Egészségfejlesztési Programelemekhez Szakmai ajánlások Lépéselőnyben

Egészségfejlesztési Programelemekhez Szakmai ajánlások Lépéselőnyben Az általános iskolás korosztálynak, a szabadidőben szervezett helyi programokat megvalósító szakemberek részére

Az Egészségfejlesztési Programelemekhez Szakmai Ajánlások (EPSZA) sorozat eddig megjelent füzetei Iskolakert Élelmiszer-táplálkozás Ivóvíz Test- és szájhigiéné Iskolakert Egészség kommunikáció Spuri a suliba Kincsesláda Délutáni szabadidő Kincskeresés Eszközbox Sportos iskolai rendezvény (Hagyomány) letölthető: http://egeszseg.hu/web/tie/tudastar 2

SZAKMAI TARTALOM KIALAKÍTÓI Dávid Kata (NEFI) Lacza Gyöngyvér (NEFI) Dóczi Tamás (NEFI) Horváth-Zelei Attila (KLIK) SZÍVESSÉGI LEKTOROK Benedek Elek Általános Iskola és Speciális Szakiskola Tarnamérai Általános Iskola Hevesi József Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Körzeti Tagiskolája Mátraderecskei Általános Iskola Országh Kristóf Általános Iskola, Sirok Kiskörei Vásárhelyi Pál Általános Iskola Bélapátfalvai Petőfi Sándor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola KIADVÁNY SZERKESZTŐ: Demjén Piroska SOROZAT SZAKMAI LEKTOR: Solymosy József Bonifácz Készült: TÁMOP-6.1.2.A-14/1-2014-0001 Komplex intézményi mozgásprogramok és kapcsolódó egészségfejlesztési alprogramok megvalósítása az általános iskolákban, többcélú intézményekben valamint szabadidős közösségi mozgásprogramok és kapcsolódó egészségfejlesztési alprogramok megvalósítása az iskolán kívüli szereplők bevonásával című projekt termékeként Budapest, 2015 3

Tartalom POZICIONÁLÁS... 5 CÉLOK... 7 FEJLESZTÉSI FELADAT... 9 ELŐKÉSZÍTÉS... 10 Irányított beszélgetések lehetséges témái... 15 MEGVALÓSÍTÁS... 17 Mérés-kezdetek... 18 Dokumentációs feladatok... 19 Témaköri feldolgozási javaslatok... 20 Mérés-zárás... 24 ÉRTÉKELÉS... 25 Elérte a tevékenység a célját?... 25 Döntés a folytatásról... 25 PÉLDÁK... 26 MELLÉKLETEK... 27 Felnőtt Komplex mérés... 27 Diák attitűd- és ismeretmérés... 29 Megoldókulcs... 34 TOVÁBBI INFORMÁCIÓK... 37 4

POZICIONÁLÁS Egészségfejlesztési programelemek: 1.) Az egészséges élelmiszerek megismerését, az élelmiszerek változatos elkészítési módjának elsajátítását támogató program I. 2.) Az egészséges élelmiszerek megismerését, az élelmiszerek változatos elkészítési módjának elsajátítását támogató program II. - Iskolakert program. 3.) Az ivóvíz-fogyasztás népszerűsítését célzó program. 4.) A helyes test- és száj-higiénés szokások kialakulását támogató program 5.) Sérülés megelőzés-elsősegély (előkészület után nagyrendezvény) 6.) Egészségfejlesztési célú kommunikációs események szervezése. (előkészület után nagyrendezvény) 7.) Testmozgásban gazdag közlekedési formákat támogató programok megvalósítása az általános iskolába történő, és az onnan való hazautazás során I. ( Spuri a suliba Kincsesláda "). 8.) Testmozgásban gazdag közlekedési formákat támogató programok megvalósítása az általános iskolába történő, és az onnan való hazautazás során II. ("Lépéselőnyben ). 9.) A kötelező tanórai foglalkozások utáni pihenőidőben, szabadidőben, illetőleg a délutáni tanítási időszakban, de nem a mindennapos testnevelés részeként megvalósuló, szabadidősport jellegű egészségfejlesztő és életmódformáló programok megvalósítása. (Délutáni szabadidő Kincskeresés Eszközbox ). 10.) Időszakos, rendszeresen visszatérő, hagyományteremtő jelleggel szervezett, a tevékenységek változatosságára építkező iskolai rendezvények megvalósítása. (Sportos iskolai rendezvény (Hagyomány)). A társadalmi környezet egyértelmű elvárása az egészséges munkavállalókon alapuló, versenyképes társadalom. A Testmozgásban gazdag közlekedési formákat támogató programok megvalósítása az általános iskolába történő, és az onnan való hazautazás során II. ( lépéselőnyben ) témával foglalkozunk az alábbiakban. Az Egészségügyi Világszervezet iránymutatásokat tartalmazó dokumentumaival egybehangzóan az Európai Unió és tagországai Az EU testmozgásra vonatkozó iránymutatásai című dokumentumban legalább napi 60 perces mérsékelt-intenzív testmozgást (MVPA) ajánlanak a gyermekek és fiatal felnőttek számára. A közlekedés jó lehetőségeket kínál a testmozgásra, de csak akkor, ha rendelkezésre állnak megfelelő, az aktív testmozgással járó munkába/iskolába járást lehetővé tevő szolgáltatások és infrastruktúra. A gyermekek és fiatalok egészségvédelme 5

szempontjából kiemelt fontosságú az aktív közlekedés különböző formáinak (kerékpározás, gyaloglás, tömegközlekedés) támogatása, hiszen az iskoláskorú gyermekek esetében, amennyiben az iskolába történő közlekedés aktív módon történik, mind a testtömeg-index csökkenése, mind pedig a kardiovaszkuláris megbetegedések kockázatának mérséklődése kimutatható. 1, 2 A gyalogos és kerékpáros közlekedés környezeti akadályainak mérséklése, illetve az ezekkel kapcsolatos egyenlőtlenségek csökkentése különösen fontos a gyermekek, a fiatalok, az idősek, a fogyatékossággal élők, illetve a nők, azaz azon társadalmi csoportok számára, amelyek túlnyomórészt lakóhelyük környékén közlekednek. 3 Az aktív közlekedés előmozdításához a gyermekbarát várostervezés, illetve a biztonságos közlekedés feltételeinek megteremtése kulcsfeladatnak tekinthető. 4 Ha a szülők véleménye a környezetről, és különösen a biztonságról negatív, ez negatív hatással van a gyermekek és fiatalok helyi környezetben végzett tevékenységeire is. Ugyanakkor a gyermekek és fiatalok helyi környezettel való, fizikai tevékenységeken keresztül megvalósuló kapcsolata rendkívül fontos testi és szociális jóllétük szempontjából, mivel ez által nyílik lehetőségük a függetlenség elsajátítására és társadalmi kapcsolatok kiépítésére. Az iránymutatásokban tehát kiemelt feladat, hogy a forgalmi rendőrségi szolgáltatásokért felelős közhatóságoknak gondoskodni kell arról, hogy a gyalogosok és kerékpárosok biztonságosan közlekedhessenek. 5 Mindemellett kiemelendő, hogy az aktív közlekedést (gyaloglás és kerékpár) támogató szakpolitikai kezdeményezések sokkal eredményesebbek lehetnek, ha a környezeti feltételek javítása mellett egyidejűleg fókuszálnak a viselkedés megváltoztatására és az információ eljuttatására is. 6 A testmozgás gyakorisága már a legfiatalabb korosztályok esetében társadalmi különbségeket mutat. 7 A serdülőkorúak fizikai aktivitásával kapcsolatban megjelent tanulmányok rámutatnak, hogy a serdülők fizikai aktivitási szintjét a társadalmi-gazdasági státusz mellett a belső motiváció és a kortárscsoport érdeklődése is befolyásolja. 8 Fontos kiemelni, hogy a már gyerekkorban is megjelenő fizikai aktivitásbeli egyenlőtlenségekért bizonyos, társadalmi szempontból releváns akadályozó tényezők, mint az egyén lakókörnyezetének negatív tulajdonságai, nagyobb mértékben tehetők felelőssé, mint az egyének és közösségek közötti kulturális különbségek. 9 Az Európai Unió Tanácsának Ajánlása az egészségvédő testmozgás ágazatközi előmozdításáról (2013) rámutat, hogy az iskolákban megvan a lehetőség és a hajlandóság is, hogy hatékonyan hívják fel a figyelmet az egészségvédő testmozgás fontosságára. 10 Az iskola mint színtér azért is kiemelt jelentőségű, mert a tankötelezett korcsoportok elérése az iskolai programok keretében biztosított, mindez pedig különösen fontos lehetőséget jelent a nehezen hozzáférhető társadalmi csoportokból kikerülő gyermekek és fiatalok mozgósításában. Az iskolai keretek közt végzett testmozgás hatékonyan növeli a fizikai aktivitási szintet és javítja a fittséget. A mozgásszegény életmód, a túlsúlyosság és az elhízás terjedésének megállítása 6

érdekében erősíteni kell a testnevelő tanárok testmozgást támogató tevékenységét a gyermekek és fiatalok körében. A testnevelésre szánt, tantervben előírt időn felül a testnevelő tanárok hasznos szerepet tölthetnek be a testmozgással kapcsolatos egyéb lehetőségek támogatása terén, mint például az aktív ingázás az otthon és az iskola között, vagy a személyre szabott testmozgási tervek kialakításában. 11 A gyermekek és fiatalok testmozgását támogató beavatkozásokra vonatkozóan egy korábbi kutatásokat összegző szisztematikus tanulmány 12 - amellett, hogy kiemeli az iskolához vezető közlekedési útvonalak fejlesztését fontos prioritásként jelöli meg az iskolák számára az iskolába történő aktív közlekedési formák támogatását, a testmozgással, inaktivitással kapcsolatos ismeretek közvetítését, valamint a tanórán kívüli tevékenységek fejlesztését. A közlekedési szokások befolyásolását célzó intézményi programok Az inaktív közlekedési szokások jelentős mértékben befolyásolják a népesség fizikai aktivitását. A kényelmes utazás lehetősége mellett az iskoláig való eljutás biztonságossága (a szülői féltés) együttesen váltják ki a gyermekek jelentős részének inaktív közlekedési szokásait. Ideális esetben a 3-12 éves korúak esetében közvetlenül a lakókörnyezetében van a közintézmény, amely jelentősen megkönnyítheti az aktív közlekedést. Ez az intézményi mozgásprogram a teljesítménycélok helyett a feladatcélokra helyezi a hangsúlyt. Cél egy olyan közösségi mozgásforma, amely a szabad levegőn történő aktivitás segítségével szemléletet formál, fejleszti a közösséget, és a pozitív magatartásformákat. Az intézményi programok beavatkozási lehetőségei szempontjából az aktív közlekedés támogatása, annak népszerűsítése fontos tényező. A WHO jelenlegi mozgásos aktivitási ajánlásának figyelembe vétele mellett (napi 60 perc MVPA mozgás), megállapítható, hogy az aktív közlekedés jelentős befolyással bírhat a gyermekek napi mozgásmennyiségének növelésében. Kb. 20 perc, közepes sebességű (4.8 km/h) gyaloglás az iskolába és onnan haza (akár köztes tömegközlekedéssel is) közel egyenértékű a napi ajánlott MVPA mozgásmennyiség 1/3-ával 13. CÉLOK Általános, hosszú távú cél A szakemberek érzékenyítése és felkészítésük a kifejezetten egészségfejlesztési célú tevékenységek megvalósítására, hogy közreműködésükkel, a tanulók bevonásával ilyen programok a gyakorlatban is megvalósuljanak a nevelési-oktatási intézményekben. 7

Specifikus, középtávú cél Komplex intézményi egészségfejlesztési alprogramok megvalósítása az állami fenntartású általános iskolákban, többcélú intézményekben. Működési cél A tanórán kívüli könnyű vagy közepes fizikai aktivitás (MPA) mennyiségének növelése az általános iskolás korú gyerekek körében lépésszámlálók (pedométerek) vagy aktivitásmérők használatán keresztül. Leírás A programelem a gyerekek természetes kompetitív törekvéseire épül, miközben a hangsúlyt a teljesítménycélok helyett a feladatcélokra helyezi, mindeközben lehetővé téve az eredmények és hatások számszerűsíthetőségét, és objektív értékelhetőségét. Az aktivitásmérést, ezen belül lépésgyűjtést célzó program nem képesség-, hanem erőfeszítésbeli különbségeket hangsúlyoz, így azokat is érhet elismerés, akik nem kiemelkedően tehetségesek egy-egy területen, azonban kitartóak és motiváltak, így lehetőséget biztosít például a túlsúllyal rendelkezőknek is a saját egészségük fejlesztését szolgáló aktivitási szint teljesítésére. Mivel a résztvevők aktivitásának mérése, lépésgyűjtése nem korlátozódik az iskolában töltött időszakra, ezért az iskolán kívül is valószínűbben fognak a sétálás mellett dönteni a lépcsőházban/metrónál a lift/mozgólépcső helyett. A gyerekeknek a számolási/matematikai készségeik terén is gyakorlási lehetőséget biztosít ez a program, bevezeti őket a nagy számok világába. Az alprogram felépítése és megvalósítása továbbá törekszik a baleset kockázatának minimálisra csökkentésére, az egyszerű és egyértelmű megvalósíthatósági feltételek biztosítására, alacsony költségráfordításra, miközben a tevékenységet vonzóvá teszi a gyerekek számára, közülük is elsősorban a fizikailag inaktívakat célozva, akik nem vesznek részt sportegyesületi, és egyéb iskolán kívüli mozgásos tevékenységekben. A tanulók mozgásérzékelők, vagy lépésszámlálók segítségével napról napra nyomon követik fizikai aktivitás mennyiségüket (egy nap alatt megtett lépések, vagy annak megfelelő pontok számát) az iskolában és az iskolán kívül is. A tanulók feladata elérni az előre felállított, korosztályonként definiált lépésszámokat, vagy annak megfelelő pontértékeket a kijelölt időszakban, amely progresszíven emelkedik a vállalt időszakban (pl.: első nap 5000, második nap 5600, harmadik nap 6100 stb). A megtett lépések, vagy annak megfelelő pontok folyamatos regisztrálása és dokumentálása a megadott időintervallum alatt előre meghatározott napi időpontokban történik. A programelem teljesítése közben a tanulók szociális összehasonlítások 8

helyett önmagukkal versenyeznek, teljesítményük önreferencia alapon értékelődik, ezáltal a hangsúly a fejlődésen van. Célcsoport: 1-8. évfolyam Szervezési forma: Rendszeresen megvalósuló napközbeni programok Időbeli feltétel: folyamatosan a tanév során, a lépésszámlálók, aktivitásmérők számától függő ideig használja egy-egy tanulócsoport, úgy, hogy minden tanuló egyenlő ideig viselhesse/használhassa. Az un. aktív hetek alkalmazása ebben a mozgásprogramban is használható megoldást jelenthet. Sikeres teljesítés: ha az adott vállalt lépésgyűjtési időszakra (legalább 10 alkalom/tanév) vonatkozóan a kijelölt cél lépésszámokat maradéktalanul (részcélokkal együtt) teljesíti a résztvevő. 14 Tematikus ajánlások: - lépéstábla vagy elektronikus online rendszer (internetes összesítő felület, egyéni és osztályszintű értékeléssel) a lépésszámok, vagy annak megfelelő pontszámok nyomon követésére - az értékelés elsősorban közösségi alapú pozitív visszacsatolásokon alapuló (ünnepségeken a projektelemet teljesítő csoportok nyilvános dicsérete, kiemelése), ill. ezt akár apró kiegészítő tárgyjutalommal párosítva - osztályplakát (az osztály falára kifüggesztve nyomon követik a diákok a megtett lépéseket és szinteket, illetve közlekedési formájukat) - egyéni naplófüzet: ajándékot kap a tanuló, ha teljesíti az öncélokat FEJLESZTÉSI FELADAT A 2012-ben kidolgozásra került Nemzeti Alaptanterv Életvitel és gyakorlat fejezetében hangsúlyos szerepet kap a közlekedés. A témakörön belül a közlekedési szabályok, eszközök és az ezekkel kapcsolatos veszélyek ismerete, valamint a baleset-megelőzés is hangsúlyos elemként szerepel. 15 Mindezekkel összhangban szükséges, hogy az aktív közlekedést támogató programok kialakítása a helyi adottságoknak és igényeknek megfelelően, a tematikai ajánlások alapján, a szülők bevonásával, a korcsoportnak megfelelő módon és a biztonságot messzemenőkig szem előtt tartva történjen. Ennek keretében törekedjünk az alábbi pedagógiai fejlesztési célok megvalósítására: 9

A tanuló tanulja meg az aktív közlekedés, ezen belül is a gyaloglás szervezetre, saját és környezete egészségére gyakorolt pozitív hatásait. Legyen képes önállóan és biztonságosan közlekedni gyalog lakóhelye és iskolája környékén. Ehhez szükséges, hogy megnyerjük a szülők bizalmát és támogatását is. A tanuló szerezzen jártasságot a lépésszámlálók önálló használatában és abban, hogy hogyan tudja regisztrálni és nyomon követni saját teljesítményét, gyakorolja a lépésszámlálók használatát csoportban, tanári segítségnyújtással, ezt követően egyénileg és/vagy szülői segítségnyújtással. Legyen tájékozott a KRESZ vonatkozó szabályaival és a közlekedésbiztonsági előírásokkal kapcsolatosan. Legyen tisztában a közlekedés során fellépő sérülésveszélyes helyzetekkel. Tanulja meg, mi a teendő közlekedési baleset esetében. - Ezért fontos, hogy a gyerekek felügyelettel sajátítsák el a technikai ismereteket és a közlekedési szabályokat (pl. iskolai KRESZ oktatás, tesztlap). Továbbá fontos, hogy gyalogos közlekedéssel kapcsolatos ismereteket játékos formában, csoportosan, saját élményen keresztül sajátítsák el. ELŐKÉSZÍTÉS Az előkészítés során figyelembe kell venni a szezonalitás jellegzetességeit ahogy, mint az adott időpontban rendelkezésre álló eszköz-ill. anyagforrásokat is. Az előkészítő munka szerves része, hogy az iskola nevelőtestülete megfelelő tájékoztatást kapjon a program tervezetről, ahogy a szülők is. Fontos a helyi önkormányzat és az intézménnyel kapcsolatban lévő civil szervezetek tájékoztatása arról, hogy milyen új tevékenység indítását tervezik. A testmozgást támogató programok tervezésekor célszerű figyelembe venni azokat az ajánlásokat, amelyeket a területen számos bevált gyakorlattal rendelkező Egyesült Királyságban dolgoztak ki, kifejezetten az iskoláskorú gyermekek számára. 16 Az aktív közlekedést támogató programok számára a leginkább releváns pontok a következők: Dolgozzunk ki testmozgás-terveket - Azonosítsuk azokat a gyermekeket, akik nem teljesítik a napi egy órás testmozgás követelményeit és vonjuk be őket a tervezésbe - Konzultáljunk a tanulókkal, hogy megértsük, mi segíti, illetve mi akadályozza őket abban, hogy többet mozogjanak Fejlesszük a szóba jövő helyszíneket és létesítményeket 10

- Biztosítsuk, hogy a helyszínek gyerekbarátok legyenek - Olyan helyszíneket kell biztosítani, amelyekben a gyermekek biztonságban érezhetik magukat testmozgás közben - Támogassuk a parkok és szabad terek használatát Fejlesszünk ki helyi közlekedési terveket - Biztosítsuk, hogy a közlekedési tervek számolnak a gyermekek és fiatalok lehetőségeivel - Az iskolák és a helyi döntéshozók működjenek együtt a tervek kidolgozásában Vonjuk be a tanulókat a döntési folyamatokba Biztosítsunk informális és formális keretek közötti testmozgás-lehetőségeket egyaránt Több komponensű iskolai és közösségi programokat szervezzünk - Biztosítsunk létesítményeket és felszerelést - Számoljunk a tanulók közti különbségekkel és nyújtsunk mindenki számára elérhető lehetőségeket Szenteljünk külön figyelmet a lány tanulók igényeinek Dolgozzunk ki fenntartható iskolai utazási terveket - Támogassuk az aktív közlekedési formák kultúrájának terjedését - Olyan terveket dolgozzunk ki, amelyek összhangban vannak a meglévő ajánlásokkal és a helyi közösség, valamint más helyi iskolák hasonló terveivel, szokásaival - Biztosítsuk, hogy az iskola megfelelő közlekedésbiztonsági képzést nyújtson a tanulóknak Az aktív közlekedési programot koordináló tanár A lépésszámlálók használatára épülő közlekedési programot koordináló pedagógus alkalmassága nem függ az általa oktatott tantárgyaktól. Fontos azonban, hogy amellett, hogy a téma iránt elkötelezett bizonyos kompetenciákkal és tapasztalattal rendelkeznie kell. Ahhoz, hogy hitelesen képviselje a programot, szerencsés, ha maga is rendszeresen gyalogosan közlekedik az iskolába. Mélyrehatóan kell ismernie a közlekedési szabályokat, a közlekedésbiztonsági előírásokat, a baleset-megelőzés, az elsősegélynyújtás alapjait, valamint tisztában kell lennie a lépésszámlálók működésével. Fontos, hogy megfelelő kapcsolata legyen a tanulók szüleivel, hiszen a szülők bizalma elengedhetetlen a tanulók bevonásához. Mindezeken túl a pedagógussal szembeni elvárás a tanulók korosztályi és egyéni különbségeire való fogékonyság, az ehhez való alkalmazkodási képesség. A programot koordináló tanár szervezi a programban megvalósuló tevékenységeket; foglalkozásokat tart a tanulócsoportok részére; rendszeres kapcsolatot tart fenn a tanulók 11

szüleivel; gondoskodik a közlekedési útvonalak használhatóságáról, adott esetben egyeztet a hatóságokkal; dokumentálja a programban zajló tevékenységeket és a résztvevőkkel kapcsolatos információkat. Helyi közlekedési viszonyok feltérképezése A gyalogos közlekedéshez megfelelő járdákra van szükség, tehát olyan útvonalakat kell azonosítani, amelyek a tanulók lakókörnyezete és az iskola között végig lehetővé teszik a járdán történő közlekedést, még a legkisebb tanulók számára is. Meg kell ismerni az iskolának és vonzáskörzetének adottságait, és ebből kiindulva lehet megtervezni az útvonalakat, korcsoportokhoz igazítva. Az aktív közlekedés környezeti feltételeinek megismerése ahhoz is hozzájárulhat, hogy kiderüljön, ha az útvonalak kialakításához, illetve biztosításához további teendőkre van szükség. A biztonság szempontjából érdemes megfontolni az alábbiakat: 1. Olyan közúti viszonyokat kell találni, amelyek a legkisebbre csökkentik a gépjárművek és a gyalogosok közötti találkozások kockázatát 2. El kell kerülni a gyalogosok számára nehezen észlelhető és bonyolult forgalmi kialakításokat, útkereszteződéseket. 3. Ügyeljünk és vegyük figyelembe a gyalog történő közlekedés megtervezésekor a közúti forgalom átlagsebességét, nagyságát és összetételét. Ahol tudjuk, kerüljük el a forgalmas utakat! Biztonsági feltételek megismerése Tanítsuk meg a KRESZ gyalogosokra vonatkozó szabályait. 21. Gyalogosok közlekedése (1) A gyalogosnak a járdán, ahol pedig járda nincs, a leállósávon, az útpadkán vagy a kerékpárúton kell közlekednie. (2) Ha az úton sem járda, sem leállósáv, sem útpadka, sem kerékpárút nincs - vagy az a gyalogosközlekedésre, illetőleg a kerekes székkel való közlekedésre alkalmatlan -, a gyalogosok az úttesten közlekedhetnek. (3) Ha a gyalogosok az úttesten közlekednek, az úttest szélén, egy sorban a) lakott területen lehetőleg a menetirány szerint a baloldalon, lakott területen kívül mindig a baloldalon, a járműforgalommal szemben, b) a segédmotoros kerékpárt vagy kerékpárt toló, továbbá a kerekes székkel közlekedő mozgáskorlátozott gyalogosok mindig a menetirány szerint a jobb oldalon haladhatnak. (4) A gyalogosnak az úton olyan tárgyat, illetőleg anyagot, amely sérülést, rongálást vagy szennyezést okozhat, csak megfelelően becsomagolva szabad vinnie. Olyan tárggyal, amely 12

méretei miatt a gyalogosforgalmat zavarná, az úttesten - a menetirány szerinti jobb oldalon, az úttest szélén - kell közlekedni; éjszaka és korlátozott látási viszonyok között az ilyen tárggyal közlekedő gyalogosnak a járművek vezetői által elölről és hátulról kellő távolságból észlelhető lámpát kell vinnie. (5) A gyalogos az úttesten a kijelölt gyalogos-átkelőhelyen, ha pedig a közelben kijelölt gyalogosátkelőhely nincs, a) lakott területen levő főútvonalon az útkereszteződésnél (a járda meghosszabbított vonalában), valamint a menetrend szerint közlekedő jármű megállóhelyén levő járdasziget és az ahhoz közelebb eső járda között (a járdasziget teljes hosszában), b) egyéb helyen bárhol, a legrövidebb áthaladást biztosító irányban mehet át. (6) A gyalogos az úttestre akkor léphet, ha meggyőződött annak veszélytelenségéről. Az úttestre váratlanul nem léphet, köteles az úttesten késedelem nélkül átmenni és tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a járművek vezetőit megzavarhatja vagy megtévesztheti. (7) A kijelölt gyalogos-átkelőhelyen áthaladó gyalogosnak a járművekkel szemben elsőbbsége van. Ugyancsak elsőbbsége van - kijelölt gyalogos-átkelőhely hiányában is - az útkereszteződésnél áthaladó gyalogosnak azokkal a járművekkel szemben, amelyek arra az útra kanyarodnak be, amelyen a gyalogos áthalad. A megkülönböztető jelzéseket használó gépjárművekkel szemben azonban a gyalogosnak elsőbbsége ezeken a helyeken sincs. (8) A gyalogos olyan helyen, ahol a járművekkel szemben elsőbbsége nincs, mielőtt az úttestre lép, köteles meggyőződni arról, hogy áthaladásával a járműforgalmat nem zavarja. Nem léphet az úttestre, ha a jármű olyan közel van, hogy annak zavarása nélkül az úttesten átmenni nem tud. (9) A gyalogosnak tilos a) híd, alagút, aluljáró, felüljáró úttestén áthaladni; b) olyan helyen, ahol a járművekkel szemben elsőbbsége nincs, a szabad kilátást gátló akadály (nagyobb álló jármű stb.) közelében az úttestre lépni; c) lánc-, illetőleg csőkorlátot, sorompót kinyitni, azon átmászni, alatta átbújni, illetőleg azt megkerülve elzárt területre (úttest, útszakasz, vasúti pálya stb.) lépni; d) villamos pályán közlekedni, vasúti vagy zárt villamos pályán - a kiépített átkelőhelyen kívül - áthaladni; e) autópályán (a leállósávon is) közlekedni, valamint áthaladni; f) autóúton (a leállósávon és az útpadkán is) közlekedni, valamint útkereszteződésen kívül áthaladni; g) az úttesten áthaladni, ha a közelben gyalogos alul- vagy felüljáró van. (10) Vasúti pályán (vasúti átjárón vagy más kiépített átkelőhelyen) a gyalogos csak akkor haladhat át, ha meggyőződött arról, hogy vasúti jármű nem közeledik. Nem haladhat át a gyalogos, ha a jelzőberendezés a továbbhaladás tilalmát jelzi. 13

(11) Főútvonalon 6 éven aluli gyermeket felügyelet nélkül hagyni tilos. (12) A lakott területen kívüli út úttestén, leállósávján, útpadkáján tartózkodó gyalogosnak/személynek - ide nem értve a gyalogosok zárt csoportban történő közlekedését - éjszaka és korlátozott látási viszonyok esetén fényvisszaverő mellényt (ruházatot) kell viselnie. (13) A gyalog- és kerékpárúton a gyalogos a kerékpáros forgalmat nem akadályozhatja és nem veszélyeztetheti. Fontos kihangsúlyozni: Közlekedés során minden tőlem telhetőt meg kell tennem a balesetek megelőzése érdekében. Együttműködő partnerek azonosítása, felkutatása A program működése szempontjából fontos stratégiai partnerek a szülők. A velük történő kommunikáció és együttműködés döntő jelentőségű. A program legegyszerűbben a szülők aktív bevonásával valósítható meg. Amennyiben sikerül szülői támogatást találni, az alsó tagozatosok az ő felügyeletükkel biztonságosan, szervezett csoportokban juthatnak el az iskolába, ráadásul az aktív közlekedést támogató programok a diákok bevonása mellett a szülőkre is visszahathatnak. Technikai eszközök-lehetőségek feltérképezése Lépésszámlálók számának és technikai színvonalának feltérképezése. Célcsoportok azonosítása és megismerése Érdemes minden érintett osztályból kiválasztani néhány a program iránt elkötelezett gyereket. Ők lehetnek a rendszer motorjai. Igény felmérése A program megkezdése előtt fontos, hogy megismerjük a diákok közlekedési szokásait, érdeklődési körét, igényeiket. Ismerik-e a pedométereket, azok használatát? Az alkalmazott módszerek a következők lehetnek: alsó tagozatban: kis csoportos irányított beszélgetés, játékos foglalkozás (például közös rajz, montázs készítés, meseírás) felső tagozatban: rövid kérdőív, csoportos irányított beszélgetés 14

Mozgósítás A diákok mozgósításában segíthet, ha bevonunk ismert embereket, sportolókat, kollégákat, akik jó példával járnak elő. Például egy-egy napon csatlakoznak a gyerekekhez a gyalogló programban vagy akár maguk is beszállnak a lépésszámláló versenybe. Irányított beszélgetések lehetséges témái Itt az adott tematika mentén felmerülő beszélgetési témákat gyűjtöttük csokorba, elsősorban azzal a céllal, hogy a diákok motiválásához további ötleteket adjunk. Téma Kulcsszavak Korcsoport Egészségfejlesztő testmozgás Testmozgásban gazdag életmód jelentősége A mozgás=élmény, közösségi élmény üzenet erősítése A testmozgásban gazdag közlekedési formák egészségre pozitív hatásai gyakorolt kornak és fizikai állapotnak megfelelően tudatosan keresni kell a lehetőséget a mindennapi rendszeres fizikai aktivitásra rendszeres mozgás napi rutin része szabadidősport iskolai sportolási lehetőség kedvező hatással van az általános egészségi állapotra fokozza a mindennapi teljesítőképességet társaságban kellemesebb sportszövetségek és sportszervezetek csoportépítő, közösségi kapcsolatok erősödése teljesítménytúrák, szabadidős gyalogló programok gyalogtúrák (pl. országos kék túrán való részvétel) szoros kapcsolat a természettel jó közérzet fokozza a fizikai teljesítőképességet erősíti a szívet és az érrendszert javítja a tüdő, a légzés hatékonyságát növeli az izomtömeget és az izomerőt csökkenti a zsírtömeget a rendszeres gyaloglás csökkenti a keringési rendellenességek kialakulásának veszélyét 1-8. osztály 1-8. osztály 1-8. osztály 1-8. osztály 15

Környezetvédelem (az aktív közlekedés jelentősége a fenntartható fejlődésben) Fair play a közlekedésben, fair play az életben Sérülésmegelőzés/elsősegély A KRESZ vonatkozó szabályai levegő- és életminőség javulás közlekedés olcsóbb és könnyebb módja nagyfokú szabadságérzet 1-8. osztály gyaloglással csökkenthető a közlekedés energiaigényessége figyeljünk oda a másikra ne csináljunk olyat, ami nekünk is rosszul esne a mindennapoknak is megvannak a játékszabályai 1-8. osztály hátrányos helyzetű csoportok is nagyobb eséllyel kapcsolódhatnak be a társadalmi és gazdasági folyamatokba veszélyforrások felsorolása, veszélyhelyzetek felismerése segítségkérés indoka, módja segítő attitűd bemutatása, másokért való cselekvés fontossága 1-8. osztály önérvényesítés, magabiztosság vészhelyzetben is védőfelszerelések használata Látni és látszani elv (Sérülés-megelőzési Programok kapcsolódási pont) szabályos közlekedés elsőbbség megadása 1-8. osztály parkoló autók hol szabad és hol tilos gyalogosan közlekedni Biztonság látás és láthatóság 1-8. osztály Hírességek keressenek példaképeket, hírességeket 1-8. osztály hazai és nemzetközi események figyelemmel Események kísérése, részvétel (pl. Kihívás Napja, Világ 1-8. osztály Gyalogló Nap, Föld Napja, stb.) 16

MEGVALÓSÍTÁS Az iskolába/ból történő aktív közlekedés hatékony támogatásához az alábbi lépésekre van szükség: Kezdeti állapot és helyzetfelmérés - Aktivizálható kollégák felkutatása - Közlekedési útvonalak, lehetőségek felmérése - Rendelkezésre álló lépésszámláló eszközök felmérése Biztonsági feltételek megismerése, megteremtése Aktív közlekedési útvonalak, gyalogló ösvények kialakítása különböző életkori csoportokra vonatkoztatva Csoportok kialakítása A programban zajló testmozgás-tevékenységek szervezése Hírek, információk terjesztése a programban zajló tevékenységekről Folyamat-értékelés Mérés-zárás 17

Mérés-kezdetek Mielőtt a kiválasztott csoporttal elkezdenénk az érdemi munkát, szükséges mérni a diákok és a foglalkozást tartó pedagógus(ok) tudás-szintjét, egészséggel kapcsolatos beállítódásait. A beállítódás (attitűd) méréséhez a mellékletben található a kérdőív. Ezt inkább évente érdemes mérni, nem egy programelem, hanem egy tematikusan felépített, több programelemet felölelő komplex egészségfejlesztési tevékenység (tan)éves ciklusa előtt és után. Az ismeret-változás mérése programelmenként történik a foglalkozások megkezdése előtt majd a programelem lezárásakor. Ebben, az egészségfejlesztési programelem megvalósítását támogató segédanyagban, az ismeretfelmérő kérdéseire adandó helyes válasz kifejtése eltérő betűszínnel jelölt, ami azt segíti, hogy a tematikus feldolgozás során azokra hangsúlyosan kitérhessünk és így, majd a záráskor megismételt mérés során biztos, hogy olyat kérdezzünk, amiről volt szó. A kérdések és a megoldókulcsok a mellékletben találhatóak. Diák attitűdmérés (bemeneti) Tanév eleje Tanár attitűd és ismeret összevont (bemeneti) Programelem(ek) kezdete - Ismeretmérés bemeneti Alsós kérdőív - Felsős kérdőív - Programelem(ek) vége - Ismeretmérés kimeneti Alsós kérdőív - Felsős kérdőív - Diák attitűdmérés (kimeneti) Tanév vége Tanár attitűd és ismeret összevont (kimeneti) 18

Dokumentációs feladatok IT Platform: A dokumentáció a projekt lényeges eleme. Az IT-Platform - számítógépes reményeink szerint felhasználó barát felszín ezt a munkát megkönnyíti. Alapvetően két fő része van. Első része alap-személyes adatok bevitele. Itt a pedagógus elsősorban a saját és a gyermekek adatit kell, hogy rögzítse. A Második rész az ESEMÉNY NAPLÓ. Ebben a programmal kapcsolatos események kerülnek rögzítésre, többnyire legördülő menükből kell egyszerű választással jellemezni az adott eseményt, valamint mód van rövid, szöveges bejegyzésekre is. Itt kerülnek rögzítésre az induláskor és záráskor felvett kérdőívek is, a foglalkozások során készült fényképek. Programelemek adminisztrálása - A programelemekhez kapcsolódó események (klubfoglalkozások) IT felületre való feltöltése kapcsán az egyes események tartalmáról szóló rövid összefoglaló (vázlat, emlékeztető, beszámoló) kitöltése az eseményekhez kapcsolódó "Egyéb információ" szabad szöveges mező töltésével - Az eseményekhez legalább 1 db fénykép, programelemenként legalább 5 db fénykép csatolása - A Spuri a suliba és a Lépéselőnyben programelemek esetében a 22, illetve 5 aktív nap teljesítését igazoló Excel táblázat csatolása (Dokumentumtárból elérhető) - Egy Záró rendezvényhez több programelemet is hozzá lehet rendelni - A Záró rendezvényen az iskola összes tanulójának legalább 50%-a részt kell vennie - Jelenléti ív kitöltése, IT portálon rögzíteni a résztvevői létszámot Diák adminisztráció Kérdőívek - bevont diákok adatainak kitöltése - kitöltött kérdőívek felvitele az IT platformra A feladatok végrehajtásához bemutató videók állnak rendelkezésre: http://egeszseg.hu/group/tie_intranet/bemutvid 19

Biztonsági feltételek megteremtése Alsó tagozatban a biztonságos iskolába történő közlekedést szervezzük a szülők bevonásával. A program megkezdése előtt hasznos lehet KRESZ-tesztet íratni a gyerekekkel, esetleg forgalmi vizsgákat rendezni. Aktív közlekedési útvonalak, gyalogló ösvények kialakítása különböző életkori csoportokra és lakóhely szerinti csoportokra vonatkoztatva Alakítsunk ki több, a település különböző részéből induló útvonalat és állapítsunk meg ezeken biztonságos találkozási pontokat. Példa az útvonal tervezésére: Találkozó: 7.00 perc X tér, indulás 7.05 perc 1. pont: 7.15 perc Y utcasarok, aki ott várakozik, be tud csatlakozni 2. pont 7.30 perc Z szobor, aki ott várakozik, be tud csatlakozni Érkezés az iskolába: 7.45 perc, diákok mosakodása, öltözése, a pedométerek adatainak lejegyzése Csoportok kialakítása Szerepek a csoporton belül Amennyiben a gyerekek szülői kíséret nélkül közlekednek (felső tagozat), nevezzünk ki csapatkapitányokat. A csapatkapitány feladata betartatni a csoporttal a biztonsági előírásokat, illetve ellenőrizni, hogy használják a technikai eszközöket. Témaköri feldolgozási javaslatok Kezdjük azzal, hogy átbeszéljük a gyerekekkel milyen lépései lesznek a programnak és miért jó nekik, ha aktívan részt vesznek benne. Miért jó gyalogolni? Mert jó közérzetet biztosít. Mert fokozza a fizikai munkavégzés teljesítőképességét. Mert erősíti a szívet és az érrendszert. Mert javítja a tüdő, a légzés hatékonyságát. Mert növeli az izomtömeget és az izomerőt. Mert csökkenti a zsírtömeget. Jó tudni, hogy a gyaloglás is testedzés. 20

gyalogolni mindenki tud. gyalogolni mindenhol lehetséges. az egyik legkevésbé sérülésveszélyes sport. társaságban kellemesebb gyalogolni is! a gyorsabb gyaloglást főétkezés után legalább két órával tanácsos elkezdeni. gyalogláshoz a legfontosabb kellék a megfelelő cipő! lázasan, betegen tilos a gyaloglás is! Ezt követően mutassuk be a gyerekeknek a gyaloglás helyes technikáját. Gyakoroljunk együtt. Legyen hibajavítás. Igyekezzünk játékos formában elsajátíttatni a gyerekekkel a helyes mozgásformát (például számolni a lépéseket egy adott távon, kisebb gyorsasági versenyt szervezni stb.) A gyaloglás technikája Gyaloglás során a törzs a talajhoz képest lehetőleg függőleges legyen. A lábfejek egyenesen előre nézzenek. A lépés az egyik láb saroktámaszával kezdődik, majd a gördítés során a sarokról a talp közepén át a lábujjpárnákra érünk, és elrugaszkodunk a talajtól. A lépő láb a levegőben fokozatosan előrehalad az elrugaszkodás pillanatától az újabb talajfogásig a sarokkal. Ez a gyakorlatban nem ilyen bonyolult, mint leírva, általában automatikusan a helyes technikával gyalogolunk. A kar mozgása ellentétes a láb mozgásával, azaz az elöl lévő lábbal azonos oldalon lévő kar hátrafelé, míg a hátul lévő lábbal azonos oldalon lévő kar előrefelé mozog. A gyorsabb lábmunkát, azaz gyaloglást erőteljesebb karmunka kíséri. A kar a test mellett párhuzamosan, könyökben hajlítottan halad. Mi kell a gyalogláshoz? Jó sportcipő. Szabad mozgást biztosító, az évszaknak megfelelő öltözék. Hidegben réteges öltözet; inkább több vékonyabb, mint egy vastagabb ruha. Lépésszámláló alkalmazása A helyes gyaloglótechnika elsajátítása után következhet a lépésszámlálók megismerése. Az egészséges élethez egy gyermeknek napi 9000-12 000 lépés megtételére van szükség. Az igazán aktív gyerekek akár 15 000 lépést is megtesznek egy nap! Ennek ellenőrzésére, olyan eszközre van szükség, amely az egyén befolyása nélkül akár egy hétre visszamenőleg is képes a napi mozgásmennyiséget adminisztrálni. 21

A lépésszámláló kisméretű, a napi tevékenységekben nem zavar vagy akadályoz, pontosan, precízen mér és a mozgás minden mennyiségét kiszámítja és mutatja. Ezekkel az eszközökkel azonban nem csak azt tudjuk meg, hogy hány lépést tettünk meg egészségünk megóvásának érdekében, hanem a mért adatokból, a megtett távolságot, az elégetett kalóriát valamint a séta időtartamát is láthatjuk. Ehhez ismernünk kell az átlagos lépéshosszt, ami egy lépés távolságát adja meg. Ebből már könnyedén ki lehet számolni a megtett napi távolságot. A lépés beállításának módja, a lépés hosszúságának beállítása: Válassz ki egy legalább 100 méter hosszú, lehetőleg egyenes útszakaszt, majd nullázd le a lépésszámlálót és helyezd fel a derekadra majd indulj el az előre lemért 100 méteres útszakaszon (a legegyszerűbb, ha a programvezető tanárod méri le a távot, esetleg a sportpályát használod, ha van). Amikor elérted a lemért távolságot nézd meg a lépésszámláló által rögzített lépésszámodat, majd oszd el a 100 métert ezzel a számmal. A kapott értéket állítsd be a lépésszámlálón, mint átlagos lépéshossz. Ezzel bekalibráltad, hogy hány centiméteres egy lépésed, tehát megvan az átlagos lépéshosszod. Ha nem vagy biztos a mérésben, 100 méteren fejben is számolhatod a lépéseket, így ellenőrizheted a lépésszámlálót. Továbbá többszöri méréssel átlagolva, még pontosabb eredményt érhetsz el. Miután tudod, hogy egy lépésed milyen hosszú (mekkora az átlagos lépéshossz), nincs más dolgod, mit a lépésszámlálóddal az oldaladon elindulni az útvonalon, amit be szeretnél járni. Sétád közben a lépésszámláló számolja, hogy mennyit lépsz és ezt az információt tárolja is. Neked nincs más dolgod, mint élvezni a sétát és a természet szépségeit. Miután befejezted a mozgást, a kapott lépésszámból nagyon egyszerűen kiszámíthatod, hogy sétád során mekkora távolságot tettél meg. Csak szorozd meg az általad megtett lépésszámot az átlagos lépéshosszoddal és máris megkapod, hogy hány kilométert gyalogoltál. Ennek a számításnak a képlete, így nézne ki, ha volna: megtett lépésszám átlagos lépéshossz = megtett út (Hétfőnként kezdődhet a matematika óra az eredmények kiszámolásával. Jó matematikai feladat lehet még, ha az eredményeket átszámítjuk pontokká és ezek alapján állapítjuk meg a program mérföldköveit. Így tudjuk követni és dokumentálni a tanulók haladását.) A lépésszámláló csak sík területen mutat pontos értéket. A következő körülmények között mérhet a lépésszámláló pontatlan értékeket: - hátramenetben, szandál viselésekor - nehéz terepen való futáskor, erős rázó hatás éri. A professzionális lépésszámlálók a súly és a távolság mértékéből adódóan mutatja meg, hogy hány kalóriát éget el bizonyos távon, bizonyos testsúllyal rendelkező ember. 22

Hírek, információk terjesztése a programban zajló tevékenységekről Belső kommunikáció: Az osztályon, iskolán belüli kommunikáció erősítése a program időtartama alatt és után. Alsó tagozat Rajzok készítése, rajzverseny a témáról Heti egy napon: szülők napja, azaz ezen a napon igyekeznek meggyőzni a szüleiket arról, hogy ők is csatlakozzanak a csoporthoz. Rajzok, képek, esetleg kisfilm készítése a közös programról Osztályok közötti verseny hirdetése Osztályplakát - az osztály falára kifüggesztve (pl. piktogram alkalmazásával) nyomon követik a diákok a közlekedési formájukat egész évben, az aktív hetek kiemelten szerepelnek. K-Kerékpár, GY-gyalog, A-autó, B-Busz, R-roller, stb Egyéni naplófüzet - Ajándékot kap a tanuló, ha teljesíti az öncélokat Kincses láda - 1-4. évfolyamosok részére (az iskolába menet különböző tárgyakat kell összeszednie, amelyből utána montázst, plakátot vagy bármely más dolgot készítenek közösen) Felső tagozat Selfiek, fotók készítése és megosztása az aktív közlekedésről, fotópályázat iskolán belül Osztályok közötti verseny hirdetése Osztályplakát - az osztály falára kifüggesztve (pl. piktogram alkalmazásával) nyomon követik a diákok a közlekedési formájukat egész évben, az aktív hetek kiemelten szerepelnek. K-Kerékpár, GY-gyalog, A-autó, B-Busz, R-roller, stb Egyéni naplófüzet - Ajándékot kap a tanuló, ha teljesíti az öncélokat. Külső kommunikáció A rajzverseny/ fotópályázat eredményeinek megosztása helyi közösségi tereken. Cikk írása a helyi nyomtatott sajtóba. Rövid összefoglaló eljuttatása a helyi online sajtóhoz. További médiamegjelenési lehetőségek kiaknázása. 23

Folyamat-értékelés A folyamat-értékelés a program működtetésének egyik legfontosabb eleme; a folytonos monitorozás lehetővé teszi, hogy az esetleges nehézségek, problémák azonosításra kerüljenek és azokra adekvát választ találjunk, illetve megerősítést kapjanak azok a megoldások, amelyek sikeresek és előre vihetik a programot. A folyamat-értékelés során az alábbi kérdéseket kell kb. havi rendszerességgel feltenni (elsősorban a programot koordináló tanár szemszögéből): Hogyan alakul a résztvevők száma? Vannak-e kieső tanulók? A programban zajló együttműködések, kooperációk a terveknek megfelelően alakulnak? Történt olyan akár pozitív, akár negatív esemény az elmúlt hónap során, amely váratlan volt és befolyásolja a program sikerességét? Milyen motivációs eszközök működnek a tanulók mozgósításában? Milyen akadályozó tényezőket tud azonosítani, amelyek hátráltatják a tanulók aktívabb részvételét? Hogyan lehet ezeket hatékonyan kiküszöbölni? Megfelelőnek érzi saját és kollégái motivációját? Ha nem, mi hiányzik ehhez? Úgy érzi, jelenlegi szerepkörében megvannak az eszközei, amelyekkel megfelelően tud hozzájárulni a program további sikeréhez? Mérés-zárás Itt az indításkor felvett kérdés-sort ismételjük meg. Amennyiben a foglalkozások során a szövegben színessel jelzett ismeret-elemekre kitértünk, várható, hogy jobb eredmény születik, ha nem is minden egyén, de a csoport szintjén feltétlenül. A projekt szempontjából kiemelt fontosságú, hogy az eredményeket, összehasonlítható módon, helyesen dokumentáljuk. (Ne feledkezzünk meg arról, hogy a pedagógus saját magát is mérje, és az eredményeket dokumentálja) Záró foglalkozás Az utolsó foglalkozásnak mind az alsó mind a felső tagozat tematikájában nagy jelentősége van. Ekkor kerül sor a program tapasztalatainak összefoglalására, a szubjektív nézőpontok kifejezésére, valamint annak azonosítására, hogy a program mennyiben tudott megfelelni az előre meghatározott sikerkritériumoknak. A záró órán történhet visszajelzés a diákoktól a tanár felé, kiselőadás, poszter, plakát, kisfilm, interjú, esszé, formájában. A résztvevők erőfeszítéseinek jutalmazása elsősorban közösségi alapú pozitív visszacsatolásokon alapulhat (pl. ünnepségeken, mint október 23., március 15. a projektelemet teljesítő csoportok nyilvános dicsérete, kiemelése), illetve ezt akár apró tárgyjutalommal is ki lehet egészíteni. 24

ÉRTÉKELÉS Elérte a tevékenység a célját? Az egészségfejlesztési programok egyik legfontosabb része az értékelés, melynek célja, hogy visszajelzést, feedback-et kapjunk a tevékenységekről. A jól elvégzett értékelés nagymértékben elősegíti a későbbi tervezés, egy következő program sikerességét. Ki értékeljen? A szervező pedagógusok, önkéntesek (hogyan végezték a munkájukat, milyen visszhangja volt az egyes programoknak, létesítmény, felszerelés megfelelő volt-e, problémák stb.) A résztvevők (a szervezőkről, a szervezésről, a programokról, a létesítményről, körülményekről stb.) Maga a főszervező tanár (a teljes folyamatról és a benne szereplőkről) Vonjuk le a következtetéseket elérte a rendezvény a kitűzött célját? Elérte-e a program a célját? Azt a célt érte el, amit az előkészítés során kitűztek? Mivel lehet ezt alátámasztani? (szubjektív pl.: elégedettségi mérések és objektív pl.: a mérés-kezdet és mérés-végén adatainak összehasonlításával) Milyen problémák merültek fel a kivitelezés során? Hogyan oldódtak meg a problémák? Milyen következtetéseket, tanácsokat lehet levonni a jövőre vonatkoztatva? Amennyiben a program sikeres volt, az alapkoncepción a jövőben sem kell változtatni. Részleges siker esetén kisebb változtatások szükségesek lehetnek; ezek azonosításában az alapos értékelő munkának kulcsszerepe van (panaszok elemzése) Amennyiben a program valamilyen oknál fogva sikertelennek bizonyul, az esetleges új program szervezése, az okok feltárásával kell, hogy kezdődjön (panaszok elemzése, új felmérések) Döntés a folytatásról A megvalósító pedagógusok a tantestület elé tárják a program eredményeit. Ennek függvényében szakmai döntést kell hozni a folytatásról (kötelező 3 évig fenntartani). Egyértelműsíteni kell, hogy a programok összességükben mennyire tekinthetőek hagyományteremtésnek, illetve hogyan illeszkednek a meglevő a hagyományokhoz. A program további működésének tényét érdemes az intézmény szakmai dokumentumaiban (pl.: házirend, munkaköri leírások, intézményi éves munkaterv, stb.) rögzíteni, megteremtve a további működés adminisztratív feltételeit is. 25

Komplex egészségfejlesztési programokhoz kérhető szakmai-módszertani ajánlás is (http://www.oefi.hu/iskolaiprajanlas/iskolaiprogramokajanlasa.html) PÉLDÁK Gyalogló iskola busz Meséljük el a gyerekeknek milyen nagy közös élmény lesz együtt jönni gyalog az iskolába. Kezdetnek javasolhatjuk a hét egy napját, amikor gyalog érkezik az osztály az iskolába, például gyalogló szerda. Játékos versenyek lépésszámlálókkal Írjunk ki egyéni, csapat és osztályok közötti versenyt, ki mennyire aktív a kijelölt időszakban. Jelöljünk ki elérendő (akár egyénre szabott) lépés-sávokat, ne csupán a legjobbakat díjazzuk. A csapatok/osztályok közötti eredményeket vezessük egy faliújságon. Lépésszámláló-rendszer Lépéstábla vagy elektronikus online rendszer (internetes összesítő felület, egyéni és osztályszintű értékeléssel) a lépésszámok, vagy annak megfelelő pontszámok nyomon követésére Kincses láda 1-4. évfolyamosok részére (az iskolába menet különböző tárgyakat kell összeszednie, amelyből utána montázst, plakátot vagy bármely más dolgot készítenek közösen) 26

MELLÉKLETEK Felnőtt Komplex mérés Egyedi mérési azonosító kód: Felnőtt attitűdmérés Most arra vagyunk kíváncsiak, hogy Ön hogyan viszonyul az egészségéhez. 1 = Egyáltalán nem érzem most igaznak, 5= Most teljesen ezt érzem igaznak Osztályozza 1-től 5-ig a következő állításokat! (Egy sorba csak egy "x"-et tegyen!) 1. Nem foglalkoztat különösebben, hogy mi egészséges és mi nem. 1 2 3 4 5 2. Nincs elég szabadidőm, hogy mozogjak, sportoljak, testedzést végezzek. 3. Ha beszélek valakinek a gondjaimról, lehet, hogy gyengének és szerencsétlennek fog tartani vagy megijed tőlem. 4. Az egészségtelen (túl zsíros vagy sok cukrot tartalmazó) ételeket kerülöm. 5. Inkább cukormentes üdítőket iszom, mint cukrosakat. 6. Jobban szeretek számítógépezni, elektronikus játékokat játszani, tévét nézni mint sportolni, táncolni, kirándulni stb. 7. Ha dohányzom, több barátra teszek szert. 8. Az alkohol segít ellazulni, oldja a gátlásaimat, felszabadulttá tesz. 9. Nem szívesen vásárolnék óvszert, mert ciki lenne. 10. A vidám emberek több barátra tesznek szert. 11. Jelenleg milyennek ítéli meg saját egészségét? (5- nagyon jó; 4- jó; 3- Kielégítő; 2- Rossz; 1- nagyon rossz) 27

Komplex - Feladatok felnőtt ismeretbővülés méréséhez Kérjük az egész mondatra vonatkozóan döntse el, hogy igaz vagy hamis, és karikázza be az Ön szerint megfelelőt! 1. A vegyszerek által okozott marási sebek a nyílt sérülések közé tartoznak, ezért a sebkörnyéket mindig fertőtleníteni kell. HAMIS Az élelmi rostok rossz vízmegkötő képességük miatt lelassítják az 2. elfogyasztott táplálék haladását a bélrendszerben és ezáltal a tápanyagok HAMIS optimális felszívódását segítik elő. Ha az elszenvedett bokasérülés erőteljesen fáj, megduzzad, és a 3. lábfej/boka rendellenesen, torzult helyzetben áll, akkor lehet rándulás, ficam HAMIS vagy törés is. Az alkar (csontok) törésének gyanúja esetén a sérült végtagot rögzíteni kell 4. valamilyen rendelkezésre álló, szilárd eszközhöz pl.: faághoz, hogy a HAMIS mentő/orvos megérkezéséig ne mozdulhassanak el a sérült csontvégek. 5. A kalcium felszívódását elősegíthetjük napi többszöri étkezéssel és rendszeres testmozgással. HAMIS 6. Az antioxidánsok azoknak az anyagoknak az összefoglaló elnevezése, amelyek olyan szöveti/sejti elváltozásokat okoznak, melyek hatására HAMIS felgyorsul az öregedés és a különböző megbetegedések kialakulása. 7. A magok csírázásához oxigén-dús levegő, sok napfény és tápanyagban dús talaj szükséges. HAMIS 8. A viszkóz olyan műszál, ami a test természetes szellőzését képes biztosítani, mert természetes alapanyagból, cellulózból készül. HAMIS 9. A hallójárat öntisztuló, ezért a fülzsírt nem kell eltávolítani belőle. HAMIS Hazánkban a mezőgazdaság az ország teljes vízfelhasználásának 30%-át 10. használja fel, míg a 70%-ot az ipar és a háztartásokban közvetlenül HAMIS felhasznált, csapból kifolyó víz teszi ki. A zsiradékok bevitelére rendszeresen szüksége van a szervezetünknek, 11. mert segítik a testhőmérséklet szinten tartását, a sejthártya felépítését és a HAMIS D-vitamin képzését, de mechanikai védőszerepet is betöltenek. A zsírban oldódó vitaminoknak (pl.: K, A, E, D vitaminok) magas az 12. energiatartalmuk, ezért az energiatermelő anyagcsere folyamatokban fontosak. HAMIS 28

Diák attitűd- és ismeretmérés Diák Adatlap: OM azonosítója: Válaszadó neve: Válaszadó neme: Válaszadó életkora Kitöltés helye: (iskola megnevezése, székhelye) Kitöltés időpontja: Adatgyűjtő neve (pedagógus): Összes helyes válasz száma: fiú lány :..év 20.. év.. hó.. nap Attitűd változás méréséhez kérdőív (Diák) I. D Most arra vagyunk kíváncsiak, hogy Te hogyan gondolkodsz és érzel az egészséggel kapcsolatban. Osztályozd 1-től 5-ig mennyire igazak rád szerinted a következő állítások? Nem foglalkoztat különösebben, hogy mi 1. egészséges és mi nem. Nincs elég szabadidőm, hogy mozogjak, 2. sportoljak, testedzést végezzek. Ha beszélek valakinek a gondjaimról, lehet, 3. hogy gyengének és szerencsétlennek fog tartani vagy megijed tőlem. Szerinted milyen az egészséged? 4. (5- nagyon jó; 4- jó; 3- Kielégítő; 2- Rossz; 1- nagyon rossz) egyáltalán nem érzem most igaznak most teljesen ezt érzem igaznak 1 2 3 4 5 29

OM azonosítója: Válaszadó neve: Válaszadó neme: Válaszadó életkora Kitöltés helye: (iskola megnevezése, székhelye) Kitöltés időpontja: Adatgyűjtő neve (pedagógus): Összes helyes válasz száma: Diák Adatlap: fiú lány :..év 20.. év.. hó.. nap Lépéselőnyben ismeretbővülés méréséhez kérdőív (Diák) Alsó tagozat Igaz, vagy hamis az állítás, karikázd be az általad megfelelőnek gondolt választ. Kérdés Gyalogosan, lakott területen kívül éjszaka és rossz látási viszonyok között 1. viselni kell a láthatósági mellényt. A gyalogosnak a járdán, ahol pedig járda nincs, a leállósávon, az útpadkán 2. vagy a kerékpárúton kell közlekednie. Ha a gyalogosok az úttesten közlekednek, az úttest szélén, egy sorban, 3. lakott területen lehetőleg a menetirány szerint a bal oldalon, lakott területen kívül mindig a bal oldalon, a járműforgalommal szemben haladjanak. HAMIS HAMIS HAMIS 30