Onga Községi Önkormányzat helyi iparűzési adóról szóló - többször módosított - 6/1991. (XII.16.) sz. RENDELETE a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege - (2004. december 15.-én hatályos) Bevezető rész: A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. (1) bekezdésében, valamint az 5. c.) pontjában kapott felhatalmazás alapján Onga Község Önkormányzata a helyi iparűzési adót 1992. január 1-i hatállyal határozatlan időre bevezeti. Az adózással összefüggő feladatok végrehajtására, a törvénnyel összhangban, valamint a törvényben nem szabályozott, vagy attól - a helyi sajátosságokra is figyelemmel - eltérő jogok és kötelezettségek szabályozására a következő rendeletet alkotja: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉS 1. A rendelet hatálya Onga közigazgatási területére terjed ki. KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK 2. AZ ADÓKÖTELEZETTSÉG, AZ ADÓ ALANYA (1.) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (továbbiakban: iparűzési tevékenység). Az adó alanya a vállalkozó. (2.) Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségében végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége. (3.) 1992. január 1. napjától kezdődően helyi iparűzési adót köteles fizetni Onga Önkormányzatának illetékességi területén a.) a jogi személy, egyéb szervezet, amely üzletszerű gazdasági tevékenységet folytat, továbbá b.) a magánszemély, ha belföldön saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából üzletszerű gazdasági tevékenységet végez és vállalkozói igazolvánnyal (ipari, kereskedelmi működési engedéllyel) rendelkezik, továbbá az a magánszemély, akinek a tevékenységét törvény vállalkozói tevékenységnek minősít (továbbiakban a.) - b.) pontok - vállalkozó). (4.) Az adózás rendjéről szóló tv. rendelkezései értelmében valamennyi vállalkozó önadózónak minősül. (5.) Az adókötelezettséget nem befolyásolja az, hogy a vállalkozó székhelye, vagy csupán telephelye (részlege) található az Önkormányzat illetékességi területén.
- 2 - (6.) A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az Önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén ) kívül folytatja. (7.) Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó a.) piaci és vásározó kiskereskedelmet folytat, b.) építőipari tevékenységet folytat,illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Ha a tevékenység folytatásának időtartama a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül. c.) bármely az a) és b) pontban nem sorolható tevékenysége, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve ha egyetlen önkormányzati illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel. 3. Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése (1.) Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg. (2.) Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adókötelezettség időbeni terjedelmére. 4. Az adó alapja (1.) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások értékével, valamint a.) 1998. évben az anyagköltség 33 %-ával, b.) 1999. évben az anyagköltség 66 %-ával, c.) 2000. évtől az anyagköltséggel. (2.) Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját - a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően - a vállalkozónak kell az 1990. évi C. tv. mellékletében meghatározottak szerint megosztani. (3.) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít.
- 3-5. (1.) Az adó évi mértéke az adóalap 2 % -a. (2.) Az ideiglenes (alkalmi) iparűzési tevékenység esetén az adó átalány összege vásározók esetében napi 1.000.-Ft., építőipari tevékenységet folytató vállalkozás esetében 5.000.-Ft. 6. Adómentesség, adókedvezmény (1.) Adómentes az felsorolt adóalanyok közül a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, a közhasznú társaság, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, a költségvetési szerv és a költségvetési szervnek nem minõsülõ nevelési-oktatási intézmény abban az adóévben, amelyet megelõzõ adóévben folytatott vállalkozási tevékenységébõl származó jövedelme (nyeresége) után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve - költségvetési szerv esetében - eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. A feltételek meglétérõl az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak. 7. (1.) Az adóhatóság a magánszemély kérelme alapján az õt terhelõ adótartozást - a magánszemélyt terhelõ járuléktartozás kivételével -, valamint a bírság- vagy pótléktartozást mérsékelheti vagy elengedheti, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élõ közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. Az adóhatóság az a.) pontban foglaltakon túl az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII.törvény 134. (4)-(5) bekezdésben foglaltak kivételével - más személy adóját nem engedheti el, és nem mérsékelheti. Az adóhatóság a pótlék- és bírságtartozást kivételes méltányosságból mérsékelheti (elengedheti) különösen akkor, ha annak megfizetése a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély, jogi személy vagy egyéb szervezet gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. Az adóhatóság a mérséklést az adótartozás egy részének (vagy egészének) megfizetéséhez kötheti. a.) a magánszemély esetében az anyagi és szociális helyzet, egészségi állapot, továbbá egyéb elfogadható körülmény alapján, ha az adó megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését veszélyezteti. KIZÁRÓ KÖRÜLMÉNY: A környezettanulmány során tapasztalt átlagon felüli életszínvonal (nagy értékű nyugati gépkocsi, nagy értékű ingóság, pl.: művészi értékű kép, festmény, illetve ha a család életvitele, a lakás berendezése átlagon felüli életszínvonalra utal). (2.) Kérelem alapján - indokolt esetben - részletfizetés vagy fizetési halasztás engedélyezhető. Az erre vonatkozó kérelmet az Önkormányzat adóhatóságához kell elbírálásra benyújtani. (3.) Az adó mérséklésére egyebekben az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény rendelkezései az irányadók.
- 4-8. Az adóelőleg megállapítása és az adó megfizetése (1.) A helyi iparűzési adó fizetésére kötelezett vállalkozó az önadózás szabályai szerint adóelőleget köteles fizetni, kivéve a napi átalányt fizetőket. (2.) Az adóelőleg összege a.) az adóévet megelőző teljes évben változatlan szervezeti formában működő vállalkozónál a megelőző év adójának megfelelő összeg.- b.) az adóévet megelőző év egy részében működő vállalkozónál a megelőző év adójának a működés naptári napjai alapján egész évre számított összege. c.) a tevékenységét az adóév közben kezdő vállalkozónál, az adóévre bejelentett várható adóösszege. d.) az adóhatóság a fizetendő adóelőleg mértékét az éves adóbevallás, illetve a várható adóbejelentése alapján fizetési meghagyásban közli. (3.) Az adóelőleget két részletben kell megfizetni a tárgyévben március 15-ig, illetve szeptember 15- ig. A vállalkozónak a helyi kommunális és iparûzési adóelõleget - az egyszeres könyvvezetésre kötelezett kivételével - a várható éves fizetendõ adó összegére az adóév december 20. napjáig kell kiegészítenie. (4.) A tevékenységét év közben kezdő adózó az adóelőleg I. félévre eső részét a fizetési meghagyás jogerőre emelkedését követő 15 napon belül, a II. félévi részt szeptember 15-ig teljesíti. Amennyiben az adóelőleg első félévre eső összege az 1.000.-Ft-ot nem éri el, abban az esetben az adóelőleget szeptember 15-ig kell megfizetni. (5.) A vállalkozó a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított tényleges adó különbözetét az adóévet követő év május 31-ig fizeti meg, illetőleg ettől az időponttól igényelheti vissza. (6.) Évközi megszűnés esetén az adóalany a megszűnést követő 30 napon belül köteles bevallásban elszámolni. (7.) Az ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett tevékenység utáni iparűzési adót alkalmanként, de legkésőbb a tevékenység befejezésének napján kell megfizetni. (8.) Az adófizetést - ideértve az adóelőleget és a napi átalányt is - önadózással az adóhatóság iparűzési adó beszedési számlájára kell teljesíteni. (9.) Az adóhatóság által határozattal utólag megállapított adót a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül kell megfizetni.
- 5-9.. EGYÉB ELJÁRÁSI KÉRDÉSEK (1.) Az adózó az adókötelezettséget, annak keletkezésétől számított 15 napon belül az adóhatóságnak bejelenti (bejelentkezés). A bejelentést az e célra szolgáló "BEJELENTÉS" nyomtatványon írásban kell megtenni. Az az adózó, aki ideiglenes, alkalmi jelleggel folytatja iparűzési tevékenységét, tevékenységének megkezdésekor köteles azt az önkormányzat adóhatóságánál bejelenteni. (2.)Az adózó az önadózással megállapított adóról "ADÓBEVALLÁS" nyomtatványon tesz eleget bevallási kötelezettségének, e rendelet 8.. szerint. (3.) A társasági adófizetési kötelezettség keletkezésével kapcsolatos bejelentést a "NYILATKOZAT" nyomtatványon tartoznak közölni az önkormányzat adóhatóságával az e rendelet 6. (1) bekezdésében felsorolt szervek. (4.) Az adóalany köteles a bevezetett adó megállapításához szükséges valamennyi - az önkormányzat felhívásában megjelölt - adatot szolgáltatni az adott év január 1-i állapotnak megfelelően. E rendelet alkalmazásában 10. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK (1.) ÖNKORMÁNYZATI ILLETÉKESSÉGI TERÜLETE: az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt - bel- és külterületet is magában foglaló - térség, amelyre az önkormányzati hatáskör kiterjed. Az 1990. évi C. törvény 52. -a alapján értendő. 11. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK (1.) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben - a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény, - az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény, valamint a települési önkormányzat hatáskörébe tartozó adók módjára behajtandó köztartozások nyilvántartásáról, kezeléséről és elszámolásáról szóló 13/1991. (V.21.) PM. rendelet rendelkezései az irányadók. (2.) Ez a rendelet 2004. december 15. napjától lép hatályba. A rendeletet a helyben szokásos módon kell kihirdetni. Farkas Lászlóné sk. jegyző Madzin Tibor sk. polgármester