ÁLTALÁNOS RÉSZ I. AZ INTÉZMÉNY JOGÁLLÁSA

ÁLTALÁNOS RÉSZ I. AZ INTÉZMÉNY JOGÁLLÁSA 1. A költségvetési szerv elnevezése: Hajdúsági Lakásotthonok 2. Az intézmény székehelye: 4080 Hajdúnánás, Fürdő u. 1. 3. Az intézmény: PIR azonosító száma: 372196000 Adószáma: 15372198-1-09 TB törzsszáma: 0000119425 KSH száma: 15372198 8531 322 09 Statisztikai főtevékenysége: 8790 Szervezeti kód: 196 Általános forgalmi adó alanyisága: alanyi adómentes 4. Az intézmény alapítása és jogállása: Önálló jogi személyként működő, helyi önkormányzati költségvetési szerv. Az intézmény közszolgáltatást biztosító, önállóan működő, a költségvetési előirányzatok feletti rendelkezés szempontjából részjogkörű közintézmény, amelynek egyes gazdasági feladatait külön együttműködési megállapodás alapján a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Gazdasági Szolgáltató Főigazgatósága (a továbbiakban GAFI) mint kijelölt pénzügyi gazdasági szervezet látja el. Mely megállapodást az SZMSZ melléklete tartalmazza. 5. A jogelőd működésének kezdő időpontja: A Művelődési Minisztérium alapította 1975-ben. Alapításának éve: 1990. 6. Jogszabályban meghatározott közfeladat: Gyermekvédelmi szakellátás 7. Fenntartó neve: Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat 8. Irányító szerv: Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlése 9. Az SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló személyekre. 10. Alapító okirat száma: 124/2009.(IV.30.) MÖK határozat 11. Hajdúsági Lakásotthonok működésének engedélyezése: A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat (4024 Debrecen, Piac u. 54.) fenntartásában működő Hajdúsági Lakásotthonok (székhely: 4080 Hajdúnánás, Fürdő u. 1.) 2000. május 25.-én kelt GYH 3989/2000. számú határozatlan időre szóló működési engedéllyel rendelkezik. 1

A működési engedély módosítása 2006. október 12. kelt SZGYH. 9/4/2006. számú határozat mely 2006. október 31.-én jogerőre emelkedett. - A módosítás a 2000. május 25.-én kelt GYH. 3989/2000. számú határozatot csak a férőhely számát módosította, a 2007 október 9-én kelt SZGYH766/20007 határozat pedig az intézmény és saját lakásotthonaink KSH kódszámát rögzítette. II.AZ INTÉZMÉNY TEVÉKENYSÉGE, FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE Az intézmény tevékenységét, feladatkörét a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény és a végrehajtásához kapcsolódó jogszabályok határozzák meg. 1. Alaptevékenysége, tevékenységi köre: Szakágazat szerinti besorolása: 879040 Gyermekotthonban elhelyezettek ellátása Feladatmutató: férőhelyek száma (db) Teljesítmény mutató: ellátottak száma (fő) 75192-2 Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai Feladatmutató:-- 2009. december 31-ig Alaptevékenysége : 2009. december 31-ig Teljesítménymutató: -85314-7 Nevelőotthoni és nevelőintézeti ellátás Feladatmutató: férőhelyek száma (db) Teljesítmény mutató: ellátottak száma (fő) 85313-6 Gyermek- és ifjúságvédelem feladatai Feladatmutató: férőhelyek száma (db) Teljesítmény mutató: ellátottak száma (fő) 85328-8 Egyéb szociális és gyermekjóléti szolgáltatás Szükség szerint speciális és különleges ellátást nyújt, valamint ideiglenes elhelyezést biztosít. Feladatmutató: férőhelyek száma (db) Teljesítmény mutató: ellátottak száma (fő) Alaptevékenysége : 562916 2010. január 1-jétől Üdülői tábori étkeztetés Feladatmutató.-Teljesítménymutató: -- 562917 Munkahelyi étkeztetés Feladatmutató.-Teljesítménymutató: -- 841901 2 Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai

Feladatmutató:-Teljesítménymutató: -879012 Gyermekotthoni ellátás Szükség szerint speciális és különleges ellátást nyújt, valamint ideiglenes elhelyezést biztosít. Feladatmutató: férőhelyek száma (db) Teljesítmény mutató: ellátottak száma (fő) Kiegészítő tevékenysége : 75195-4 2009. december 31-ig Szociális, gyermekvédelmi, gyermekjóléti intézményekben végzett kiegészítő tevékenységek. Feladatmutató:-Teljesítménymutató: -- Kiegészítő tevékenysége : Az intézmény kiegészítő tevékenységet nem folytat. 2010. január 1-jétől 1.1 Az intézmény alaptevékenységének feladatai, és a végrehajtásához kapcsolódó jogszabályok Gyvt. 57. (1) A gyermekotthon otthont nyújtó ellátást biztosít az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek számára, - utógondozói ellátást biztosít a fiatal felnőtt számára. Gyvt. 53. (1) a) Teljes körű ellátást biztosít 15/1998. (IV.30.) NM rendelet 76. - 82. szerint. b) Családgondozást biztosít 15/1998. (IV.30.) NM rendelet 87. - 89. szerint. c) Utógondozást biztosít 15/1998. (IV.30.) NM rendelet 90. - 91. szerint. (4) Utógondozói ellátást biztosít 15/1998.(IV.30.) NM rendelet 92. - 93. szerint Gyvt. 57. (3) d pontja alapján A gyermekotthon: biztosítja az általa elkészített egyéni gondozási-nevelési terv szerint az otthont nyújtó ellátást, továbbá a gyámhivatal kirendelése alapján a gyámi feladatok ellátását és az ellátás rendszeres felülvizsgálatának előkészítését és ennek megfelelően da) elősegíti a gyermek és családja kapcsolattartását, a gyermek családjához történő visszatérését, ennek érdekében együttműködik a családdal, a családdal foglalkozó gyermekjóléti szolgálattal, a területi gyermekvédelmi szakszolgálattal és a gyámhivatallal. 3

db) rendszeresen tájékoztatja a gyámhivatalt a gyermek és a szülő kapcsolattartásáról a gyermek örökbefogadhatónak nyilvánítása érdekében,r dc) elősegíti a gyermek vallási, vagy lelkiismereti meggyőződésének szabad megválasztását, kinyilvánítását, gyakorlását, hit- és vallásoktatásban való részvételét. dd) felkészíti a gyermeket a családi életre és az önálló életvezetésre. de) elősegíti, hogy a gyermek iskolai tanulmányai sikeres befejezésével, szakképzettség megszerzésével, illetve előtakarékossággal készüljön az önálló életre. df) utógondozást biztosít a volt átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermekeknek, illetve az utógondozói ellátásban részesült fiatal felnőttnek. 1. Az egyéni gondozási-nevelési tervet a 15/1998. (IV.30.) NM rendelet 83-84. (1)-(2) bek. alapján készíti. A gyermekotthon az egyéni gondozási-nevelési terv alapján ellátandó feladatairól a 84. (3)-(4) bek. rendelkezik. 2. A gyámi feladatok ellátását a Gyvt. 84. - 89. alapján látja el a gyermekotthon. Gyvt. 57. (5) - szervezet kialakítása, alapdokumentuma: a szakmai program A gyermekotthon feladata még a gyermek fiatal felnőtt érdekvédelmét a Gyvt. 35. - 37. szerint ellátni (15/1998.(IV.30.) NM 85. (1), (2) bek. Tájékoztatási kötelezettség: Gyvt. 33.. Befogadással kapcsolatos tájékoztatás 15/1998.(IV.30.) NM rendelet 113. (2)-(3) bek. A Hajdúsági Lakásotthonok folytonos munkarend szerint működve a gyermekvédelmi szakellátás keretében biztosítja az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az otthonukból és más intézményekből engedély nélkül eltávozott kiskorúak befogadását legfeljebb 3 nap időtartamra, az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek otthont nyújtó ellátását, valamint a szakellátást más okból igénylő gyermekek teljes körű ellátását. (15/1998.(IV.30.) NM rendelet 75-85., továbbiakban R). A fentieket figyelembe véve az elsődleges feladat a családias élettér biztosítása a lakásotthonokban az átlagos családi ház funkcióinak megfelelően lehetőséget biztosítva, hogy az összkép az ott lakó gyermekek és dolgozók egyéni arculatát tükrözze. Fő feladat a családi életre nevelés, ezzel kapcsolatban pozitív szerepminták és viszonyulások átadása. Ezen kívül: -Széles korhatárú elhelyezés és nevelés megvalósítása (óvodáskorútól önálló életkezdésig). -Koedukált elhelyezés biztosítása. -Testvérkapcsolatok megtartása -Egyéni fejlesztési tervekkel célratörő individuális nevelés. -Felnőtt személyi állandóságra törekvés. 4

-Intenzív családgondozás. -Törekvés a családba vagy egyéb lehetséges vérségi kapcsolatokhoz való visszavezetésre. -Utógondozói ellátás. -Önálló életkezdésre felkészítés, annak beindítása. -A lakásotthont elhagyott nagykorú utógondozása. -Teljes körű csoportgazdálkodás. 2. Vállalkozói tevékenység A Hajdúsági Lakásotthonok vállalkozói tevékenységet nem folytat. 3. Az intézmény alaptevékenységeinek forrása Az 1. pontban felsorolt alaptevékenységek forrásaként az intézmény éves költségvetése, melyet a HBM-i Önkormányzat, mint fenntartó bocsát rendelkezésünkre, továbbá az utógondozói ellátottak és az alkalmazottak által fizetett térítési díj mint saját bevétel szolgál. 3.1. Intézményi vagyon működését meghatározó jogszabályok: Az intézmény által használt vagyonra és a vagyon feletti rendelkezési jogára a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló rendelet, valamint a a 217/1998. (XII.30.) Korm. rendelet Az államháztartás működési rendjéből, az 1992. évi XXXVIII. tv. Az államháztartásról, a 249/2000. (XII.24.) Korm. rendelet Az államháztartás szervezeti beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól, az 1992. évi XXXIII. tv. A közalkalmazottak jogállásáról, a 2000. év C. törvény a számvitelről, a 193/2003. (XI.26) Korm. rendelet A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről, 60/1992. (IV.1.) Korm. rendelet a közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági; erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről, Az 1991. évi IV. tv. A rehabilitációs hozzájárulásról, 78/1993.(V.12.) Korm.rendelet Munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről, 277/1997. Korm. rendelet a pedagógus továbbképzésről, pedagógus szakvizsgáról, juttatásairól, kedvezményeiről, 1993. évi LXXIX. tv. a közoktatásról, 9/2000. (VIII.4.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról, 5

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlése által hozott, az intézmény vagyonára, és a mindenkori költségvetésére vonatkozó rendeletek és határozatok, 1995. évi CXVII. tv. a személyi jövedelemadóról. A Magyar Köztársaság mindenkori éves költségvetési törvénye 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 2003. évi CXXIX. törvény a közbeszerzésről 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 13/2004. (VII.1.) HBMÖK rendelete a vagyongazdálkodásról, valamint a beruházások rendjéről 130/2002. (IX.13.) MÖH valamint a 111/2003. (V.23.) MÖH a szakmai alapfeladatok keretében végzett szellemi tevékenység szolgáltatási szerződéssel történő ellátás szabályairól 2007.évi CLII törvény egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről Szervezeti és Működési Szabályzat jogszabályi háttere 217/1998. (XII.30.) Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről 1992. évi XXII. törvény a Munka törvénykönyvéről 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról 15/1998. (IV.30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 193/2003. (XI.26.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről 4. Vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek köre: Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvényben meghatározottak szerint a a Hajdúsági Lakásotthonok intézményében vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett az intézmény magasabb vezetője, azaz igazgatója, az igazgatóhelyettes és gazdasági referens. 6

III. Az intézmény szervezeti felépítése 7

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat a Hajdúsági Lakásotthonok intézményének vezetését magasabb vezető (igazgató) látja el, három szakmai vezetővel, a gazdasági referenssel együttműködve. Az intézmény vezetői közötti feladatmegosztás az alábbiak szerint történik: 1. Igazgató: Az intézmény igazgatója a 85/2009 (III.27.) MÖK határozat alapján határozatlan idejű magasabb vezető, akinek kinevezését, felmentését, beszámoltatását a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés Elnöke, mint munkáltató végzi. 1.1. Az igazgató feladata: Az igazgató intézményének, mint költségvetési szervnek a jóváhagyott előirányzatokon belül beleértve a létszámkeretet is köteles a gazdálkodását biztosítani. gondoskodik az Alapító Okiratban meghatározott tevékenységek ellátásáról, gyakorolja a részben önálló költségvetési gazdálkodásból, az előirányzat felhasználásából, valamint a bér- és munkaerő-gazdálkodásból eredő jogokat munkáltatói jogokat gyakorol elkészíti (elkészítteti) az éves költségvetést, beruházási terveket, a jóváhagyott költségvetés valamint a GAFI-val kötött együttműködési megállapodás keretei között gondoskodik az intézmény zavartalan működéséről a személyi- és tárgyi feltételek biztosításáról, ellenőrzi a költségvetés végrehajtását gondoskodik a költségvetési szerv Szervezeti és Működési Szabályzatának és mellékleteinek, valamint egyéb belső szabályzatainak elkészítéséről (elkészíttetéséről) a szükséges módosításokról, hatályosításáról figyelembe véve a GAFI-val kötött együttműködési megállapodást gondoskodik az intézmény kezelésére, használatába adott eszközök, vagyontárgyak védelméről, az éves költségvetés függvényében biztosítja ezek állagának megóvását elkészíti (elkészítteti) az intézmény éves beszámolóját és értékeli az Alapító Okiratban rögzített feladatok végrehajtását jóváhagyja a szervezeti egységek munkarendjét jóváhagyja az éves szabadságolási tervet segíti és összehangolja az intézmény dolgozóinak szakmai továbbképzését, elkészíti a munkavállalók munkaköri leírását. 1.2. Az igazgató hatásköre: Felelős vezetőként ellátja az intézményre vonatkozó jogszabályokban meghatározott képviseleti és kötelezettségvállalási jogköröket. Az intézmény képviseletében aláírási és kiadmányozási joga van. Ellenőrzési és beszámoltatási joggal rendelkezik az intézmény egészére és teljes feladatkörére vonatkozóan. A feladatkörébe tartozó kérdésekben az intézmény egészére kiterjedő utasítási jogköre van. Kötelezettségvállalási és utalványozási joggal rendelkezik a GAFI-val kötött együttműködési megállapodásban rögzítettek szerint, Munkáltatói jogkört gyakorol az intézmény dolgozói felett. 8

1.3. Az igazgató felelős: Az Alapító Okiratban meghatározott tevékenységek megvalósulásáért. A feladatkörébe utalt feladatok végrehajtásáért, az intézmény működésére vonatkozó hatályos jogszabályok betartásáért, betartatásáért, a törvényesség biztosításáért, a belső kontrollrendszerek kialakításáért, a feladatai ellátásáért, az intézmény használatába adott vagyon rendeltetésszerű használatáért, az Alapító Okiratban foglalt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáért, az intézmény gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért, a tervezési, beszámolási, adat- és információszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséért és hitelességéért, a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségek összhangjáért. A vezetői tevékenysége során okozott kárért a Kjt.81/A -a valamint a MT. erre vonatkozó rendelkezései az irányadók. 2. Az igazgatóhelyettes általános feladatai: Az igazgató akadályoztatása és szabadsága idejére megbízza az intézmény igazgatóhelyettesi feladatainak ellátásával az I. szakmai részegység vezetőjét, aki: a szakmai egységének irányítása mellett helyettesíti a magasabb vezetőt a feladatai végrehajtásában, kivéve közalkalmazotti jogviszony létesítése, a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése, fegyelmi eljárás lefolytatása, koordinálja a szakmai vezetők feladatait, felügyeli a központi-irányítási részegységben dolgozók és a gyermekvédelmi ügyintézők munkáját. 3. A szakmai részegység vezetők és a maguk területén végzett egyéni feladataik: irányítják, szervezik, felügyelik és ellenőrzik a Hajdúsági Lakásotthonok általuk vezetett szakmai egységében dolgozó nevelők (lakásotthon-vezetők), gyerekfelügyelők pedagógiai tevékenységét, a gazdálkodás rendjét, gondoskodnak a munkarend elkészítéséről, betartásáról és gondoskodnak a helyettesítések szakszerűségéről. Az elrendelt túlmunkák elvégzését igazolják és számfejtésükhöz hó végén összesítést készítenek. Közben ellenőrzik a lakásotthonokban az írásos dokumentumok vezetésének helyességét. Elősegítik a területükhöz tartozó felnőttek szakmai továbbképzését, önképzését. Javaslatot tesznek jutalmazásra, béremelésre, kitüntetésre. Javaslatot tesznek a fejlődést segítő átszervezésekre, módosításokra, munkamódszerek javítására. Részt vesznek a munkaközösségi és egyéb nevelő munkával összefüggő foglalkozásokon, team megbeszéléseken. Felügyelik és irányítják részlegükben dolgozó család- és utógondozójuk, fejlesztő pedagógusuk és pszichológusuk munkáját. Részt vesznek a gyermekek napi- és heti rendjének kialakításában. Elkészítik a tanítás nélküli munkanapok, ünnepek és hétvégék munkarendjét. Részt vesznek a hétvégi és szünidei hazautazások rendjének kialakításában. Az iskolára való előkészítés keretében kapcsolatot tartanak a helyi általános iskolákkal és az óvodákkal, továbbtanulás érdekében a középiskolákkal (osztályfőnökök, gyermek és ifjúságvédelmi felelősök, ottani fejlesztő pedagógus, csoportvezető óvónők). Együttműködnek a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálattal. Ellátják gyámi teendőiket a gyámhivatalok kirendelései alapján (1997. évi XXXI. törvény a 9

gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról: 84-85. ), a továbbiakban Gyvt. 4. Gazdasági referens: Az intézmény gazdálkodási feladatait az igazgató közvetlen irányítása mellett a gazdasági referens látja el, a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervekre vonatkozó hatályos államháztartási jogszabályoknak, számviteli előírásainak és pénzgazdálkodási szabályoknak, rendelkezésének a figyelembevételével. A gazdasági referens a GAFI-val kötött Együttműködési Megállapodásban foglaltak szerint jár el, további feladatait az intézmény ügyrendje tartalmazza. 5. Lakásotthon-vezető nevelő: Irányítási, pedagógiai és gazdasági felelősséggel végzi munkáját. Konkrét feladatait a munkaköri leírás tartalmazza. IV. Az intézmény működésének főbb szabályai 1. Az intézményt az igazgató egy személyben jogosult képviselni 2. Bélyegzőhasználat 2.1. Az intézmény hivatalos körbélyegzője: Hajdúsági Lakásotthonok 4080 Hajdúnánás, Fürdő u. 1. Adószám: 15372198-1-09 (középen a Magyar Köztársaság címerével) 2.2. A hivatalos bélyegző lenyomatát csak a kiadmányozásra jogosult aláírásával ellátott kiadmányokon lehet használni. 2.3. A bélyegzőkről az intézmény nyilvántartás vezet. 3. Értekezletek Az intézményi feladatokat a szakmai vezetők, a gazdasági referens és az igazgató a heti vezetői munkamegbeszéléseken és szükség szerint folyamatosan egyeztetik. A pedagógiai célokkal és a folyamatos működéssel kapcsolatos értekezletek havonta 1 alkalommal valósulnak meg itt a szűkebb vezetésen kívül a lakásotthon-vezetők; a család- és utógondozók, a fejlesztő pedagógusok és a pszichológusok vannak jelen. 4. Az intézmény személyi állománya és munkarendje 4.1. 4.2. Az intézmény dolgozói közalkalmazottak. Az engedélyezett dolgozói férőhelyek számát a fenntartó által megállapított éves költségvetési rendelet tartalmazza. 4.3. A központi irányítás dolgozói heti 40 órában látják el munkájukat, melynek a napi a következő. 10 megoszlása

Hétfőtől csütörtökig 730-1600 óráig pénteken 730 1330 óráig. 4.4. A lakásotthonban dolgozó közalkalmazottak folytonos munkarend szerint (melyet az adott lakásotthon szakmai részegység vezetője készít el ) változó telephellyel látják el munkájukat. 5. A szabadság igénybevételének rendje A szabadságot az intézmény működőképességének figyelembevételével, az esedékesség évében kell kiadni, az intézményvezető által jóváhagyott szabadságolási terv alapján. A dolgozókat megillető és kivett szabadságról nyilvántartást kell vezetni. Az intézményben a szabadság nyilvántartás vezetéséért a szakmai vezetők és a gazdasági referens felelős. Rendkívüli és fizetés nélküli szabadság engedélyezésére minden esetben az intézményvezető jogosult. 6. Az intézményi munkavégzéssel kapcsolatos szabályok A munkaviszony létrejötte Az intézmény a munkavállaló belépéskor kinevezési okiratban határozza meg a munkavégzés feltételeit, módját. Az intézménnyel munkaviszonyban álló dolgozókra a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény vonatkozik. Megüresedett nevelői, fejlesztőpedagógusi, család- és utógondozói valamint pszichológus munkakörök betöltéséhez a pályáztatási szabályzó leírása alapján kell eljárni. Az intézménnyel munkaviszonyban álló dolgozók díjazása A munka díjazására vonatkozó megállapodásokat munkaszerződésben, vagy kinevezési okiratban kell rögzíteni a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. tv. Illetve hatályos módosításai alapján. Próbaidő A próbaidőre vonatkozó rendelkezéseket az intézmény a közalkalmazotti törvénynek megfelelően alkalmazza a 1992. évi XXXIII. törvény. 21/A -nak megfelelően. Ennek értelmében: A kinevezésben a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor három hónap próbaidőő megállapítása kötelező. Nem kell próbaidőt megállapítani: áthelyezéssel érkező közalkalmazott meghatározott munka elvégzésére vagy feladat ellátására szóló határozott idejű kinevezés esetén, illetve azonos felek közötti újabb kinevezés esetén A próbaidő meghosszabbítása tilos. A próbaidő tartama alatt a közalkalmazotti jogviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal indokolás nélkül megszüntetheti. Gyakornoki idő 11

Az intézménynél a gyakornoki idő a munkakör betöltéséhez szükséges szakmai szakmai ismeretek megszerzését biztosítja. Az intézménynél gyakornoki idő kikötése kötelező az E-H fizetési osztályba sorolt - a gyermekvédelmi intézmény alaptevékenységének ellátásával összefüggő - munkakörbe történő határozatlan időre szóló kinevezés esetén akkor, ha a közalkalmazott nem rendelkezik a munkaköréhez szükséges iskolai végzettséget és szakképzettséget, szakképesítést igénylő, a három évet meghaladó időtartamú szakmai gyakorlattal. A gyakornoki idő tartamát a kinevezéskor kell előírni. Az intézménynél határozott időtartamra kötött kinevezés esetén gyakornoki időre vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók. A gyakornoki idővel kapcsolatos további szabályokat az intézmény gyakornoki szabályzata tartalmazza. A munkavégzés teljesítése, munkaköri kötelezettségek, hivatali titkok megőrzése A munkavégzés teljesítése az intézmény vezetője által kijelölt munkahelyen, az ott érvényben lévő szabályok és a kinevezési okmányban leírtak szerint történik. A dolgozó köteles a munkakörébe tartozó munkát képességei kifejtésével, az elvárható szakértelemmel és pontossággal végezni, a hivatali titkot megtartani. Ezen túlmenően nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely a munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására és amelynek közlése a munkáltatóra, vagy más személyre hátrányos következményekkel járhat. A dolgozó munkáját az arra vonatkozó szabályoknak és előírásoknak, a munkahelyi vezetője utasításainak, valamint a szakmai elvárásoknak megfelelően köteles végezni. A hivatali titok megsértése fegyelmi vétségnek minősül. Az intézmény valamennyi dolgozója köteles a tudomására jutott hivatali titkot mindaddig megőrizni, amíg annak közlésére az illetékes felettesétől engedélyt nem kap. Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére A tömegtájékoztató eszközök munkatársainak tevékenységét az intézmény dolgozóinak az alábbi szabályok betartása mellett kell elősegíteniük: A televízió, a rádió és az írott sajtó képviselőinek adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül. A felvilágosítás adás, nyilatkozattétel esetén be kell tartani a következő előírásokat: Az intézményt érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozat adásra az intézményvezető vagy az általa megbízott személy jogosult. Elvárás, hogy a nyilatkozat adó, a tömegtájékoztató eszközök munkatársainak udvarias, konkrét, szabatos válaszokat adjon. A közölt adatok szakszerűségéért és pontosságáért a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel. A nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartásra vonatkozó rendelkezésekre, valamint az intézmény jó hírnevére, és érdekeire. Nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala az intézmény tevékenységében zavart, az intézménynek anyagi vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésekről, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik. A nyilatkozattevőnek joga van arra, hogy a vele készült riport kész anyagát a közlés előtt megismerje. Kérheti az újságírót, riportert, hogy az anyagnak azt a részét, amely az ő szavait tartalmazza, közlés előtt vele egyeztesse. Külföldi sajtószervek munkatársainak nyilatkozat minden esetben csak az intézményvezető 12

engedélyével adható! 7. Kártérítési kötelezettség: A munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Szándékos károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni. A munkavállaló vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel, és azokat jegyzék vagy elismerés alapján vette át. Amennyiben az intézményben a kárt többen együttesen okozták, vétkességük, a megőrzésre átadott dolgokban a bekövetkezett hiány esetén pedig munkabérük arányában felelnek. Amennyiben a kárt többen okozták, egyetemleges kötelezésnek van helye. A kár összegének meghatározásáról a Munka Törvénykönyve 172-173. -a az irányadó. Egyéb iránt a KJT 81. -83. -a az irányadó 8. Anyagi felelősség: A dolgozó a szokásos személyi használati tárgyakat meghaladó mértékű és értékű használati értékeket csak az intézményvezető engedélyével hozhat be a munkahelyére, illetve vihet ki onnan. Az intézmény valamennyi dolgozója felelős a berendezési, felszerelési tárgyak rendeltetésszerű használatáért, a gépek, eszközök stb. megóvásáért. Az intézményi mobiltelefonokat munkakörükhöz kapcsolódóan használó dolgozók (szakmai vezetők, család és utógondozók, pszichológusok, gazdasági referens, igazgató) kötelesek a készüléküket rendeltetésszerűen használni, a munkaköri leírásukban rögzített limit túllépésével nevükre kiszámlázott különbözet összegét megtéríteni. 9.Összeférhetetlenség: Az összeférhetetlenség részletes szabályait a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992 évi XXXIII. törvény 41-44.-a szabályozza. E törvénynek megfelelően a közalkalmazott nem létesíthet munkavégzésre irányuló további jogviszonyt, ha az a betöltött munkakörével összeférhetetlen. Az intézménynél magasabb vezető, vezető, továbbá pénzügyi kötelezettségvállalásra jogosult közalkalmazott munkakörével, vezetői megbízásával összeférhetetlen, ha 1. közeli hozzátartozójával (Mt.139. (2) bekezdés) irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne, 2. gazdasági társaságban vezető tisztségviselői, felügyelő bizottsági tagság, amennyiben ennek a mértéke az ötven százalékot eléri. A magasabb vezető és vezető nem lehet vezető tisztségviselője egyetlen, a munkáltatóéval azonos tevékenységet folytató, vagy az intézménnyel gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaságnak. Összeférhetetlen továbbá a munkáltató a vele közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottal munkaköri feladatai ellátására munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítése. Munkavégzésre irányuló további jogviszonynak minősül a megbízási, vállalkozási és a tagsági jogviszony. 10.Munkaterv: Az intézmény vezetője az intézmény feladatainak végrehajtására szakmai programot készít. 13

Szakmai programot készítenek továbbá a szakmai vezetők, Éves munkatervet készítenek a lakásotthon-vezetők. Az intézmény vezetője a munkaterv végrehajtását folyamatosan ellenőrzi és értékeli. V. Az intézmény gazdálkodásának rendje: A Hajdúsági Lakásotthonok részben önállóan gazdálkodó részjogkörrel rendelkező költségvetési szerv, amelynek pénzügyi-gazdasági feladatait külön együttműködési megállapodás alapján a HajdúBihar Megyei Önkormányzat Gazdasági Szolgáltató Főigazgatósága (GAFI) mint kijelölt pénzügyi gazdasági szervezet látja el. 2008.01.01-től. A gazdálkodás konkrét feladatait az Együttműködési Megállapodás tartalmazza. Ezen Együttműködési Megállapodás tartalmazza az intézmény szakmai önállóságára, és az intézmény jogkörébe tartozó előirányzatok feletti döntési, rendelkezési és felelősségi rendszert. Az intézmény gazdálkodásának részletes szabályait az ügyrend tartalmazza. 1.2. Bankszámlák feletti rendelkezés A Hajdúsági Lakásotthonok költségvetésének végrehajtására szolgáló számlaszámok: Gazdálkodási: 11738008 15372387 32190007 Pályázati: 11738008 15372387 10130005 Idegen pénzeszköz: 11738008 15372387 10140004 Számlavezető pénzintézet: OTP Bank Rt. Debrecen. A bankszámla felett az intézmény nem rendelkezik önállóan. A készpénzfelvételeket, az utalásokat a GAFI végzi. 1.3. Kötelezettségvállalás Kötelezettségvállalásra az igazgatóhelyettes jogosult. intézményvezető, távollétében vagy akadályoztatása esetén az 1.4. Kötelezettségvállalás ellenjegyzése Kötelezettségvállalás ellenjegyzésére a GAFI és az intézmény által létrejött együttműködési megállapodásban foglaltaknak megfelelően történik. A kötelezettségvállalás ellenjegyzésére vonatkozó részletes szabályozást az intézmény ügyrendje tartalmazza. 1.5. Szakmai teljesítés igazolása A feladat teljesítését a beérkezett számla alapján, szakmai teljesítés igazolásával kell ellátni. Az intézmény bélyegzőlenyomattal és a szakmai teljesítés igazolására megbízott személy jogosult. A szakmai teljesítés igazolására vonatkozó részletes szabályozást az intézmény ügyrendje és a pénz- és értékkezelési szabályzata tartalmazza. 14

1.6. Érvényesítés Az intézménynél az érvényesítői feladatokat a GAFI erre megbízott dolgozója végzi. Az érvényesítés során a kiadás teljesítésének és a bevétel beszedésének elrendelése előtt az érvényesítő alakilag és tartalmilag ellenőrzi a számlákat (összegszerűségét, jogosságát és a fedezet meglétét). 1.7. Utalványozás Utalványozási jogköre az igazgatónak, akadályoztatása vagy távolléte igazgatóhelyettesnek, és az igazgató által megbízott dolgozónak van. Az utalványozás minden esetben írásban utalványrendelet felhasználásával történik. esetén az 1.8. Utalványozás ellenjegyzése Az utalványozás ellenjegyzésére a mindenkor hatályos GAFI Együttműködési megállapodás érvényes szabályozása az irányadó. 1.9. A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos előírások Az éves költségvetés tervezése az irányító és felügyelő szerv iránymutatásainak megfelelően a Gazdasági Szolgáltató Főigazgatósággal együttműködve történik. A költségvetésben jóváhagyott kiemelt előirányzatot túllépni nem lehet. Az intézmény a képviselő testület által részünkre megállapított létszámkereteken belül, annak betartásával gazdálkodhat. A költségvetési támogatást a képviselő testület a likviditási terv szerinti ütemezésben a tényleges igények figyelembevételével biztosítja. 2. Kiadmányozási, aláírási jogkör A Hajdúsági Lakásotthonok nevében aláírási joga az igazgatónak van. A pénzügyi kötelezettségeket vállaló iratok kivételével az igazgató egymagában ír alá. Akadályoztatása esetén az azonnali intézkedéseket tartalmazó ügyiratokat az igazgatóhelyettes írja alá. Tartós távolléte, akadályoztatása esetén az aláírási jogot a helyettesítés rendje szerint lehet gyakorolni. A pénzügyi kötelezettségeket vállaló iratok esetében az aláírási jogosultságot az igazgató vagy helyettese vagy az igazgató által megbízott személy gyakorolhat. 3. Folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés /FEUVE/: A folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés (a továbbiakban: FEUVE) létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért a költségvetési szerv vezetője felelős az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók figyelembevételével. A FEUVE az intézmény belső kontrollrendszerének része. Az intézmény belső szabályzatban rendelkezik a FEUVE működtetéséről. 15

3.1. Kockázatkezelés A szervezet vezetője köteles a kockázati tényezők figyelembevételével kockázatelemzést végezni és kockázatkezelési rendszert működtetni. A kockázatelemzés során fel kell mérni és meg kell állapítani a költségvetési szerv az intézmény tevékenységében, gazdálkodásában rejlő kockázatokat. A szervezet vezetője köteles gondoskodni a belső ellenőrzés kialakításáról és a működtetéshez szükséges források biztosításáról. A belső ellenőrzés az eredményesség növelésével segíti a szervezet irányítási folyamatait. A belső ellenőrzés egy belső bizonyosságot adó, tanácsadó jellegű tevékenység. A belső ellenőrzés a felelős irányítás egyik legfontosabb elemeként működik. A belső ellenőrzés feladata, hogy a kockázatokat kezelni hivatott ellenőrzési rendszert értékelje. 4. A helyettesítés rendje: Az igazgató távollétében az általános helyettesítéssel megbízott vezető általános igazgatóhelyettes a közalkalmazotti jogviszony létesítése, a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése, fegyelmi eljárás kivételével valamennyi jogkört gyakorolja. Az intézményben a lakásotthonokban folyó munkát a dolgozók időleges vagy tartós távolléte esetére a helyettesítés rendszerének kidolgozása a szakmai vezetők, és a gazdasági referens feladata. Gyermekfelügyelő/gondozó gyermekfelügyelőt/gondozót helyettesít. Nevelő gyermekfelügyelőt/gondozót alkalmanként és csak indokolt esetben, ha másként nem oldható meg. A házvezető nevelőt család és utógondozó illetve fejlesztő pedagógus is helyettesítheti. VI. A HAJDÚSÁGI LAKÁSOTTHONOK SZAKMAI RÉSZEGYSÉGEI Az elhelyezési feltételeket figyelembe véve a Hajdúsági Lakásotthonok otthont nyújtó ellátást biztosító 10 lakásotthona 3 szakmai részegységre bontva egy-egy szakmai vezető irányítása alatt működik, mely alapján a szakmai létszám irányszámai betarthatók. Telephely I. szakmai részegység: II. szakmai részegség: Férőhely Bajcsy Zs. tér 3-4. 12 Polgári u. 77. 12 Lehel u. 1. 10 Somogyi B. u. 3. 10 Somogyi B. u. 5. 12 Lehel u. 18. 12 Rákosi V. u. 1/A. 11 16

III. szakmai részegség: Jókai u. 22. 10 Kapitány u. 24. 12 Bethlen G. krt. 33. 12 Azt, hogy az egyes részegységekbe mely telephelyen lévő otthonok tartozzanak célszerűségi (szakmai, egyes közoktatási intézmények közelsége, közigazgatási stb.) szempontokat figyelembe véve került meghatározásra. A Hajdúsági Lakásotthonok gazdasági vezetéséből, működtetéséből adódó feladatokat az irányítási gazdasági részegység végzi, székhelye: Hajdúnánás, Fürdő u. 1. VII. MUNKAKÖRÖK A Hajdúsági Lakásotthonokban a munkakörök betöltésénél a 15/1998. (IV. 30.) NM rendeletben meghatározott létszám-minimum normákat, munkaköröket és képesítéseket alkalmazzuk az alábbiak szerint: Kiemelés a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 1. számú mellékletéből: A gyermekjóléti és gyermekvédelmi személyes gondoskodás formáinak szakmai létszám irányszámai és létszámminimum normái II. Szakellátások Ellátás 2. Gyermekotthon (max. 40 férőhely, max. 12 gyermek/csoport) gyermekcsoportonként Módszertani feladatot ellátó intézményben 2/a) Lakásotthon (max. 12 fő) Mindegyik típusú ellátásban Munkakör/fő intézményvezető 1 fő nevelő gyermekvédelmi asszisztens gyermekfelügyelő (ha a nevelők száma magasabb, a gyermekvédelmi asszisztensek, illetve a gyermekfelügyelők száma csökkenthető, ha a csoportra vonatkozó összlétszám 5 alá nem kerül) családgondozó (utógondozó) módszertani szaktanácsadó 1 fő 1 fő 3 fő nevelő gyermekvédelmi asszisztens gyermekfelügyelő (ha a nevelők száma magasabb, a gyermekvédelmi asszisztensek, illetve a gyermekfelügyelők száma csökkenthető, ha a csoportra vonatkozó összlétszám 5 alá nem kerül) családgondozó (utógondozó) gyermekotthon-vezető 10 óra/hét 2 fő 1 fő 1 fő 3 fő 10 óra/hét 1 fő 17

[2, 2/a), 2/c) pont] 40, illetve 48 gyermekre pszichológus növendékügyi előadó, vagy gyermekvédelmi ügyintéző gyógypedagógus vagy fejlesztő pedagógus 1 fő 1 fő 1 fő Kiemelés a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 2. számú mellékletéből: I. Rész Képesítési előírások a gyermekjóléti és gyermekvédelmi személyes gondoskodás egyes formáiban vezetői beosztásban dolgozók részére II. Szakellátások Ellátási forma 2. Gyermekotthon Vezetői beosztás magasabb vezető/vezető Képesítés felsőfokú szociális alapvégzettség, pedagógus, pszichológus, vagy mentálhigiénés szakember, gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó, jogi szakokleveles családvédelmi tanácsadó, szociális igazgatásszervező oklevéllel rendelkező: jogász, igazgatásszervező, szociológus, közgazdász szociálpolitikai szakon, népművelő, művelődésszervező, védőnő, teológus, hittanár, hittantanár, vagy szociális menedzser oklevéllel rendelkező: védőnő, teológus, hittanár, hittantanár II. Rész Képesítési előírások a gyermekjóléti és gyermekvédelmi személyes gondoskodás egyes formáiban dolgozók részére II. Szakellátások Ellátási forma 2. Gyermekotthon Intézményi munkakör nevelő gyermekvédelmi asszisztens gyermekfelügyelő utógondozó, családgondozó pszichológus növendékügyi előadó 18 Képesítés pedagógus, felsőfokú szociális alapvégzettség, pszichológus, vagy mentálhigiénés szakember, gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó oklevéllel rendelkező: teológus, hittanár, hittantanár gyermek- és ifjúsági felügyelő I. (OKJ), gyógypedagógiai asszisztens (OKJ), mentálhigiénés asszisztens (OKJ), pedagógiai asszisztens (OKJ), szociális asszisztens (OKJ) gyermek- és ifjúsági felügyelő II. (OKJ), dajka felsőfokú szociális alapvégzettség, pedagógus, pszichológus, vagy mentálhigiénés szakember, gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó, jogi szakokleveles családvédelmi tanácsadó oklevéllel rendelkező: védőnő, teológus, hittantanár, hittanár pszichológus, pszichiáter jogász, igazgatásszervező, szociális szervező,

gyermekvédelmi ügyintéző gyógypedagógus fejlesztő pedagógus módszertani szaktanácsadó humánszervező, személyügyi szervező szociális gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző (OKJ), szociális asszisztens (OKJ) gyógypedagógus felsőfokú pedagógus végzettség pedagógus, felsőfokú szociális alapvégzettség, pszichológus, vagy mentálhigiénés szakember, gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó oklevéllel rendelkező: teológus, hittanár, hittantanár A képesítési előírásokat és a szakmai létszámminimum normákat, figyelembe véve az intézmény meghatározott feladatai kizárólag a következő munkakörök betöltésével láthatóak el: Szakmai irányszámok: 1 fő magasabb vezető részegységenként : 1 fő szakmai vezető (egyben gyám is) 1 fő család- és utógondozó 1 fő fejlesztőpedagógus / illetve gyógypedagógus 1 fő pszichológus 1 fő gyermekvédelmi ügyintéző lakásotthononként: 1 fő nevelő / házvezető 2 fő gyermekfelügyelő 2 fő gondozó. (Ha a nevelők száma magasabb, a gyermekfelügyelők száma csökkenthető, ha a csoportra vonatkozó összlétszám 5 fő alá nem kerül). Technikai jellegű munkakörök: gazdasági referens analitikus könyvelő / ellátmánykezelő adminisztrátor / személyzeti előadó gépkocsivezető Szükség szerint osztott munkakörök kialakíthatók. A lakásotthonok állagmegóvását végző karbantartó munkakör kiszervezésre került, 2009 február 01től a TÖMB Bt. végzi megbízása alapján el a karbantartói feladatkör tevékenységeit. A hatékony karbantartási munkák végzése érdekében az együttműködés a külső szakemberekkel minden dolgozónk feladata. VIII. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE Az intézmény az otthont nyújtó ellátás keretén belül folytonos munkarend szerint működik, de lakásotthonainak munkarendje alkalmazkodik közoktatási intézményekben tanuló gyermekeinknek tanulmányi igényeihez. A szakmai részegységeket alkotó lakásotthonok munkarendjét a szakmai vezetők készítik, a fentieken kívül figyelembe véve az adott lakásotthonokban élő gyermekek összetételét, életkorát. A munkarend a hatályos jogszabályok alapján tartalmazza: lakásotthononként az ott dolgozók munkájának időrendi elosztását a kötelező óraszám /heti munkaidő/ és családcsoport érdekeinek figyelembevételével, pihenőnapjait a dolgozók rendszeres túlmunkájának elosztását. 19

A munkarend a munkaerő és munkaidő arányos és teljes kihasználtsága érdekében hosszabb időtartamra készül. A munkaidő beosztás betartásáért szakmai vezetők a felelősek. A szükséges változtatásokat a folyamatos ellátás biztosítása érdekében megtervezik és elrendelik, szakmai részegységükben a változó béreket vezetik és leadják havonta a gazdasági referensnek. A nem csak iskolai szünetekre korlátozott, tehát egész évben folyamatosan kiadott szabadságok miatt a munkarendet szükség szerint változtatják. Szükséghelyzetekben szakmai vezetőjének hiánya, akadályoztatása esetén adott lakásotthon nevelője a lehető legrövidebb időn belül az általános igazgatóhelyettesnek vagy az igazgatónak jelenti feladat ellátásukhoz szükséges munkarend változtatási igényüket, aki azt elrendeli. Iskolai tanítási szünetekre, szünidőkre külön munkarendek készülnek. IX. AZ ALAPFELADATOK ELLÁTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZAKMAI CSOPORTOK Az alapfeladatok ellátásával foglalkozó szakmai csoportok: a szakmai program alapján készített éves munkatervek szerint lakásotthonokban működő teamek, melyekben a szakmai képesítési előírásoknak megfelelő végzettséggel dolgoznak a munkatársak. Család- és utógondozók, fejlesztő pedagógusok, pszichológusok akik a törvényi és munkaköri leírásukban foglaltak szerint végzik munkájukat a szakmai részegységükben. Szakmai vezetők, akik a pedagógiai szakmai irányításon túl gyámi feladatokat látnak el. Irányítási gazdasági csoportban dolgozók, akik az ügyintézési, iratkezelési feladatokon túl ellátják az intézmény költségvetési gazdálkodási és az ezzel összefüggő ellenőrzési feladatait a GAFI együttműködési megállapodásának figyelembevételével. X. AZ INTÉZMÉNY KÜLSŐ KAPCSOLAT RENDSZERE Az intézményt külső kapcsolataiban hivatalosan elsősorban az igazgató képviseli. A vezető helyettesei a vezetői feladatmegosztás szerint tartanak kapcsolatot a külső szervekkel. 20

A különböző típusú feladatok végzése során a dolgozók munkaköri leírásuknak megfelelő mértékben és felelősséggel tartják a kapcsolatot az egyes intézményekkel. A szakmai vezetők és a gazdasági referens a feladatmegosztás szerint tartanak kapcsolatot a külső szervekkel. Tömegtájékoztató szervek részére nyilatkozatot az intézmény vezetője, vagy megbízottja adhat. A fenntartóval az intézmény vezetője tartja a kapcsolatot, akadályoztatása esetén az őt helyettesítő személy (szakmai kérdésekben a helyettesítéssel megbízott személy, gazdasági kérdésekben a gazdasági referens). Az intézmény igazgatója fontosabb rendezvényekről az Intézményfenntartói Főosztályt tájékoztatja. Az intézmény programjaival kapcsolatos meghívókban, kiadványokban szerepeltetni kell a fenntartót is. Meghívó készítésénél a fenntartó, mint támogató vagy társrendező kell hogy szerepeljen. Nagyobb példányszám valamint rangos esemény esetén (előzetes egyeztetés alapján) az önkormányzati címer is kerüljön rá a meghívóra. Fontosabb intézményi eseményekre a sajtót, a fenntartó sajtóreferensén keresztül lehet meghívni, illetve tájékoztatni. A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat honlapjára felkerülő események ügyében is a fent leírt módon kell eljárni. A fenntartóval való kapcsolattartás a gyermekvédelmi referensen keresztül történik. Az információ szolgáltatás módja főként elektronikus formájú, csak indokolt esetben történik egyéb módon. XI. AZ INTÉZMÉNYEN BELÜLI KÖZÖSSÉGEK, AZOK KAPCSOLATTARTÁSI FORMÁI ÉS RENDJE 1. Az intézmény közösségei: gyermekek közösségei (családcsoportok) összdolgozók nevelőtestület (lakásotthoni) szakmai egység dolgozói 2. Különböző lakásotthonokban élő gyermekek kapcsolattartása: A lakásotthonokban élő testvérek és egyéb rokonsági fokon álló gyermekek személyes kapcsolat felvételére, kapcsolattartására lehetőséget kell biztosítani, a Házirendben foglaltak mindenkori figyelembevételével. A szülőkkel való kapcsolattartást a lakásotthonokon belül egyénenként a gyámhivatali határozat illetve a Házirend szabályozza. 3. Az intézmény vezetése és az összdolgozók kapcsolattartási formái: havi munkacsoport megbeszélés, meghívottként team megbeszéléseken, személyes látogatások, ellenőrzések. 4. Az intézmény vezetése és a nevelőtestület kapcsolattartásának szervezett formái: évzáró évnyitó értekezlet 21

félévi értekezlet nevelési értekezlet rendkívüli értekezlet naponként személyes találkozás. Az évzáró és félévi értekezleten a szakmai vezetők elemzik az időszak pedagógiai tevékenységét, a területükön folyó munka előtérbe helyezésével. Célja a látogatások, ellenőrzések során tapasztaltak összegzése, általános alkalmazható módosítások ajánlása, nevelési feladatok megbeszélése illetve egyéb törvényben meghatározott jogkörök gyakorlása. Rendkívüli értekezlet: a felettes hatóságok kezdeményezésére a tantestület döntési, vagy véleményezési jogkörébe tartozó kérdések megvitatása. XII. AZ INTÉZMÉNY LÉTESÍTMÉNYEINEK HASZNÁLATI RENDJE 1. Az intézmény minden dolgozójának és lakójának kötelessége az épületek és berendezéseinek védelme, állagának megóvása. Leltári és kártérítési felelősséggel tartoznak érte. 2. A társadalmi tulajdon védelme: a munkavédelmi és tűzvédelmi előírások, az ÁNTSZ előírásainak betartása, energiával és anyaggal való takarékosság, karbantartás, az eszközök működőképességének biztosítása, 3. Az intézmény helyiségeit csak rendeltetésszerűen használhatják. 4. Idegen személy csak engedéllyel tartózkodhat lakásotthon területén (vezetők, vagy a nevelő engedélyével). 5. Szülők, látogatók csak engedéllyel használhatják az intézmény helyiségeit. A vendégfogadás rendje a házirendben foglaltak szerint. 6. Az ellátott gyermekek lakásotthonaink helyiségeit a házirendben foglaltak szerint használhatják. 7. Az intézmény (elsősorban a lakásotthonok) helyiségeit állami és egyéb oktatási, közművelődési célra az igazgató engedélyével, előzetes egyeztetés alapján lehet használni, amennyiben az, az adott időpontban az ott élő ellátottak életét nem korlátozza és a vendéglátás funkcióit el tudja látni. XIII. IRATTÁROZÁS RENDJE, ADATKEZELÉS Az ügyintézés és az iratkezelés: A Hajdúsági Lakásotthonokba érkezett, illetőleg azon belül keletkezett iratokat iktatni kell. Az iktatás iktatókönyvbe történő bevezetéssel, naptári évenként újrakezdődő sorszámos rendszerben történik. A beérkezett iratokon és az iktatókönyvben fel kell tüntetni az érkezés napját, az iktatószámot, az irat mellékleteinek számát, az irattári tételszámot. Javasolt az ügyintéző nevének a feltüntetése is. Ha a beérkezett irat sérült vagy felbontottan érkezett, az adatkezelő rávezeti a sérülten érkezett, illetőleg a felbontva érkezett megjegyzést, az érkezés keltét aláírja. A személyesen benyújtott iratok átvételét kérésre igazolni kell. Felbontás nélkül a címzetthez továbbítani a névre szóló iratokat, továbbá azokat az iratokat, amelynek a felbontási jogát a vezető fenntartja magának. A névre szóló iratot, amennyiben az hivatalos elintézést igényel, felbontást követően haladéktalanul vissza kell juttatni az iratkezelőhöz. A hivatalos ügyintézés során keletkezett iratnak tartalmaznia kell: - a Hajdúsági Lakásotthonok teljes nevét (alapító okiratban megnevezett), 22

székhelyét, telefon-, fax- és e-mail címét, iktatószámát, az ügy elintézőjének a megnevezését, az ügyintézés helyét és idejét, az irat aláírójának nevét és beosztását, az intézmény körbélyegzőjének lenyomatát. Az iratokat úgy kell kézbesíteni, hogy annak megtörténte, továbbá az irat átvételének időpontja megállapítható legyen. Az elintézett iratokat irattárban kell elhelyezni. Az irattári őrzés idejét az irattári terv határozza meg (a 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 4. sz. Mellékletében). Az irattárban őrzött iratokat legalább ötévenként felül kell vizsgálni, és ki kell választani azokat, amelyeknek az őrzési ideje az irattári tervben foglaltak szerint lejárt. A Hajdúsági Lakásotthonok vezetője rendeli el és ellenőrzi az iratok selejtezését. A tervezett iratselejtezést harminc nappal előbb be kell jelenteni az illetékes levéltárnak. A selejtezésre szánt iratokról jegyzőkönyvet kell készíteni. Adatkezelés nyilvántartás Gyvt. 134. - 136. 137. - 142. 235/1997.(XII.17. Korm.r. 11. A Hajdúsági Lakásotthonok, mint ellátást nyújtó intézmény meghatározott (alább felsorolt) nyilvántartást köteles vezetni, az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programban, valamint a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott adatokat köteles vezetni. A nyilvántartás eszköze lehet minden olyan adattároló eszköz vagy módszer, amely biztosítja az adatok védelmét a vétlen vagy szándékos megsemmisítéssel, megsemmisüléssel, megváltoztatással, nyilvánosságra kerüléssel szemben, és azt hogy azokhoz jogosulatlan szerv vagy személy ne férhessen hozzá. A személyes gondoskodás alatt álló személyekről az intézmény vezetője nyilvántartást vezet, mely tartalmazza: tárgyhó első napján érvényes létszámjelentést lakásotthoni bontásban, mely nem-, életkor-, iskolatípus-, osztályfok-, üres férőhely szerinti felosztásban készül gondozási napokról havi és lakásotthoni bontásban (a szükség szerint egyeztetve) továbbtanulókról évismétlő (és pótvizsgára kötelezett) tanulókról utógondozói ellátottakról utógondozottakról rendkívüli eseményekről, balesetekről munkaügyi hivatalokba bejelentett munkanélküli ellátottakról ideiglenes tartózkodási hely bejelentésekről (két évenként meg kell újítani) személyi igazolvánnyal, útlevéllel, diákigazolvánnyal, adókártyával rendelkezőkről, illetve az igazolványok azonosító számáról rendőrségi, bírósági ügyekről és azok kimeneteléről engedély nélküli eltávozásokról élet és balesetbiztosításokról a gyermekek kinevezett gyámjainak nevéről, elérési címéről a gyermekek vagyoni ügyeinek kezeléséhez szükséges adatokról a térítési vagy gondozási díj fizetési kötelezettség teljesítésére, elmaradására, behajtására, elévülésére vonatkozó adatokról a gyermek személyes azonosító adatairól tanévenként megújított törzskönyvben, melynek az 23

alábbiakat feltétlenül tartalmaznia kell: név, a TGYSZ azonosító törzsszáma, születési hely és idő, a szülők vagy más törvényes képviselő személyes azonosító adatait, a hatósági intézkedésre vonatkozó döntést, annak időpontját (beutaló határozat), az ellátás igénybevételének és megszűnésének időpontját, honnan került be, hová került, iskola, osztályfok, TAJ, közgyógy igazolvány szám, útlevél szám, személyi igazolvány száma. A fenti nyilvántartások naprakész vezetése a gyermekvédelmi ügyintéző munkakörébe tartozik. Azt rendszeresen ellenőrzi az igazgató és általános helyettese illetve saját jogkörében a gazdasági referens.. A nyilvántartásokhoz szükséges adatok változását a lakásotthonokban a szakmai részegység vezetői jelzik azonnal, illetve megállapított rendszerességgel az ügyintézőknek (pl. létszámváltozás, gondozási napok állása, iskola, munkahely változtatása, engedély nélküli eltávozás ill. megkerülés, egyéb adatváltozás). A nyilvántartásokban történő változásokat folyamatosan kell vezetni, tárgykörönként el kell különíteni. Tárgyév utolsó napjával a nyilvántartásokat le kell zárni, iktatva irattárba helyezni, a következő év január 1. napjával újból elkezdeni vezetésüket. A gyermekek személyi dossziéit az intézmény székhelyén az irányítási gazdasági részegségben kell őrizni. Abban minden, a gyermeket érintő ügy, határozat, jellemzés, jelentések, stb. eredeti vagy legalább másolati példányából egyet őrizni kell. Ugyanígy olyan fényképeket is, amelyek a gyermek esetleges engedély nélküli távozásának rendőrségi jelentésénél használni lehet. A személyi dossziékhoz hozzáférhetnek a szakmai vezetők, lakásotthon-vezetők, család- és utógondozók, pszichológusok. A személyi dosszié kiadását visszavételét a gyermekvédelmi ügyintéző külön nyilvántartó füzetben vezesse. A gyermekek egészségügyi anyagait a szükség esetén azonnali hozzáférés miatt a lakásotthonokban kell zárható, de a dolgozók által mindig hozzáférhető helyen tárolni. A gyermekek mindennapi életéhez legszükségesebb személyi adatait lakásotthononként külön naplóban kell vezetni az adatvédelem szabályainak betartásával. XIV. INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK 1. Balesetvédelmi szabályok A gyermekekkel egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkoztatásukkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és elvárható magatartásformákat például iskolai szorgalmi idő megkezdésekor, valamint szükség szerint (a lakásotthonokban található konyhai eszközök, háztartási gépek használata során, kirándulás stb.) életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően ismertetni kell. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell (csoport programnaplójában). Ezért csoportonként a csoportvezető nevelők a felelősek. A mindennapos közlekedési szabályokat, valamint az útkereszteződéseken történő áthaladási szabályokat minden tanévkezdéskor valamint félévkor ismertetni kell, megtörténtét a 24