Óvodavezetői munkaterv 2011/2012. nevelési év Hogyan alapozzuk meg a sikeres nevelési évet? Tervezzünk lényegre törően (és röviden), hogy konkrétak lehessünk a (fenntartónak) beszámoláskor! Copyright 2011. Lóczi Tünde 2011. augusztus 24. 1 2011. augusztus 24. Budapest 2 A nemzeti erőforrás miniszter kiadta a 2011/12-es tanév rendjéről szóló rendeletét. Az első tanítási nap 2011. szeptember 1-je csütörtök, az utolsó 2012. június 15-e péntek. Az őszi szünet november 2-től november 5-ig, a téli december 22-től január 2-ig, a tavaszi szünet április 5-től 9- ig tart. Információ- 2011.08.18 Az óvodai ellátás önkormányzati feladat marad, az alapfokú oktatást azonban az állam fogja megszervezni, ellátni a jövőben. Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára Jelentős feladatoktól esnek el az önkormányzatok a jövőben: nem tarthatnak fenn sem kórházakat, sem iskolákat. A Magyar Közlöny 2011. évi 60. számában megjelent a nemzeti erõforrás miniszter 30/2011. (VI. 7.) NEFMI rendelete a 2011/2012. tanév rendjérõl, valamint egyes oktatási tárgyú jogszabályok módosításáról. 2011. augusztus 24. Budapest 4 1
Kötelezővé akarják tenni az óvodát?! Hároméves kortól kötelező az óvodai nevelésben részt venni? Finanszírozás? A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása A törvénymódosítás 2011. január 1-jei hatálybalépéssel az alábbi jogszabályi rendelkezéseket érintette: Pontosításra került a fakultatív hit- és vallásoktatás megszervezésének idejére vonatkozó szabályozás az állami, önkormányzati óvodákban. A pontosítás szerint az óvodában a nyitvatartási időn belül, de nevelési időnek nem minősülő időkeretben szervezhető meg a fakultatív hit- és vallásoktatás, természetesen továbbra is az óvodai foglalkozásoktól elkülönítve, az óvodai életrendet figyelembe véve. 5 6 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 4. (1) Az állam és a helyi önkormányzat a nevelés és az oktatás terén vállalt feladatainak gyakorlása során köteles tiszteletben tartani a szülőknek, illetve a gyámnak (a továbbiakban együtt: szülő) azt a jogát, hogy vallási és világnézeti meggyőződésüknek megfelelő oktatásban és nevelésben részesülhessenek gyermekeik. A szülő ezt a jogát gyermeke érdekeinek megfelelően gyakorolja, oly módon, hogy tiszteletben tartja annak gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadsághoz való jogát, továbbá véleményét - korától és érettségétől függően - figyelembe veszi. (4) Az állami és a helyi önkormányzati nevelési-oktatási intézményben lehetővé kell tenni, hogy a gyermek, illetőleg a tanuló az egyházi jogi személy által szervezett fakultatív hit- és vallásoktatásban vegyen részt. Az egyházi jogi személy a hit- és vallásoktatást óvodában a szülők, iskolákban és kollégiumban a tanulók és a szülők igénye szerint szervezheti. A hit- és vallásoktatás az óvodában az óvodai foglalkozásoktól elkülönítve, az óvodai életrendet figyelembe véve - a nyitvatartási időn belül, de nevelési időnek nem minősülő időkeretben -, az iskolában pedig oly módon szervezhető, hogy alkalmazkodjon a kötelező tanórai foglalkozások rendjéhez. A hit- és vallásoktatás tartalmának meghatározása, a hitoktató alkalmazása és ellenőrzése, a hit- és vallásoktatással összefüggő igazgatási cselekmények végzése, így különösen a hit- és vallásoktatásra való jelentkezés megszervezése, előmeneteli értesítések, bizonyítványok kiadása, a foglalkozások ellenőrzése az egyházi jogi személy feladata. Az iskola, a kollégium, illetve az óvoda - a nevelési-oktatási intézményben rendelkezésre álló eszközökből - köteles biztosítani a hit- és vallásoktatáshoz szükséges tárgyi feltételeket, így különösen a helyiségek rendeltetésszerű használatát, valamint a jelentkezéshez és működéshez szükséges feltételeket. Az egyházi jogi személy által foglalkoztatott hitoktató alkalmazásakor az e törvény 17. -ában foglaltakat nem kell alkalmazni. Az óvoda, az iskola és a kollégium az egyházi jogi személy által szervezett fakultatív hit- és vallásoktatással kapcsolatos feladatok ellátása során együttműködik az érdekelt egyházi jogi személlyel. Az óvodai nevelési igények teljesítésével összefüggő feltételek biztosításának határideje újabb egy évvel elhalasztásra került. Tehát a helyi önkormányzatoknak csak 2012. augusztus 31-ig (és nem idén augusztus 31-ig) kell az összes óvodai neveléssel összefüggő szülői igény teljesítéséhez szükséges feltételt megteremteniük. 2011. augusztus 24. Budapest 7 8 2
1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról Óvodáztatási támogatás-jogszabály 20/C. (1) A települési önkormányzat jegyzője annak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek a szülője részére, aki a három-, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába, továbbá gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról, és akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennáll a) agyermek óvodai beíratását követően első alkalommal, ha a gyermek óvodai beíratása aa) a naptári év első felében történik és a gyermek óvodai nevelésben való részvétele óta legalább két hónap eltelt, a beíratás évének június hónapjában, ab) a naptári év első felében történik, de júniusig nem telt el két hónap, a beíratás évének december hónapjában, ac) a naptári év második felében történik és a gyermek óvodai nevelésben való részvétele óta legalább két hónap eltelt, a beíratás évének december hónapjában, ad) a naptári év második felében történik, de a beíratás évében decemberig nem telt el két hónap, a következő év június hónapjában [a továbbiakban azaa)-ad) pont alattiak együtt: első alkalom], b) a gyermek beíratását követően második és további alkalommal az óvodai nevelési jogviszony fennállásáig ba) a tárgyév június hónapjában, bb) a tárgyév december hónapjában, pénzbeli támogatást folyósít. (2) Az (1) bekezdés szerinti pénzbeli támogatás folyósításának további feltétele, hogy a gyermek felett a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő, illetve ha mindkét szülő gyakorolja a szülői felügyeleti jogot, mindkét szülő a jegyzői eljárásban önkéntes nyilatkozatot tegyen arról, hogy gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. 2011. augusztus 24. Budapest 9 2011. szeptember 1-től Módosul a közoktatásról szóló törvényben a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló definíciója. A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének rendellenessége okán e körbe sorolt tanulókat a szakma részéről megfogalmazott igényeket érvényesítve a továbbiakban nem a szerint kell két csoportra bontani, hogy a rendellenesség organikus okra visszavezethető-e, vagy sem, hanem a rendellenesség súlyos, illetve tartós és súlyos volta alapján történik a csoporton belüli differenciálás. 10 A sajátos nevelési igényű gyermek-jogszabály! 30. (1) A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges gondozást - a gyermek, tanuló életkorától és állapotától függően, a 35. (2) bekezdésében meghatározott szakértői és rehabilitációs bizottságok szakértői véleményében foglaltak szerint - a korai fejlesztés és gondozás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a fejlesztő felkészítés keretében kell biztosítani. A korai fejlesztés és gondozás megvalósítható otthoni ellátás, bölcsődei gondozás, fogyatékosok ápoló, gondozó otthonában nyújtott gondozás, gyermekotthonban nyújtott gondozás, gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás keretében biztosított fejlesztés és gondozás, konduktív pedagógiai ellátás keretében. (7) Ha a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd (a továbbiakban együtt: beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló), illetve a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzd, fejlesztő foglalkoztatásra jogosult. A fejlesztő foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a kollégiumi nevelés és oktatás keretében valósítható meg. 121. (1) E törvény alkalmazásában 29. sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzd, b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzd; Mentési Terv A munkáltató rendellenes körülmények kialakulásának esetére köteles Mentési és Tűzriadó Tervet készíteni, a mentéshez szükséges személyeket kijelölni! A munkáltatónak gondoskodnia kell arról, hogy a Tervben foglaltakat minden munkavállaló teljes körűen megismerje és elsajátítsa! 2011. augusztus 24. Budapest 11 12 3
Munkavédelmi Oktatás Minden munkáltató oktatás formájában köteles tájékoztatni a dolgozókat a biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretekről! Szükség esetén a 61/1999. (XII. 1) EüM rendelet alapján pedig ki is kell függesztenie a követendő előírásokat! A munkavédelmi oktatás elmaradása és munkabaleset bekövetkezése esetén a munkáltató a teljes egészségbiztosítási ellátás költségeit és annak kamatát köteles megtéríteni! Évente egyszer tájékoztatnia kell munkavállalóit többek között: a munkaeszközök használatára vonatkozó szabályokról a képernyő előtti munkavégzés szabályairól és kockázatairól a biztonságos munkavégzés szabályairól Az Mvt. 54. (1) bekezdése szerint a munkáltató köteles egységes és átfogó megelőzési stratégiát kialakítani a munkahelyi veszélyek csökkentése, a biztonságos munkakörnyezet kialakítása és a balesetek elkerülése érdekében! A munkáltatónak gondoskodnia kell arról, hogy a Stratégiában foglaltakat minden munkavállaló teljes körűen megismerje és elsajátítsa! 13 A kéthavi tanítási időkeret a Közoktatási törvény módosítása értelmében 2011. szeptember 01. napjától kezdődően eltörlésre került. Pontosításként tartalmazza, hogy a kötelező óraszámot a tanórán kívüli foglalkozásra is lehet fordítani. Igazából ez eddig is benne volt lásd a 6. pont 3. mondatát. 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról 6. A pedagógus kötelező óráját az óvodában a gyermekekkel való közvetlen, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásra (óvodai foglalkozások), az iskolában és a kollégiumban a tanulókkal való közvetlen foglalkozásra (kötelező és nem kötelező tanórai, tanórán kívüli foglalkozás, egyéni foglalkozás), kollégiumi foglalkozásra, napközis és tanulószobai foglalkozásra kell fordítani. A gyakorlati oktatásvezető és a gyakorlati oktatásvezető-helyettes a kötelező órája keretében ellátja a tanulók gyakorlati és elméleti képzését. A tanulókkal való közvetlen foglalkozás körébe tartozik az osztály közösségi programjainak és a tanulókkal való egyéni törődés feladatainak [52. (7) bekezdés] megtartása, azoknak a szakköröknek, érdeklődési köröknek, önképző köröknek, tanulmányi, szakmai és kulturális versenyeknek, házi bajnokságoknak, iskolák közötti versenyeknek, továbbá más tanórán kívüli foglalkozásoknak [53. (2) bekezdés b)-d) pontja] megtartása, amelyeket az iskolai nem kötelező tanórai foglalkozás időkeretének terhére szerveznek, kollégiumban a szabadidő eltöltését szolgáló és az egyéni törődést biztosító foglalkozások [53. (7) bekezdés] megtartása. 2011. augusztus 24. Budapest 14. A pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak munkáját - a munkaidőkeretre vonatkozó rendelkezések [Mt. 118/A. ] alapulvételével - oly módon kell megszervezni, hogy a pedagógus a heti kötelező óraszáma egy tanítási évre jutó időkeretét teljesíteni tudja. Ehhez a munkáltató a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak munkáját legalább kéthavi tanítási időkeret kialakításával szervezi meg. A tanítási időkeretet a következők szerint kell megállapítani: a két hónapra jutó tanítási napok számát meg kell szorozni a pedagógus-munkakörre megállapított heti kötelező óraszám egy ötödével. A tanítási időkeretet az adott tanítási napra a pedagógus kötelező órájának terhére tervezett órák számának megfelelően csökkenteni kell minden olyan kieső tanítási nap után, amely az Mt. 151. -ának (2) bekezdésében megjelölt távollét napjaira, a keresőképtelenség időtartamára esik. A nevelésioktatási intézmény vezetője a fenntartó egyetértésével meghatározhatja azokat a távolléteket, amelyekkel a tanítási időkeretet csökkenteni lehet. A tanítási időkeret teljesítésénél a ténylegesen megtartott, továbbá a pedagógus heti kötelező órájának teljesítésébe beszámítható órák vehetők figyelembe. A rendes munkaidőn belül a heti kötelező óraszám felett végzett tanításért óradíj a tanítási időkereten felül teljesített többlettanításért állapítható a pedagógust óradíj illeti meg. 2011. augusztus 24. Budapest 15 A 138/1992. X.8.) Korm. ren.d 7. -a értelmében : "7. (1) A kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató határozza meg, hogy a munkaidő óvodai foglalkozásokkal, tanítási órákkal, kollégiumi foglalkozásokkal (a továbbiakban együtt: tanítás) le nem kötött részében melyek azok a feladatok, amelyeket a pedagógusnak a nevelési-oktatási intézményben, pedagógiai szakszolgálat intézményében, és melyek azok a feladatok, amelyeket az intézményen kívül lehet teljesítenie." Az Mt. 140/A ának előírása szerint: "140/A. (1) A munkáltató köteles nyilvántartani a munkavállalók a) rendes és rendkívüli munkaidejével, ügyeletével, készenlétével, b) szabadságának kiadásával, c) egyéb munkaidő-kedvezményével kapcsolatos adatokat. (2) Az (1) bekezdés a) pontjában előírt szabályt nem kell alkalmazni, ha a munkavállaló a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni. (3) Az (1) bekezdésben szereplő nyilvántartásból megállapíthatónak kell lennie naptári naponként vagy egybefüggő 24 óránként a beosztott, valamint a teljesített rendes és rendkívüli munka, továbbá az ügyelet, készenlét kezdő és befejező időpontjának." 2011. augusztus 24. Budapest 16 4
Óvodáztatási támogatás Az óvodáztatási támogatás feltételrendszerében a háromhavi rendszeres óvodába járást a kéthavi rendszeres óvodába járás váltja fel 2011. január 1-jével (a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 20/C. (1) bek.). A korábban hatályos szabályok szerint az óvodáztatási támogatás első alkalommal történő folyósításának feltétele, hogy a gyermek legalább 3 hónapig rendszeresen járjon óvodába. Ha az óvodai beíratás az év második felében történik, első alkalommal decemberben kell folyósítani a támogatást. Ahhoz, hogy a decemberi folyósítás megvalósulhasson, az óvodának november közepéig kell leigazolnia az óvodába járást [149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 68/G. (3) bek.]. Az óvodai nevelési év kezdetétől (szeptember 1.) november közepéig azonban nem telhet el a jogosultság alapját képező háromhavi rendszeres óvodába járás, ami az érintett szülők és a támogatást megállapító hatóság számára egyaránt nagy nehézséget jelent." Ez indokolta a módosítást. A minőségfejlesztés feladatai Partnerek elégedettségének mérése Dolgozók teljesítményértékelése Évente beszámoló a fenntartónak a minőségirányítási program megvalósításáról Intézményi önértékelés Mindezek felhasználása az intézmény működésének folyamatos fejlesztésében 17 18 Dohányzási tilalom! Dohányzási tilalom! A NEM DOHÁNYZÓK VÉDELMÉRŐL A nemdohányzók védelme érdekében az alábbi törvények tartalmaznak rendelkezéseket: a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.), a Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény. (Dtv.) a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (R.) TOVÁBBI SZIGORÍTÁS 2012. JANUÁR 1-TŐL /2011. évi XLI. törvény/ Dohányzási tilalom Nem szabad dohányozni és sem zárt légtérben, sem nyílt légtérben nem jelölhető ki dohányzóhely: közoktatási intézményben, gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményben egészségügyi szolgáltatónál ideértve a többcélú intézményt is, ha abban egészségügyi szolgáltatást nyújtanak 2011. augusztus 24. Budapest 19 2011. augusztus 24. Budapest 20 5
Pedagógusigazolvány Pedagógus igazolványra igénybe vehető kedvezmények A 2010/2011. tanévt l már a új típusú pedagógusigazolvány került kiadásra. A pedagógusigazolvány kiállítása a Közoktatási Információs Rendszeren (KIR) keresztül a KIR-ben rögzített adatok alapján történik. Az új típusú PEDAGÓGUSIGAZOLVÁNY NYOMTATVÁNYT az Oktatási Hivatal honlapjáról letölthet megrendel lapon, Kt.19. -ának (5)-(6) bekezdésében szabályozott kedvezmények Kt.19. (5) Állami szervek és a helyi önkormányzatok által fenntartott könyvtárakat, múzeumokat és más kiállító termeket jogszabályban meghatározott kedvezmények igénybevételével látogassa. Az igazolvány közokirat. Az igazolvány-nyomtatvány el állításához és forgalmazásához az oktatásért felel s miniszter engedélye szükséges. 2011. augusztus 24. Budapest 21 2011. augusztus 24. Budapest 22 Pedagógus igazolvány- KIR A pedagógus igazolvány a személyi igazolvány felmutatása mellett érvényes. A munkáltató a pedagógus igazolványt a közoktatási információs rendszeren (a továbbiakban: KIR) keresztül igényli meg a (20/1997. (II. 13.) Korm. Rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról) 12/D. -ban meghatározott jelentési kötelezettség teljesítésével egyidej leg vagy azt követ en. Az igénylés átvezetését követ öt munkanapon belül az Oktatási Hivatal a KIRen keresztül biztosítja az adatokat rögzített, szerkesztett, meg nem változtatható és nyomtatható formában a munkáltatónak, aki ennek alapján kiállítja a pedagógus igazolványt, továbbá érvényesíti azt az e rendeletben foglaltak szerint. A kinyomtatott pedagógus igazolványra rá kell ragasztani a jogosult igazolványképét, és el kell látni a közoktatási intézmény körbélyegz jének lenyomatával oly módon, hogy annak egy része az igazolványképen is látszódjék. A pedagógus igazolványt el kell látni a közoktatási intézmény igazgatójának vagy az általa felhatalmazott személynek az aláírásával. 2011. augusztus 24. Budapest 23 Az azonosító szám igénylése és kiadása 20/1997. (II. 13.) Korm. Rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról 12/D. (1) A munkáltató a pedagógus-munkakörben, illetve a nevel - és oktatómunkát közvetlenül segít alkalmazotti foglalkoztatottak adatait - a foglalkoztatási jogviszony létesítésének napját követ öt munkanapon belül - köteles az Oktatási Hivatalnak a KIR-en keresztül az azonosító szám kiadásához megadni. (3) A KIR-ben nyilvántartott személyes adatokban bekövetkezett változásokat az érintett haladéktalanul, de legkés bb három munkanapon belül köteles a munkáltatónak bejelenteni. A munkáltató a változások megismerését követ öt munkanapon belül köteles a változásokat a KIR-en keresztül bejelenteni. (4) Ha a munkáltató olyan személyt alkalmaz, aki rendelkezik azonosító számmal, a jogviszony létesítését követ öt munkanapon belül köteles a jogviszony létrejöttét bejelenti a KIR-en keresztül. A bejelentésnél az e rendeletben el írtakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az érintett részére nem lehet új azonosítót kiadni. Minden alkalmazottnak, függetlenül attól, hogy hány helyen áll foglalkoztatási jogviszonyban, csak egy azonosítója lehet. (5) Ha az alkalmazott foglalkoztatása megsz nik, a munkáltató a jogviszony megsz nését - a megsz nés id pontjától számított - öt munkanapon belül köteles bejelenteni. Az intézményvezet e jelentéssel egyidej leg feladat-ellátási helyenként, alaptevékenységenként az (1) bekezdés szerinti bontásban tájékoztatást ad arról, hány álláshely megszüntetésére került sor, továbbá a közalkalmazotti jogviszony, illetve munkaviszony milyen jogcím alapján sz nt meg. Amennyiben az érintett nem létesít másik intézménnyel újabb foglalkoztatási jogviszonyt, az Oktatási Hivatal - a közoktatásról szóló törvény 2. számú mellékletében szabályozott határid vel - törli az adatait a nyilvántartásból. (6) A közoktatási intézmény a hivatalos iratain - jogszabályban meghatározott esetekben - köteles feltüntetni az alkalmazotti azonosító számot. Az azonosító szám hiányában az irat érvénytelen. (7) Foglalkoztatási jogviszony megsz nését követ en - az (5) bekezdésben meghatározott határid n belül - az érintett a korábbi azonosító számáról igazolást kérhet az Oktatási Hivataltól. Az igazolás kiállítására akkor van lehet ség, ha az érintett a személyazonosságát igazolja. 2011. augusztus 24. Budapest 24 6
Az óvodai csoport maximális létszámára vonatkozó jogszabályi előírások A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvénynek a 2009. évi CIX. törvény 6. -a (15) bekezdésével történt és 2010. január 1. napjával hatályba lépett módosítása értelmében, az óvodában az óvodai csoport átlaglétszáma 20 f a maximális létszáma 25 f lehet, mely a következ k szerint túlléphet : Legfeljebb 2 csoportos óvoda Nevelési év indításakor a maximális létszám +20% túlléphet = 30f lehet +10% =max. 33f oktatásszervezési okok miatt indokolt, továbbá az intézkedéssel az óvodaszék, az óvodai szül i szervezet (közösség) egyetért. 2-nél több csoportos (3-tól) Nevelési év indításakor maximális létszám 10%-kal=25+2,5=27,5 oktatásszervezési okok miatt indokolt, továbbá az intézkedéssel az óvodaszék, az óvodai szül i szervezet (közösség) egyetért. Nevelési év során az új gyermek átvétele, felvétele miatt indokolt. Maximális létszám 25 f +20%-kal túlléphet, tehát maximum 30 f lehet A nevelési év során az új gyermek átvétele, felvétele miatt 30 f re megnövelt létszám+10%-kal túlléphet (max-33f )oktatásszervezési okok miatt indokolt, továbbá az intézkedéssel az óvodaszék, az óvodai szül i szervezet (közösség) egyetért. A jogszabályi el írások értelmében tehát, ha a fentiekben ismertetett mindkét külön jogcím alapján sor kerül a 25 f s maximális csoport létszám túllépésére, akkor az óvodai csoport maximális létszáma 33 f lehet, de ezt a 33 f s létszámot a kett nél több csoportos óvoda, csak a nevelési év közben érheti el. Nem kell engedélyt kérni az Oktatási Hivataltól a csoportlétszám túllépéshez! 2011. augusztus 24. Budapest 25 3 év alatti gyermekek az óvodában 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról Az egyes közoktatási intézmények Az óvoda 24. (1) Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség - e törvény 6. -ának (2) bekezdésében meghatározottak szerinti - kezdetéig nevel intézmény. Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretébenfolyik. Az óvoda felveheti azt a körzetében lakó gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételét l számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen, f városban f városi kerületben, illetve, ha a felvételi körzet több településen található, az érintett településeken lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkez három éves és annál id sebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthet. 2011. augusztus 24. Budapest 26 3 év alatti gyermekek az óvodában Munkatervet érintő feladatok: Munkaid, munkaid -beosztás Óvodapedagógusok csoportbeosztása Óvodai csoportok szervezése(azonos életkorú, vegyes csoportok) Elfogadás (beszoktatás ideje) Gondozási feladatok Óvodapedagógus-dajka folyamatos együttm ködése (szakmai megbeszélések) Szül k tájékoztatása 2011. augusztus 24. Budapest 27 Jó tervezés! Hatályos jogszabályok Alapító okirat SZMSZ IMIP HÁZIREND Helyi Óvodai Program Intézmény költségvetése Humáner forrás Éves munkaterv-intézményi Éves munkaterv tagintézményi Éves munkaterv óvodai csoportok 2011. augusztus 24. Budapest 28 7
Az óvodavezető kidolgozza, a nevelőtestület aktív közreműködésével, az óvoda céljának megfelelő feladatait, figyelembe véve a rendelkezésre álló erőforrásokat. TERVEZÉS VÉGÁLLAPOT MEGHATÁROZÁSA KIINDULÓ ÁLLAPOT FELADATOK MEGHATÁROZÁSA, FOLYAMATOS ELLEN RZÉS, ÉRTÉKELÉS Az óvodai munkaterv szerkezeti és tartalmi elemei 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSE A működés rendje 2. (1) Az óvodai munkaterv határozza meg az óvodai nevelési év rendjét. Ehhez ki kell kérni, az óvodaszék, az óvodai szülői szervezet (közösség) véleményét is. (2) Az óvodai nevelési év rendjében kell meghatározni: a) az óvodai nevelés nélküli munkanapok időpontját, felhasználását; b) a szünetek időtartamát; d) a nemzeti, az óvodai ünnepek megünneplésének időpontját; f) az előre tervezhető nevelőtestületi értekezletek időpontját; (4) Az óvodai nevelés nélküli munkanapok száma egy nevelési évben az öt napot nem haladhatja meg. (5) Az óvodai nevelés nélküli munkanapon - szükség esetén - gondoskodni kell a gyermekek felügyeletéről. 2011. augusztus 24. Budapest 29 2011. augusztus 24. Budapest 30 Az óvodai munkaterv szerkezeti és tartalmi elemei 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 2. (6) Az óvoda a - közoktatási törvény 4. -ának (4) bekezdésében szabályozott - fakultatív hit- és vallásoktatással kapcsolatos feladatainak ellátása során együttműködik az érdekelt egyházi jogi személlyel. A nevelési-oktatási intézményben folyó hit- és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásához be kell szerezni az (óvodaszék,), illetve, ha az nem működik a szülői szervezet (közösség) véleményét. (7) Az óvodában a napirendet úgy kell kialakítani, hogy a szülők - a házirendben meghatározottak szerint - gyermeküket az óvodai tevékenység zavarása nélkül behozhassák, illetve hazavihessék. Az óvoda nyári zárva tartásáról legkésőbb február tizenötödikéig, a nevelés nélküli munkanapokról legalább hét nappal a zárva tartást megelőzően a szülőket tájékoztatni kell. 3. (1) A nevelési-oktatási intézmény köteles a gyermek szülőjét értesíteni gyermeke óvodai felvételével, az óvodai elhelyezés, a gyermek, fejlődésével kapcsolatos döntéséről, a működés rendjéről, továbbá minden olyan intézkedésről, amire jogszabály az értesítést előírja. (2) A gyermek szülőjének írásbeli nyilatkozatát be kell szerezni minden olyan óvodai, döntéshez, amelyből a szülőre fizetési kötelezettség hárul, valamint minden olyan kérdésről, amelynél jogszabály a nyilatkozat beszerzését előírja. 2011. augusztus 24. Budapest 31 Az óvodai munkaterv szerkezeti és tartalmi elemei 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények m ködésér l 6. (1) A nevelési-oktatási intézmények közrem ködnek a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megel zésében és megszüntetésében, ennek során együttm ködnek a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. (2) Ha a nevelési-oktatási intézmény a gyermeket, tanulót veszélyeztet okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, vagy a gyermekközösség, illetve a tanulóközösség védelme érdekében indokolt, segítséget kérhet a gyermekjóléti szolgálattól, illetve az oktatásügyi közvetít i szolgálattól vagy más, az ifjúságvédelmi, családjogi területen m köd szolgálattól. Ha további intézkedésre van szükség, a nevelési-oktatási intézmény megkeresésére a gyermekjóléti szolgálat javaslatot tesz arra, hogy a nevelési-oktatási intézmény a gyermekvédelmi rendszer keretei között milyen intézkedést tegyen. (8) Az óvoda, a kollégium vezet je vagy helyettese - ha nincs gyermek- és ifjúságvédelmi felel s - látja el a (4)-(5) bekezdésben meghatározott feladatokat. (9) A nevelési-oktatási intézményben, továbbá a nevelési-oktatási intézményen kívül a gyermekek, tanulók részére szervezett rendezvényeken tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek árusítása, fogyasztása. 2011. augusztus 24. Budapest 32 8
A nevelési-oktatási intézmények dokumentumainak nyilvánossága A gyermekekkel az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó el írásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformát az óvodai nevelési év megkezdésekor, valamint szükség szerint (az óvodai foglalkozás, kirándulás stb. során) életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelel en ismertetni kell. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell. A szül i szervezet (közösség), az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat részére érkezett iratokat bontatlanul kell átadni az érdekelteknek. Az így átvett iratok iratkezelése az érdekelt kezdeményezésére történik. A gyermekekkel, a tanulókkal kapcsolatos ügyeket az ügy elintézéséért felel s alkalmazott köteles haladéktalanul, de legkés bb az iktatás napjától számított huszonkét munkanapon belül elintézni. A nevelési-oktatási intézmények m ködésével kapcsolatos ügyekben az elintézési határid huszonkét munkanap. Ha az ügy elintézésére az iskolaszék, óvodaszék, kollégiumi szék, a szül i szervezet (közösség), a diákönkormányzat jogosult, döntését legkés bb az iktatástól számított huszonkét munkanapot követ els ülésén köteles meghozni. Az óvoda, vezetője vagy az általa kijelölt pedagógus köteles a szülők részére tájékoztatást adni a nevelési programról, a pedagógiai programról, illetve az intézményi minőségirányítási programról. (4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat a szervezeti és működési szabályzat és a házirend tekintetében is alkalmazni kell. A házirend egy példányát a szülőknek a gyermek, óvodába történő beíratásakor, illetve annak érdemi változása esetén át kell adni. (5) A (3)-(4) bekezdésben meghatározott kérdések szervezeti és működési szabályzatban történő szabályozásánál az iskolaszéket (óvodaszéket, kollégiumi széket), illetve ha az nem működik, az iskolai (óvodai, kollégiumi) szülői szervezetet (közösséget) és az iskolai kollégiumi diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg. (6) A nevelési-oktatási intézmények - tevékenységükhöz kapcsolódóan - a 10. számú mellékletben meghatározott adatokat (különös közzétételi lista) közzéteszik. E bekezdés alkalmazásában közzététel a meghatározott adatoknak internetes honlapon, digitális formában, bárki számára, személyazonosításra alkalmatlan formában, korlátozástól mentesen, kinyomtatható és részleteiben is kimásolható módon, a betekintés, a letöltés, a nyomtatás, a kimásolás és a hálózati adatátvitel szempontjából is díjmentesen történő hozzáférhetővé tétele. Ha a nevelésioktatási intézmény nem rendelkezik internetes honlappal, az adatokat a helyben szokásos módon teszi közzé. (7) A különös közzétételi listát szükség szerint, de legalább nevelési évenként, illetve tanévenként felül kell vizsgálni. 2011. augusztus 24. Budapest 33 2011. augusztus 24. Budapest 34 A nevelési-oktatási intézmény vezetője 11. (1) A nevelési-oktatási intézmény vezetője, beleértve a tagintézmény (intézményegység) vezetőjét is - a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerint - köteles gondoskodni arról, hogy ő vagy helyettesének akadályoztatása esetén a vezetői, vezető-helyettesi feladatokat ellássák. Ha a nevelési-oktatási intézmény, illetve a tagintézmény (intézményegység) vezetője a szükséges intézkedéseket nem tudta megtenni, a vezetői feladatokat a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott alkalmazott köteles ellátni. (2) Ha a nevelési-oktatási intézménynek - bármely oknál fogva - nincs vezetője, a vezetési feladatok ellátását a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint kell biztosítani. 2011. augusztus 24. Budapest 35 Az óvodai felvétel 15. (2) Az óvoda - a fenntartó által meghatározottak szerint - az óvodai jelentkezés idejét és módját - a határid el tt legalább harminc nappal - köteles nyilvánosságra hozni. (5) Az óvoda a tanköteles életkorba lépéskor a gyermek fejlettségével kapcsolatban a) igazolja, hogy a gyermek elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, b) javasolja a gyermek óvodai nevelésben való további részvételét, c) javasolja, hogy a gyermek - annak megállapítása céljából, hogy szükséges-e a gyermek sajátos iskolai nevelésben és oktatásban való részvétele, illetve elérte-e az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget - szakért i és rehabilitációs bizottsági vizsgálaton vegyen részt, d) javasolja, hogy a gyermeket az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérésének megállapítása céljából a szül vigye el a nevelési tanácsadóba. 16. (1) A szül március 1-je és április 30-a között - a községi, városi, f városi kerületi, megyei jogú városi önkormányzat által meghirdetett id pontban - köteles beíratni tanköteles gyermekét (a továbbiakban: tanköteles) a lakóhelye szerint illetékes vagy a választott iskola els évfolyamára. Az iskola a beiratkozás idejét a határid t megel z en legalább harminc nappal köteles nyilvánosságra hozni. (2) A sajátos nevelési igény tanulót a tanulási képességet vizsgáló szakért i és rehabilitációs bizottság vagy az országos szakért i és rehabilitációs tevékenységet végz bizottság szakért i véleményében, illetve a jegyz joger s határozatában megjelölt id pontig kell beíratni a kijelölt óvodába, iskolába. 2011. augusztus 24. Budapest 36 9
. (4) A kötelez felvételt biztosító óvoda [közoktatási törvény 65. (2) bekezdés] vezet je, illet leg a kötelez felvételt biztosító iskola [közoktatási törvény 66. (2) bekezdés] igazgatója a fenntartó önkormányzat jegyz jét l kapott nyilvántartás, illetve a kijelölt óvoda, iskola [közoktatási törvény 30. (4) bekezdés] a megküldött szakért i vélemény vagy a jegyz határozata alapján értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyz t, ha a gyermeket az óvodába, iskolába nem íratták be. A kijelölt óvoda, iskola értesíti a szakért i véleményt adó intézményt, ha helyhiány miatt a gyermeket, tanulót nem tudta felvenni. (5) Az óvoda vezet je, az iskola igazgatója értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyz t, ha olyan gyermeket, tankötelest vett fel, illetve vett át, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye nem a nevelésioktatási intézmény székhelyén van. (6) Az óvodába felvett gyermeket az óvoda, az iskolába felvett tanulót - beleértve a magántanulót is - az iskola tartja nyilván. Ha gyermek óvodát, illetve a tanköteles iskolát változtat, további nyilvántartása az átadó óvoda, iskola értesítése alapján, az átvev óvoda, iskola feladata. Az iskola nyilvántartásában marad az a tanköteles, aki iskolai tanulmányait külföldön folytatja. Az óvoda törli az óvodások nyilvántartásából azt a gyermeket, akinek ellátása a jogszabályok szerint megsz nt. Az iskola törli a tankötelesek nyilvántartásából azt a tanulót, akinek tankötelezettsége a megfelel életkor betöltése következtében megsz nt. 18. (3) Az óvodai felvételi, átvételi kérelem elbírálásáról a szül t, a közoktatásról szóló törvény 24. (3) bekezdése alapján, óvodai nevelésben részt vev gyermek esetén, továbbá az el z óvoda vezet jét; az iskolai felvételi, átvételi kérelem elbírálásáról a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szül t is, tanköteles esetén továbbá - az alapfokú m vészetoktatási intézménybe történ felvétel és átvétel kivételével - az el z iskola igazgatóját; kollégiumi felvételi kérelem és externátusi elhelyezés iránti kérelem elbírálásáról a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szül t is értesíteni kell. Amennyiben a felvételre a gyámhatóság kezdeményezése alapján került sor, a határozatot számára is meg kell küldeni. 2011. augusztus 24. Budapest 37 Munkaterv tartalmát érintő jogszabályok 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról 41. (1) A nevelési-oktatási intézményekben a gyermekek nevelését a lelkiismereti szabadság és a különböz világnézet ek közötti türelmesség elve alapján kell szervezni. (2) A nevelési-oktatási intézményekben tiszteletben kell tartani a gyermek, szül, alkalmazott lelkiismereti és vallásszabadságát. (3) A gyermek, a szül és az alkalmazott nem késztethet lelkiismereti, világnézeti, politikai meggy z désének megvallására, megtagadására. (4) A gyermeket, a szül t és az alkalmazottat nem érheti hátrány világnézeti, lelkiismereti, politikai meggy z dése miatt. (5) A nevelési-oktatási intézménynek gondoskodnia kell a rábízott gyermekek, felügyeletér l, a nevelés egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésér l, a gyermekbaleseteket el idéz okok feltárásáról és megszüntetésér l, a gyermekek, rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezésér l, ennek keretében különösen, hogy az óvodába járó gyermek, évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és belgyógyászati vizsgálaton vegyen részt. (6) A nevelési-oktatási intézmény ellátja a tehetségkutatással és tehetséggondozással, a korai tanulási, beilleszkedési nehézségek korrekciójával, a hátrányos helyzet gyermekek felzárkóztatásával, valamint a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat; felderíti a gyermekek és tanulók fejl dését veszélyeztet okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megel zésére, illet leg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek, tanuló érdekében intézkedést kezdeményez. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátását a gyermekjóléti szolgálat segíti. 2011. augusztus 24. Budapest 38 Különös közzétételi lista 10. számú melléklet a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelethez Különös közzétételi lista a nevelési-oktatási intézmények részére (A lista személyes adatokat nem tartalmazhat) Óvodák 1. Óvodapedagógusok száma 2.Óvodapedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége 3. Dajkák száma 4. Dajkák szakképzettsége 5. Óvodai nevelési év rendje 6.Óvodai csoportok száma, illetve az egyes csoportokban a gyermekek létszáma 2009. augusztus 31-én lépett életbe a 32/2008. - XI.24. OKM rendelet melynek értelmében, minden nevelési-oktatási intézmény köteles az interneten is elérhet vé tenni a törvényben meghatározott adatokat 1-Különös közzétételi lista.doc 2011. augusztus 24. Budapest 39 A szakmai munkaközösség szerepe az ellenőrzésben Jogszabályi hivatkozás: Közoktatási törvény 58. (1) A szakmai munkaközösség 58. (1) A nevelési-oktatási intézmény pedagógusai szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési-oktatási intézményben folyó nevel és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, értékeléséhez és ellen rzéséhez. Szakmai munkaközösség hozható létre a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok, a szabadid hasznos eltöltésével összefügg feladatok, a sajátos nevelési igény és a halmozottan hátrányos helyzet tanulók integrációját szolgáló feladatok segítéséhez is. A szakmai munkaközösség éves terv szerint részt vesz az intézményben folyó szakmai munka bels ellen rzésében. A szakmai munkaközösség tagja és vezet je a bels értékelésben és ellen rzésben akkor is részt vehet, ha közoktatási szakért ként nem járhat el. A szakmai munkaközösség - a szervezeti és m ködési szabályzatban meghatározottak szerint - gondoskodik a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak szakmai segítésér l. A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és m ködési szabályzata a szakmai munkaközösség részére további feladatokat állapíthat meg. Az e bekezdésben meghatározott feladatok ellátására, a pedagógusok kezdeményezésére intézmények közötti munkaközösség is létrehozható. (2) Az óvodában, iskolában, kollégiumban az azonos feladatok ellátására, illetve tantárgyanként vagy m veltségi területenként egy szakmai munkaközösség hozható létre. Külön szakmai munkaközösség m ködhet a tagintézményben és a tagozaton. 2011. augusztus 24. Budapest 40 10
Legyünk konkrétak! A munkaterv, az IMIP, a teljesítményértékelés és a beszámoló kapcsolata, összefüggéseik! Hogyan tervezzünk, hogy lényegre törőek (és rövidek) lehessünk a (fenntartónak) beszámoláskor? Szakmai beszámoló része: IMIP végrehajtásának értékelése Jogszabályi hivatkozás: Közoktatási törvény 40. 11) Az intézményi min ségirányítási program határozza meg az intézmény m ködésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi min ségirányítási programban meg kell határozni az intézmény m ködésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellen rzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. Az intézményi min ségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezet i feladatokat ellátók, továbbá az alkalmazottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét azzal, hogy a teljesítményértékelés kiválóan alkalmas,, kevéssé alkalmas, illetve alkalmatlan eredménnyel zárulhat. A min ségirányítási programban rögzíteni kell a teljes kör intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói min ségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. A nevel testület a szül i szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi min ségirányítási program végrehajtását. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkit zései és az intézmény m ködése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A nevel testület és a szül i szervezet (közösség) értékelését, valamint a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A fenntartónak az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján, honlap hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hoznia. 2011. augusztus 24. Budapest 41 2011. augusztus 24. Budapest 42 Szakmai beszámoló Jogszabályi hivatkozás: Közoktatási törvény 104. (1) A törvényesség biztosítása keretében kell a) ellen rizni a házirend, valamint - a kollektív szerz dés és a közalkalmazotti szabályzat kivételével - más bels szabályzatok elfogadására el írt eljárási rendelkezések megtartását, a szabályzatban foglaltak jogszer ségét, a m ködés és döntéshozatal jogszer ségét, így különösen a tanuló- és gyermekbalesetek megel zésével, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásával, a nevel - és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésével összefügg tevékenységet; b) elbírálni a 83. (4) bekezdésében meghatározott kérelmeket. (2) Az (1) bekezdés a) pontjában szabályozott ellen rzés eredményeképpen a fenntartó felhívja a közoktatási intézmény vezet jét a jogszabálysért döntés orvoslására. Ha a felhívás nem vezet eredményre, a jogszabálysért döntést megsemmisíti, és a közoktatási intézmény vezet jét új döntés, illetve az elmulasztott intézkedés meghozatalára utasítja. Ezeket a rendelkezéseket a szervezeti és m ködési szabályzat jóváhagyásának megtagadása esetén is alkalmazni kell. Nem alkalmazhatók az e bekezdésben foglaltak, ha a döntés meghozatala óta több mint egy év eltelt, vagy ha a döntést a bíróság felülvizsgálta, továbbá, ha a döntés megsemmisítése jóhiszem en szerzett és gyakorolt jogot sértene. Ezekben az esetekben a fenntartó tájékoztatja a közoktatási intézmény vezet jét megállapításairól, s a helyes eljárásról. 2011. augusztus 24. Budapest 43 Szakmai beszámoló Jogszabályi hivatkozás: Közoktatási törvény 104. (3) Az (1) bekezdés b) pontjában szabályozott jogkörben helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény esetén a jegyz, f jegyz, más fenntartó esetén jogi egyetemen vagy Államigazgatási F iskolán szerzett, illetve a döntéshozó nevelésioktatási intézményben igazgatói munkakör betöltésére jogosító fels fokú iskolai végzettséggel rendelkez személy járhat el. (4) A fenntartó a nevelési, illetve pedagógiai program végrehajtását, a közoktatási intézményben folyó szakmai munka eredményességét a) az önkormányzati pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmény által végzett pedagógiai mérések, értékelések, illet leg az Országos szakért i névjegyzékben szerepl szakért által készített szakért i vélemény, továbbá az érettségi vizsga eredményei, illetve b) a közoktatási intézményáltal készített beszámoló; c) az iskolaszék véleményezése alapján értékelheti. (5) A közoktatási intézmény tanévenként, évenként egy alkalommal kötelezhet arra, hogy tevékenységér l átfogó beszámolót adjon a fenntartónak. 44 Budapest 2011. augusztus 24. 11
A munkaterv, az IMIP, a teljesítményértékelés és a beszámoló kapcsolata, összefüggéseik, tartalmuk IMIP: Az intézményi min ségirányítási programban meg kell határozni az intézmény m ködésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellen rzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. (általános) Teljesítményértékelés: Kiválóan alkalmas,, kevéssé alkalmas, illetve alkalmatlan eredménnyel zárulhat. (konkrét) Az óvodai munkaterv szerkezeti és tartalmi elemei 2-Óvodai munkaterv minta.doc Beszámoló: Értékeli az éves intézményi munkát, alkalmazottak feladatellátását. (konkrét) benne az 2011. augusztus 24. Budapest 45 2011. augusztus 24. Budapest 46 Szakmai segédanyag minták a konkrét (indikátorokkal) munkaterv elkészítéséhez Óvoda-vezető munkájának szakmai támogatása www. intézményvezetés.hu 8-Óvoda szül i igényfelmérés (tervezéshez).doc 9-Gy_Létszámmérleg.xls 10-Munkaterv_igazgató-h_minta_v1.xls 11-Gazdálkodási munkaterv-minta.doc 12-Igazgatói munkaterv-minta.doc 2011. augusztus 24. Budapest 47 2011. augusztus 24. Budapest 48 12
Copyright 2011 Lóczi Tünde 2011. augusztus 24. Budapest 49 13