A Széchenyi Tőkebefektetési Alap a hazai kisvállalkozások finanszírozásának új eszköze (Előadás) dr. Csuhaj V. Imre elnök-vezérigazgató Székesfehérvár, 2011. október 5.
1. A tőkefinanszírozás lényege a kisvállalkozások érdeke és igénye 1.1. A tőkefinanszírozás jellemzői: a) részesedés szerzése, b) meghatározott részvétel a döntéshozatalban, c) kockázatvállalás, d) hozam elérése (cél), e) ideiglenes jelenlét (exit). Ki a tőkebefektető? az üzleti angyal, a csendestárs, a magvető tőkés, a privát befektető, a kockázati tőkés.
1.2 A tőkebefektetés és a hitel legfontosabb 3 különbsége: a) a tőkebefektető transzparens tulajdonos, míg a hitelező nem az, b) a tőkebefektetőteljes üzleti kockázatot vállal, míg a hitelező fedezet-állítással minimalizálja kockázatát, c) a tőkebefektető hozama elvárt, kilépése tervezett, míg a hitelező fix-en rögzíti pénzügyi elvárásait és részvételének futamidejét, illetve rendszeres fizetésre kötelezi az adóst.
1.3 Milyen kkv-t érdekelhet a tőkefinanszírozás? a) aki finanszírozási lehetőségeit tartósan bővíteni kívánja, b) aki pénzügyi mutatóit javítani akarja, c) aki valós kockázat-megosztásra törekszik, d) aki új üzleti tevékenységet indít el (esetleg korábbi üzleti tevékenységéről leválasztva), e) aki a befektető részvételétől egyéb előnyöket is remél.
2. A Széchenyi Tőkebefektetési Alap működésének általános keretei 2.1 Az SZTA működési logikája teljes körűen megfelel a Kormány foglalkoztatás-bővítő és eladósodást csökkentő gazdaságpolitikájának. 2.2 Az Alapkezelő a 100%-os állami tulajdonban álló Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt., alapítói jogait az NFÜ gyakorolja. 2.3 Az SZTA-t 2011. december 14-én bejegyezték (PSZÁF). 2.4 2011. január 14-én bejelentésre, 2011. június 1-én meghirdetésre került www.szta.hu
2.5 Az SZTA futamideje: 10 év, befektetési időszak: 2015. december 31-ig. 2.6 A tranzakciók (tervezett) száma a befektetési időszakban: kb. 125-150 db. 2.7 Az Alap működési szabályait az alapítói és az Igazgatóság 2011. április 7-én jóváhagyta. 2.8 A Befektetési Bizottság elsőüzleti döntései 2011. szeptember 7-én születtek meg, jelenleg mintegy 40-45 db értékelhető projektet vizsgál.
3. Az SZTA tőkebefektetéseinek döntési rendje 3.1 Első döntési pont: akvizíció, 3.2 Második döntési pont: az előminősítési dokumentációbefogadása (munkaszervezet), 3.3 Harmadik döntési pont: term sheet, 3.4 Negyedik döntési pont: részletes üzleti/befektetési ajánlat (BB) 3.5 Ötödik döntési pont: végleges üzleti/befektetési ajánlat kiegészülve az átvilágítás eredményével (IG) 3.6 Hatodik döntési pont: szerződési folyamat, 3.7 Hetedik döntési pont: részesedés megszerzését követő együttműködés, 3.8 Nyolcadik döntési pont: exit (BB és Igazgatóság). 3.1-től 3.4-ig terjedő időtartam kb. 2,5 3 hónap!
4. A befektetés fő jellemzői mire számítson a célvállalat (és annak tulajdonosi köre)? 4.1 Az SZTA tőkebefektetésének fő jellemzői: a) kizárólag tőkeemelés, a jegyzett tőke emelése ázsióval is, b) legfeljebb 49%-os (kisebbségi) részesedés-szerzés, c) a célvállalatnak 2 éves múlttal kell rendelkeznie, d) kizárólag kkv lehet (zrt. vagy kft.),
e) közvetlenül és közvetetten 25 főt kell foglalkoztatnia vagy a befektetést követő2 éven belül el kell érnie ezt a létszámot, f) a kedvezményezetti körből ki vannak zárva a nem teljesen szabályozott vagy jogszabály-követő magatartást nem megvalósító vállalkozások és jellemzően azok, amely ERFA-ból nem finanszírozhatóak, g) a tőkebefektetés a célvállalat fejlesztéséhez, üzleti tevékenységének kiterjesztéséhez kapcsolódik (nem lehet megmentési támogatás ), h) nem finanszírozhat kereskedelmi tevékenységet, kereskedelmi célú ingatlanfejlesztést vagy hitelkiváltást,
i) a befektetés (tervezett) időtartama: 3-7 év, j) a kilépés stratégiája a befektetési szerződéskor tisztázott, k) az SZTA egyértelmű tőkekockázatot vállal (nincs fedezet), l) az SZTA elvárt hozama: kb. 12%, m) Az eredményes és fejlődést előmozdító menedzsment iránti bizalom, n) a tulajdonosok együttműködési szabályait a befektetési szerződés teljes körűen rögzíti.
4.2 Az Alapkezelő együttműködése a privát tulajdonossal (tulajdonosokkal) és a célvállalattal Ennek lényegi elemeit előbb a term sheet majd a befektetési szerződés-rendszer szabályozza. Legfontosabb tartalmi elemek: a)a tőkebefektetés struktúrájának, ütemezésének, illetve a befektetést követő tulajdoni hányadok megállapítása, b)a befektetés célkitűzéseinek és a forrás-felhasználás módjának rögzítése (a közösen elfogadott üzleti terv szerint),
c) a kisebbségi befektető legfontosabb társasági jogosítványainak meghatározása (általában tulajdonrésztől függetlenül), jellemzően vétójog/egyetértési jog: jegyzett tőke felemelése, leszállítása, társasági szerződés módosítása, működési forma megváltoztatása, középtávú üzleti stratégia és éves üzleti terv elfogadása, éves beszámoló elfogadása, meghatározott értékhatár feletti ügyletek jóváhagyása tárgyában. d) a befektető képviselete (részvétel az FB-ben, IG-ben), operatív szerepet nem vállal a befektető,
e) a befektető felé fennálló információ-szolgáltatás rendje, f) együttműködés a problémák kezelésében [pl. az éves üzleti terv egyes mutatóinál jelentős (25-40%-os) az elmaradás mutatkozik], a menedzsment kiegészítése, együttes cseréje a testületeknek és a menedzsmentnek, súlyos esetben a befektető operatív feladatokat vállal, g) a befektető által elvárt hozam és annak realizálási módja,
h) az exit stratégiájának rögzítése (célvállalat, társtulajdonosok, külső szereplő), i) együttértékesítési jog és kötelezettség (drag along és tag along jogok), ha a tervezett kilépés ütemezetten nem valósul meg (tulajdonosok egyetértésében megállapított áron). Az SZTA pénzügyi befektető, aki a célvállalat operatív működésébe csak rendkívüli esetben avatkozik be, akkor is veszteségmérséklés céljával.
5. Az SZTA tőketermékei: Az SZTA jelenleg de minimis szabályok szerint fektet be tőkét. Ez 2011. október elejétől várhatóan a kockázati tőkére vonatkozó lehetőségekkel (co-investment) bővül. Október/november folyamán várható az önálló max. 500 ezer EUR tőkebefektetési termék engedélyezése az EU Bizottság által.
6. Pályázat és tőke specialitások a) Pályázati támogatás az SZTA de minimis tőkebefektetésével minden korlátozás nélkül társítható. b) Pályázati támogatás megítélése után az SZTA tőkebefektetése adhatja a saját erőt (meghatározott esetekben akár 100%-ban is). c) Ha a tőkebefektetés megelőzi a pályázati döntést, akkor az adott pályázat maximális támogatás-intenzitása 20%-kal csökkentendő. d) 25-125 mft fejlesztési támogatás elnyerése esetén teljesen fedezetmentes konstrukció is összeállítható a vissza nem térítendő támogatás + SZTA tőke + Start Tőkegarancia Zrt. mögöttes fedezet nélküli pályázati kezességvállalása kombinált megoldásával.
7. Az SZTA tőkebefektetése összehasonlítva a JEREMIE Alapokkal Szempontok SZTA JEREMIE Az eszköz (program) gazdaságpolitikai céljai Az eszközzel végrehajtott beavatkozás jellege A válságot követő időszakban a növekedni képes kisvállalkozások tőkével történő átmeneti megerősítése, a régiós foglalkoztatás stabilizálására és bővítésére. Kísérlet tömeges akvizícióra az ország egész területén (kb. 125 db tranzakció lesz az Alapnál). Tömeggyártás. Magas hozzáadott értékű, innovatív cégekbe történő tőkebefektetés kiugró növekedés és profit elérése céljából. Jellemzően viszonylag kis számosságú tranzakció realizálása (kb. 20-25 db tranzakció lesz egy Alapnál) Kis sorozatú gyártás.
Szempontok SZTA JEREMIE A beavatkozás lokális jellege Lényeges üzletpolitikai megkötések, amelyek alapvetően meghatározzák a célcsoportot, a befektetések kiválasztását és az eredményességet Tekintettel a 7 ROP elkülönülő finanszírozására az egyes befektetéseket ténylegesen egyenletesen kell realizálni az ország területén. a) A célvállalatnak legalább 2 éves múlttal kell rendelkeznie. b) Legalább 25 főt kell közvetlenül és közvetetten foglalkoztatnia a befektetéskor vagy az azt követő második év végén. c) Nem preferáltak az innovatív cégek. d) A maximális befektetési méret de minimisnél 200 ezer EUR, co-investment 500 ezer EUR ~ maximum 136-137 MFt. 1 Alap csak a Közép-Magyarországi régióban fektethet be, míg 7 Alap a konvergencia régiók területén (ez utóbbiak esetében csak a székhely számít, s nem a tényleges tevékenység folytatása). a) a célvállalat maximum 5 éves múlttal rendelkezhet, jellemző a projektcégbe történő befektetés, b) nincs foglalkoztatotti létszámra való megkötés c) az összes befektetett tőkealaptól függően 30-60% arányban innovatív céget finanszíroz, d) maximum 1,5 millió EUR 3 egymást követő évben (összesen 4,5 millió EUR) ~ jellemző nagyságrend 3-400 MFt.
Szempontok SZTA JEREMIE Az üzleti tevékenység motivációja A kockázatok reális felmérésével elfogadható, lehetőleg az ágazati átlagot némileg meghaladó profit realizálása a befektetéssel, mérlegelve régiós és foglalkoztatási célok teljesülését is. Csak a profitmaximalizálás a cél ezen keresztül a privát befektető hozamának maximalizálása (a társadalmi-gazdasági összefüggések nem számítanak). Hozam (elvárt hozam) a befektetésnél a közösségi forrásra EU-referenciakamat + 2-400 bp + kockázati felár EU-referenciakamat Veszteség az Alapnál A betett tőke arányában. Az Alap 5%-át meg nem haladó veszteségnél nem a betett tőke arányában (hanem csak az EU-s forrás viseli a terheket), azt meghaladó veszteségnél a betett tőke arányában. Van-e lehetősége az EU-s forrásgazdának beavatkozni akkor, ha a tranzakciók erős tőkevesztést okoznak az Alapnál? Igen, az Alapkezelő működését változtathatják meg. Valójában nincs beavatkozási lehetőség, kizárólag akkor, ha 2013 végéig nem teljesülnek a befektetési vállalások (az Alap 75%-ának kihelyezése sérül).
Szempontok SZTA JEREMIE Alapkezelési költségek a)alapkezelési díj b)költségterhelés az Alapra c)egyéb költség-átterhelés módja a) max. 3%-a az Alap jegyzett tőkéjének (EU-kompatibilis) b) az Alap jegyzett tőkéjének max. 5%-a a futamidő alatt a) 2-3%-a az Alap jegyzett tőkéjének (EU kompatibilis) b) az Alap jegyzett tőkéjének max. 5%-a a futamidő alatt c) van lehetőség cégcsoporton belül, befektetői érdekeltségeken keresztül (élnek is vele), s így eltorzulhatnak a ráfordítások! Alapkezelőkiválasztása Alapkezelő tőkeellátottsága és finanszírozása Jogszabályi kijelölés által (100%-os állami tulajdonban) Zárt, kizárólag alapkezelési díjból gazdálkodik. Pályázattal (az alapkezelők tulajdonosai a privát befektetők) Alapkezelési díjból és esetleges (több példa alapján) tulajdonosi tőkeemelésből gazdálkodik.
Köszönöm a figyelmüket!