Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013.

2

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3. Fejér megye társadalmi-gazdasági helyzete... 11 3.1. A megye településszerkezete... 11 3.2. Demográfiai adatok... 12 3.3. Fejér megye gazdasági helyzete... 14 3.4. Vállalkozási környezet... 18 3.5. Foglalkoztatottsági helyzet... 20 3.6. Közigazgatási, intézményi, szervezeti struktúra... 23 3.7. Szakképzési helyzetkép... 25 3.7.2. Szakmastruktúra, oktatott szakok, szakmák... 37 3.7.3 Beiskolázási adatok, prognózis... 40 3.7.4. Gyakorlati képzőhelyek száma, gyakorlati képzési adatok... 40 3.7.5. Munkaerő-piaci igények, képzés szerkezete... 53 3.7.6. A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság döntései... 55 4. Szakképzés-fejlesztési koncepció létrejöttének indoklása... 57 4.1. A szakképzés megváltozott jogszabályi környezete... 57 4.2. Szakképzés irányítás változásai... 58 4.2.1. A Fejér Megyei Kormányhivatal - Oktatási Főosztály... 58 4.2.2. Klebelsberg Intézményfenntartó Központ... 58 4.2.3. A Kereskedelmi és Iparkamara és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara... 59 4.2.4. Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság... 60 4.2.5. A megyei szakképzés- és a területfejlesztés... 62 4.2.6. A megyei szakképzési és a köznevelési rendszer... 64 5. Fejér megyei szakképzés-fejlesztési koncepció... 65 5.1. A koncepció hatálya... 65 5.2. A koncepció szerkezete... 65 5.3. Alapelvek és feladatok... 66 3

5.5. A szakképzésfejlesztés átfogó céljai... 67 5.6. Fejér megye szakképzés-fejlesztési részcélkitűzései... 68 5.7. A koncepció céljainak indoklása, feladatok, eszközök... 69 5.7.1. Az esélyegyenlőség biztosítása... 69 Az Európai Unió kiemelten támogatja a hátrányos helyzetű csoportok, köztük a romák munkaerő-piaci integrációját. A szakképzésbe jutás érdekében széles körű tájékoztatást, egyéni és számukra kidolgozott módszertani, szociális támogatást kell nyújtani, hogy eredményes tanulmányokat folytassanak.... 73 5.7.2. A szakképzés és a munkaerőpiac igényeinek összehangolása... 73 5.7.3. A szakképzési intézményrendszer rugalmasságának növelése... 81 5.7.4. A szakképzés finanszírozhatóságának biztosítása... 86 5.7.4. A gazdasági kamarák, munkaadó szervezetek, érdekvédelmi szervezetek részvétele a szakképzési feladatok megfogalmazásában... 90 5.7.5. Az információs rendszerek kiépítése... 91 6. Javaslat a középtávú megyei képzési irányok kialakítás... 93 Mellékletek 4

1. Bevezető A 2012. január 01-jén hatályba lépő, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény alapján, 2012. október 01-jétől kezdték meg működésüket a megyei fejlesztési és képzési bizottságok, így a Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság (röviden: MFKB) is. A szakképzésről szóló törvény 81-83. -a határozza meg az MFKB által elvégzendő feladatokat, melyek közül az egyik kiemelt fontosságú a megyei szakképzés-fejlesztési koncepció kidolgozása. A Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottságnak, a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság munkáját folytatva most már megyei szinten, törvényi kötelezettsége a középtávra szóló szakképzés-fejlesztési koncepció elkészítése, a Bizottságnak az is feladata, hogy olyan perspektívát vázoljon fel a szakképzés vonatkozásában, amely kielégíti a társadalmi és gazdasági elvárásokat, igényeket. A koncepció hátterét képezi az Európai Unió által megalkotott Európa 2020 nevű 10 évre szóló növekedési stratégia. A stratégia célja, hogy a korábbi növekedési modellek hiányosságait pótolva egy intelligensebb, fenntarthatóbb és inkluzívabb fejlődési szakasz kezdődjön el az Unióban és a tagországokban. Ehhez a dokumentumhoz kapcsolódva Magyarországnak is adottak a feladatai, melyeket a stratégiában 2020-ra megfogalmazott célkitűzések elérésének érdekében kell megoldania. A stratégia egyik kiemelt területe a foglalkoztatás bővítése, amit egyebek mellett az oktatás, azon belül is a szakképzés fejlesztésének megvalósításával lehet elérni. A szakképzés önmagában is lényeges a gazdasági növekedés szempontjából, mivel az oktatásra, a foglalkoztatásra, a gazdaság- és szociálpolitikára is hatással van. A szakképzési rendszer átalakításánál támogatni kell, olyan struktúra létrejöttét, amely szolgálja a versenyképesség növelését, a kiválóan képzett szakemberek kibocsájtását. Gondolkodásmódot és szemléletformálást támogatva erősíteni kell a szakmunkások megbecsülését a társadalomban. A jól képzett szakembereket várják az üzemek és munkájuk nem nélkülözhető a korszerű termelési rendszerekben. Ezzel, vissza kell állítani a szakmunka elismertségét, megbecsültségét, anyagi és erkölcsi vonatkozásban egyaránt. A megyei koncepció készítésével egy időben történik: - a felnőttképzési törvény módosítása - a szakképzési törvény végrehajtási utasításainak kidolgozása - a megyei területfejlesztési stratégia készítése - a megyei köznevelési program készítése - a szakképzési intézmény és fenntartói struktúra átszervezése - a szakképzést érintő egyéb ágazati jogszabályok változása 5

A teljes körű, összehangolt, közép- és hosszútávú koncepció kidolgozásához szükségesek a fent látható jogszabályváltozások dokumentumainak, eszközrendszereinek ismerete. A bizottság ezért szükségesnek tartja az elkészült koncepció folyamatos felülvizsgálatát, változtatását, módosítását a mindenkori jogszabályi környezethez, jogszabályi feltételrendszerhez való igazítását. 6

Vezetői összefoglaló Magyarország gazdasági életében Fejér megye jelentős szerepet tölt be. A gazdaság biztos hátterét nyújtó képzés és ezen belül a szakképzés kiemelt jelentőséggel bír. Fontos, hogy a szakképzés fejlesztése szolgálja a munkaerőpiacot. Olyan képzési struktúra és minőségi képzés működjön, amely rugalmasan, hatékonyan és gazdaságosan elégíti ki a szakember szükségletet. A Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság összeállította a megye középtávú szakképzésfejlesztési koncepcióját. A cél a szakképzéssel kapcsolatos törvényekben rögzített országos érvényű főbb stratégiai feladatok, megyei szintű középtávú koncepciójának cselekvési irányainak kidolgozása, mely középtávra meghatározza azokat a feladatokat, amelyeket követve kialakulhat egy szervezetten és gazdaságosan működő szakképzési rendszer. Munkamódszerének azt választotta, hogy bemutassa a megye társadalmi-gazdasági helyzetét. Tárgyalja a megye természeti adottságait, gazdasági helyzetét, annak teljesítményét, vállalkozási környezetét. Elemzi a megye település szerkezetét, demográfiai adottságait, foglalkoztatottsági helyzetét. Bemutatja a megváltozott közigazgatási, intézményi, szervezeti struktúrát. Az adottságokat követően részletesen vizsgálja a szakképzés helyzetét, mint a fejlesztés kiindulási alapjait az Európai Uniós képzési célokkal és feladatokkal összevetve. Ebben kitér a szakmastruktúra, oktatott szakmák, beiskolázási adatok, képzési területi lefedettség elemzésére. Bemutatja a szakképzés hátterét, a szintvizsgák, tanulószerződések, gyakorlati képzőhelyek, záróvizsgák eredményeit, a pályaorientációs tevékenységet. Tárgyalja a munkaerő-piaci igények megjelenésének módjait és szükségleteit. A koncepció fő témája az átalakulás alatt lévő szakképzés irányítás által létrejött új struktúra megismertetése. Bemutatja a megváltozott jogszabályi környezetet, a Fejér Megyei Kormányhivatal, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, a Kereskedelmi és Iparkamara és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság feladatait, tevékenységét. Az átalakulás alatt lévő szakképzési és köznevelési rendszer és a területfejlesztés kapcsolatrendszerében vizsgálja a fejlesztendő célokat. A koncepció meghatározza a megye szakképzésének jövőképét. Ebből kiindulva megfogalmazza a szakképzésfejlesztés átfogó céljait, majd a részcélkitűzéseit. Részletesen tárgyalja a célok indoklását, feladatait és a hozzá rendelhető eszközöket. A fő témakörök: az esélyegyenlőség biztosítása, a szakképzés és a munkaerőpiac igényeinek összehangolása, a szakképzési intézményrendszer rugalmasságának növelése, a szakképzés finanszírozhatóságának biztosítása, a gazdasági kamarák, munkaadó szervezetek, érdekvédelmi szervezetek részvétele a szakképzésben, az információs rendszer kiépítése. 7

A bizottság folyamatos tevékenységével vizsgálja, elemzi és javaslatokat fogalmaz meg a fejlesztés irányaira. Tevékenységével támogatja a megyei képzési irányok kialakítását a keretszámok meghatározását. Döntéseiben kiemelt figyelmet fordít az intézményrendszer korszerűsítésére, a személyi és tárgyi feltételek a rendelkezésre álló eszközrendszer optimális kihasználására. 8

2. Módszertan A koncepció elkészítéséhez számos dokumentum és statisztikai adat felhasználásra került. A koncepció első, Fejér megye általános jellemzését tartalmazó részében többnyire a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai, statisztikái szolgáltak alapul a megye társadalmigazdasági helyzetének bemutatására. Ezekben a fejezetekben az adott területen érvényesülő tendenciák bemutatása érdekében számos esetben hosszabb időtávra vonatkoznak az elemzésekhez használt adatok, adatsorok. A koncepció hazai és megyei szakképzésével foglalkozó fejezeteiben a KSH adatai mellett további megyei intézmények és szervezetek adatai és kutatási eredményei is fellelhetőek, melyek nem minden esetben engedték meg a több évre való visszatekintést. A Kereskedelmi és Iparkamara koncepcióhoz felhasznált adatai az Internet alapú Szakképzési Integrált Információs Rendszerből (ISZIIR) származnak, melynek bizonyos funkciói nyilvánosak, bárki számára elérhetőek a www.isziir.hu honlapon. A szakképzés-fejlesztési koncepció kidolgozásához primer és szekunder adatok egyaránt felhasználásra kerültek, melyek elsősorban az alább felsorolt forrásokból származnak: Központi Statisztikai Hivatal (KSH), Fejér Megyei Kormányhivatal, Fejér Megyei Önkormányzat, Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, megyei szakképző intézmények, térségi integrált szakképző központok (TISZK), Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Fejér Megyei Igazgatóság Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. A koncepcióba számos olyan stratégiailag fontos országos és megyei szintű területfejlesztési, szakképzési dokumentum megállapításai is beépítésre kerültek, melyek figyelmen kívül hagyása nem volt lehetséges a koncepció kidolgozásakor, hiszen ez a dokumentum közép- és hosszútávon jelentős mértékben fogja meghatározni a megye szakképzésének alakulását, ami a megye gazdasági fejlődésére is hatással lesz. Mivel a jelzett dokumentumok közül több kidolgozása is a szakképzés-fejlesztési koncepcióval párhuzamosan zajlott, így csak a társadalmi egyeztetés alatt álló tervezetek felhasználására volt lehetőség. 9

A koncepcióalkotás során megvizsgált dokumentumok: Új Széchenyi Terv 1 Nemzeti Fejlesztés 2020 2 Széll Kálmán Terv Wekerle Terv Magyar Növekedési Terv 3 Fejér Megyei Területfejlesztési Koncepció 2012 4 Európa 2020 Stratégia 5 Koncepció a szakképzési rendszer átalakítására. a gazdasági igényekkel való összehangolására Nemzetgazdasági Minisztérium 2011, A magyarországi szakképzés rövid áttekintése 6 Az MFKB-k új szerepköre Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2011, Közép-dunántúli Regionális Szakképzés-fejlesztési Stratégia 2009-2015. 7 Fejér Megye közoktatás feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési terve 2008-2014 Fejér Megyei Közgyűlés 2008, A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Középtávú Szakképzési Stratégiája 2005-2013 Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2005. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara felnőttképzési stratégia 1 http://ujszechenyiterv.gov.hu/strategia_leiras, 2 Az Országos Fejlesztési Koncepció és az Országos Területfejlesztési Koncepció társadalmi egyeztetési változata Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 2012, 3 http://www.kormany.hu/download/f/d7/60000/magyar%20noveked%c3%89si%20terv%20konzult%c3%a1ci%c3%b3.pdf 4 (Feltáró munkarészek Helyzetelemzés, helyzetértékelés) Fejér Megyei Önkormányzat 2012, 5 http://www.kormany.hu/download/0/c3/30000/nemzeti%20reform%20program.pdf, 6 Európai Szakképzés-fejlesztési Központ, CEDEFOP 2011, 7 Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság 2009, 10

3. Fejér megye társadalmi-gazdasági helyzete 3.1. A megye településszerkezete A KSH 2012-ben közzétett adatai szerint Fejér megye területe 4.358 km 2, Magyarország területének 4,7%-át foglalja el, a megyén belül tíz statisztikai kistérségre és nyolc foglalkoztatási körzetre oszlik. A megyében jelenleg 108 település található, ebből tizenöt városi rangú, közülük is kettő megyei jogú. Fejér megye földrajzi elhelyezkedése kedvező, a közép-európai és a mediterrán fejlesztési övezetek metszéspontján található, a Bécs-Budapest innovációs zónába tartozik, az ún. Kelet-Európai Banán részeként. A Közép-Európát Dél-Európával összekötő Adria- Pannónia Banán felöli Észak-Dunántúlt egészen a fővárosig. Ezen kívül a Közép-és Dél- Dunántúl térségen halad át a tervezett Helsinki korridorok közül kettő, melyek Európa legfontosabb közlekedési tengelyei. A Duna, mint Európa egyik legfontosabb összekötő vízi útja a megye keleti határán folyik, követve a 6-os sz. főút vonalát. Fejér megye hazai térszerkezetben is kedvező pozíciót foglal el. A főváros közelsége mellett, itt halad át az M1-es és az M7-es autópálya. A megye földrajzi, gazdaságföldrajzi helyzete, településszerkezete nagymértékben meghatározza az itt élők életlehetőségeit. 1. sz. táblázat A megye települései népességkategóriák szerint (2012.) Kategória Száma Lakosság arány 1-500 fő 4 0,29 % 501-1000 fő 19 3,59 % 1001-1500 fő 17 4,80 % 1501-2000 fő 15 6,00 % 2001-2500 fő 15 7,82 % 2501-3000 fő 7 4,37 % 3001-3500 fő 7 5,26 % 3501-4000 fő 3 2,57 % 4001-4500 fő 4 3,88 % 4501-5000 fő 4 4,38 % 5001-10000 fő 8 12,76 % 10000-20000 fő 3 9,00 % 20000-50000 fő 1 11,29 % 100000 fő fölött 1 23,88 % Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés 2012. január 1-jei adatok alapján Fejér megye az ország népességének 4,3 százaléka számára, 425 581 főnek nyújt lakóhelyet. Legkisebb települése Bakonykúti, ahol csupán 11

132 lakó él. A megye településsűrűségi mutatója (2,5 település/100km²) kisebb az országosnál (3,4 település/100km²), tehát sűrűbben lakott terület. 2012. január 1-jei állapotok szerint a népsűrűség 97,7 fő/km 2, a vidéki átlagot meghaladja, s ezzel az ország egyik legsűrűbben lakott térsége. A 2001. évi népszámlálás óta, 2012. január 1-jéig a megyei jogú városok népessége átlagosan 6százalék-kal csökkent, a legnagyobb mértékben Dunaújvárosé (9 százalék), a 10-50.000 fő közötti városoké stagnált, az összes többi településtípusban népességnövekedés következett be. Ennek aránya az 500 fősnél kevesebb lakosú törpefalvak esetében a legmagasabb, 16 százalék. A megye településhálózata stabilnak mondható. 3.2. Demográfiai adatok Fejér megye a Közép - Dunántúlon található, Pest, Bács-Kiskun, Tolna, Somogy, Veszprém és Komárom-Esztergom megye határolja. Székhelye: Székesfehérvár. Fejér megye természeti adottságait tekintve, az egyik legváltozatosabb területe hazánknak. 1. sz. diagram Fejér megye korfája 2011. Forrás: KSH 2011. 12

Fejér megye lakosainak száma 425.581 fő volt 2012. év elején, mely egy év alatt 0,1 százakkal, tovább mérséklődött. A megye lakosságának 14,4 százaléka 14 év alatti, 69,7 százaléka 15-64 év közötti, míg 15,9 százaléka 65 éves és idősebb. A gyermeknépesség létszáma csökkenő, az időskorú népességé viszont növekvő tendenciájú a megyében. A gyermeknépesség aránya csökken, az idősebb korosztályé, viszont nő. Míg 1995-ben 100 aktív korúra 28 gyermek jutott, addig 2000-ben 25, 2012-ben pedig csak 21 fő. A 2012-es év elején 290 800 fő, vagyis a lakosság 2/3-a tartozott az aktív (munkavállalási) korú népesség csoportjába. 2. sz. táblázat A lakónépességre vonatkozó országos és megyei adatok Év száma A lakónépesség változása az előző év azonos időpontjához képest, % az országos százalékában Egy km 2 -re jutó lakónépesség 2008 428 295 99,97% 4,27% 98,34 2009 428 295 99,93% 4,27% 98,28 2010 427 416 99,79% 4,27% 98,08 2011 426 120 99,70% 4,27% 97,78 2012 425 581 99,87% 4,27% 97,66 Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés A lakónépesség korcsoportonkénti alakulásának számai azt tükrözik (1.sz. diagram), hogy az elmúlt évtizedben mind a 0-14 év, mind a 15-64 év közötti népesség csökkent, a 15 év alattiak esetében a 2012-es érték már csak 89,5 %-a 2001. évinek. A születéskor várható átlagos élettartam alapján is elmarad a megye az országos átlagtól, hiszen a 2011-es értékeket tekintve Fejér megyében ez a szám a nők esetében 78,19 év (az országos adat 78,23 év, a Közép-Dunántúli régió adata 78,22 év). A férfiak esetében ez a mutató 70,94 év (országos adat: 70,93 év, Közép-Dunántúli régió adata: 70,91 év). Az iskolás korba lépő és tanuló korú fiatalok száma és aránya az összlakossághoz képest folyamatosan csökken. 13

2. sz. diagram Fejér megye születési adatai 2010 2008 2006 2004 2002 2000 1998 1996 1994 1992 1990 3631 3735 3983 4203 4228 4243 4185 4156 3996 4164 4119 4119 4008 4068 4157 4552 4813 5069 5268 5512 5651 5613 0 1000 2000 3000 4000 5000 6000 Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés A diagramból látható, hogy az egyes korosztályok létszáma folyamatosan csökken. 3.3. Fejér megye gazdasági helyzete A megye gazdasági helyzetét a Központi Statisztikai Hivatal által kibocsájtott elemzések alapján készítettük el. Fejér megyét évtizedek óta hazánk legtermelékenyebb megyéi között említik, gazdasági mutatói 2001 óta kismértékű visszaesést és stagnálást mutatnak. Összességében kijelenthető, hogy a megye gazdasága figyelemre méltó, a régió megyéi között vezető szerepe van és mutatói magasabbak a régió átlagánál, de országosan Komárom-Esztergom megye megelőzi. Az egy főre jutó GDP-ben kifejezett teljesítményével a Közép-Magyarországi és a Nyugat-Dunántúli régió után tartja III. helyét. 3. sz. táblázat GDP-re vonatkozó adatok Egy főre jutó bruttó hazai termék az országos átlag %- ában A megyék, régiók közötti sorrend az egy főre jutó bruttó hazai termék alapján 2007 2008 2009 2010 2007 2008 2009 2010 Fejér megye 95,8 94,5 84,5 88,0 4. 4. 5. 4. Közép-Dunántúl 92,6 90,8 83,4 87,3 III. III. III. III. Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés 14

A Fejér megyei székhelyű gazdasági szervezetek 2012-ben 102,4 milliárd forintot fordítottak új tárgyi eszközök beszerzésére, a meglévők bővítésére, felújítására, folyó áron háromnegyedét az egy évvel korábbinak. Egy lakosra 241 ezer forint beruházási érték jutott, ami az országos átlag 78%-át jelentette. 4. sz. táblázat A beruházások teljesítményértéke anyagi-műszaki összetétel szerint (millió Ft) Beruházások összesen Fejér megye Közép-Dunántúl 2008 217 367 466 971 2009 165 844 391 486 2010 190 823 447 133 2011 177 085 393 626 Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés 5.sz. táblázat A gazdasági szervezetek beruházásai főbb gazdasági ágak szerint 2012. Megnevezés Beruházások teljesítményértéke Előző év= 100 % Millió forint Megoszlás % Mezőgazdaság 7 637 7,5 95,4 Ipar 65 605 64,1 70,9 Építőipar 1 486 1,5 88,5 Kereskedelem 8 116 7,9 55,6 Szállítás és raktározás 4 430 4,3 132,4 Ingatlanügyletek 2 989 2,9 63,9 Adminisztratív szolgáltatás 2 913 2,8 176,7 Közigazgatás 4 441 4,3 220,1 Beruházás összesen: 102 418 100,0 74,8 Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés A 2012. évi adatokból látható, hogy a beruházások mintegy háromnegyedére estek vissza és a termelő tevékenységek esetében is csak visszaesés tapasztalható. A legnagyobb a visszaesés a kereskedelem, az ingatlanügyletek és az ipar területén. Mezőgazdaság 2010-ben a mezőgazdaság országos bruttó hozzáadott értékének közel 13%-át a Közép- Dunántúlon állították elő. Három megyéje közül Fejér hozzájárulása volt a legnagyobb, 5,4 15

%, Komárom-Esztergomé 3,8 %, míg Veszprémé 3,5%. Az előző évihez képest a mezőgazdaság GDP részesedése azonos mértékben (0,3 százalékponttal) nőtt a Közép- Dunántúlon (4,8%-ra), mint az országban (3,8%-ra), ugyanakkor Fejér megye az átlagosnál jobban teljesített: 0,6 százalékponttal, 5,5%-ra növelte részarányát. A Közép-Dunántúlon 2010-ben 20,5 milliárd forintot fordítottak agrárberuházásokra, az országos teljesítmény 14%-át. A befektetések felét Fejér megye területén valósították meg, az összes ráfordítás másik fele, pedig 28 22%-os arányban Komárom-Esztergom és Veszprém megye között oszlott meg. A közép-dunántúli vállalkozások 2010-ben már az ágazati GDP 19%-ának megfelelő összeget invesztálták a mezőgazdaságba, szemben a 2000. évi 14%-kal. Ipar 2012-ben Fejér megye ipari termelése a 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások telephely szerinti adatai alapján 1906 milliárd forintot tett ki, ami összehasonlító áron az előző évi termelés kilenc tizede. Ezzel a megyék rangsorában az ötödik legmagasabb termelési értéket adta. Az egy lakosra jutó termelés értéke 4 millió 485 ezer forint volt, ami megközelíti a régió átlagát, ugyanakkor majdnem kétszerese az országosnak. A megyei székhelyű, 49 főnél többet foglalkoztató ipari vállalkozások 1783 milliárd forint termelési értéket állítottak elő, összehasonlító áron az előző évinél egy tizedével kevesebbet. A megye ipari termelését csaknem teljes egészében kitevő feldolgozóipar 1741 milliárd forint értékű kibocsátása 11%-kal kevesebb az egy évvel ezelőttihez képest. A feldolgozóipari termelés közel négy tizedét adó gépipar teljesítménye negyedével maradt el az előző évitől. Az ágazaton belül a számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártása felére esett vissza, ezzel szemben közel tizedével növekedett a villamos berendezések és 6%-kal a gépek, gépi berendezések termelési volumene. A feldolgozóipari teljesítmény három tizede a fémalapanyagok és fémfeldolgozási termékek kibocsátásából származott, ezek előállított mennyisége 6,3%-kal csökkent. A kisebb súlyt képviselő ágazatok közül 16%-kal bővült az élelmiszeripari, és 18%-kal a gumi-, műanyag, valamint nem fém ásványi termékek gyártása. A csökkenő külpiaci kereslet miatt 2,6%-os belföldi keresletnövekedés mellett az összes értékesítés tizedével maradt el az előző évitől. A feldolgozóipar termékeinek négyötödét külföldön értékesítették. A megye iparában döntő súlyt képviselő gépipar összes eladása 27%-kal esett vissza a 2011. évihez képest. Ágazatai közül csak a gép, gépi berendezés gyártása tudta növelni kivitelét, míg a belföldi értékesítés a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásán kívül minden ágazatában növekedést mutatott. A gumi-, műanyag és nem fém ásványi termékek exportja 21%-kal, az élelmiszeripari termékeké 17%-kal bővült. 16

6. sz. táblázat Az ipari termelés értéke (millió Ft-ban) Terület 2009 2010 2011 2012 Fejér megye 1 617 862 1 769 299 2 075 357 1 783 450 Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés A megye iparát nagyon erős koncentráció jellemzi: az össztermelés és az export-értékesítés közel kilenc tizedét a legalább 250 főt foglalkoztató vállalatok adták. A 49 főnél többet foglalkoztató ipari szervezetek átlagos létszáma 2,7%-kal bővült az előző évhez képest. Az összes foglalkoztatott több mint négy tizedét a gépiparban alkalmazták, ahol 10% volt a növekedés. A gépiparon belül a járműgyártásban ötödével (mintegy 8400 főre) nőtt az alkalmazásban állók száma. Az ipar összességét tekintve a termelés csökkenése az alkalmazásban állók számának kismértékű emelkedése mellett következett be, így az ipari termelékenység (az egy alkalmazásban állóra jutó termelés értéke) 13%-kal csökkent. A feldolgozóipar termelékenységének csökkenését a gépiparban lezajló kedvezőtlen folyamatok döntően befolyásolták. Itt 10%-os alkalmazotti létszámbővülés mellett a termelés egy negyedével való visszaesését regisztrálták. Építőipar A megye építőiparának 2007 óta tartó visszaesése 2012-ben is folytatódott. A megyei székhelyű, 4 főnél többet foglalkoztató építőipari szervezetek éves termelési értéke 27,5 milliárd Ft volt, összehasonlító áron 15%-kal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Országosan ennél jóval kisebb mértékű (4,4%) volt a visszaesés. Az egy lakosra jutó termelési érték Fejérben 64,8 ezer forint, ami a régió átlagánál (62 ezer forint) valamivel magasabb, de az országos érték hat tizedét sem éri el. Az építőipar vonatkozásában fontos kitérni, hogy Fejér megyében 2012-ben 317 új lakás kapott használatbavételi engedélyt, ami csupán három negyede az egy évvel korábbinak. Biztató jelenség azonban, hogy a 2009 óta tartó csökkenés után most jelentősen, 46%-kal emelkedett az építési engedélyek száma (586), így a megyék rangsorát tekintve Fejér megye a legnagyobb arányú növekedést könyvelheti el. Turizmus A Fejér megyei kereskedelmi szálláshelyek az előző évinél 1,4%-kal kevesebb, 159 ezer vendéget fogadtak, a szálláshelyeken eltöltött 356 ezer vendégéjszaka 3,3%-kal maradt el a 2011-ben regisztrálttól. A megye idegenforgalmát mérséklődő belföldi, ugyanakkor élénkülő külföldi kereslet jellemezte. A teljes vendégkör több mint háromnegyedét kitevő 17

hazai vendégek száma 3,6, eltöltött vendégéjszakáik száma 5,9%-kal visszaesett. Határainkon túlról elsősorban az európai kontinens országaiból 37 ezer fő érkezett, 6,4%-kal több, mint egy évvel korábban. A külföldi vendégéjszakák száma meghaladta a 102 ezret, ami 3,7%-kal volt magasabb a 2011. január-decemberinél. A látogatók az előző évinél rövidebb időre foglaltak szállást: a hazai vendégek átlagosan 2,1, a külföldiek 2,8 éjszakát töltöttek el a megyei szálláshelyeken. 3.4. Vállalkozási környezet Fejér megyében 2012. december 31-én 60 816 gazdasági szervezetet tartottak nyilván, az egy évvel korábbinál 0,8%-kal kevesebbet. Év végén összesen 56 212 megyei székhelyű vállalkozás és 4012 nonprofit szervezet szerepelt a regiszterekben. A vállalkozásokat 35 65%-os arányban társas, illetve egyéni formában jegyezték be. A 19 394 regisztrált társas vállalkozás kétharmada korlátolt felelősségű, háromtizede pedig a betéti társasági formát választotta. A kft-k száma 3,7%-kal növekedett, a bt-ké 7,3%-kal csökkent. Egy százalék alatti a részvénytársaságok és a szövetkezetek hányada, melyekből 148-at, illetve 101-et tartottak nyilván. A társas vállalkozások szinte teljes egésze kis-, azon belül is túlnyomórészt (10 fő alatti) mikro vállalkozás. Mindössze 144 középvállalkozást (50 249 fő) és 44 (250 fő feletti) nagyvállalatot regisztráltak. Az év végén nyilvántartott 36 818 egyéni vállalkozó 35%-át fő-, 47%-át mellékfoglalkozásúként vették nyilvántartásba, 18%- uk pedig nyugdíj mellett dolgozott, és csak a mellékállásban vállalkozók köre bővült, 1,2%- kal. Az egyéniek csaknem teljes egészében 10 fő alatti kisvállalkozások, és 42%-uk szerepelt az egyéni vállalkozói nyilvántartásban. A vállalkozások több mint ötöde a mezőgazdaság, 15%-a az ingatlanügyletek, 12%-a kereskedelem, egytizede a tudományos és műszaki tevékenység nemzetgazdasági ágban, további 7,6%-a az építőiparban, 5,5%-a pedig az iparban tevékenykedett. A mezőgazdaságban és az ingatlanügyletek területén kis mértékben bővült a szervezetek száma, amit döntően az egyéni vállalkozások számának növekedése eredményezett. 18

3. sz. diagram A gazdálkodási formák megoszlása gazdasági áganként,társas vállalkozás 2012. Többi gazdasági ág; 20,7 Mezőgazdaság; 2,6 Ipar; 11,3 Adminisztratív szolgáltatás; 5,6 Építőipar; 12,7 Tudományos és műszaki tevékenység; 15 Ingatlanügyletek; 5,5 Vendéglátás; 4,9 Kereskedelem; 21,7 4. sz. diagram A gazdálkodási formák megoszlása gazdasági áganként, Egyéni vállalkozás 2012. Többi gazdasági ág; 19,6 Mezőgazdaság; 30,6 Adminisztratív szolgáltatás; 3,7 Tudományos és műszaki tevékenység; 7,4 Ipar; 2,5 Építőipar; 5 Ingatlanügyletek; 20,5 Vendéglátás; 3,9 Kereskedelem; 6,8 19

A vállalkozások nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlása a régiós és országos arányokhoz nagyjából hasonlóan, a következőképpen alakul: 20,1% a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ágazatban, 16,8% az ingatlanügyletek ágazatban, 11,7 % a kereskedelem, gépjárműjavítás ágazatban, közel 10% a tudományos, műszaki tevékenységek ágazatában, közel 8% az építőiparban, és 5% a feldolgozóiparban tevékenykedik. A fennmaradó 28,4% a szállítás-raktározás, bányászat, info-kommunikáció, villamos-energia, szennyvíz- és hulladékkezelés, egyéb szolgáltatás ágazatokban üzemel néhány %-os részesedésekkel. Az agrárágazatban működő vállalkozások a megye mezőgazdasági adottságainak megfelelően legnagyobb részt a megye déli területén jöttek létre. A megye legnagyobb foglalkoztatói a városokban, ezen belül főként Székesfehérváron és Dunaújvárosban találhatók. A 250-499 fős és 500 fő fölötti vállalkozások valamivel több, mint fele Székesfehérváron helyezkedik el. Arányait tekintve a régiós és országos viszonyokhoz hasonlóan az összes vállalkozás 70%-át az 1-9 fős mikro vállalkozások teszik ki, amelyek lényegében önfoglalkoztatók. A Fejér megyében keletkező termelési érték, tőkevagyon, értékesítésből származó bevétel és vállalkozási eredmény 2010-ben a következőképpen alakult a társasági adóbevallásokból származó adatok szerint. Az egy főre jutó bruttó hozzáadott érték (BHÉ) 1,4MFt volt a megyében 2010-ben, amely alacsonyabb az országos (1,9MFt), de magasabb a régiós értékhez képest (1,3MFt). A bevételi oldalt vizsgálva a megye vállalkozási tevékenységből származó összes bevétele 3.695Mrd Ft, amelynek 52%-át Székesfehérvár, 17,5%-át Dunaújváros, 11,5%-át Bicske, 4,6%-át Mór, 2,5%-át Szabadegyháza és 1,9%-át Rácalmás vállalkozásai realizálták. 8 A Fejér megyei vállalkozások jegyzett tőkevagyona 437,4Mrd Ft, amelyből a külföldi tőke 68%-ban részesedik (régiós arány 65%, országos arány 59%). 3.5. Foglalkoztatottsági helyzet A fejér megyei gazdasági szervezeteknél alkalmazásban állók létszáma az előző évhez képest nem változott, a versenyszférában kevesebben, a közszférában, azon belül a közigazgatásban és az egészségügyben többen dolgoztak. A regisztrált álláskeresők száma 2012-ben nőtt, a munkanélküliségi ráta és a foglalkoztatási arány kedvezőbb volt az országosnál. 2012-ben a KSH lakossági munkaerő-felmérése szerint Fejér megye 15 74 éves népességének 58%-a, 188,7 ezer fő tartozott a gazdaságilag aktívak közé. A lakosságon belül a foglalkoztatottak átlagos létszáma 170 ezer fő volt, 800-zal kevesebb a 2011. évinél. 8 Az utóbbi két település magas részesedése a Hungrana Kft. és a Hankook Tire Magyarország Kft. tevékenységével magyarázható. 20

A megyei munkanélküliségi ráta 10,3%, a foglalkoztatási arány 52,3% volt. Mind a munkanélküliségi, mind a foglalkoztatási ráta kedvezőbben alakult az országosnál. 7. sz. táblázat A KSH munkaerő-felmérés adatai (15-74 éves népességre) Megnevezés Fejér megye 2010 Fejér megye 2011 Fejér megye 2012 Középdunántúli régió 2012 Országosan 2012 Népesség száma (ezer fő) 427,4 426,1 425,6 1090,3 9957,7 Foglalkoztatottak (ezer fő) 164,1 170,8 170,0 446,3 3935,5 Munkanélküliek (ezer fő) 12,6 11,3 18,2 46,1 457,7 Gazdaságilag aktívak (ezer fő) Gazdaságilag inaktívak (ezer fő) 181,3 188,9 188,7 492,5 4393,2 146,4 136,1 136,0 346,4 3259,8 Aktivitási arány (%) 55,3 58,0 58,0 58,7 57,4 Foglalkoztatási arány (%) 50,1 52,4 52,3 53,2 51,4 Munkanélküliségi ráta (%) 9,5 9,6 9,6 10,3 10,4 Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján mely más fogalmi rendszerben gyűjti az adatokat - 2012 év végére az álláskeresők száma (21 835 fő) 2011 decemberéhez képest 2,8%-kal nőtt. A munkakeresés időtartama szerint az álláskeresők négytizede 1-3 hónapja regisztráltatta magát, egynegyede pedig már több mint egy éve. A nyilvántartott álláskeresők 52%-a nő, 12%-a pályakezdő és 16%-a 25 éven aluli. A regisztrált pályakezdők száma 1,3-szeresére nőtt az egy évvel korábbihoz képest. December végén mindeközben a megyében a tavalyinak 1,3-szerese, 1268 bejelentett üres álláshely volt, így egy betölthető álláshelyre 17 nyilvántartott álláskereső jutott. A közszféra mintegy 25 ezer fős létszáma 7,8%-kal növekedett, ezzel szemben a versenyszféráé (84 ezer fő) 1,8%-kal kevesebb volt a 2011. évinél. Munkakör szerint az állami szektor fizikai dolgozóinak száma nőtt legjobban, a legnagyobb csökkenés a vállalkozásoknál lévő szellemi állományt jellemezte. Az alkalmazottak közel négy tizedét foglalkoztató iparban stagnált, a többi jelentős gazdasági ág közül a közigazgatásban, valamint az egészségügyben nőtt az alkalmazottak száma, a kereskedelemben, az építőiparban, az adminisztratív szolgáltatás ágazatban és az oktatásban kevesebben dolgoztak. 21

8. sz. táblázat Az alkalmazásban állók megoszlása foglalkozásuk szerint 2011. 2012. Időszak fizikai foglalkozású Alkalmazásban álló, fő szellemi foglalkozású összesen I. negyedév 68 276 40 801 109 077 I-II. negyedév 69 590 40 864 110 453 I III. negyedév 70 284 40 782 111 066 I IV. negyedév 70 418 40 693 111 111 I. negyedév 68 281 39 590 107 872 I-II. negyedév 69 987 39 729 109 716 I III. negyedév 70 908 39 783 110 691 I IV. negyedév 71 052 39 736 110 788 Forrás: Fejér Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja A teljes munkaidőben alkalmazásban állók 2012. évi átlagos bruttó keresete 213 ezer forintot tett ki, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozók közel 222 ezer, a költségvetési szervezeteknél alkalmazottak 185 ezer forintot kerestek. Megyei szinten a bruttó átlagkeresetek az országosnál jelentősebben, 7,2%-kal emelkedtek 2011-hez képest, ezen belül a versenyszférát 9,3%-os növekedés, a költségvetést stagnálás jellemezte. A családi kedvezmény nélkül számított megyei nettó átlagkereset 2012. január-decemberben 138 ezer forintot tett ki, 4,1%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A pénzbeli és a természetbeni juttatásokat is figyelembe véve az átlagos havi munkajövedelem 5,7%-kal (224 ezer forintra) emelkedett, amelyből 5,1% volt az egyéb munkajövedelem aránya. A foglalkoztatottsági esély növelése szempontjából is fontos, hogy a munkanélküliek összetétele milyen arányú az iskolai végzettség szempontjából. A 2012. év folyamán az álláskeresők 46,6%-a szakképzetlen volt. 53,3% rendelkezett szakképesítéssel. Az álláskeresők legnagyobb részét az általános iskolai végzettségűek tették ki 35,2%-kal. A szakmunkásképzőt végzettek az álláskeresők 30,8%-át, a szakközépiskolát végzettek a 14,0%-át, a gimnáziumot végzettek a 8,7%-át tették ki. 22

5. sz. diagram Az álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása Fejér megyében 2012. Általános iskola; 35,2 8 ált.-nál kevesebb; 3,3 Egyetem; 1,5 Főiskola; 3,8 Technikum; 2,7 Szakközépiskola; 14 Gimnázium; 8,7 Szakmunkásképző; 30,8 Forrás: Fejér Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 3.6. Közigazgatási, intézményi, szervezeti struktúra A kormány a hatékony, megbízható, ügyfélbarát és szolgáltató közigazgatás megteremtése érdekében tett lépéseinek köszönhetően 2011. január 1-jétől megkezdték működésüket a kormányhivatalok, a kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervei. Székhelyük a megyeszékhelyeken van, a főváros és Pest megye esetében egyaránt Budapesten. Az általános hatáskör azt jelenti, hogy a kormányhivatal, illetve a kormányhivatalok részeként működő szakigazgatási szervek jogszabály alapján bármilyen államigazgatási ügyben eljárhatnak. A kormányhivatal - a jogszabályoknak és a kormány döntéseinek megfelelően - összehangolja és elősegíti a kormányzati feladatok területi szintű végrehajtását. Államigazgatási hatósági jogkört gyakorol, melynek keretében a különböző ügyekben (pl.: építésügy, gyámügy, adóügyek) első vagy másodfokon jár el. Ellátja a helyi önkormányzatok és kisebbségi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését, valamint a 23

kistérségi fejlesztési tanács, a megyei területfejlesztési tanács, a térségi fejlesztési tanács és a regionális fejlesztési tanács működésének törvényességi felügyeletét is. Ellenőrzi a területi illetékességgel államigazgatási jogkörben eljáró, illetve az ilyen feladatokat ellátó szerveket. A kormányhivatal közreműködik egyes szervezési feladatok ellátásban, mint pl.: katasztrófák elleni védekezésben, illetve a közigazgatási képzések és továbbképzések területén vizsgáztatási és vizsgaszervezési tevékenységet végez. Gondoskodik a területi koordináció fórumának, a fővárosi és megyei államigazgatási kollégiumnak létrehozásáról, működéséről, valamint közreműködik a közigazgatás korszerűsítésével és az elektronikus közigazgatás kialakításával kapcsolatos feladatok összehangolásában és szervezésében. 6.sz. diagram Kormányhivatalok felépítése Forrás: www.kormanyhivatal.hu 24

Járási hivatalok A járási hivatalok felépítése a fővárosi és megyei kormányhivatalokhoz hasonló, a járási hivatalokban törzshivatalok és szakigazgatási szervek működnek. 2013-tól a járási hivatalokhoz kerültek az okmányirodák. Az okmányirodák mellett a járási hivatalokhoz kerültek a fővárosi, megyei kormányhivatalok szakigazgatási szerveinek helyi szervei is. 2013-tól a járási hivatalokon belül szakigazgatási szervként működik a járási gyámhivatal, a járási állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatal, a járási földhivatal, a járási munkaügyi kirendeltség, a járási népegészségügyi intézet, a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal. A járási hivatalhoz kerülő ügyek legnagyobb részét az okmányirodai feladatok jelentik, így a személyi adat- és lakcímnyilvántartással, útlevél-igazgatással és a közlekedési igazgatással kapcsolatos feladatok. A járási hivatal hatósági osztályának hatáskörébe tartoznak az egyes szociális ellátásokkal, kommunális igazgatással összefüggő feladatok, a menekültügyek, az egyes vízügyi, illetve védelmi igazgatási, földrendezési és földkiadási ügyek, az érettségi vizsgával, oktatással, valamint egyes távhő, villamos energia és földgázellátással kapcsolatos ügyek. Szabálysértési hatáskörben 2013. január 1-jétől a járási hivatal hatósági osztálya jár el. A tervek szerint 2013 végére az okmányirodák bázisán alakítják ki a kormányablakrendszert. A területi közigazgatási reform távlati célja az egyablakos ügyintézés biztosítása az ügyfelek számára, hogy az állampolgárok egyetlen helyen, a 2013 végéig kialakítandó kormányablakoknál tudják majd hivatalos ügyeiket intézni. A kormányablakok biztosítani fogják, hogy az állampolgárok az államigazgatási ügyeiket a kormányablakok székhelyein elindíthassák vagy elintézhessék. Azokon a településeken, ahol jelenleg történik hatósági ügyintézés, azonban nem lesz járási székhely és nem lesz kormányablak sem, ott is megmarad az ügyintézési helyszín. 3.7. Szakképzési helyzetkép Az Európai Unió megalkotta az erre az évtizedre vonatkozó növekedési stratégiáját, melynek egyik központi eleme az oktatás, a szakképzés. Az új stratégia az oktatási, kutatási és innovációs beruházások hatékonyabbá tételével egy intelligensebb, a munkahelyteremtés fokozásával és a szegénység mérséklésével egy inkluzívabb, míg a környezetbarát, ugyanakkor versenyképesebb gazdaság megteremtésével egy fenntarthatóbb jövőképet vázol fel. 25

A koncepció öt kiemelt célt határozott meg, melyek alapján mérhetővé válik, hogy milyen mértékű a stratégia előrehaladása az EU egészét tekintve. A szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők számának csökkentése, a K+F-re fordított források növelése és a megújuló energiaforrások arányának, valamint az energiahatékonyság fokozása mellett a koncepció számára két legfontosabb célkitűzés a foglalkoztatottság növelése és az oktatási mutatók javítása. A stratégia szerint 2020-ra el kell érni, hogy az Európai Unióban a 20 és 64 év közötti korosztályban a foglalkoztatottság aránya 75% legyen (2011-ben ez 68,6% volt), míg az oktatás területén számos egyéb tényező mellett a lemorzsolódás arányát kell 10% alá csökkenteni, ami 2011-ben még 13,5%-os volt. Hazánk a foglalkoztatottság terén jelentősen el van maradva, a 2011. évi 60,7%-os mutatójával csak Görögországot előzi meg (7. diagram), míg a korai iskolaelhagyók arányát tekintve valamivel jobban áll. 11,2%-os értékével az EU 27 tagállamának középmezőnyében foglal helyet. 7. sz diagram Foglalkoztatottsági ráta az Európai Unióban Forrás: Az Eurostat adatai alapján saját szerkesztés Az öt célkitűzés mellett hét ún. kiemelt kezdeményezés is meghatározásra került, melyek tovább erősítik a célkitűzések és a prioritások megvalósulását. Ezen belül az egyik kiemelt elem Az új készségek és munkahelyek elnevezésű, melynek célja, hogy a munkavállalók meg tudják szerezni azokat a készségeket, melyek szükségesek a munkavégzéshez, valamint hogy javuljanak a munkahelyteremtés esélyei. 26

A stratégia által elérni kívánt célok érdekében a szakképzés is kiemelt szerepet kell, hogy kapjon mind uniós, mind tagállami szinten, hiszen a hazai szakképzés vonzóbbá tétele, annak gyakorlatorientáltsága csökkentheti a szakképzésben amúgy is jelentős lemorzsolódást, ami közvetve kihathat a foglalkoztatás bővítésére. Az Európai Szakképzés Fejlesztési Központ (CEDEFOP) 2011-ben kiadott szakképzési jelentésében is kitér arra, hogy 2020-ra a munkahelyek több mint egyharmadában a jelenleginél magasabb képesítést fognak a munkaadók megkövetelni a munkavállalóktól, melyek közül sok valamilyen szakképesítésnek fog megfelelni. Kiindulásként érdemes megvizsgálni az oktatásra vonatkozó adatokat, hiszen a tanulói létszámok alakulásából, már levonhatóak bizonyos következtetések. A demográfiai hatások következtében az iskolai tanulólétszámok már az általános iskolai oktatásban is évről-évre csökkentek, ez pedig a középiskolai létszámok visszaeséséhez vezetett (10. táblázat). Az általános iskolában tanulók számát alapul véve látható, hogy az elmúlt évtizedben állandósult a csökkenés, 2011-re 23%-kal kevesebb általános iskolás volt Magyarországon, mint 2000-ben. A Közép-Dunántúli régióban és Fejér megyében is nagyobb mértékű a visszaesés, a régiós érték 27%-kal, míg a megyei 28%-kal esett vissza. 9.sz. táblázat Tanulói létszám adatok (fő) Tanév Intézmény típusa Tanulói létszám Fejér megye Közép- Országosan Dunántúl általános iskola 43150 109920 972901 gimnázium 5480 16830 208570 1999/2000 szakközépiskola 11485 26555 296753 szakiskola és 5360 15940 121680 speciális szakiskola általános iskola 31675 80794 758566 gimnázium 7042 19445 241872 2010/2011 szakközépiskola 11436 26389 273596 szakiskola és 6731 18422 147340 speciális szakiskola általános iskola 31203 79698 749865 gimnázium 6867 18806 236707 2011/2012 szakközépiskola 11193 24569 265788 szakiskola és 6624 18251 149556 speciális szakiskola Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés Ahogyan azt a 8. sz. diagram is szemlélteti a középiskolában tanulók számának megoszlása a különböző képzési formák között alapvetően meghatározza a szakképzés helyzetét. Az elmúlt évtized országos szakiskolai, gimnáziumi és szakközépiskolai létszámainak összehasonlításából kiderül, hogy a legnépszerűbb a szakközépiskola volt, utána következett a gimnázium, majd csak ezeket követte a szakiskola. A szakközépiskolai adatok a vizsgált 27

időszakban 41% és 44% között (átlagosan 42,5% volt az aránya), a gimnáziumi számok 33% és 36% között (34%-os átlag), míg a szakiskolai értékek 23% és 25% között ingadoztak. Az egyes képzési típusokat elemezve látható, hogy a szakközépiskolai képzésben tanulók száma 2000-től kezdve csökkenő tendenciát mutat, hiszen a 2000-es év 44%-áról 2011-re 41%-ra esett vissza, míg a másik két iskolatípus esetében növekedett a képzésben résztvevők aránya, a gimnázium vonatkozásában 33-ról 34%-ra, a szakiskolánál pedig 23-ról 25%-ra. 8.sz. diagram Fejér megyei középiskolai képzés megoszlása Középiskolában tanulók aránya 100% 80% 60% 40% 20% 0% 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Szakközépiskola Gimnázium Szakiskola Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés Abban a megyei mutatók is egyeznek az országos adatokkal, hogy a 2000-es évhez viszonyítva 2011-re a szakközépiskolai értékek csökkentek (6 százalékponttal), míg a gimnáziumi és a szakiskolai létszámok emelkedtek, 3,3, illetve 2,7 százalékponttal. 3.7.1. Intézmény struktúra, iskolák száma, kapacitása, személyi, tárgyi feltétele 3.7.1.1. Szakképzési és szakközépiskolai ellátottság a megyében Azzal, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) átvette a szakképzést folytató intézményeket, ezzel ezek meghatározó fenntartójává az állam vált. Szakiskolai oktatás A szakképzés tanulólétszámainak vizsgálata előtt célszerű áttekinteni a megyében szakképzéssel foglalkozó intézményeket és az általuk ellátott feladatok típusait. 28

10. sz. táblázat Fejér megye szakképzéssel is foglalkozó intézményeinek feladat-ellátási hely szerinti megoszlása Szakiskolai feladatok Speciális szakiskolai feladatok Szakközépiskolai feladatok Fejér megye 33 10 54 Forrás: KIR-STAT adatai alapján saját szerkesztés Fejér megye 47 szakképző intézményében 97 feladat-ellátási helyen 18 844 fő tanulót oktatnak. Székesfehérvár és Dunaújváros, mint képzési központok mellett Alsószentivánon, Baracskán, Bicskén, Bodajkon, Fehérvárcsurgón, Felcsúton, Martonvásáron, Móron, Pusztaszabolcson, Sárbogárdon, Seregélyesen, Száron és Velencén is folyik szakképzés. A megyében összesen 31 intézményben 43 feladat-ellátási helyen 6412 tanulót oktatnak szakiskolában, a felnőttoktatási tanterv szerint 207 főt. Ebből az állami fenntartású 19 intézményben 24 feladat-ellátási helyen 4945 tanuló, 12 magán fenntartású intézményben 19 feladat-ellátási helyen 1467 fő tanul. Egyházi fenntartású intézmény nincsen. A 9. évfolyamokra felvettek száma a 2010/2011-es tanévre 2253 fő, a következő tanévre 2181 fő, míg a 2012/2013-as tanévre 1978 fő. 92,5%-ban a szakiskolák, 7,5%-ban a speciális szakiskolák látják el a szakképzési feladatokat. A szakiskolák a megyében elosztva helyezkednek el. Székesfehérvár és Dunaújváros mellett működik intézmény Bicskén, Gárdonyban, Martonvásárban, Móron, és Sárbogárdon. A polgárdi és az enyingi tankerületben nem folyik szakképzés. Az előbbi esetben Székesfehérvár az utóbbiban, pedig Siófok közelsége miatt, azonban nem okoz gondot ezeknek az iskola típusoknak az elérése az érdeklődő tanulók számára. A speciális szakiskolák az állam által fenntartott, illetve két tankerületben (Székesfehérvár és Dunaújváros) állami és magán fenntartású intézményekben működnek. A bicskei tankerületben két intézményben 54 tanulóval működik szakiskolai képzés, egy intézményben 39 tanulóval speciális szakiskolai képzés, a speciális szakiskolai képzés állami, a szakiskolai magán fenntartású intézményekben. A dunaújvárosi tankerületben a szakiskolai képzésben az állami fenntartású intézmények öt feladat-ellátási helyen 1494 fő tanulót látnak el, a magán fenntartásúak nyolc feladat-ellátási helyen 710 tanulóval dolgoznak. A dunaújvárosi tankerületben egy feladat-ellátási helyen 49 fővel speciális szakképzési feladatellátás történik. Állami feladatellátással a gárdonyi tankerületben 247 fő, a móriban 206 fő, a székesfehérváriban nyolc feladat-ellátási helyen 2534 fő ellátása történik. Magán fenntartású intézmény működik a martonvásári tankerületben, ahol két feladat-ellátási helyen 103 főt, a sárbogárdi tankerületben, ahol két feladat-ellátási helyen 86 főt és a székesfehérvári tankerületben, ahol négy feladat-ellátási helyen 497 tanulót oktatnak 29

A gárdonyi tankerületben egy feladat-ellátási helyen 95 főt, a martonvásári tankerületben egy intézményben 61 főt, a móri tankerületben egy intézményben 39 főt, a sárbogárdi tankerületben két feladat-ellátási helyen 51 főt látnak el. A székesfehérvári tankerületben a már említett állami fenntartású intézmény mellett egy magán fenntartású intézményben 17 tanuló tanul. Szakközépiskolai oktatás Az állam által fenntartott szakközépiskolák száma 20, a feladat-ellátási helyeinek száma 24, az ott tanulóké 8689 fő. A középfokú oktatás keretében Fejér megyében a szakközépiskolába járók száma a legmagasabb, 12432 fő jár ebbe a képzési típusba, s ez az összes középfokra járó tanuló 47%-a. Több mint kétszerese a szakiskolába és speciális szakiskolába, és másfélszerese a gimnáziumba járóknak. Megyei szinten a 34 szakközépiskola 54 feladat-ellátási helyén oktatja a tanulókat a szakközépiskolai képzésben. Három tankerület az enyingi, a martonvásári és a polgárdi - kivételével tankerületenként legalább egy szakközépiskola van. De a két megyei jogú városban több intézmény is működik, így ez a képzési forma a megye diákjai számára könnyen elérhető, főleg azért mert több településen (Székesfehérváron, Dunaújvárosban, Móron, Bodajkon, Seregélyesen, Velencén, Felcsúton) kollégiumok is vannak. A magán fenntartásban működő 14 intézmény 30 feladat-ellátási helyen 3743 tanulót képez. A közismereti és szakképző évfolyamokkal működő szakközépiskolai feladat-ellátási helyeken, amelyek a megye egész területét lefedik, elérhető a szakközépiskolai általános képzés keretében a szakmai előkészítő oktatás, pályaorientáció, szakmai és szakmacsoportos alapozás, amelyben összesen 8578 tanuló képzése történik. Továbbá ugyanúgy elérhetőek a szakmai vizsgára felkészítő szakközépiskolai szakképző évfolyamok is, amelyeken 3854 tanuló tud szakképesítést szerezni. A közismereti szakközépiskolai oktatás elsősorban az állami fenntartású szakképző intézményekben érhető el, e szegmensben még a magán fenntartásúak részvétele említhető meg. A magán fenntartású intézmények inkább szakközépiskolai szakképző évfolyamokat működtetnek (feladatellátásuk 62%-a ilyen). Az állami fenntartású intézmények a képzéseik 21,3%-ában végzik a szakképző évfolyamokkal fenntartott szakközépiskolai képzést. Fejér megye kilenc tankerületéből hatban működik szakközépiskolai képzés. A megye településeinek és járásainak területi elhelyezkedését figyelembe véve elmondható, hogy a polgárdi és a martonvásári térséget, tankerületet a Székesfehérváron meglévő középfokú intézményrendszer látja el. Mind a város megközelíthetősége (magán- és tömegközlekedéssel), mind a távolságok ezt támasztják alá. Dunaújváros egy másik centrum, amelyet a sárbogárdi tankerületből is sokan vesznek igénybe. Mivel a megye 11 településen működnek szakközépiskolák, így viszonylag bőséges a választási lehetőség azok számára, akik ebben az iskolatípusban szeretnének tanulni. 30

A dunaújvárosi tankerületben az állami fenntartású nyolc feladat-ellátási helyen a közismereti képzésben vesz részt a tanulók többsége, csak kisebb része (19,9%) jár a szakképző évfolyamokra. Az állami fenntartású intézmények mellett 12 feladat-ellátási helyen 1291 tanulót tanítanak, itt a szakképzésben a tanulók 23%-a vesz részt. Székesfehérvár mind a szakiskolai, mind a szakközépiskolai képzés szempontjából a legmeghatározóbb a megyében. Az állami fenntartású intézményekben 13 feladat-ellátási helyen 5312 fő vesz részt a képzésben, közülük 83,1% a közismereti képzésben és 16,9% a szakképző évfolyamokon. A magán fenntartású intézmények meghatározóan szakképző évfolyamokkal tartanak fenn szakközépiskolákat 13 feladat-ellátási helyen 1995 tanuló tanul, akiknek 84,2%-a ebben a szakképesítési formában fejezi be tanulmányait. A móri tankerületben egy állami fenntartású intézmény 74 fő oktatását végzi. Közülük 60 tanuló közismereti képzésben 14-en pedig szakképzésben vesz részt. A két magánfenntartású iskola három feladat-ellátási helyen tanuló 347 tanulója szakképző évfolyamokra jár. A bicskei tankerületben egy magán fenntartású iskola a közismereti képzésben, egy állami fenntartású pedig főként a közismereti képzésben vesz részt, a szakképző évfolyamú képzésben a 117 tanulóból csak nyolcan tanulnak. A gárdonyi tankerületben egy feladat-ellátási helyen 136 főt látnak el, akik közismereti képzésben vesznek részt. A sárbogárdi tankerületben egy feladat-ellátási helyen 63 főt látnak el, akik szintén közismereti képzésben tanulnak. 3.7.1.2. Fenntartói megoszlás 2013. január 1-jétől - mint az egész országban máshol is - a szakképző intézmények nagyrészt a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) fenntartásába kerültek. Ezáltal az állam vált a legnagyobb szakképző intézményi fenntartóvá. Megyénkben 27 intézményben, 48 feladat-ellátási hely került a KLIK fenntartásába, ahol összesen 13 634 tanulót oktatnak. Egy szakképzést is folytató intézményt két feladat-ellátási hellyel a Kodolányi János Főiskola tart fenn. Egyházak által fenntartott szakképző iskolák megyénkben nincsenek. Hat magán fenntartású intézmény 10 feladat-ellátási helyén 1538 fő tanulót látnak el. Két intézményt egyesület, egyet közalapítványt tart fenn, az itt tanuló diákok száma 624 fő. Jelentős a korlátolt felelősségű társaságok által fenntartott szakképző intézmények száma is. 10 ilyen intézmény 33 feladat-ellátási helyén 2748 tanuló tanul. 31