Felnőttképzés (áttekintés)

Felnőttképzés (áttekintés) felnőttképzés-felnőttoktatás sajátosságai felnőttképzés megvalósulása felnőttképzés jogi szabályozása oktatásszervezési kitekintés néhány gondolat a vállalati képzésről

Felnőttképzés (áttekintés) felnőttképzés-felnőttoktatás sajátosságai

Kiindulási pont mi jellemzi a felnőtt tanulót? A felnőtt önkéntesen tanul. A tankötelezettség teljesítése után minden felnőtt önálló döntése, hogy visszaül-e az iskolapadba. Lehet, hogy külső körülmények (pl. munka elvesztése) késztetik a tanulásra, de akkor is ő dönti el, hogy tanul vagy sem. Meghatározó a motivációk szerepe. Ahhoz, hogy a felnőtt tanuljon, erős és folyamatos késztetés szükséges. Ha ez a tanulási folyamat során megszűnik, az lemorzsolódáshoz vezet. A felnőtt adott cél elérésének érdekében tanul. A képzési programok közül mivel időt, energiát és pénzt áldoz a tanulásra céltudatosan választ. Gyakoriak a munkaerő-piaci státusz megtartását vagy megerősítését célzó tanulási folyamatok. Ritkább, ideális esetben a résztvevő a tanulás öröméért, és nem konkrét előnyökre váltható tudáselemek megszerzéséért vesz részt felnőttoktatásban.

Kiindulási pont mi jellemzi a felnőtt tanulót? A felnőtt a tanulás során felhasználja korábbi élet- és munkatapasztalatait. Ez le is rövidítheti a képzési időt, de akadályozhatja is a felnőttet a tanulásban, amennyiben tapasztalatai ellentétesek a képzés során őt ért hatásokkal. /ELTÉRŐ TUDÁS, HETEROGÉN FELNŐTTKÉPZÉSI CSOPORTOK!/ A felnőttet a rendeskorúaktól eltérő időszerkezeti sajátosságok jellemzik. A felnőttoktatásnak igazodnia kell azokhoz a speciális körülményekhez, melyek a résztvevők élethelyzetéből, munkaerőpiaci státuszából adódnak (pl. levelező és esti tagozatos képzések, munka melletti tanulás) /KÉPZÉSSZERVEZÉSI KÉRDÉSEK-PROBLÉMÁK + NYELVI KÉPZÉS, SZAKMAI KÉPZÉS ESETLEGES KÜLÖNBSÉGEK AZ IDŐPONTOK MEGHATÁROZÁSÁBAN/

Kiindulási pont mi jellemzi a felnőtt tanulót? A tanulási motivációk mögött más és más élethelyzetek vannak

Kiindulási pont mi jellemzi a felnőtt tanulót?

iskolai képzés vs. felnőttképzés Szempont Pedagógia Andragógia Tanuló szerepe Tapasztalat Alárendelt szerepet tölt be. A tanár felelősséget vállal az egész tanulási folyamatért. Gyermekeknél kevés a tapasztalat. Átadási technikát alkalmaz a szakember. A felnőtt önirányító, az andragógus szerepe ösztönző. Olyan stratégiát tudjon alkalmazni, hogy a felnőtt önirányítást tudjon megvalósítani. Sok tapasztalat van, mely jelentős erőforrás az oktatásban. A jó andragógus mindenképpen kihasználja a tapasztalatot. Sokat beszélgessünk, merjék és tudják elmondani tapasztalataikat.

iskolai képzés vs. felnőttképzés Szempont Pedagógia Andragógia Motiváció Oktatás irányultsága Domináló (uralkodó) tanítási mód Szülők, társadalom elismerése. Bukástól való félelem erős motiváló tényező. Tartalomra nagy hangsúly helyeződik. Nagy a felejtés. Késleltetett haszon elve érvényesül. Domináns az átadási technika. A felnőtt akkor tanul, ha szükségét érzi a tanulásnak. A tanulásnak ki kell elégítenie azt az igényt, hogy segítse őket megbirkózni környezetük, munkahelyük stb. elvárásaival. Figyelembe kell venni a felnőtt képességeit, készségeit. Az azonnali haszon elve érvényesül Lényegre törő, gyakorlatra orientált legyen a tananyag. Különböző aktivizáló módszerek dominálnak. Pl.: beszélgetés, vita

Mi az az önirányítottság? Jellemzők: Alacsony mértékben önirányított tanulók Jellemzők: Mérsékelten önirányított tanulók A támaszra szoruló tanulónak tekintélyes személyre van szüksége, aki világos irányítást ad ahhoz, hogy mit, mikor és hogyan csináljon. rendelkezésre állnak Érdeklődnek vagy felkelthető érdeklődésük A tanulók számára a tanulási folyamat középpontjában a tanár áll. A tanárokat szakértőnek tekintik. Formális előadás! Hajlandók olyan dolgokat csinálni, aminek látják értelmét Magabiztosak, jóllehet, még tudatlanok Inspiráló előadás, tanár vezette viták, irányított gyakorlat

Mi az az önirányítottság? Jellemzők: Közepes mértékben önirányított tanulók Jellemzők: Nagymértékben önirányított tanulók Magukat saját tanulási folyamatuk résztvevőjének tekintik. Útbaigazítást igénybe véve készek maguk felfedezni a tárgyat, esetleg némely területet maguk fedeznek fel. Maguk jelölik ki a céljaikat és tudásuk színvonalát (szakértői segítséggel vagy anélkül) Céljaik eléréséhez felhasználnak szakértőket, intézményeket és más forrásokat. Szemináriumok, ahol az oktató a résztvevő, csoportok számára kiadott projektmunkák, tanár segít, de nem irányít. Vezet, útbaigazít. Leginkább autonóm légkörben érzik jól magukat, de nem vetik el a tanárt. Szakmai gyakorlat, hosszabb projekt, önálló tanulás, tanulók által irányított viták

Néhány adalék szorgalmas vs. nem szorgalmas felnőttek (munkaügyis képzés ) lehet, hogy 20 éve vett kezébe utoljára könyvet lehet, hogy fiatalabb tanít idősebbet (ilyen az iskolában nincs) Fontos a hitelesség, a minőségi képzés (a felnőtt lázadásának/ panaszának nagyobb a tétje )! Kölcsönös tisztelet! Együttműködési szellem! A felnőttet nem szabad gyerekként kezelni!

Felnőttképzés (áttekintés) felnőttképzés megvalósulása

Felnőttek képzése/oktatása/képződése lehet formális, informális, nonformális általános, speciális Belső, külső, vegyes felnőttképzés szakmai (OKJ-s és nem OKJ-s), nyelvi, általános Iskolai rendszerű, iskolarendszeren kívüli

Mi a célja a felnőttképzésnek (ma)? Miért vesz részt ma felnőttképzésben valaki? (magánszemélyként, munkavállalóként, munkanélküliként stb.) Kik képeznek felnőtteket ma Magyarországon? (felnőttképzési piac szereplői) Mi különbözteti meg a jó (felnőtt)képzőt a rossz (felnőtt)képzőtől? Mitől lesz egy képzés vagy a képzés-szervezés szakmailag/jogilag jó/megfelelő, a képzés minősége megfelelő/kiváló?

mi a felnőttképzés és ki az a felnőtt (de kik azok a vizipók)? miért van szükség a felnőttek képzésére? Kell-e szabályozni a felnőttek képzésének körülményeit ki? miből? hogyan?? A felnőttképzés mely területei szabályozhatóak? Formális nem formális - informális A felnőttképzés mely területeit kell szabályozni? Formális nem formális - informális

Felnőttképzés (áttekintés) felnőttképzés jogi szabályozása oktatásszervezési kitekintés

Nézzük, a felnőttképzési törvény milyen válaszokat ad? mi a felnőttképzés és ki az a felnőtt 3. (2) E törvény alkalmazásában felnőttképzési tevékenység a) 5 iskolarendszeren kívüli olyan képzése, amely célja szerint meghatározott képzettség megszerzésére, kompetencia elsajátítására irányuló általános, nyelvi vagy szakmai képzés, továbbá b) a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás. 29. 5. Felnőtt: felnőttképzésben részt vevő természetes személy, aki külön törvényben meghatározottak szerint tankötelezettségét teljesítette. (18 16) 9. Iskolarendszeren kívüli képzés: olyan képzés, amelynek résztvevői nem állnak a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban. 4. Általános célú képzés: olyan képzés, amely az általános műveltség növelését célozza, amely hozzájárul a felnőtt személyiségének fejlődéséhez, a társadalmi esélyegyenlőség és az állampolgári kompetencia kialakulásához. _. Nyelvi képzés? 19. Szakmai képzés: olyan képzés, amely valamely foglalkozás, munkatevékenység végzéséhez szükséges kompetencia megszerzésére, fejlesztésére irányul.

miért van szükség a felnőttek képzésére? Nézzük, a felnőttképzési törvény milyen válaszokat ad? hogy az állampolgárok meg tudjanak felelni a gazdasági, kulturális és technológiai fejlődés kihívásainak, hogy eredményesen tudjanak bekapcsolódni a munka világába és sikeresek legyenek életük során, valamint annak érdekében, hogy a felnőttkori tanulás és képzés révén az életvitel minősége javuljon

Nézzük, a felnőttképzési törvény milyen válaszokat ad? Kell-e szabályozni a felnőttek képzésének körülményeit - és miért kell szabályozni? Abból a célból, hogy a tanuláshoz való jog az állampolgár egész életpályáján érvényesüljön, a felnőttkori tanuláshoz és képzéshez való hozzáférés szabályozott lehetőségei a társadalom minden tagja számára bővüljenek

A felnőttképzés mely területei szabályozhatóak? (2) E törvény alkalmazásában felnőttképzési tevékenység a) 5 az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jogalanyok e törvénynek megfelelő, saját képzési programja alapján megvalósuló iskolarendszeren kívüli olyan képzése, amely célja szerint meghatározott képzettség megszerzésére, kompetencia elsajátítására irányuló általános, nyelvi vagy szakmai képzés, továbbá b) a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás. Távoktatás: az oktatásnak az a formája, amely alkalmazása esetén a tananyaggal való megismerkedés, a tananyag elsajátítása és az elsajátított tudásról történő számadás a felnőttképzésben résztvevő önálló tevékenységét igényli. A távoktatás során a tanulás közvetett irányítása valósul meg??? Non-formális tanulás és Informális tanulás szabályozása 17. (1) A képzési programnak igazodnia kell a képzésben részt vevő felnőttek eltérő előképzettségéhez és képességeihez. (2) A képzésre jelentkező felnőtt kérheti tudásszintjének előzetes felmérését, amelyet a felnőttképzést folytató intézmény köteles értékelni és figyelembe venni. Nézzük, a felnőttképzési törvény milyen válaszokat ad?

Van kérdés?

2001. évi CI törvény a felnőttképzésről I. Rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK II. Rész A FELNŐTTKÉPZÉS IRÁNYÍTÁSA ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE A felnőttképzés irányítása A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv A felnőttképzési tevékenység folytatásának feltételei A felnőttképzési intézmények ellenőrzése

III. Rész A FELNŐTTKÉPZÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI A felnőttképzést folytató intézmények akkreditációja A Felnőttképzési Akkreditáló Testület Szakmai tanácsadó testület Az éves képzési terv A képzési program tartalma és akkreditációja A felnőttképzési szerződés

IV. Rész FELNŐTTKÉPZÉSI TÁMOGATÁSOK A támogatások általános szabályai Felnőttképzési normatív támogatás Foglalkoztatást elősegítő képzések támogatása A felnőttképzés, valamint a felnőttképzés technikai feltételei fejlesztésének támogatása Statisztikai adatnyilvántartás és szolgáltatás V. Rész ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK VI. Rész ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Melléklet a 2001. évi CI. törvényhez

Azonosítható-e néhány olyan elem, ami a felnőttek képzését szolgálja képzés tekintetében megkülönböztethető a nem felnőttek képzésében? (előzetes tudás, távoktatás, munkanélküliség, nagyobb szabadság a képzés tartalmában, óraszámában) Mennyire szabályozza a felnőttképzés tartalmat, minőséget? Ha elolvassuk a felnőttképzési törvényt, ki tudjuk-e belőle olvasni, hogy hogyan kell képzést szervezni?..és hogyan kell jól felnőttképzést szervezni? Az ügy margójára a felnőttképzés is egy szakma szakma szabályozása képzettség tekintetében képzettség, ugyanúgy, ahogy targoncát targoncás. A targoncavezető balesetet tud okozni. Egy rossz képzés/képző mit tud okozni?

Minden felnőttképző Képzési program elkészítése (tartalmilag meghatározott, tehát már előre át kell gondolni) Csak intézmény-akkreditáció esetén Keletkező Jogszabály dokumentum hely képzési program 16. (1) 10/A. c) nyilvántartásba vétel Igazolás 8. (1) meglévő képzési program esetén annak esetleges módosítása (SZVK változása vagy 10. (1) ba) megrendelői igény okán) intézmény-akkreditáció esetében: tájékoztató a képzésről és a felnőttképzési szolgáltatásról felnőttképzési szolgáltatás nyújtása, amennyiben a résztvevő kéri személyi és tárgyi feltételekre vonatkozó szerződéskötések képzési program szerinti bemeneti feltételek ellenőrzése és dokumentálása legkésőbb a megkezdés előtt: képzési ütemterv készítése (javasolt: személyi és tárgyi feltételek biztosítása előtt) int.akkr. esetén 17. (2) annak dokumentálása szerződések 10/A. e) orvosi, bizi, egyéb doks int. akkr. esetén ütemterv 10/A. b)

Minden felnőttképző személyi adatok beszerzése, ill. felnőttképzési szerződés megkötése a képzés képzési program szerinti lebonyolítása, jelenléti ív vezettetése, hiányzások követése (folyamatos felügyelet) ha meghatároztunk vizsgára bocsátási feltételt, akkor annak ellenőrzése vizsgáztatás (ha van), ill. annak dokumentálása Csak intézményakkreditáció esetén Keletkező dokumentum személyi adatokat tartalmazó adatbázis/jelent kezési lap és felnőttképzési szerződés jelenléti ív, haladási napló tanúsítvány/bizo nyítvány (képzés és vizsga elvégeztét is igazolnia kell) Jogszabály hely 10/A. b) 20. (1) 10/A. c) 20. (2) b 10/A. d) OSAP elkészítése (statisztikai adatszolgáltatás) OSAP 10/A. f) 28. (2) intézmény- és/vagy program-akkreditáció értékelőlap/össz esítés esetében: képzés

Néhány gondolat a tanfolyamszervezésről Felnőttképzési tevékenység megkezdésének bejelentése 2/2010. (II. 16.) SZMM rendelet a felnőttképzési tevékenység megkezdésének és folytatásának részletes szabályairól Írásban vagy interneten keresztül, 9610 Ft Felnőttképzési tevékenység már a tanfolyam meghirdetése is! Ne felejtsük el bejelenteni az új képzéseinket sem Felnőttképző lettünk, már indíthatunk is tanfolyamokat! Figyelem! Már most vonatkozik ránk: 2001. évi CI tv., 2/2010. (II. 16.) SZMM Nyilvántartási szám használata Képzési programhoz, tájékoztatókhoz való hozzáférés biztosítása

Néhány gondolat a tanfolyamszervezésről Tanfolyam indítása előtt: Ha képzés Képzési program Szakmai és vizsgakövetelmény Felnőttképzési szerződés Képzési dokumentumok Jelentkezési lap Napló Jelenléti ív Egyéb szerződés- és megállapodás-minták Orvosi igazolás minta (OKJ-s képzésnél) Tanúsítvány minta Egyéb lehetséges dokumentumok Megfelelő szakirányú végzettségű oktató(k)! (24/2004-es) különböző szakirányú tantárgyakat különböző oktatók Sarkalatos pont és a legnagyobb baki -lehetőség: Minden-mindennel egyezzen!

Mit érthetünk képzés értékelése alatt? Mire vonatkozhat a képzés értékelése? Mi az, amit egy képzés kapcsán utólag(?) értékelni kell? Ki értékeljen és mit értékeljen? Mit csináljunk az értékelés eredményével?

Felnőttképzés (áttekintés) néhány gondolat a vállalati képzésről

Képzés-fejlesztést kiváltó körülmények Az iskolarendszerű oktatásból kikerülő új munkatársak szaktudása gyakran elévült vagy hiányos. A vállalatok működése gyakran olyan speciális ismereteket és készségeket követel meg, amelyek az iskolarendszerben vagy korábbi munkahelyeken nem elsajátíthatóak A társadalom, a piac, a technológia vagy a jogrendszer változásai a jelenlegitől eltérő készségek fejlesztését teszik szükségessé.

Képzés-fejlesztést kiváltó körülmények A vállalat olyan szervezeti, működési és technológia változásokat tervez, amelyek támogatásához a jelenlegi készségek fejlesztésére és új kompetenciák megszerzésére van szükség. Egyéni, csoport- vagy szervezeti szintű teljesítményproblémák. A munkatársak személyes fejlődési motivációi kielégítetlenek, a vállalat által kínált munkakörben nehézségekbe ütközik megtartásuk. A képzési igények tekintetében jelentkezhetnek divathatások, felhasználhatják őket szervezeti feszültségek oldására vagy bújtatott kompenzációs elemként.

Képzés-fejlesztési célok Termeléssel összefüggésben a munkaköri alkalmasság növelése, a termelékenység növelése, a költségek minimalizálása a minőség javulása a selejt csökkentése a munkabiztonság fokozása, munkahelyi balesetek csökkenése technológiaváltásra való felkészítés, Szervezeti képességekkel, szervezeti kultúrával és motivációval összefüggésben a szervezeti rugalmasság és alkalmazkodó képesség növelése, a szervezeti kultúra fejlesztése, átalakítása, a szigorú felügyelet és ellenőrzés csökkenése a munkahelyi elégedettség növelése (fluktuációs ráta csökkenése)

812 vállalkozás, 380.000 munkavállaló

812 vállalkozás, 380.000 munkavállaló

Kötelező szakképzések 21/2010. (V.14.) NFGM rendelet az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről 18/2008. (VI.13.) PM rendelet a függő és független biztosításközvetítői hatósági képzés követelményrendszeréről és a hatósági vizsgáról 18/2010. (IV.29.) PM rendelet a pénzügyi szolgáltatásközvetítői hatósági képzés követelményrendszeréről és a hatósági vizsgáról 70/2005. (IV. 21.) Korm. rendelet a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának általános szabályairól 3/2002.(II.8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről

Kötelező szakképzések 27/2009. (X. 29.) ÖM rendelet a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról 40/2009. (VIII. 31.) KHEM rendelet a közúti közlekedési ágazatban használt önjáró emelő- és rakodógépek kezelőinek képzéséről és vizsgáztatásáról stb. stb.

Köszönöm a figyelmet! Dobos Gergely info@dobosgergely.hu 30/374-6057