France légitársasággal kívánt eljutni Brémából Párizson és São Paulón keresztül a paraguay-i Asunciónba. A mentetrend szerint az utasnak május 16-án 23 óra 30 perckor kellett volna megérkeznie Paraguayba. Azonban a Brémából Párizsba tartó repülő indulásának késése miatt lekéste a Párizs-São Paulo járatot és végül csak május 17-én 10 óra 30 perckor jutott el Asunciónba. A késés miatt az utas kártalanítást követel a légitársaságtól, az eljáró német bíróság pedig arra kíváncsi, hogy jár-e a kártalanítás olyankor, amikor a több részből álló repülőút első járata még kevesebb, mint három órát késett, de az út végére felhalmozódott késés már meghaladja a három órát. C-131/12 Google Spain és Google

4 Ezen ügy mögött az adatvédelemmel kapcsolatos két fontos kérdés áll: egyrészt az internetes keresőmotorok alkalmazásával összefüggésben követelhetjük-e azok üzemeltetőitől, hogy a múltunkra vonatkozó adatok ne jelenhessenek meg a keresések eredményeiként, másrészt pedig, hogy az uniós adatvédelmi szabályok alkalmazhatóak-e az EU-n kívül letelepedett internetes cégekre. A történet azzal kezdődött, hogy számos spanyolországi lakos panasszal fordult a spanyol adatvédelmi ügynökséghez amiatt, hogy a nevüknek a Google keresőmotorjába történő beírása után találatként őket érintő régmúlt eseményekre vonatkozó információk jelentek meg. Az ügynökség alaposnak találta a panaszokat és arra kötelezte a Google-t és annak spanyol leányvállalatát, hogy a cég keresőmotorjának használói számára tegyék hozzáférhetetlenné a kérdéses adatokat. Az amerikai cég az ügynökség döntése ellen a spanyol bíróságokhoz fordult, amelyek előtt két olyan kérdés merült fel, amelyről az Európai Bíróság véleményét kérik. Az első az uniós adatvédelmi szabályok területi hatályát érinti. A Google ugyanis úgy véli, hogy mivel a keresőmotort a kaliforniai székhelyű anyavállalat működteti, ezért arra csak az amerikai adatvédelmi szabályok vonatkoznak. A cég azt állítja, hogy a spanyolországi leányvállalat csak a hirdetések értékesítésében vesz részt, de nincs szerepe magának a keresőmotornak a működtetésében. Az ügynökség szerint viszont a cég spanyol internetes oldalakról gyűjt információkat, spanyol domain-nevet használ, valamint a jogvita központi elemei is Spanyolországhoz köthetők, mivel spanyolországi lakosokról, spanyol honlapokon, spanyol nyelven megjelenő adatokról van szó. A második kérdés arra vonatkozik, hogy a Google ellenőrzést gyakorol-e a kérdéses személyes adatok felett, és hogy egyáltalán megkövetelhető-e tőle, hogy hozzáférhetetlenné tegyen olyan információkat, amelyek más honlapokon jogszerűen jelentek meg és érhetőek el ma is. C-473/10 Bizottság kontra Magyarország A vasúti közlekedésről szóló uniós szabályok értelmében vasúti szállítási szolgáltatásokat nyújtó szervezet nem hozhat menetvonal-kijelöléssel kapcsolatos döntést, és nem vehet részt a kapacitáselosztási feladatok elvégzésében. Ilyen szervezet azonban végezhet infrastruktúra-üzemeltetést. A Bizottság egyrészt azért indított kötelezettségszegési eljárást hazánkkal szemben, mert Magyarországon a vasúti forgalomirányítást vasúttársaságok, a MÁV és a GySEV végzik. Márpedig a Bizottság szerint a forgalomirányítás szükségképpen együtt jár azzal, hogy a forgalomirányító részesévé válik a menetvonalkijelöléssel, illetve kapacitáselosztással kapcsolatos döntéshozatali folyamatnak. Ez pedig a piaci verseny torzulásához vezethet, mivel e döntéshozatali folyamat keretében a forgalomirányító részletes ismereteket szerez meg a versenytárs vasúttársaságok által nyújtott szolgáltatásokról, azok mennyiségéről és időpontjairól. Magyarország szerint a forgalomirányítás nem jár együtt menetvonal-kijelöléssel, illetve kapacitáselosztással, hanem az infrastruktúra-üzemeltetés része. Emellett a Bizottság azt is kifogásolja, hogy Magyarország az uniós jog előírásai ellenére sem biztosítja a pályahálózat-működtetők pénzügyi egyensúlyát, és nem fogadott el olyan intézkedéseket, amelyek az infrastruktúra működtetéséhez és használatához kapcsolódó költségek és díjak csökkentésére ösztönöznek. Brüsszel szerint hazánk azzal is megsértette az uniós jogot, hogy nem biztosítja a pályahálózat-üzemeltetők

5 által beszedett díjak, valamint a vasúti hálózat rendelkezésre bocsátásához közvetlenül kapcsolódó költségek egyenlőségét. Hasonló témában Spanyolország, Ausztria és Németország ellen is keresetet nyújtott be a Bizottság, ezen ügyekben is most kerül sor az ítéletek kihirdetésére szeptember 6-án megtett indítványában Jääskinen főtanácsnok annak megállapítását javasolta a Bíróságnak, hogy Magyarország nem teljesítette teljes körűen a vasúti közlekedés területén alkalmazandó uniós jogból eredő kötelezettségeit. C-1/12 Ordem dos Técnicos Oficiais de Contas Portugáliában a könyvvizsgálóknak kötelező belépniük a könyvvizsgálók kamarájába és időszakonként a kamara által szervezett továbbképzési programokban kell részt venniük. A továbbképzési programok egy részét kizárólag csak maga a kamara nyújthatja, az oktatási intézmények és a magánvállalkozások tehát ki vannak zárva e tevékenység folytatásából, még akkor is, ha egyébként rendelkeznek az ahhoz szükséges személyi és tárgyi feltételekkel. A könyvvizsgálók továbbképzésében részt venni kívánó oktatási intézmények és cégek az említett tilalom miatt a portugál versenyhivatalhoz fordultak, mivel álláspontjuk szerint a kamara számára a továbbképzés területén fenntartott monopólium ellentétes az uniós versenyjoggal. Az ügyben eljáró portugál bíróságok azt kérdezik az Európai Bíróságtól, hogy az uniós versenyszabályok vonatkoznak-e a könyvvizsgálók kamarájára, illetve, hogy azok tiltják-e a továbbképzés területén a kamara számára biztosított monopóliumot. T-387/11 Péti Nitrogénművek kontra Bizottság A Veszprém megyei Péten található Nitrogénművek vállalkozás Magyarország legnagyobb műtrágyagyártója. A cég a pénzügyi válság kirobbanása után, október 18-án leállította a termelését. Két hónappal később a magyar kormány bejelentette, hogy az állam a magyarországi műtrágyagyártás folytatásának biztosítása, valamint a munkahelyek megőrzése érdekében a termelés újraindítását és a működési költségeket fedező finanszírozás nyújtása révén megmenti a Nitrogénműveket. E finanszírozási konstrukció keretében a 100%-os állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és a Nitrogénművek két hitelszerződést kötött, amelyekkel a péti cég összesen mintegy 88 millió euró összegű hitelhez jutott. Emellett a magyar állam kezességet vállalt e hitelek az MFB részére történő visszafizetésére. Miután a Bizottság tudomást szerzett a Nitrogénművek megmentésére irányuló tervekről, a brüsszeli szerv vizsgálatot indított, melynek végén azt állapította meg, hogy a cég talpra állítása céljából kidolgozott finanszírozási konstrukció az uniós joggal össze nem egyeztethető állami támogatást tartalmaz. A Bizottság

6 álláspontja szerint ugyanis a magyar cég a piacon elérhető kamatszinthez képest túl olcsón jutott a hitelekhez, ami jogosulatlan versenyelőnyhöz juttatta. A Nitrogénművek a Bizottság határozatát megtámadta a Törvényszék előtt. C-607/11 ITV Broadcasting Az információs társadalomban a szerzői jogok védelméről szóló uniós irányelv értelmében a szerzők jogosultak a műveik nyilvánossághoz való közvetítésének engedélyezésére, illetve megtiltására, valamint azokról másolatok készítésének engedélyezésére. Brit TV-csatornák jogi eljárásokat indítottak a TVCatchup nevű cég ellen, amely azok TV-műsorait élőben a saját nézői számára az Interneten hozzáférhetővé tette. Mindennek során az internetes TV az átvett műsorokat a saját reklámjaival látta el. A TV-csatornák szerint a TVCatchup magatartása sérti a szerzői jogaikat, az online TV szerint viszont az ő nézői olyan személyek, akik már amúgy is előfizetői a hagyományos televíziók szolgáltatásainak, éppen ezért nem történik új nyilvánossághoz való közvetítés, tehát a szerzői jogok nem sérülnek. A TVCatchup álláspontja szerint nem jogellenes az, ha lehetőséget biztosít a nézők számára olyan műsorok követésére, amelyek megtekintésére amúgy is jogosultak. Az internetes TV emellett úgy véli, hogy az üzleti modellje a szerzői művekről való másolatok készítésének tilalmába sem ütközik bele, mivel az élőben közvetített adást nem rögzítik és nem tárolják a szervereiken. Az ügyben eljáró brit bíróság az Európai Bíróságtól várja annak eldöntését, hogy a TVCatchup tevékenysége sérti-e a szerzői jogokat. C-182/12 Fekete A magyar vámhatóság eljárást indított egy Bissau Guinea-i honosságú személygépjármű vámjogi helyzetének megállapítása érdekében. A jármű a Bissau Guinea-ban nyilvántartásba vett Együtt Afrikáért Alapítvány tulajdona és ideiglenes behozatali vámeljárás keretében vámmentesen került hazánkba. A vámhatóság azért kezdett el vizsgálódni, mert álláspontja szerint az említett vámeljárás nem lett volna alkalmazható a gépkocsi tekintetében, mivel azt egy olyan személy használja Magyarországon magáncélra, aki nincs munkaviszonyban az alapítvánnyal. Az érintett személy ugyan később becsatolta az alapítvány kuratóriumi elnökének a meghatalmazását arról, hogy mint az alapítvány képviselője használhatja a gépjárművet, a vámhatóság szerint azonban ez nem elég, szükséges az is, hogy a felek között munkaszerződés legyen. A magyar hatóságok ezután megállapították, hogy a gépjármű jogellenesen lett forgalomba hozva Magyarországon, és elrendelték az autó után a vám és az ÁFA megfizetését. Miután a vámjog az uniós szabályozás részét képezi, ezért a jogvitában eljáró Székesfehérvári Törvényszék az Európai Bírósághoz fordult, amelynek arról kell döntenie, hogy a jelen ügyben a vámmentességhez

7 szükséges-e a munkaszerződés megléte, vagy elegendő, ha a tulajdonos a gépjármű használóját a használatra más módon felhatalmazza. C-521/11 Amazon.com International Sales és társai A szerzői jogokra vonatkozó uniós szabályok értelmében a hang-, kép- és audiovizuális felvételek többszörözésének kizárólagos joga a szerzőket, előadóművészeket és műsorkészítőket illeti. Ugyanakkor a tagállamok engedélyezhetik magáncélú másolatok készítését, azzal a feltétellel, hogy a jogosultak méltányos díjazásban részesülnek. Erre a gyakorlatban különösen úgy kerül sor, hogy az üres hanghordozók árába beépül a szerzői jogdíj, amelyet aztán a jogkezelő szervezetek beszednek, és felosztanak a szerzők és egyéb jogosultak között. Egy osztrák szerzői jogkezelő szervezet az Amazontól olyan üres CK-k, DVD-k, memóriakártyák és MP3- lejátszók után kéri a szerzői jogdíj megfizetését, amelyeket osztrák vásárlók a cég internetes oldalán keresztül vásároltak. Az Amazon azonban nem hajlandó jogdíjat fizetni, mivel álláspontja szerint a díj csak az érintett termékek eladóitól szedhető be, a forgalmazásban közreműködőktől és a logisztikai szolgáltatóktól azonban nem. Az ügyben eljáró osztrák bíróság az Amazon jogdíjfizetési kötelezettségével kapcsolatban tett fel kérdéseket az Európai Bíróságnak. C-85/12 Landsbanki Islands A 2008-ban kitört pénzügyi-gazdasági válsággal összefüggésben újabb, ezúttal a válság kezdetén csődbement izlandi bankokkal kapcsolatos ügy került az Európai Bíróság elé. A hitelintézetek reorganizációjáról és felszámolásáról szóló uniós irányelv nemcsak az Unióban, hanem az annál szélesebb Európai Gazdasági Térségben, így Izlandon is alkalmazandó. Ezen irányelv értelmében kizárólag a bajba jutott hitelintézet székhelye szerinti tagállamok közigazgatási, illetve igazságügyi hatóságai jogosultak dönteni a hitelintézet ideértve annak más tagállambeli fióktelepeit is elleni reorganizációs vagy felszámolási intézkedések megindításáról. Röviddel a pénzügyi válság kirobbanása után az izlandi parlament törvényt alkotott a nehéz helyzetbe került izlandi bankok védelme, illetve szükség esetén azok rendezett reorganizációja és felszámolása érdekében. Ennek keretében a Landsbanki Islands bank megmaradt vagyonának a hitelezők részére történő biztosítása érdekében a bank vonatkozásában eljárási moratóriumot rendeltek el, megtiltva a bank különböző országokban lévő vagyonelemeit érintő külön hitelezői fellépéseket. Franciaországban azonban a bank bizonyos vagyonelemeit az ottani hitelezők kérelmére a francia hatóságok zárolták. Az izlandi bank a zárolás feloldása érdekében jogi eljárásokat indított Franciaországban arra hivatkozva, hogy az irányelv értelmében a bank megmaradt vagyonát a hitelezők kielégítésére irányuló izlandi eljárásokba kell bevonni. A francia hitelezők azonban azzal érvelnek, hogy az Izlandon folyó eljárásokat az irányelv előírásaival ellentétben nem közigazgatási, illetve igazságügyi

8 hatóságok, hanem maga a jogalkotó indította el, akinek a rendelkezései ellen nem áll fenn jogorvoslati lehetőség sem. Az ügyben eljáró francia bíróság azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy a francia hatóságok kötelesek-e figyelembe venni az említett izlandi törvényből következő reorganizációs és felszámolási intézkedéseket. T-221/07 Magyarország kontra Bizottság és T-194/07 Csehország kontra Bizottság Ezen ügyekben Magyarország és Csehország az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységeinek kiosztására vonatkozó nemzeti kiosztási terveikről szóló bizottsági határozatokat támadja a Törvényszék előtt. A Bizottság ugyanis csökkentette a kibocsátási egységek nemzeti kiosztási terveiben e két ország által a es időszakra javasolt széndioxid-kibocsátási határértékeket. E határértékeknek azért van fontos szerepük, mivel a tagállamok ezek keretein belül oszthatják ki a területükön működő egyes gazdasági szereplők között az említett időszakban az e gazdasági szereplők által kibocsátható széndioxidmennyiséget. Hasonló okok miatt más országok, köztük Észtország, Lengyelország és Lettország is beperelték a Bizottságot. Az észt és a lengyel ügyekben már az Európai Bíróság végleges, a Bizottságot elmarasztaló döntést hozott. A magyar és a cseh ügyben azért csak most kerül sor az ítélethozatalra, mert azokban az eljárást az előbbi ügyek eldöntéséig korábban felfüggesztették. T-370/11 Lengyelország kontra Bizottság A széndioxid kibocsátási egységek kiosztására vonatkozó fenti ügyekkel ellentétben ezen ügy tárgya már nem a es, hanem a 2013-tól kezdődő időszak. Lengyelország lényegében azt kifogásolja, hogy az új kiosztási rendszer hátrányosan érinti az energiaforrásként főként szenet használó országokat (pl. Lengyelországot), az energiaszükségleteiket főként földgázból kielégítő államokhoz képest.