II. évfolyam Szigorlati tételek Koraújkori egyetemes történelem 1492-1789 (Dusnoki József/Kurucz György) (1) Európa regionális szerkezete és a régiók fejlődési sajátosságai (2) A nagy földrajzi felfedezések és az első gyarmatbirodalmak kiépítése (3) A reformáció történeti szerepe, fő képviselői, irányzatai: konfesszionalizáció, vallásháborúk és tolerancia (4) A francia-habsburg ellentét: I. Ferenc és V. Károly rivalizálása (5) Az európai világgazdasági rendszer kiterjedése és szerkezete a 16. században. A gazdasági élet szervezeti formái (céhes rendszer, kapitalizmus) (6) A harmincéves háború (7) A társadalmi struktúra alakulása (arisztokrácia, nemesség, középrétegek, rurális társadalom) és a mindennapi élet a kora újkori Európában (demográfia, család, fogyasztás, öltözködés, higiénia, gyermekkor, a nők helyzete) (8) Bourbon abszolutizmus és az európai hatalmi politika XIV. Lajos időszakától a francia forradalomig (9) A francia ambíciók kontinentális ellensúlya: a Habsburg Birodalom, 1648-1790 (10) Németalföld példája: egy kis állam gazdasági és politikai lehetőségei a kora újkor időszakában (11) Állam, államelmélet, politikai kultúra és kommunikáció a vesztfáliai békétől a francia forradalom időszakáig (12) A nagyhatalmi politika alkotmányos és gazdasági háttere: Anglia a 17-18. században (13) A regionális hatalmi pozíció kiépítése: Poroszország felemelkedése (14) A felemelkedő kelet-európai nagyhatalom: Oroszország I. Péter uralkodásától Nagy Katalin haláláig (15) Felvilágosodás és művelődés a 17-18. századi Európában 1
SZIGORLATI IRODALOMJEGYZÉK A KORAÚJKORI EGYETEMES TÖRTÉNET 1492 1789 CÍMŰ ELŐADÁSHOZ (Dusnoki József/Kurucz György) (Α) TANKÖNYVEK, KÉZIKÖNYVEK, TÉRKÉPEK : - Angi János et al.: Európa az újkorban (Multiplex M. DUP, Debrecen, 2006) - Katona András: Kora újkori egyetemes történelem (XV-XVIII. sz.). (Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2008) - Hahner Péter: A régi rend alkonya. Egyetemes történet 1648-1815. (Panem, Bp. 2006) - Poór János (szerk.): A kora újkor története (Osiris, Bp. 2009) - Salamon Konrád (főszerk.): Világtörténet (Akadémiai K., Bp. 2006) - SH Atlasz Világtörténelem (az Athenaeum és a Springer Hungarica több kiadása) - Történelmi világatlasz (Kartográfiai Váll., Bp. 1991) - Times Világtörténeti atlasz (Akadémiai, 1992) (B) KÖTELEZŐ IRODALOM: I. Politika, diplomácia és hadtörténet - Hajnal István: Az újkor története (Reprint, Bp. 1988) - Duby, Georges (szerk.): Franciaország története. I. köt. (Osiris, Bp. 2005) - Pohl, W. Vocelka, K: A Habsburgok (Gulliver, Bp. 1995) - Pál Judit: A Habsburg Monarchia története 1526-1848. (Mega, Kolozsvár, 2014) - Fulbrook, Mary: Németország története (Maecenas, Bp. 1997) - Szántó Gy. T.: Anglia története (Maecenas, Bp. több kiadásban) - Font Márta et al.: Oroszország története (Osiris, Bp. 2001) II. Államszervezés, hatalmi struktúrák - Szűcs Jenő: Vázlat Európa három történeti régiójáról (Magvető, Bp. 1983) - Chaunu, Pierre: A klasszikus Európa (Gondolat, Bp. 1971 és Osiris, Bp. 1999) - Braudel, Fernand: A Földközi tenger II. Fülöp korában (2. köt. Bp. 2000), A birodalmak pp. 691-715, Az állam ereje és gyengesége pp. 716-740. - Anderson, Perry: Az abszolutista állam (Gondolat, Bp. 1974) - D Encausse, H. C.: II. Katalin. (Európa, Bp., 2006.) III. Demográfia-, társadalom-, gazdaság- és klímatörténet - Delumeau, J.: Reneszánsz (Osiris, Bp. 1997) 2
- Diederiks, H. A. et al.: Nyugat-európai gazdaság és társadalomtörténet. (Osiris, Bp. 1995) - Mollat du Jourdin, M.: Európa és a tenger (Atlantisz, Bp., 1996) pp. 93-128. - Mumford, Lewis: A város a történelemben (Gondolat, Bp. 1985) pp. 350-414. - Pounds, N. J. G.: Európa történeti földrajza (Osiris, Bp. 1997) III. rész: Az újkori Európa pp. 240-341. - Behringer, Wolfgang: A klíma kultúrtörténete. (Corvina, Bp. 2010) - Elias, Norbert: Az udvari társadalom (Napvilág, Bp. 2005) - Prak, Maarten: Hollandia aranykora (Osiris, Bp. 2004) IV. Eszme- és művelődéstörténet - Burke, Peter: Az olasz reneszánsz (Osiris, Bp. 1994) pp. 183-236. - Briggs, A. Burke, P.: A média társadalomtörténete (Napvilág, Bp. 2004) - Chadwick, Owen : A reformáció (Osiris, Budapest, 2003) - Garin, Eugenio: Reneszánsz és művelődés (Helikon, Bp. é.n.) - Gribbin, John: A tudomány története 1543-tól napjainkig (Akkord, Bp. 2004) - Im Hof, Ulrich: A felvilágosodás (Atlantisz, Bp. 1998) - Chaunu, Pierre: Felvilágosodás (Osiris, Bp. 1998) - Köpeczy Béla: A francia felvilágosodás (Gondolat, Bp. 1986) - Weber, Max: A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme (Gondolat, Bp. 1982) V. A mindennapi élet struktúrái - Burke, Peter: Népi kultúra a kora újkori Európában (Századvég Kiadó Hajnal István Kör, Bp. 1991) - Montanari, Massimo: Éhség és bőség. A táplálkozás kultúrtörténete (Atlantisz, Bp. 1996) - Braudel, F.: Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus a XV-XVII. században. A mindennapi élet struktúrái. (Gondolat, Bp. 1985) - Duby, Georges Mandrou, Robert: A francia civilizáció ezer éve (Gondolat, Bp. 1975) - Zumthor, Paul: Hollandia hétköznapjai Rembrandt korában (Gondolat, Bp. 1985) - Elias, Norbert: A civilizáció folyamata. (Gondolat, Bp., 1987. (C) FORRÁSOK: I. Dokumentumok (Kötelező): Poór János (szerk.): Kora újkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény (Osiris, Bp. 2000) (1/2-2 oldalasak) - I. Miksa rendelete a birodalmi kormányról, 1500. jún. 2. - A bolognai konkordátum, 1516 - V. Károly választási kapitulációja, 1519. júl.3 3
- A wormsi ediktum, 1521 - A [német] parasztok 12 cikkelye, 1525 - Sacco di Roma, 1527 - Ruházkodási rendelkezés a Birodalomból, 1530 - A schmalkaldeni szövetség, 1531 - A királyi egyházfőség Angliában, 1534 - V. Károly a schmalkaldeni háborúról, 1546 - V. Károly politikai végrendelete, 1548. január 18. - Az augsburgi interim, 1548 - Az augsburgi vallásbéke, 1555 - A velencei követ a spanyol birodalomról, 1559 - Antwerpen a 16. században - Deklaráció a Szent Bertalan éji mészárlásról, 1572 - Genti pacifikáció, 1576 - Az utrechti unió, 1579 - Érvek a gyarmatosítás mellett (Richard Haklyut), 1584 - A Nagy Armada pusztulása, 1588 - Törvény az angol katolikusok ellen, 1593 - A nantes-i ediktum, 1598 - Boszorkányüldözés, 1630 - Richelieu politikájának védelme, 1636 - Egy intendáns megbízó levele XIII. Lajos idején, 1642 - IV. Keresztély dán király egészségügyi rendelete, 1643 - A nép első szerződése (Anglia), 1647 - A vesztfáliai béke, 1648 - XIV. Lajos az uralkodói hivatásról - Jogok törvénye, 1689 - Az angliai törvény a vallási türelemről (Toleration Act), 1689 - Osztrák Pragmatica Sanctio, 1713 - II. Frigyes politikai testamentuma, 1752 - A Calas-ügy, 1762 - Római király választása és koronázása Frankfurtban, 1764 - II. József türelmi rendelete, 1781 - II. József jellemzése, 1790 II. Politikai szerzők. (Ajánlott): - Niccolò Machiavelli: A fejedelem (Európa, Bp. 1987) - Francesco Guicciardini: Itália története (Európa, Bp. 1994) pp. 180-186. - Kálvin János: A keresztyén vallás rendszere. II. köt. (Reprint, Bp. 1995) A polgári kormányzatról pp. 746-779. - Jean Bodin: Az államról (Gondolat, Bp. 1987) I/8. A szuverenitásról pp. 73-104. - Thomas Hobbes: Leviatán (Bp. 1999) Bevezető: pp. 69-74. - John Locke: Levél a vallási türelemről (Akadémiai, Bp. 1973 és Stencil, Bp. 2003) - Henri Secondat Baron de Montesquieu: A törvények szelleme (Atlantisz, Bp. 2001) pp. 47-56. és 245-290. 4
- Jean-Jacques Rousseau: Értekezések és filozófiai levelek (Magyar Helikon, Bp. 1978) pp. 83-157. (A társadalmi egyenlőtlenségek eredetéről) (D) SZAKIRODALOM. (Ajánlott): - Adriányi Gábor: Az egyháztörténet kézikönyve ( Szent István T.,Bp. 2001) - Ariès, Philippe : Gyermek, család, halál (Gondolat, Bp. 1987) - Barta János (ifj.): A kalapos király emlékezete. II. József és Magyarország (Didakt Debreceni Egyetem, Debrecen, 1998) - Bitterli, Urs: Vadak és civilizáltak (Gondolat, Bp. 1982) - Boyer, P. Nissenbaum, S.: Boszorkányok Salemben (Osiris, Bp. 1992) - Burckhardt, Jacob: A reneszánsz Itáliában (Képzőműv. Alap, Bp. 1978) - Darnton, Robert: Lúdanyó meséi és más tanulmányok (General Press, 2010) - Davies, Norman: Európa története (Osiris, Bp. 2001) - Davis, N. Z. : Társadalom és kultúra az újkori Franciaországban (Balassi, Bp. 2001) - Davis, N. Z.: Martin Guerre visszatérése (Osiris, Bp. 1999) - Dewald, Jonathan: Az európai nemesség 1400-1800 (Pannonica, Bp. 2002) - Dülmen, Richard van: A rettenet színháza (Századvég Hajnal I. Kör, Bp. 1990) - Elias, Norbert : A civilizáció folyamata (Gondolat, Bp. 1987) - Friedenthal, Richard: Luther élete és kora (Gondolat, Bp. 1973) - Furet, François: A francia forradalom története (1770-1815)(Osiris, Bp. 1996) pp. 9-55. (A régi rend) - Ginzburg, Carlo: A sajt és a kukacok (Európa, Bp. 1991. Bőv. új kiadása 2011- ben) - Ginzburg, Carlo: Éjszakai történet. A boszorkányszombat megfejtése. (Európa, Bp. 2003) - Gonda I. Niderhauser E.: A Habsburgok (Gondolat, Bp. 1997) - Gritsch, Eric W.: Isten udvari bolondja. Luther Márton korunk perspektívájából (Luther K., Bp. 2006) - Heussi, Karl: Az egyháztörténet kézikönyve (Osiris Teol. Irod. Egyesület, Bp. 2000) - Hibbert, Christopher: A Medici-ház tündöklése és bukása (Holnap, Bp. 1993) - Imhof, Arthtur E.: Elveszített világok (Akadémiai, Bp. 1992) - Kaari, Utrio: Éva lányai. Az európai nő története (Corvina, Bp. 1989) - Kristeller, Paul Oskar : Szellemi áramlatok a reneszánszban (Magvető, Bp. 1979) - Masson, Georgina: Impéria impériuma. Kurtizánok a reneszánsz kori Itáliában (Magvető, Bp. 1977) - MacCulloch, Diarmaid: A reformáció története (Európa, Bp. 2011) - McGrath, Alister E: Kálvin (Osiris, Bp. 1996) - Niederhauser Emil: Nagy Frigyes (Akadémiai, Bp. 1976) - Papp Imre: A Napkirály (Kossuth, Bp. 1989) - Porter, Roy: Vér és virtus. Az orvostudomány rövid története (HVG, Bp. 2003) - Schama, Simon: Polgártársak. A francia forradalom krónikája (Európa, Bp. 2001) pp. 9-418. (a forradalom előzményeiről) - Skinner, Quentin: Machiavelli (Atlantisz, Bp. 1996) 5
- Szántó György Tibor: Anglikán reformáció, angol forradalom (Európa, Bp. 2000) - Wallerstein, Immanuel: A modern világgazdasági rendszer kialakulása (Gondolat, Bp. 1983) - Wrigley, E. A.: Népesedés és történelem (Kossuth, Bp. 1973) - Zöllner, Erich: Ausztria története (Osiris, Bp. 1998) 6
Szigorlati tételek Koraújkori magyar történelem, 1526-1790 (Hóvári János) 1) A mohácsi csata és következményei 2) Az ország három részre szakadása 3) Szigetvár eleste és következményei 4) Az erdélyi fejedelemség a 16. század második felében 5) A tizenöt éves háború és a Bocskai szabadságharc 6) Erdély aranykora (Bethlen Gábor, I. Rákóczi György) 7) A magyar társadalom és gazdaság a 16-17. században 8) Reformáció és ellenreformáció a 16-17. századi Magyarországon 9) A bécsi udvar abszolutisztikus törekvései és a magyar rendi ellenállás. Zrínyi Miklós ébredése 10) Az 1670-71. évi szervezkedés és a Thököly fölkelés 11) Magyarország felszabadulása a török uralom alól 12) A Rákóczi-szabadságharc 13) Magyarország újjászervezése a 18. század elején 14) Mária Terézia uralkodása 15) II. József uralkodása 7
(A) TANKÖNYVEK, KÉZIKÖNYVEK, TÉRKÉPEK: - Szakály Ferenc: Virágkor és hanyatlás, 1440-1711. Magyarok Európában II. Szerkesztő: Glatz Ferenc. Bp., én. 108-368. pp. - R. Várkonyi Ágnes: A Királyi Magyarország 1541-1686. Bp., 1999, 207 p. - Kosáry Domokos: Újjáépítés és polgárosodás, 1711-1867. Magyarok Európában III. Szerkesztő: Glatz Ferenc. Bp., én. - Katus László: A modern Magyarország születése. Magyarország története 1711-1914. Pécs, 2012, 15-94. pp. - Történelmi világatlasz. Bp., 1991 (B) KÖTELEZŐ IRODALOM I. Politika, diplomácia és hadtörténet Magyarország története, 1526-1686. III. kötet. Bp., 1985. megfelelő fejezetei Magyarország története, 1686-1790. IV. kötet. Bp., 1989. megfelelő fejezetei Erdély története I-II. kötet. Bp., 1986. megfelelő fejezetei Szakály Ferenc: A mohácsi csata. Bp., 1977. Barta Gábor: Az erdélyi fejedelemség születése. Bp., 1984. Hóvári János: A hűtlen Dobó. Bp., 1987. Újváry Zsuzsanna: Nagy két császár birodalma között Bp. 1984. Szakály Ferenc: Hungaria eliberata. Budavár visszavétele és Magyarország felszabadítása a török uralom alól (1683-1718). Bp., 1986. Pálffy Géza: Romlás és megújulás, 1606-1703. Bp., 2013. Barta János, ifj.: Mária Terézia. Bp., 1988. Barta János, ifj.: A nevezetes tollvonás. II. József visszavonja rendeleteit. Bp., 1978. II. Államszervezés, hatalmi struktúrák Asztalos László Csizmadia Andor Kovács Kálmán: Magyar állam és jogtörténet. Bp., 2003. megfelelő fejezetek Szűcs Jenő: Vázlat Európa három történeti régiójáról. Bp., 1983. III. Demográfia-, társadalom-, gazdaság- és klímatörténet Kovacsics József (szerk): Magyarország történeti demográfiája. Magyarország népessége a honfoglalástól 1949-ig. Bp., 1963. megfelelő fejezetek Zimányi Vera: Magyarország az európai gazdaságban, 1600-1650. Bp. 1976. Szakály Ferenc: Magyar adóztatás a török hódoltságban. Bp., 1981. 8
IV. Eszme- és művelődéstörténet Horváth János: A reformáció jegyében. Bp., 1957. Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Bp., 1977. Hargittay Emil: Filológia, eszmetörténet és retorika Pázmány Péter életművében. Bp., 2009. Kosáry Domokos: Művelődés a 18. századi Magyarországon. Bp., 1996. (C) FORRÁSOK: I. Dokumentumok (kötelező): - Brodarics István leírása a mohácsi csatáról. In: Brodarics emlékkönyv. Egy különleges pártváltás a mohácsi csata után. Bp., 2011, 100-125. pp. - A drinápolyi béke (1568) szövege. In: Sinkovics István (szerk.): Magyar történeti szöveggyűtemény. Bp., 1968, 140-152. pp. - Bocskai István végrendelete. Uo. - A zsitvatoroki béke (1606) szövege. Uo. - A vasvári béke (1664) szövege. Uo. - A brezani kiáltvány (1703. május 6.). In: Bánkúti Imre: Rákóczi hadserege 1703-1711. Bp., 1976, 17-18. pp. - A szatmári béke (1711. április 30.) szövege. In: Sinkovics István i. m. - A pragmatica sanctio. Az 1723. évi I. törvénycikk. Magyar Törvénytár - Ratio Educationis, 1777. Internet: mek.oszk.hu II. Politikai szerzők (ajánlott): - Istvánffy Miklós: Magyarok dolgairól írt históriája. Tállyai Pál XVII. századi fordításában. Bp., 2003. - Zrínyi Miklós: Török áfium ellen való orvosság. Bármely kiadásban - Kemény János önéletírása. Bármely kiadásban. - Bethlen Miklós önéletírása. Bármely kiadásban. - II. Rákóczi Ferenc vallomásai. Bármely kiadásban. D) SZAKIRODALOM (Ajánlott) Barta János ifj.: A Tündérkert romlása. (Erdély története 1630-tól 1707-ig). Bp., 1983. Barta János ifj.: A tizennyolcadik század története. Bp., 2000. Bene Sándor Borián Gellért: Zrínyi és a vadkan. Bp., 1988. Czigány István: Reform vagy kudarc? Kísérletek a magyarországi katonaság beillesztésére a Habsburg Birodalom haderejébe, 1600-1700. Bp., 2004. 9
Czigány István (szerk.): Az államiság megőrzése. Tanulmányok a Rákócziszabadságharcról. Bp., 2002. Eckhart Ferenc: A bécsi udvar gazdaságpolitikája Magyarországon Mária Terézia korában. Bp., 1922. Fodor Pál: A szultán és az aranyalma. Tanulmányok az oszmán-török történelemről. Bp., 2001. Fodor Pál: Vállalkozásra kényszerítve. Az oszmán pénzügyigazgatás és hatalmi elit változásai a 16-17. század fordulóján. Bp. 2013. Fodor Pál: Szülejmán szultántól Jókai Mórig. Tanulmányok az oszmán hatalom szerkezetéről és a magyar-török érintkezésekről. Bp. 2014. Hajdú Lajos: A közjó szolgálatában. A jozefinizmus igazgatási és jogi reformjairól. Bp., 1983. Köpeczi Béla: A bujdosó Rákóczi. Bp., 1991. Oborni Teréz: Erdély fejedelmei. Bp., 2002. Péter Katalin: Esterházy Miklós. Bp., 1985. R. Várkonyi Ágnes: A rejtőzködő Murányi Vénusz. Bp., 1987. Sokcsevits Dénes: Horvátország a 7. századtól napjainkig. Bp., 2011. Szekfű Gyula: A száműzött Rákóczi. Bp., bármely kiadás. Tóth István György: Misszionáriusok a kora újkori Magyarországon. Bp., 2007. 10
1. számú melléklet TOPOGRÁFIA FRANCIAORSZÁG Városok: Orléans, Tours, Calais, Nancy, Lyon, Bordeaux, Marseille, Toulouse, Nantes, Dijon, Paris, Reims, Strasbourg, La Rochelle, Fontainebleau, Versailles, Amiens, Montpellier, Poitiers, Avignon Tartományok: Languedoc, Normandia, Provence, Dauphiné, Bretagne, Navarra, Gascogne, Pikárdia, Aquitania, Champagne, Flandria, Lotharingia, Elzász, Savoya, Roussillon, Anjou, Burgundia, Il-de-France, Hegy- és vízrajz: Loire, Rône, Szajna, Rajna, Garonne, Cévennek, Vogézek, Massif Central, Alpok, SPANYOLORSZÁG Városok: Santiago de Compostella, Pamplona, Valladolid,, SalamancaMadrid, Murcia, Ceuta, Vigo, Cádiz, Sevilla, Bilbao, Barcelona, Valencia, Alicante, Málaga, Segovia, Toledo, Cordóba, Burgos,, Granada Tartományok: Galícia, Asztúria, Baszkföld, Navarra, Aragónia, Katalónia, Hegy- és vízrajz: Pireneusok, Kantábriai-hegység, Sierra Nevada, Gibraltár PORTUGÁLIA Lisszabon, Porto, Lagos, Coimbra ITÁLIA Városok: Nápoly, Firenze, Róma, Milánó, Mantova, Parma, Urbino, Velence, Genova, Torino, Pisa, Siena, Lucca, Ferrara, Bologna, Perugia, Messina, Palermo, Tartományok: Szardínia, Korzika, Szicília, Piemont, Romagna, Toszkána, Umbria, Campania, Apulia, Calabria, Lombardia Hegy- és vízrajz: Appenninek, Pó, Tevere 11
NÉMET-RÓMAI BIRODALOM Városok: Speyer, Worms, Mainz, Trier, Köln, Stuttgart, Bréma, Hamburg, Lübeck, Frankfurt am Main, Heidelberg, Nürnberg, Regensburg, München, Innsbruck, Salzburg, Bécs, Passau, Augsburg, Prága, Drezda, Magdeburg, Berlin, Wittenberg, Erfurt, Linz, Graz, Rastatt, Hubertusburg, Aachen, Göttingen, Mecklenburg, Münster Tartományok: Bajorország, Tirol, Karintia, Stájerország, Alsó-Ausztria, Felső-Ausztria, Morvaország, Csehország, Szilézia, Lausitz, Brandenburg, Szászország, Holstein, Hessen, Württemberg, Braunschweig, Türingia, Pomeránia Hegy- és vízrajz: Érchegység, Türingiai-erdő, Harz, Alpok, Fekete-erdő, Német-középhegység, Maas (Meuse), Mosel, Rajna, Duna, Majna, Weser, Elba, Odera NÉMETALFÖLD Városok: Antwerpen, Amszterdam, Liège, Utrecht, Brüsszel, Gent, Ostende, Leuven, Breda, Groningen, Hága, Leiden, Harlem, Middleburg, Nijmegen, Rijswijk, Dunkerque, Brügge (Burges), Maastricht, Namur, Tartományok: Flandria, Brabant, Luxembourg, Limbourg, Holland, Frízföld, Zeeland Hegy- és vízrajz: Maas, Ardennek NAGY-BRITANNIA SKÓCIA Inverness, Aberdeen, Glasgow, Edinburgh, Dunbar Északnyugati-felföld, Déli-felföld Tweed Skót-angol határ vonala ANGLIA Newcastle, York, Hull, Nottingham, Oxford, Cambridge, London, Bristol, Canterbury, Portsmouth, Plymouth, Southampton,, Dover, Marston Moor, Naseby, Preston Pennine, Tyne, Ouse, Temze, Severn, Wye 12
2. számú melléklet FOGALMAK Az alábbi a fogalmak értelmezését a következő kötet alapján kell megadni: Egyetemes történeti kislexikon. Szerk. Poór János. Budapest, 1996. aacheni béke (1748) adókerület (généralité) ágostai hitvallás aides államtanács (Staatsrat) államtitkár (secrétaire d État) alsóház (House of Commons) általános rendi gyűlés (états généraux) andruszovói béke (1667) anglikán egyház bailliage bajor örökösödési háború békebíró bekerítés birodalmi gyűlés birodalmi kerületek Birodalmi Udvari Kancellária (Reichshofkanzlei) Birodalmi Udvari Tanács (Reichshofrat) fiziokratizmus francia tanácsok (conseil) freehold Fronde füsseni béke (1745) gallikanizmus gavallérok gentry grandok hacienda harmincéves háború hajópénz harmadik rend hosszú parlament hugenották illetéktörvény independensek inkvizíció intendáns német-római császár noblesse oblige nonkonformisták nystadti béke (1721) opricsnyina osztrák örökösödési háború Osztrák Udvari Kancellária (Hofkanzlei) örökös tartományok pair parlement pénzügyi főellenőr (contrôleur général des finances) pénzügyifőintendáns (surintendant des finances) pireneusi béke (1659) pomesztye presbiteriánusok Pugacsov-felkelés puritanizmus rastatti béke (1714) 13
bojárok bolognai konkordátum (1516) Brit Kelet-indiai Társaság janicsár janzenizmus jezsuiták rendi tartomány (pays d états) rovásadó (taille) rövid parlament bullionizmus Jogok kérvénye (Petition of Rights) cambrai-i béke (1529) kartezianizmus cateau-cambrésis-i béke (1559) katolikus liga cognaci liga (1526) kereskedelmi társaságok connétable kvékerek cortes lepantói csata crépyi béke (1544) lettre de cachet Csillagkamara Bírósága levellerek csonka parlament liberum veto dauphin livóniai háború defter lordok háza (House of Lords) dicsőséges forradalom merkantilizmus drezdai béke (1745) metodisták eskütörvények (Test Acts) Morisco Enciklopédia nagy északi háború fehérhegyi csata nagy szövetség (1701) schmalkaldeni szövetség sóadó (gabelle) spanyol örökösödési háború szabadkőművesség szejm sztrelecek tescheni béke (1779) Titkos Konferencia (Geheime Konferenz) Titkos Tanács (Geheimer Rat) tordesillasi szerződés (1494) tridenti zsinat Udvari Haditanács (Hofkriegsrat) Udvari Kamara (Hofkammer) utrechti béke (1713) whigek és toryk németalföldi szabadságharc 14
3. számú melléklet VILÁGI ÉS EGYHÁZI URALKODÓK FRANCIAORSZÁG (Valois-ház) XII. Lajos 1498-1515 I. Ferenc 1515-1547 IX. Károly 1560-1574 III. Henrik 1574-1589 (Bourbon-ház) IV: Henrik 1589-1610 XIII. Lajos 1610-1643 XIV. Lajos 1643-1715 XV. Lajos 1715-1774 XVI. Lajos 1774-1792 ANGLIA (Tudor-ház) VII. Henrik 1485-1509 VIII. Henrik 1509-1547 VI. Edward 1547-1553 Jane 1553 I. Katolikus Mária 1553-1558 I. Erzsébet 1558-1603 (Stuart-ház) I. Jakab 1603-1625 I. Károly 1625-1649 II. Károly 1660-1685 15
II. Jakab 1685-1688 II. Mária 1689-1694 (Orániai-ház) III. Vilmos 1689-1702 (Stuart-ház) Anna 1702-1714 (Hannover-ház) I. György 1714-1727 II. György 1727-1760 III. György 1760-1820 NÉMET-RÓMAI BIRODALOM (Habsburg-ház) I. Miksa 1493-1519 V. Károly 1519-1556 I. Ferdinánd 1556-1564 II. Miksa 1564-1576 II. Rudolf 1576-1612 I. Mátyás 1612-1619 II. Ferdinánd 1619-1637 III. Ferdinánd 1637-1657 I. Lipót 1658-1705 I. József 1705-1711 VI. Károly 1711-1740 (Wittelsbach-ház) VII. Bajor Károly Albert 1742-1745 16
(Habsburg-Lotharingiai-ház) I. Lotharingiai Ferenc =Mária Terézia 1745-1765 II. József 1765-1790 II. Lipót 1790-1792 II. Ferenc 1792-1806 SPANYOLORSZÁG Kasztíliai Izabella 1474-1504 és II. Aragóniai és V. Kasztíliai Ferdinánd 1474-1516 (Habsburg-ház) I. (mint német-római császár V.) Károly 1516-1556 II. Károly 1665-1700 (Bourbon-ház) V. Fülöp 1700-1746 III. Károly 1759-1788 LENGYELORSZÁG II. Zsigmond Ágost 1548-1572 Valois Henrik 1573-1574 Báthori István 1575-1583 III. (Vasa) Zsigmond 1587-1632 IV. (Vasa) Ulászló 1632-1648 II. (Vasa) János Kázmér 1648-1668 III. Sobieski János 1674-1696 II. Erős Ágost 1697-1706 1710-1733 Leszcynski Szaniszló 1704-1709 III. Ágost 1733-1763 17
Poniatowski Szaniszló 1764-1795 OROSZORSZÁG (Rurik-dinasztia) IV. Iván 1533-1584 -- (Romanov-ház) Mihail Fjodorovics 1613-1645 Alekszej 1645-1676 III. Fjodor 1676-1682 Szofja Alekszejevna 1682-1725 I. Nagy Péter 1725-1727 I. Katalin 1727-1730 II. Péter 1727-1730 Anna 1730-1740 VI. Iván 1740-1741 Erzsébet 1741-1761 III. Péter 1761-1762 II. Nagy Katalin 1762-1796 POROSZORSZÁG (Hohenzollern-ház) I. Frigyes 1701-1713 I. Frigyes Vilmos 1713-1740 II. Nagy Frigyes 1740-1786 II. Frigyes Vilmos 1786-1797 18
PÁPÁK II. Gyula 1503-1513 X. Leo 1513-1521 VII. Kelemen 1523-1534 III. Pál 1534-1549 III. Gyula 1550-1555 IV. Pál 1555-1559 IV. Pius 1559-1565 XIII. Gergely 1572-1585 XI. Ince 1676-1689 XIV. Kelemen 1769-1774 19
Kora újkori egyetemes történeti szigorlathoz kronológia 1648-ig Itt csak azok az események szerepelnek, amelyeknek a dátumát tudni illik. A világi és egyházi uralkodók teljes listáját lásd a 3. számú mellékleten! 1487 Bartolemeu Diaz eléri a Jóreménység-fokot és kijut az Indiai-óceánra. 1492 Kolumbusz első útja, Amerika felfedezése. 1494 Tordesillasi szerződés. 1494 VIII. Károly hadat indít a Nápolyi Királyság meghódítására. Az itáliai háborúk (1494 1559) kezdete. 1495 A wormsi birodalmi gyűlés határozata a birodalmi gyűlés évenkénti összehívásáról. Felállítják a Birodalmi Kamarai Bíróságot. Egy általános birodalmi adó bevezetése. 1498 Vasco da Gama három hajóval eljut Indiába. 1500 Augsburgi birodalmi gyűlés. A Német-római Birodalmat hat, majd 1512-ben 10 birodalmi kerületre osztják. Birodalmi kormány felállítása, de ez 1502-ben feloszlott. Ezután V. Károly távollétében 1521 30 között működött a 2. birodalmi kormány. 1509 1547 VIII. Henrik angol király. 1515 1547 I. Ferenc francia király. 1516 Bolognai konkordátum I. Ferenc és X. Leó pápa között. 1517. okt. 31. Luther Márton 95 tézise a búcsúcédulákkal folytatott visszaélések ellen; a reformáció kezdete. 1519 1521 Cortez meghódítja az azték birodalmat. 1519 1522 A Föld első körülhajózása. Magellánt megölik a Fülöp-szigeteken, de egy hajója visszatér. 1519 1555 V. Károly német-római császár. 1521 Luther megjelenhet a wormsi birodalmi gyűlés előtt, ahol nem hajlandó műveit visszavonni. Rá és követőire kimondják a birodalmi átkot. 1524 1525 Erasmus és Luther vitája az akarat szabadságáról. 1524 1526 A nagy német parasztháború. 1525 A sváb parasztok 12 cikkelye 20
1525 A franciák veresége Páviánál, I. Ferenc fogságba esik. 1526-ban aláírja a madridi békét, amely lezárta az 1521-től zajló háborút. 1526 I. Ferenc megszervezi a cognaci ligát. 1527 Sacco di Roma. Egy vezér nélküli császári zsoldossereg elfoglalja és kifosztja Rómát. 1529 Cambrai-i béke (hölgyek békéje). Lezárta az 1526-tól kiújult háborút. 1529 Bécs sikertelen török ostroma 1529 Speyeri protestáció. Az evangélikus birodalmi rendek elutasítják a többségi döntést a hit ügyében. (Innen ered a protestáns megjelölés.) 1529 Marburgi disputa Lutherék és Zwingliék között. Az úrvacsora-tan kérdésében nem tudtak megegyezni. 1530 Az augsburgi birodalmi gyűlésen felolvassák az Ágostai Hitvallást. 1531 Megalakul a schmalkaldeni szövetség. 1531 1534 Francisco Pizarro elfoglalja az inka birodalmat. 1534 Az anglikán államegyház megalapítása, törvény a király egyházfőségéről. 1536 Christianae religonis institutio (Tanítás a keresztyén vallásra). Kálvin János (1509 1564) fő művének első kiadása. 1543 Megjelenik Kopernikusz könyve: Az égitestek körforgásáról 1544 A crépyi béke, amely lezárta az 1542-től tartó háborút. 1545 1563 A tridenti (trienti) zsinat. 1546 1547 A schmalkaldeni háború. A mühlbergi csatában V. Károly legyőzi a protestánsokat. 1547 A 17éves IV. Ivánt cárrá koronázzák. 1548 Az augsburgi interim. 1553 Az antitrinitárius Szervét Mihályt mint eretneket máglyán megégetik Genfben. 1555 Az augsburgi vallásbéke. 1558 1583 A livóniai háború. 1559 A cateau-cambrésis-i béke. Lezárja az 1556-tól kiújult itáliai háborút. 21
1562 1598 A francia vallásháborúk. (Kezdete a vassy-i vérfürdő: Guise herceg fegyvereseivel megtámadta a vasárnapi istentiszteletet tartó mintegy 600 1000 hugenottát.) 1568 1648 A németalföldi szabadságharc (a nyolcvanéves háború). 1567 II. Fülöp Alba herceget küldi húszezres sereggel Németalföldre. 1568 Egmont és Hoorn gróf kivégzése. 1572. aug. 23-24. A Szent Bertalan-éji mészárlás. 1576 Antwerpent kifosztják a spanyol zsoldosok. A déli és az északi németalföldi tartományok szövetségre lépnek, így létrejön a genti béke (pacifikáció). 1579 A déli tartományok létrehozzák az arrasi uniót, válaszként Holland és Zeeland vezetésével megalakul az Utrechti unió. 1581 Az Egyesült Tartományok függetlenségi nyilatkozata. 1588 A győzhetetlen armada (II. Fülöp flottája) pusztulása. 1593 IV Henrik (1589 1610) áttér a katolikus hitre, a következő évben bevonul Párizsba. 1598 IV. Henrik kiadja a nantes-i ediktumot. 1608 Megalakul a protestáns unió, vezetője pfalzi Frigyes. 1609 Megalakul a katolikus liga, élén I. Miksa bajor herceg. 1613 Oroszországban az 1598-ban kihalt Rurik-dinasztiát a Romanovoké követi. 1618 1648 A harmincéves háború (szakaszai: a cseh háború 1618 20, pfalzi háború 1620 23, alsószász és dán háborúk 1625 29, svéd háború 1630 35, francia-svéd háború 1635 1648). 1620. nov. 8. Fehérhegyi csata. 1628 Jogok kérvénye (Petition of Right). Az alattvalók jogainak és szabadságainak kinyilvánítása. 1629 Lübecki béke. II. Ferdinánd restitúciós ediktuma. 1632 Lützeni csata, amelyben II. Gusztáv Adolfot lelövik. 1637 René Descartes: Értekezés a módszerről 1640 1660 Az angol forradalom 1640 A rövid parlament és a hosszú parlament (ez 1653-ig). 1642 1648 Az angol polgárháború. 22
1643 A rocroi-i csatában az ifjú Condé herceg legyőzi a spanyol terciókat. 1643 1715 XIV. Lajos francia király. 1661-ben veszi át ténylegesen a hatalmat, addig Mazarin bíboros kormányzott első miniszterként. 1644 A Marston Moor-i csatában parlamenti győzelem. 1645 Az új mintájú hadsereg Nasebynél megsemmisítő vereséget mér a királyi csapatokra. 1647 A nép első szerződése ( Agreement of the People ), amelyet a levellerek fogalmaztak meg. 1648 vesztfáliai béke. 1648 1653 A csonka parlament. 1649 I. Károly kivégzése. A királyság eltörlése, az angol köztársaság kikiáltása. Fogalmak, definíciók Ez a lista nem teljes. Lásd a fogalmak listáját a 2. számú mellékleten! Aides: élelmiszerek fogyasztására és forgalmazására kivetett kisegítő adók Franciaországban. Anabaptisták: újrakeresztelők. A reformáció egyik radikális irányzata. Ancien régime: a régi rendszer, kormányzati forma. A francia forradalom előtti politikai rendszer, az abszolút monarchia időszaka Franciaországban. Abszolutizmus: elvben az uralkodó korlátlan hatalmán alapuló kormányzati rendszer, valójában a szokásjog és az alaptörvények kötik az abszolút uralkodót is. A rendi intézményeket (pl. a rendi országgyűléseket) háttérbe szorítják. Ott bontakozhat ki, ahol örökletes az uralkodói hatalom. Anglikán egyház: a pápaságtól független, az uralkodó fősége alatt álló protestáns angol államegyház. VIII. Henrik szakítva a pápasággal, önmagát nyilvánította az angol egyház fejének. Ezzel létrejött az anglikán államegyház, amely egyre többet vett át a protestáns hitelvekből, de szertartásait és a püspöki-érseki egyházszervezetet tekintve katolikus hagyományokat is megőrzött. Antitrinitáriusok: a Szentháromság dogmáját tagadó vallási irányzat, Legismertebb képviselője Szervét Mihály volt. Követői a 16. században Erdélyben és Lengyelországban találtak menedéket. 23
Árforradalom: kb. 1480 1620-ig (vagy 1650-ig) tapasztalható áremelkedés az Európába áramló nagy mennyiségű nemesfém és a gyarapodó népességű városok növekvő élelmiszerszükséglete miatt. Az élelmiszerek árai magasabbra emelkedtek, mint az iparcikkek árai. Bailliage: bírósági és igazgatási körzet a francia monarchia északi vidékein. Délen sénéchaussée volt a neve. Élén bailli (főbíró), ill. a sénéchal (udvarnagy) állt. A 16. században a kormányzói, a 17. században az intendánsi rendszer elterjedésével jelentőségük csökkent. Connétable: a királyi hadak főparancsnoka Franciaországban. A király távollétében a legmagasabb tisztségnek számított. A 16. század 2. felében tekintélye lehanyatlott, Richelieu 1626-ban eltörölte. Cortes: a spanyol és a portugál rendi országgyűlés, melynek tagjai a nemesség, a papság és a polgárság képviselői voltak. Doge: államfő a velencei és a genovai köztársaságban. Ediktum: királyi rendelet. Eskütörvények ( Test acts ): az államegyházon kívüli állampolgárok (katolikusok, nonkonformisták) polgári hivatalokból való kizárását célzó rendelkezések Angliában, ill. Nagy-Britanniában. Felvilágosult abszolutizmus: a 18. századi felvilágosult gondolkodók egy része úgy vélte, hogy a filozófus uralkodók vezethetnék be felülről (mint felvilágosult despoták) a legkönnyebben a felvilágosodás szellemében szükséges reformokat. Az új eszmék valóban hatottak jó néhány uralkodóra (Nagy Frigyes, II. József, Nagy Katalin cárnő stb.), de a legfejlettebb nyugati országoktól való elmaradás felismerése és a hatalmi versengés is reformokra ösztönzött. Fiziokratizmus: a 18. sz. második felében Franciaországban elterjedt filozófai és közgazdaságtani elmélet. Képviselői pl. Quesnay és Turgot voltak. A merkantilizmussal szemben az ipar és a kereskedelem szabadsága mellett álltak ki. Mivel minden érték végső forrása a föld, az adóterhet a földbirtoknak kell viselnie. Fronde: parittya. A párizsi parlament és a párizsi nép, valamint főúri csoportok mozgalma és felkelése 1648 53-ban Mazarin abszolutisztikus kormányzása ellen. Gabelle: sóadó Franciaországban. Gyűlölt fogyasztási adónem volt, mert nagyon megdrágította a tartósításhoz általánosan használt só árát. Gentry: angol köznemesség. Megfelelő vagyonnal és nemesi életvitellel fel lehetett emelkedni a gentry soraiba. Hugenották: a francia kálvinisták elnevezése a kálvinizmus franciaországi elterjedése óta a 16. század közepén. Főurak és számos nemes csatlakozásával komoly hatalmi tényezővé vált. Humanisták: a humán tudományok (grammatika, retorika, poétika, erkölcsfilozófia, történelem) oktatói és hallgatói. Az antik szerzők és nyelvek tanulmányozását állították a középpontba. A reneszánsz humanizmus egy átfogó kulturális és irodalmi mozgalommá vált. 24
Independensek: angol nonkonformisták gyűjtőneve a 17. század folyamán, akik elutasították a püspöki és a presbiteriánus egyházkormányzatot, és a helyi gyülekezetek autonómiáját hangsúlyozták. Intendánsok: az uralkodó által különleges megbízatással (bírói, adóügyi, katonai stb.) egyegy tartományba küldött királyi biztos.richelieu 1635-ben állandó tisztséggé alakította. A 17. századi Franciaországban a rendfenntartási, igazságszolgáltatási intendánsok a királyi hatalom képviselőiként tevékenykedtek az egyes tartományokban és az adókerületek élén. Az abszolutisztikus kormányzás eszközeiként működtek, többnyire az államtanácsi előadók és az államtanácsosok közül kerültek ki, fizetést kaptak és bármikor leválthatók voltak. Janzenizmus: katolikus vallási irányzat a 17 18. századi Franciaországban, amely Cornelius Jansenius németalföldi püspök műve (Augustinus, 1640) nyomán az isteni kegyelmet és az eleve elrendelést állította a középpontba. Egy szigorú morált és vallásosságot képviselt, emiatt szembekerült a világi igényekhez inkább alkalmazkodó, az akarat nagyobb szabadságát valló jezsuitákkal. Franciaországban a Port Royal apátság volt a központjuk, amelyet XIV. Lajos 1707-ben leromboltatott. Jozefinizmus: a felvilágosult abszolutizmus II. József által képviselt változata, szűkebb értelemben II. József egyházpolitikája. Klasszicizmus: a görög-római kultúrát eszményítő művészeti irányzat és irodalmi stílus. Franciaországban XIV. Lajos idején bontakozik ki, kora a klasszikus Franciaország időszaka. Kvékerek: nonkonformista szekta Angliában, amelyet Georg Fox (1624 1691) alapított. Levellerek: egyenlősítők. Az angol polgárháború és köztársaság időszakában a parlamenti tábor elsősorban politikai téren radikális csoportja. Vezetői John Lilburn és Richard Overton voltak, irányzatuk az új mintájú hadseregben erősödött meg. Programjukat tartalmazta A nép szerződése című alkotmánytervezet 1647-ben, amelyet megvitatott a hadseregtanács. Zendülésüket 1649 májusában leverték. Liberum veto: Lengyelországban 1652-ben rögzített szokás. Egy országgyűlési követ vétója megakadályozhatja a törvényjavaslatok törvényerőre emelését. Majorsági gazdálkodás: olyan uradalom, amely esetében a földesúr saját kezelésű gazdasága (allódium, majorság) termel piacra és játszik fő szerepet a paraszti kisgazdaságokkal szemben. Manufaktúra: olyan üzemszervezeti forma, amelyben a bérmunkások között felosztják az egyes munkafolyamatokat. Lehet egy műhely vagy üzem, de szétszórt manufaktúrák is voltak. Merkantilizmus: protekcionista gazdaságpolitika, aktív külkereskedelmi mérlegre törekszik (minél több nemesfém áramoljon az országba). Az ország gazdagsága a kereskedelemből származik, ezért támogatták az ipart (manufaktúrák létesítését) és az iparcikkek kivitelét, a behozatalt védővámokkal korlátozták. Osztrák és német változata a kameralizmus. A cél a kincstár megtöltése. Örökös jobbágyság: többnyire az Elbától keletre terjedt el a majorsági gazdálkodás kibontakozásának következtében, amelyhez a jobbágyok robotmunkáját vették igénybe. A szabad költözési jog korlátozása, elvesztése és a jobbágyok nemcsak föld általi, hanem 25
személyi függésének megerősödése jellemzi (kényszercselédség, úriszék, a telekkel és a jobbágy személyével is a földesúr rendelkezik stb.) Pair: a 16. századtól a francia király által adományozott tiszteletbeli cím a királyi család tagjainak, az arisztokráciának, az egyház kiválóságainak és egyszerű nemeseknek, akiket az uralkodó ki akart emelni. Politikai előjoggal nem járt, de az udvari szertartásrendben a pairek a királyi család után a 2. helyet foglalták el. Parlament ( parlement ): Franciaországban legfelső bíróság Párizsban és a fontosabb vidéki városokban. Mivel a törvénytelennek vélt törvények, királyi rendeletek beiktatása ellen tiltakozhattak, óvást emelhettek, a parlamentek komoly politikai tényezőnek is számíthattak. Presbiteriánusok: a kálvini protestantizmus azon irányzatának hívei Angliában és Skóciában, akik elutasítják a püspöki egyházszervezetet, de még központosítottabb egyházi kormányzást hirdetnek (egyházközségi szinten a presbitérium, magasabb szinten az egyházmegyei zsinat és a nemzeti gyűlés fennhatósága alatt). Puritánok: radikális protestáns mozgalom a 16 17. századi Angliában. Gyűjtőneve az átlagosnál vallásosabb protestánsoknak. A katolicizmus maradványainak felszámolását, egyházi reformot követeltek. A forradalom után több vallási irányzat, szekta alakult ki a puritanizmusból. Reneszánsz: az antik műveltség, a tudományok és a művészetek újjászületése. Művészeti stílus és kultúrtörténeti korszak megjelölése is. Taille: a király által 1439-től rendszeresen kivetett vagyonadó Franciaországban, amelynek fizetése alól a nemesség és a papság mentesült. Taláros nemesség: noblesse de robe. Franciaországban a tisztségek, hivatalok egy része megvásárolható volt, sőt 1604-től évi illeték fejében örökíthetővé is tették a megvásárolt hivatalt (ez volt a paulette ugyanis Charles Paulet királyi titkár ötletére vezette be IV. Henrik). Hivatal- és földvásárlással a nemesség soraiba lehetett emelkedni, igy a kard nemessége mellett kialakult egy hivatalnok nemesi réteg, a talár nemessége. Verlag-rendszer: bedolgozói rendszer, általában a falusi munkaerőt használta fel. A vállalkozó adja a nyersanyagot, esetleg a szerszámokat is a bedolgozóknak, majd ő gyűjti be és értékesíti a készterméket. Whigek és toryk: a kétpólusú brit politikai erőtér pártjai az 1670-es és az 1830-as évek között. Az udvar pártját, a király támogatóit kezdték toryknak (ír pápista, törvényenkívüli) nevezni. A vidék pártját whigeknek (lótolvaj, skót presbiteriánus) gúnyolták. A dicsőséges forradalom után a whigek váltak az udvar pártjává, mert ők álltak Orániai Vilmos, Anna és a Hannoveri-ház trónöröklése és polikája mellett. A toryk átalakultak a vidék pártjává, nem támogatták a háborús politikát és a vallási türelem követelését. 26
Kronológia és kötelező alapismeretek kora újkori egyetemes történet 1648-1815 Franciaország 1572. aug. 23-24. A Szent Bertalan-éji mészárlás 1598 IV. Henrik kiadja a nantes-i ediktumot XIII. Lajos (1610-1643), XIV. Lajos (1643-1715), XV. Lajos (1715-1774), XVI. Lajos (1774-1792), XVIII. Lajos (1815-1824) Richelieu bíboros (1624-1642) Mazarin bíboros (1634-1661) 1659 pireneusi béke 1648-1653 Fronde (nemesi felkelés a párizsi parlament részvételével a központi hatalom ellen) 1667-68 devolúciós háború Spanyolországgal (Brabant megszerzése érdekében, 1668 aacheni békével zárul) 1670 Lotaringia francia megszállása 1672-78 háború Hollandia ellen (1678 nijmwegeni békével zárul) 1681 Strassburg (Strasbourg) megszállása 1684 Luxemburg megszállása (határok biztosítása, erődrendszer kiépítése) 1684 regensburgi fegyverszünetben a császár kénytelen elismerni a francia hódítást 1688-1697 pfalzi háború (XIV. Lajos igénye sógornője, Erzsébet Sarolta hgnő révén) 1692 La Hogue (francia flotta veresége) 1697 rijswijki béke (francia vereség, de Strasbourg francia kézen marad, valamint az elzászi területek) 1701-1713/14 spanyol örökösödési háború (utrechti/rastatti béke) 1715 első állami jegybank 27
1715-23 Orleans-i Fülöp régenssége 1720 - államcsőd 1726-43 Fleury bíboros minisztersége 1738 bécsi béke (lengyel örökösödési háború 1733-35) Lotaringia Leszczynszki Szaniszlóé, halála után (1766) Franciaországé 1754/55-1763 francia-brit gyarmati háború (Quebec 1759, Guadaloupe 1759, Montreal 1760 elvesztése) 1756 versaillesi Bourbon-Habsburg-orosz szövetség (később csatlakozik Szász- és Svédország 1763 párizsi béke (Nagy-Britannia megszerzi Kanadát, Louisianát, Szenegambiát, Spanyolországtól Floridát) 1763 hubertusburgi béke 1778 szövetség az USA-val Nagy-Britannia ellen (1783 párizsi béke) 1783-87 Charles Alexandre de Calonne pénzügyminisztersége (utóda Lomenie de Brienne) 1788 államcsőd 1789 rendi gyűlés összehívása 1789-91 Alkotmányozó Nemzetgyűlés 1789. júl. 14. a Bastille bevétele, lerombolása 1789. aug. 26. Az emberi jogok nyilatkozata 1790. július a papság világi alkotmánya 1791. szept. 3. új alkotmány (alkotmányos monarchia) 1792. július 25. hadüzenet a Habsburg uralkodónak 1792/93 a konvent 1793/94 a rémuralom (terror) időszaka, 1793. június alkotmány a népuralomról, Robespierre bukása 1794. júl. 27/28. 1795-99 a Direktórium 1792-97 első koalíciós háború 1797 Campo Formio-i béke 1798/99 egyiptomi hadjárat 28
1799-1802 második koalíciós háború (1801. febr. lunéville-i béke, 1802. márc. amiens-i béke) 1799-1804 konzulátus 1804-15 Napoleon császársága 1806 német fejedelmek részéről: Rajnai Szövetség 1805 harmadik koalíciós háború (három császár csatája 1805. dec. 2. Austerlitz) pozsonyi béke 1805. dec. 25. 1806/07 negyedik koalíciós háború (tilsiti béke) 1809 ötödik koalíciós háború (1809. okt. schönbrunni béke) 1808-12 ibériai háború Wellington beveszi Madridot) 1812 oroszországi hadjárat 1813-15 felszabadító háborúk 1813. okt. 16-19. Lipcse, Népek Csatája 1814 első párizsi béke 1815. márc. száz nap 1815. június 18. waterlooi csata Anglia/Nagy-Britannia 1642-48 polgárháború 1649 I. Károly kivégzése 1649-1660 a Commonwealth időszaka 1651 a hajózási törvény (holland közvetítő kereskedelem ellen) 1652-54 első holland tengeri háború 1653-58 Cromwell Lord Protector (utóda fia, aki lemond 1660-1688 Stuart restauráció II. Károly (1660-1685), II. Jakab (1685-1688), III. Vilmos, feleségével, Máriával, annak haláláig társuralkodó (1689-1702), Anna (1702-1714) I. György (1714-1727), II. György (1727-1760), III. György (1760-1820) 1665-67 második holland háború (1667 bredai béke 29
1670 doveri szerződés 1672-74 harmadik holland háború 1673 Test Act (nem anglikánok kizárása a hivatalviselésből) 1679 Habeas Corpus 1689 Declaration of Rights 1690 csata a boyne-i győzelem 1694 Bank of England 1701 Act of Settlement (trónutódlás) 1707 Act of Union (Nagy-Britannia) 1711 Dél-Tengeri Társaság 1713 utrechti béke (Gibraltár, Menorca, Newfoundland, Új-Skócia megszerzése, valamint a Spanyol-Amerikával folytatott rabszolga-kereskedelem monopóliuma) 1715 jakobita inváziós kísérlet 1720 a Dél-Tengeri Társaság spekulációjának összeomlása 1721-42 Robert Walpole első minisztersége (Prime Minister/First Lord of the Treasury) 1745 utolsó jakobita felkelés (1746. ápr. 16. Battle of Culloden) 1754 a Society of Arts alapítása (kereskedelmi és ipari tevékenység) 1757-61 William Pitt, az idősebb miniszterelnöksége 1757 honvédelmi törvény (Militia Act) 1757 plassey-i győzelem (Robert Clive) 1765 Stamp Act (Duties in American Colonies Act) 1783-1806 William Pitt, az ifjabb miniszterelnöksége (1801-1804 között megszakítással) 1785 vámok feloldása Írország és Anglia közt 1801 Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királyság 30
USA 1775-83 függetlenségi háború (Nagy-Britannia elismeri az 1783. évi versailles-i békében) 1776. július 4. Függetlenségi Nyilatkozat 1787 Alkotmányozó Konvenció Philadelphiában 1787. szept. 17. USA alkotmánya Német-Római Birodalom Bajor Választófejedelemség (Wittelsbach) 1651-1679 Ferdinánd Mária 1679-1726 II. Miksa Emánuel 1726-1745 Károly Albert (1742-45 közt VII. Károly néven császár) Hannover (Braunschweig-Lüneburg-ház) 1692-től választófejedelmség 1679-1698 - Ernő Ágost Szászország (Wettin) 1697-1763 közt perszonálunióban Lengyelországgal 1694-1733 - II. (Erős) Ágost Brandenburg-Poroszország (Hohenzollern) 1640-1688 I- Frigyes Vilmos, a nagy választófejedelem 1656 Svédország elismeri a Kelet-Poroszország feletti fennhatóságot 1657 Lengyelország elismeri a Kelet-Poroszország feletti fennhatóságot 1675 fehrbellini győzelem a svédek felett I.Frigyes (1688-1713, 1700-tól király), I. Frigyes Vilmos (1713-1740), II. (Nagy) Frigyes (1740-1786), II. Frigyes Vilmos (1786-1797), III. Frigyes Vilmos (1797-1840) 31
1722 generáldirektórium 1732 salzburgi protestánsok befogadása 1733 rendelet a paraszti lakosság katonáskodásáról 1740-48 osztrák örökösödési háború (aacheni béke) 1740-42 első sziléziai háború (1742 különbéke Boroszlóban) 1744-45 második sziléziai háború (békekötés Drezdában) 1756-1763 hétéves háború 1756 jan. westminsteri konvenció (brit-porosz szövetség) 1762 Erzsébet cárnő halála után II. Péter kivonul a Habsburg szövetségből 1763 hubertusburgi béke területi változások nélkül 1778-79 bajor örökösödési háború (porosz csapatok Prágában) 1790 reichenbachi konvenció 1772 Lengyelország első felosztása 1793 Lengyelország második felosztása 1795 Lengyelország harmadik felosztása 1806 vereség a jenai-auerstedti kettős csatában 1807 vereség Eylaunál, az orosz csapatok Friedlandnál 1807 Stein báró reformja (parasztság felszabadítása) 1811 céhek megszüntetése 1812 zsidók emancipációja Hardenberg báró reformjai: 1808 közigazgatási reformok 1810 berlini egyetem 1812 állami gimnáziumi rendtartás (érettségi) Oroszország 1645-1676 Alekszej cár, utóda leánya, Zsófia, aki sztrelecek segítségével iegyekszik biztosítani a régensséget a maga számára 1689-1725 I. Péter, a féltestvére megbuktatja (hadseregfejlesztés) 1700-21 északi háború (békekötés: Nystadt) 32
1709 győzelem Poltavánál 1714 Finnország megszállása 1725-40 I. Katalin és Anna uralkodása (kegyencek korszaka: Menysikov, Bühren, Münnich) 1735-39 török háború (a belgrádi békében megszerzi Azovot) 1755 Moszkvai Egyetem 1762-96 Nagy Katalin cárnő 1764 szövetség Poroszországgal (Lengyelország trónján kegyencem Poniatowski Szaniszló) 1764 német parasztok letelepítése a Volgánál 1773-74 Pugacsov-féle felkelés 1774 Kücsük-Kajnardzsi béke 1783 a a Krím annektálása (Herszon 1783, Szebasztopol 1784) 1787-92 török háború (iasi béke) 33