Helyi Esélyegyenlőségi Program. Kiskinizs Község Önkormányzata 2013.

Helyi Esélyegyenlőségi Program Kiskinizs Község Önkormányzata 2013. 1

Tiszteljük más népek szabadságát és kultúráját, együttműködésre törekszünk a világ minden nemzetével. Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság. Valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki. Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvető értékei a hűség, a hit és a szeretet. Valljuk, hogy a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye. Valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét. Valljuk, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése. (Alaptörvény - Nemzeti hitvallás) 2

Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 4 Bevezetés... 4 A település bemutatása... 4 Értékeink, küldetésünk... 12 Célok... 12 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)... 14 1. Jogszabályi háttér bemutatása... 14 2. Stratégiai környezet bemutatása... 15 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége... 17 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység... 40 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége... 51 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége... 58 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége... 64 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és forprofit szereplők társadalmi felelősségvállalása... 68 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága... 69 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)... 70 1. A HEP IT részletei... 70 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése... 70 A beavatkozások megvalósítói... 71 Jövőképünk... 72 Az intézkedési területek részletes kifejtése 73 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)... 90 3. Megvalósítás... 97 A megvalósítás előkészítése... 97 A megvalósítás folyamata... 97 Monitoring és visszacsatolás... 99 Nyilvánosság... 99 Érvényesülés, módosítás... 101 4. Elfogadás módja és dátuma... 102 3

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Kiskinizs Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település költségvetési koncepcióját, Településrendezési Tervét, Településszerkezeti Tervét. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Természeti adottságok Kiskinizs Borsod-Abaúj-Zemplén megye és a Hernád-völgy középső részén, Szikszótól északkeletre elhelyezkedő kisközség. A legközelebb fekvő város Szikszó, amelynek a községtől való távolsága közúton 11 km. Az Önkormányzat munkaszervezeti feladatait a Halmaji Közös Önkormányzati Hivatal látja el. Kiskinizs Miskolctól, a megyeszékhelytől közúton kb. 25 km-re északkeletre található. Szomszédos települések: Halmaj, Hernádkércs, Nagykinizs, Felsődobsza, Szentistvánbaksa. A Miskolc-Hidasnémeti-Kassa M3-as főútról Halmajnál jobbra letérve a Halmaj-Abaújszántó út mentén közvetlenül Halmaj után található település. A településen vezet át a 2009. évben felújított Halmaj- Abaújszántó útvonal, ezért a község közúton jó minőségű utakon közelíthető meg. A településre a Borsod Volán Miskolcról naponta, menetrendszerinti járatokat közlekedtet. Vasútállomása nincs, de rendszeres autóbuszjáratok közlekednek a faluból az alig 3 km-re lévő halmaji vasútállomásra. A település az alföldies, száraz, napsütéses, csapadékban szegényebb éghajlati zónában található. A Hernád folyó meghatározta a település jellegének alakulását. A múlt századi szabályozásokig a Hernád meglehetősen szeszélyesen kanyargott, medrét gyakran változatva. A folyó elsősorban a halászat szempontjából jelentett hasznot. A halállomány a múlt századi iparosítás miatt rohamosan csökkenni kezdett, és pusztán halászatból megélni a Hernád mentén már a századfordulón sem lehetett. A település szalagtelkes. Fő jellemzője, hogy a telekhasználat rendje szabályozott. A hosszú, keskeny telek egyik végében (az oldalhatáron) sorakoznak a lakóházak, rövidebb oldalukkal az utca felé. Utána következik a gazdasági udvar istállókkal, ólakkal, amit a kert zár le. Ez a településforma tekinthető talán mind Magyarországon mind pedig Közép-Európában uralkodónak. A község alapterülete: 718 ha Kiskinizs teljes körű infrastruktúrával rendelkezik. Kiépített a vezetékes ivóvíz, szennyvíz- és gázhálózat. A kommunális hulladékszállítás központosítottan megoldott. A településen kiépített a kábel TV-és az IP telefonhálózat. A hagyományos, analóg földfelszíni műsorterjesztés helyébe lépő, korszerűbb, jobb kép- és hangminőséget és több ingyenesen fogható csatornát biztosító digitális műsorszórásra történő átállás 2013. október 31-ig megvalósul. 4

A településen az Önkormányzat mellett, kizárólag a kereskedelmi egységek foglalkoztatnak munkavállalót, más munkalehetőség nincs. Az Önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató. Kiskinizs Község Önkormányzata az alapfokú oktatást, mint kötelező önkormányzati alapfeladatot korábban Halmaj Községi Önkormányzattal kötött intézményfenntartó társulási megállapodásban foglaltak alapján látta el. Az alapfokú oktatást a Gárdonyi Géza Általános Iskola biztosította a település tanköteles korú gyermekei számára. A köznevelési intézmény 2013. január 1. napjától állami fenntartásba került, fenntartói feladatait a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szikszói Tankerülete látja el. A Tankerülethez 11 telephellyel rendelkező, 6 iskola tartozik. Az intézmény a közoktatási feladatokon túl ellát pedagógiai szakmai szolgáltatást is. A tankerület vezetője Vadasné Joó Katalin. A helyi Általános Iskola működési területe és beiskolázási körzete: Halmaj, Kiskinizs, Nagykinizs, Hernádkércs, Szentistvánbaksa. A településen az alapfokú egészségügyi ellátást a Dr. Lipusz és Társa Bt. biztosítja, egészségügyi feladatellátási szerződés alapján. Hetente egy alkalommal, szerdai napon 10 órától van helyben rendelés. A hét többi munkanapján a halmaji Egészségházban fogadja a település betegeit a háziorvos. Fogorvosi, Védőnői Szolgálat, valamint Gyógyszertár Halmaj településen van. A védőnő hetente egy alkalommal, szerdán látja el a településen a csecsemőgondozást, a kismamák szükség esetén a hét többi munkanapján a halmaji Egészségházban vehetik igénybe a szolgáltatást. A szállításról szinte minden esetben a Falugondnoki Szolgálat gondoskodik. Kiskinizsen az önkormányzat tulajdonában működik a Turisztikai Centrum, mely kellemes körülményeket biztosít a kikapcsolódni és pihenni vágyóknak. Az épületben kulturált körülmények biztosítottak az elszállásolt vendégek számára. Jól felszerelt konyha, társalgó, étkező, szabadtéri sütési, főzési lehetőség, az udvaron gyermekek részére biztonságos játszóterület áll rendelkezésre. Az itt elszállásolt vendégek, nap mint nap több program közül választhatnak. A község határában, a településtől pár száz méterre folyik a Hernád folyó, melynek ezen a szakaszán kellemes fürdőzési lehetőség van. A kikapcsolódni vágyók kedvenc helyén szabadtéri főzésekre, sütésekre is van lehetőség. A folyó változatos halállománnyal rendelkezik, ezért a horgászok számára is igazi horgászparadicsomot jelent. A folyón kajakosok, kenusok is élvezettel lapátolhatnak. Kiskinizsről kellemes kirándulások szervezhetők Abaúj épített örökségekben, műemlékekben gazdag területére: Vizsoly, Gönc, Füzér, Boldogkőváralja, Regéc. Történetiség Kiskinizs nevét az oklevelek 1245-ben említették először Kenys néven. A két Kinizs nevű falu: Kis- és Nagykinizs a Hernád folyó két oldalán alakult ki. Egyik abaúji várbirtok, másik a Kinizsi nemzetség ősi fészke. A két apró település története alig különíthető el egymástól. Kinizs birtokosai a Kinizsi család tagjai voltak. 1246-ban Kinizsi Istvánt említette egy oklevél, aki fügedi földjét eladta. 1256-ban Kinizs nemzetségbeli Mixta királyi emberként volt említve. 1270-ben a Kinizsi család tagjai közül János átadta a Kiskinizsen birtokos Julának kércsi birtokrészét, cserébe egy Csehországban ejtett fogolyért, egy zsákmányolt lóért és egy szolgáért. 1272-ben a Kinizsi család tagjainak kércsi birtokát említették. 1282-ben IV. László király Guentyr-nek adta Léh földjét. 1300-ban János és Jula eladta Nógrád vármegyében levő Rád nevű birtokát. Kiskinizs Juláról Gyulatelke, később pedig Szentjánoskinizs nevet is viselt. Az 1300-as években a két község Gyulatelke és Szentjánoskinizs elnevezésekkel szerepelt. A török elleni harcok során 1567-ben Hasszán pasa csapatai ostrommal bevették és elpusztították. Még 1715-ben is a lakatlan helyek között tartották számon. Csak az 1780-as években települt be újra Borsod megye déli részéből ideérkező bevándorlókkal. 1828-ban már 468 lakója volt, száz évvel később 540-en laktak a településen. A századfordulót követően fejlődésnek induló kisközségben 1928-ban iskola, később kultúrház épült, és bevezették a villanyt is. Lakossága a két világháború között közép-és kisbirtokosokból állt, az itteniek jó minőségű szántókon dolgoztak, amellett híresek voltak kiváló szintű lótenyésztésükről. 5

Már 1948-ban termelőszövetkezetet alapítottak az itteni parasztok, amelynek fejlődése az 1960-as években bontakozott ki. Ekkor bővítették a már csak félig kihasznált iskolát, újjáépítették a kultúrotthont, és a házépítési tevékenység is megélénkült. Az 1970-es években a falu déli felén üdülőtelep alakult ki. A fiatalabb korosztályok közül egyre többen hagyták ott a mezőgazdaságot és helyezkedtek el a megye iparában. A település nevezetességei: Az 1818-ban épített, Református Templom, valamint a Római Katolikus Imaház, I. és II. világháborús emlékmű, az Önkormányzat udvarán elhelyezett 1956-os kopjafás emlékmű. A Turisztikai Centrum kertjében található a turulmadarat ábrázoló emlékoszlop, melyet az erdélyi testvértelepülés adományozott a település részére. A település fő utcáján - a Rákóczi úton - található a Tájház, melyben a régi háztartásokból összegyűjtött háztartási eszközök, edények, bútorok, népi szőttesek, hímzések, mezőgazdasági gépek gazdag kínálata tekinthető meg. Kiskinizs község 2004. évtől kezdődően, testvér települési kapcsolatot ápol az Erdélyben lévő 260 lélekszámú, Márkod településsel. A testvértelepülés lakosainak nagy része református felekezetű. Az együttműködés hozzájárul mindkét település kulturális, gazdasági, társadalmi életének fejlesztéséhez, élénkítéséhez. 6

1. számú táblázat Lakónépesség* száma az év végén végén Fő 2007 343 Változás 2008 339 99% 2009 338 100% 2010 348 103% 2011 359 103% 2012 363 101% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR *Lakónépesség alatt az adott területen lakóhellyel rendelkező, de másutt tartózkodási hellyel nem rendelkező személyek, valamint az ugyanezen a területen tartózkodási hellyel rendelkező személyek együttes számát értjük. A lakosságszám alakulását a születés, halálozás, elvándorlás, odavándorlás befolyásolja. A vizsgált időszakban a lakónépesség, valamint az állandó népesség aránya jelentős mértékben emelkedett. Az állandó népesség aránya 2007. évhez viszonyítva 2012. évben 5,8 %-al nőtt, amely rendkívül pozitív eredmény ezen a kis településen. Az országos tendencia a népességszám jelentős csökkenése, valamint a kisebb létszámú falvak elnéptelenedése. 7

2. számú táblázat - Állandó népesség* fő % nők férfiak összesen nők férfiak nő 183 180 363 50% 50% 0-14 éves 29 37 66 44% 56% 15-17 éves 9 4 13 69% 31% 18-59 éves 81 113 194 42% 58% 60-64 éves 14 7 21 67% 33% 65 év feletti 40 19 59 68% 32% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 8

*A bejelentett lakóhellyel (állandó lakással) rendelkező személyek száma, függetlenül attól, hogy van-e máshol bejelentett tartózkodási helyük (ideiglenes lakásuk). A grafikonon is jól megfigyelhető, hogy az állandó népességen belül a 65. életévét betöltött férfiak aránya a nőkhöz viszonyítva lényegesen kisebb. Míg a nők állandó lakossághoz viszonyított aránya ebben az intervallumban 23 %., addig a férfiaké 10 % Hiába öröklünk jó géneket, a folyamatos stressz és sok más tényező rontja az életkilátásokat. A nők átlagéletkora Magyarországon öt-hat évvel, a férfiaké hét-nyolccal kevesebb, mint Európa más országaiban. A várható élettartamot az öröklött géneken túl, az életszínvonal, életmód, a helyi adottságok is meghatározzák. Nem mindegy, milyen az életvitelünk, mit dolgozunk, milyen stresszhelyzeteket élünk meg a családban és a munkahelyen, hogyan táplálkozunk, mennyit mozgunk, és milyen környezet vesz minket körül. Az életéveket csökkentő tényezők többek között: a társadalmi környezet, természetkárosító tényezők, rossz munkahelyi légkör. Éveket nyer az, aki kiegyensúlyozott életet él, nem dohányzik, nem iszik, rendszeresen mozog, szűrővizsgálatokra jár, törődik egészségével. A férfiak rosszabb életkilátásait a kutatók a családfenntartó szereppel, a több stresszel magyarázzák. 3. számú táblázat - Öregedési index* 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) Öregedési index (%) 2001 52 66 52 2008 58 69 58 2009 55 67 55 2010 60 69 60 2011 59 66 59 2012 56 67 56 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR *Az öregedési index azt jelzi, hogy 100 fő 14 év alattira mennyi 65 éven felüli fő jut. Az index megmutatja, hogy a település népességére mi a jellemző: amennyiben 100 alatti az index, akkor túlysúlyban vannak a 14 év alattiak, vagyis fiatalos a népességszerkezet. Ha az index 100 felett van, akkor a 65 év feletteik vannak többen, és a település elöregedő. A kétféle helyzet legegyszerűbben esélyegyenlőség szempontjából úgy értelmezhető, hogy míg a fiatalos népességszerkezet esetén a gyerekek, addig az öregedő esetén az idősek fokozottabb ellátására van szükség. Az index egyéb összefüggésben is vizsgálandó. Például a gyerekek alacsony számossága nem jelenti azt, hogy ők ne igényelnének fokozott figyelmet, különösen akkor például, ha szüleik alacsony jövedelműek. 9

4. számú táblázat - Belföldi vándorlások* állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg 2008 11 13-2 2009 20 21-1 2010 21 9 12 2011 16 9 7 2012 4 0 4 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR *Az adat a település vonzerejét mutatja: ha pozitív az egyenleg, akkor az odaköltözés, ha negatív az elvándorlás jellemző. A népességszám alakulásának kedvező eleme a vándorlások egyenlege, mely a vizsgált időszakban az utolsó három évben pozitív egyenleget mutat. A fiatalok a nagyobb városokban tanulnak tovább, elköltöznek a településről, a régióból. Az úti cél Budapest, a Dunántúl vagy külföld (Ausztria, Anglia, Írország). A fiatalok köréből egyre többen keresik a településtől távol a megélhetésüket, hallva a máshol már boldogulók tapasztalatait, kihasználva az ismerősi kapcsolatrendszert. A folyamat megállítása, visszafordítása érdekében szükséges intézkedés a település vonzerejének növelése, szakképzettséggel rendelkezők számára munkalehetőség teremtése, ami az adott helyzetben, rendkívül nehéz feladat. 10

5. számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések száma halálozások száma természetes szaporodás (fő) 2008 5 6-1 2009 2 5-3 2010 1 2-1 2011 0 3-3 2012 6 1 5 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A természetes szaporodás a vizsgált időszakban négy évig a negatív tartományba esett. Mértéke 2012. évben kiemelkedően magas volt. A születésszám csökkenése többek között a házasságkötések számának visszaesésével és a házasság nélküli együttélések terjedésével is magyarázható. A házasodási hajlandóság csökkenése, a válással végződő házasságok növekvő aránya, az élettársi kapcsolatok terjedése több szempontból is kedvezőtlenül hat mind a népesedési mutatókra, mind az egyének értékrendjére, a társadalom működőképességére, jövőjére. Az alacsony születésszámnak mely európai szintű probléma a korösszetételre, a népesség öregedésére, a nyugdíj- és egészségügyi kiadásokra, a munkaerőpiacra és végső soron a gazdasági növekedésre gyakorolt negatív hatása miatt a családoknak nyújtott állami támogatások növelését tűzte ki célul a Kormány. Annak érdekében, hogy Kiskinizs községben is megváltozzon a kedvezőtlen folyamat, szükséges a gyermekvállalás ösztönzése. 11

Értékeink, küldetésünk Az esélyegyenlőség minden ember számára fontos érték. Megléte segíti, hogy mindenkinek esélye legyen jó minőségű szolgáltatásokra, az esélyegyenlőtlenséggel küzdő emberek előnyben részesítését az élet minden területén, függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges vagy fogyatékossággal él, milyen a származása vagy az anyagi helyzete. Kiskinizs Község Önkormányzata érvényesíti az esélyegyenlőségi szempontokat a település működését, fejlesztését meghatározó alapvető dokumentumaiban. Az esélyegyenlőség megvalósítását alapelvnek tekinti, amely áthatja valamennyi önkormányzati tevékenységet: a kötelező és önként vállalt feladatok ellátását egyaránt. Az Önkormányzat az esélyegyenlőségi politikáját munkáltatói és intézményfenntartói szerepkörben, valamint szolgáltatásai során érvényesíti. Az esélyegyenlőséggel kapcsolatos tevékenysége folyamán mindent megtesz annak érdekében, hogy az egyes projektek kidolgozásában az érdekelt civil szerveződések is aktív szerepet játsszanak, elősegítve ezzel a település lakosságának ilyen irányú szemléletváltását is. Ennek eszközei szabályozás, támogatás és a jó gyakorlatok bevezetése, bemutatása. Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Kiskinizs település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). Az esélyegyenlőségi programnak a településen élő hátrányos helyzetű csoportokra kell irányulnia, akik számára a sikeres élet és társadalmi integráció esélye a helyi társadalmat célzó fejlesztések és beruházások ellenére korlátozott marad a különböző területeken jelentkező hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedések nélkül. Az Önkormányzat alapvető célja, hogy Kiskinizs olyan település legyen, ahol érvényesül az az elsődleges alapelv, mely szerint minden embert egyenlőnek kell tekinteni. Közvetlen vagy közvetett diszkrimináció vagy hátrányos megkülönböztetés senkit ne érjen sem faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzete szerint. Olyan intézkedések, eljárások megfogalmazása amelyek szolgálják egy összetartó, szolidáris társadalom erősítését a hátrányos megkülönböztetés megszüntetésével, az esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód biztosításával a hátrányos helyzetű csoportok számára, biztosítják a hátrányok hatásainak mérséklését, akár megelőzését a pénzbeli, természetbeni juttatásokhoz való hozzájutással, az önkormányzat intézményeiben a különböző közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáféréssel, a foglalkoztatási, oktatási, egészségügyi, szociális, igazgatási és területfejlesztési célok összehangolásával, kiszűrik az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok lehetőségét, támogatják a társadalmi integrációt a meglévő és eredményes 12

szolgáltatások megtartásával, vagy a felmerülő igények, szükségletek kielégítését segítő új támogató szolgáltatások bevezetésével. A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. 13

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló tv. szerint közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt neme, faji hovatartozása, bőrszíne, nemzetisége,nemzetiséghez való tartozása, anyanyelve, fogyatékossága, egészségi állapota, vallási vagy világnézeti meggyőződése, politikai vagy más véleménye, családi állapota, anyasága (terhessége) vagy apasága, szexuális irányultsága, nemi identitása, életkora, társadalmi származása, vagyoni helyzete, foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama, érdekképviselethez való tartozása, egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne. A Képviselő-testület a szociális ellátások helyi szabályairól szóló 5/2008. (II.29.) rendeletében szabályozza a pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásokat. A rendelet célja, hogy a településen olyan támogatási rendszer működjön, amely az állampolgárok számára a prevenció, a hátrányos helyzetből adódó hatások enyhítésére szolgál. A szociális ellátások, szolgáltatások középpontjában a család áll. A szegénység elmélyülése miatt, az ellátó rendszernek egyre több követelménynek kell megfelelnie a különböző élethelyzetekből, a lakhatásból, a betegségből, a fogyatékosságból eredő szükségletek, eltartottak, gyermekek gondozásához kapcsolódó költségek emelkedése miatt, ezért a helyi szabályokat és ezek hatásait folyamatosan vizsgáljuk. A rendeletet az eredményesség és hatékonyság érdekében, a felmerülő igények alapján évente legalább egy alkalommal felülvizsgáljuk. A Képviselő-testület a helyi szabályozási tevékenysége során az esélyegyenlőségi szempontokat is figyelembe veszi. 14

2009. évben Halmaj és Kiskinizs községek Képviselő-testülete Közoktatási Intézményfenntartói Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervet fogadott el, amely tartalmazza a helyi közügyekkel és a települési önkormányzatok által ellátott feladatokkal kapcsolatos célokat. A társulási közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv a közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlőség előmozdítását kívánja ösztönözni, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek sikerességének elősegítése érdekében. 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal A HEP a költségvetési koncepcióval, a Településrendezési Tervben foglaltakkal, valamint Kiskinizs Községi Önkormányzat Gazdasági Programjával összhangban van. Kiskinizs Község Önkormányzata döntéseiben is érvényre juttatja elkötelezettségét az esélyegyenlőség területén, hiszen a jogszabályokban meghatározott, ilyen irányú kötelező feladatok ellátásán túl Halmaj község Önkormányzatával, társönkormányzatokkal, a településen működő civil szervezetekkel, a településen működő Római Katolikus, valamint Református Egyházzal közösen törekszik érvényre juttatni az esélyegyenlőséget a társadalmi élet minden területén. Az önkormányzatok finanszírozási rendszere 2013. évtől átalakult. Korábban az önkormányzatok által ellátott feladatok egy része az államhoz került. Ennek figyelembevételével készült az önkormányzat költségvetési koncepciója. A további kapcsolódó stratégiák ismerete fontos a település esélyegyenlőségi stratégiájának elkészítésénél, hiszen illeszkednie kell nemcsak a jogszabályi környezetbe, hanem az EU és hazai releváns stratégiákhoz is. Az EU 2020 stratégia Az esélyegyenlőség szempontjából releváns célkitűzéseket tartalmaz: az oktatásban a lemorzsolódási arányt 10% alá kell csökkenteni, a szegénység/társadalmi kirekesztés ellen ható intézkedések sora pedig azt célozza, hogy legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent. Nemzeti Reform Program (Széll Kálmán terv) A Nemzeti Reform Program az esélyegyenlőségi célcsoportok helyzete javításának szempontjából közvetlen jelentőséggel bíró célkitűzéseket és intézkedéseket tett. Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia A felzárkózáspolitikát helyezi középpontba, emellett hangsúlyos célja a roma közösségek kirekesztése ellen ható folyamatok megelőzése, felszámolása. A stratégia célja, hogy a szegénység szempontjából meghatározó problématerületek gyermekszegénység, romák helyzete, hátrányos helyzetű térségek hosszú távú elképzeléseinek integrálását, kiegészítését, egységes célrendszerben történő kezelését kívánja előmozdítani. Legyen jobb a gyerekeknek! Nemzeti Stratégia Szükségességét elsősorban az indokolta, hogy csökkentse a gyermekek és családjaik nélkülözését, javítsa a gyermekek fejlődési esélyeit. A törvény minden gyerekre kiterjed, de értelemszerűen azoknak a gyerekeknek kell prioritást kapniuk, akiknek érdekei a legjobban sérülnek, akiknél a nélkülözések a legjobban korlátozzák fejlődésüket. 15

Roma Integráció Évtizede Program A Stratégiai Terv négy prioritási területen (oktatás, foglalkoztatás, lakhatás és egészségügy), az egyenlő bánásmód érvényesítésével kapcsolatban, továbbá a kultúra, a média és a sport területén határoz meg átfogó célokat, a célokhoz kapcsolódó konkrét feladatokat, az ezekhez rendelt mutatókat, továbbá a feladatok eléréséhez szükséges intézkedéseket. Nemzeti Ifjúsági Stratégia Részletezi az ifjúságpolitika hosszú távú társadalmi céljait, megvalósításukhoz az egyes területeken a horizontális és specifikus célokat, valamint ezekhez kapcsolódó részcélokat határoz meg. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása 2013. évtől kezdődően a Halmaji Közös Önkormányzati Hivatal látja el a Halmaj és Kiskinizs községek önkormányzatainak munkaszervezeti feladatait. Kiskinizs község tagja a Szikszói Kistérségi Többcélú Társulásnak, a Szikszó és Térsége Fejlesztési Társulásnak, valamint a Hernád völgye és Térsége Szilárdhulladék-kezelési Önkormányzati Társulásnak és az Abaúji Sporttársulásnak. A Szikszói Kistérségi Többcélú Társulás feladata annak elősegítése, hogy a Társuláshoz tartozó lakosság minél teljesebb körben jusson hozzá önkormányzati közszolgáltatásokhoz és az önkormányzatok ezen megállapodás keretében történő együttműködéssel, forrásaik célszerű és optimális felhasználásával biztosítsák a magasabb szintű ellátást, közszolgáltatást és a településfejlesztést. Az önkormányzatok társulásokban való részvétele azért célszerű, mert a társulásban közösen fenntartott intézmények költségtakarékosabb, magasabb szakmai színvonalú működtetést eredményeznek. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A felhasznált statisztikai adatok többnyire a TEIR adatbázisból, helyi önkormányzati adatokból, statisztikákból, a helyi nyilvántartásokból kerültek összegyűjtésre, figyelembe véve a helyi szakemberek beszámolóit, tapasztalatait. Több helyen adathiány mutatkozik, mert a megelőző évi hivatalos statisztikai adatok még nem állnak rendelkezésre. 16

3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia szerint: Minden harmadik ember ma Magyarországon a szegénységi küszöb alatt él, közülük 1,2 millióan mélyszegénységben. A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségekben élőket. A romák nagy többsége hátrányos helyzetű térségben él. A romák felzárkóztatását megcélzó intézkedéseket nem lehet elválasztani a szegénység elleni küzdelemtől, a társadalmi és a gazdasági versenyképesség javításától. A mélyszegénység többdimenziós jelenség, amely megmutatkozik többek között a nagyon alacsony képzettségben és foglalkoztatottságban, az ebből következő súlyos megélhetési zavarokban, kihat a lakhatási, táplálkozási körülményekre, az érintettek egészségi állapotára, stigmatizál és kirekesztéshez vezet. A várható élettartam alacsony. Emellett a hátrányos társadalmi helyzet újratermelődésének nagy a valószínűsége. A településünkön élő romák számáról nem készült felmérés. Számuk megközelítőleg 42 fő, 6 háztartásban élnek. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A szegénység számos társadalmi tényező által meghatározott, rendkívül összetett jelenség, okai között szerepelnek társadalmi és kulturális hátrányok, szocializációs hiányosságok, alacsony vagy elavult iskolai végzettség, munkanélküliség, egészségi állapot, a családok gyermekszáma, a gyermekszegénység, de a jövedelmi viszonyok mutatják meg leginkább. Az alacsony jövedelműek bevételeinek számottevő része származik a pénzbeli juttatások rendszereiből. Az inaktív emberek között nagy arányban fordulnak elő alacsony iskolai végzettségűek, megváltozott munkaképességűek és romák. A munkaerő-piacra jutás fő akadályai: az alacsony iskolázottság, a tartós munkanélküli létből fakadó motiválatlanság. Az alacsony foglalkoztatottság azért jelent problémát, mert az állami feladatokra, a szociális-, egészségügyi és oktatási rendszer finanszírozására használt adókat és járulékokat a népességnek jóval kisebb része állítja elő az egész társadalom számára, mint más országokban. A helytelen gazdaságpolitika következményeit az adózók viselik, miközben a társadalom jelentős része nem adózik. Az alacsony keresettel rendelkező lakosokat is megviselik a romló életkörülmények. Ezáltal a foglalkoztatás is legalább annyiban hozzájárul az átlagéletkor nagyságához, mint a munkanélküliség. Kikinizs Község Önkormányzata a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv-ben meghatározott pénzbeli és természetbeni ellátások köréből rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt, rendkívüli gyermekvédelmi támogatást; óvodáztatási támogatást; a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások közül gyermekjóléti szolgáltatást biztosít a családok számára. 17

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. értelmében, a jövedelem kiegészítésére, pótlására szociális rászorultság esetén, a törvényben meghatározottak szerint, foglalkoztatást helyettesítő támogatást, rendszeres szociális segélyt, lakásfenntartási támogatást; ápolási díjat, átmeneti segélyt, temetési segélyt állapít meg. Helyi rendeletben foglalt feltételek szerint minden évben, tanévkezdés előtt iskolakezdési támogatást biztosít az Önkormányzat, melyre vonatkozó részletes számadatokat az esélyegyenlőségi program 4. fejezetében ismertetjük. Ezeken túlmenően 2000. évtől kezdődően, Bursa Hungarica ösztöndíjjal támogatja a kiskinizsi állandó lakóhellyel rendelkező, hátrányos szociális helyzetű, nappali tagozaton felsőfokú tanulmányokat folytatókat. Az ösztöndíj az aktív tanulmányi időszakban illeti meg a pályázót. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló tv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. A településen a Magyar Református Gyermekvédelmi Szolgálat Nevelőszülői Hálózatán belül nevelőszülői tevékenységet 1 fő folytat. 3 átmeneti nevelt gyermek él a nevelőszülői családban. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya Foglalkoztatás szempontjából hátrányos helyzetűek közé sorolhatók az idősebb, nyugdíj előtt álló korosztályok, a gyermekvállalást követően a munkaerőpiacra visszatérő nők, valamint a megváltozott munkaképességű és fogyatékos emberek. Alacsony továbbá a 15 24 éves korosztály munkaerő-piaci részvétele is. A fiatalok távolmaradását főként az oktatási, képzési idő meghosszabbodása indokolja, ugyanakkor jelentősen megnőtt az iskola befejezése utáni munkahelykeresés ideje is. A pályakezdő fiatalok elhelyezkedését elsősorban a munkalehetőségek száma, a nem megfelelő szakmaválasztás, a szakmai tapasztalat hiánya és az iskolai végzettség befolyásolja. Az ifjúsági munkanélküliség strukturális munkanélküliség, a munkaerőpiac elvárásai ma már nemcsak a végzettségre és a szakképzettségre, hanem a különböző személyes kompetenciákra, szakmai és gyakorlati tudásra vonatkoznak. 18

3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma év 15-64 év közötti állandó népesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma (fő) nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 116 109 225 19 16,4% 28 25,7% 47 20,9% 2009 108 102 210 15 13,9% 32 31,4% 47 22,4% 2010 109 127 236 14 12,8% 33 26,0% 47 19,9% 2011 115 124 239 22 19,1% 32 25,8% 54 22,6% 2012 121 128 249 24 19,8% 19 14,8% 43 17,3% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Ezek az adatok arra mutatnak rá, hogy az állandó népességhez képest milyen arányú a nyilvántartott álláskeresők száma, ez miként változott az elmúlt években, illetve, hogy milyen az arány a férfiak és a nők között a vizsgált területen. A vizsgált időszakra jellemző, hogy a férfiak körében nagyobb a munkanélküliség. 2012. évben volt a legkisebb a munkanélküliek aránya, összesen 43 %. Ebben a legnagyobb szerepe a közfoglalkoztatásnak van. A legnagyobb problémát a szakképzettség hiánya, valamint a magas bejárási költségek jelentik. Az érintettek távolabbi településekre nem tudnak bejárni, a munkáltatók nem biztosítják az utazási költségeket. 19

3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint nyilvántartott álláskeresők száma összesen 20 éves és fiatalabb 21-25 év 26-30 év 31-35 év 36-40 év 41-45 év 46-50 év 51-55 év 56-60 év 61 év felett Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 2008 2009 2010 2011 2012 fő 47 47 47 54 43 fő 3 1 0 2 0 % 6,4% 2,1% 0,0% 3,7% 0,0% fő 10 14 9 10 7 % 21,3% 29,8% 19,1% 18,5% 16,3% fő 4 5 7 5 9 % 8,5% 10,6% 14,9% 9,3% 20,9% fő 4 6 7 8 3 % 8,5% 12,8% 14,9% 14,8% 7,0% fő 7 2 6 6 8 % 14,9% 4,3% 12,8% 11,1% 18,6% fő 6 7 9 8 4 % 12,8% 14,9% 19,1% 14,8% 9,3% fő 7 4 3 4 3 % 14,9% 8,5% 6,4% 7,4% 7,0% fő 3 5 4 10 7 % 6,4% 10,6% 8,5% 18,5% 16,3% fő 3 3 1 1 2 % 6,4% 6,4% 2,1% 1,9% 4,7% fő 0 0 1 0 0 % 0,0% 0,0% 2,1% 0,0% 0,0% 20

3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya év nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen 2008 19 28 47 13 13 26 68,4% 46,4% 55,3% 2009 16 31 47 11 21 32 68,8% 67,7% 68,1% 2010 14 33 47 11 17 28 78,6% 51,5% 59,6% 2011 22 32 54 13 19 32 59,1% 59,4% 59,3% 2012 24 19 43 n. a. n. a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 3.2.2. számú táblához: A regisztrált munkanélküliek korcsoportonkénti bontása, illetve idősoros változása rámutat arra, hogy a munkanélküliség a különböző korosztály tekintetében miként változik. Összességében a vizsgált 5 éves időszakban 4 fővel csökkent a munkanélküliek száma, ami nem jelentős eredmény. 3.2.3. számú táblához: A 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma emelkedő tendenciát mutat. 2008. évben összesen 26, addig 2011. évben 32 fő volt a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli. A kedvezőtlen változás a férfiak esetében volt megfigyelhető, a nők körében stagnál a munkanélküliek száma. 21

3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma 18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 22 31 53 4 18,2% 6 19,4% 10 18,9% 2009 18 30 48 2 11,1% 6 20,0% 8 16,7% 2010 19 31 50 2 10,5% 4 12,9% 6 12,0% 2011 24 33 57 3 12,5% 3 9,1% 6 10,5% 2012 28 31 59 n. a. n. a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A táblázatból nyert adatok egy fontos munkaerő-piaci helyzetre, a pályakezdő álláskeresők helyzetére irányítja a figyelmet. A pályakezdő álláskeresők száma csökkent a vizsgált időszakban mind a nők, mind a férfiak esetében. Fontos feladat a kedvező tendencia megőrzése, illetve az álláskeresők számának további csökkentése. 22

b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága 3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség év 15 éves és idősebb lakosság száma összesen 15-X éves legalább általános iskolát végzettek száma összes en általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma nő férfi összesen nő férfi Összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő % 2001 282 147 135 234 113 121 48 17,0% 34 23,1% 14 10,4% 2011 n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás A HEP készítéséhez rendelkezésre álló segédlet szerint az általános iskolai végzettséggel nem rendelkező 15 évestől idősebbek számát csak úgy lehet kiszámolni, hogy a legalább általános iskolát végzettek számát ki kell vonni a teljes népesség létszámából. Helyi ismertek szerint a településen egy személy nem rendelkezik általános iskolai végzettséggel. 3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség nyilvántartott szerint álláskeresők év száma összesen 8 általános 8 általánosnál alacsonyabb végzettség 8 általánosnál magasabb iskolai végzettség fő fő % fő % fő % 2008 47 3 6,4% 24 51,1% 20 42,6% 2009 47 3 6,4% 22 46,8% 22 46,8% 2010 47 0 0,0% 22 46,8% 25 53,2% 2011 54 1 1,9% 26 48,1% 27 50,0% 2012 43 3 7,0% 14 32,6% 26 60,5% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 23

3.2.7. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők év általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma 8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők száma fő fő % 2009 0 0 2010 0 0 2011 0 0 2012 0 0 Forrás: TeIR 3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában év középfokú felnőttoktatásban résztvevők összesen szakiskolai felnőttoktatásban résztvevők szakközépiskolai felnőttoktatásban résztvevők gimnáziumi felnőttoktatásban résztvevők fő fő % fő % fő % 2009 0 0 0 0 2010 0 0 0 0 2011 0 0 0 0 2012 0 0 0 0 Forrás: TeIR 3.2.6., 3.2.7., 3.2.8. számú táblázathoz: Sem általános iskolai, sem középfokú felnőttoktatásban nem vett részt 2009. évtől napjainkig senki a településről. A felnőttoktatás keretében információink szerint jelenleg 3 fő vesz részt középfokú, illetve szakmaképzésben. Elsősorban a támogatott képzésekre mutatkozik igény. A felnőttek önként vesznek részt a képzésekben, hiányzik a motiváció a tanuláshoz. 2013. szeptembertől jelentősen átalakul a felnőttképzés rendszere, csökken a szakképesítések száma, növekszik a képzések kötelező minimumóraszáma. Emiatt másfél-két évig tarthat egy szakképesítés megszerzése, ami most akár 6-8 hónap alatt teljesíthető. c) közfoglalkoztatás A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó 2011. évi CVI. törvény létrehozta a közfoglalkoztatás új rendszerét. A foglalkoztatás szervezése jelentős többletfeladatot jelent az Önkormányzat számára. Az új rendszer következtében éves szinten átlagosan több mint 35 fő munkanélküli foglalkoztatását sikerül megoldani. A munkavállalók versenyszférában történő elhelyezkedésének ösztönzése céljából alacsonyabbak a bérjövedelmek a közfoglalkoztatásban. 2013. évben a teljes munkaidőben foglalkoztatott segédmunkások 75.500.-Ft., a szakmunkások 96.800.-Ft. bruttó jövedelemben részesülnek. A családi kedvezményre nem jogosult teljes munkaidőben foglalkoztatottak 49.000.-Ft., a családi kedvezményre jogosultak 62.000.-Ft. nettó bérért dolgoznak. A foglalkoztatást helyettesítő - 22.800.-Ft. összegű - támogatással összehasonlítva, lényegesen magasabb a közfoglalkoztatottak bére. A programban résztvevő családok anyagi helyzete ezáltal jelentősen javul, a mindennapi megélhetésük megnyugtató módon biztosítottá válik. 2012. évben összesen 6 projektelem keretében, 24 fő foglalkoztatására került sor. A programok megvalósítását az állami költségvetés 8.083 eft-al támogatta, melyből bérköltség 7.568 eft. volt. A közfoglalkoztatottak részére biztosított szociális ellátás a bérköltség kb. 1/3-ad részét tette volna ki, ezáltal a közfoglalkoztatásban résztvevők háromszor annyi jövedelemben részesültek, mint a szociális ellátás összege. 24

A közfoglalkoztatás során kialakult munkatapasztalat azt mutatja, hogy a munkamorál nem minden esetben megfelelő, nem mindenki tartja be a munkaidőt, az ebédidőt, a munkafegyelmet. Törekedni kell arra, hogy minden közfoglalkoztatott eleget tegyen a munkaköri leírásban megfogalmazott elvárásoknak, fokozódjon a munkaintenzitás, valamint a munkateljesítmény és a felelősség az iránt, amit rájuk bíznak. Fontos, hogy a foglalkoztatottak érezzék át, hogy a munkalehetőség elősegíti az érintettek és családjuk anyagi helyzetének javítását, valamint azt, hogy felelősek az általuk elvégzett munka minőségéért. 2013. évben pályázati támogatással, a Startmunka-program keretében téli és egyéb értékteremtő közmunkára 21 fő, növénytermesztésre 11 fő, összesen 32 fő foglalkoztatására van lehetőség. Ebben az évben a programok megvalósítására közel 38.283 eft-ot tervezett az Önkormányzat, melyből bérköltség 28.631 eft. 3.2.9. számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők száma év Közfoglalkoztatásban résztvevők száma Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a település aktív korú lakosságához képest Közfoglalkoztatásban résztvevő romák/cigányok száma Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest 2010 32 13 % 6 14 2011 28 12 % 5 11 2012 24 10 % 6 14 2013 32 13 % 7 16 Forrás: Önkormányzat adatai 25

A közfoglalkoztatásban résztvevők száma az elmúlt négy évben jelentősen nem változott. A közfoglalkoztatás célja, hogy a munkaképes emberek ne segélyből, hanem munkabérből éljenek. Értékteremtő munkát kell biztosítani részükre, amely karbantartja munkaerejüket. Az előző évek során végrehajtott közfoglalkoztatási programok sikeresek voltak, hozzájárultak a foglalkoztatás növeléséhez, és az értékteremtés révén gyarapították település javait. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) 3.2.10. számú táblázat A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - vállalkozások év regisztrált vállalkozáso k száma Kiskereskedelmi üzletek száma vendéglátóhelyek száma állami szektorban foglalkoztatotta k száma kivetett iparűzési adó befizetett iparűzési adó működő foglalkoztatási programok száma helyben foglalkoztatási programokban részt vevők száma 2008 18 1 1 n. a. 787.642.- 609.240.- 2 16 2009 19 2 1 n. a. 873.900.- 532.488.- 2 18 2010 17 2 1 n. a. 1.124.042.- 746.960.- 3 32 2011 22 2 1 n. a. 2.000.870.- 1.868.200.- 3 28 2012 23 2 1 n. a. 2.168.750.- 1.749.849.- 6 24 2013 28 2 1 n. a. n. a. 846.700.- 2 32 Forrás: TEIR, T-Star, önkormányzati adatgyűjtés A regisztrált vállalkozások száma a településen emelkedő tendenciát mutat. A fiatalok az egyik, a válság által leginkább érintett csoport, akikre kiemelt figyelmet kell fordítani. A gazdasági fellendülés beindulását követően a munkaerő-piaci aktivitás növelése, a foglalkoztatási potenciál teljes kihasználása érdekében különösen fontos a fiatalok és pályakezdők munkaerő-piaci részvételének növelése, nem utolsósorban a kedvezőtlen demográfiai változások és a gazdasági szükségletekre reagáló új készség-igények megjelenése miatt. A pályakezdők és fiatalok vállalkozó kedvének növelése, az ezzel kapcsolatos kompetenciák elsajátításának támogatása előnyösen befolyásolja az új generáció gazdasági aktivitását, illetve közvetve hozzájárul a fiatalok gazdasági szerepvállalásának javításához. 3.2.11. számú táblázat A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - közlekedés elérhetőség átlagos ideje autóval autóbusz járatpárok száma munkanapokon átlagos utazási idő autóbusszal vonatjáratok átlagos száma munkanapokon átlagos utazási idő vonattal Kerékpárúton való megközelíthetőség átlagos utazási idő kerékpáron Legközelebbi centrum 15 perc 13 11 perc 0 - nincs - Megye-székhely 35 perc 10 55 perc 0 - nincs - Főváros 185 perc 5 330 perc 0 - nincs - Forrás: helyi autóbusz társaság, önkormányzati adatgyűjtés A települések közötti közlekedés, a kistérségi központ, a legközelebbi városok, a megyeszékhely autóbuszjárattal megközelíthető. 26

e.) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény értelmében a munkaügyi központ által legalább három hónapja álláskeresőként nyilvántartott, a rehabilitációs járadékban részesülő, valamint a mezőgazdasági őstermelő részére visszatérítendő vagy vissza nem térítendő pályázati támogatás nyújtható. A településünkön jelenleg a fiatalok foglalkoztatását az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő program nem működik. f.) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Szikszói Járási Hivatal Munkaügyi Központja rendszeresen szervez tanfolyamokat különféle szakmákban. g.) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása Az önkormányzat közfoglalkoztatás keretében foglalkoztat roma nemzetiséghez tartozó munkavállalókat. h.) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A foglalkoztatás területén hátrányos megkülönböztetésről nincs tudomásunk. 27

3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások 3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma év 15-64 év közötti lakónépesség száma segélyben részesülők (fő) segélyben részesülők % 2008 225 n. a. n. a. 2009 210 3 1,4% 2010 236 12 5,1% 2011 239 0 0,0% 2012 240 0 0,0% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Álláskeresési járadék illeti meg azt, aki három éven belül legalább 360 nap munkaviszonnyal rendelkezik, munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani. Az öregségi nyugdíjkorhatárt megelőző öt éven belül nyugdíj előtti álláskeresési segély illeti meg a munkanélküli személyt, ha az álláskeresési járadék folyósítási időtartama lejárt. 2011. és 2012. évben Kiskinizs településen álláskeresési segélyben részesülő személy nem volt. 2009. és 2010. évben azért volt magasabb az álláskeresési segélyben részesülők aránya, mert a korábbi szabályozás szerint, jogszabály lehetővé tette az álláskeresési segély megállapítását, életkortól függetlenül, az álláskeresési járadék megszűnését követően. 28

3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosultak száma év nyilvántartott álláskeresők száma álláskeresési járadékra jogosultak fő fő % 2008 47 n. a. n. a. 2009 47 6 12,8% 2010 47 6 12,8% 2011 54 6 11,1% 2012 43 5 11,6% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Az álláskeresési járadékra jogosultak aránya a nyilvántartott álláskeresőkhöz viszonyítva, a vizsgált öt éves intervallumban 4 fővel csökkent. 29