Összesített Tanterv a 8 osztályos gimnáziumi részhez Fizikából FIZIKA TANTERV 7-8 évfolyam Készítette: Bülgözdi László és Juhász Róbert
Az alapfokú fizikaoktatás célja Keltse fel a tanulók érdeklődését a természeti, ezen belül a fizikai jelenségek iránt. Készítse elő és alapozza meg a többi természettudomány tanítását is. Vezesse be a tanulókat az anyagok tulajdonságainak, a természeti környezet változásainak, kölcsönhatásainak, ezek törvényszerűségeinek ismeretkörébe. A mechanikai, hőtani, elektromosságtani és fénytani ismeretekkel alapozza meg korszerű fizikai szemléletmódjukat, segítse hozzá őket a technikai eszközök gazdaságos és biztonságos működtetésének megértéséhez. Tanítsa meg a tanulókat arra, hogy tapasztalataikat és következtetéseiket rögzíteni tudják szóban, rajzban vagy írásban. Ismertesse meg őket az SI és SI-n belüli mértékegységek szabatos használatával. Életkoruknak megfelelő munkaformák alkalmazásával tegye képessé őket a csoportmunkában való tevékenykedésre, önálló ismeretszerzésre, különféle taneszközök kezelésére, kísérleti eszközök balesetmentes használatára. Fejlessze megfigyelő-, emlékező-, képzelő- és gondolkodási képességeiket. Nevelje őket problémalátó és problémamegoldó emberekké. Alapozza meg környezetbarát szemléletüket, járuljon hozzá környezettudatos magatartásuk kialakulásához. A művelődési anyag feldolgozása során alakítsa ki a meggyőződésből fakadó tudatos és aktív környezetvédelem iránti igényt. Fejlesztési követelmények Ismeretszerzési, feldolgozási- és alkalmazási- képességek A tanuló legyen képes a fizikai jelenségek, folyamatok megadott szempontok szerinti tudatos megfigyelésére, igyekezzen a jelenségek megértésére. Legyen képes a lényeges és lényegtelen tényezők elkülönítésére. Tudja a kísérletek, mérések eredményeit különböző formákban (táblázatban, grafikonon, sematikus rajzon) irányítással rögzíteni. Tudja kész grafikonok, táblázatok, sematikus rajzok adatait leolvasni, értelmezni, ezekből tudjon egyszerű következtetéseket levonni. A tanuló tudja érthetően elmondani, ismereteinek mennyisége és mélysége szerint magyarázni a tananyagban szereplő fizikai jelenségeket, törvényeket, valamint az ezekhez kapcsolódó gyakorlati alkalmazásokat. Tudjon egyszerű kísérleteket, méréseket végrehajtani. Legyen tapasztalata a kísérleti eszközök, anyagok balesetmentes használatában. Szerezzen jártasságot a tananyagban szereplő SI és a gyakorlatban használt SI-n kívüli mértékegységek használatában, a mindennapi életben is használt mértékegységek átváltásában. Legyen képes megadott szempontok szerint használni különböző szakkönyveket, lexikonokat, képlet- és táblázatgyűjteményeket és multimédiás oktatási anyagokat. Tudja, hogy a számítógépes világhálón a fizika tanulását, a fizikusok munkáját segítő adatok, információk is megtalálhatók. Értse a szellemi fejlettségnek megfelelő szintű ismeretterjesztő könyvek, cikkek, televízió- és rádióműsorok információit. Értékelje a természet szépségeit, tudja, hogy a természetet, környezetünket védeni kell. Ismerje a tananyag természet- és környezetvédelmi vonatkozásait, törekedjék ezeknek alkalmazására. Tájékozottság az anyagról, tájékozódás térben és időben Ismerje fel a természetes és mesterséges környezetünkben előforduló anyagok tanult tulajdonságait. Legyen jártas az anyagoknak tanult tulajdonságaik alapján való csoportosításában. Tudja, hogy a természeti folyamatok térben és időben zajlanak le, a fizika vizsgálódási területe a nem látható mikrovilág pillanatszerűen lezajló folyamatait éppúgy magában foglalja, mint a csillagrendszerek évmilliók alatt bekövetkező változásait. Legyen gyakorlata a mindennapi életben előforduló távolságok és időtartamok becslésében, tudja ezeket összehasonlítani. Legyen áttekintése a természetben található méretek nagyságrendjéről. Tájékozottság a természettudományos megismerésről, a természettudományok fejlődéséről Tudatosuljon a diákokban, hogy a természet megismerése hosszú folyamat. A tanult fizikai ismeretekhez kapcsolódva tudja, hogy mely történelmi korban történtek és kiknek a nevéhez köthetők a legfontosabb felfedezések. Ismerje a kiemelkedő magyar fizikusok, mérnökök, természettudósok munkásságát. Értse, hogy a fizika és a többi természettudomány között szoros kapcsolat van, kutatóik különböző szempontból és eltérő módszerekkel, de ugyanazt az anyagi valóságot vizsgálják.
Feltételek Szükséges feltételek: egyetemet végzett fizika szakos tanár; nyomtatott taneszközök: a kerettantervhez készült tankönyvek: Bonifertné Halász Kövesdi Molnárné Sós: Fizika 7. osztályosoknak. Mozaik Kiadó Fizika 8. osztályosoknak. Mozaik Kiadó tanulókísérleti eszközök: mechanikai-, hőtani-, elektromosságtani- és optikai tanuló-kísérleti egységcsomag; tanári demonstrációs eszközök: a taneszköz jegyzékben szereplő eszközök, különös fontossággal: hőforrás (gázégő vagy borszeszégő) négyütemű motor keresztmetszeti modellje optikai pad tartozékokkal elektrovaria tartozékokkal hálózati tápegység szétszedhető iskolai transzformátor karosmérleg, mérőtömegekkel rugós erőmérő demonstrációs hőmérő egyenáramú- és váltóáramú demonstrációs mérőműszer mágnesrúd-készlet Ajánlott segédanyagok: nyomtatott taneszköz: a tankönyvhöz készült munkafüzetek, feladatlapok, tudásszintmérő feladatlapok; feladatgyűjtemények: Bonifertné Miskolcziné Molnárné: Fizikai feladatok gyűjteménye 12-16 éveseknek. Mozaik Kiadó 2000. Bonifertné Miskolcziné Molnárné: Hogyan oldjunk meg fizikai feladatokat? Mozaik Kiadó 2000. Bonifertné Halász Kövesdi Miskolcziné Molnárné: Fizikai kísérletek és feladatok. Mozaik Kiadó 2000. nevelői segédletek: módszertani kiadványok, szakkönyvek, lexikonok, folyóiratok (pl. A fizika tanítása); nyomtatott grafikai taneszközök: fali táblázatok a fizikai mennyiségek jeléről, mértékegységeiről, a különböző anyagállandókról; vizuális és audiovizuális információhordozók és eszközök: diaképek, fóliák, írásvetítő, diavetítő, TV, videomagnó, számítógép, CD-k, vetítővászon, modellek. Előzmények: Matematika, környezetismeret, természetismeret, technika majd később a biológia, kémia tantárgy keretében megszerzett ismeretek, jártasságok és készségek.
7. OSZTÁLY 2 óra/hét I. Az anyag néhány tulajdonsága 5 óra II. Testek mozgása 7 óra III. Dinamika alapjai 12 óra IV. Energia, munka 11 óra V. A nyomás 9 óra VI. Hőtan 14 óra Gyakorlás, ellenőrzés, hiánypótlás 9 óra Összefoglalás, rendszerezés 5 óra Tartalék 2 óra Összesen 74 óra Ajánlás: I. Az anyag és néhány tulajdonsága Ebben a fejezetben minden ismeretszerzési folyamat három kiemelkedően fontos célt szolgál: A kölcsönhatás fogalmának és jellemzőinek beépítését a gyerekek gondolkodásába. Annak tudatosítását, hogy az anyagnak két fajtája van (mező, korpuszkula). Annak felismerését, hogy a testek és folyamatok tulajdonságai jellemezhetőek mennyiségekkel is. Cél: Néhány egyszerű változási folyamat megfigyelése, vizsgálata. Felismertetni és tudatosítani, hogy változás csak a környezet hatására kölcsönhatás közben jöhet létre. Az eddig jártasság szinten végzett méréseket (hosszúság, hőmérséklet, idő) készség szintre emelni. Tudatosítani, hogy az anyagnak két fajtája van, a részecskeszerkezet és a mező. Az 5. tanévinél megalapozottabb, szemléletes képet kialakítani a részecskeszerkezetű anyagokról különféle halmazállapotában. Modellek használata a megismerésben. Megmutatni a mérés jelentőségét és a tulajdonságok jellemzését mennyiségekkel. Követelmény: A tanulók: ismerjék fel a változásokat, a kölcsönhatásokat és a kölcsönható partnereket néhány egyszerű esetben; tudják, hogy mi a jellemző a termikus-, a mechanikai-, a mágneses-, az elektromos-, a gravitációs kölcsönhatásokra; legyenek tisztában azzal, hogy változás csak környezet hatására, kölcsönhatás közben jöhet létre; tudják, hogy az anyagnak két fajtája van: a részecskeszerkezet és a mező; értsék meg, hogy a testeknek, anyagoknak van közös tulajdonságuk (pl. kiterjedés, hőmérséklet), amelyekben különbözhetnek egymástól. Az ilyen tulajdonságokat mennyiségekkel is lehet jellemezni; tudják a részecskemodell alapján a különböző halmazállapotokat jellemezni; legyenek képesek irányítással egyszerű megfigyeléseket, kísérleteket, méréseket elvégezni, következtetéseket levonni, azokat megfogalmazni és feljegyzéseket végezni; készség szinten tudjanak hosszúságot, hőmérsékletet és időt mérni. Tartalom: Az anyag és a test fogalma. Az anyag belső szerkezete. A testek néhány mérhető tulajdonsága és jellemző mennyiségeik. A testek állapotváltozásai. A környezet védelme. A mechanikai-, termikus-, mágneses-, elektromos- és gravitációs kölcsönhatások.
Cél: II. A testek mozgása Tudatosítani, bővíteni, egzaktabbá tenni a transzlációs mozgás köznapi ismereteit, és kialakítani a sebesség mennyiségi fogalmát. Megmutatni a kapcsolatot és a különbséget a jelenség és annak mennyiségi jellemzése között. Erősíteni a grafikonok elemzését és alkalmazását. Megalapozni és alkalmazni a viszonylagos fogalmát, és ezzel is fejleszteni az ítéletalkotás képességét, a döntés tudatosságát, a gondolkodás tervezését. Bemutatni és kísérletekkel vizsgálni a haladó mozgásokat. Fejleszteni a kapcsolatok felismerését (pl. s és t között), a következtetések önállóságát, az absztrakciós képességet. Felhívni a figyelmet megállapításaink érvényességi határaira (pl. szabadesés). Követelmény: A tanulók: ismerjék fel a változásokat, a kölcsönhatásokat és a kölcsönható partnereket néhány egyszerű esetben; értsék és tudják alkalmazni a hely és a mozgások vizsgálatánál a viszonylagos fogalmát; kísérletre és megfigyelésre alapozva jellemezzék az egyenletes és a változó haladó mozgást kvalitatív módon; ismerjék és tudják alkalmazni az egyenletes mozgás sebességének, valamint az átlagsebességnek a meghatározási módját mind algebrai, mind grafikus úton; legyenek képesek felismeréseikről, méréseikről, tudásukról szóban és írásban, valamint grafikonok, táblázatok készítésével beszámolni; tudjanak különbséget tenni a vizsgált jelenség szempontjából meghatározó, illetve elhanyagolható hatások között (pl. a szabadesésnél), értsék az elhanyagolt hatások és megállapítások érvényességi határai között lévő kapcsolatokat; tudjanak megoldani egyszerűbb feladatokat a sebességgel kapcsolatban. Tartalom: A mozgás viszonylagossága. Pálya, út, elmozdulás. Egyenes vonalú egyenletes mozgás kísérleti vizsgálata. A sebesség fogalma. A sebesség, az út és az idő kiszámítása. Az egyenletes mozgás grafikonjai. Az egyenletesen változó mozgás kísérleti vizsgálata. Az átlag- és pillanatnyi sebesség fogalma. A gyorsulás. A szabadon eső test mozgásának kísérleti vizsgálata és jellemzése. A nehézségi gyorsulás fogalma. Cél: III. A dinamika alapjai A mozgásállapot-változással járó kölcsönhatások ismeretének kísérleti vizsgálata. Mechanikai kölcsönhatások mélyítése és mennyiségi jellemzése; az ok-okozati kapcsolatok felismertetése és viszonylagosságuk tudatosítása (pl. a hatás-ellenhatás elnevezésnél); az összehasonlító, megkülönböztető, felismerő, lényegkiemelő képessége; az ítéletalkotás erősítése. A mozgás és a mozgásállapot különbözőségének tudatosítása. Lehetőséget biztosítani az egyszerű köznapi jelenségek (pl. gyorsulás, lassulás, súrlódás, közegellenállás, egyensúly stb.) dinamikai értelmezésére. Megmutatni, hogy az egyensúly a mozgásállapot egy kivételes esete, a statika a dinamika speciális része. Fejleszteni a tanulók jártasságát a mérőkísérletek elvégzésében (pl. a sűrűség fogalmának és kiszámításának a tömeg és térfogatmérésre alapozott bevezetése révén); az önállóságot a következtetésekben, valamint az absztrakciós képességet (pl. a rugó által kifejtett erőhatás és az erőhatást jellemző erő értelmezésével). Követelmény: A tanulók: tudjanak különbséget tenni a mozgás és a mozgásállapot között; egyszerű esetekben ismerjék fel a mechanikai kölcsönhatásokat és a bennük megnyilvánuló két hatást, valamint azt a két partnert, amely ezeket a hatásokat kifejti; tudják dinamikailag értelmezni a tömeg és az erő fogalmát, valamint bevezetni azok mértékegységeit statikai módon; tudjanak e témakörben egyszerű feladatokat következtetéssel és sűrűségnél képlet alkalmazásával is megoldani; értsék, hogy az erő miért iránymennyiség, és tudják ábrázolni; tudjanak különbséget tenni a gravitációs erő és a súly között;
ismerjék a különféle erőhatásokat, azok legegyszerűbb következményeit, és értsék meg azokban a közös jelleget, hogy mindegyik mozgásállapot-változást hoz létre; ismerjék Galilei, Newton és Eötvös Loránd munkásságát. Tartalom: A tehetetlenség fogalma. A tehetetlenség törvénye és az inerciarendszer. A tömeg fogalma és mérése. A sűrűség fogalma és kiszámítása. Az erőhatás fizikai értelmezése. Az erő fogalma és ábrázolása vektorokkal. Az erő mérése. Rugóerő. Erőfajták: gravitációs erő, a súly, a súrlódás és közegellenállás. Az erő-ellenerő, Newton III. törvénye. Az egy testet érő erőhatások együttes eredménye. Az egyensúly fogalma. A forgatónyomaték kísérleti vizsgálata és kiszámítása. Cél: IV. Energia, munka Alkalmazni képes tudássá formálni az energia és az energiaváltozás fogalmát, illetve szerepét az állapot- és állapotváltozás mennyiségi jellemzésében. A munka, mint energiaváltozás fizikai fogalmának értelmezése, kialakítása és kiszámítása a legegyszerűbb esetben. Egyszerű példákon keresztül megmutatni az energia megmaradását, kiemelni a megmaradó mennyiségek jelentőségét és kapcsolatát a kölcsönhatással (pl. az egyszerű gépeknél); Felhívni a figyelmet az energiatakarékosság környezetvédő szerepére, ezen keresztül kiemelni a környezetvédelem fontosságát és lehetőségeit. Erősíteni a felelősséget a tanulókban önmaguk, embertársaik és a természet iránt. Tudatosítani a teljesítmény és hatásfok alapvető szerepét az energiatakarékosságban. Az erőhatás forgás- és mozgásállapot-változtató képességének felismertetése és mennyiségi jellemzése. Az egyensúly fogalmának bővítése az egyszerű gépeknél. Követelmény: A tanulók: tudják a testek állapotát és állapotváltozását az energiával, ill. energiaváltozással jellemezni; ismerjék az energia, munka, teljesítmény, hatásfok, forgatónyomaték, erőkar fogalmát, jelét, kiszámítási módját; tudják kiszámolni a W = F s, M = F k összefüggés alapján bármelyik két mennyiség ismeretében a harmadikat; szerezzenek jártasságot az emelési munka, a teljesítmény és a hatásfok kiszámításában; tudják megfogalmazni az emelő típusú egyszerű gépek egyensúlyának feltételét, és legyenek képesek egyszerű feladatokban ezt alkalmazni; tudják megfogalmazni, mennyiben könnyíti meg a munkánkat az egyszerű gépek használata; legyenek tisztában az energia-megmaradás törvényének alapvető jelentőségével; ismerjék fel a gyakorlatban használatos egyszerű gépeket; ismerjék Joule és Watt munkásságát. Tartalom: Az energia fogalma. A munka fogalma és kiszámítása. Az emelési munka. A mechanikai energia fajtái. Az energia megmaradásának tudatosítása kvalitatív szintű egyszerű példákon. A teljesítmény fogalma és kiszámítása. Energiatakarékosság és a környezetvédelem. A hatásfok és kiszámolása. Az emelő típusú egyszerű gépek. A lejtő típusú egyszerű gépek. Egyszerű gépek a gyakorlatban.
Cél: V. A nyomás Az eddig megismert erőfogalom bővítése (nyomóerő, felhajtóerő). Az ok és okozati kapcsolatok vizsgálata a nyomás fogalmának kialakításában. A folyadékokkal és a gázokkal kapcsolatos jelenségek vizsgálata és azok magyarázata anyagszerkezeti ismeretekkel. Arkhimédész törvényének kísérletekre történő megalapozása és logikai úton történő magyarázata a felhajtóerő nagyságának különböző módon történő kiszámítására. A rendszerben történő gondolkodás erősítése. A testet érő erőhatásokról tanultak mélyítésével és annak tudatosításával, hogy a test helyzetét a folyadékban a testet érő erőhatások együttesen határozzák meg. Úszás, merülés, lebegés; a folyadék és a test sűrűségviszonyának elemzése. Kapcsolatok a biológiában és a földrajzban tanultakkal, és a környezetvédelemmel. Ismerjék fel a fizikai törvények érvényességi hatását a közlekedőedények és a hajszálcsövek összehasonlítása alapján. Követelmény: A tanulók: ismerjék a nyomás fogalmát, függését a nyomóerőtől és a nyomott felülettől, kiszámítási módját, mértékegységét és gyakorlati alkalmazásait; tudják Pascal törvényét, és értsék ennek gyakorlati vonatkozásait; tudják a felhajtóerő létrejöttének okait és a nagyságát befolyásoló tényezőket; kísérletek alapján ismerjék fel és fogalmazzák meg Arkhimédész törvényét; az úszás, lebegés, merülés feltételeit, és legyenek képesek mindezeket egyszerű feladatok megoldásánál alkalmazni; tudják, hogy a levegőnek is van súlya, és ebből származik a légnyomás; ismerjék a légnyomás értékeit és hogy mitől függ a légnyomás nagysága, illetve milyen eszközzel mérjük; tudják értelmezni a gázok nyomását zárt térben a gázok részecskeszerkezete alapján; ismerjék a legfontosabb nyomáskülönbségeken alapuló eszköz működési elvét és gyakorlati alkalmazását; ismerjék fel a közlekedőedényeket és a hajszálcsöveket, illetve tudják az eszközökre vonatkozó törvényszerűségeket és ezek környezetvédelmi vonatkozásait. Tartalom: A nyomás fogalma és kiszámítása. A hidrosztatikai nyomás kísérleti vizsgálata, a hidrosztatikai nyomást meghatározó paraméterek. Pascal törvénye és gyakorlati vonatkozásai. A gázok nyomása. A légnyomás. A gázok nyomása zárt térben. A nyomáskülönbségeken alapuló eszközök. A közlekedőedények. Hajszálcsövek. Környezetvédelem. A felhajtóerő kísérleti vizsgálata. Arkhimédész törvénye. Az úszás, lebegés, elmerülés feltételei. Cél: VI. Hőtan A hőjelenségek kísérleti vizsgálata, értelmezése. Az energia és energiaváltozás fogalmának kiterjesztése a hőjelenségekre, alkalmazása az állapot és az állapotváltozás mennyiségi jellemzésében. A belső energia fogalmának bevezetése. A kísérletező, mérő, megfigyelő, összehasonlító képesség erősítése. Kiemelni a megmaradó mennyiségek fontosságát a kölcsönhatások során. Felhívni a figyelmet arra, hogy egy test állapota egyszerre több szempontból is megváltozhat, ill. többfajta kölcsönhatásban vehet részt egyszerre a test. A rendszerszemlélet erősítése. Felhívni a figyelmet néhány hőtani folyamat környezetkárosító hatására (égés, savas eső). A tudatos és aktív környezetvédelem iránti igény erősítése. Felhívni a figyelmet a környezetvédelmi lehetőségekre, pl. az energiatakarékosság kapcsán. Az egyes természeti jelenségeknél lejátszódó hőtani folyamatok elemzése (szél keletkezése, halmazállapotváltozások). Kapcsolat a földrajzban, biológiában, kémiában tanultakkal.
Követelmény: A tanulók: tudják értelmezni és használni a belsőenergia fogalmát; tudják, hogy az energiaváltozásnak két alapvető módja van, a termikus kölcsönhatás és a munkavégzés; a munka és a hő kiszámításában legyenek jártasak, ismerjék az ehhez szükséges fizikai mennyiségeket (pl. olvadáspont, fagyáspont, forráspont, olvadáshő, forráshő, égéshő, fajhő); tudják alkalmazni az energia-megmaradás törvényét a hőtani feladatoknál; ismerjék a természetben lejátszódó fontosabb hőtani folyamatokat. Ismerjék és tudatosan alkalmazzák az általuk is megvalósítható környezetvédelmi lehetőségeket; ismerjék a hőerőgépek működésének alapelvét. Tartalom: A hőtágulás jelensége szilárd, cseppfolyós és légnemű halmazállapotú testeknél. A hőtágulás gyakorlati jelentősége. A hőterjedés fajtái (hővezetés, hősugárzás, hőterjedés). A belső energia fogalma és növelése súrlódási munkával és termikus kölcsönhatás közben. A fajhő, a hőmennyiség és az égéshő fogalma és meghatározása. Halmazállapot-változások: olvadás, fagyás, párolgás, lecsapódás. Olvadáspont, fagyáspont, forráspont, olvadáshő, párolgáshő, forráshő. A halmazállapot-változás közben bekövetkező energiaváltozások kiszámítása. Az energia-megmaradás. Hőerőgépek.
8. OSZTÁLY A változat (1,5 óra/hét) A változat I. Elektromos alapjelenségek. 10 Áramerősség. Feszültség. II. Elektromos ellenállás. 12 Ohm törvénye. Az elektromos áram hatásai. III. Elektromágneses indukció. 8 Váltakozó áram. IV. Fénytan 8 Gyakorlás, ellenőrzés, hiánypótlás 12 Összefoglalás, rendszerezés 3 Tartalék 2 Összesen 55 Cél: I. Elektromos alapjelenségek. Áramerősség, feszültség Szemléletes kép kialakítása a tanulókban az atomok szerkezetéről, az elektromos tulajdonságú részecskék létezéséről, kapcsolatteremtés a kémiában tanultakkal. Annak tudatosítása, hogy az elektromos mező anyag és ezért kölcsönhatásra képes; az elektromos vonzás és taszítás értelmezése. Az absztrakciós képesség fejlesztése azzal, hogy megmutatjuk, hogyan lehet érzékszerveinkkel közvetlenül nem érzékelhető jelenségekre a látható körülmények alapján magyarázatot adni és szabályszerűséget megállapítani. A szükséges és elégséges feltételek tudatosításai; pl. tartós elektromos áram létesítésénél. Bővíteni a kölcsönhatás fogalmát annak felismertetésével, hogy az elektromos tulajdonságú részecskék rendezett mozgását az elektromos mező hozza létre. A logikus gondolkodás, az összehasonlítás és az ítéletalkotó képesség fejlesztése; pl. a részecskék rendezett és rendezetlen mozgásának értelmezésével, vagy az elektromos mező munkájának összehasonlítása különböző körülmények között. Az anyagok tulajdonságainak és a folyamatok jellemzőinek mennyiségi meghatározása; pl. az elektromos állapot elektromos töltés, az elektromos áram áramerősség, az elektromos mező munkája a feszültség. Jártasság kialakítása elektromos kísérletek elvégzésében, mérésekben, fizikai témájú grafikonok elemzésében; függő és független változók, ok és okozati összefüggések pl. Q, I között. A történeti vonatkozások megismerésével a kísérletezés, a kutatás fontosságának hangsúlyozása (Galvani, Volta, Ampére munkássága). Követelmény: A tanulók: ismerjék az atom szerkezetét, teremtsenek kapcsolatot a kémiában tanultakkal, tudják értelmezni a testek elektromos állapotát: elektrontöbblet, elektronhiány; tudják, hogy az elektromos állapotú testek körül hatásai alapján felismerhető elektromos mező van; legyenek képesek elvégezni és megmagyarázni egyszerű elektrosztatikai kísérleteket; értsék, hogy az elektromos töltés az elektromos állapot mennyiségi jellemzője; ismerjék az elektromos töltés alapján az áramerősség fogalmát, kiszámítási módját és mértékegységét; tudjanak különbséget tenni az elektromos vezető és szigetelő anyagok között; tudjanak kapcsolási rajzzal megadni és összeállítani egyszerű áramköröket és áramerősséget mérni; kísérletek alapján ismerjék fel, hogy az elektromos mező munkavégzésre képes; tudják értelmezni a feszültséget, mint az elektromos mező két pontja közötti munkavégzés szempontjából jellemző mennyiséget; rendelkezzenek megfelelő jártassággal a feszültségmérésben;
tudjanak egyszerű feladatokat megoldani az áramerősség és a feszültség témakörében; ismerjék az elektromossággal kapcsolatos baleset-megelőzési szabályokat és azokat tudatosan alkalmazzák; ismerjék a villám keletkezésének okait, veszélyes voltát, a villámhárító lényegét és a balesetvédelmi szabályokat. Tartalom: A testek részecskéinek szerkezete: elektron, proton, neutron, ion. Elektrosztatikai alapjelenségek. A testek elektromos állapota: vonzás, taszítás, elektrontöbblet, elektronhiány. Elektromos töltés. Vezetők, szigetelők. Az elektromos áram. Az áramerősség. Az elektromos áramkör és részei. Egyszerű áramkörök összeállítása. Az áramerősség mérése. Az elektromos mező munkája. A feszültség és mérése. Cél: II. Elektromos ellenállás. Ohm törvénye. Az elektromos áram hatásai Megértetni a tanulókkal, hogy a fémes vezető helyhez kötött részecskéi akadályozzák a szabad elektronokat egyirányú mozgásukban. Felismertetni, hogy egy szóval vagy kifejezéssel (elektromos ellenállás) több fogalmat is megnevezhetünk. Erősíteni a logikus gondolkodást, a jártasságot a kapcsolatok felismerésében, a kísérletezésben, a mérésekben, Ohm törvényének (I~U) kísérleteken alapuló vizsgálata által. Az elmélet és gyakorlat kapcsolatának tudatosítása Ohm munkásságának bemutatásával. A kombinatív képesség fejlesztése a fogyasztók kapcsolásának megvalósítása és elemzése által. Az önálló gondolkodás erősítése. Tudatosítani az ok-okozati kapcsolatok láncolatát és ezek érvényesülését az észlelt jelenségekben. A kísérletező, megfigyelő, kapcsolatokat felismerő, rendszerben gondolkozó képesség fejlesztése az elektromos áram hatásainak felismerése, kísérleti vizsgálata és elemzése által. Az elektromos áram hatásain alapuló közismert gyakorlati alkalmazások fizikai értelmezése. A balesetvédelmi és megelőzési szabályok értelmi alapon történő elfogadtatása. A környezetvédelem és az energiatakarékosság jelentőségének megértetése. Követelmény: A tanulók: a részecskeszerkezet alapján tudják értelmezni a fogyasztók elektromos ellenállását; értsék és jól alkalmazzák az elektromos ellenállás kifejezést mindhárom változatban; tudjanak különbséget tenni a jelenségek és azok matematikai leírása között; ismerjék az elektromos ellenállás fogalmát, mennyiségi jellemzőjét, annak jelét, kiszámítási módját és mértékegységét; legyenek jártasak az Ohm törvény alkalmazásában és a vele kapcsolatos egyszerű feladatok megoldásában, tudják értelmezni, hogy a fogyasztó milyen adataitól függ elektromos ellenállása; tudjanak ábrázolni kapcsolási jelek alkalmazásával, létrehozni különféle áramköröket, sorosan és párhuzamosan kapcsolt fogyasztók esetében nevezzék meg a feszültségek, áramerősségek és ellenállások kapcsolatait, ismerjék a helyettesítő ellenállás fogalmát; legyenek jártasak az áramerősség és feszültség mérésében különféle egyszerű áramkörök esetén; ismerjék fel és nevezzék meg az iskolai eszközöknél és közvetlen környezetükben az elektromos áram hatásait, azok következményét, hasznát és esetleges veszélyét; ismerjék és tudják alkalmazni a baleset-megelőzési szabályokat; tudjanak elektromos munkát és teljesítményt számolni, értsék, mit mutat a villanyóra, milyen mennyiség mértékegysége a kwh, tudjanak egyszerű feladatokat megoldani az elektromos teljesítmény témakörében; tudják, hogyan lehet takarékoskodni az elektromos árammal. Tartalom: Az elektromos fogyasztók ellenállása. Ohm törvénye. Fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása. Elektromos vezetők ellenállását meghatározó tényezők. Ohm törvényével kapcsolatos egyszerű feladatok.
Az elektromos áram hőhatása és a hőhatásokon alapuló elektromos eszközök. Az elektromos áram kémiai és élettani hatása. Baleset-megelőzés. Az elektromos áram mágneses hatása. A mágneses hatáson alapuló eszközök. Az elektromos folyamatok teljesítménye. Az elektromos berendezések fogyasztása. Cél: III. Elektromágneses indukció. Váltakozó áram Az anyag fogalmának bővítése a mágneses és az elektromos mező kölcsönhatásának vizsgálatával. Az energiamegmaradás értelmezésének bővítése az elektromágneses indukció kapcsán. Annak szemléltetése, hogy a megismerés egy folyamat, ami közelítés a valóság felé. Az elmélet és a gyakorlat kapcsolatának bemutatása Faraday, valamint Bláthy, Déri, Zipernovszky munkássága alapján. A magyar fizikusok és mérnökök munkásságának ismertetése. A fizikai felfedezések hatásának bemutatása az egyénre és a társadalomra. Az elektromos áramforrások összehasonlítása környezetvédelmi és gazdaságossági szempontból. Követelmény: A tanulók: ismerjék fel a különféle módon megvalósuló elektromágneses indukciót, és nevezzék meg a folyamat résztvevőit; tudják, hogy az indukált elektromos mező elektromos áramot hozhat létre, ha megvannak a szükséges feltételek; sorolják fel az olyan technikai megoldások elvét, amelyekkel váltakozó áramot lehet létrehozni; tudják kvalitatív módon jellemezni az indukált feszültséget és a váltakozó áramot; nevezzék meg a váltakozó áram hatásait, előnyeit, és tudják a különbségeket az egyen- és a váltakozó áram között; sorolják fel az elektromágneses indukció leggyakrabban használt alkalmazásait; ismerjék a transzformátor felépítését, működését és szerepét a távvezeték-rendszerben; tudják a transzformátor menetszámai és a feszültségek közötti kapcsolatot, és tudjanak egyszerű feladatokat megoldani ebből a témakörből; ismerjék az elektromos áram szerepét a környezetvédelemben; ismerjék és tudatosan alkalmazzák a baleset-megelőzési szabályokat; ismerjék a magyar fizikusok és mérnökök (Jedlik, Kandó, Déri, Bláthy, Zipernovszky, Bródy) munkásságát. Tartalom: Az elektromágneses indukció. Az indukált feszültség és áram. A váltakozó áram létrehozása, jellemzői és hatásai. A transzformátor és gyakorlati alkalmazásai. Az elektromos hálózat. Elektromos energiaellátás. Az energiatakarékosság gyakorlati megvalósítása. Környezetvédelem. Cél: IV. Fénytan Annak tudatosítása, hogy a fény anyag, mely kölcsönhatásra képes. Alkalmazni kész tudás biztosítása a fény terjedési törvényeiről, különböző közegekkel való kölcsönhatásairól, terjedési irányának változásairól, optikai eszközök működéséről. A látás fizikájának értelmezése és a testek színeinek magyarázata. Felhívni a figyelmet a szem védelmére. Követelmény: A tanulók: ismerjék a fény anyagi természetét, terjedési tulajdonságait, fényáteresztő és át nem eresztő anyagokkal való kölcsönhatásait, az árnyék keletkezését. Tudjanak magyarázatot adni a Nap- és Holdfogyatkozás jelenségeire;
egyszerű kísérletek alapján tudják értelmezni a fénytörés és fényvisszaverődés jelenségeit, törvényeit és ezek megvalósulását különféle optikai eszközökben; ismerjék a síktükör, a domború és homorú tükör, a gyújtópont, a gyújtótávolság, a valódi és látszólagos kép, a domború és homorú lencse, a prizma fogalmát. Legyenek jártasak a képszerkesztésben, a nevezetes sugármenetek alkalmazásában; ismerjék a legegyszerűbb optikai eszközök működését; tudják, hogy a tárgyakat mikor és miért látjuk, hogyan lehet és kell védeni a szemet, a szemhibák korrekcióját, a dioptria fogalmát; legyenek tájékozottak a fehér fény összetett voltáról, a színek fizikájáról elemi szinten. Tartalom: Fényforrások. A fény és tulajdonságai. A fény egyenes vonalú terjedése, a fény sebessége, árnyék jelenség. A fényvisszaverődés kísérleti vizsgálata, a fényvisszaverődés törvényei. Sík- és gömbtükrök képalkotása, gyakorlati alkalmazásai. A fénytörés kísérleti vizsgálata. Fénytörés törvényei. Fénytörés prizmán. Lencsék képalkotásának kísérleti vizsgálata. A lencsék gyakorlati alkalmazása. Optikai eszközök működése. A látás fizikája. A fehér fény színekre bontása. Testek színe. A fizika ezen tantervébe beágyazzuk a technika tanterv egy részét is, a következők szerint TECHNIKA TANTERV 5-8. évfolyam Célok és feladatok A tantárgy célja olyan rendszerszemléletű gondolkodásmód célzatos és következetes kialakítása, amely fokozatosan feltárja a természetben és élő ember és az általa létrehozott technikai környezet bonyolult összefonódását és kapcsolatrendszerét. A Technika tantárgy olyan ismereteket ad, képességeket, készségeket és beállítódásokat alakít ki, amelyek segítik a modern technika és gazdaság eredményeinek ésszerű felhasználását, ugyanakkor óvnak ennek torzító hatásaitól. A technika értelmezése jelentősen változott a történelem során. Hosszú évezredeken keresztül a gyakorlati tapasztalatokkal felhalmozott ismeretek összességét foglalta magába. A modern technika azonban már korántsem csak kézműves intelligenciát igényel. Korunk egyik legfontosabb kérdése: hogy miképpen tudunk együtt élni azzal a technikai környezettel, amelyet éppen az élet könnyebbé tétele érdekében hoztunk létre. A tantárgy célja az is, hogy bemutassa a környezeti károsodások és azok megelőzésének módjait, a fenntartható fejlődés összefüggéseit és követelményeit, a problémák rendszerét és lényegét átlátó környezetgazdálkodást. Akármilyen komplex természettudományos oktatási rendszert is képzelünk el, az csak tüneti kezelést mutathat be a technika okozta környezeti
károk megszüntetésére. Az okok megelőzésére kell a hangsúlyt helyezni, és erre alkalmas a rendszerszemléletű technikai nevelés. A Technika tantárgy komplexitásában mutatja be a társadalom, az ökoszisztémák és a technikai rendszerek együttlétezését. A Technika és életvitel tantárgy a technika bonyolult kapcsolatrendszerét elméleti, gyakorlati, manuális, tervezési és modellezési feladatokon keresztül mutatja be A TANTÁRGY FELADATAI AZ 5-8. ÉVFOLYAMOKON A technikai rendszer fogalmának megismerése, használata; technikai rendszerek (gépek, géprendszerek, rugalmas gyártórendszerek, hálózatok) és folyamatok (információszerzés és információfeldolgozás, konkrét gyártási technológiák) elemzése. Számítógépes folyamatirányítás ismerete. A technikai fejlesztés folyamatának jellemzése szóban és folyamatábrán. Nagy feltalálók és találmányaik sorsának bemutatása, különös tekintettel a magyarokra. Az energia, a nyersanyag és az információ termelésének ill. előállítási módjainak továbbá felhasználásuk területeinek, folyamatainak, és azok összefüggéseinek ismertetése. Az anyag-, energia- és információáramlás, a társadalom életében, a gazdálkodásban és a természetátalakításban játszott szerepének tanulmányozása. A technika társadalomra és természetre gyakorolt hatásainak vizsgálata. Véleményalkotás a fenntartható fejlődésről. A lehetséges környezetkímélő nyersanyag- és energiaforrások bemutatása, és elemzése a felhasználhatóság szempontjából. A modern építészet anyagainak és szerkezeteinek összevetése a hagyományos és a népi építészet anyagaival és szerkezeteivel. A lakóhely vizsgálata funkció célszerűség, esztétikum és forma összefüggései szerint. Az anyagok kiválasztása az adott funkcióra, tulajdonságaik, szerkezetük alapján. Fejlesztési követelmények Feladatok és tevékenységformák A szükségletek és lehetőségek fölismerése A tervezési és technológiai tevékenységek szükségességének, lehetőségeinek felismerése az otthoni, az iskolai, a közösségi, a szabadidős az üzleti élet, az ipari és mezőgazdasági tevékenységek tanulmányozásával. Tervezés Részletes (gyártás és gyártmány) tervek elkészítése, az ehhez szükséges elméleti alapok átgondolása és ezek alapján reális, megfelelő és megvalósítható terv kidolgozása. A munka megszervezése és kivitelezése Munkavégzés tervek alapján. Környezet-átalakítás, egyszerű tárgyak, szerkezetek berendezések létrehozása, tervszerű előkészítés utáni kivitelezése. A szükséges források, és folyamatok ismerete és gyakorlott használata. Értékelés Saját és mások terveinek, tervezett technológiáinak és technikai rendszereinek megértése, megvitatása, eredményeinek, hatásainak értékelése. A terv és a munkadarab értékelése. Más korokból vagy kultúrákból származó rendszerek működésének összehasonlósága, a közös jellemzők felismerése és esetleges felhasználása a tervezésnél.
Készségek fejlesztése A technika tantárgy tanítása a cél és feladat megfogalmazásával, a tevékenységi és munkafázisok megtervezésével valamint a végrehajtás és az eredmény (munkadarab, működés) együttes értékelésével nagymértékben javítja a tanulók beszéd- és kifejezőkészségét. A rendszerszemléletű gondolkodás kialakításával a logikai készség gyarapszik. A műszaki ábrázolás és kommunikáció a tanulók képolvasási, logikai és rajzolási készségét, a tervezés a számolási készséget, a tervek megvalósítása, a munkadarab vagy rendszer elkészítése a manuális készséget fejleszti. Képességek fejlesztése A szükségletek és lehetőségek fölismerése, a tervezés folyamata, a részletes tervek elkészítése és a munka elvégzése a tanuló koncentráló, problémamegoldó, alkotó, becslési, döntési, elemző, szintetizáló, rendszerező és összpontosító képességének fejlesztése mellett növeli a kreativitást, a kézügyességet és a pontosságra való igényt, továbbá elősegíti a jó térlátást, a tájékozódást a térben és a síkon. Az értékelés segít a kritikus önértékelés és mások helyes megítélésének képességét kiformálni és rászoktat az ellenőrzés igénylésére
7. osztály BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGFORMÁK Az ember és környezete Beszélgetés az ember és a természet kapcsolatáról.. Eszközhasználat Az állatok és az ember eszközhasználatának összehasonlítása. A technikai környezet. Egyszerű rendszerfogalom helyes használata, példák fölsorolása technikai rendszerekre. A kommunikáció eszközei és módjai A hír, a jel és az információ fogalmak megkülönböztetése és használata. A tömegkommunikációs eszközök, pl. televízió, rádió, telefon használata. Anyagok és átalakításuk Az építészet fejlődésén keresztül a fa és a kő szerepének bemutatása. Az anyagvizsgálatok elemi módszereinek alkalmazása, tapasztalatok szerzése az anyagok tulajdonságairól. Konkrét tárgy vagy technikai rendszer vizsgálata rendeltetés, célszerűség, szerkezet, tulajdonság és forma szempontjából. Megfigyelések, alapján szerzett ismeretek összegyűjtése, leírása, rendszerezése. Tervezés, építés Egyszerű tervek, vázlatrajzok készítése. Adott terv megvalósítása rajz alapján. Algoritmusok alkalmazása. Egyszerű, megvalósítható tervek készítése a gyakorlati tevékenységekhez. Mérés. Mérés milliméter pontossággal, a mérési eredmények följegyzése. TARTALOM Természetes és mesterséges környezet. Az állatok alkalmazkodása környezetükhöz. Az ember védekezése a környezet hatásai ellen. Az állatok eszközhasználata. Az ősemberek és természeti népek egyszerű eszközei. Az ember környezet átalakító tevékenysége. A mesterséges környezet. A telefon. A rádiózás, televíziózás és fejlődésük. Korszerű információs és kommunikációs rendszerek. Az anyagok csoportosítása Természetes anyagok. pl. fa, az agyag, a kő. Feldolgozott (átalakított) anyagok, pl. a textil, az üveg, a fémek, a műanyagok. Az anyagok érzékelhető tulajdonságai, az egyszerű anyagi tulajdonságok megismerése. Az anyagok formálhatósága, alakíthatósága, felhasználása. A tervezés folyamata. A funkció, forma és esztétikum szerinti tervezés. A mérés és a méretek pontosságának szerepe a technikában. A méretmegadás elemei, becslés, mérés, méretjelölés Műszaki ábrázolás Méretek és elrendezés leolvasása egyszerű műszaki rajzokról. A műszaki rajz, jelképei, rajzjelek. Az elrendezés szabályai.
Épített tér és környezet Egyszerű tárgyak, szerkezetek megalkotásának tervszerű előkészítése és kivitelezése. A környezet esztétikus kialakításának és a környezetkímélő lakásépítésnek bemutatása, pl. kiskert tervezésével. A kertek, a parkok és a szobanövények szerepének bemutatása, pl. egy háznak és udvarának berendezésével. A textíliák lakásban betöltött funkcióinak felsorolása. A technikai rendszerek működése A technikai rendszerek működésének értelmezése. Vizsgálatok adott szempontok szerint, pl. egy gépkocsi a biztonságos működés szempontjából. Az ember és környezete Természetes és mesterséges környezet A természeti folyamatok megfigyelése, pl. mozgás, változás, élet és pusztulás. Szobanövények nevelése vagy kertművelés A környezet rendszeres tisztántartása. Hulladékgyűjtés. Az energia A rendszerfogalom és a rendszerek működésének fokozatos megértése. Példák fölsorolása, (természetes vagy mesterséges) rendszerek működésére. Kommunikációs rendszerek A hír, a jel, a jelrendszer és az információ fogalmak használata. Az információtárolás és továbbítás eszközeinek megismerése, gyakorlati működtetésük. Logikus, algoritmikus gondolkodás használata. ANYAGOK ÉS ÁTALAKÍTÁSUK Újabb tapasztalatok szerzése az anyagok tulajdonságairól. A fémek vizsgálata, pl. hajlíthatóság, szilárdság, forgácsolhatóság, keménység szempontjából. Az anyagok feldolgozása Anyagkiválasztás tulajdonság és funkció összefüggéseinek alapján, az előnyök és a hátrányok mérlegelése. Az anyagok A természetes és az emberi alkotással létrehozott terek, formák és térképző elemek esztétikai és ergonómiai követelményei. A harmónia és az esztétikus környezet kialakítása. A lakóházak jellemzői, építési módok változása. A falu és a város. A lakóhely. Lakóhelyünk veszélyeztetettsége. Helyes magatartásformák veszélyhelyzetben. A rendszerek működéséhez energiára van szükség. A közlekedési eszközök kialakulásának történeti áttekintése és működésük modellezése. A természetes rendszerek és folyamataik, a természet törvényei. Az ember védekezése a környezet kellemetlen hatásai ellen. A technikai környezet körültekintő, gondos felhasználása. Változtatás a legkisebb környezeti kár okozásával. Gazdálkodás a természeti erőforrásokkal. Változás és változtatás. A jelek világa. Jelrendszer és információ. Elektromos áram. Alapáramkörök. Az elektromos áram veszélyei. Logikai áramkörök. A számítógép részei. Számítógépes kapcsolatok. Az anyagok fizikai vizsgálata. A technikai rendszer folyamatai, a folyamatok energiaigénye. A technológia fogalma. Nyersanyag és alapanyag. Ásványi és más energiahordozók.
helyettesíthetősége. Gazdaságos, környezetkímélő tevékenységsor tervezése és alkalmazása. Szelektív hulladékgyűjtés az iskolában. Az anyagok megmunkálása A kerékpár, mint technikai rendszer elemzése. Vezérlés és szabályozás modellezése. Egyszerű rendszerek készítése az irányítási formák bemutatására. Tervezés, építés Technikai összefüggések meglátása az ábrából. Munkaterv készítése segítséggel. Gépek és részrendszereik modellezése. Mérés A méretmegadás helyes alkalmazása. Tárgyak különböző méretarányban való rajzolása. Műszaki ábrázolás A vetületi ábrák értelmezése, tárgyak fölismerése vetületek alapján. Egyszerű műszaki rajz készítése a műveleti algoritmus betartásával. Épített tér és környezet Makett és modell szerepének megismerése a környezetformálásban. Lakás modellezése, makett készítése. Anyag, forma, stabilitás, egyensúly és elrendezés, mint lakberendezési szempontok alkalmazás egy lakás berendezésének példájában. Munkaszervezés A háztartási munkafolyamat megfigyelése, elemzése. A munka beosztása. Beszélgetés a szelektív hulladékgyűjtés feltételeiről és lehetőségeiről. A bányászat és hatásai a környezetre. A környezetszennyezés megelőzése, környezetkímélő technológiák. Hulladék és melléktermék A gép, mint technikai rendszer. Gépsorok, géprendszerek. A gépek irányítása. Vezérlés és szabályozás. A szabvány szerepe a technikában. Tervezés és vázlatrajz készítése. A feladat megoldásának algoritmusa a tervezéstől a megvalósulásig. A mérés pontossága, méretarányok. A mérési pontosság jelentősége a technikában Rajzok értelmezése, műszaki rajz készítése. Műszaki rajzi szabványok. Vetületi ábrázolás, axonometria. A lakás jellemzői, funkciói, belső terei, a részek kapcsolatai. A lakás és környezete. Energiatakarékos lakások. A háztartási munkák fajtái. Háztartási munkamegosztás. A háztartási hulladékok szelektív gyűjtése. Fogalmak Az ember és környezete alkalmazkodás a környezethez, eszközhasználat, környezet, mesterséges környezet, rendszer, technikai rendszer. anyag, energia, információ, környezeti kár, természeti erőforrások, változás, változtatás, zavar. A kommunikáció eszközei és módjai adat, hír, információ, információs rendszer, jel, kód, kódolás, tömegkommunikáció áramkör, bit, igaz-hamis állítás, jelrendszer, kapcsolatok, számítógép.
Anyagok és átalakításuk. algoritmus, feldogozott (átalakított) anyagok, fémek, forma, funkció, műanyagok, műveletsor, természetes anyagok. a rendszer bemenete, a rendszer kimenete, gép, gépsor, hulladék, ipari választék, kiindulási anyag, környezetszennyezés, melléktermék, munkaterv, nedvesség, nyersanyag, szelektív hulladékgyűjtés, technológia, tervezés, választék. Tervezés, építés a mérés pontossága, balesetvédelem, célszerűség, értékelési szempontok, esztétikus környezet, harmónia, környezetkímélő tervezés, környezetszennyezés, mérés milliméter pontossággal, műszaki rajz, műveleti algoritmus, szerkezet, szerszámhasználati alapfogalmak, technikai rendszer működése, vázlatrajz. A továbbhaladás feltételei Az információtárolás és továbbítás eszközeinek használata. Alapáramkörök és logikai áramkörök megkülönböztetés jelképes rajz alapján. A munkavégzéshez szükséges anyagok, az átalakításukhoz szükséges szerszámok és gépek kiválasztása, balesetmentes és szakszerű használata. Egyszerű szerkezetek szerelése. Egyszerű műszaki rajzok használata. Egyszerű háztartási munkák gyakorlati végzése. Egyszerű, mindennapi technikai rendszerek azonosítása. Ismerkedés a környezet tudatos átalakításának okaival és szükségességével. A kommunikáció alapfogalmainak alkalmazása, tömegkommunikációs eszközök kezelése. Egyszerű műveleti algoritmusok értelmezése és végrehajtása (egyszerű tervek és vázlatrajzok készítése). Becslés centiméter pontossággal, mérés milliméter pontossággal. Egyszerű műszaki rajzok leolvasása (méret, elrendezés).
8. osztály BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGFORMÁK KOMMUNIKÁCIÓS RENDSZEREK Az egyszerű érzékelők ismerete és használata. A jel és a kód fogalmának alkalmazása. Rádióadás-vétel, telefonhasználat, levélírás és levél olvasása, idegen szöveg fordítása gyakorlatban. ANYAG ÉS ENERGIA Nyersanyag és energiahordozók A bányaművelési módok (pl. külszíni fejtés) vázlatos megismerése. Állapotváltoztató- és megóvó technológiák Néhány konkrét gyártási technológia vagy vertikum bemutatása és összehasonlítása. A korrózió elleni védelem néhány lehetséges módjai. Energiatermelő technológiák Az erőművek működésének összehasonlítása. Az alternatív energiahasznosítás egy formájának bemutatása, pl. egyszerű napkollektor (naptó) összeállítása vízmelegítésre. Az anyagok tulajdonságai, anyagvizsgálatok Anyagkiválasztás. az összetétel, tulajdonság és funkció alapján. A helyettesíthetőség és cserélhetőség szempontjainak megállapítása az anyag tulajdonságainak és a kívánt funkciónak megfelelően. TARTALOM Információszerzés-és feldolgozás. Információs rendszer. Információforrás. Kódolás. Információs csatorna. Információtárolás. A forrás kódoló csatorna dekódoló nyelő lánc bemutatása. A hasonlóság, mint az információszerzés egyik lehetséges formája. Ércek és építőipari ásványi anyagok és bányászatuk. Az energiahordozó ásványok bányászata.. A gyártás folyamata. Alapanyag, termék, hulladék, melléktermék, tervszerű megelőző karbantartás, korrózió elleni védelem. Az erőművek működése. Hulladékégetők. Az erőművek és a bányászat környezetkárosító hatásai Az üvegházhatás és az ózonlyuk változásainak föltételezett okai. Környezetkímélő technológiák, környezetkímélő és alternatív energiaforrások. A napenergia, a szélenergia, a földkéreg melege és a biomassza, mint energiaforrás. Az anyag szerkezetének és tulajdonságainak kapcsolata. A műanyagok alapanyagai, előállításuk és tulajdonságaik. A műanyagok alkalmazásai. Az anyagok helyettesíthetősége, cserélhetősége. A környezetet szennyező anyagok újrahasznosítása.
KOMMUNIKÁCIÓS RENDSZEREK Az elektroakusztikus átalakítók (mikrofon, hangszórók) működtetése.. A hanghordozó és lejátszó eszközök (magnetofon, lemezjátszó, CD lejátszó) használata. ANYAG ÉS ENERGIA A villamos energia Az elektromos áram útjának bemutatása az erőműtől a fogyasztókig. A lakás villamos berendezéseinek helyes használata. Távirányítás, távvezérlés. Elektromágneses hullámok. Korszerű érzékelők. Az információs rendszerek működése. Világméretű információs hálózatok. Villamos energia rendszerek. A lakás elektromos hálózata. Villamos berendezések a lakásban. A fogyasztók és névleges teljesítményük. Teendők áramütéskor és elektromos tűz esetén. A villanyvilágítás története. A jövő energiaforrásai energiaforrásai Az alternatív energiaforrások lehetőségeinek bemutatása. Kísérletek környezetkímélő energiaforrásokkal a közlekedésben. Beszámolók ismeretterjesztő filmek az űrállomásokról. A modern építészet anyagai A fa, a vályog, az agyag és a kő a hagyományos építkezésben betöltött szerepének fölismerése. A hagyományos építőanyagok fölhasználási határainak felvázolása. Korszerű épületek Véleményalkotás az építészeti, esztétikai környezetszennyezésről. A különféle, lakókörnyezetek előnyeinek és hátrányainak bemutatása. A természet kizsákmányolása és a fenntartható fejlődés. Környezetkímélő energiaforrások. Kísérletek a napenergia közvetlen fölhasználására. Üzemanyagcellák, mint az űreszközök. Építőanyagok: a vályog, a kő, a cement és a beton. Szerkezeti anyagok: a fa, az acél, és a kompozit anyagok. Magyar népi építészeti jellegzetességek bemutatása. A családi ház, a társasház és a lakótelep építésének összehasonlítása. Lakó és irodaházak összehasonlítása. Az épített környezet és az életvitel. TERVEZÉS, ÉPÍTÉS Vezérlések és szabályozások a gyakorlatban A vezérlés fogalmának elmélyítése programkapcsolós áramkörök tervezésével, pl. automata mosógép program modellezésével. Jelfogós áramkör építése. A korszerű technológiák összehasonlítása és a közös vonások kiemelése. A szabályozás és a visszacsatolás lényegének bemutatása, pl. a hűtőgép működésének modellezésével. Számítógéppel vezérelt rendszerek. CNC, robotok, rugalmas gyártórendszerek, elektronikus piactér.
Közművek Különböző korok vízvezetékrendszerei és fűtésrendszereinek összehasonlítása. A csáposkutak, a víztározók és a víztornyok funkciójának ismertetése. A csatornahálózat jelentőségének bemutatása. Egyedi, központi és távfűtés. Hőközpontok, fűtőművek, fűtőerőművek szerepe a távfűtésben. Energiatakarékosság és a környezet megóvása. A települések és a lakások vízvezeték és csatornahálózata. Nagyüzemi szennyvíztisztítás. Fogalmak Kommunikációs rendszerek adathordozó, elem, információs rendszerek, memória, rendszer, részrendszer, számítógép vezérelt rendszerek. elektromágneses hullám, távirányítás, világháló. Anyag és energia alternatív energiaforrás, cserélhetőség, energiahordozó, erőmű, fémek, fosszilis energiahordozó, földgáz, helyettesíthetőség, hulladékégető, hulladékgazdálkodás, kerámiák, kőolaj, környezetkímélő energiaforrások, lignit, megújuló energia, műanyagok, nyersanyag, ózonlyuk, résztechnológia, savas eső, technológia, termelés, újrahasznosítás, uránérc, üvegházhatás. biztosíték, érintésvédelem, fázisvezeték, fogyasztó, fosszilis energiahordozók, földelés és védőföldelés, környezetkímélő energiaforrások, környezetszennyezés, kompozit anyag, központi energiaelosztó, nagyfeszültség, napelem, névleges teljesítmény, nullavezeték, szállítás, szerkezeti anyag, szigetelés, kettős szigetelés, törpefeszültség, távvezeték, transzformátor, űrállomás, üzemanyag cella, villamos energia, villamos energia hálózat, villanyáram. Tervezés, építés belsőégésű motorok, gépek, gépelemek, géprendszerek, gőzgép, robot, rugalmas gyártósor. CNC (computer numerical control), csáposkút, fűtőerőmű, fűtőmű, hőközpont, közmű, rugalmas gyártórendszer, elektronikus piactér, szabályozás, vezérlés, visszacsatolás, víztározó, víztorony. A továbbhaladás feltételei Információs rendszerek és csatornák, ill. egyszerű érzékelők működésének megismerése konkrét példákon. Egy konkrét egyszerű gyártási folyamat bemutatása. Az erőműtípusok egyszerű összehasonlítása. Az alternatív energiaforrások és a környezetkímélő technológiák áttekintése. Gépek működésének bemutatása vázlatrajzon. Az egyszerű háztartási gépek használata. Korszerű ételsor önálló összeállítása. Az infrastruktúra elemeinek fölismerése. Jelentős magyar és külföldi találmányok és feltalálok azonosítása. Otthon és az iskolában található audiovizuális eszközök biztonságos, szakszerű, önálló kezelése. A villamos áram útjának ismerete az erőműtől a fogyasztókig. A lakás villamos berendezéseinek ismerete és helyes használata. Alapvető balesetvédelmi és érintésvédelemi ismeretek Vezérlések, szabályozások működésének megismerése, áramkörök készítése. A szelektív hulladékgyűjtés feltételrendszerének és szükségszerűségének megismerése. A fenntartható fejlődés problémájának megismerése.