Levélbetegségek www.kws.hu A narancs a KWS egyik védjegye. Velünk kezdõdik.
Tartalomjegyzék Bevezetés 4 Cerkospórás levélfoltosság....6 Ramuláriás levélfoltosság..10 Lisztharmat...14 Fómás levélfoltosság.. 16 Alternáriás levélleszáradás...18 Állisztharmat...20 Réparozsda...22 Vírusos levélsárgulás...24 Baktériumos levélfoltosság...26 Sikeres védekezési stratégia a levélbetegségek ellen...28 Védekezési lehetõség...32 Elõrelépés a prognózis modellek tükrében...33 Jegyzetek...34 3
Bevezetés Az egészséges levélzetnek egyre nagyobb a jelentõsége A levélbetegség ma központi kérdése a répatermesztésnek: mert csak egészséges levélzettel használható ki - a vetéstõl a betakarításig - maximálisan a genetikai potenciál a cukorrépánál. Csak egészséges levélzet esetén fejti ki hatását gazdaságosan a kiadott tápanyag és növényvédõ szer. A zöld levélzet a répa naperõmûve és cukorgyára. Az egészséges levélzet a feltétele annak, hogy a: napenergia átalakuljon terméssé és cukorrá jó minõséget alakítson ki, alacsony melaszképzõdéssel és különösképpen alacsony alfa-amino nitrogéntartalommal a természetes levélváltás termés és cukorcsökkenés nélkül menjen végbe alacsony növényvédõ szer felhasználhatóságot igényeljen a növény megakadályozza, hogy a talajban a lehullott levelekbõl esetleg fertõzési góc alakulhasson ki A három legfontosabb levélbetegséget elõidézõ kórokozó gomba, a cerkospóra, a ramulária, és a lisztharmat fertõzési potenciálja az elmúlt években észrevehetõen erõsödött. 4
Bevezetés Minden cerkospóra fertõzés, ami a termelési körzetben fellépett a klimatikus és növénytermesztési tényezõk hatására - és lényegében levélbetegséget okozott - komoly szerepet játszott. A fertõzés nem csak erõsödött, hanem a korai megjelenése kétségessé tette a termesztés eredményességét. A növényvédõ szerek alkalmazása egyre nehezebb. Az egészséges levélzetû cukorrépafajták elõsegítik a növényvédõ szerek és hatóanyagok csökkent dózisainak alkalmazását - egészséges lombozatú fajta nélkül a csökkentett dózisú növényvédelem nem lehetséges. A levélbetegség helyes megállapítása alapkövetelmény minden kezelésnél. Ez a füzet segít majd Önöknek a cukorrépa levélbetegségek célirányos és eredményes kezelésében. 5
Cerkospórás levélfoltosság Kórokozó: Cercospora beticola Tünetei: A levélen kicsi, viszonylag kör alakú (2-3 mm nagyságú), középen világosszürke, szélein vöröses-barna színû foltok. 1. kép: Kezdõdõ cerkospóra fertõzés 2. kép: Fokozódó cerkospóra fertõzés A nagyító alatt megfigyelhetõ, hogy egyes foltok szürkék, középen apró fekete pontokkal, ezek a spóratokok (3. kép). 3. kép: Cerkospórás levélfolt spóratokokkal 6
Cerkospórás levélfoltosság 4. kép: A cerkospóra foltok összeolvadása Erõs fertõzés esetén a cerkospóra foltok összeolvadnak, oly mértékig, hogy a levelek nagy része elszárad és végül a teljes levélzet elhal (4. kép). Ugyanakkor párhuzamosan képzõdnek az új levelek (5. kép). 5. kép: Új levélképzõdés cerkospórás levélleszáradás után 7
Cerkospórás levélfoltosság 6. kép: Erõs cerkospórás fertõzés Késõbb a betegség összes tünete megtalálható egyetlen növényen is, a betegség kiterjedése leggyakrabban a fertõzés gócpontjából terjed szét (6. kép). A betegség kiterjedését a cukorrépa tábla többi részére a szél és a csapadék segíti elõ. A kórokozó biológiája: A gomba növényi maradványokon spóra formájában telel át, ezért csak szûk vetésforgó esetén fordulhat elõ a talajban nagy fertõzési potenciál. A tünetek a fertõzés után általában 5 nappal mutatkoznak, amikor a levegõ relatív páratartalma 96% és a hõmérséklete 23-27 C körül van. A fertõzés kialakulását a nedves idõjárás nagymértékben elõsegíti. 8
Cerkospórás levélfoltosság A fertõzés kialakulását elõsegítõ tényezõk: Nedves idõjárás, növényzáródás (az állomány mikroklímájának megváltozása), magas fertõzési potenciál maradt vissza az elõzõ évrõl, esõzés. Gazdasági jelentõsége: A cerkospóra a magyarországi cukorrépatermõ területek legjelentõsebb levélbetegsége. A teljes magyarországi cukorrépa termõterületeken érezhetõ a cerkospóra gomba fertõzése esetén a cukortartalom csökkenése. Védekezés: A legbiztosabb védekezési mód a fertõzés ellen, ha egészséges levélzetû, cerkospóra rezisztens cukorrépafajtákat termesztünk, és a minimális 3 éves vetésforgót betartjuk. Gombaölõ szerek megelõzõ alkalmazása abban az esetben, ha erõs fertõzés várható 9
Ramuláriás levélfoltosság Kórokozó: Ramularia beticola Tünetei: Nagyobb, nem egyforma kerek, néha szögletes (4-10 mm nagyságú) világos és különbözõ szélû színezetû(nem úgy, mint a cerkospóránál) középen a szürkés-barnától a fehéres-szürke színig terjedõ foltok a levélzeten (7. kép). 7.kép: Ramuláriás levélfoltosság 8. kép: Ramuláriás levélfoltosság cukorrépa tövön. 10
Ramuláriás levélfoltosság A ramuláriás foltok közepén a szövetek elszáradnak és kitöredezhetnek. Nagyító alatt - nedves levél esetén - egyes foltokban fehér micélium látható (9. kép). 9.kép: Fehér spóratokok a ramuláriás folt közepén. A kórokozó biológiája: A gomba elszáradt növényi maradványokon telel át, és szûk vetésforgó esetén igen magas fertõzési potenciál felépítésére képes. A tünetek 18 nap után jelentkeznek, amennyiben a levegõ hõmérséklete 17-20 C közötti és a relatív páratartalma 95% körül van. A fertõzés nedves idõjárás esetén következik be. A fertõzés szél és esõk hatására terjed szét. 11
Ramuláriás levélfoltosság Fertõzés kialakulását elõsegítõ tényezõk: Az elõzõ évrõl visszamaradt magas fertõzési potenciál (szûk vetésforgó esetén), esõs idõjárás. Gazdasági jelentõsége: A kárt okozó kórokozó minden répatermõ területen megtalálható. Korai és esetleges más kórokozók együttes fertõzése (10. kép) esetén a répa levélzete teljesen tönkremehet. Az új levélképzõdés cukor csökkenést okoz a répában. 10. kép: Cerkospóra és ramulária fertõzés együttes megjelenése 12
Ramuláriás levélfoltosság Védekezés A védekezés leghatékonyabb módja a fertõzés rezisztens fajták termesztése. Gombaölõ szerek megelõzõ alkalmazása, amit a fertõzés mértéke befolyásolhat. 13
Lisztharmat Kórokozó: Erysiphe betae Tünetei: A közvetlen csillag formájú, szürke gomba mycélium. A levelek elõrehajlóak és közvetlenül a levél felsõ oldalát szürke vagy fehér színû lisztszerû gombalepedék takarja (11. és 12. kép). 11. kép: Erõs lisztharmatos gombafertõzés. 12. kép: Közepestõl az erõsig terjedõ lisztharmatos gombafertõzés. 14
Lisztharmat Erõs fertõzés esetén a levelek elõször világoszöld színûvé válnak, majd megsárgulnak, végül elhalnak. A fertõzés továbbterjedését erõsen befolyásolja a szél. Ezért a lisztharmat szétterjedése a táblán belül sokkal gyorsabb, mint a cerkospóra vagy a ramulária elterjedése, amelyek elterjesztését az esõcseppek végzik. A kórokozó biológiája: A 25-30 C-os levegõ hõmérséklet és az 50%-os relatív páratartalom a legoptimálisabb a lisztharmat-fertõzést elõidézõ gomba fejlõdésének. A gomba megjelenését - ellentétben a cerkospórával és a ramuláriával,- a száraz, meleg idõjárás, az alacsony relatív páratartalom, valamint a rendszeresen megjelenõ harmatképzõdés mozdítja elõ. Hosszantartó esõk lemoshatják a levelek felületérõl a gomba rárakódást. Gazdasági jelentõsége: A gomba minden cukorrépatermesztõ körzetben megtalálható. A kártétel nagyságát elsõsorban a fertõzés kezdetének idõpontja, valamint az idõjárási tényezõk intenzitása befolyásolja. Komoly károkra csak olyan termesztési körzetekben kerül sor, ahol a gomba fejlõdéséhez optimális idõjárási viszonyok alakulnak ki. Védekezés: Az egyik legbiztosabb védekezési mód a lisztharmat - toleráns fajták termesztése. A gomba ellen különféle növényvédõ szerek állnak rendelkezésre, amelyek alkalmazását a fertõzés mértéke határozza meg. 15
Fómás levélfoltosság Kórokozó: Phoma betae (=Pleospora betae) Tünetei: Nagy, világos, kerek foltok a levélen, koncentrált sötét színû körökkel, amelyekben nagy számú gomba pyknidium található (13. kép). Leggyakrabban a foltokban az elhalt szövet kiszakad (14. kép). 13. kép: Fómás levélfoltosság sötét színû körökkel. 14. kép: Fómás levélfoltosság kiszakadt szövettel. 16
Fómás levélfoltosság Gazdasági jelentõsége: A kórokozónak az ipari répában ritkán van gazdasági jelentõsége, de a kórokozó tömegesen felléphet a cukorrépa magtermesztésnél. Védekezés: Az összes veszteség mértéke ritkán követeli meg az ellene való védekezést. A cukorrépa vetõmagtermesztésnél a betegség megjelenése esetén a fertõzés elkerülése érdekében a vetõmagot TMTD csávázással lehet megvédeni. 17
Alternáriás levélleszáradás Kórokozó: Alternaria tenuis Tünetek: A levelek a levélszéltõl vagy a levélcsúcstól kezdenek barnulni a levél középsõ részei felé, majd elhalnak (15. kép). Ugyanakkor kifejlõdik egy fekete gomba lerakódás a szöveteken. Ezek a lerakódások a gomba konídiumtartói a konídiumokkal. 15. kép: Alternáriás levélleszáradás. 18
Alternáriás levélleszáradás A kórokozó biológiája: A kórokozó gyenge parazita, ami elsõsorban olyan leveleket fertõz meg, amelyek már valami más okból kifolyólag károsodtak, mint pl. vírus fertõzés, szárazság vagy nematoda fertõzés. Gazdasági jelentõsége: A gazdasági jelentõsége behatárolt, a betegség ellen egyenlõre nincs hatékony védekezési mód. 19
Állisztharmat Kórokozó: Peronospora farinosa Tünetei: Szürke gombamezõ képzõdik a levél hátoldalán (16. kép). A fertõzött levelek szélei lefelé behajlanak, a levél megvastagodik és a levél színe elszínezõdik. A fertõzött levelek visszamaradnak a fejlõdésben. 16. kép: Állisztharmat a levél fonákján. A kórokozó biológiája: A fertõzésnek a nedves és hûvös idõjárás kedvez (magas levegõ-páratartalommal és 10-17 C közötti hõmérséklettel) A fertõzés leginkább tavasszal és majd újból õsszel léphet fel. 20
Állisztharmat A fertõzés kialakulását elõsegítõ tényezõk: A fertõzés forrásai a cukorrépa magszaporítások és az áttelõ répák lehetnek. A fiatal répák a legérzékenyebbek a fertõzésre. Gazdasági jelentõsége: A betegség az ipari répában ritkán lép fel. Gazdasági károkat csak a cukorrépa magtermesztésben tud okozni. Védekezés: Rendszerint nem szükséges. 21
Réparozsda Kórokozó: Uromyces betae Tünetei: A levél mindkét oldalán kb. 1 mm nagyságú, aranysárgától a rozsdabarna színig terjedõ pörsenések találhatók, amelyek egyben a gomba spóratartói (17-18. kép). 17-18. kép: Erõs réparozsda fertõzés 22
Réparozsda A spóratartók szabad szemmel is jól láthatóak (19. kép). A pörsenéses berakódás igen vastag, a levelek elõbb ellankadnak majd leszáradnak. 19. kép: A réparozsda spóratartói. A kórokozó biológiája: A gomba csak elégséges nedvesség mellett képez - mindenféle fejlõdési formában - spórákat a répán, gazdanövény nélkül is eredményesen fertõz. A kórokozó 20 C körüli hõmérsékleten a legaktívabb. A fertõzés kialakulását elõsegítõ tényezõk: A magas nitrogén trágyázás Gazdasági jelentõsége: Általában a betegségnek nincs gazdasági kihatása. Kiváltképpen olyan területeken lép fel, ahol viszonylag magas a levegõ páratartalma (vízpartok, folyóvölgyek). Védekezés: Védekezni ellene nem szükséges. Adott esetben ugyanis, erõs fertõzés esetén a növényeken egyértelmû a korlátozás a gomba további szaporodása ellen. 23
Vírusos levélsárgaság Kórokozó: BMYV és BYV (BMY és a BY vírusok) Tünetei: Az öreg leveleken a levélerek között kivilágosodik a levélszövet. Késõbb a levéllemez megsárgul, majd megvastagodik és törékennyé válik. Kezdetben csak foltokban mutatkozik a betegség a táblán, késõbb az egész táblát beterítheti.(20.kép). 20.kép: A vírusus sárgaság legtöbbször foltokban lép fel Enyhe sárgaság (BMYV/ Beet Mild Yellowing Virus): Narancssárga elszínezõdés - gyakran egy gyengébb gomba (pl. Alternaria) fertõzés következménye - és idõ elõtti levélelhalás. Nekrotikus levélsárgaság (BYN / Beet Yellowing Virus): Sárga elszínezõdés, késõbb apró vöröses nekrózisokkal. Kevert fertõzés mindkét vírusnál elég gyakori. A kórokozó biológiája: A fertõzés átviteléért a levéltetvek a felelõsek (minden zöld 24
Vírusos levélsárgaság Myzus persicae és fekete levéltetû Aphis fabae). A levéltetvek a fertõzött növények szívásakor veszik fel a vírust. Ezek a vírus források lehetnek libatopfélék (Fehér libatop, Spenót, stb.), madáreleségek, vagy a répaprizmák sarja. Feltevés: A gyenge tél és meleg tavasz kedvez a levéltetvek áttelelésének, és a vírusátvivõ levéltetvek gyors elterjedésének. A fertõzés kialakulását elõsegítõ tényezõk: Amikor a levéltetvek vírusátvivõ alakban telelhetnek át gyenge teleken, rovarölõszer mentes betakarított repcén, ahol a repce áttelelõ helyül szolgál, valamint a tavaszi idõjárás is kedvezõ. Kimutatása: ELISA - test segítségével levélbõl vett mintákból. Gazdasági jelentõsége: Korai fertõzés esetén jelentõsen gyenge termést eredményezhet. Védezés: A vírus ellen közvetlenül nem lehet védekezni. Csak közvetett védekezési mód lehetséges az átvivõ vektorok ellen az engedélyezett rovarölõ szerekkel ( a vetõmag csávázásával és az állomány permetezésével). Feltétlenül figyelemmel kell kisérni a hivatalos idõjárás jelentést a levéltetvek várható megjelenésének elõrejelzése érdekében. 25
Bakteriális levélfoltosság Kórokozó: Pseudomonas syringae pv. Aptata Tünetei: Különbözõ formájú és nagyságú foltok a barnától a fekete színûig a levél szélén vagy a levélmélyedésekben (21.Kép). A foltok általában 5-8 mm nagyságúak és erõs fertõzés esetén ezek összeolvadnak. Az elhalt levélszövet a folt közepén gyakran kiesik (22.Kép). A sérülések szárazmeleg idõjárási körülmények között meggyógyulnak. 21. és 22.kép: Levélszövet sérülés baktériumos fertõzés esetén. Figyelem - összetéveszthetõsége: A bakteriális levélfoltosság foltjai, ellentétben a cerkospórás és a ramuláriás foltokkal, szabálytalan alakúak. A foltok közepén nem található gombamicélium. 26
Bakteriális levélfoltosság A kórokozó biológiája: A hosszantartó hûvös idõjárás váltja ki a fertõzést. A kórokozó olyan parazita, amelyik a levéllemez sérülésein (pl. jégesõ okozta sérülés) keresztül jut be a levélszövetekbe. A fertõzés kialakulását elõsegítõ tényezõk: Hosszú esõs, hideg vegetációs periódus, valamint jégesõ okozta levélsérülés. Gazdasági jelentõsége: Csekély. Gyakran csak rövid ideig tart a fertõzés, mert a száraz meleg idõjárás alatt a levelek kinövik a betegséget. A különösen erõs levélsérülés csak igen ritkán figyelhetõ meg. Védekezés: Nem szükséges ellene a védekezés. A gombaölõszerek a kórokozó ellen hatástalanok. 27
A sikeres védekezési stratégia a levélbetegségek ellen A három legfontosabb levélbetegség - cerkospóra, ramulária és lisztharmat -tetemes terméskieséseket okozhatnak a cukorrépánál, csökkenthetik a cukortartalmat és minõségi romlást idézhetnek elõ. Viszont ezek a betegségek nem veszélyeztetik a cukorrépa termesztést, mert igen jó védekezési módszerek állnak rendelkezésünkre. A védekezési stratégia két csoportra osztható: a fajtaválasztékra és a koncentrált növényvédelemre. Amennyiben a felsorolt betegségekre toleráns fajták termesztését a fertõzés erõsségétõl függõen egy hatásos növényvédelemmel kombináljuk, a fertõzés okozta károk, valamint a ráfordítás költségei nagymértékben csökkenthetõk. Természetesen a környezetvédelmi elõírások betartását szem elõtt tartva, annak megfelelõen eljárva. 28
Fajtaválasztás Az integrált növényvédelem alapfeltétele az egészséges levélzetû (toleráns) cukorrépa fajták termesztése. A toleráns fajták késleltetik a betegség megjelenését, lassítják lefolyását. Így több idõ marad annak eldöntésére, hogy szükség van-e növényvédelemre, és ha igen, milyen kémiai beavatkozást alkalmazzunk. A cerkospóra toleráns fajták már nagy elõrelépést jelentenek a betegség legyõzésében. Ezek a kimagasló állóképességû fajták nagyobb döntési lehetõséget és biztosabb védekezést nyújtanak a levélbetegségek ellen. A cukorrépa fajták cerkospóra és lisztharmat ellenállóképességét az OMMI minden évben több helyszínen beállított kísérletekben vizsgálja. Felvetõdik a kérdés, ezek szerint a cerkospóra toleráns fajtáknál nem szükséges gombaölõszeres védekezés? Nem, ez nem így van, egy cerkospóra toleráns fajtától ennyi nem várható el. A cerkospóra toleráns fajták is fertõzõdnek, de elõnyük az érzékeny fajtákkal szemben az, hogy a fertõzés a toleráns fajtáknál lényegesen kisebb és lassúbb. Így van idõ felkészülni az esetleges védekezésre. 29
A sikeres védekezési stratégia a levélbetegségek ellen A fertõzés erõsségére alapozott növényvédelmi stratégia A fertõzés mértékére alapozott növényvédelmi stratégia a következõ elemeket tartalmazza: 1. Területi megfigyeléses rendszer A meghatározott területen az elsõ levélbetegség kórokozó megjelenésekor forróvonalon értesítést kapnak a termelõk, hogy a saját kontrolljukkal az összehasonlítást megtegyék. 2. Egyéni állománymegfigyelés A forróvonalos értesítés után a termelõ saját állományában elvégzi a megfigyelést, és az összehasonlítást. 3. Döntés a hatékony növényvédelmi megoldásban A növényvédelmi megoldást a termelõ saját maga dönti el. Természetesen a fertõzés mértékére koncentrált növényvédelmi prognózis csak egy modell a veszteségcsökkentési programban. Manapság a gyakorlatban a legelterjedtebb az IPS cukorrépa modell (Modell a cukorrépa integrált növényvédelmére, Prof. Verreet Kiel Egyetem). 30
Lényeges a fertõzés kezdete A károk nagyságát, amit a levélbetegségek okoznak, nagyban befolyásolja a betegség kezdete. Minél korábban lép fel a betegség, annál nagyobb a terméskiesés, a cukorcsökkenés és a minõségromlás. Amennyiben a fertõzés kezdete Július közepére esik, a terméskiesések drasztikusak lehetnek, míg egy késõi, Szeptember elejei fertõzés esetén a károk sokkal kisebbek (23. ábra) 23.ábra: A cukorhozam csökkenése cerkospóra fertõzés esetén a fertõzés kezdetének függvényében. Ez az összefüggés határozottan rámutat a levélbetegségek elleni védekezés fontosságára. Mai ismereteink szerint az IPS modell alkalmazása esetén az 5%-os beteg levélfelület a betakarítás idejét még nem befolyolyásolja, kimutatható veszteségek még nem keletkeznek. Amennyiben ez a veszteség a betakarítás idõpontját nem változtatja meg, el kell dönteni, hogy a vegetáció alatt szükség van-e kémiai védekezésre. A három igazán komoly levélbetegség megjelenésének az ideje ilyen védekezési lehetõségeket tesz lehetõvé. 31
Védekezési lehetõség A cukorrépa integrált nönényvédelmi módszere lehetõséget ad a védekezés különbözõ módozatainak kiválasztására, ami nagy valószínûség szerint egy gombaölõszer alkalmazását teszi szükségessé. A cerkospóra, ramulária és lisztharmat fertõzés leküzdésére több gombaölõszer áll rendelkezésünkre. A fertõzés mértékének a meghatározására a levélanalizációs módszer alkalmazható. A répatáblán átló irányában 100 db répáról a középsõ levélkoszorúból levélmintát kell venni (nem szív és elhalt levelet). A betegség mértékének és a fertõzés idejének megállapítása segítséget ad a bölcs védekezés meghatározásában (Wolf és Verreet). Ezt mutatjuk be a 24. ábrán. 24. ábra: Növényvédelem felépítése az IPS modell szerint. 32
Elõrelépés a prognózis modellek területén Manapság több prognózis modell kerül javításra és optimalizálásra azért, hogy a fellépõ levélbetegségek megjelenését még pontosabban elõre jelezhessék a termelõk felé. Ezeknek a modelleknek az a célja, hogy elõre felhívja a figyelmet a betegségek várható megjelenésének idõpontjára. Ezen keresztül csökkenthetõ az igen költséges, a megfigyelési rendszerbe bevont kontroll parcellákra fordított költség. Másrészrõl viszont a prognózis modell jelentõsen segíteni tud azzal, hogy a védekezési metódust még biztosabbá teszi, mert nem csak a betegség várható megjelenésének idõpontját jelzi, hanem a fertõzés teljes lefolyását is elõre meghatározza. A modern prognózis modellek ezen felül figyelembe veszik a betegségekre toleráns cukorrépa fajtákat, így a jövõben a levélbetegségek leküzdésénél nem csak a technikai, hanem a biológiai elõrelépések is kihasználhatóak lesznek. 33