.SZ HATÁROZAT MEZÕBERÉNY VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE SZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALVA A 83/2005. /02.25/ SZ. HATÁROZAT TAL JÓVÁHAGYOTT SZERKEZETI TERVI LEÍRÁSSAL Mezõberény Város Önkormányzata a település szerkezeti tervét jelen határozattal az alábbiak szerint hagyja jóvá: Mezõberény város igazgatási területén az egyes területek felhasználásának-, a területek alakításának-, szükséges védelmének a módját, a település mûködéséhez szükséges mûszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését csak a jelen határozat mellékletét képezõ, a CSABATERV BT. által készített és 2005. január 25.-ei 2009. júliusi keltezéssel ellátott SZE-1/1-2 jelû 1:4000 méretarányú belterületi, valamint az SZE-2/1-2 jelû M=1:20 000 15 000 méretarányú külterületi szerkezeti tervek, valamint az alábbi szöveges leírásban foglaltak szerint lehet. A fentiekben meghatározott tervdokumentumok legfeljebb a jelen határozat hatálybalépésétõl számított 10 éves idõtartamig érvényesek, ezen idõ eltelte után azok felülvizsgálatáról, szükség esetén a módosításukról, vagy új terv elkészítésérõl gondoskodni kell.
- 2-1. A RENDEZÉS CÉLJA, A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV TARTALMA A településrendezés során a jogos magánérdekekre tekintettel biztosítani kell a területek közérdeknek megfelelõ felhasználását az emberhez méltó környezet folyamatos alakítását, értékeinek védelmét, figyelembe véve: az egészséges lakó- és munkakörülmények, a népesség biztonságának általános követelményeit, a népesség demográfiai fejlõdését, a lakosság lakásszükségletét, a lakosság fizikai, szellemi és lelki igényeit, különös tekintettel a családok, (a fiatalok, az idõsek) a korlátozott képességûek igényeire, az oktatás, a sport, a szabadidõ és az üdülés, valamint a társadalmi szervezetek, egyházak mûködési feltételeinek lehetõségeire, a megõrzésre érdemes történeti vagy településképi jelentõségû településrészek és az építészeti örökség védelmét, felújítását és továbbfejlesztését, valamint az értékes építmény és tájrészlet látványát (rálátás), továbbá az ingatlanról feltáruló kilátás védelmét, annak mértékéig, hogy az érintett telkek szabályos beépítését ne akadályozza, a környezet-, a természetvédelem, a tájhasználat és a tájkép formálásának összehangolt érdekeit, különös tekintettel a víz, a levegõ, a talaj, a klíma és az élõvilág védelmére, a lakosság megélhetését, ellátását biztosító gazdasági érdekeket, a munkahelyek megõrzésének és új munkahelyek teremtésének érdekeit, a mezõ- és erdõgazdaság, a közlekedés, a posta és hírközlés, az ellátás, különösképpen az energia- és a vízellátás, a hulladékeltávolítás és- elhelyezés, a szennyvízelhelyezés és- kezelés, valamint a nyersanyaglelõhelyek biztosítását, a honvédelem és a polgári védelem érdekeit, a területtel és a termõfölddel való takarékos gazdálkodást, az arra alkalmas természeti adottságok hasznosításának elõsegítését és védelmét. A településszerkezeti terv meghatározza a település alakításának, védelmének lehetõségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelõen az egyes területrészek felhasználási módját, a település mûködéséhez szükséges mûszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését, az országos és a térségi érdek, a szomszédos vagy a más módon érdekelt többi település alapvetõ jogainak és rendezési terveinek figyelembevételével a környezet állapotának javítása vagy legalább szinten tartása mellett. Az elõbbi követelmények teljesítéséhez szükséges kötelezõ alátámasztó munkarészek
- 3 - Mezõberény településszerkezeti tervénél az alábbiak: Mezõberény településszerkezeti tervének alátámasztó munkarészei a kap- Az OTÉK szerint a településszerkezeti terv kötelezõ alátámasztó szakági csolódó tervlapokkal együtt a következõk munkarészei a következõk 1. Tájrendezés munkarész 1. Tájrendezési és zöldterületi javaslat. 2. Módosítások a szerkezeti terven 3. Biológiai aktivitási érték számítás 2. Környezetalakítás (a települési környezet természeti és mûvi elemei: a víz, a levegõ, a föld, a klíma, az élõvilág és az épített környezet, továbbá azok egymásra hatása). 2. Örökségvédelmi alátámasztó munkarész. Az épített környezet alakítása, mûvi értékvédelem, természeti értékek védelme, régészeti lelõhelyek védelme. 3. Környezetvédelem a szerkezeti tervi mûleírás és a helyi építési szabályzat aktuális pontjainál 3. Közlekedés 4. Közlekedési javaslat. Csapadékvíz-elvezetés. 4. Közmûvesítés 5. Közmûvesítési javaslat. 5. Hírközlési (távközlés, mûsorszórás) javaslat. 6. A területrendezési terv(ek) és a település- szerkezeti terv összhangját igazoló térkép és leírás (számítás) 6. Elektromos energiaellátás és hírközlés, mûsorszórás javaslat. A területrendezési terv(ek) és a településszerkezeti terv összhangját igazoló térkép és leírás (számítás) A településszerkezeti tervlap tartalmazza: - a bel- és külterületeket, továbbá - a beépítésre szánt, illetõleg a beépítésre nem szánt területeket. A településszerkezeti tervlap tartalmazza továbbá: - a település szerkezetét meghatározó közterületeket (fõútvonalak, nagyobb kiterjedésû közparkok stb.), azok tagozódását, - a védett, a védelemre tervezett és a védõ területeket, - a funkciójában megváltoztatásra tervezett területrészeket, - a meglévõ, és a tervezett infrastruktúra-hálózatokat figyelembe véve a szabályozási igényt.
- 4 - Figyelembe véve az OTÉK elõírásait is a jóváhagyandó munkarészre vonatkozóan, a településszerkezeti tervlap az elõbbiek közül azokat tartalmazza, melyek besorolhatók a területfelhasználási egységek közé, illetve amelyek befolyásolják a területfelhasználást, vagy várhatóan szabályozást igényelnek. A település belterületén a területfelhasználási egységek területének változásában jelentõs növekedés a településközponti vegyes és a kisvárosias területnél kell biztosítani. A falusias lakóterületek közé tartoznak azon belterületi mezõgazdasági hasznosítású területek is, amelyek szerkezeti elhelyezkedésüknél fogva, illetve a közmûellátás jelenlegi helyzete és várható fejlõdése szempontjából leginkább ebbe a területfelhasználási egységbe illeszkednek. A területfelhasználási egységek eleget tesznek annak is, hogy az OTÉK szerint a helyi építési szabályzatban, a szabályozási tervben kell gondoskodni a település igazgatási területén a klimatikus viszonyok megõrzése, javítása érdekében - a telkek növényzettel fedett részébõl, - a zöldterületekbõl és az erdõkbõl álló egységes zöldfelületi rendszer kialakításáról, valamint az épített környezet alaktani és helyi éghajlati jellegét meghatározó elemeinek a megõrzésérõl. (A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület - közkert, közpark -. A zöldterületnek közútról, köztérrõl közvetlenül megközelíthetõnek kell lennie.) A szerkezeti terv az elõbbieken túlmenõen olyan további elemeket is tartalmaz, amelyek egyfelõl a szabályozási terv megalapozásához szükségesek. A fentieknek megfelelõen településszerkezeti terv az összehangolás igényével is az alábbi elemeket tartalmazza: - a bel- és külterületek lehatárolását (belterületi határvonal), - a beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek, illetõleg az azokon belüli egyes területfelhasználási egységek lehatárolását, - az egyes területrészeken belül a közterületek és az egyéb területek elkülönítését, - a közterületeken belül a különbözõ célokat szolgáló területeket (közút, köztér, közpark stb.), - az egyes területrészeken belül a védett és a védelemre tervezett, valamint a védõterületeket, - az infrastruktúra-hálózatok és építmények szabályozást igénylõ elemeit, - a helyi építészeti értékvédelemmel érintett, valamint - a védett és a védõ területeket.
- 5 - Jelen településszerkezeti tervi leírás és a településszerkezeti terv 1: 4 000 méretarányú belterületi, és 1: 20 000 15 000 méretarányú külterületi lapjai együttesen alkotják a településszerkezeti terv jóváhagyandó munkarészét. 2. A TELEPÜLÉS SZERKEZETE Mezõberény igazgatási területét az alábbi területfelhasználási egységekbe kell sorolni: 2.1. Beépítésre szánt területek 2.1.1. Lakóterületek: kisvárosias lakóterületek, (szintterületsûrûség 1,4) o kisvárosias lakóterület /kialakult/ (szintterületsûrûség 1,0) kertvárosias lakóterületek, (szintterületsûrûség 0,6) falusias lakóterületek, (szintterületsûrûség 0,5). 2.1.2. Vegyes területek: településközpont vegyes terület (szintterületsûrûség 2,1) o településközpont vegyes terület /kialakult/ (szintterületsûrûség 1,5). 2.1.3. Gazdasági területek: kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek, (szintterületsûrûség: 1,5) ipari gazdasági területek, (szintterületsûrûség: 1,5) mezõgazdasági majorok (telepek) (szintterületsûrûség: 1,0) 2.1.4. Különleges területek: temetõk területe, (szintterületsûrûség: 0,1) sportterület (szintterületsûrûség: 0,2) bánya, Vízügyi Múzeum, Pihenõpark (szintterületsûrûség: 0,35) kommunális telepek, (szintterületsûrûség: 0,2) strandfürdõ területe (szintterületsûrûség: 0,5) mezõgazdasági üzemi területek (szintterületsûrûség: 1,0).
- 6-2.2. Beépítésre nem szánt területek 2.2.1. Zöldterületek. 2.2.2. Erdõterületek: védelmi erdõ, védõerdõ, védett erdõ, gazdasági erdõ, egészségügyi, szociális, turisztikai erdõ. 2.2.3. Mezõgazdasági területek: általános mezõgazdasági terület, o korlátozott funkciójú mezõgazdasági terület, o nagytáblás öntözõrendszerrel ellátott mezõgazdasági terület, o korábban komplex meliorációval érintett terület, o értékes gyepterület, kertes mezõgazdasági terület. 2.2.4. Közlekedés és közmû-elhelyezési, hírközlési területek: közúti közlekedési területek, vasúti közlekedési területek. 2.2.5. Vízgazdálkodási területek: o tó, folyó, csatorna, ér, (vízfelületek) o értékes nádas, o erdõterület, o mezõgazdasági hasznosítású terület. 2.2.6. Természetközeli terület o értékes nádas 3. A TERVEZETT TELEPÜLÉSSZERKEZET RÉSZLETES LEÍRÁSA 3.1. Beépítésre szánt területek 3.1.1. Lakóterületek: A településen a lakóterületek túlnyomórészt a központi belterületen helyezkednek el: kisvárosias, kertvárosias és falusias lakóterületek. A majorokban alakult ki néhány házzal kisebb lakóterület, de ezeket szolgálati lakás kategóriába kell sorolni. A lakóterületek fejlesztését a vizsgálatban is deklarált enyhe népességnövekedés, valamint az egy lakásra jutó lakosszám csökkenése indokolja. A korábbi rendezési tervhez viszo-
- 7 - nyítva a lakóterület fejlesztés visszafogottabb. A Kereki utca folytatásában van még beépítetlen terület még nem kialakított telkekkel. A város kelet felé történõ terjeszkedését kizárja a belterületi határ és a körgát közötti potenciális természeti területként kezelendõ értékes gyepterületek léte. A közeljövõ és a távlati lakóterület fejlesztése a szükséges infrastruktúrával együtt az Ókerti terület legyen. Ezt erõsíti az a közlekedésfejlesztési koncepció is, amely szerint az M47-es út a várost nyugat felõl kerüli meg. E miatt a város spontán módon is nyugati irányba fog terjeszkedni. A tervezett és jelen tervben is szerepeltetett várost megkerülõ út és az Ókerten kelet- nyugati irányban átmenõ út keresztezõdésének szintbeli csatlakozását is tartalmazza a megkerülõ út terve. Ez a megoldás is az Ókerti terület felértékelõdését fogja eredményezni. Természetesen e lakóterület fejlesztés nagyobb távú megvalósítási idõt igényel, mint a jelen terv 10 éves hatálya, ezért a terület igénybevételét szakaszosan kell tervezni. Ezért a jelen tervben a teljes Ókerti terület mintegy egyharmadát kell lakóterületté minõsíteni. A településképet alapvetõen meghatározó városba bevezetõ utak melletti, valamint a településközpot vegyes területeket övezõ lakóterületek kisvárosias besorolást kapnak. A városközponthoz közeli közepes méretû telkekkel rendelkezõ lakóterületek kertvárosias, míg a település peremén lévõk falusias lakóterületbe soroltak. Az új lakóterületek feltárása a közlekedési területek szabályozását igényli. A lakóterületeken jelenleg rendelkezésre álló 75 db Kereki utcai beépítetlen telek, a Gyomai úton kialakítható 33 db, és az Ókerti lakóterület fejlesztési területen kialakítható mintegy 150 db lakótelek - figyelembe véve a népességi adatokat- a rendezési terv távlatában biztosítják a város telekellátását. Hosszabb távon az Ókerti terület további mintegy 300 lakótelek kialakítását teszi lehetõvé. 3.1.2. Településközpont vegyes terület: A településközpont sokszínû szerepköre miatt olyan vegyes terület kell kialakítani, amely egyaránt képes befogadni a települési intézményi funkciókat és a lakófunkciót. Ebbe a terütfelhasználási kategóriába tartozik a városközpont területe, a szlovák evangélikus és a református templom környezetében kialakult alközpontok környezete. Településközpont vegyes területek: A Szlovák Evangélikus templom a Luther Márton téren; a Kodály Zoltán, a Fõút, a Gyomai út, az Eötvös Lóránt utca, a Zamenhof utca, valamint a Nagymester utcák által határolt tömb. A Fõút páratlan oldala a 19 sz. 35. sz. ig, a Luther Márton tér 7. sz 13. sz ig. A Gyomai út, a Liget utca, a Hajnal utca, a Békési út, a Tavasz utca, a Vadász utca, a Madách utca, a Puskin utca, valamint a Széchenyi István utcák által ha-
- 8 - tárolt terület. A Széchenyi István utca a 4. sz. 7. sz. ig. A Luther Márton utca 1.-3. sz. Az Orlai utca 12. sz.-16. sz.-ig. A Vasút utca, a Csabai út mindkét oldala a 20. sz telekkel bezárólag, a Belentai utca, és a Kálvin utcák által határolt tömb. A Kálvin utca 1.-3. sz.. A Belentai utca 1.-3. sz.. A Református templom a Kálvin János téren. A Petõfi Sándor utca 52. sz.-54. sz.-ig. A Kálvin János tér 2. sz.- 7. sz.-ig. A Csabai út 2. sz. A Református Idõsek Otthona területe a Kálvin János tér 1. sz. alatt. Valamint a Puskin utca 53. sz. 3.1.3. Gazdasági területek: A gazdasági területek a bel- és a külterületen egyaránt alakultak ki. Jelen tervben a bõvítésüket biztosítani kell. A külterületen lévõ és tervezett gazdasági területek belterületbe vonása nem szükséges. Kereskedelmi és szolgáltató gazdasági terület: Meglévõk: A piac területe a Szent István utca, Kölcsey Ferenc utca, Liget utca, valamint a Fõút által határolt tömbbelsõben. A Gyomai úton az 1681/1-es hrsz.-ú telek területe. A Gyomai és a Thököly Imre utca sarkán elhelyezkedõ 1694, 1683 és1684-es hrsz.-ú terület. A kertészet területe az 1654-es hrsz.-ú, és a mögötte elhelyezkedõ telkeken. Az 1661-1664, a 3861/6-9, a 3861/12, az 1667, 1670, 1676, 1678, 1679, 1680-as hrsz.-ú telkek területe. A 3724-es és a 3725/1-es hrsz.-ú telkek területe. Külterületen: A 048/4-es hrsz.-ú telek területe. Tervezettek: A Gyomai és a Thököly Imre utca sarkán elhelyezkedõ 1685-1688-as hrsz.-ú terület. A Gyomai úton az 1691 és 1699-es hrsz.-ú terület. A Békési úton a 3722/1 és 3722/2-es hrsz.-ú terület. A Békési úton a 3725/4-es hrsz.-ú terület. Tervezettek: A 671-es hrsz.-ú Panoráma étterem melletti terület, Ipari területek: A település meglévõ ipari övezetei: A 46. sz. közl. út és a Téglás utcák által bezárt 3876-os hrsz.-ú terület. A 46. sz. közl. úton a 04/2-4-es hrsz.-ú terület. A 46. sz. közl. úton (Gyomai út) a 03-as, a 3866-os és a 3867-es hrsz.-ú terület. Az Olványkert utca 1. sz. alatti 1645/1-es hrsz.-ú terület. A Guttenberg utca 35. sz. alatti 1570 és a 1572/10-es hrsz.-ú terület. A Hajnal utca 2-4. sz. alatti 3714 és a 3714/2-es hrsz.-ú terület. A 341 és a 342/1-es hrsz.-ú terület. A Vasút utca 41. sz. alatti 766, 767, 770, 787-es hrsz.-ú terület. A Vasút utca 38-40. sz. alatti 811-814/1-es hrsz.-ú terület. A Vásártér utcában a 817/2, 817/6, 817/8, 819/9, 817/5,
- 9-616/2, 816/4, és a 812/2-es hrsz.-ú terület. A vasút melletti 0394/1-es hrsz.-ú terület. A Csabai úton a 674/2-es hrsz.-ú telek területe. Külterületen: A 07/2-7; 07/20-as hrsz.-ú terület A 02/1 és a 07/8-as hrsz.-ú terület. A 0380 és a 0375-ös hrsz.-ú terület. Tervezett ipari területek: A Békési úton a 3722/6-os hrsz.-ú terület. Külterület: A 0334/1-es hrsz.-ú terület. A külterületen lévõ mezõgazdasági majorok, telephelyek is ipari terület területfelhasználási kategóriába kerülnek. Ezzel lehetõvé válik a további fenntartásuk és fejlesztésük. Tervezett ipari területek: A Szarvasi úti vasúti csomópontnál 685-690/2hrsz-ú terület nagy része; A belterület déli határa alatti nádas területe melletti 034/2-034/28 hrsz-ú terület északi része. A fenti területek biztosítják a módosított Településfejlesztési Koncepcióban meghatározott gazdaságfejlesztési célok területigényét. 3.1.4. Különleges területek: E területfelhasználási kategóriába tartoznak a sportterületek, a strandfürdõ területe, a bányák területei, a Vízügyi Múzeum területe, a pihenõpark területe (a Településfejlesztési Koncepcióban meghatározott idegenforgalmi, turisztikai célok nagy része e területeken biztosított.), a temetõk területei, valamint a település kommunális telepei és a mezõgazdasági üzemi területek. Valamennyi különleges terület egyedi sajátosságokkal rendelkezik, ezért a szabályozásukat is egyedileg kell kialakítani. 3.2. Beépítésre nem szánt területek 3.2.1. Zöldterületek: Belterületi zöldfelületek A település zöldfelületi rendszere A települési zöldfelületi rendszer elemei: A település zöldfelületi rendszerének alkotói a közhasználatú zöldfelületek, mint a közkertek, közparkok, út- és térfásítások, parkerdõk; a korlátozott közhasználatú zöldfelületek, mint a
- 10 - temetõ, sportpálya, strandfürdõ, templomkertek, intézménykertek, iskola, óvoda és bölcsõde kertek; ill. a közhasználat elõl elzárt magánkertek, ill. zárt vállalati kertek. A település zöldfelületi rendszerének érdekes és értékes eleme a települést K-i irányból övezõ erdõsávokkal tarkított gyepterületek rendszere, mely teljesen körbezárja a települést. A kondicionáló és esztétikai hatás mellett a lakosság szempontjából legnagyobb használati értéke a közhasználatú zöldfelületeknek van. KÖZKERT, KÖZPARK Fõtér (Kossuth Lajos tér) Széchenyi István utcai közkert Fortuna tér Mûvelõdési Ház környéke Kastélyközi emeletes házak környéke Víztorony környéki játszótér Kölcsey úti lakótelep parkja Liget Luther Márton téri közkert Kálvin János téri közkert Gyomai úti közkert Vízállások környéke o Kérhalom utcai vízállás o Thököly Imre utcai vízállás o Belentai utcai vízállás ÚJ, TERVEZETT KÖZKERT Gyomai úti játszótér bõvítése Temetõ melletti tervezett közpark Felüljáró lehajtójának közepén tervezett zöldterület FASOROK A településen a szerkezeti szempontból fontos utcák egységes fásítást kell biztosítani, várostûrõ, ellenálló fajokból. E fasorok nemcsak a területi kiterjedésû zöldfelületi elemek, de belterület és külterület között is megteremtik a zöldfelületi kapcsolatot, így a zöldfelületi rendszerben betöltött szerepük igen jelentõs.
- 11 - A település egészére a közelmúltban készült utcákra lebontott fásítási terv, melynek megvalósítása szükséges. A meglévõ idõsebb hársfasorok közül a hosszabbakat helyi jelentõségû természetvédelmi területté szükséges nyilvánítani. ERDÕ, ERDÕSÁV A település teljes közigazgatási területén igen kevés az erdõ, erdõsáv. A település K-i részén nyár, akác, tölgy, kõris fajokból álló erdõsáv és erdõfoltok találhatóak. Ezek és a körülötte lévõ gyepek megõrzését biztosítani kell. TERVEZETT ERDÕ Gyomai út mellett (temetõtõl D-re) Köztemetõ környékén Békési út melletti volt gazdasági területen 0334/1.hrsz-on Tervezett gazdasági terület mellett 0343/13. hrsz-ú és a mellette lévõ területen KÜLÖNLEGES TERÜLETEK, MINT A ZÖLDFELÜLETI RENDSZER ELEMEI Sportpálya, Strandfürdõ, Gyermektábor, Katolikus temetõ, Izraelita temetõ, Evangélikus német temetõ, Evangélikus tót-temetõ, Köztemetõ JELENTÕS ZÖLDFELÜLETTEL RENDELKEZÕ INÉZMÉNYEK: Gimnázium és Kollégium, Általános iskolák, Óvodák, bölcsõde, Polgármesteri Hivatal, Templomkertek, Szociális otthonok (Református Szoc. O., Juhász Gyula Szoc. O.) A közhasználat elõl elzárt zöldfelületek, a magánkertek a település egésze szempontjából is értékesek, hiszen még termesztõ-felületként is részt vesznek a település kondicionálásában. A településrõl általánosságban elmondható, hogy a magántelkek viszonylag nagy területûek, így elég hely van a kertek kialakítására is. ORSZÁGOS JELENTÕSÉGÛ VÉDETT TERMÉSZETI EMLÉK (SZIKES-TÓ) A szikes tavak jegyzéke már elkészült a 8006/2001. (MK 156) KöM tájékoztató tartalmazza a mezõberényi szikes tavak helyrajzi számait. A természet védelmérõl szóló 1996. évi LIII. törvény szerint a törvény erejénél fogva védett minden szikes tó. A szikes tó és közvetlen környezetében a természetvédelem szempontjai az elsõdlegesek, a területek mûvelési ágának (gyep, nádas) fenntartása indokolt.
- 12 - HELYI JELENTÕSÉGÛ VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉKEK Jelenleg helyi jelentõségû védett természeti érték a Liget területe és a vasút melletti 2 db idõs tölgyfa (Quercus robur). A településen számos egyéb értékes egyed található, melyek helyi jelentõségû védett természeti értékké kell nyilvánítani. Ezek az alábbiak: Evangélikus tót-temetõ vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) fasorai, és idõs tölgyfája (Quercus robur), Köztemetõ idõs szomorú japánakác fája (Sophora japonica Pendula ), kocsányos tölgy fája (Quercus robur), 3 dupla vadgesztenye fasora (alkotó fajok: Aesculus carnea, Aesculus hippocastanum), Luther tér idõs kocsányos tölgyfái (Quercus robur) - 7 db, Zamenhof utca vadgesztenye fái (Aesculus hippocastanum) 6 db, Helytörténeti Gyûjtemény telkén lévõ idõs japánakác (Sophora japonica), Luther Márton utca idõs hársfái (Tilia sp.), Puskin utca idõs hársfái (Tilia sp.). 3.2.2. Tájrendezés Táji értékek Kunhalmok Mezõberény közigazgatási területén a KMNP Igazgatóság adatszolgáltatása alapján - tizennégy kunhalom található. Sajnos legtöbbjük erõsen beszántott, mindössze néhány méteres kiemelkedésük jelzi jelenlétüket. Bár a kunhalmok jegyzéke még nem készült el, a Természetvédelmi törvény erejénél fogva a település közigazgatási területén található tizennégy kunhalom országos jelentõségû védettséget élvez. Egyedi tájérték Mezõberényben valóságos kultusza van Petõfi Sándornak. A költõ itt írta utolsó versét, a Szörnyû idõt, s innen indult 1849. július 18-án Erdélybe, Bem seregéhez. A Kettõs- Körös partján emlékoszlop jelöli a helyet, ahonnan révre szállt. Az emlékmû egyedi tájértéki kategóriába sorolható.
- 13 - Természeti értékek Érzékeny Természeti Területek Mezõberény közigazgatási területének ÉK-i része az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról szóló 2/2002 (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet 2. sz. melléklete alapján a Vésztõ-Szeghalom környéke fontos Érzékeny Természeti Területbe esik. Ökológiai folyosók A Békés Megyei Területrendezési terv szerint folytonos ökológiai folyosóként nyilvántartott terület a Büngösdi-csatorna és a Kettõs-Körös ártere, az elõbbi terv megszakított ökológiai folyosónak nyilvánította a Bódisháti gyepterületeket, a Dög-halmi gyepterületeket és a Kér-halmi területeket, melyek egyben potenciális természeti területek is. Ex lege védett szikes tó A természet védelmérõl szóló 1996. évi LIII. törvény szerint a törvény erejénél fogva védett minden szikes tó. A szikes tavak jegyzékét tartalmazó 8006/2001. (MK 156) KöM tájékoztató tartalmazza a mezõberényi szikes tavak helyrajzi számait. Natura 2000 terület: 0138/32; 0138/38; 0232-0234; 0235/1,2; 0236/1,2; 0237; 090-096; Tájrendezési javaslat A táji adottságokra, a tájtörténetre és a területen folyó tájhasználatra vonatkozó vizsgálatok alapján megállapítható, hogy Mezõberény határában a táj használatát évszázadokon át a mezõgazdasági termelés és állattenyésztés határozta meg. A település külterületének legnagyobb részét ma is mezõgazdasági területek borítják, melyek rendeltetésszerû használatának, a mezõgazdasági termelés gazdaságosságának megteremtése a térségben kiemelt feladat. Mezõgazdasági területek A mezõgazdasági területek a táji adottságok, termelési hagyományok figyelembevételével Mezõberény külterületén négy, egymástól jól elkülönülõ sajátosságú mezõgazdasági terület határolható le, melyekre a szabályozás során eltérõ követelményeket szükséges megfogalmazni: általános, túlnyomóan szántó mûvelési ágú mezõgazdasági területek, táj- és természetvédelmi szempontból értékes mezõgazdasági területek,
- 14 - kertes, az egykori zártkerti mezõgazdasági területek, öntözõrendszerrel ellátott mezõgazdasági területek, korábban komplex meliorációval ellátott területek. Vízgazdálkodási területek A település közigazgatási területét több vízfolyás, csatorna szeli át. A vízfolyások közül elsõdleges fontosságú a Kettõs-Körös, a térség lecsapoló csatornarendszerrel sûrûn behálózott, jelentõsebb mellékvizei a Hosszúfok-Okányi-fõcsatorna, a Büngösdi-csatorna, a Mezõberényi-fõcsatorna és a Csárdaszállási-csatorna, melyek védelme az értékes vízi és vízparti növényzetük, a nagyobb kiterjedésû természetközeli élõhelyeket összekötõ ökológiai folyosó szerepük miatt kiemelt feladat. A vízfolyások karakteresebbé tétele, a vízminõség védelme érdekében a vízfolyások mentén tájfásítás, környezetükben természetkímélõ gazdálkodás folytatása, valamint szigorú környezetvédelmi elõírások megfogalmazása szükséges. A vízfolyásokat kísérõ jelentõsebb nádas foltokat a megõrzendõ nádas övezetbe kell sorolni. A természet hatékony védelmének biztosítása érdekében e területeken szigorúbb szabályozási elõírások megfogalmazása szükséges, a mûvelési ág (nádas) fenntartása, nem megengedett viszont a táji-, természeti értékeket veszélyeztetõ, a táj karakterét megváltoztató épületek, építmények elhelyezése. Táji, természeti értékek védelme A természeti adottságokra, a táji értékekre vonatkozó vizsgálatok szerint Mezõberény külterületén számos, az egykori élõhelyek gazdag élõvilágát õrzõ, kis területû, maradvány gyepterületek, erdõfoltok, vizes élõhelyek találhatóak. A mezõgazdasági területek közé ékelõdött, erõsen veszélyeztetett táji, természeti értékek természetvédelmi oltalom alatt nem állnak, így megõrzésük, védelmük a Szabályozási Terv kiemelt feladata. Országos jelentõségû védett területek, illetve természeti emlékek: a KMNPI által nyilvántartott potenciális természeti területek fontos ÉrzékenyTermészeti Területek, folytonos és megszakított ökológiai folyosók, a természetvédelmi törvény erejénél fogva védett természeti emlékek, a kunhalmok, valamint a természetvédelmi törvény erejénél fogva védett szikes tavak Natura 2000 területek.
- 15 - Természetvédelmi szempontból értékes területek a természet védelmérõl szóló 1996. évi LIII. törvény (továbbiakban: Természetvédelmi törvény) értelmében az illetékes természetvédelmi hatóság (KMNP Igazgatóság) által potenciális természeti területként nyilvántartott gyepterületek, erdõterületek, nedves élõhelyek. Mezõberény közigazgatási területén ilyen potenciális természeti területek vannak a települést övezõen É-i, K-i és D-i irányban, ezek többnyire gyepterületek, illetve anyagnyerõ-helyekbõl alakult vizes élõhelyek. További ilyen területek a Kettõs-Körös ártere és az ehhez kapcsolódó, folyószabályozások elõtti kanyarulatok, melyek vízfrissítését a Kettõs-Körösbõl megoldják. A település ÉK-i határában nagy összefüggõ gyepterületek, erdõterületek és a közigazgatási határon folyó Büngösdi-csatorna tartozik a potenciális természeti területek közé. E területek értéke a területükön fennmaradt természetes növényvilágban és az ahhoz kapcsolódó állatvilágban rejlik. Mezõberény közigazgatási területének ÉK-i része az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról szóló 2/2002 (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet 2 sz. melléklete alapján a Vésztõ-Szeghalom környéke fontos Érzékeny Természeti Területbe esik. A vizes élõhelyek, mint lineáris természeti elemeknek óriási jelentõsége van a szigetszerûen elhelyezkedõ élõhelyek (gyepterületek, erdõterületek) közötti kapcsolatok megvalósításában, így mint ökológiai folyosók elõsegíthetik például az élõlények migrációját, vándorlását. Sajnos a legtöbb vízfolyás a vizek eutrofizációja, elszennyezõdése, a vízfolyások partmenti növényzetének sivársága, a vízfolyások szántóterületekkel történõ túlzott megközelítése (természetközeli zöld sáv hiánya), a kemikáliák bemosódásának negatív hatása miatt kedvezõtlen állapotú, revitalizációjuk, rehabilitációjuk a természeti és antropogén tájalkotó tényezõk egyensúlyának visszaállítása miatt elkerülhetetlen. A Békés Megyei Területrendezési terv szerint folytonos ökológiai folyosóként nyilvántartott terület a Büngösdi-csatorna és a Kettõs- Körös ártere, az elõbbi terv megszakított ökológiai folyosónak nyilvánította a Bódisháti gyepterületeket, a Dög-halmi gyepterületeket és a Kér-halmi területeket. Bár a kunhalmok jegyzéke még nem készült el, a természet védelmérõl szóló 1996. évi LIII. törvény (továbbiakban Természetvédelmi törvény) erejénél fogva a település közigazgatási területén található kunhalmok országos jelentõségû védettséget élveznek. Mezõberény közigazgatási területén a KMNP Igazgatóság adatszolgáltatása alapján - tizennégy kunhalom található. Sajnos legtöbbjük erõsen beszántott, mindössze néhány méteres kiemelkedésük jelzi jelenlétüket. A szikes tavak jegyzéke már elkészült a 8006/2001. (MK 156) KöM tájékoztató tartalmazza a mezõberényi szikes tavak helyrajzi számait. A természet védelmérõl szóló 1996. évi LIII. törvény szerint a törvény erejénél fogva védett minden szikes tó.
- 16 - Egyedi tájértékek Egyedi tájérték az ember társadalmi tevékenységével létrehozott olyan jelentõssé vált tájalkotó elem, amely a termeléssel, közlekedéssel, történelmi eseményekkel, kultúrtörténeti tevékenységgel kapcsolatban keletkeztek, valamint olyan jelentõs természeti képzõdmények, amelyek természetvédelem alá nem esnek, de a tájjelleg szempontjából számottevõek. (Csemez Attila: Tájtervezés tájrendezés, Mezõgazda Kiadó, Bp., 1996., 277. o.) A fenti megfogalmazásból következõen kultúrtörténeti emlékként tartható számon külterületen a Kettõs-Körös gátján található Petõfi-obeliszk. 3.2.3. Közlekedési és közmû területek - Közlekedési Közúti területek - Közlekedési Vasúti területek (kötött pályás) a) Közúti Közlekedési terület: a szabályzat szempontjából a város közhasználatra szánt részeként (közterület) kell kezelni minden olyan közhasználatra szolgáló területet, amelyet a rendeltetésének megfelelõen bárki használhat, és amelyet az ingatlannyilvántartás is közterület-ként tart nyilván, továbbá olyan külterületi területek melyek az ingatlan nyilvántartásban út ill. közlekedési területként vannak nyilvántartva. b) Vasúti közlekedési területek: a szabályzat szempontjából állami (kincstári) vagyonkezelésû és MÁV RT vagyonkezelésû területek alkotják (továbbiakban MÁV RT területek). Mely területek nem a város közhasználatú részeként kezelendõk, mely ingatlanok az ingatlan nyilvántartásban is állami (kincstári) és MÁV RT. (vasúti pályatest) területként vannak nyilvántartva. Közutak: Országos fõutak külterületi szakasza:. a) 46 j. Törökszentmiklós Endrõd-mezõberényi másodrendû fõút (kialakult) b) 47 j. Debrecen-szegedi másod rendû fõút. (nyomvonala részben kialakult, részben módosul) a).46 j. Törökszentmiklós Endrõd-mezõberényi másodr. fõút külterületi szakasza: - Védõtávolság az úttengelytõl 50-50 m, ezen belül minden létesítményhez a közútkezelõ hozzájárulása, engedélye szükséges. A 46 j fõút nyomvonal változása a megke-
- 17 - rülõ 47 j. fõút Mezõberényt elkerülõ szakaszának, továbbá a jelenlegi 4643 j Mezõberény - Békéscsaba összekötõ út külterületi szakaszának 47 j. fõúttá történõ kialakítása és a két út Mezõberény déli külterületi részén történõ összekötését követõen válik véglegessé. A megkerülõ 47 j út és a déli összekötõ út kiépítése után Mezõberény belterületi szakaszáról a 46 j fõút átmenõ forgalma elterelhetõ. b). 47 j. Debrecen-szegedi másodr. fõút külterületi és tervezett megkerülõ szakaszai. Védõtávolság az úttengelytõl 50-50 m, ezen belül minden létesítményhez a közútkezelõ hozzájárulása, engedélye szükséges. Bõvítése a nyomvonal fejlesztése a Mezõberény belterületen a 120 sz. vasútvonal építése miatt az út nyomvonala megváltozik, és a terven jelõlt helyen különszintû csomópont épül. Majd a külterületen csatlakozik a meglévõ nyomvonalhoz. A meglévõ és tervezett útkorona szélesség 2x1 forgalmi sávos országos fõút. A 47 fkl út Mezõberény külterületi szakaszán a terven jelölt helytõl M 47 gyorsforgalmi útszakasszá minõsül át jelen terv hatályán túli idõpontban A szabályozási elemeit nem kell. Útkapcsolat körforgalmi csomóponttal épüljön. Országos mellékutak (összekötõ utak) külterületi szakasza: a./ 4641 j. Mezõberény - szarvasi összekötõ út. b./ 4643 j. Mezõberény - Békéscsaba összekötõ út. (kialakult) c./ 4237 j. Bélmegyer - mezõberényi összekötõ út. (kialakult) d./ 470 j. Mezõberény-Békés-Békéscsaba a) 4641 j Mezõberény - szarvasi összekötõ út külterületi szakasza: Védõtávolság az úttengelytõl 50-50 m, ezen belül minden létesítményhez a közútkezelõ hozzájárulása, engedélye szükséges. A terven jelölt helyen az útkorszerûsítéssel egy idõben a 22,00 m széles szabályozási szélesség kialakítása szükséges az útpálya és kapcsolódó szerkezeteinek kiépíthetõsége céljából. A tervezett útkorona a jelenlegi 1 x3,50 méterrõl 2x1 forgalmi sávos összekötõ út kialakítású legyen a bõvítések helyén. b) 4643 j. Mezõberény - Békéscsaba összekötõ út külterületi szakasza: Az összekötõ út a Mezõberényt megkerülõ 47 j. fõút kiépítésével egy idõben annak folytatását képezi Békéscsaba irányába. Ezért az útpálya korszerûsítése szükséges. Védõtávolság az úttengelytõl 100-100 m, ezen belül minden létesítményhez a közútkezelõ hozzájárulása, engedélye szükséges. A meglévõ útkorona szélesség 2x1 for-
- 18 - galmi sávos országos mellékút Tervezett útkorona szélesség 2x1 forgalmi sávos országos fõút. c) 4237 j. Bélmegyer - mezõberényi összekötõ út. (kialakult) külterületi szakasza: Védõtávolság az úttengelytõl 50-50 m, ezen belül minden létesítményhez a közútkezelõ hozzájárulása, engedélye szükséges. Az útpálya megerõsítése Mezõberény belterület és a Körös híd közötti szakaszon szükséges. A meglévõ útkorona szélesség 2x1 forgalmi sávos országos mellékút. d./ 470 j. Mezõberény-Békés-Békéscsaba A korábban 47 j. országos fõút részeként üzemelõ útszakasz átminõsítésre került. Országos fõ és mellékutak területén tervezett külterületi kerékpárutak. a) Mezõberény-Csárdaszállás b) Körösök Mente kerékpárút országos kerékpárút törzshálózat. c) Mezõberény-Békés útirányú helyi jelentõségû kerékpárút d) A meglévõ 47 j út korrekciós ( vasutat keresztezõ különszintû csomópont ) szakaszán a kerékpárút a mûtárgyon átvezetésre kerüljön majd csatlakozzon a meglévõ kerékpárúthoz. Országos fõutak átkelési szakaszai. a./ 46 j. Törökszentmiklós Endrõd-mezõberémyi másodrendû fõút (kialakult) b./ 47 j. Debrecen-szegedi másod rendû fõút. (nyomvonala kialakult) a).46 j. Törökszentmiklós Endrõd-mezõberényi másodrendû fõút mezõberényi megkerülõ 47 j. fõúti csomópontok közötti és belterületi szakasza: A 46 j. fõútnak a megkerülõ 47 j. országos fõút csomópontjai közötti szakaszok átadását követõen az út funkciója helyi gyûjtõ út. b).47 j. Debrecen-szegedi másodrendû fõút mezõberényi megkerülõ 47 j. fõúti csomópontok közötti és belterületi szakasza: A 47 j. országos fõútnak a megkerülõ 47 j. országos fõút csomópontjai közötti belterületi és csatlakozó külterületi szakaszok átadását követõen az út funkciója helyi gyûjtõ út.
- 19 - Országos mellékutak (összekötõ utak) átkelési szakaszai. a./ 4641 j Mezõberény - szarvasi összekötõ út külterületi és belterületi átkelési szakasza: Védõtávolság az úttengelytõl 50-50 m, ezen belül minden létesítményhez a közútkezelõ hozzájárulása, engedélye szükséges. Javasoljuk a 4641 j. Országos mellékút útbesorolási kategóriáját a belterületen csak a Vasút utcáig megtartani, mely országos mellékúthoz a 46355 j. állomáshoz vezetõ országos mellékút belterületi szakasza csatlakozik. Az átadott út funkciója helyi gyûjtõ út. b./ 4643 j. Mezõberény - Békéscsaba összekötõ út külterületi szakasza: Védõtávolság az úttengelytõl 50-50 m, ezen belül minden létesítményhez a közútkezelõ hozzájárulása, engedélye szükséges. A megkerülõ 47 j. országos fõút csomópontja utáni kül és belterületi szakaszok átadását követõen az út funkciója helyi gyûjtõ út. c./ 4237 j. Bélmegyer - mezõberényi összekötõ út. (kialakult) belterületi szakasza: Védõtávolság az úttengelytõl 50-50 m, ezen belül minden létesítményhez a közútkezelõ hozzájárulása, engedélye szükséges. Az elõírt szabályozási szélesség 30,00 m. A kialakult szabályozási szélesség 20-30,00 m között változó az érintett területen. Az útpálya megerõsítése Mezõberény belterület és a Körös híd közötti szakaszon szükséges A meglévõ útkorona szélesség 2x1 forgalmi sávos országos mellékút. Javasoljuk a belterületi útszakasz burkolati szegéllyel történõ kiépítését, a zárt csapadékvíz elvezetõ hálózat építésével egy idõben. d) 46355 j. Mezõberény állomáshoz vezetõ út: A meglévõ útkorona szélesség 2x1 forgalmi sávos országos mellékút. Csak belterületi szakasza van. e.) 470 j. Mezõberény-Békés-Békéscsaba A korábban 47 j. országos fõút részeként üzemelõ útszakasz átminõsítésre került. Tervezett gyûjtõutak és kapcsolódó parkolók: Tervezett gyûjtõutak: Kinizsi Pál, Vésztõi, Belencéresi, Luther Márton, Vasút, Vásártér, Rákóczi és Zrinyi sugárút, Thököly Imre utca, Csabai út Puskin utca, Széchenyi István utca, Szent István utca, Tessedik Sámuel utca, Ady Endre utca, Belentai út, Vadász utca. A meglévõ burkolatok szélességek 4,00-6,50 m között
- 20 - változó A tervezett gyûjtõ utak kiépítési szélessége min. 6,00 m szélesség legyen. A meglévõ kialakult szabályozási szélesség, megtartandó. Új telekosztás esetén min. 22,00 m szabályozási szélesség a mértékadó. A kialakult utcák (közterületek) esetén ott ahol a meglévõ közlekedési területek méretei csak aránytalan ráfordítás mellett növelhetõk az egyébként indokolt méretre a biztonságos közlekedés feltételeit forgalomtechnikai eszközökkel (küszöb, mûszaki zár, stb.), kell megtervezni. Vagy és forgalomkorlátozásokat (súly, méret, sebesség, idõszak, stb.) kell alkalmazni. A vasút mellett épülõ rakterülettel párhuzamosan a Békési út irányába és ahhoz csatlakoztatva iparterületi gyûjtõ út épüljön. A tervezett gyûjtõ utak kiépítési szélessége min. 6,00 m szélesség legyen. Új telekosztás esetén min. 22,00 m szabályozási szélesség a mértékadó. A tervezett 47 j. út különszintû csomópontjához csatlakoztatva gyûjtõ út hálózat épüljön mely biztosítja a közlekedést a Vásártér utca, a tervezett ipartelepi út és az Ady E. utca irányába. A tervezett gyûjtõ utak kiépítési szélessége min. 6,00 m szélesség legyen. Új telekosztás esetén min. 22,00 m szabályozási szélesség a mértékadó. A tervezett 47 j. út különszintû csomópontja megszünteti a temetõhöz vezetõ útkapcsolatot a 47 j. úttal. A temetõ hátsó bejáratánál a meglévõ kiszolgáló út területe bõvül 22 m szabályozási szélességre, amely szélesség biztosítja a vasúti vágányok alatt tervezett kerékpáros gyalogos közlekedési pályák kiépítését, valamint a meglévõ 6 férõhelyes parkoló mellé további 30 férõhelyes parkoló és gépkocsi forduló kialakítását. A temetõ fõbejárati gyûjtõ út szakaszán a meglévõ 10 férõhelyes parkolót további 120 férõhelyes parkolóval kell kialakítani. Belterületi kerékpárutak - Tervezett belterületi helyi jelentõségû kerékpárutak: Szarvasi út, mely távlatokban biztosítja a településrész kapcsolatát a meglévõ kerékpárút hálózattal Vésztõi út mellett tervezett kerékpárút, mely kapcsolatot biztosítana a Körösök Völgye kerékpárút hálózathoz. Érintett országos mellékutak (4237 j. Bélmegyer - mezõberényi összekötõ út.).