GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft.

GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. Szolgáltató állam, e- közigazgatás, és az e- önkormányzatok létrejötte Virtuális-tér Figyelő Rendszer Információs Társadalom Monitoring tanulmányok, No. 13. Készült a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztossága megrendelésére 2001. november

A VFR Monitoring kutatást a TÁRKI Rt., a NetSurvey Kft., a Kopint-Datorg Rt. és az Ipargazdasági Kutató és Tanácsadó Kft. közös konzorciuma végzi a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztossága megrendelésére. A jelen tanulmányt a Konzorcium alvállalkozója, a GKIeNet Kft készítette. A kutatás szakmai vezetője a GKIeNet Kft. részéről: Szabó László A tanulmányt készítették: Benyó Balázs Csörgő Zoltán Varga Csaba GKIeNet Kft. http://www.gkienet.hu/ 1052 Budapest, Gerlóczy u. 11. Tel: 266 2088, 317-6232; Fax: 266-2118

Tartalom: I.1. AZ ÖNKORMÁNYZATI FELMÉRÉS MINTÁJA... 4 I.2. INFRASTRUKTÚRA... 6 I.3. FELHASZNÁLÓI JELLEMZŐK... 15 I.4. SZOLGÁLTATÁSOK... 26 I.5. INFORMATIKAI BERUHÁZÁSOK... 28 II.1. INTELLIGENS VÁROS PROGRAMOK MAGYARORSZÁGON... 32 II.2 AZ ÁLLAM, AZ ÖNKORMÁNYZATOK KAPCSOLATA, A FELADATKÖRÖK HATÉKONY MEGOSZTÁSA... 46 III.1. NEMZETKÖZI TAPASZTALATOK... 50 GKIeNet Kft. 3

I.1. Az önkormányzati felmérés mintája A válaszoló önkormányzatok megoszlása A települési és megyei önkormányzatok mindegyikéhez, összesen 3178 db önkormányzathoz postáztuk az internet használati szokásokat, az elektronikus önkormányzat megvalósulásának irányába tett lépéseket felmérő kérdőívünket. Összesen 691 kitöltött kérdőívet kaptunk vissza, ami 22%-os válaszadási arányt jelent. A községek 20%-a (581 önkormányzat), a városok 40%-a (79 önkormányzat), a megyei jogú városok 55%-a (12 önkormányzat), a megyei önkormányzatok 47%-a (9 megye), és a kerületek 39%-a (9 kerület) és a főváros válaszolt megkeresésünkre. Összességében tehát mintánk teljes egészében és jól reprezentálja az önkormányzati szektort. Válaszadási gyakoriság régiónként A régiónkénti megoszlást vizsgálva nem találunk jelentős eltérést. Az átlagnál alacsonyabb arányban válaszoltak a közép-magyarországi községek és városok, a nyugat- és déldunántúli megyei jogú városok, valamint nem válaszoltak az észak- és dél-alföldi megyei önkormányzatok. (Ehhez hozzátartozik, hogy a kiküldött kérdőív összeállításakor nem kellő mértékben vettük figyelembe a megyei önkormányzatok speciális közigazgatási helyzetét és feladatait, ami számukra megnehezítette a kérdőív kitöltését.) Válaszadási gyakoriság régiónként Régiók Község Város Megyei jogú város (százalék) Kerületek* Megye Összesen Közép-Magyarország 15 27-39 - 20 Közép-Dunántúl 23 35 75-67 24 Nyugat-Dunántúl 16 41 40-67 17 Dél-Dunántúl 19 41 33-67 20 Észak-Magyarország 23 41 67-100 24 Észak-Alföld 19 41 67-0 22 Dél-Alföld 27 46 50-0 30 Összesen 20 40 55 39 47 22 * és a Főváros GKIeNet Kft. 4

Lakosság arányos megoszlás A népesség alapján vizsgálva a reprezentáltságot a válaszolási arány még jobb. A településtípusonkénti válaszolási hajlandóság alapján elmondható, hogy jellemzően a nagyobb települések önkormányzatai válaszoltak kérdőívünkre. A megyei jogú városok reprezentációját tekintve kiemelkedő eredmény a lakosság arányos 66%-os arány. Összességében az ország népességének 44%-át képviselik a válaszoló önkormányzatok. Településtípusonkénti lakosság-arányos válaszadási arány (százalék) Régiók Község Város Megyei jogú város Kerületek* Összesen Közép-Magyarország 12 31-44 36 Közép-Dunántúl 23 37 81-43 Nyugat-Dunántúl 24 52 48-38 Dél-Dunántúl 25 56 61-43 Észak-Magyarország 27 58 84-48 Észak-Alföld 22 42 71-42 Dél-Alföld 29 55 55-46 Összesen 23 46 66 44 44 *és a Főváros A régiónként vizsgált lakosság arányos megoszlás alapján összességében a közép-magyarországi, a nyugat-dunántúli, valamint az észak-alföldi önkormányzatok válaszolási hajlandósága volt átlag alatti. Településkategóriánként a lakosság arányos megoszlás nem mutat komoly eltérést a válaszoló önkormányzatok darabszám szerint eloszlásához képest. A közép-magyarországi községek és városok, valamint Nyugat-Dunántúl mellé csatlakozott a dél-alföldi megyei jogú városok átlagnál alacsonyabb reprezentáltsága. GKIeNet Kft. 5

I.2. Infrastruktúra Internet-kapcsolat A megkérdezett önkormányzatok 99%-a válaszolt arra a kérdésünkre, hogy önkormányzatuk rendelkezik-e internet hozzáféréssel. A válaszadó önkormányzatok 58%-a rendelkezik internet kapcsolattal. A válaszoló megyei jogú városok, kerületi, és megyei önkormányzatok (és természetesen a Főváros) kivétel nélkül rendelkeznek internet hozzáféréssel. A városok esetében az internethez hozzáférők aránya majdnem 100%-os (egyetlen délalföldi város nem nyilatkozott arról, hogy a világháló számára elérhető-e). A községek válaszaik alapján valamivel több mint a fele rendelkezik internet kapcsolattal. Az internet eléréssel rendelkező önkormányzatok száma a településkategóriánként számított átlagok alapján mintegy 1400- ra becsülhető 2001 októberében. A községi 49%-os átlagon kívül a többi településkategória mindegyikében szinte 100%-os a lefedettség (a városok esetében 99%). Internet hozzáférés régiónként (százalék) Régiók Hozzáférések száma Internethozzáférés aránya (db) (%) Közép-Magyarország 31 76 Közép-Dunántúl 54 55 Nyugat-Dunántúl 56 50 Dél-Dunántúl 65 49 Észak-Magyarország 70 48 Észak-Alföld 60 71 Dél-Alföld 59 78 Összesen 395 57 Az internethez való hozzáférés régiónkénti vizsgálata alapján az állapítható meg, hogy Nyugat-Dunántúlon (50%), Dél-Dunántúlon (49%) és Észak-Magyarországon (48%) az átlagosnál kevesebb önkormányzat rendelkezik internet hozzáféréssel. GKIeNet Kft. 6

Az internet hozzáférés regionális megoszlása Észak-Magyarország Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Közép-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Dél-Dunántúl 48 50 % 50 71 % 71 78 % 78 78 % Internet-hozzáférés Az internet hozzáférési típusok vizsgálatakor jól látható, hogy a meghatározó két típus a hagyományos kapcsolt vonali modemen, illetve az ISDN vonalon keresztül történő internet használat. Az ISDN szolgáltatást igénybe vevő önkormányzatok száma annak gyors térnyerése során mára elérte a hagyományos kapcsolt vonali modemen keresztül internetezők számát. A bérelt vonali, illetve a kábel TV telekommunikációs csatornákat igénybe vevő önkormányzatok száma ezektől messze lemaradva következnek. A mikrohullámot és az ADSL szolgáltatást igénybe vevő önkormányzatok száma elenyésző. GKIeNet Kft. 7

Az internet hozzáférések típusonkénti megoszlása Internet hozzáférés típusok Önkormányzatok száma Összes a kérdésre válaszoló önkormányzaton belüli arány (db) % Hagyományos vonali kapcsolat 199 40 Bérelt vonal 49 10 Mikrohullámú vevő 14 3 ISDN 199 40 ADSL 3 1 Kábel Tv 21 4 Egyéb 9 2 A különböző hozzáférési típusok darabszám szerinti megoszlása megerősíti a korábbiakban említetteket. A válaszoló önkormányzatok 265 db hagyományos kapcsolt bérelt vonalon és 243 db ISDN ponton keresztül csatlakoznak az internethez. Kiegészítésül jegyezzük meg, hogy egy ISDN kapcsolat akár 30 munkaállomást is ki tud szolgálni. Erre a megkérdezett önkormányzatok körében volt is példa, több város és megyei jogú város is jelezte, hogy ISDN vonalán keresztül több felhasználó jelentkezik fel az internetre. Egy önkormányzat esetében azon felhasználók száma akik ISDN vonal(ak)on keresztül kapcsolódnak az internethez 120 volt. Ezek alapján a 243 ISDN kapcsolat valójában jóval több felhasználó számára jelent közvetlen internet-használati lehetőséget. Ezzel viszont az ISDN kapcsolaton keresztül a világhálóra lépő köztisztviselők illetve közalkalmazottak száma meghaladja a hagyományos kapcsolt vonali modemes felhasználók számát. A különböző internet-hozzáférési típusokkal rendelkező önkormányzatok száma, régiónként (db) Településtípusok Hagyományos kapcsolt vonali modem Bérelt vonal Közép-Magyarország 16 5 15 10 Közép-Dunántúl 29 6 21 4 Nyugat-Dunántúl 20 5 37 6 Dél-Dunántúl 26 4 42 7 Észak-Magyarország 33 8 41 8 Észak-Alföld 34 8 27 7 Dél-Alföld 41 13 16 5 Minta összesen 199 49 199 47 * ide tartozik a mikrohullámú vevő, az ADSL kapcsolat és a Kábel Tv ISDN Egyéb* GKIeNet Kft. 8

Dél-Alföld önkormányzatai amellett, hogy a világháló eléréséhez abszolút értelemben a legnagyobb számban használnak továbbra is hagyományos vonali kapcsolatot, és a bérelt vonalak számának tekintetében is vezetnek. Dél- Dunántúlon és Észak-Magyarországon működő önkormányzatok jelezték a legnagyobb számban, hogy ISDN kapcsolaton keresztül lépnek fel a világhálóra. Amellett, hogy az ISDN típusú kapcsolatot a legkisebb számban jelezték a középmagyarországi régióból, az egyéb módon (mikrohullámú vevő, ADSL kapcsolat, illetve a Kábel TV) történő feljelentkezés is leginkább ezen régióhoz tartozó önkormányzatok internet hozzáférését jellemzi. Az internet-hozzáférés típusok megoszlása (százalék) Régiók Hagyományos kapcsolt vonali modem Bérelt vonal Közép-Magyarország 39 12 37 22 Közép-Dunántúl 29 6 21 4 Nyugat-Dunántúl 18 4 33 5 Dél-Dunántúl 20 3 32 5 Észak-Magyarország 23 5 28 5 Észak-Alföld 40 9 32 5 Dél-Alföld 54 17 21 7 Minta összesen 29 7 29 6 * ide tartozik a mikrohullámú vevő, az ADSL kapcsolat és a Kábel TV ISDN Egyéb* Az internet hozzáférési típusok fentiek szerinti megoszlását, az adott régióhoz tartozó válaszoló önkormányzatok arányában vizsgáltuk, annak érdekében, hogy az egyes hozzáférések relatív értelemben vett elterjedtségét is elemezni tudjuk. Dél- Alföldön a korábbi tábla kiegészítéseként a válaszoló önkormányzatok több mint a fele hagyományos modemen keresztül kapcsolódik fel az elektronikus hálóra. Ennél kisebb de az országos átlagot még mindig meghaladó mértékben jellemzi a hagyományos modemes kapcsolat Észak-Alföld és Közép-Magyarország internet hozzáférésének módját. A bérelt vonali szolgáltatást is Dél-Alföld és Közép-Magyarország önkormányzatai veszik igénybe az országos átlagnál nagyobb arányban (ami egyébként meglehetősen kis érték, csupán 7%). Az ISDN vonalon keresztül történő adatcsere a 691 válaszoló önkormányzat 29%-nál szolgálja az internetet. A dél-alföldi és a közép-dunántúli önkormányzatoktól eltekintve akiknél ez a típusú hozzáférés kevésbé jellemzi az internetező önkormányzatokat a többi régió önkormányzataira az országos elterjedtség körüli arányok a jellemzőek (29%). Ebből kiemelkedik Közép-Magyarország a maga 37%-val. GKIeNet Kft. 9

Sávszélesség A kérdésre visszaérkezett válaszok alapján a hagyományos kapcsolt vonali modemes és az ISDN kapcsolatok jellemző sávszélessége az 56 kilobit/szekundum. A bérelt vonali kapcsolat esetében a legtöbben a 64 kilobit/szekundum és nem sokkal lemaradva a 128 kilobit/szekundum gyorsaságú sávszélességről számoltak be. Intranet hozzáférés megoszlása régiónként Régiók Rendelkezik intranettel A válaszoló önkormányzatokon belüli arány (db) (%) Közép-Magyarország 11 27 Közép-Dunántúl 9 9 Nyugat-Dunántúl 12 11 Dél-Dunántúl 12 9 Észak-Magyarország 19 13 Észak-Alföld 9 11 Dél-Alföld 13 17 Minta összesen 85 12 Intranet Intranettel a válaszoló önkormányzatok mintegy 12%-a rendelkezik. Az összességében alacsony intranettel rendelkező önkormányzati arány mellett az intranet alkalmazása a középmagyarországi önkormányzatokat jellemzi messze a legnagyobb arányban (27%). Az átlagos alkalmazási arányt még Dél-Alföld önkormányzatai haladják meg, mérsékelt mértékben (17%). Közép-Dunántúl és Dél-Dunántúl önkormányzatai maradtak el említésre méltóan az egyébként is alacsony értékű 12%-os átlagos ellátottsági szinttől. Az intranet előnyei nagyobb szervezetek belső információ áramlásának élénkítésében játszik komoly szerepet. Részben tehát a döntően alacsony lélekszámú községek kis szervezettel bíró önkormányzatai érthető módon nem alkalmazzák az intranetet saját szervezeteiken belül. Más kérdés, hogy a községi önkormányzatok is csatlakozhatnának egy, az önkormányzatok részére létrehozott belső intranet hálózathoz, amelynek a létrehozása azonban nem az ő feladatuk. Ezt támasztja alá a településtípusonként vizsgált intranet alkalmazás aránya. Amíg a községi önkormányzatok elenyésző része veszi igénybe a belső kommunikációs hálózatot, addig a városok majdnem fele, a megyei jogú városok több mint fele és a kerületek kétharmada már alkalmazza. GKIeNet Kft. 10

Intranet hozzáférés megoszlása településkategóriánként Településtípusok Rendelkezik intranettel A válaszoló önkormányzatokon belüli arány (db) (%) Községek 33 3 Városok 33 42 Megyei jogú városok 7 58 Kerületek 7 78 Megyei önkormányzatok 5 56 Minta összesen 85 12 Telekommunikáció Az önkormányzatok a hagyományos vezetékes telefonvonalak használata mellett meglepően nagy számban alkalmazzák a mobilkommunikációt. A válaszadó önkormányzatok esetén a vezetékes telefonvonalak számának átlagos értéke nyolc, az átlagos mobiltelefon száma öt, ami a mobilkommunikáció komoly felzárkózását jelenti. A faxkészülékek alkalmazásának továbbra is meghatározó a szerepe, önkormányzatonként átlagosan két fax készülék a jellemző. A személyhívó nem jellemző telekommunikációs eszköz ebben a szektorban. A különböző telekommunikációs eszközök regionális megoszlása (db) Régiók Vezetékes telefonvonalak Mobiltelefonok Faxkészülékek Összes átlag összes átlag összes átlag Közép-Magyarország 930 25 495 16 274 7 Közép-Dunántúl 531 6 288 5 116 2 Nyugat-Dunántúl 734 7 147 3 138 2 Dél-Dunántúl 863 9 339 4 126 2 Észak-Magyarország 802 6 443 4 201 2 Észak-Alföld 587 8 293 5 117 2 Dél-Alföld 580 9 295 5 109 2 Minta összesen 5027 5 2300 2 1081 1 Az átlagosnál nagyobb infrastruktúrával, mérettel működő kerületi önkormányzatok a közép-magyarországi önkormányzatok telekommunikációs eszközökre számolt átlagos értékeit messze az országos átlag értékek fölé tornázzák. A többi régió esetében azonban az önkormányzatok telekommunikációs eszközökkel való ellátottsága az országos átlag értékek körül szóródnak. Az önkormányzatok méretéből fakadó és az eszközellátottságra vonatkozó különbségeket a településkategóriánként végzett vizsgálat teszi teljessé. GKIeNet Kft. 11

A különböző telekommunikációs eszközök településkategóriánként Településtípusok Vezetékes telefonvonalak Mobiltelefonok Faxkészülékek Összes átlag összes átlag összes átlag Községek 1523 3 835 2 498 1 Városok 1280 19 625 10 176 3 Megyei jogú városok 668 67 309 34 136 14 Kerületek és a Főváros 728 91 292 42 150 19 Megyei önkormányzatok 822 103 167 21 56 7 Minta összesen 5027 5 2300 2 1081 1 Feltűnő a községi önkormányzatok által használt mobiltelefonok átlagosan magas száma, a vezetékes telefonvonalakhoz képest. Úgy tűnik, hogy a megyei önkormányzatok ragaszkodnak a leginkább a vezetékes telefoni kapcsolathoz. Ezen önkormányzatoknál figyelhető meg a legnagyobb különbség a vezetékes és mobiltelefonok átlagos száma között, a mobiltelefonok kárára. Fajlagosan a legnagyobb számú mobiltelefonnal és faxkészülékkel a kerületek és a főváros rendelkezik. Az önkormányzatoknál településkategóriánként alkalmazott telekommunikációs eszközök száma (becslés) Településtípusok Vezetékes telefonvonalak Mobiltelefonok Faxkészülékek (db) Községek 7618 4176 2491 Városok 3224 1574 443 Megyei jogú városok 1225 566 249 Kerületek és a Főváros 1866 818 448 Megyei önkormányzatok 1735 353 118 Ország összesen 15668 7487 3749 (db) 2001 októberében adott válaszok alapján becsléseink szerint tehát az önkormányzatok összesen mintegy 30 ezer vezetékes vonalat illetve mobiltelefont használnak. A kettő közötti arány mára elérte a kétharmad egyharmad megoszlást. Számítógéppark A válaszadó önkormányzatok összesen 375 db szervert és 13264 db személyi számítógépet üzemeltetnek (a Főváros nélkül). Feltűnően jól felszereltek a megyei jogú városok és a kerületek az üzemeltetett számítógéppark tekintetében. GKIeNet Kft. 12

Az önkormányzatoknál alkalmazott személyi számítógépek megoszlása településkategóriánként Településtípusok Szerver Személyi számítógép összes átlag összes átlag Községek 57 1 3320 7 Városok 154 2 3748 50 Megyei jogú városok 79 7 2896 241 Kerületek 42 5 2005 251 Megyei önkormányzatok 18 2 595 66 Minta összesen* 350 0,3 12564 11 * a Főváros nélkül (db) Az önkormányzatnál alkalmazott számítógépek meghatározó hányada (70%) a 3-5 éves modelleknek tekinthető Pentium I-II. Arányát tekintve kevés, abszolút számát tekintve, az alkalmazhatóság tekintetében még mindig sok 486-os szolgálatáról (2298 db) nyilatkoztak a válaszolók. Azonban ennél is kevesebb (1578 db) Pentium III IV processzorral felszerelt modern számítógép segíti a válaszadó önkormányzatok munkáját. Az ún. PDA-k (Personal Digital Assistant) használata nem jellemző az önkormányzatokra. A számítógép típusok megoszlása 12% 18% Pentium I - II 486 Pentium III - IV 70% Regionális összehasonlításban nem meglepő módon messze a legjobb átlagos számítógép ellátottsággal a középmagyarországi önkormányzatok rendelkeznek. Különösen igaz ez a személyi számítógépek vonatkozásában, annak ellenére, hogy a fővárosi önkormányzat a rendelkezésére álló nagy számú számítógép miatt, az átlagot pozitív irányba húzza. Személyi számítógéppel az átlaghoz képest jobban el vannak látva a délalföldi önkormányzatok, míg ennek a fordítottja igaz a nyugat- és dél-dunántúli, valamint az észak-magyarországi önkormányzatokra. A szerverekkel való ellátottság kérdésében gyakorlatilag az országos átlag érték körül szóródnak az önkormányzatok által üzemeltetett szerverek függetlenül a régióktól. GKIeNet Kft. 13

Az önkormányzatoknál alkalmazott személyi számítógépek megoszlása régiónként Településtípusok Szerver Személyi számítógép összes átlag összes átlag Közép-Magyarország 88 4 3362 91 Közép-Dunántúl 42 2 1538 21 Nyugat-Dunántúl 44 2 1397 15 Dél-Dunántúl 34 2 1494 15 Észak-Magyarország 57 4 1891 15 Észak-Alföld 52 2 1670 21 Dél-Alföld 58 3 1912 28 Minta összesen 375 0,3 13264 11 (db) Becslésünk alapján összesen az országban az önkormányzatok által üzemeltetett személyi számítógépek száma 2001-ben 35 ezer db körülire tehető és az általuk alkalmazott szerverek száma mintegy 1000 db. Ebből mintegy harmincezerre tehető a Pentium I-II processzorral felszerelt számítógépek száma. Az alkalmazott személyi számítógépek számának alakulása régiónként Észak-Magyarország Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Közép-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Dél-Dunántúl 1397-1538 1538-1891 1891-3362 3362-3362 GKIeNet Kft. 14

I.3. Felhasználói jellemző k Felhasználók megoszlása Az alkalmazottak nagyobb százaléka dolgozik személyi számítógéppel mint a vezetők, derült ki az önkormányzatok válaszai alapján. A teljes önkormányzati vertikumban a vezetők 69%-nak, míg az alkalmazottak 81%-nak munkaeszköze a személyi számítógép. A megállapítás egyetlen kivétel mellett (ahol a vezetők 100%-a alkalmaz számítógépet a napi munkája során és az alkalmazottak ennél kisebb arányban) településkategóriától és földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül igaz az önkormányzatokra (egyetlen kivétel itt is akad, és a Nyugat- Dunántúl). A számítógép és az internet használata, regionális bontásban (%) Közép- Magyarország Munkája során használja Vezetők Internet kapcsolattal rendelkezik Csak e-mail üzenet küldésre alkalmas Munkája során használja Alkalmazottak Internet kapcsolattal rendelkezik Csak e-mail üzenet küldésre alkalmas 67 61 60 79 26 10 Közép-Dunántúl 72 52 88 84 30 45 Nyugat-Dunántúl 85 71 51 84 40 17 Dél-Dunántúl 67 56 37 83 29 11 Észak- Magyarország 62 61 67 79 31 45 Észak-Alföld 69 53 39 74 23 20 Dél-Alföld 67 59 44 82 33 36 Ország összesen 69 59 55 81 31 31 A vezetők és az alkalmazottak felhasználói szokásainak különbsége az internet kapcsolattal rendelkező munkaállomások között mutatkozik meg elsőként. A vezetők számára biztosított gépek közel kétszer akkora arányban rendelkeznek internet hozzáférési lehetőséggel (59%), mint az alkalmazotti viszonyban dolgozó felhasználók számítógépei (31%). Igaz ugyan, hogy az internet hozzáféréssel rendelkező vezetők nagyobb arányban vannak korlátozva csak levél küldésre (55%), mint az alkalmazottak (31%). Nyugat-Dunántúl esetében munkájuk során a vezetők az átlaghoz képest nagyobb arányban használják számítógépeiket, és nagyobb arányban rendelkeznek internet-kapcsolattal is. A vezetők körében foganatosított szigorú számítástechnikai fegyelem mellett történő azaz csak e-mail használatra korlátozott internet-használat a közép-dunántúli önkormányzatokra jellemző a leginkább. Az alkalmazottakra vonatkozó számítástechnikai szokások és szabályok úgy tűnik földrajzi elhelyezkedéstől függetlenek, az ország önkormányzatai nagyjából egységesen teszik lehetővé az alkalmazottak számára GKIeNet Kft. 15

a személyi számítógéppel támogatott munkavégzést, engedik meg illetve korlátozzák az internet-használatot. A számítógép és az internet használata, településkategóriánként (%) Munkája során használja Vezetők Internet kapcsolattal rendelkezik Csak e-mail üzenet küldésre alkalmas Munkája során használja Alkalmazottak Internet kapcsolattal rendelkezik Csak e-mail üzenet küldésre alkalmas Községek 70 61 56 81 29 26 Városok 68 46 29 77 23 28 Megyei jogú városok 72 84 100 80 54 100 Kerületek 64 63-82 33 10 Főváros 100 100-65 70 - Megyei önkormányzatok 71 72-87 69 - Ország összesen 69 59 55 81 31 31 Mind a vezetők, mind az alkalmazottak a városok esetében rendelkeznek a legkisebb arányú az országos átlag alatti internet hozzáférési lehetőséggel. A főváros, a megyei önkormányzatok és a megyei jogú városok a legnyitottabbak, mind a vezetők, mind az alkalmazottak részére biztosított internet használati jogosultságokkal kapcsolatban. Felhasználási területek Arra kérdésünkre, hogy ki mire használja a számítógépét az átlagosnál kevesebb önkormányzat válaszolt. Azon önkormányzatok száma pedig, akik azt jelezték, hogy internetet és intranetet is használnak, elenyésző. Az internet és az intranet felhasználási területe természetszerűleg teljesen eltér. Az intranetet beosztástól függetlenül döntően adminisztráció lebonyolítására használják az önkormányzatok. Az internettel szemben a belső hálózatokat a vezetők nagyobb számban használják adminisztráció lebonyolítására, mint az alkalmazottak. Emellett azonban de szintén az internetes szokásokkal szemben a minisztériumokkal való kapcsolattartást inkább az alkalmazottak végzik az intraneten. GKIeNet Kft. 16

Az internetet és az intranetet felhasználók alkalmazási területeinek megoszlása (%) Internet Intranet Vezető Alkalmazott Vezető Alkalmazott Adminisztráció 8 11 52 49 Minisztériumokkal való kapcsolattartás 12 9 8 11 Kapcsolattartás más önkormányzatokkal 12 10 5 7 Nemzetközi kapcsolattartás 6 4 0 0 Információgyűjtés 19 19 12 9 Pályázat figyelés 24 25 10 10 Szórakozás 2 3 2 2 Levelezés 17 19 11 12 Összesen 100 100 100 100 Internet felhasználói szokások A válaszoló önkormányzatok információi alapján mind a vezetők, mind az alkalmazottak az internetet gyakorlatilag információgyűjtésre használják, amit a pályázat figyelés és az egyéb információgyűjtés meghatározó hányada jól tükröz. Ezen túl a feladatok eloszlásában csak kisebb különbségek vannak a vezetők és az alkalmazottak között. A minisztériumokkal való kapcsolattartást inkább a vezetők végzik, viszont a válaszok alapján a levelezést az alkalmazottak használják valamivel nagyobb arányban. 1. Általában a szórakozás sem az alkalmazottakra, sem a vezetőkre nem jellemző felhasználási mód. Az internet-használati szokások, felhasználó szerinti bontásban (%) Ország összesen Vezető Alkalmazott Adminisztráció 16 22 Minisztériumokkal való kapcsolattartás 23 19 Kapcsolattartás más önkormányzatokkal 23 20 Nemzetközi kapcsolattartás 13 10 Információgyűjtés 35 33 Pályázat figyelés 40 41 Szórakozás 11 13 Levelezés 32 34 1 Ez a munkamegosztás szempontjából természetesnek tekinthető. GKIeNet Kft. 17

Az internet-használati szokások, felhasználó és régió szerinti bontásban (%) Közép- Magyarország Közép- Dunántúl Nyugat- Dunántúl Dél-Dunántúl Észak- Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Vezető Alkalmazott Vezető Alkalmazott Vezető Alkalmazott Vezető Alkalmazott Vezető Alkalmazott Vezető Alkalmazott Vezető Alkalmazott Adminisztráció 22 27 12 17 16 20 14 21 14 19 20 21 25 33 Minisztériumokkal való kapcsolattartás 32 24 20 18 22 13 14 14 25 19 27 24 30 28 Kapcsolattartás más önkormányzatokkal 32 27 19 14 14 13 19 16 23 21 27 19 38 39 Nemzetközi kapcsolattartás 22 10 9 11 11 6 11 8 11 8 16 13 24 20 Információgyűjtés 61 56 29 30 29 24 28 30 33 29 44 36 43 50 Pályázat figyelés 54 49 37 35 30 30 33 37 36 36 54 47 50 66 Szórakozás 17 17 8 9 6 8 8 12 12 9 14 24 18 21 Levelezés 59 54 24 29 24 27 25 29 31 29 41 40 47 51 A nemzetközi kapcsolattartásra a Közép-Magyarországhoz és - különösképpen érdekes, hogy - a Dél-Alföldhöz tartozó önkormányzatok dolgozói nagyobb arányban használják az internetet, mint az ország többi részében tevékenykedő köztisztviselők. Dél-Alföld önkormányzatai azonban az interneten keresztül történő levelezés területén is az élen járnak. Levelezésük lebonyolítására a közép-magyarországi régióhoz tartozó önkormányzatok után a dél-alföldi önkormányzatok dolgozói veszik igénybe a legnagyobb százalékban az internetet. Dél-Dunántúl önkormányzatai az országos gyakorlatnál kevésbé preferálják a világhálót a minisztériumokkal lebonyolított kapcsolattartás tekintetében. A különböző szervezeti egységek internet használata Az önkormányzatok válaszaik tekintetében hűek maradtak önmagukhoz, és a különböző funkcionális szervezetek internet használati szokásaik intenzitását felmérő kérdésünkre az információgyűjtést jelölték meg, mint azt a területet, ahol az internet biztosította lehetőséget a leginkább ki tudják használni. Még a levelezés, esetleg adatbázisok elérése azok a tevékenységek, amelyek az internet használattal, ha kis mértékben is, kapcsolatba hozhatók. Egyéb funkcionális tevékenységhez az önkormányzatok jelenleg egyáltalán nem veszik igénybe az internetet. GKIeNet Kft. 18

A funkcionális területek internet használati szokásai (egyenlegértékek) Országos átlag Adminisztcáció -54 Nyilvántartások -66 Beszerzés -79 Alkalmazások futtatása -64 Belső tájékoztatás -67 Információgyűjtés 18 Marketing -75 Lakossági kapcsolatok -76 Vállalati kapcsolatok -70 Adattovábbítás -25 Levelezés -12 Adatbázisok elérése -19 A 100 egyáltalán nem jellemző, a +100 teljes mértékben jellemző a skálán Az Internet használhatóságának vonatkozásában az önkormányzatok válaszai között azok irányát és nagyságrendjét tekintve - nem voltak markáns különbségek a földrajzi elhelyezkedés tekintetében. A kérdőívre adott válaszok alapján úgy tűnik, hogy vannak régiók ilyen például Dél-Alföld ahol az önkormányzatok általában nyitottabbak a számítástechnika illetve az internet ügyében. A funkcionális területek internet használati szokásai, régiónként (egyenlegértékek) Közép- Magyarország Közép- Dunántúl Nyugat- Dunántúl Dél-Dunántúl Észak- Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Adminisztráció -55-66 -57-48 -63-58 -31 Nyilvántartások -61-80 -63-67 -73-71 -45 Beszerzés -66-76 -85-84 -82-80 -77 Alkalmazások futtatása -63-64 -64-65 -66-73 -49 Belső tájékoztatás -69-76 -54-69 -69-76 -58 Információgyűjtés 37 7 15 15 19 28 16 Marketing -69-85 -67-76 -80-69 -73 Lakossági kapcsolatok -44-79 -79-73 -83-85 -75 Vállalati kapcsolatok -40-74 -70-74 -68-77 -72 Adattovábbítás -20-40 -43-20 -15-22 -17 Levelezés 11-17 -28-12 -8-21 -2 Adatbázisok elérése -2-26 -27-13 -29-15 -11 A 100 egyáltalán nem jellemző, a +100 teljes mértékben jellemző a skálán GKIeNet Kft. 19

Ez azért is jó hír, mert ráadásul pont a dél-alföldi önkormányzatok reprezentáltsága összességében meghaladja az országos átlagot. A válaszok alapján egyébként a dél-alföldi önkormányzatok rendelkeznek a legnagyobb hányadban internet hozzáféréssel is. Az internetet azonban az ügyfelekkel történő kapcsolattartásra még a közép-magyarországi régióhoz tartozó önkormányzatok is alig használják. Már azonban ezzel is előrébb járnak az ország egyéb területein, ahol a világhálót erre a célra egyáltalán nem veszik igénybe. Elektronikus banki szolgáltatások igénybevétele Az önkormányzatok 52%-a a klasszikusnak mondható modemen keresztül tartja fenn a kapcsolatot számlavezető bankjával és a bank által biztosított szoftvert alkalmazza. Az önkormányzatok a pénzügyeik intézésénél az internettel szemben bizalmatlanabbak, mint a mobilkommunikációval. Míg interneten keresztül az önkormányzatok 2%-a bonyolítja bankügyleteit, addig a mobiltelefont a banki ügyek intézésére is felhasználó önkormányzatok aránya 3%. A helyi önkormányzatoknak egyébként tetemes aránya (29%) semmilyen elektronikus banki szolgáltatást sem vesz igénybe. Az elektronikus banki szolgáltatások igénybevétele régiónként (%) Régiók Internetes banki szolgáltatás Modemes kapcsolat Mobilbank Egyik sem Közép-Magyarország 5 56 5 27 Közép-Dunántúl 3 49 3 28 Nyugat-Dunántúl 0 54 7 20 Dél-Dunántúl 2 51 2 30 Észak-Magyarország 1 37 5 47 Észak-Alföld 2 58 1 27 Dél-Alföld 3 78 1 13 Országos átlag 2 52 3 29 Észak-Magyarország önkormányzatai az átlagosnál kisebb, Dél- Alföld önkormányzatai az átlagosnál nagyobb arányban veszik igénybe az elektronikus banki szolgáltatásokat. Dél-Alföld esetében a régióhoz tartozó és válaszoló önkormányzatok 78%-a kapcsolódik igaz, hogy modemmel de elektronikus úton számlavezető bankjához. Ha településkategóriánként vizsgáljuk a kérdést megállapítható, hogy a községi önkormányzatok az átlagosnál kisebb arányban veszik igénybe az elektronikus banki szolgáltatásokat, 40%-uk tartózkodik ettől. Ezzel szemben a községek körében akadt a legtöbb olyan önkormányzat, amelyik mobilbank szolgáltatást is használ. GKIeNet Kft. 20

Elektronikus banki szolgáltatások igénybevételének megoszlása (%) Internetes banki szolgáltatás 2% Egyik sem 34% Mobilbank 4% Modemes kapcsolat 60% Elégedettség az internettel Az internettel való elégedettség Az alkalmazottak ha kis mértékben is, de jobban meg vannak elégedve az internet nyújtotta lehetőségekkel. Figyelembe véve azt, hogy az önkormányzatok internet felhasználási területe elsősorban az információ gyűjtés, a válaszukat úgy kell érteni, hogy a keresett információkhoz az interneten keresztül többségében megelégedésüket szolgáló módon jutnak hozzá. Nyugat-Dunántúl, és Dél-Alföld az átlagosnál jobban, míg Közép- Magyarország és Dél-Dunántúl önkormányzatai az átlagosnál kevésbé elégedettek az internettel. (egyenlegértékek) Településtípusok Vezetők Alkalmazottak Közép-Magyarország 34 30 Közép-Dunántúl 41 41 Nyugat-Dunántúl 52 49 Dél-Dunántúl 27 31 Észak-Magyarország 45 43 Észak-Alföld 35 44 Dél-Alföld 46 50 Országos átlag 40 42 E-mail cím ellátottság A kérdésre válaszoló önkormányzatok összességében 4366 db e-mail címmel rendelkeznek. Az átlagok alapján számított becslésünk szerint az önkormányzatoknál hivatalosan használatos összes elektronikus postaláda száma 13 ezer. GKIeNet Kft. 21