Hegyesd község Önkormányzata Képviselőtestületének 10/2006./X.15./rendelete a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról.
H e g y e s d község Önkormányzati Képviselőtestülete a Helyi Önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 18.. /1/ bekezdésében kapott felhatalmazás alapján működésének részletes szabályait Szervezeti és Működési Szabályzatban az alábbiakban állapítja meg: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.. /1/ Az Önkormányzat elnevezése: Hegyesd község Önkormányzatának Képviselőtestülete /továbbiakban: Képviselőtestület/. /2/ Az Önkormányzat székhelye: 8296. Hegyesd, Zrínyi u 1. 3/ Az önkormányzat jelképei: címer, zászló és pecsét. /4/ Az önkormányzat címere: Kék háromszögű pajzsban zöld, szimmetrikusan meredek-oldalú hegy, tetején hercegi koronával. Pajzstalpnál fehér falu kápolna, vörös toronysisakkal és vörös szélfogó tetővel. /5/ Az önkormányzat zászlaja: A zászlólap arányában a zászlórúd felől nézve 1:2 arányú téglalap, fehér és zöld mezőre osztott, a tengelyen foglal helyet az önkormányzat címere, amelyen a község neve arany hímzéssel. A zászlólap vége arannyal rojtozott. /6/ A Képviselőtestület címer és zászló használatát külön rendeletben szabályozza. /7/ Az Önkormányzat pecsétje: Kör alakú, középen az állami címerrel, melynek felirata: Önkormányzat Hegyesd. /8/ Az Önkormányzat pecsétjét kell használni: - a Képviselőtestület üléséről készített jegyzőkönyvek hitelesítésére, - A Testület által adományozott okleveleken. /9/ A Polgármester és a Körjegyző hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig a következő felirat: - Hegyesd község Polgármestere - Körjegyző Monostorapáti /10/ A Polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és helyi ünnepet méltó módon ünnepelhesse. A település ünnepe: a falunap minden év augusztusában. 2.. /1/ Az önkormányzati hivatal: Körjegyzőség Monostorapáti. /2/ A Körjegyzőség székhelye: 8296. Monostorapáti, Petőfi u. 123. /3/ A Körjegyzőséget Monostorapáti, Hegyesd Önkormányzatok alakították meg és tartják fenn az igazgatási feladatok ellátására, megállapodással. II. FEJEZET AZ ÖNKORMÁNYZÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI AZ ÖNKORMÁNYZATI JOGOK /Ötv. 1-5. / 3.. /1/ Az önkormányzati jogok "A helyi közügyek és a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak." /Ötv. 1.. /2/bek./ /2/ "A helyi önkormányzat - a törvény keretei között - önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon szabályozhatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság és kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül. " /Ötv.1../3/bek/
- 2 - /3/ Az Önkormányzat saját felelősségére közvetlenül vesz részt vállalkozásokban. Segíti a vállalkozás élénkítését, piac gazdaságbarát környezet és feltételrendszer kialakítását. Amennyiben az Önkormányzat a működési területén lévő vállalkozásokban részt vesz, ezt megelőzően szakértői véleményt kér, illetőleg közgazdasági /költség-haszon/ elemzést végeztet, melynek hiányában a napirend tárgyalható. /4/ A Képviselőtestület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a település fejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben - a polgármester indítványára a - a Képviselőtestület csak a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv, vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést. /5/ A helyi önkormányzati jogok a településen választójoggal rendelkező lakosok közösségét illetik meg. A választópolgárok az önkormányzati Testületbe választott képviselőik útján, és a helyi népszavazáson való részvételükkel gyakorolják az önkormányzathoz való közösségi jogaikat. /6/ Az Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat: a./ Képviselőtestülete, annak felhatalmazására, b./ a polgármester, c./ és a helyi népszavazás hozhat. /Ötv. 2.. /2/ bek./ /7/ Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a Képviselőtestület illetik meg. Törvény a polgármesternek kivételesen önkormányzati feladat- és hatáskört állapíthat meg. /8/ A Képviselőtestület hatáskörét a polgármesterre átruházhatja. /9/ A Képviselőtestületet a polgármester képviselői. /10/ Képviselők névjegyzékét az 1. számú melléklet tartalmazza. 4.. /1/ Az önkormányzatiság kifejezésre juttatása érdekében a Képviselőtestület együttműködésre törekszik Monostorapáti Önkormányzattal. Az együttműködés keretében biztosítja: a./ a közös fenntartású óvoda, iskola működtetését, b./ a közös fenntartású fogorvosi rendelőt, c./ a Körjegyzőség működtetését, d./ a Gyermekjóléti Szolgálat működtetését. /2/ A Képviselőtestület feladatának ellátása során a nyilvánosságra törekszik. Hatáskörének gyakorlásakor figyelembe veszi a település fórumokon elhangzott véleményeket, javaslatokat. /3/ Lakossági fórumok: a./ falugyűlés b./ önszerveződő közösségek, egyesületek, szakmai szervezetek.
- 3-5.. /1/ A Képviselőtestület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkában - ezek fejlesztése érdekében - együttműködik a MegyeiÖnkormányzattal. A koordináció keretében közvetlen cél a megyei fejlesztési tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester feladata. /2/ A Képviselőtestület feladatainak ellátása érdekében továbbra is részt vesz a Tapolca és Környéke Kistérség Többcélú Társulásban. A térségi Társulásban a Képviselőtestület a polgármester képviseli. 6../ 1/ A Képviselőtestület a törvény által meghatározott keretek között a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben szabadon dönthet. A törvény felhatalmazása alapján, valamint a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére önkormányzati rendeletet alkothat. /2/ A Képviselőtestület közfeladat ellátását szabadon vállalhatja. A közfeladat önkéntes vállalása előtt minden esetben meg kell vizsgálni, hogy annak ellátása mennyiben szolgálja az állampolgárok érdekeit és azt, hogy a feladat ellátásához a pénzügyi forrás biztosított-e. /3/ Az önkéntes közfeladat vállalásához, megszüntetéséhez minősített szavazattöbbség szükséges. III. FEJEZET A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT FELADATA, HATÁSKÖRE SZERVEI /Ötv. 6-11. / 7.. /1/ Az Önkormányzat feladatai a közszolgáltatások körében: - a településrendezés és településfejlesztés - az épített és természeti környezet védelme - a lakásgazdálkodás - a vízrendezés, csapadékvíz elvezetés és csatornázás - a köztemető fenntartás - a helyi közutak és közterületek fenntartása - a helyi tömegközlekedés és köztisztaság, valamint a településtisztaság biztosítása - gondoskodás a helyi tűzvédelemről és a közbiztonság helyi feladatairól - közreműködés az energiaszolgáltatásban - közreműködés a foglalkoztatás megoldásában - gondoskodás az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről, az egészségügyi és szociális ellátásokról, valamint a gyermek és ifjúságvédelmi feladatokról - közművelődési, művészeti tevékenység és sport támogatása. /2/ Az /1/ bekezdésben foglalt feladatokból a Képviselőtestület maga határozza meg - a lakossági igények alapján, anyagi lehetőségeitől függően, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el.
- 4 - /3/ Az Önkormányzat köteles gondoskodni: - az egészséges ivóvízellátásról, - az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről, - az egészségügyi és szociális alapellátásról, gyermek és ifjúságvédelmi feladatokról, - a közvilágításról, - a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról, - a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesüléséről - a Körjegyzőség működtetéséről, - a helyi közösségi szintér biztosításáról, - a könyvtári szolgáltatás ellátásáról. /4/ A Képviselőtestület a kötelezően ellátandó feladatairól - lehetőség szerint - önálló önkormányzati rendeletet alkot. 8.. A Képviselőtestület szabadon vállalt feladata: - játszótér működtetése. 9.. A Képviselőtestület a településfejlesztés, a helyi közszolgáltatásokkal, az alapvető intézményhálózat létrehozásával és működtetésével szorosan összefüggő hatásköreinek gyakorlását nem ruházhatja át. 10.. /1/ A Képviselőtestület kizárólagos hatáskörébe tartozik: - az önkormányzati rendeletalkotás, - az önkormányzat szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, - törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás, - a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézmény és más szervezet alapítása, vezetői kinevezése /Ötv. 9.. /4/ bek./, - megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi szervezetekhez való csatlakozás, - vélemény nyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elő, - helyi népszavazás kiírása, - az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, a díszpolgári cím adományozása, - a gazdasági program megállapítása és végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadása, - a település szerkezeti terv, szabályozási terv és helyi építési szabályzat jóváhagyása, - hitelfelvétel, kötvénykibocsátás, továbbá közalapítvány, közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele és átadása, - önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervhez való csatlakozás, - közterület elnevezése, emlékmű és köztéri szobor állítás, - eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál, - felterjesztési jog gyakorlása, véleménynyilvánítás azokban az ügyekben, amelyekben a törvény az önkormányzat álláspontjának kikérését írja elő. - amit a törvény a Képviselőtestület át nem ruházható hatáskörébe utal. /2/ A Képviselőtestület hatáskör gyakorlását az 1. számú mellékletben foglaltak szerinti felsorolással a Polgármesterre ruházza át. /3/ A Polgármester az átruházott hatáskörök gyakorlása során köteles figyelembe venni az önkormányzat rendeletében foglaltakat a szociális ellátásokra, valamint a gyermekvédelmi ellátásokra vonatkozóan. /4/ A Polgármester az átruházott hatáskörben hozott döntésekről a Képviselőtestületnek a soron következő ülésen köteles beszámolni.
- 5 - IV. FEJEZET A KÉPVISELŐTESTÜLET MŰKÖDÉSE /Ötv. 12-18../ 11.. /1/ A Képviselőtestület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatás tart. Alakuló ülés 12.. /1/ A Képviselőtestület alakuló ülését a választást követő 15 napon belül össze kell hívni. Az alakuló ülést a megválasztott Polgármester hívja össze. /2/ Az alakuló ülést a legidősebb települési képviselő, mint korelnök nyitja meg és vezeti a Polgármester eskütételének megtörténtéig. /3/ Az alakuló ülésen a Polgármester és s Települési Képviselők esküt tesznek. Az esküt a Helyi Választási Bizottság elnöke veszi ki a Polgármestertől és a települési képviselőktől. /4/ Az alakuló ülés napirendje: - a Helyi Választási Bizottság tájékoztatójának tudomásulvétele és megbízólevelek átadása, - a Polgármester és Képviselőtestület eskütétele, - a Polgármester programjának ismertetése, - a Polgármester illetményének megállapítása, - az Alpolgármester választása titkos szavazással, zárt ülésen és az alpolgármester eskütétele, - az Alpolgármester tiszteletdíjának megállapítása, - megbízás adása az SZMSZ felülvizsgálatára. Rendes és rendkívüli ülés, közmeghallgatás. 13.. /1/ A Képviselőtestület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart. /2/ A Képviselőtestület a közmeghallgatást nem tartalmazó üléseit az Önkormányzat tulajdonában lévő épületben /Polgármester Irodája/ tartja. /3/ A Képviselőtestület összehívását a Megyei Közigazgatási Hivatal Vezetője, valamint népi kezdeményezés is indítványozhatja. /4/ A Képviselőtestület ülését a Polgármester hívja össze, akadályoztatása esetén az Alpolgármester, a Polgármester és az Alpolgármester együttes akadályoztatása esetén a legidősebb képviselő. 14.. /1/ Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a Képviselőknek, a tanácskozási joggal meghivottakak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.
- 6 - /2/ A Képviselőtestület ülésének idejét, helyét és napirendjét a helyben szokásos módon a hirdetőtáblákon közzé kell tenni. /3/ A Képviselőtestület nyilvános ülésének anyagát a Körjegyzőségen az ülést megelőző 5 napon napon belül az állampolgárok megtekinthetik. /4/ A meghívóhoz mellékelni kell a fő napirendekre vonatkozó előterjesztéseket írásban. Vegyes ügyek esetében általában mellékelni kell az irásbani előterjesztést, kivéve, ha az ügy eldöntése sürgős és az elkészítésre az ülés napját megelőzően csak 5 nap, vagy annál kevesebb áll rendelkezésre. 15.. A meghívóban szereplő tárgysorozat sorrendje: - rendelettervezetek, költségvetés, zárszámadási előterjesztések, - gazdasági, vagyoni ügyek, - a Polgármester, Alpolgármester, Körjegyző, Bizottsági előterjesztései, - választási és kinevezési ügyek, - testületi hatáskörbe tartozó egyedi ügyek, - kérdések, közérdekű bejelentések, interpellációk. 16.. /1/ Rendkívüli testületi ülést köteles a polgármester összehívni a képviselők legalább egynegyedének indítványára. /2/ A sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt kettő órával is kiküldhető a meghívó. /3/ Rendkívüli ülés összehívására bármilyen mód igénybevehető, el lehet tekinteni az írásbeliségtől is. A sürgősség okát az indítványban meg kell jelölni. Az indítványt a Polgármesternél kell előterjeszteni. A Polgármester az indítvány benyújtásától számított 8 napon belül köteles a rendkívüli ülést összehívni. 17../1/ A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét, legalább 15 nappal az ülés előtt - a helyben szokásos módon hirdetőtáblán való kifüggesztéssel - nyilvánosságra kell hozni. /2/ A közmeghallgatás idejéről és napirendjéről a településen élő állampolgárokat és társadalmi szervezeteket írásban értesíteni kell. 18.. A Képviselőtestület nyilvános ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni: - a Körjegyzőt - az önkormányzati intézmények vezetőit - a napirendi pontok előadóit, - a Körjegyzőség ügyintézőjét, ha azt a Körjegyző szükségesnek tartja, Munkaprogram, munkaterv 19.. A Polgármester programot terjeszt a Képviselőtestület elé, amely - a Testület megbízatásának időtartamára - a településfejlesztés, a helyi közszolgáltatások szervezésének főbb céljai és fontosabb feladatai összességét tartalmazza. A program azokat a helyi közügyeket, közszolgáltatásokat is rögzíti, amelyekben a feladatokat vállaló önszerveződő közösségek és vállalkozások támogatást kapnak a Képviselőtestülettől.
- 7-20.. /1/ A Képviselőtestület működésének alapja - a program végrehajtását is célzó - éves munkaterv. /2/ A Munkaterv tervezetet a Polgármester állítja össze és terjeszti a Képviselőtestület elé jóváhagyásra. /3/ A Munkaterv összeállításához javaslatot lehet kérni: - valamennyi Képviselőtestületi tagtól, - a Körjegyzőtől, - az intézményvezetőktől, - a Rendőrség körzeti megbízottjától, /4/ A Munkatervi javaslatokat, véleményeket a Polgármesterhez kell benyújtani. /5/ A Munkatervet a tárgyévet megelőző december hónapban hagyja jóvá a Képviselőtestület. 21.. A Munkaterv főbb tartalmi elemei: - a tárgyidőszak főbb feladatainak felvázolása, - azoknak az ügyeknek a pontos megjelölése, amelynek eldöntéséhez a Képviselőtestület igényli a lakossági fórumok segítségét és közreműködését, - a Képviselőtestületi ülések tervezett időpontja és napirendjei, - azoknak a témaköröknek a megjelölése, amelyhez bizottsági állásfoglalást kell beterjeszteni, - a napirend előterjesztőinek megjelölése, - az előterjesztések elkészítésének határideje - a meghívandók felsorolása, - egyéb /szervezési/ teendők rögzítése /pl.községpolitikai fórumok rendezése, évfordulók megünneplésére való felkészülés stb./. A Képviselőtestület ülése, az ülésvezetés szabályai 22.. /1/ A Képviselőtestület ülése nyilvános. /Ötv. 12.. /3/ bek./ /2/ A Képviselőtestület zárt ülést tart: a./ a választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adás, illetve visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele; tovább önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy tárgyalásakor, b./ zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés, az általa kiirt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene: /Ötv. 12.. /4/bek. a-b./pont/. /3/ Üzleti érdeket sérthet az Önkormányzati vagyon elidegenítése, hasznosítása, vállalkozásba való vitele eldöntésekor a vételár, a bérleti díj, a vagyoni értékű jog összegének meghatározása. /4/ A zárt ülésen a Képviselőtestület tagjai, a Körjegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt, amely esetben kötelező az érintett meghívása. /Ötv.12../5/bek./
- 8-23.. /1/ A Képviselőtestület ülését a Polgármester vezeti. /2/ A Polgármester akadályoztatása esetén a Testületi ülést az Alpolgármester vezeti. /3/ A Polgármester és az Alpolgármester akadályoztatása esetén az ülést a legidősebb képviselő vezeti. 24../1/ A Polgármester a Testületi ülés vezetése során: a./ megállapítja, hogy a Képviselőtestület ülését az SZMSZ szerint hívták össze, b./ megállapítja az ülés határozatképességét, c./ a Polgármester az ülés teljes ideje alatt köteles ellenőrizni a határozatképességet, d./ tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések végrehajtásáról, e./ tájékoztatást ad az előző ülésen elhangzott bejelentések alapján tett intézkedésekről, f./ beszámol az átruházott hatáskörben hozott döntésekről, g./ előterjeszti az ülés napirendi javaslatát. /2/ A Képviselőtestület a napirendről vita nélkül vagy vita után egyszerű szótöbbséggel határoz. /3/ A Polgármester feladatai a Képviselőtestület ülésének vezetésével kapcsolatban: a./ ismerteti a sürgősségi indítványokat, b./ napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja vitát, c./ napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat és kihirdeti a határozatokat, d./ biztosítja a képviselők kérdés feltevési és interpellációs jogának gyakorlását, e./ biztosítja az ülést zavartalan rendjét, f./ berekeszti az ülést. /4/ A Polgármester az ülés vezetése során a következő intézkedések megtételére jogosult: a./ a szó megadása, megtagadása, b./ felszólítás arra vonatkozóan, hogy a tárgytól ne térjen el a hozzászóló, c./ a vitában a hozzászólások időtartamának korlátozása, d./ a szó megvonása e./ a hozzászóló figyelmeztetése, ha az az üléshez nem illő, másokat sértő kijelentéseket használ, f./ rendreutasíthatja vagy a hallgatóság soraiból kiutasíthatja azt az állampolgárt, aki a Képviselőtestület üléséhez méltatlan magatartás tanúsít, g./ az ülés félbeszakítása, h./ tárgyalási szünet elrendelése, i./ javaslattétel a napirendi pontok összevont tárgyalására, j./ a vita lezárásának kezdeményezése. /5/ A Polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet. Az előterjesztés 25.. /1/ Előterjesztésnek minősül a munkaterve felvett, a Képviselőtestület által előzetesen javasolt rendelet és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató. /2/ A Testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. /3/ Halaszthatatlan esetben a Polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
- 9-26../1/ Az előterjesztések formai és tartalmi követelményei, határozati javaslat: a./ az előterjesztés felépítése: - a tárgy pontos meghatározása, - az előkészítésben résztvevők /személyek, gazdasági ügyekben az érintett kamara megnevezése, - annak megjelölése, hogy a Képviselőtestület vagy szervei, illetve jogelődje foglalkozott-e korábban az előterjesztés tárgykörével, ha igen, milyen határozatot hozott és milyen eredménnyel történt meg annak végrehajtása, - az eltérő vélemények megjelölése és annak indokai, - mindazon körülmények, összefüggések és tárgyszerű információk feltüntetése, amelyek indokolják a meghozandó döntést. b./ az előterjesztés megállapításain alapuló feladat meghatározást tartalmazó határozati javaslat, amelynek: - kapcsolódnia kell szervesen az előterjesztés megállapításaihoz, - törvényesnek, célszerűnek, szakszerűnek és végrehajthatónak kell lennie, konkrétan meg kell határozni a végrehajtás objektív és szubjektív feltételeit, - ha a döntésnek és a végrehajtásnak több módja is lehetséges, tartalmaznia kell az alternatívákat, - rendezni kell az ugyan abban a tárgykörben korábban hozott és hatályos határozat sorsát /részben vagy egészben történő hatályon kívül helyezés, esetleges módositás/ - meg kell jelölni a végrehajtásért felelőst, - meg kell jelölni a végrehajtási határidőt, általában naptári napban. Amennyiben a határozati javaslatban foglalt feladat végrehajtása értelemszerűen Folyamatos vagy azonnali tevékenységet igényel, a végrehajtás határidejére a "folyamatos", illetve "azonnal" megjelölést kell használni. Ebben az esetben meg kell jelölni a végrehajtásról szóló jelentés pontos határidejét. A sürgősségi indítvány 27.. /1/ Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, amely az ülés meghívójában nem szerepel. A Képviselőtestület - a Polgármester javaslatára - minősített többséggel soron kívül dönt az előterjesztés sürgősségi tárgyalásáról. /2/ A sürgősségi indítvány benyújtásának feltételei: a./ sürgősségi indítvány - a sürgősség tényének rövid indokolásával - legkésőbb az ülést megelőző nap 16 óráig írásban nyújtandó be a Polgármesternél, b./ sürgősségi indítványt nyújthat be: a Polgármester, az Alpolgármester, a képviselők, a Körjegyző, c./ ha a Képviselőtestület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról mikor tűzi napirendre, illetőleg hányadik napirendként, /3/ A sürgősségi indítványt - elfogadása esetén - a Képviselőtestület első napirendként tárgyalja.
- 10 - A tanácskozás rendje, szavazás 28.. /1/ A Polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során a./ az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet, b./ az előadóhoz a Képviselőtestület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni, c./ az ülésen megjelent állampolgárok a napirendhez kapcsolódva kérdést tehetnek fel és hozzászólhatnak, ha erre a Polgármester engedélyt ad. /2/ A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. /3/ A Polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet. 29.. /1/ A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozásával a Testület bármely tagja javaslatot tehet. E javaslatról a Testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz. /2/ A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra. /3/ A vita lezárása után a határozat hozatal előtt a Körjegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni. /4/ Bármelyik képviselő, illetve a napirend előadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a Képviselőtestület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz. 30.. A Polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a Testület - az elhangzás sorrendjében - majd az eredeti határozati javaslatról. 31.. A Képviselőtestület a szavazati arányok rögzítésével alakszerű határozat nélkül dönt: a./ a feladat meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról, b./ információs jelentés tudomásulvételéről, c./ interpellációra adott válasz elfogadásáról, d./ lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentés elfogadásáról, ha azok további intézkedést nem igényelnek, e./ az ülés napirendjének elfogadásáról.
- 11-32.. A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint felének igen szavazata szükséges. A Képviselőtestület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a Képviselőtestület határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni. /Ötv. 14.. /1/-/2/ bek./ 33.. A képviselők igenlő vagy ellenszavazattal vesznek részt a szavazásban, illetve tartózkodnak a szavazástól. Amennyiben a javaslat a jelenlévő települési képviselők több mint felének igen szavazatát nem kapta meg, a javaslatot elutasították. /Ötv. 14../1/ bek./ 34.. /1/ Szavazategyenlőség esetén a Polgármester szünetet rendel el: a./ a szünet után a vitát tovább kell folytatni és annak lezárása után a szavazást meg kell ismételni, b./ ha az újabb szavazás sem vezet eredményre, úgy a döntést a következő ülésre kell halasztani, c./ önkormányzati hatósági ügyben szavazategyenlőség esetén a szavazást addig kell folytatni, amíg érvényes döntést nem születik. /2/ Titkos szavazásnál bekövetkező szavazategyenlőség esetén a Képviselőtestület a következő ülésen ismét szavaz, újabb ismételt szavazategyenlőség esetén a szavazás azonnal megismételhető. 35.. A szavazás eredményének megállapítása után a Polgármester kihirdeti a határozatot. 36.. Minősített többség - a megválasztott települési képviselők több mint a felének a szavazata - szükséges: a./ önkormányzati rendeletalkotáshoz /Ötv. 10.. /1/ bek. a./ pont/ b./ az önkormányzat szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz /Ötv. 10.. /1/ bek. b./ pont/ c./ önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervhez való csatlakozáshoz /Ötv.10.. /1/ bek. e./pont/ d./ külföldi önkormányzattal való együttműködést rögzítő megállapodáshoz, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz /Ötv.10.. /1/ bek. f./ pont/ e./ intézményalapításhoz /Ötv. 10.. /1/ bek. g./ pont/ f./ a képviselő kizárásához /Ötv. 14.. /2/ bek./ g./ zárt ülés elrendeléséhez /Ötv. 12.. /4/ bek. b./ pont/ h./ a Képviselőtestület megbízatásának lejárta előtti felosztásához /Ötv. 18.. /3/ bek./ i./ a Polgármester elleni kereset benyújtásához /Ötv. 40.. /1/ bek./ k./ terület átcsatolás kezdeményezése másik megye területéhez /Ötv. 56.. /3/ bek./
- 12 - l./ az SZMSZ-ben meghatározott ügyek eldöntéséhez: - önkéntes közfeladat vállalása, - sürgősségi indítvány, - titkos szavazás elrendelése, - Alpolgármester választása titkos szavazással, - hitelfelvétel, - önkormányzat tulajdonával, vagyonával való rendelkezés /elidegenítés, hasznositás/. 37.. /1/ A Képviselőtestület a döntéseit /határozat, rendelet/ nyílt szavazással hozza. /2/ A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A szavazatok összeszámlálásáról az ülés elnöke gondoskodik. Ha a szavazás eredményét tekintve kétség merül fel vagy valamelyik képviselő kéri, az ülés elnöke köteles a szavazást megismételni. 38.. /1/ Titkos szavazást tarthat a Képviselőtestület mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. /2/ Az Alpolgármester megválasztása titkos szavazással történik. /3/ A titkos szavazás elrendeléséről a Képviselőtestület minősített szavazással dönt. Titkos szavazás elrendelésére javaslatot tehet az ülés elnöke és bármely települési képviselő. /4/ A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik. /5/ A titkos szavazást a képviselőkből álló 3 fős ideiglenes bizottság bonyolítja. /6/ A titkos szavazás eredményét az Ideiglenes Bizottság állapítja meg. Összeszámolja a szavazatok számát, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát és a szavazás eredményét. A szavazásról jegyzőkönyvet készít. 39.. /1/ A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: - a szavazás helyét és napját, - a szavazás idejének kezdetét és végét, - a Szavazatszedő Bizottság tagjainak nevét és tisztségét, - a szavazás ideje alatt előforduló eseményeket, - a szavazás során tett intézkedéseket, - a szavazás eredményét. /2/ A szavazásról készült jegyzőkönyvet a Szavazatszedő Bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető írják alá. A jegyzőkönyvvezetői feladatokat a Körjegyző látja el. /3/ A szavazás eredményéről a Bizottság elnöke a Képviselőtestületnek - a jegyzőkönyv ismertetésével - jelentést tesz. /4/ A titkos szavazással hozott döntést az ülésről készült jegyzőkönyvben alakszerű határozatba kell foglalni. /5/ A zárt ülésen hozott határozatot a nyilvános ülésen ismertetni kell.
- 13-40.. /1/ Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha : a./ azt a törvény írja elő, - a Képviselőtestület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásához /Ötv. 18.. /3/ bek./ b./ azt a Képviselőtestület egyharmada indítványozza, c./ azt a Polgármester kezdeményezi. /2/ Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet. /3/ A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a Körjegyző felolvassa a képviselők nevét és a a jelenlévő képviselők nevük felolvasásakor "igen"-nel vagy "nem"-el, vagy "tartózkodás"- sal szavaznak. A Körjegyző a névsoron feltünteti a szavazatokat, azt összeszámolja ésa szavazás eredményét - a névsorral együtt - átadja az ülés elnökének. /4/ A név szerinti szavazást mindig kötelező jegyzőkönyvben rögzíteni. A külön hitelesített névsort az ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni. /5/ A szavazás eredményét az ülés elnöke hirdeti ki. 41.. /1/ A Képviselőtestület határozatait külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően - folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: Hegyesd község Önkormányzati Képviselőtestületének.../1999./...hó...nap/ számú Ökt. határozata. /2/ A Képviselőtestületi határozatokról a Körjegyzőség betűrendes és határidős nyilvántartást vezet. /3/ A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 8 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek. /4/ Az önkormányzati hatósági ügyekben hozott egyedi határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 8 napon belül meg kell küldeni az ügyfeleknek. 42.. /1/ A Polgármester ha a Képviselőtestület döntését az Önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt tárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő 3 napon belül nyújthatja be, a Képviselőtestület a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt. /Ötv. 35.. /3/ bek./ Kérdés, interpelláció 43.. /1/ A kérdés, interpelláció fogalma: a./ kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészitésü jellegű felvetés vagy tudakozódás. b./ interpelláció: az SZMSZ-ben meghatározott személyek magyarázat adása kötelezettsége a feladatkörükbe tartozó valamennyi ügyben.
- 14 - /2/ A kérdésre a Képviselőtestület ülésén köteles választ adni a megkérdezett. Válaszának elfogadásáról a Képviselőtestület akkor határoz vita nélkül, ha a kérdező nem fogadta el a választ. /3/ A Képviselő a képviselőtestület ülésén - a napirendek lezárása után - a: - Polgármestertől, - Alpolgármestertől, - Körjegyzőtől, önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet /interpellálhat/, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb 15 napon belül írásban - érdemi választ kell adni. /4/ Ha az interpelláció benyújtására a Képviselőtestület ülését megelőzően legalább 3 nappal előbb sorkerült, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni. /5/ Az interpelláció tárgyának érdemi vizsgálatára az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A Képviselőtestület elrendelhet részletes vizsgálatot is, melynek lefolytatásával megbízhatja a Polgármestert, az Alpolgármestert. /6/ A Képviselőtestület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd vita nélkül dönt a Testület az elfogadásról. Ha a Testület nem fogadja el a választ, az interpelláció vizsgálatát a tárgy szerint érintett bizottságra bízza. /7/ Az interpellációkról a Körjegyző rendszeres és folyamatos nyilvántartást vezet. /8/ Ha az interpellációra a képviselő írásban kap választ, úgy a választ minden képviselőhöz el kell juttatni. /9/ Ha a képviselő aki az interpellációt írásban nyújtotta be és az ülésen nincs jelen, úgy az interpellációját nem lehet előterjeszteni. /10/ Az interpellációra írásban adott válasz elfogadásáról a következő Testületi ülésen nyilatkozik az interpelláló és dönt a Képviselőtestület. A jegyzőkönyv 44.. /1/ A Képviselőtestület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza. A jegyzőkönyv elkészítéséről a Jegyző gondoskodik. /Ötv. 17.. /1/ bek./ /2/ A Testületi ülésről 3 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni. Ebből: a./ az eredeti példányt a jegyző kezeli b./ egyik példányt meg kell küldeni 15 napon belül a Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjének /Ötv. 17.. /2/ bek./, c./ egyik példányt évente kötetbe kell kötni és el kell helyezni a Könyvtárban /a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével/. /3/ A Képviselőtestület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és mellékleteit, az elfogadott rendeleteket, a jelenléti ívet. A képviselő kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólást is mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.
- 15 - /4/ A jegyzőkönyv tartalmazza: a./ az ülés jellegét /alakuló, rendes, rendkívüli, közmeghallgatás/, b./ az ülés nyilvános vagy zárt ülési módját, c./ az ülés helyét és időpontját, d./ a megjelent képviselők nevét /a távolmaradt képviselők névsorát/, e./ az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét, f./ az ülés megnyitásának időpontját, g./ az elfogadott napirendet, h./ napirendként az előadó és a felszólalók nevét, a kérdéseket, a hozzászólások lényegét, i./ a határozathozatal módját, j./ a szavazás eredményét és a határozat szövegét, k./ a Polgármester esetleges intézkedéseit /az ülésen történt fontosabb eseményeket/, l./ az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat, m./ az ülés bezárásának időpontját. /5/ A Képviselőtestület ülésének jegyzőkönyvét a Polgármester és a Körjegyző írja alá. /Ötv. 17.. /3/ bek./ /6/ A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - betekinthetnek a Képviselőtestület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. /Ötv. 17.. /3/ bek./ V. FEJEZET AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETALKOTÁS /Ötv. 16. / 45.. /1/ A Képviselőtestület - az Ötv. 16.. /1/ bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvényi felhatalmazás annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot. /2/ Az Ötv. értelmében rendeletet kell alkotni a következő ügyekben: a./ a Szervezeti és Működési Szabályzatról, /Ötv. 18.. /1/ bek./ b./ a települési képviselőnek, - a törvény keretei között történő - tiszteletdíj, természetbeni juttatás megállapításáról. /Ptv. 13. - 16../
- 16 c./ a helyi népszavazás és népi kezdeményezés feltételinek, eljárási rendjének a megállapításáról. /Ötv. 50.. /2/ bek. d./ a helyi önkormányzat meghatározott vagyontárgya, vagy vagyonrésze elidegenítéséről, megterheléséről, vállalkozásba való beviteléről, illetőleg más célú hasznosításáról. /Ötv. 80.. /2/ bek. 46../1/ A rendeletalkotási eljárás főbb szabályai: a./ az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik: o a települési képviselők, o a polgármester, az alpolgármester, a körjegyző o az önkormányzati társulás tagjai, b./ a rendelettervezet előkészítéséhez: o Képviselőtestület a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél elveket, szempontokat állapíthat meg, o a tervezetet a Körjegyzőség készíti el, c./ a lakosság széles körét érintő rendelettervezetek előkészítésénél lakossági közvélemény kutatást kell tartani. d./ A Polgármester a Körjegyző véleményének meghallgatása után egyes rendelettervezeteket a Testületi döntés előtt közmeghallgatásra bocsáthat. e./ a lakosság széles rétegének jogait, kötelességeit érintő önkormányzati rendeletek tervezetét az ülés előtt legalább 10 napig közszemlére kell tenni, melyből a lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatni kell. 47.. /1/ A költségvetést a költségvetés végrehajtását megállapító rendelettervezetet a Polgármester terjeszti a Képviselőtestület elé. /2/ A Körjegyző terjeszti a Képviselőtestület elé az /1/ bekezdésben felsorolt kivételekkel az önkormányzati rendelettervezeteket. /3/ Az Önkormányzati rendelettervezetet indokolással együtt kell a Képviselőtestület elé terjeszteni. Egyidejűleg tájékoztatni kell a Testületet az előkészítés és a vélemény egyeztetés során felvett javaslatokról, utalva az esetleges mellőzés indokaira. /4/ A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a Polgármester és Körjegyző írja alá. 48.. /1/ Az önkormányzati rendeleteket évenként 1-től kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni és fel kell tüntetni az évszámot. Az évszámot követő zárójelben a kihirdetés hónapját /római számmal/ és napját /arab számmal/ kell feltüntetni. A megjelölés magában foglalja az Önkormányzat megnevezését, az önkormányzati rendelet elnevezését, az önkormányzat rendelet címét. /Hegyesd község Önkormányzati Képviselőtestület./199 /hó..nap/ rendelete /Ör/
- 17 - /2/ Az Önkormányzati rendeletekről a Körjegyzőség köteles nyilvántartást vezetni. 49.. /1/ Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről a Körjegyző gondoskodik. /2/ Az önkormányzati rendelet a helyben szokásos módon kell kihirdetni. A kihirdetés formája - közlemény - amely tartalmazza az önkormányzati rendelet számát, tárgyát, valamint a helyét ahol a rendelet megtekinthető. 50.. /1/ A Körjegyző évenként köteles gondoskodni a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról. Ennek eredményéről előterjesztést készít és azt a Képviselőtestület elé terjeszti. /2/ A hatályos rendeletek jegyzéke az SZMSZ 1. számú függeléke. VI. FEJEZET A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ /Ötv. 19.-21. / 51.. /1/ A képviselőt az Ötv.-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik. /2/ A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen az Ötv. 32. -a szerint esküt tesz /Ötv. 19.. /1/ bek./ /3/ A képviselő főbb jogai: a./ részt vehet a Képviselőtestület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében. b./ kezdeményezheti, hogy a Képviselőtestület vizsgálja felül a Polgármesternek... a Képviselőtestület által átruházott önkormányzati ügyben hozott döntését. /Ötv. 19.. /2/ bek. c./ pont utolsó mondat/. c./ a Képviselőtestület a Körjegyzőségtől igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést. d./ sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyben kezdeményezheti a Körjegyzőség intézkedését. /4/ A képviselő főbb kötelezettségei: a./ köteles tevékenyen részt venni a Képviselőtestület munkájában, b./ olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára, c./ felkérés alapján részvétel a Testületi ülések előkészítésében, valamint különböző vizsgálatokban,
- 18 - d./ a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti /és magán/ titok megőrzése. Titoktartási kötelezettsége a megbízásának lejárta után is fennáll. e./ kapcsolattartás a választópolgárokkal, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel, f./ a személyes érintettség bejelentése. 52.. /1/ A Képviselőtestület indokolt esetben meghatározott feladatok ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. /2/ Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a Képviselőtestület által történő elfogadásáig tart. /3/ Ideiglenes Bizottságot különösen a következő feladatok megoldására célszerű létrehozni: a./ egy-egy önkormányzati döntés /rendelet, határozat/ tervezetének előkészítésére, illetve a döntés végrehajtásának ellenőrzésére, b./ a Képviselőtestület ülése elé kerülő olyan jelentős napirendnek az előkészítésére, amelyek külön vizsgálatot, koordinációt és széleskörű tájékozódást igényelnek /ilyenek lehetnek: a beruházások, a felújítások, környezetvédelmi programok stb./. c./ társulások megállapodásainak az előkészítésére, d./ titkos szavazás lebonyolítására. /4/ Képviselőtestület 3 fős Ügyrendi Bizottságot hoz létre, tagok névsorát a 5. számú, feladatát pedig az 6. számú függelék tartalmazza.
- 19 - VIII. FEJEZET A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER, A KÖRJEGYZŐ /Ötv. 30-38. / A polgármester 53.. /1/ A polgármester a megbízatását társadalmi megbízatásba látja el. /2/ A polgármester tagja a Képviselőtestületnek, a Képviselőtestület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. A polgármester a megválasztását követően esküt tesz a Képviselőtestület előtt. /Ötv.32../ /3/ A polgármester tekintetében a Képviselőtestület gyakorolja a munkáltatói jogokat, illetményét a jogszabály keretei között állapítja meg. A polgármester az államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős. 54.. /1/ A polgármester feladatai a Képviselőtestület működésével kapcsolatban: a./ segíti a települési képviselők munkáját, b./ összehívja és vezető a Testület üléseit, c./ képviseli az Önkormányzatot d./ szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat, e./ biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást, a közakarat érvényesülését, f./ gondoskodik a Testület működésének nyilvánosságáról, helyi fórumok szervezéséről, támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, kapcsolatot tart a helyi pártok és társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések vezetőivel, g./ a polgármester az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait, hatásköreit a Körjegyzőség közreműködésével látja el, /Ötv. 35.. /1/ bek./
- 20-55.. /1/ A Körjegyzőséggel, mint a Képviselőtestület hivatalával összefüggő polgármesteri jogosítványok: a./ a Képviselőtestület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja a Hivatalt, b./ a Körjegyzőség javaslatainak figyelembevételével meghatározza a Hivatal feladatait az Önkormányzat munkájának szervezésében, a döntése előkészítésében és végrehajtásában, c./ dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja, d./ a Körjegyző javaslatára előterjesztés nyújt be a Képviselőtestületnek a Hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározásához, e./ a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, f./ gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az Alpolgármester, a Körjegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében, /Ötv. 35.. /2/ bek./ g./ Polgármesterre átruházott hatásköröket a 2. számú melléklet tartalmazza. 56.. /1/ A Polgármester foglalkoztatási viszonyával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket az Ötv., valamint Polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi törvény határozza meg. /2/ Polgármester ügyfélfogadási rendje: Páros héten pénteken: 9-11 óráig Páratlan héten pénteken: 15-17 óráig. Helye: Polgármester Irodája Hegyesd. Az alpolgármester 57.. /1/ A Képviselőtestület - a saját tagjai közül a Polgármester javaslatára, titkos szavazással a Képviselőtestület megbízatásának időtartamára - a Polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére alpolgármester választ. /Ötv. 34../ /2/ Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait. /3/ Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatát. /4/ Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok.
- 21-58.. Az alpolgármester feladatai - jellegüket, tartalmukat tekintve - előkészítő, összehangoló jellegüek. Az alpolgármester részt vesz: a./ a Képviselőtestület ülésére kerülő előterjesztések kidolgozásában, b./ a gazdasági, társadalmi és közszolgáltatást végző szervezetekkel, továbbá a lakossággal való kapcsolattartásban, c./ a képviselők munkájának segítésében, d./ a kinevezési és a testület hatáskörébe tartozó választási ügyek előkészítésében. 59.. /1/ A polgármester az alpolgármesternek átadott feladatokat írásban köteles rögzíteni. /2/ A polgármestert közvetlenül megillető jogosítványokat /pl. testületi ülés összehivása/ az alpolgármester csak a polgármester tartós akadályoztatása esetén helyettesítési jogkörében gyakorolhatja. /3/ Az alpolgármester nem lehet önkormányzati hatáskörök címzettje, ilyen hatásköröket reá sem a Képviselőtestület, sem pedig a polgármester át nem ruházhat. Körjegyző 60.. A Körjegyzőség alakításáról az érdekelt települések Képviselőtestületei állapodnak meg. A Körjegyzőt a Képviselőtestületek együttes ülése nevezi ki. A Körjegyző kinevezéséhez a Körjegyzőséghez tartozó Képviselőtestületek mindegyikének minősített többséggel hozott egybehangzó döntése szükséges. A Körjegyzőség munkájával kapcsolatos kérdésekben szükség szerint a Képviselőtestületek együttes ülésen határoznak. /Ötv. 40.. /1/ bek./ 61.. /1/ A Képviselőtestület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására, a Testületek működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályokban előirt államigazgatási feladatok ellátására Hegyesd község Képviselőtestületével közösen egységes Hivatalt hoz létre. A Hivatal elnevezése: Körjegyzőség Monostorapáti. A Körjegyzőség székhelye: Monostorapáti község. /2/ A Körjegyzőség hivatali létszámát, belső szervezeti felépítését, működésének részletes szabályait, valamint részletes feladat- és hatásköreit a Körjegyzőséget alapító együttmüködési megállapodás rögzíti. A megállapodás az SZMSZ 2. függeléke. /3/ A megállapodás tartalmazza: a./ a Körjegyzőség elnevezését, címét, jogállását, b./ a Körjegyzőség létszámát, c./ a belső szervezeti felépítését d./ alapvető feladatait, ezen belül: - az önkormányzatok Képviselőtestületeinek működésével kapcsolatos feladatokat, - a jogszabályokban rögzített államigazgatási feladatokat, - a Körjegyzőség dolgozóinak munkarendjét és az ügyfélfogadás rendjét. - a Körjegyzőnek a hivatal vezetésével kapcsolatos feladatait, - a Körjegyzőség fenntartásával kapcsolatos terhek megosztását.
- 22-62.. /1/ A Körjegyző vagy megbízottja Hegyesd községben minden héten péntek 9-11 óráig tart ügyfélfogadást. /2/ A Körjegyző vagy megbízottja köteles mindegyik Képviselőtestület ülésén részt venni és ott a szükséges tájékoztatást megadni. /3/ A Körjegyző évente beszámol minden Képviselőtestületnek a Körjegyzőség munkájáról. 63.. A Körjegyzőségnél a Körjegyző a polgármesterek egyetértésével nevezi ki, menti fel és jutalmazza a Hivatal dolgozóit és gyakorolja a munkáltatói jogokat. 64.. A Körjegyzőség ügyrendjének tervezetét - az érintett polgármesterek véleményének kikérésével - a Körjegyző készíti el és terjeszti jóváhagyásra a Képviselőtestületek együttes ülése elé. 65../1/ A Körjegyzőséget létrehozó Képviselőtestületek együttes ülése dönt: a./ a Körjegyző kinevezéséről, közszolgálati jogviszonyának megszüntetéséről, és fegyelmi büntetésének kiszabásáról, b./ a Körjegyzőség ügyrendjének jóváhagyásáról, módosításáról, c./ a Körjegyzőség működéséről szóló beszámoló elfogadásáról, d./ a Körjegyzőség költségvetéséről és zárszámadásáról. /2/ Az együttes ülésre vonatkozó szabályokat Monostorapáti, Hegyesd Települési Önkormányzatok együttes önkormányzati rendeletben állapítják meg. 66.. A Körjegyzővel kapcsolatos "egyéb" munkáltatói jogokat a Települési Önkormányzatok megállapodása alapján a székhely község polgármestere gyakorolja. 67.. A Körjegyzőség működésének ellenőrzése, a feladatok egyeztetése céljából az érdekelt községek polgármesterei, a Körjegyző részvételével rendszeresen tartanak megbeszéléseket. A megbeszélésen megállapított feladatokat emlékeztetőben rögzítik. 68.. /1/ A Körjegyző feladat- és hatáskörében: a./ ellátja a megállapodás szerint érintett Képviselőtestületek, és képviselők működésével kapcsolatos igazgatási teendőket, /2/ b./ előkészíti a polgármesterek hatáskörébe utalt államigazgatási döntéseket, gondoskodik azok végrehajtásáról, c./ ellátja a jogszabályokban előirt államigazgatási feladatokat és hatósági hatásköröket, d./ köteles a Körjegyzőséghez tartozó települések Képviselőtestületi ülésein - személyen vagy megbízott utján - részt venni és ott a szükséges felvilágosításokat megadni.
- 23 - IX. FEJEZET A TÁRSULÁSOK /Ötv. 41-44./ A Képviselőtestület társulásokra és együttműködésre vonatkozó általános szabályai 69.. /1/ Az Önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A Képviselőtestület más települések Képviselőtestületeivel, gazdasági, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel alakit társulásokat. /2/ A Képviselőtestület társulási megállapodások megkötése során az Ötv. 41. -44.. és az Önkormányzatok társulásairól szóló 1997. évi CXXXIV. törvény rendelkezéseiben foglaltak szerint jár el. /3/ A Települési Önkormányzat részt vesz a Balatonfelvidéki Térségfejlesztési Társulásban, mint alapító tag. /4/ Hegyesd Önkormányzat Monostorapáti község önkormányzatával társulási megállapodás formájában gondoskodik, az óvoda, iskola közös fenntartásáról. Monostorapáti Általános Iskola igazgatója felett az egyéb munkáltatói jogot Hegyesd Polgármestere gyakorolja. 70.. /1/ A képviselőtestület a rendelkezésre álló /szellemi és anyagi/ eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny együttműködéseit is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a önkormányzati feladatok /közügyek/ megoldására irányulnak. /2/ A lakossági önszerveződő szervezetekkel való együttműködés célja és rendeltetése: a./ tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése, b./ a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek véleményeztetése, c./ a lakosság közügyek intézésébe való bevonása, a jogi felvilágosító munkával kapcsolatos tapasztalatok, módszerek közök konzultációkon történő megvitatása. 71.. /1/ A Képviselőtestület feladatai ellátása érdekében megállapodásos kapcsolatok létesítésére, együttműködésre törekszik. Együttműködési megállapodás megkötésére kizárólag a Képviselőtestület jogosult. A megállapodást a polgármester, körjegyző írja alá. /Megállapodást 3, 4 függelék tartalmazza/ /2/ A Képviselőtestület az /1/ bekezdésben meghatározott kapcsolat hatékonysága érdekében a Kereskedelmi és Iparkamara, az Agrárkamara és a Kézműves Kamara képviselőinek tanácskozási jogot biztosit ülésein a tárgykörükbe tartozó előterjesztések megvitatásánál.