III. Sacai kerület. Esperes: Főtiszt. Antal Károly, c. kanonok, kerületi tanfelügyelő, abauj-tihanyi plebános. Alesperes: N. tiszt. Fischer Antal, miszlókai plebános.. Plebániák: 1. ARANYIDKA. Abauj-Torna vármegyében fekvő község, a kassai járáshoz tartozik. A plebánia, mely ezelőtt mint leányegyház a hilyói plebániához tartozott, az 1773-ik évben keletkezett s ezen évtől fogva saját anyakönyvei vannak. Az aranyidkai plebániához tartoznak leányegyházként Réka község, valamint Koncuveszka, Hutna, Lajos-, Katalin- és Sándortárna bányatelepek. A templom ő Felsége, mint kegyúr költségén 1768-ik évben épűlt két oltárral; oltárköve azonban csak a főoltárnak volt. 1768-ik évi november 12-én áldotta meg Bideskuty János, egri kanonok, a felső-abaujvári kerület alesperese Mindenszentek tiszteletére. Később, mivel a hívek száma tetemesen megszaporodott, 1830-ban a kir. kincstár költségén kibővítették s ugyanazon évi október hó 4-én ismét megáldották. Az 1852-ik évben a templom ugyan leégett, de a kir. kincstár csakhamar helyreállíttatta. A tűzeset után a templomban már csak egy oltár volt: a szentélyben és egy eléggé díszes szószék. 1881-ben két mellék- 10
146 SACAI KERÜLET oltárt állítottak fel, melyek egyikében Szt. Tibor, a másikban pedig Szt. Magnus vértanúk ereklyéi vannak eltemetve. Ő Szentsége, VI. Pius pápa 1794-ik évi január 10-én kelt brevéjével e templomnak Mindenszentek napjára teljes búcsút engedélyezett. A templom erős, jó karban lévő bolthajtásos kőépület; a tornya azonban, melyben 3 harang van, fából épűlt. Az aranyidkai plebánia fennállása óta a következők lelkészkedtek itt: Gaál György... 1775 1803. Schindler János... 1803 1808. Gálcsik János... 1808 1810. Payer Antal... 1810 1840. 5 Frankovszky Samu... 1840 1868. Keresztessy István... 1868 1880. Muhay Péter... 1880 A leányegyházak egyikében sincs templom vagy kápolna, Rékán azonban van egy kőből épített torony, melynek harangja a názáreti Jézus tiszteletére van szentelve. Kegyúr: Ő császári és apostoli királyi Felsége. Lelkész: T. Muhay Péter. A népesség száma: Az anyaegyházban: Róm. 690 Gör. Ágost. Helvét. Izrael. Távolság az anyaegyháztól km-ben l 9 Leányegyházakban: Réka (a hozzátartozó: Koncuveszka, Hutna, Lajostárna, Katalintárna és Sándortárna telepekkel.) 503 4 4 3.5 Összesen: 1193 8 5 1 9 A megkereszteltek száma: 33. Házasságkötések száma: 8. A meghaltak száma: 46. A lakosság tót-, magyar- és német-ajkú. Posta helyben, táviró- és vasúti állomás: Jászó. 4
Kassai Dóm. Merlerai (Isztria) mészkőből faragott szószék. Steindl Imre tervezete után. Hangfogója s annak toronyszerű kiképzése tölgyfából készült. (1896.)
BÉLA. 147 2. BÉLA (KASSA-). Kisközség Abauj-Tornamegye kassai járásában, Scitovszky, volt esztergomi hercegprímás születéshelye. A plebánia alapításának éve határozottan meg nem jelölhető. Annyi tény, hogy eleinte mint leányegyház a felső-tőkési plebániához tartozott s csak 1750. évben lett önálló plebániává. Erre okúl az szolgált, hogy Trsztyánszky Máté, Jézus társasági atyának 1749. évben a lutheránus vallásról az egyedül üdvözítő anyaszentegyház kebelébe nagyon sokat sikerűlt visszatérítenie s így a népesség egyszerre megszaporodott. Temploma, melyet a protestánsoktól foglaltak vissza, a XVI. század végén vagy a XVII. század elején épülhetett. Ugyanis a krónika feljegyzéseiben olvasható, hogy a nevezett templom tetőzetét az 1832-ik évben ujítva, a hajó fölötti keresztben ezt a feliratot találták: Egyház Fiac 10. Zavatkay MI: Astai. Anno 1699." Ugyanezt bizonyítja, hogy 1901. évben az új padok elhelyezése alkalmával egy süppedésre akadtak, mely után ásva rábukkantak egy régi sírra, melyben Zsigmond, lengyel király idejéből való ezüst pénzeket találtak (1575-ből). Tehát ebben az évben ama hely, melyen a kis templom áll, még temetőül szolgálhatott. Kassa-Béla első plebánosa Bober Mihály volt, ki 3 éven át, míg a kassa-bélai plebániaiak épűlt, Hámorban lakott; 1750 1763-ig működött itt. Utódai: Szovkay Pál 1763 1765. Szekács Ádám 1766 1771. Ivanovics Pál 1771 1779. Morvay András 1779 1793. 5 Marianovits Lőrinc 1793 1824. Fábry József 1825 1856. Gefferth Imre 1856 1893. Schvartz Gyula 1894 1895. Kovács Sándor 1895 1900. 10 Gocsál János 1900 A plebánia anyakönyveit 1750. évben kezdték vezetni. 10
148 SACAI KERÜLET A kassa-bélai plebániához két község, t. i. Kassa-Hámor és Kis-Folkmár (Szepesmegye) tartozik leányegyházként. Csak Kassa-Hámornak van temploma, a Szt. Kereszt felmagasztaltatásának tiszteletére szentelve. 1861. évben épűlt. Kegyúr: Kassa szab. kir. város. Plebános: T. Gocsál János. A népesség száma : Az anyaegyházban:... Leányegyházakban : Hámor Kis-Folkmár (Szepes m.) Róm. 886 591 189 1666 Gör. Ágost. Helvét. Izrael. 1 24 36 11 25 62 35 Összesen: A megkereszteltek száma: 40. Házasságkötések száma: 5. A meghaltak száma: 35. A lakosság tót-, magyar- és német-ajkú. Posta-, távíró- és vasúti állomás: Kassa-Hámor. Távolság az anyaegyháztól km-ben 4.5 0.5 AZ EPERJESI KALVARIA.
FELSŐ-TŐKÉS. 149 3. FELSŐ-TŐKÉS. Nem állapítható meg, mikor és ki építette hajdan a felsőtőkési plebániai templomot. A Szentháromság tiszteletére emelték. A templom a község közepén áll, dombos, kissé nedves és a tűzveszélytől kevésbé mentes helyen. Az 1868/69-ik évben egészen újból épűlt. 1809. szept. 5-kén megáldották s átadták magasztos rendeltetésének. E templomnak három oltára van. Főoltára 1901. évben ujonnan épűlt, csak az oltárkép s a szentségház maradt a régi. Az egyik oldaloltár a Bold. Sz. Mária, a másik Szt. Flórián vértanú tiszteletére van emelve. Mindkettő régi és elavúlt. A plebánia-lak szintén, régi épület. 1731. évben még csak egyszerű faház volt, egy szobával és fa-melléképülettel., A vallási béke helyreállítása után, 1750-ben Alsó-Tőkésről A BÁRTFAI KALVÁRIA
150 SACAI KERÜLET Felső-Tőkésre helyezték át a plebániát. Jelenleg erős, bolthajtásos kőépülete van. Hármas anyakönyvét a plebániának az 1722. évtől vezetik. 1769 1794-ig, tehát 25 évről egészen hiányzik. 1726-tól lelkészek voltak: Zissety Prokop Benedek...1726 1731. Macsenga János... 1731 1750. Répássy András... 1750 1758. Jánosik Márton... 1758 1768. 5 Siskovics Mátyás... 1768 1772. Hametner Lipót... 1794 1804. Baldovszky Mihály... 1804 1805. Bohuczky Mihály... 1805 1807. Kökh Xav. Ferenc... 1807 1813. 10 Bratosievics János... 1813-1815. Nehila József... 1815 1829. Billy Ferenc... 1829-1845. Hámorszky Mihály... 1845 1886. Makovics Sándor... 1886 Hasonló módon bizonytalan, mely évben és ki építette az alsó-tőkési leányegyház templomát, mely hajdan anyatemplom volt. A hagyomány ősréginek tartja, elődeink Szt. Mihály főangyal tiszteletére emelték. A község keleti oldalán, kertek közt, dombos és száraz helyen áll. Kőből épűlt szentélye bolthajtásos, templomhajója deszka-menyezetes. Három oltára közül egy Mária látogatása és kettő a Szt. Család tiszteletére van szentelve. Kegyúr: Kassa sz. kir. város. Lelkész: T. Makovics Sándor, ker. jegyző. A népesség száma: Az anyaegyházban Leányegyházban: Alsó-Tőkés Róm. Gör. 472 1 Ágost. Helvét. Izrael. 8 485 1 7 Összesen: 957 2 15 Távolság az anyaegyháztól km-ben 1.3
HILYÓ 151 A megkereszteltek száma: 42. Házasságkötések száma: 8. A meghaltak száma: 31. A lakosság tót-ajkú. Posta-, táviró- és vasúti állomás: Kassa. 4. HILYÓ. A szóhagyomány szerint egykor bányatelep, most kisközség Abauj-Tornavármegye kassai járásában. Régi egyháza alapításának ideje ismeretlen. A XVII. század elején már fönnállott, miről egyik kelyhének ezen körirata tanuskodik: EODONFI WINNAI BORBÁLA ASSZONY CSINALTATTA EZ POHART AZ HILLAI ECCLESZIAHOZ: ANNO. 1.6.4.9. Ezen, alapfalaiban most is látható, kis arányu templom 1728-ban leégvén, báró Meskó Jakab állíttatta helyre. Egy félszázados fennállás után teljesen tönkre ment. A jelenlegi plebánia-templomot, mely Szt. Borbála szűz és vértanú tiszteletére van szentelve, báró Meskó Jakab az 1783-ik évben építtette. Belső fölszerelése rendes, mi leginkább az Amerikába kivándorló hívek áldozatkészségének köszönhető. 1892-ben ki lett festve a templom belseje, 1896-ban fölállították új főoltárát, 1897-ben két mellékoltárát ujították meg. 1898-ban épűlt új orgonája. A lelkészlak beltelkének szűk volta miatt, kis terjedelmű s úgy célszerűtlen beosztása, valamint repedező falai s egyéb roskadozó részei miatt alapjából való fölépítésre és átalakításra szorúl. A hilyói plebánia anyakönyveit 1736-tól írják. Ezeknek I. kötetéhez csatolt s 1740 1759-ig terjedő jegyzékben az egyházba visszatért hívek oly tetemes számmal vannak föltüntetve, miszerint igen valószínűnek látszik a néphagyomány azon állítása, hogy ezen plebánia híveinek többsége a XVII. században az ág. ev. hitvallásnak hódolván, az anyaegyház temploma is ezen felekezeté volt.
152 SACAI KERÜLET 1736-ik évtől kezdve amióta az anyakönyveket vezetik a jelen évig a következő plebánosok működtek a hilyói plebánia területén : Halcsik Zsigmond... 1736 1740. Polláki Pál... 1740 1756. Foltin Márton... 1756 1774. Takács József... 1774 1799. 5 Fekete András... 1799 1832. Bartay János... 1832 1837. Tormássy András... 1837 1838. Frimmel József... 1838 1841. Szíjárthó István... 1841 1845. 10 Török Mátyás... 1845 1855. Mihalovics Ágoston... 1856 1860. Kákos András... 1860 1866. Janitor Lajos... 1866 1874. Andrássovszky József... 1875. 15 Duschek János... 1875 1885. Bellis János... 1885 1901. Damits József... 1901 Ezen plebániához 1773 óta, mikor Aranyidka leányegyháza önálló plebániává lett: Bukóc község, Mexikó vasszergyár, 3 malom és egy erdőőri lak tartozik. Bukóc templomának alapítási idejére biztos adat nem létezik. Az 1771-iki egyházlátogatás jegyzőkönyve fölemlíti, hogy 1736-ban helyreállíttatván, Szt. Anna tiszteletére lett felszentelve. Kegyúr: özv. gróf Zichy Rezsőné, szül. péchujfalusi Péchy Jakobina grófnő. Lelkész: T. Damits József. A népesség száma: Az anyaegyházban (Mexikó vasszergyárral.) Róm. 500 Gör. Leányegyházban: Bukóc 444 6 Összesen: 944 27 Ágost. Helvét. Izrael. 21 Távolság az anyaegyháztól km-ben. 5.5
HILYÓ. 168 A megkereszteltek száma: 38. Házasságkötések száma: 11. A meghaltak száma: 24. A lakosság tót- és magyar-ajkú. Posta helyben, távíró- és vasúti állomás: Kassa. A HILYÓI PLEBÁNIA-TEMPLOMBAN 1899-BEN FELÁLLÍTOTT JÉZUS SZT. SZIVÉNEK OLTÁRA. (Adományozója egy uradalmi tiszt.)
154 SACAI KERÜLET 5. JÁSZÓ-UJFALU. Község Abauj-Torna vármegye csereháti járásában. A jászóvári prépostság levéltárában őrzött okmányok szerint Jászó-Ujfalu már a XV-ik században mint rendezett község szerepel. Akkori időben földesurai voltak Thornaly János és a Semsey család; de későbben Thornaly János a jászó-ujfalui határban lévő földbirtokot a jászóvári prépostságnak adományozta mise-alapítvány címén azon kikötéssel, hogy a jászóvári prépost és annak utódai tartoznak minden héten, keddi napon Szent Anna oltára előtt Keresztelő Szt. János tiszteletére mindazon családtagok lelkeüdveért, a kik a törökök elleni harcban elestek, egy szt. misét mondani. Az akkori prépost, névleg Karachond György, nemcsak hogy ezen kötelezettségnek tett -szíves készséggel eleget, hanem azonkívül még 300 arany forintot fizetett Thornaly Jánosnak. Később 1554-ben I. Ferdinánd király ezen birtokot, melyet a prépostság már 35 éven át háborítatlanul birt, ujból Draskovyth György akkori prépostnak adományozza, illetve birtokában megerősíti. Ezek után Jászó-Ujfalu községnek két földesura lett: úgymint-a Semsey-család és a jászóvári prépostság. A régi templom és paplak helyén, mely épületek fából voltak, 1807-ik évben új templom épült; a jelenleg fennálló paplak csak 1838-ban lett felépítve. 1898-ban a templomot helyreállították. Van benne 3 oltár: a főoltár Szt. István első vértanú képével díszítve, melyet 1876. évben megujítottak. Második Jézus szt. szívének képével, 1898-ban kifestették ; a harmadik B. Sz. Mária menybemenetelét ábrázolja. Az anyakönyveket 1761-től vezetik. 1761-től mostanáig 7 lelkész működött a jászó-ujfalui plebánián : Platskó József...1761 1765. Paulanszky Mihály... 1765 1766. Zovkay Pál...1766 1802. Lehoczky Pál...1802 1821. 5 Eperjessy Pál...1821 1854.
JÁSZÓ-UJFALU. 155 Halkóczy János 1854 1897 Zselinszky János 1897 Két leányegyház tartozik ide: Semse és Hatkócz. 1765 1788-ig Pány község is Jászó-Ujfalunak volt leányháza. Semse temploma hagyomány szerint régi időben plebániai templom volt. Ezen kis, rozzant templomot 1855-ben megnagyobbították. A templom Szt. András tiszteletére van szentelve. Van egy gyönyörű kivitelű, barokk stylben épült főoltára, melyet néhai Semsey Albertné, szül. Bencsik Valéria állíttatott a lourdesi sz. Szűz tiszteletére. Semsén helyi káplán volt Tarnóczy Leó, minorita 1843 1855. Jelenleg 1903. dec. l-jétől Laczkó István van alkalmazva helyi kápláni minőségben. Hatkóc fiókközségnek templomát 1832-ben néhai Semsey Lajos építtette. Kegyúr: A jászóvári prépostság és semsei Semsey Andor dr. Lelkész: T. Zselinszky János. Helyi káplán (Semsén): T. Laczkó István. A nepesség száma : Az anyaegyházban Leányegyházakban: Hatkóc Semse Összesen: Róm. kath 467 243 471 1181 Gör. 1 1 Ágost. 7 7 Helvét Izrael. 12 8 9 29 Távolság az anyaegyháztól km-ben 2 2 A megkereszteltek száma: 39. Házasságkötések száma: 8. A meghaltak száma: 39. A lakosság tót- és magyar-ajkú. Posta Semse, táviró-állomás: Jászó, vasúti állomás: Nagy-Ida.
156 SACAI KERÜLET 6. MISZLÓKA. Kisközség Abauj-Torna vármegye kassai járásában. Lakossága német eredetű, mely II. Geyza idejében telepedett ide Flandriából. Idők multán eltótosodtak; az utolsó, a ki még németűl beszélni tudott, 1870-ben halt meg. A lakosok eleinte az ág. ev. hiten éltek; 1752-ben azonban Kassa városa, mely már a XV. században földesura volt, felszólította őket az áttérésre, a róm. vallás felvételére. Egyik részük engedett, míg a másik rész inkább otthagyta Miszlókát és Nyíregyházára vándorolt, a hol a ma is virágzó evang. tót-telepet alapította. Miszlóka, valamint Baska leányegyháza is, melynek lakosai szintén ágostai vallásuak voltak és ugyanakkor tértek át, a felsőtőkési plebániához tartoztak mint leányegyházak. 1788-ban azonban el lettek választva és külön képeztek egy helyi káplánságot Miszlóka székhellyel. Plebániává csak 1805. évben Szabó András, első kassai püspök szervezte. A plebániai templomot, mely Szt. Bertalan apostol tiszteletére van szentelve, Kassa sz. kir. város, mint kegyúr 1792-ben emeltette. 1808. máj. 14-én leégett, de még ugyanazon évben felépíttette a kegyuraság. Egy ujabb tűzvész alkalmával, mely 1894. évi május 19-én dühöngött s mely majdnem az egész községet elhamvasztotta, a torony ismét kigyuladt, úgy hogy a torony-kereszt a gömbbel együtt a földre zuhant. Még ugyanazon évben megujították. A miszlókai plebánia anyakönyveit 1788-tól írják. A plebánia lelkészei voltak: Maschek Vilmos 1788 1802. Schindler János 1802 1805. VrábelyAnzelm 1805 1807. Jesovszky Barnabás 1807 1824. 5 Vitéz József 1824 1827. Arósy József 1827 1833. Beziák János 1833 1870. Beziák Ferenc 1870 1899. Fischer Antal 1899
OPÁKA. 157 A miszlókai plébániához csak egy község, Baska tartozik mint leányegyház. Jelenlegi templomát, mely Szt.-István, első magyar király tiszteletére van szentelve, 1811-ben kegyura, Kassa szab. kir. város építtette. Kegyúr: Kassa szab. kir. város. Plebános: N. tiszt. Fischer Antal, alesperes. Róm. Gör. A népesség száma: Ágost Helvét. Izrael. Az anyaegyházban 1189 1 30 Leányegyházban: Baska 195 8 Összesen: 1384 1 38 A megkereszteltek száma: 53. Házasságkötések száma: 5 A meghaltak száma: 37. A lakosság tót- és magyar-ajkú. Posta-, táviró- és vasúti állomás: Kassa. Távolság az anyaegyháztól km-ben 7. OPÁKA (Abauj-). Hajdan bányatelep, jelenleg kisközség Abauj-Torna megye kassai járásában. A plebániai templom, mely szilárd, erős anyagból épűlt, Szt. Flórián tiszteletére van szentelve s teljes búcsúval ellátva. A plebániát és a róm. iskolát a Felséges Uralkodóház építtette 1789-ben. A plebánialak, mely az iskolával egybe volt kapcsolva, idővel, mikor a bányahivatalt Opákáról a szomszéd községbe, Aranyidkára tették át és így sok királyi épület lakatlanúl maradt, felcserélték egy más épülettel. A népmonda szerint a volt plebánialakot 100 frt örökáron adták el. Az opákai plebánia anyakönyveit 1789-ben kezdték írni. Az itt működött lelkészek névsora : Müller József 1789 1791. Stark Mátyás 1791 1792.
158 SACA1 KERÜLET Gaál György... 1792 1795. Rauch Antal... 1796 1799. 5 Regalat Péter... 1800 1808. Kalatay Márton... 1808 1811. 1812 1815-ig a szomszéd plebánosok látták el. Karsik Ker. János... 1815-1817. Krajtsovits Béla... 1817 1841. 10 Tapolcsányi János... 1842 1852. Hatkóczy János... 1852 1854. Csapkay Mihály... 1855 1856. Sebessy János... 1857 1869. Zólnay Samu... 1869 1872. Képes János... 1872 1885. 15 Ondzik Pál... 1886 1888. Gocsál Bonifác... 1888 1900. Lieszkovszky József... 1901 Az opákai plebániához leányegyházként 2 község tartozik Szepes-Opáka és Kojsó. Ezek közűl egyikben sincs templom Kojsón van gör. templom és plebánia. Kegyúr: Ő császári és apostoli királyi Felsége. Lelkész: T. Lieszkovszky József. A népesség száma: Róm. Az anyaegyházban... 120 Gör. 1 Távolság Ágost. Helvét. Izrael. az anyaegyháztól km-ben. 16 Leányegyházakban : Szepes-Opáka 116 5 Kojsó (Szepes megye) 27 Összesen: 263 6 16 A megkeresztellek száma: 12. Házasságkötések száma: 5. A meghaltak száma: 7. A lakosság tót- és magyar-ajkú. Posta, táviró- és vasúti állomás: Kassa-Hámor. 0.2 1.7
Kassai Dóm. A főhajó, a szószékkel, szentségházzal és főoltárral. Balról az u. n. Szt. István kápolna, mely alatt az altemplom van, hol II. Rákóczy Ferenc s a többi bujdosók hamvai nyernek elhelyezést.
PÁNY. 159 8. PÁNY. Pány, hajdan Goritza, kisközség Abauj-Torna vármegyében. A plébánia állítólag 1333. év táján a virágzás igen magas fokán állott. Midőn később a földesurak hitüket elhagyták s a templomot és a lelkészlakot a helvét hitvallás követői elfoglalták, mint leányegyházat elébb nem tudni mily hosszú időn át a szepsii, aztán 1660. évtől 1788-ig egy huzamban a szomszéd jászó-újfalui plebánosok látták el. 1788-ban ujra szervezték s ekkor helyi káplánt kapott. 1809-ben már parochia -nak nevezik. A templomot és a lelkészlakot 1750. évben elvették a kálvinistáktól és Szauberer András, jászói prépost sz. Katalin szűz és vértanú tiszteletére megáldotta. Úgy látszik, a kegyuri jogot Paán (másutt Pányi) nemesi család és aztán Pányi Miklós és Kristóf örökösei: Tárkány, Gyulay Csechy, Horváth stb. családok, mint földesurak gyakorolták. E családok birtokait idővel a jászói prépostságnál elzálogosították s így a jászói prépost a maga részére vitatja 1774. évben a kegy ri jogot. Ezután kegyur nem volt. Idővel püspöki szabad adományozás alá került. 1835 40. év körül a vallásalap lett a kegyúr; ugyanaz ma is. A templomot és lelkészlakot legutóbb 1900-ban igazították. A pányi helyi káplánok és lelkészek névsora 1788-ik évtől a következő: Zatyk Gábor, helyi káplán... 1788 1795. Zsuffa János... 1795 1796. Balázsovics Bonaventura... 1796 1800. Melega János... 1800 1803. 5 Glosz József, plebános... 1803 1810. Hubert József... 1810 1812. Kalatay Márton... 1813 1816. Dubán Ignác... 1816 1820. Sztrakkel Gáspár... 1820 1829. 10 Hankovics József... 1829 1836.
160 SACAI KERÜLET Tomassy András, Kazsik János, Sebessy János... 1836 1848. Rusbárszky János... 1848 1853. Képes János... 1853 1867. Nyársy József... 1867 1872. 15 Németh József... 1872 1875. Jaskovits Ignác... 1875 1877. Antolik József... 1877 1885. Ébrey János... 1885 1890. Bódy Barna... 1890 1892. 20 Oleár Ignác... 1893 A plebániához mint leányegyház Szőllőske (Zeölekeöe) puszta tartozik templom nélkül. Kegyúr: A vallásalap. Lelkész: T. Oleár Ignác. A népesség száma: Az anyaegyházban: Róm. 397 Gör. Leányegyházban: Szőllőske 30 6 2 4 12 Összesen: 427 44 2 116 24 38 Ágost. A megkereszteltek száma : 17. Házasságkötések száma: 2. A meghaltak száma: 7. A lakosság magyar- és tót-ajkú. Posta, távíró- és vasúti állomás: Szepsi. Helvét. 112 Izrael. 12 Távolság az anyaegyháztól km-ben 3
PÓLYI. 161 9. PÓLYI. Község Abauj-Torna vármegyében. Már a XIII. században létezett, mert a jászóvári országos levéltárban megőrzött okmányokból melyeknek másolatai megvannak a pólyii plebániai levéltárban is kitűnik, hogy 1489. évben e községnek felét részint eladták, részint pedig elzálogosították. A régi templom, mely a falu közepén állott, 1810. évben már elpusztúlt, az 1810. év július 8-áról keltezett egyházlátogatási okmányban említve van, hogy annak romjain a torony áll fenn és az istenitisztelet tartására a falu közepén egy kis házikó szolgál. A jelenlegi templom, mely szt. Mihály arkangyal tiszteletére van szentelve, 1822. évben épült. Az 1896. és 1901. évben belűlről és kívülről kijavították és a jelenlegi formájú toronnyal látták el. Pólyi községben a következők lelkészkedtek: Meszarovits Ferenc...1736 1745. Miskolczy János... 1745 1748. Papanek János... 1748 1750. Visnyovszky András... 1750 1752. 5 Paulanszky Mihály... 1752 1756. Schenviszky András... 1756 1758. Kopriva Benedek, ferencrendi... 1758 1759. Priboczy Ádám... 1759 1760. Klembarszky József... 1760. 10 Csernik Tamás... 1760. 1774. április hó 17-től 1789. április 23-ig e plebániát a sacai plebános látta el; 1789. április 23-án a magas helytartótanács rendelése folytán a plebániát helyi káplánok vezették. Bajza Cyprian, ferencrendi, helyi káplán... 1789 1791. Kmet József, helyi káplán... 1791 1793. Huszár Damascus, ferencrendi, helyi káplán... 1793 1798. Kadlubják Pál 1798. 15 Prauner János, helyi káplán... 1798 1804. Payer Antal 1804 1810. Krajcsovits Béla, plebános... 1810 1812. 11
162 SACAI KERÜLET Kamiss József, plebános... 1812 1821. Dubán Ignác... 1821 1835. 20 Tormássy András... 1835. Simonszky Mihály... 1835 1840. A NAGYMIHÁLYI KERESZTELÖKÚT VERT VASBÓL. Jánossy Pál... 1840 1841. KazsikJános... 1841 1842. Zeleznik András... 1842 1843. 25 Szt. Iványi András... 1843 1844. Balisch Lázár, ferencrendi... 1844 1845.
PÓLYI. 163 Stetz János... 1845 1858. Pristyák József... 1858 1860. Mihalovits Ágoston... 1860 1864. 30 Rassovszky Antal... 1864 1894. TARCALI, FORRÓI, LÉHI KERESZTELŐKÚT, VERT VASBÓL, Nemo K. terve szerint Buchner B. kassai vasműves által készítve. Kaprinay János...1894 E plebániának anyakönyveit 1736. évben kezdték írni. Pólyihoz tartozik: Kis-Ida leányegyház, melynek templomát 1795. évben a szepesi püspök és káptalan építtette Sarlós Boldogasszony tiszteletére. 11*
164 SACAI KERÜLET Szt. Lőrincke leányegyházban az 1818. évtől szt. Lőrinc tiszteletére megáldott kápolna áll. A pólyii temetőn 1896-ban egy kápolna épült, mely Krisztus Urunk mennybemenetelének tiszteletére van megáldva. Kegyúr: A vallásalap. Plebános: T. Kaprinay János. A népesség száma: Róm. Gör. Az anyaegyházban: 575 5 1 1 19 Leányegyházakban : Kis-Ida 484 4 1 1 5 3 Szt. Lőrincke 129 5 3 Peres puszta 7 Összesen: 1195 9 2 2 29 A megkereszteltek száma: 43. Házasságkötések száma: 13. A meghaltak száma: 42. A lakosság tót- és magyar-ajkú. Posta, táviró- és vasúti állomás: Kassa. Ágost. Helvét. Izrael. Távolság az anyaegyháztól km-ben 10. SACA. Kisközség Abauj-Tornamegye kassai járásában 550 lakossal, kik egynéhány kivételével mind róm. vallásuak. A községnek földesura a Semsey-család, a mely egyszersmind kegyura is a sacai plebániának. Nevezett családnak van itt szép kastélya és abban a Szt. Keresztnek tiszteletére szentelt kápolna. Hogy a plebániai templomot mikor és ki építtette, nem tudni. Az 1779. év előtt kellett keletkeznie, mivel ezen évben leégett s a következőben helyreállították. A templom szilárd anyagból, barok stylben épült, csúcsíves toronnyal és ablakokkal; Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték fel. Belső felszerelése régi és szép. Plebánia Sacán már 1738-ban létezett. Első plebánosa volt
SACA. 165 Turóczy Imre, ki ezen évtől kezdve rendes anyakönyveket vezetett. Azelőtt itt állandó lelkész nem volt, hanem az egész vidéket a kassai domonkosrendi szerzetesek látták el. A következő lelkészek működtek Sacán: Turóczi Imre...1738 1745. Czeffek György... 1745 1746. Kruslák József... 1746 1748. Fraind Mihály... 1748 1751. 5 Frics János... 1751 1761. Csernik Tamás... 1761 1774. Lenárth János... 1774 1822. Volny János... 1822 1845. Rusbarszky Endre... 1845 1858. 10 Frankovszky Sámuel... 1858 1868. Wéber Ágoston... 1869 1903. Hajtinger János... 1903 A sacai plebániához, mint leányegyház van csatolva Buzinka községe 444 lakossal, kik szintén túlnyomólag róm. vallásuak. Templom itt nincs. Kegyúr: semsei Semsey Andor dr. Lelkész: T. Hajtinger János. A népesség száma: Az anyaegyházban (Lajosháza majorral) Leányegyházban: Buzinka Róm. 493 311 Gör. 17 22 Ágost. 10 12 Helvét. 2 70 Izrael. 28 29 Összesen: 804 39 22 72 57 A megkereszteltek száma: 23. Házasságkötések száma: 4. A meghaltak száma: 22. A lakosság tót- és magyar-ajkú. Posta: Buzinka, táviró- és vasúti állomás: Nagy-Ida. Távolság az anyaegyháztól km-ben az anyaegyház tőszomsz.
166 SACAI KERÜLET 11. TIHANY. Kisközség, ezelőtt Sáros vármegyében, jelenleg az 1882-ik év óta Abauj-Torna vármegye kassai járásában. Tihany községet, a mint ezt a jászói országos levéltárban őrzött irat tanusítja, 1397-ben Zsigmond király Kassának ajándékozta a város nagyobbítására és Ulászló király 1491-ik évben ezen ajándékot újból megerősítette. Külvárosa volt Felső-Kassának, mely akkor Tihany átellenében a Várhegyen terjedt el. A tihanyi lakosok hajdan palóc-magyarok voltak; azt mutatják a vezeték és a dűlők magyar hangzású nevei. Tihany lakosai eleinte római katholikusok, később a XVI-ik században Kassa város lakóit utánozva, Luther követői lettek. A XVIII. században azonban Berczik István kassai főbíró, Terstjánszky Máté volt Jézus-társasági atya és Blahó Vince ferencrendi buzgó működése által ismét a római katholikus hitre tértek vissza Hámor, Béla, Alsó-Felső-Tőkés, Baska, Miszlóka, Kassa-Ujfalu, Szent-István, Kavecsány, Kisfalu, Szokoly, Kis-Ladna, Ruzsin, Garadna és Forró helységekkel együtt. Tihany lakosai magyarok voltak egész az 1750-ik évig és maradtak volna továbbra is, ha a szomszéd tót helységekből nem házasodtak volna össze. Így lassan eltótosodtak. Az utolsó magyar beszédet 1805-ik év január hó 1-én tartották és azóta évek hosszú sora után csak az 1896-ik év Szt. Anna napján hangzott el újból magyar beszéd. Tihanyban a templom Szt. András tiszteletére 1313-ban épűlt. Később javították s 1750-ben Szent Annának ajánlották fel. Van a temetőben egy kápolna, mely 1896-ban Szt. Antal tiszteletére épűlt. E plebánia először Szent-Istvánhoz, majd 1730-tól Kassa- Ujfaluhoz volt csatolva leányegyházként. 1748 1788-ig a kassai kis kórház segédlelkésze látja el. Ekkor II. József császár helyi káplánságot rendel Tihanyba. Plebániai rangra csak 1795-ben emelkedik, miután Kassa városa 1792-ben plebániai lakot épít. Első lelkésze Lábossy Ádám volt. 1748 óta a következők lelkészkedtek Tihanyban : Valaskó Miklós 1748 1749. Perneczky Antal 1749 1750.
KASSAI NAGY SZENTSÉGTARTÓ
168 SACAI KERÜLET Blahó Vince... 1750 1752. Visnyovszky András... 1752 1761. Leviczky János... 1761 1769. Felix István... 1769 1772. Musovics Pál... 1772 1776. Mihalik Márton... 1776 1783. Lábossy Ádám, plebános... 1783 1797. Bartay András, plebános... 1797 1811. Csépkey János, plebános... 1811 1843. Sikorszky József, plebános... 1843 1870. Antal Károly, plebános... 1870 Tihany plebániához mint leányegyház tartozott a fürdő, mely a Hernád bal partján volt. Ezen fürdő azonban 1813-ban egy árvíz által tönkrement. 1876 körűi újból rátaláltak a savanyú forrásra, mely Lajos-forrás név alatt ismeretes. Ma már nem tartozik Tihanyhoz. A plebániai anyakönyveket 1748-ik évtől írják. Kegyúr: Kassa szab. kir. város. Plebános : Főtiszt. Antal Károly, tb. kanonok, ker. esperes. A népesség száma: Róm. Gör. Ágost. Helvét. Izrael. Az anyaegyházban (a 2 5. számú vasúti őrházzal) 1710 24 8 6 A megkereszteltek száma: 64. Házasságkötések száma: 7. A meghaltak száma: 40. A lakosság tót- és magyar-ajkú. Posta- és vasúti állomás helyben, táviró-állomás: Kassa.
1. A. Mecenzéf. 2. 3 4. 1. A templom külseje, szép tornyával, építtette br. Sorger Gergely erdélyi püspök 1735-ben. 2. A hajó és szentély. 3. A legrégibb kápolna. 4. A Mária-szobor.
IV. Szepsii kerület Esperes: N. tiszt. Magócsi Endre, ker. tanfelügyelő, szepsii plebános. Alesperes: N. tiszt. Ignácz János, buzitai plebános. Plebániák: 1. ALSÓ-MECENZÉF. A lakosság ősei a Szepességen letelepült németekkel egyidőben II. Geyza uralkodása alatt a XII. század közepén jöttek Magyarországba. Első lakhelyük hagyomány szerint a Dörfl nevű dülő fensíkján volt. Bányászattal foglalkoztak, a mi mellett annak közelében a nagymennyiségben föllelhető régi troszkák vallanak. Mint bányászok a hegységben a föld mélyén kutatva, idővel ráakadtak az Őrhegy keleti oldalán lévő s akkoriban nemes ércekben gazdag Luciabányára s ezért közelebb hozzá, a mostani Felső-Mecenzéf nevű város területére költöztek át. Innen a velök szembe fekvő Grund kis völgyének középvidékére telepedve, Alsó-Mecenzéf községének vetették meg alapját. A lakosság elszaporodásával IV. János, jászóvári prépost s konventje már 1430. évi október 21-én kelt okiratával Alsó-Mecenzéfen a Felső-Mecenzéfltől függetlenített plebániát alapított s azt fél dézsmával ajándékozta meg. Az irattárak a következő időkről is csak igen hézagos felvilágosítást nyújtanak, mert az odáig elhatolt Giskra hadai s ezek
170 SZEPSII KERÜLET után a kuruc és labancok közt folyó villongások az iratok és okmányok megőrzésének nem kedveztek. Annyi bizonyos, hogy az 1680-ik évig Luther tanát követték nagy részben. Őseik vallására visszatérve 1699-ik évtől kezdve itt rendes anyakönyvet vezetnek. Az első templom a Grundi-utca azon részén volt, a hol a Schmidt Mihály által felállított kápolna áll; alapkövei most is lát- AZ ALSÓMECENZÉFI PLEBÁNIA-TEMPLOM. hatók. Csak a midőn a Bódva-völgye ligetei hosszú évek során át tartó munka által fel lettek szárítva s így a völgy alja lakhatóvá vált, emelték a város mostani terének közepén a csinos ó-német ízlésben épűlt új templomot. Szülővárosa iránti kegyeletből Sorger Gergely építtette, ki a haza és az egyház terén szerzett érdemeinél fogva erdélyi püspök, majd gubernátor volt s bárói méltóságra emeltetett. A templom építkezése 1732-től 1735-ig folyt; ez utóbbi évben szentelték fel. Az 1794-ik évi szeptember 15-én kiállított kötelezvénye alap-
ALSÓ-MECENZÉF. 171 ján nyerte meg Alsó-Mecenzéf városa az egyházi kegyuraságot 1891. május 8-án nagy csapás érte a községet. A kitört tűzvész ugyanis nem csak számos család lakhelyét hamvasztotta el, hanem a lángok martalékául esett a templom is. Leégett a fedele, elpusztúlt a tornya, elolvadtak harangjai. Fedelét a templomi pénztár igénybe vételével, a tornyot és a harangokat a kötelességtudó város buzgalma állította helyre. Alsó-Mecenzéfen a következők lelkészkedtek: Radovics Márk... 1647. Schartt Mihály... 1647 1699. Grosse F. Boldizsár... 1699 1727. Kransovszky Sámuel... 1727 1739. 5 Francz József... 1739 1753. Förder Simon... 1753 1788. Knapp Jakab... 1788 1792. Huberth Ignác... 1792 1834. Lindl Ferenc... 1834 1849. 10 Schmidt József... 1849 1858. Bercsinszky Alajos... 1858-1903. Schóberwalter Antal... 1904 Iskola Alsó-Mecenzéfen már a múlt században létezett s lendületnek indúlt az akkori egri püspöknek 1771. évi julius 23-án tett üdvös intézkedése folytán. Az ifjúság tanításával foglalkoztak a karnagy, az orgonista és a kántor. Fizetése mindegyiknek külön 54 magyar forint volt; a karnagy azonkívül a három sátoros ünnep alkalmával a stoószi utcában kántálás mellett kenyeret gyűjtött, az orgonista pedig minden szombaton a Grundi-utcába küldte ki növendékeit hogy kántálás által részére kenyeret szerezzenek. Minden növendék hetenkint egy tojást, télen át három hasáb fát és a sátoros ünnepeken egy poltrát hozott melynek egyharmada az orgonistát illette. A jelenlegi sétatér alsó részén látható még a volt iskola alapja. A mostani nagyobbszerű iskolaházat 1825-ben építették; az emeleten az iskolatermek vannak elhelyezve, a földszint a tanítók lakásául szolgál. Kezdetben csak három osztályból állott az iskola s csak lassan, küzdelemmel léptették a többi osztályokat életbe. Így az 1858 9-ik
172 SZEPSII KERÜLET tanévben a negyedik, 1869/70-ben az ötödik és 1878/9-ben a hatodik osztályt. Ezen iskola 1903. február 16-án állami kezelés alá kerűlt. Az iparostanonc-iskola megnyílt 1885. évben, az óvó pedig 1882-ben. A helybeli vasipar emelése és a magyar-nyelv terjedése érdekében ugyancsak 1882/3-ik tanévben egy vasipari tanműhellyel kapcsolatos állami felsőnépiskola nyílt meg, mely azonban a közművelődés és a haladás hátrányára az 1895/6-ik tanévvel megszűnt. Alsó-Mecenzéfhez leányegyház nem tartozik. Kegyúr: Alsó-Mecenzéf városa. Lelkész: T. Schóberwalter Antal. Segédlelkész: A népesség száma: Róm. Gör. Ágost Az anyaegyházban... 2686 32 40 Helvét. Izrael. 36 11 A megkereszteltek száma : 111. Házasságkötések száma: 28. A meghaltak száma: 67. A lakosság német- és magyar-ajkú. Posta-, táviró- és vasúti állomás helyben. 2. BUZITA. A dombon épűlt régi templom alapítója ismeretlen. Hogy azonban kezdettől anyaegyház volt, azt nemcsak a vidék hagyománya, de a jászóvári premontrei kanonokrend levéltárában őrzött s 1512-ik évről keltezett okmány is igazolja. A régi egyház elpusztulása 1526-ban kezdődik a mohácsi veszedelemmel s folytatódik a következő években, midőn a plebániát elfoglalták, a lelkészt elűzték; minden a helv. v. birtokába kerűlt. Igy maradt ez állapot hosszú időn át s csak 1740-ben állították vissza a plebániát. Mivel pedig a visszaszerzett templom szűk volt, Bárczy Imre és neje, Lánczy Zsuzsánna bőkezűségéből egy új, nagyobb
BUZITA. 172 templom alapkövét tették le 1786-ban. Az építés azonban tíz évig szünetelt. Csak 1796-ban kerül tető alá a templom gróf Keglevics József, Szentimrey Pál és neje, Bárczy Anna bőkezű részvéte által. 1797-ben teljesen elkészűlvén, szeptember 14-én, a Szt. Kereszt felmagasztaltatásának ünnepén megáldatott. 1879-ben se templom tetejét és tornyát a tűz pusztította, de még ugyanazon évben helyreállították. A telek, melyen a mostani templom és plebánia épűlt, baji Patay Sámueltől csere útján jutott az egyház birtokába 1783-ban. 1800. évben Ő cs. és ap. királyi Felsége, miután a régi plebánia úgy elpusztúlt, hogy annak helyét sem lehetett tudni, egy új plebánia építésére a vallásalapból 1306 r. forintot s 53 ½ krt engedélyezett. Ezen új plebánialak egy év alatt elkészűlt s 1855-ben újra helyreállították. A plebániát 1781-ig szerzetesek birták. Első plebános volt Vörös Ignác 1781-től 1796-ig. Utódjai voltak: Bilisics János 1796 1819. Géczy József 1819 1824. bárcziházi Bárczy Boldizsár 1824 1829. Horváth József 1829 1880. 5 Entzinger Róbert 1880 1900. Ignácz János 1900 Anyakönyve kezdődik az 1741. évvel. A plebániához a következő leányegyházak tartoznak: Alsó- és Felső-Lánc, Reste, úgyszintén a következő tanyák: Baromlak, Czifra, Csebb, Gyula, Kecer-Lyuba, Mélyvölgy, Rózsás, Zsoli-Bérc. A leányegyházak közűl temploma Felső-Láncnak van a B. Szűz születésének tiszteletére szentelve; 1776-ban lánczi Lánczy Jakab építtette; az ő költségén lett meg is újítva. Magánkápolna van Alsó-Láncon Szt. Péter és Szt. Pál apostolok tiszteletére. Emeltette lánczi Lánczy Ferenc 1842-ben. Kegyúr: Plebános: N. tiszt. Ignácz János, alesperes.
174 SZEPSII KERÜLET A népesség száma: Az anyaegyházban (Baromlak, Cifra, Rózsás, Gyula, Mélyvölgy, Cseb, Kecer-Lyuba és Zsoliberc tanyákkal) Leányegyházakban: Alsó-Lánc Felső-Lánc Reste Összesen: Róm. 738 127 141 260 1266 Gör. 166 14 48 100 328 Ágost. 2 2 Helvét. 199* 138* 133* 118* 588 Izrael. 83 5 15 17 120 Távolság az anyaegyháztól km-ben 4.5 4.5 4 A megkereszteltek száma: 46. Házasságkötések száma: 12. A meghaltak száma: 33. A lakosság magyar-ajkú. Posta helyben, táviró- és vasúti állomás: Csécs. 3. CSÉCS. E plebánia 1333. évben már fönállott. Hogy ezen időtől kezdve volt-e saját lelkipásztora, az bizonytalan. Néhai Szerdahelyi István, szepsii plebánosnak 1703-ból keltezett levél-töredéke Csécset régi időktől fogva szepsii leányegyháznak mondja. 1703-ban a a templom és a plebánia megszűnt katholikus lenni. A Rákóczi függetlenségi harcok idején a plebánia és templom ingatlanaival együtt, dacára annak, hogy a katholikusok mindig többségben voltak, a reformátusok birtokába került. A katholikusokat, minthogy templom és plebánia nélkül voltak, Szepsihez csatolták. 1773-ban II. József császárhoz azon alázatos kérelemmel járultak, hogy az 1703-ban a protestánsok által elfoglalt templomot és a hozzá tartozó javakat kapnák vissza. A kérelem véleményezés végett először a vármegyéhez, majd az egri püspökhöz került s ezeknek jóakaratú hozzájárulása állította vissza a csécsi lelkészetet. 1788-ban már helyi káplánság volt, a hol rendesen vezették az
CSÉCS. 175 anyakönyveket. Templom hiján Horváth Miklós ad lakást az istentisztelet tartásra; a helyi káplán pedig egy földműves házában húzódik meg. Igy tart ez 1800-ig. A nevezett évben fölépűlt a templom és a plebánia-lak, az egyházlátogatási okmány szerint olajbafőtt Szt. János tiszteletére. A csécsi lelkészek névsora: Balazsovics Bonaventura, domokosrendi... 1788 1795. Dobronovszky Béla, minorita... 1795 1798. Kanyó József... 1798 1805. Vincze Márton... 1805 1811. 5 Gécsy József, egyházmegyei áldozópap... 1811 1818. Szendrey József... 1818 1822. Molnár Mihály... 1822 1824. Szentmáriay László... 1824 1852. Madacsy István... 1852 1855. 10 Gedeon János... 1855 1856. Róth Mihály... 1856 1859. Vasenszky Ferenc... 1859 1860. Vischan József... 1860 1863. Demko János... 1863 1882. 15 Ignácz János... 1882 1900. Degró Péter... 1900. A csécsi plebániához tartozik Szeszta község, Rezső tanya és Dobogó puszta. Szesztának van temploma, védőszentje Nep. Szt János. Hogy mikor lett megáldva, bizonytalan, de hogy régi templom, következtetni lehet alakjából. Kegyura a templomnak néhai gróf Csáky Antal özvegye, szül. Perényi bárónő volt. Az utódok okmányok hiányában ki nem deríthetők. A csécsi plebánia keletkezése előtt Szeszta mint leányegyház Nagy-Idához tartozott. Kegyúr: A vallásalap. Lelkész: N. tiszt. Degró Péter, szentszéki ülnök. A népesség száma: Az anyaegyházban: (Dobogó és Rezső tanyákkal) Róm. Gör. Ágost Helvét. Izrael. 597 45 4 132* 69 Távolság az anyaegyháztól km-ben
176 SZEPSI KERÜLET A népesség száma: Róm. Gör. Távo Ágost. Helvét. Izrael. az anyaegyháztól km-ben Leányegyházban: Szeszta 160 180* 254* 16 Összesen: 757 225 4 386 85 A megkereszteltek száma : 34. Házasságkötések száma: 12. A meghaltak száma: 24. A lakosság magyar-ajkú. Posta-, táviró- és vasúti állomás helyben. 2.5 4. HERNÁD-PETRI. Kisközség Abauj-Torna vármegyében, a szikszói járásban. Az itteni lelkészet keletkezését határozottan nem lehet megállapítani; a feljegyzések alapján azonban bizonyos, hogy egy igen kis, fából épített temploma már a hitújítás előtt volt a községnek. Kicsiny méreteiből arra lehet következtetni, hogy eredetileg nem anyaegyház, hanem csak leányegyház volt és részint Buzitához, részint Perényhez csatolták. Csak az 1804. évben szakították el Perénytől és miután a szepességi püspök és káptalan, mint helybeli földesuraság, a kegyuraságot elvállalta, lett önálló anyaegyházzá. Temploma Szt. Péter és Pál apostolok tiszteletére van felszentelve. A szegényes állapot csak 1865. évben szűnt meg, midőn a templomot hivatalosan bezárták. Akkor Zabojszky László szepességi püspök személyesen jött a templomot felűlvizsgálni és meggyőződve a borzasztó állapotok felől, a templomnak ujonnan való építését elrendelte, mely építés 1866. év tavaszán vette kezdetét és 1869. év június 29-én ért véget. Eleinte a plebánia-lak is nagyon szegényes, egyszerű volt; paticsból és vályogból épűlt s alig ért fel egy zsellér-házzal. 1902-ben új épületet emeltek. Az első helyi káplán volt: P. Dóray Rafael 1788 1795.
HERNÁD-PETRI. 177 Az utódok, később már lelkészek, időrendben így következtek: P. Zatyko Gábor... 1795 1804. Gálcsik János... 1804 1808. Berta János... 1808 1853. Sepitko János... 1853 1857. 3 Frantz Károly... 1857 1892. Szekerák Károly... 1892 Három község tartozik ide leányegyházként: Hernád-Vécse, Hernád-Szőlled és Puszta-Radvány. Nehány tanya és egy malom szintén ide van csatolva. A hernád-vécsei templom 1776-ban épűlt a Szt. Kereszt felmagasztaltatásának tiszteletére. Emeltette br. Vecsey János. 1900-ban megújították. Kegyúr : A szepesi püspök és káptalan. Plébános: T. Szekerák Károly A népesség száma: Az anyaegyházban Leány egyházakban: Hernád-Szőlled... Hernád-Vécse (Berekalja pusztával) Puszta-Radvány... Róm. 237 188 391 101 Gör. 57 156 130 87 Ágost. 8 121* Helvét. 74* 3 54 16 Izrael. 18 49 26* 2 Összesen: 917 430 129 147 95 Távolság az anyaegyháztól km-ben A megkereszteltek száma: 40. Házasságkötések száma: 7. A meghaltak száma: 22. A lakosság magyar- és tót-ajkú. Posta: Hernád-Vécse, táviró- és vasúti állomás: Hidas-Németi. 6 5 12
178 SZEPSI KERÜLET 5. HIDAS-NÉMETI. Kisközség Abauj-Torna megye kassai járásában. A római templom 1800-ban a hívek által összegyűjtött adományokból épűlt. Kezdetben temetői kápolna volt. Az 1865. évben Hidas- Németi Perénytől, Tornyos-Németi Kenyhectől, Hernád-Szurdok pedig Hernád-Petritől mint leányegyházak kiszakíttattak és így egy új plebánia alakúlt, melynek anyaegyháza Hidas-Németi lett. Keletkezésekor kegyura nem volt és jelenben sincs; egyedűl a szegény zsellérek- és cselédekből álló hívek adakozására van utalva a kívűl-belül szegényes templom, mely a sz. Kereszt tiszteletére van felszentelve. Az egri érseki lyceumban levő okmányok adatai szerint régente itt a Hernád partján három község volt, és pedig: Hidas-Németi, Közép-Németi és Tornyos-Németi. Közép-Németi a mostani vasúti állomással szemben, keletre feküdt; egyes romladozó házaira öreg emberek a jelenben is emlékeznek. A hagyomány szerint Közép-Németitől keletre volt a pálosoknak zárdájuk, de miután eltörőlték a szerzetet, az idő viszontagsága, meg a Hernád gyakori kiáradása által teljesen elpusztult a zárda, melynek egykori helyét ma már nem lehet meghatározni. Alapítása óta csak két lelkésze volt e plebániának: Baricsko Endre 1864 1877. Miller György 1877 Tornyos-Németi jelenben leányegyház, régente anyaegyház volt. Nyilván mutatja a templom katholikus voltát góth stylben épűlt szentélye, valamint az éjszaki oldalon a faltól erőszakosan lerombolt sekrestye helye. A vallási villongások alkalmával a protestánsok elfoglalták a templomot, paplakot, iskolát, mely a falu közepén áll és fallal van körülvéve. Ez a három épület egészen külön részt képez. A templom tornya alján egy kőbe vésve az 1425-ik évszám olvasható. Jelenben a Comáromy-család sírboltja van a templom északi oldalán. A jelenlegi templom 1890-ben épült és a bold. Szűz Mária tiszteletére van felszentelve.
JÁNOK. 179 A plebánia anyakönyveit az Kegyúr: Lelkész: T. Miller György. A népesség száma: Róm. Az anyaegyházban 319 Leányegyházakban: Tornyos-Németi 598 Hernád-Szurdok 107 Ide tartozik a vasúti állomás és a 258 163. számú őrházak. 1865. Gör. 22 104 20 évtől Ágost. 8 7 6 vezetik. Helvét. 154 135* 220* Izrael. 57 88 5 Összesen: 1024 146 21 509 150 Távolság az anyaegyháztól km-ben _ 3 2 A megkereszteltek száma: 45. Házasságkötések száma: 9 A meghaltak száma: 24. A lakosság magyar-ajkú. Posta, táviró- és vasúti állomás helyben. 6. JÁNOK. A jánoki templom, a plebánia és az ide tartozó 2 leányegyház múltjáról nem lehet sokkal többet tudni, mint a mennyit az egyházlátogatási okmány foglal magában, miután az 1835. év április hó 29-én uralkodott nagy tűzvész alkalmával nemcsak az egész község, hanem maga a plebánia is teljesen elhamvadt, sőt a mennyiben a plebánia-lak paticsból volt építve, annyira elpusztúlt, hogy az anyakönyvek legnagyobb része elveszett az egyház és plebániára vonatkozó minden adattal és följegyzéssel együtt. Mint az egyházlátogatási följegyzés említi, valószínű, hogy ezen kisded községnek már a mohácsi csata előtt volt temploma; de hogy kinek buzgósága emelte, azt nem tudni. A vallási villongások korában a jánoki templom is a reformátusok kezébe kerűlt és a zsarnói református hitközséghez tartozott 1767-ig, mely idő alatt felette megrongálódott. 12*
180 SZEPSI KERÜLET 1768-ban bizonyos Jánoki családból származott Péter, szövetkezve Péchy Volfganggal, e templomot a hívek részére a reformátusoktól visszahódította és kijavíttatta. A kijavított templomot azután több jámbor jóltévő belsőleg fölszerelte. Az így kijavított és fölszerelt templomot 1768. évi december 21-én áldotta meg Bideskuty János, szepsii kerületi alesperes Szűz Mária tiszteletére, mely napra apostoli brevével teljes búcsút nyert. Azonban Páter Gulyás Kristóf nem tudni mi rendű áldozópap halála után, ki itt mint helyi káplán működött, ezen breve Szikur Ferenc, szepsii kerületi alesperes kezébe kerűlt s ott nyoma veszett. Ezen időtől fogva csak szokásból tartják Sz. Mária születése napján a búcsút. A jánoki templom nagyon kisszerű, egy kis kápolnához hasonló, mely egész 1901. évig csak fatoronnyal volt ellátva. Kőtornyot 1901-ben kapott. Bár maga a hitközség is csekély, mégis a kisded templom az ájtatoskodók felét sem képes befogadni. Jánok községben nem volt mindig plebánia, mert míg a nagy egri egyházmegyéhez tartozott többnyire mint helyi káplánság részint a buzitai, részint a somodi plebániához tartozott. Önálló plebániává 1788. évben emelték, s első lelkésze Ujházy Ferenc lett 1788 1804. Ujházyt követték: Tóth János 1804 1835. Eperjessy Ferenc 1835 1850. Kercskényi Albert 1850 1858. Baritsko Endre 1858 1865. 5 Hrisovszky János 1865 1867. Tamás Mátyás 1867 1877. Baritsko Endre 1877 1880. Schönviszky János 1880 1883. Laczkó Mihály 1883 A templom, mely már-már romhalmaz volt, jelenleg teljesen rendbe van hozva, 1900-ban a plebánia-lakot is teljesen helyreállították. Hajdanában tiszta tót-ajkú nép lakta Jánokot; ma bár a leányegyházak tótok maradtak Jánok teljesen magyar. A jánoki rk. plebániához 2 község tartozik mint leányegyház: Péder és Kány.
KRASZNIK-VAJDA 181 Péder községben, mely Jánóktól egy negyed órányi távolságra fekszik, nincs rk. templom, csak harangláb 1 haranggal. Kányban alig van nehány rk. hivő; az egész község görög A TÖKETEREBESI SZENTSÍR. FINOM SZEMCSÉJŰ HOMOKKŐBŐL FARAGVA. vallású, kiknek saját plebániájuk és templomuk van. Anyanyelvök tót orosszal vegyes. Kegyúr: A vallásalap. Lelkész: T. Laczkó Mihály, ker. beteglátogató.
182 SZEPSII KERÜLET A népesség száma : Róm. Az anyaegyházban 607 Gör. Ágost. Helvét. Izrael. 67 6 54 37 A leányegyházakban: Kány 36 210* 5 4 5 Péder 264 2 2 160* 7 2 Összesen: 907 279 8 219 48 A megkereszteltek száma: 34. Házasságkötések száma: 6. A meghaltak száma: 14. A lakosság magyar- és tót-ajkú. Posta helyben, távíró- és vasúti állomás : Abauj-Szepsi. Távolság az anyaegyháztól km-ben 7. KRASZNIK-VAJDA. Község Abauj-Torna vármegye tornai járásában. A plebániát 1711-ben alapították. Anyakönyvei 1763-tól vannak. Ismeretlen a személy, a ki által és az idő, melyben a plebániai templom épűlt. Ezen templom hajdan a kálvinisták birtokában volt, de hosszas perlekedés után 1759-ben a katholikusok kezébe kerülvén, azt Szent-lmrey József átalakíttatta, helyrehozta s miután Mária szent nevének tiszteletére felszentelték, abban az istenitisztelet 1761- ben kezdetét vette. A plebánia kegyúri kérdése még mai napig sincs elintézve. Bár Szent-lmrey Pál, mint Krasznik-Vajda földesura a neki 1787-ben felajánlott tiszteletbeli kegyuraságot el nem fogadta, utódai e címet mégis viselték; de szüntelen hangoztatták, így Szent-lmrey Gábor 1842. évben kelt végrendeletében is, hogy több rendbeli felsőbb királyi rendeletek alapján a krasznik-vajdai egyház kegyúri terheit a vallásalap köteles viselni. Ezt bizonyítja a többi közt azon körülmény is, hogy a régi plebániai épület gazdasági épületté alakíttatván át, ennek helyébe 1796. évben a vallásalapból kiutalványozott 2600 koronából a jelenlegi plebániát építették. A Szent-lmrey család krasznikvajdai ingatlanai 1870. és a következő években eladatván, a
KRASZNIK-VAJDA. 183 templom és plebánia tiszteletbeli kegyúr nélkül maradt. A templom alatt levő sírboltban a Szent-Imrey család tagjai nyugosznak. A templomot 1899-ben teljesen rendbe hozták, új toronnyal és sekrestyével látták el. 1903-ban új orgonát kapott. Az első plebános Bajnay János volt... 1790 1808. Őt követték: Bodnár János... 1809 1823. Zsolnay János... 1824 1826. Pogány József... 1826 1840. Girényi András... 1840 1858. 3 Zsendovics János... 1858 1871. Soltész György... 1871 1888. ifj. Zsendovics János... 1888 1889. Nagy Sándor... 1889 1890. Regéczy Gyula... 1891 A leányegyházak közül csak Pamlénynak van kápolnája, melyet a pamlényi róm. és gör. hívek építettek 1895-ben. Ugyanezen év szept. 29-én szentelték fel a kápolnát Szt. Mihály arkangyal tiszteletére. Kegyúr: Plebános: T. Regéczy Gyula. A népesség száma: Az anyaegyházban Leányegyházakban : Büttös Keresztéte Pamlény Percse Szászfa Krasznik-puszta Szöllősi puszta Róm. 223 108 133 152 57 157 56 25 Gör. 56 129 29 100 194 14 20 8 Ágost. 10 4 H elvét. 60 92 1 115* 2 361* 6 Izrael. 45 7 4 13 5 43 10 5 Összesen: 911 550 14 637 132 Távolság az anyaegyháztól km-ben 5.3 6.5 7.8 6 2 2 2.5
184 SZEPSII KERÜLET A megkereszteltek száma: 42. Házasságkötések száma: 9. A meghaltak száma: 27. A lakosság magyar-ajkú. Posta helyben, táviró- és vasúti állomás: Abauj-Szepsi. 8. NAGY-IDA. Nagyközség Abauj-Torna vármegye kassai járásában. A község multja mellett tanuskodik a költők által megénekelt:. Nagyidai cigányveszedelem", midőn Perényi Ferenc cigányhadai látván a várat hasztalanúl ostromló sereg visszavonulását, örömükben elárulták puskaporhiányukat; midőn ezt meghallotta az ellenség, visszafordúlt s ők kénytelenítve voltak feladni a várat. Ma csak a vár helye jelöli a cigányok egykori vitézségét s a szántás alkalmával előkerülő ágyúgolyók (1557.) regélnek multjukról. Hogy mikor keletkezett a nagyidai plebánia, erre a kérdésre határozott feleletet adni nem lehet. Nincs kezünkben egyetlen világító sugár sem, mely a mult homályába egy kis fényt derítene, kivéve azt az egy adatot, mely szerint a hitújítás idejében a templom és plebánia a reformátusok kezében volt. 1742-ben gróf Csáky Imre, nagyváradi püspök és bíbornok, később hercegprímás, mint a falunak ura foglalta vissza tőlük. A román stylű templom, mely Szt. Márton püspök tiszteletére van emelve, a város közepén, vízhordta kavicsdombon áll; magas tornyával s hármas harangjával uralja az egész vidéket. 1819-ig sokkal kisebb volt a templom, de az 1818. évi nagy tűzvész alkalmával leégvén tetőzete, az akkori kegyúr, gróf Csáky Brunó jóval meghosszabbíttatta a templomot, a szentély északi oldalán, a sekrestye felett emeletes imahelyet, a szentély alá pedig külső bejárással sírboltot építtetett, hol a családból többen vannak eltemetve. 1892-ben a hívek közadakozásából a templomot mely eddig csak meszelve volt, izlésesen kifestették; az orgona és oltárok újítva lettek s lourdesi Szűz Mária tiszteletére új oltárt