Egy szakmai életút eredményei és helyszínei A SÍTURIZMUS GAZDASÁGI HATÁSAINAK VIZSGÁLATA Kisbányahavas esettanulmány 1 Bolgár Blanka PhD hallgató Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék E-mail: bolgarblanka@gmail.com Bevezetés Az utóbbi évtizedekben az idegenforgalom a világgazdaság meghatározó ágazatává vált. Románia Nemzeti Fejlesztési Terve a turizmust az ország gazdaságának húzóágazataként jelölte meg. A turizmus valóban a gazdasági fellendülés egyik tényezője lehet, ha tudatosan fejlesztjük. Ehhez ismerni kell az idegenforgalom törvényszerűségeit, hatásait. Külföldön a turizmus gazdasági szerepének nyomon követése többé-kevésbé rendszeres gyakorlat, noha országonként vagy ország csoportonként különböző elemzési módszereket használnak (JANDALA CS. 1992). Nálunk azonban ez a gyakorlat még nem honosodott meg. Mindezek miatt az idegenforgalmi kutatások elengedhetetlen feltétele a turizmus gazdasági hatásainak a vizsgálata. A gazdasági hatások úgy definiálhatóak, mint a turizmus fejlődése következtében a küldő és fogadó területek gazdaságának jellemzőiben, gazdasági struktúrájában végbemenő változások (PUCZKÓ L. RÁTZ T. 2002). A gazdasági hatásvizsgálat a turizmusnak a helyi gazdasághoz való hozzájárulását vizsgálja. A turisták kiadásának áramlását vizsgálja azzal a céllal, hogy az értékesítés, adóbevételek, jövedelem és munkahelyek terén bekövetkezett változásokat meghatározza (STYNES D. J.). 1 A kutatás a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet támogatásával készült
Bolgár Blanka Jelen kutatás célja e hatások felmérése a kisbányahavasi síközpont példáján. A gazdasági hatások többféle módszerrel vizsgálhatóak, mi a chicagói Pénzgeneráló Modellt alkalmaztuk. E modell a turisták kiadásából adódó haszon kiszámítására, valamint a másodlagos hatások felmérésére, becslésére alkalmas. Kisbánya az Erdélyi Szigethegység legfontosabb síparadicsoma, az Öreghavas területén helyezkedik el, 1370 m magasan. Kolozsvártól mintegy 50 km-re, adminisztratív szemszögből nézve két megye - Kolozs és Fehér megye - határán terül el. Módszerek A vizsgálatok alapjául a D. J. Stynes által kidolgozott Pénzgeneráló modell (Money Generation Model MGM) szolgált, melyet azonban néhány helyen módosítottunk, kiegészítettük a BEA (U.S., Bureau of Economic Analysis) RIMS II nevezetű modelljével. Mindkét modell a vendégek kiadásából származó hatásokat becsli. Az első azonban a turisták kiadásának becsléséhez nem használ megkülönböztetett turista-kategóriákat. A második modellnek megfelelően meghatároztuk az üdülőközpontra jellemző turista típusokat, majd ezeken belül számoltuk ki az átlagos kiadást. A modellekhez szükséges adatokat a következő módszerekkel gyűjtöttük be: kérdőívezés, látogatószámlálás, másodlagos információs források használata, megfigyelés. Erre azért volt szükség, mert Romániában a statisztikai hivatalok csak nagyon kevés helyi szintű információval rendelkeznek. A kérdőívezés során 197 kérdőívet töltettünk ki a turistákkal, kérdezőbiztosokkal történő lekérdezés során, véletlenszerű kiválasztással. 354
A síturizmus gazdasági hatásainak vizsgálata A gazdasági hatások becslése A gazdasági hatások között megkülönböztetjük a turizmus direkt és indirekt hatásait. A direkt hatások a helyi gazdaságban érzékelhető, a látogatók turisztikai kiadásának első fordulójából adódó változások. A indirekt vagy másodlagos hatásokat a turista szektort szolgáló háttér-iparágak és vállalkozásokon belül tapasztalt változások képezik. Ezek a változások az értékesítés, munkahelyek és jövedelem terén mutatkozhatnak meg. Például egy szálloda helyi javakat és szolgáltatásokat vásárol egy éjszakai elszállásoláshoz. Mindenik vállalkozás, mely javakat vagy szolgáltatásokat biztosít a szállodának indirekt módon részesül a turista szállásköltségeinek összegéből. Az indukált hatásokat a turisták kiadásából közvetett vagy közvetlen módon származó jövedelem háztartási elköltése során bekövetkezett változások képezik. A turisztikai vállalatok és háttériparágak alkalmazottai a jövedelmüket a régióban költik el, ezzel is gyarapítva a gazdasági aktivitást. Alacsony jövedelmek alacsony háztartási vásárlóerőt generálnak, ezzel negatív hatást gyakorolva a kiskereskedelmi egységekre és más vállalkozásokra, melyek a háztartási kiadáson alapulnak. A látogatók kiadásának gazdasági hatását általában a következő egyszerű képlet különböző változataival számítják: A turisták kiadásának gazdasági hatása = Turisták száma* Fejenkénti átlagos kiadás * Multiplikátor A multiplikátor értéknövelő, érteket sokszorosító tényezőt jelent. Arra utal, hogy egységnyi plusz fogyasztás a gazdaság egészében hányszoros plusz jövedelmet jelent, mekkora többlettermelést vált ki, illetve hány új munkahelyet teremt (JANDALA CS. 1992). 355
Bolgár Blanka A fenti egyenletből látható, hogy a hatásvizsgálat menete három különböző lépésből tevődik össze: 1. A vizsgált területre érkező turisták számának meghatározása. 2. A vizsgált területre érkező látogatók átlagos kiadásának meghatározása 3. A hatások elemzése. Ez történhet a helyi gazdaságban jelentkező változásoknak input-output gazdasági modellben való alkalmazása által vagy multiplikátorok meghatározása segítségével. A három lépés és a hozzá tartozó információ tipikusan különböző módszereket, modelleket és információforrásokat von maga után. Mindenik összetevő becslés által, másodlagos információforrások feldolgozása vagy elsődleges információk gyűjtése során határozható meg. Akár a felsorolt módszerek kombinációjaként is megoldható (STYNES D. J. 1999). 1. Az üdülőközpontba érkező turisták számának meghatározása A turistaszám több módon határozható meg. A kutatás során mi látogatószámlálással oldottuk meg e feladatot, mivel nem mindenik szálláshely rendelkezik rendszeres statisztikai adatokkal. Csak a szálloda esetében vezetnek ilyen jellegű nyilvántartást. A rendelkezésünkre bocsátották a megszálló turisták és az eltöltött vendégéjszakák számát. Ezek azonban hiányosak és csak 2004-től kezdődőek, mivel a szálloda tulajdonost váltott. A szálláshelyek adatai azonban önmagukban nem elégségesek, mivel nem rögzítik azokat a turistákat, akik nem szállnak meg (csak egy napra érkeznek vagy csak átutazóban vannak a területen). Jelen esetben, a már említett okok miatt a látogatószámlálás az egyedüli módszer, mellyel a szükséges információ megszerezhető. A látogatószámlálást négy alkalommal végeztük 2006 február-március időszakában. Két hétvégi napon (szombaton) és két hétköznapon (szerda) végeztük, mivel azt feltételeztük, hogy a turistaforgalom a hét során különbözően alakul. Az üdülőközpont 356
A síturizmus gazdasági hatásainak vizsgálata egyetlen útvonalon közelíthető meg, így a látogatószámlálás adatai elég pontosnak bizonyulnak. A számlálás során rögzítettük a területre érkező személygépkocsik/autóbuszok számát, a bennük ülő személyek számát (1. táblázat), valamint rendszámát és típusát. 1. táblázat: A látogatószámlálás adatai IDŐPONT SZEMÉLYGÉPKOCSIK/ AUTÓBUSZOK SZÁMA SZEMÉLYEK SZÁMA 2006. február 8 34 93 2006. február 11 587 2837 2006. február 22 26 69 2006. március 4 419 1341 Összesen 1066 4340 Az eredmények igazolták a feltételezésünket, a forgalom hétvégén a legnagyobb. Ilyenkor egy-két ezer látogató érkezik, hétköznapokon pedig minimálisra csökken. A kapott adatokból megbecsülhető a teljes síszezon (december - március) alatt a központba érkező turisták száma. A hétvégi és hétköznapok adatainak átlagaiból kiszámolható a hetes, hónapos majd a teljes síszezon forgalma. Jelen esetben ez a szám 73 328 személy. 2. Az átlagos kiadás meghatározása Az átlagos kiadás meghatározása érdekében a BEA modell alapján a területre érkező turistákat különböző kategóriákba soroltuk. A kategorizálásra azért volt szükség, mert a kiadásszerkezetet a tartózkodás időtartama, a helyben felkínált szolgáltatások és kiadási lehetőségek határozzák meg. A kategorizálás fő célja a kiadás minél pontosabb meghatározása. Ennek érdekében elkülönítettük a turisták által végzett különböző tevékenységeket. A további pontosítás céljából 357
Bolgár Blanka alkategóriákat határoztunk meg. A szállás kategórián belül elkülönítettük a meg nem szálló turistákat azoktól, akik egy napnál többet töltenek a központban. További kategóriákat képeztek az étkezés a sajátos alkategóriáival, a sízés, az igénybe vett szolgáltatások, az útiköltségek, stb. Hat fő kategóriát (2. táblázat) és 15 alkategóriát különítettünk el. A kérdőív adatai alapján meghatároztuk a kategóriánkénti kiadást, majd ezek összegeként a megkérdezettek teljes kiadásét. A fenti adatok rámutatnak arra, hogy az üdülés kapcsán a teljes kiadás kategóriában a legnagyobb költségeket a sízés generálja, ennek azonban legnagyobb hányadát a sífelszerelés teszi ki. A sízés után következik az utazásra és szállásra szánt költségek, ezek azonban nagyságrendben elmaradnak mögötte. Igaz ugyan, hogy a sífelszerelésre szánt költségek nem ismétlődnek meg minden alkalommal. 2. táblázat: A fő kiadási kategóriák Kiadási kategória Kategóriánkénti teljes kiadás/nap RON Kategóriánkénti teljes kiadás/nap/fő RON Szállás 5 293,00 71,52 Étkezés 3 345,00 18,89 Sízés 69 019,05 285,20 Élelmiszerboltok 175,00 5,00 Egyéb szolgáltatás 2 150,00 13,47 Utazás 1 475,00 7,76 Összesen 81 422,05 401,86 Ha a fejenkénti kiadást vizsgáljuk, akkor már eltérések adódnak az előbbihez képest. A sízés itt is első helyen áll, az utazásra szánt költségek azonban majdnem az utolsó pozíciót foglalják el, mivel számottevő a csoportos, autóbusszal történő szállítás. 358
A síturizmus gazdasági hatásainak vizsgálata 3. A turisták kiadásából származó gazdasági hatások vizsgálata A vizsgált területen a látogatók kiadásából származó direkt hatásokat vizsgáltuk. Az indirekt hatások vizsgálatára adatok hiányában nem adódott lehetőség. Indukált hatások a területen nem jelentkeznek, mivel az alkalmazottak egyike sem helybéli, a kiszolgáló egységek és vállalatok működtetői is a településen kívülről származnak. Így a turizmusból származó jövedelmet nem az üdülőközpontban költik el. A direkt hatások becslése érdekében meghatároztuk kategóriánként a helyi termelés arányát és az importálás mértékét (3. táblázat). Ennél a szakasznál is a RIMS II modell eljárásait használtuk. Azért volt szükség erre az elkülönítésre, mert a területen direkt hatásként csak a helyi termelés fog megjelenni. Az importálás miatt a turisták kiadása nem a területen fogja kifejteni a hatását, hanem a behozatal területén. A síközpont sajátos gazdasági helyzettel rendelkezik, hisz a turisztikai tevékenységet végző vállalkozások közül egyetlen sem helyi, sőt a lakosság alkalmazottai közül senki sem dolgozik az idegenforgalmi szektorban. Emiatt a helyi szolgáltatások, termékek előállítása során nagyon nagy lesz a behozatal mértéke, a helyi termelés pedig minimális. A turisták igényeinek kielégítéséhez szükséges termékek és javak, a munkaerő Kolozsvárról importálódik, a legtöbb vállalkozás székhelye is Kolozsváron található. 3. táblázat: A helyi termelés és import mértéke Kiadási kategória Helyi termelés Import Szállás 10% 90% Étkezés 45% 55% Sízés 40% 60% Élelmiszerboltok 10% 90% Egyéb szolgáltatás 10% 90% Utazás 0% 100% 359
Bolgár Blanka A táblázat értékeiből látható, hogy a helyi termelés értéke egyes kategóriákban nagyon alacsony, néhány esetben teljesen hiányzik. Az behozatal mértéke az utazás kategóriájában a legmagasabb. A szakirodalom a szolgáltatásokat 100%-os helyi termelésnek minősíti, a mi központunkra azonban ez nem érvényes, hisz a szolgáltatások megvalósításáért a termékeket, javakat és munkaerőt a településen kívülről importálják. A helyi termelés átlaga adja a megtartási rátát. Általában a megtartási ráta értéke 70-90% között váltakozik. A mi esetünkben a megtartási ráta nagyon alacsony, értéke 19,16 %, tehát a bevételeknek legnagyobb hányada kifolyik a központból, a vizsgált területen kívül (Kolozsváron) fejti ki hatását. Ez a nagyon alacsony érték azzal magyarázható, hogy a helyi gazdaság még nincs kifejlődve. Ugyanakkor az előbbi értékek régiókra vonatkoznak, míg mi egy kis síközpontra próbáljuk alkalmazni a modellt. Mivel nekünk nem álltak rendelkezésünkre a multiplikátorok, a szakirodalom által ajánlott értékekkel dolgoztunk, az Pénzgeneráló modell előírásait használva a továbbiakban. A szakirodalomban számos kutató a 2,0 vagy ennél nagyobb értékű multiplikátorokkal számol, a valóságban azonban ezek értéke az 1,0-1,5 intervallumban mozog (STYNES D. J.). A korlátozott gazdaságú fejlettséggel jellemezhető régiókra az 1,1-1,2 értékű multiplikátorokat használnak, így mi is ezzel az értékkel számoltunk. Ez azt jelenti, hogy egységnyi (1 USD) direkt hatás 0,1 vagy 0,2 USD indirekt hatást eredményez a kiadás kapcsán. Az előbbiekben kiszámolt vagy becsült értékeket behelyettesítettük az Pénzgeneráló modellbe (4. táblázat), így vizsgálva a 2005-2006-os síszezonban bekövetkezett teljes kiadás hatását. 360
A síturizmus gazdasági hatásainak vizsgálata 4. táblázat: Pénzgeneráló modell 1. A területre érkező, nem helyiek aránya 2. A síszezon ideje alatti látogatások száma 99% 73 328 személy 3. Átlagos kiadás /fő 401,86 RON 4. Összes kiadás 1*2*3 29 172 914,17 RON 5a. Megtartási ráta 19,16% 5b. Termelési multiplikátor 1,1 6. Direkt hatás 4*5a*5b 6 148 483,39 RON 2 257 732,67 USD A modellből leolvasható, hogy a több, mint 70 000 látogató egy síszezon alatt (2005/2006-os szezonra érvényes értékekkel számolva) 29 172 914,17 RON értékben költekezett a tanulmányozott üdülőközpontban. A helyi gazdaság ennek az összegnek csak 19,16%- át hasznosítja, mint tényleges bevételt, így az összes kiadás közvetlen hatása csupán 6 148 483,39, ami jóval kevesebb, mint a tényleges kiadás. Ugyanakkor csekély összeg az országos értékhez (24,6 bn RON) viszonyítva. Következtetések A gazdasági hatások becslése az MGM modell segítségével a szükséges adatok hiányában csak a direkt hatásokra mutatott rá. Ezekből a hatásokból megállapítható, hogy a vizsgált terület a turizmus pozitív gazdasági hatását alig hasznosítja. A bevételek nagy része kikerül a területéről, a közelében fekvő Kolozsvár profitál inkább belőle. Ugyanakkor e modell csak bizonyos megszorításokkal és módosításokkal alkalmas egyetlen síközpont hatásvizsgálatára. A továbbiakban e vizsgálatot szeretnénk kiterjeszteni egy tágabb 361
Bolgár Blanka régióra (például Kolozs megye), más turisztikai célpontokat is bevonva a vizsgálatba. Kisbányahavas esetében a pozitív hatásokat a helyi vállalkozók bevonása által lehetne érvényesíteni. Jelenleg egyetlen helyi lakos sem folytat valamilyen turisztikai tevékenységet. Ajánlott lenne a turizmus további típusainak a beindítása, mint például öko- és falusi turizmus, agroturizmus. Továbbá hasznosabb lenne a helyi jellegzetességek érvényesítése, mivel a síturizmus Európa- és országszerte már kiforrott és nem annyira versenyképes (WTTC, 2006). Szakirodalmi hivatkozások GEOVET 2001 Bt. (2003): Turisztikai hatásvizsgálat elméleti áttekintés. Turisztikai terhelésvizsgálati módszertan. pp. 102-104. JANDALA CS. (1992): A turizmus közgazdasági elemzésének módszerei. Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft. Budapest. pp. 9-11. 77 p. PUCZKÓ L. RÁTZ T. (2002): A turizmus hatásai. Aula. Budapest pp. 54-71. STYNES D. J. (1999): Approaches to estimating the economic impacts of tourism; Some examples. Economic Impacts of Recreation & Tourism Web Site. http://www.msu.edu/course/prr/840/econimpact/ecimpvol2 STYNES D. J. Guidelines for measuring visitor spending. Economic Impacts of Recreation & Tourism Web Site. http://www.msu.edu/course/prr/840/econimpact/ecimpvol3 STYNES D. J. Economic impacts of tourism. Economic Impacts of Recreation & Tourism Web Site. http://www.msu.edu/course/prr/840/econimpact/ecimpvol1 STYNES D. J. Multipliers. http://www.prr.msu.edu/mgm2/econ/index.htm WTTC (2006): Romania. The 2006 Travel & Tourism Economic Research. www.wttc.org 362