További információ és kapcsolatfelvétel:

XVII

További információ és kapcsolatfelvétel: Szegedi Tudományegyetem Környezet- és Nanotechnológiai Regionális Egyetemi Tudásközpont 6720 Szeged, Dugonics tér 13. tel.: 62/546-702 fax: 62/544-830 e-mail: info@knret.u-szeged.hu honlap: www.knret.u-szeged.hu

Tartalom Küldetés... 2 Vezetôi összefoglaló... 3 Menedzsment... 5 Szervezeti felépítés és menedzsment... 6 Munkatársak... 8 Konzorciumi partnerek... 9 Tudományos képzési program... 10 1. alprogram: Környezettechnológia... 11 2. alprogram: Nanotechnológia... 15 3. alprogram: Energiaforrások... 19 4. alprogram: Informatika... 23 5. alprogram: Egészségügy... 27 Mellékletek... 31 Pénzügyi táblázatok... 32 Teljesítményindikátorok... 34 Médiaszereplések... 35 Publikációk, elôadások... 36 XVII

Küldetés A globalizálódó világban az üzleti siker folyamatos szervezeti megújulást és új típusú együttmûködési formák kialakítását igényli. A Szegedi Tudományegyetem ezt felismerve hozta létre a Környezet- és Nanotechnológiai Regionális Egyetemi Tudásközpontot, amely menedzsment szervezetén keresztül képes lesz a régióban megtalálható szellemi kulcskompetenciák és erôforrások kiaknázásával tartós és minden érintett fél számára elônyös ipari együttmûködési kapcsolatokat kialakítani a környezettechnológia, az egészségtudomány és az informatika terén. Szervezetünk célja az alkalmazott kutatások piaci hasznosításának, a tudásalapú gazdaságfejlesztésnek az elôsegítése a lakosság életminôségének javítása érdekében. A fenti célok elérésével 9-10 év múlva jelentôs mértékû befektetési potenciál koncentrálódhat a Dél-alföldi régióban. 2

Vezetôi Összefoglaló A Környezet- és Nanotechnológiai Regionális Egyetemi Tudásközpontban (KNRET) folyó kutatás-fejlesztési és oktatási munka 2005 végén kezdôdött a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és 9 vállalati partner együttmûködésében. A hároméves program 5 alprogramból és 24 projektbôl áll, amelyek a régió szellemi kapacitásának és adottságainak kihasználásával igyekeznek a Dél-Alföld versenyképességét javítani. A tervekben vállalt publikációkat és konferenciarészvételeket az egyes kutatásokhoz kapcsolódó beruházások elhúzódása ellenére sikerült teljesíteni. Az egyetemi-ipari kooperációban folyó tevékenységek valós K+F eredményeket indukáltak valamennyi kutatási és oktatási projektben, amellyel kapcsolatosan kiemelendô az e-learning tananyagok kidolgozásának elôkészítése. Dr. Szabó Gábor a KNRET elnöke A 2006. év eredményei közül kiemelendô a KNRET irodájának és menedzsment szervezetének létrehozása, valamint a szervezeti és mûködési keretek meghatározása (Program Tanács, Tudományos Tanács, Képzési Tanács). Menedzsment szervezetén keresztül a KNRET a Szegedi Tudományegyetem üzleti profil egységévé vált, önálló arculattal és üzletfejlesztési funkcióval. A KNRET az Egyetem különbözô tanszékein és intézményeiben folyó kutatások pénzügyi összhangjának megteremtésére önálló tükör-elszámolási rendszert dolgozott ki. A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal felkérésére részt vesz a Hivatal monitoring rendszerének fejlesztésében is. Dr. Kiricsi Imre tudományos igazgató Az SZTE KNRET a 2006. évben a Támogatási Szerzôdés eredeti költségterve szerint 638,1 millió Forint összeggel gazdálkodott, amelybôl 273,5 millió Forint egyetemi támogatás, 159,8 millió Forint ipari támogatás, a fennmaradó 204,8 millió Forint pedig ipari önerôvállalás volt. A KNRET program idôarányos kiadásai 2006. december 10-ig 580 millió Forintot tettek ki, amelynek 36,17 százaléka (209,8 millió Forint) egyetemi felhasználás, 63,83 százaléka (370,2 millió Forint) az ipari partnerek kiadása. A költségtervtôl való elmaradás okai a konzorciumra érvényes visszterhes szerzôdések korlátozásai, valamint a jelenleg is érvényben lévô közbeszerzési szabályok, amelyek akár 4-6 hónappal is lassíthatják a beszerzéseket. Az elsô év legfontosabb kutatás-fejlesztési eredményei közül kiemelendô 3 új technológia, 3 új alkalmazás, 2 prototípus, 1 szabadalom kidolgozása, továbbá közel 60 magyar, illetve idegen nyelven megjelent publikáció, amelyek együttes impaktfaktora 43,3, jelentôsen meghaladva terveinket. A kutatás-fejlesztési és oktatási tevékenységben egy emeritus professzor és két akadémikus vesz részt, a részfeladatok kidolgozásába további 15 egyetemi tanár, 6 egyetemi docens, 5 adjunktus kapcsolódott be. Kovács Tibor KNRET igazgató 3

Az új típusú kutatási kapcsolat révén 14 frissdiplomás kezdte meg kutatói pályáját a tudományos élet fókuszában lévô és aktuális kutatási témákban, közülük egy vállalati alkalmazásban áll. Jelentôs eredmény, hogy a kutatásba bekapcsolódó fiatal kutatóinkból ketten már az elsô évben megszerezték tudományos címüket. A tervezett 40 fôvel szemben 2006-ban 39 egyetemi hallgató vett részt a munkaprogram lebonyolításában, az újabb hallgatók bevonása jelenleg is folyamatban van. Fiatal tudósjelöltjeinkbôl 5 fô a KNRET-bôl finanszírozott Ph.D. hallgató, 3 fô programfejlesztô, 3 fô tudományos segédmunkatárs és 3 fô kutató. Az elsô év nagyértékû beruházásai közül kiemelendô egy oxitop control AN12 berendezés, egy nucleofactor és egy SPM berendezés, illetve egy tömegspektrométer beszerzése, amelyek együttes értéke elérte a bruttó 38 millió Forintot. A Környezettechnológia alprogram fontos kutatási eredményének tekintjük a tápoldatokban jelenlévô atrazin mennyiségének jelentôs eliminációját, továbbá olyan baktériumok kitenyésztését, amelyek más biotechnológiai eljárásokban is alkalmazhatók. A Nanotechnológia alprogram az eltelt rövid idô ellenére szintén bíztató eredményekre jutott: nanokompozit témájú kutatásaink során sikerült katalizátor javításával emelni a többfalú szén nanocsövek hozamát CCVD szintézisben, távérzékelôk projektünkben pedig sikeres próbaméréseket hajtottunk végre egy általunk épített a membránok gázáteresztô-képességét nagy nyomáson mérô berendezés prototípusával. Energetika alprogramunk eredményei közül a repedezett rezervoárok hidrodinamikai modellezése során alapvetô reprezentatív elemi térfogat (REV) becslésére alkalmas hatékony eljárás kidolgozását emelhetjük ki. Az Informatika alprogram legfontosabb eredménye a többi alprogram számára használható szoftverek kidolgozása. Eddig elkészült számítógépes szoftvereink a földtani folyamatok szimulációja mellett a hévíz tárolási rendszer modellezése terén segítik kutatóink munkáját. Az Egészségügy alprogram keretében végzett kutatásaink eredménye közé sorolandó, hogy sikerült olyan vizes közegû, hôérzékeny polimer gélt elôállítanunk, amelynek duzzadási képessége hômérsékletfüggô, ezáltal alkalmas lehet szövettágításra. Sejtterápiás eljárásokhoz olyan nanokolloidot fejlesztettünk ki, amely a hômérséklet csökkentésére zsugorodik, elengedve a felette lévô keratinocita-réteget, lehetôvé téve annak transzplantációra történô felhasználását. Missziónkat követve a jövôben újabb kutatási eredményekre és azok gyakorlati alkalmazására, a megszerzett tudás átadására, valamint a létrehozott szellemi alkotások védelmére helyezzük a hangsúlyt annak érdekében, hogy a KNRET-ben folyó munka elôsegítse a Dél-alföldi régió hosszú távú fejlôdését és az egyetemi és ipari szféra gyümölcsözô kapcsolatát. 4

Menedzsment

Szervezeti felépítés és menedzsment A kutatási központ menedzsment szervezete A Tudásközpont legfôbb döntéshozó szerve a Program Tanács, amely a KNRET program stratégiájának megvalósulásáért felel. A Program Tanács egyes szakfeladatait a Tudományos Tanács és a Képzési Tanács látja el. A KNRET menedzsment szervezete a munkaterv és a konzorciumi igények figyelembevételével került kialakításra. Az operatív egységet a menedzserigazgató vezeti, aki folyamatos kapcsolatot tart a KNRET elnökével és tudományos igazgatójával. A menedzsment az alprogramok és projektek vezetôitôl érkezô kérések alapján segítséget nyújt a forráskoordinációban, illetve a szakmai és pénzügyi jelentésekkel kapcsolatosan elôkészítô-koordináló szerepet tölt be. A napi szintû kapcsolattartást a projektmenedzser látja el, akinek munkáját a pénzügyi referens és a projektasszisztens segíti. Mivel a program operatív irányítása a Szegedi Tudományegyetem, mint Konzorciumvezetô keretei között történik, ezért a KNRET menedzsment az egyetemi-üzleti kapcsolatok reprezentatív központjában a város szívében elhelyezkedô Rektori Hivatal impozáns épületében kapott helyet. A kialakításra került központ kiválóan alkalmas a kooperációs tevékenység ellátására, valamint újabb ipari kapcsolatok kiépítésére. A menedzsment pénzügyei A KNRET menedzsment mind a projektvezetôktôl, mind az ipari partnerektôl negyedévente gyûjt be adatokat a kutatások elôrehaladásáról, az utóbbiak esetében az idôarányos költségek alakulásáról is. A kutatócsoportok kiadásait a KNRET menedzsment kezeli. Az eredeti költségtervhez képest a menedzsment keret alultervezettnek bizonyult már az elsô év közepén. Az SZTE támogatásából elkülönített 5 százalékos, azaz mintegy évi 13,7 millió Forintos keret helyett a 2006. év végéig várható teljes kiadás mintegy 22 millió Forintot tesz ki ezen feladatokhoz kapcsolódóan. Ez a személyzet bére mellett az iroda kialakításával és mûködtetésével kapcsolatos költségeket takarja, valamint az olyan közös feladatok ellátását, mint a marketing, vagy az üzletfejlesztés. Az azonnali naprakész és projekt-centrikus adatok kinyerése érdekében szükségessé vált az egyetem központi könyvelési és bérszámfejtési rendszerének kiegészítése a KNRET székhelyén mûködtetett saját tükör-elszámolási szoftverrel. 6

A központi pénzügyi nyilvántartási, ún. TÜSZ rendszerben idôsorosan, költségnemenkénti bontásban történik a bevételek és kiadások könyvelése. Mivel a rögzítés átfutási ideje nagy és az adatok kinyerése, illetve rendszerezése nem hatékony, a TÜSZ rendszer a jelenlegi formájában nem képes naprakészen támogatni a vezetôi döntéshozatalt a KNRET tekintetében. A rendszer felhasználó oldali korlátozottsága szükségessé tette egy ezzel párhuzamos, ún. tükör elszámolási rendszer kialakítását, amely amellett, hogy az egyes kiadástípusok könyvelését tetszôleges sorrendben teszi lehetôvé (akár a beérkezés sorrendjében, de különbözô szempontok szerint csoportosítva is), biztosítja az adatok több szempont szerint való összesítését, továbbá riportok és kimutatások számos kombinációja állítható elô a használatával. A KNRET marketing tevékenysége A KNRET-nek Egyetem és ipar közötti koordináló szerepébôl adódóan igen aktív és szerteágazó marketing tevékenységet szükséges folytatnia annak érdekében, hogy felkeltse a potenciális jövôbeni ipari partnerek érdeklôdését, növelje régióbeli elfogadottságát, és bizalmat ébresszen a szakmai körök mellett a helyi lakosságban is. A Tudásközpont ezért elsô lépésként kialakította céljaihoz és tevékenységéhez illô imázsát, és arculati kézikönyvének elkészítésével lefektette a jövôbeli promóciók alapját. Törekszik eredményeinek publikálására, önmaga megismertetésére felhasználja a hazai és nemzetközi rendezvényeket, a nyomtatott és elektronikus sajtó csatornáit. Nemcsak nyitott az együttmûködésekre, de megkeresi, illetve megteremti a megjelenés, és ezáltal a széleskörû kapcsolatépítés lehetôségeit. Üzletfejlesztés A KNRET a meglévô ipari kapcsolatai mellett igyekszik a résztvevô tanszékek meglévô kutatási kapacitásait újabb partnerek irányába is népszerûsíteni. Ehhez az egyetemi nagyprojektek üzletfejlesztési tevékenységének keretében kialakításra kerülô kutatás-kínálati adatbázist, illetve a 2006 elsô félévében összeállított, több mint 200 potenciális céget tömörítô forrást vesszük alapul. A kutatási kínálatot tartalmazó adatbázis összeállításához összegyûjtésre kerülnek azok a célzott kutatási és kísérleti fejlesztési tevékenységek, tervek, amelyek nagymértékben meghatározzák a Szegedi Tudományegyetem szellemi potenciálját. Ennek megvalósításához a KNRET fô kutatási programjaiban dolgozó kutatásvezetôk szoros bevonása, együttgondolkodás, erôs motiváció és közös célok szükségesek. KNRET monitoring A kooperációs kutatás elsô évének eredményeit tekintve összességében megállapíthatjuk, hogy a program komoly eredményeket ért el, meghaladva a munkaterv szerint elôirányzott célokat. 2006-ban sikerült a 3 évre vállalt nemzetközi publikációs kötelezettségnek több mint felét teljesíteni. Már az elsô idôszakban megjelentek az elsô új termékek, technológiák, alkalmazások és prototípusok, amelyek szabadalmi bejegyzésére hamarosan sor kerül. Kialakításra került a program önálló arculata, ami elôsegíti mind a disszeminációt, mind a KNRET üzletfejlesztési tevékenységét. A projekt mind a szakmai, mind a nagyközönség körében megfelelôen bemutatásra került, így a projekt a helyi társadalom számára valóban hasznosnak bizonyult. 7

Munkatársak Ambrus Zoltán Ph.D. hallgató Bakota Tibor programfejlesztô Balázs Csaba tudományos segédmunkatárs Bullás Mónika projekt szakértô Dr. Barthos Róbert tudományos munkatárs Dr. Bozóki Zoltán egyetemi tanár Dr. Dékány Imre egyetemi tanár Dr. Dobozy Attila egyetemi tanár Dr. Dombi András egyetemi tanár Dósa Rácz Ferenc programfejlesztô Dr. Erdôhelyi András egyetemi tanár Dr. Fekete Zoltán tudományos munkatárs Dr. Gallé László egyetemi tanár Dr. Geiger János egyetemi docens Gulyás Sándor kutató Dr. Gyimóthy Tibor egyetemi docens Dr. Halász János egyetemi docens Halmosi Péter projektmenedzser Dr. Hannus István egyetemi tanár Herbel Zsófia Ph.D. hallgató Dr. Hernádi Klára egyetemi tanár Dr. Hodúr Cecília egyetemi tanár Horváth Endre programfejlesztô Hunyadfalvi Zoltán kutató Dr. Ilisz István egyetemi adjunktus Janovák László Ph.D. hallgató Dr. Kemény Lajos egyetemi tanár Dr. Kiricsi Imre egyetemi tanár Dr. Kiss Ákos egyetemi adjunktus Dr. Kiss István egyetemi adjunktus Dr. Kocsor András egyetemi tanár Dr. Kónya Zoltán egyetemi docens Dr. Kovács Kornél egyetemi tanár Kovács Tibor igazgató Dr. Kukovecz Ákos egyetemi adjunktus Dr. László Zsuzsanna egyetemi adjunktus Dr. M. Tóth Tivadar egyetemi docens Dr. Mezôsi Gábor egyetemi tanár Dr. Mogyorósi Károly tudományos segédmunkatárs Dr. Nagymajtényi László egyetemi tanár Dr. Novák Mihály egyetemi tanár Nyilasi Andrea Ph.D. hallgató Dr. Rakonczai János egyetemi docens Ribizsár István pénzügyi referens Solt Hanna Erzsébet kutató Dr. Solymosi Frigyes emeritus professzor Sós Gábor Csaba tudományos segédmunkatárs Szabó Rita Ph.D. hallgató Dr. Szabó Gábor egyetemi tanár Várkonyi Alexandra projektasszisztens 8

Konzorciumi partnerek Szegedi Tudományegyetem A konzorciumvezetô SZTE egyike hazánk vezetô felsôoktatási intézményeinek, a Shanghai lista alapján a felsô 5 százalékba rangsorolt egyetem, ahol évek óta magas szintû oktató- és tudományos kutatómunka folyik. A KNRET program az Egyetem kutatóinak hazai és nemzetközi kutatás-fejlesztési tapasztalataira, valamint jelentôs innovációs és technológia transzfer gyakorlatára támaszkodik. Axiál-2000 Világítástechnikai Vállalkozási Kft. A cég legfontosabb tevékenységi területe kül- és beltéri díszkivilágítások tervezése, kivitelezése és karbantartása, mûemlékek, szökôkutak, szobrok, sportlétesítmények kreatív megvilágításának kidolgozásával foglalkozik. Elkötelezett az energiatakarékos világítástechnikai eszközök fejlesztése köztük az új technológiának számító LED alapú fényforrási megoldások mellett. AXIÁL-2000 VILÁGÍTÁSTECHNIKAI VÁLLALKOZÁSI KFT. Árpád-Agrár Zrt. Termálvízfûtésre alapozott kertészete az ország legnagyobb egybefüggô üvegházi és fóliás kertészete, amely a piaci kihívásoknak és az Európai Unió környezetvédelmi elôírásainak megfelelve folyamatosan korszerûsíti zöldséghajtatási technológiáját; termékeit környezetbarát anyagok és eszközök igénybevételével állítja elô. Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Biotechnológiai Intézete A Biotechnológiai Intézet az Alapítvány elsôként megalakult, a biológiai tudományok területén Szegeden koncentrálódó jelentôs szellemi potenciált hasznosító intézete. Az alkalmazott kutatási területek széles körét felölelô Intézet fô profilját a környezetvédelmi feladatok, a különbözô remediációs, szennyvízkezelési eljárásokhoz kapcsolódó fejlesztések adják. Corax-Bioner Zrt. Az intenzív kutatás-fejlesztési tevékenységet folytató vállalat legfontosabb célkitûzése a hazai biotechnológiai kutatási eredmények nem humán célú hasznosítása. Fô üzletágai a környezeti kármentesítés, a biomassza feldolgozás, a környezetbarát növényvédô szerek gyártása és a biológiai kártevôirtás. Saját kutató-fejlesztô részleggel rendelkezik, több egyetemmel és kutatóintézettel áll szoros kapcsolatban. Geohód Kft. A vállalat 10 éve sikeresen üzemelteti a Hódmezôvásárhelyi Geotermikus Közmûrendszert. A geotermia gazdaságos hasznosításán túl jelentôs kutatás-fejlesztési szerepet vállalt mind a pannon homokkôbe való visszasajtolási referencia-mérések és üzemeltetési tapasztalatok összegyûjtése, mind a termálvíz kicsapódó összetevôinek vizsgálata, szûrési technológiája meghatározása terén. Hologén Környezetvédelmi Kft. A cég környezetvédelmi szolgáltatások nyújtásával, elsôsorban szennyezett földek és talajvizek tisztításával és ártalmatlanításával foglalkozik. Tevékenysége munkatársai több évtizedes környezetvédelemi gyakorlatára, valamint komplex szennyezés-mentesítô tisztító rendszereket, veszélyes hulladék-ártalmatlanító telepeket és speciális mûszaki berendezéseket is magában foglaló eszközparkjára épül. Kaloplasztik Mûanyag- és Gumiipari Kft. A vállalat magas minôségû gumikeverék-fejlesztéseinek köszönhetôen számos autógyár stabil beszállító partnere. Tevékenységi köre az ipar és a gazdaság valamennyi ágazatára kiterjed a gumiés mûanyaggyártás területén. Termékpalettája magába foglalja a gumitömítések, továbbá a hôre lágyuló mûanyagokból készült termékek gyártását, fejlesztését és értékesítését. Phoenix Rubber Gumiipari Kft. A Continental Contitech-csoport tagjaként hosszú ideje saját kutatás-fejlesztési részleggel és laboratóriummal rendelkezik. A cég a nehéz-mûszaki gumitermékek tapasztalt és nagy múltú gyártója. A magyar gumiipar több mint százéves hagyományait követve olajipari tömlôket, mûszaki gumitömlôket és gumikeverékeket állít elô. Unichem Vegyipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. A vegyipari vállalat a kommunális és ipari víz- és szennyvíztisztítás, valamint a technológiai vizek tisztítása területén tevékenykedik. Folyamatos fejlesztései révén a szervetlen koagulánsok és a szerves polielektrolitok széles választékát kínálja különbözô alkalmazási területekre. 9

Tudományos képzési program A KNRET egyik legfontosabb alapelve a kutatás-fejlesztés során szerzett tapasztalatok átadása a jövô kutatóinak, ezért elengedhetetlen a program eredményeinek folyamatos átültetése az egyetemi képzésbe, mind graduális, mind posztgraduális szinten. Ennek kiemelt jelentôsége okán a Tudásközpont minden alprogramjának önálló projektjét képezik az oktatási feladatok, valamint a stratégiai együttmûködés érdekében létrejött a Tudományos Tanács. A kutatási eredmények egyetemi képzésbe való átemelésének legtermészetesebb formája, hogy a programban résztvevô oktatók és kutatók az új ismereteket folyamatosan beépítik a tananyagokba, ezáltal biztosítva azok évrôlévre történô fejlesztését, korszerûsítését. A programnak köszönhetôen született új kutatási távlatok és kapacitások további publikációk és tananyagok létrejöttét generálják. A gyors változtatásokat szinte kizárólag az elektronikus forma képes hatékonyan követni, ezért elsôdleges célunk ilyen jellegû segédanyagok összeállítása, a legrugalmasabban kezelhetô formát a többszintû (alap-, mester- és doktori képzésben egyaránt használható) e-learning tananyagok kifejlesztésében látjuk. Mostanra több területen is például heterogén katalízis, fizikai mérôrendszerek, alternatív energiaforrások büszkélkedhetünk e-learning tananyaggal, de továbbiak kidolgozása is folyamatban van. Ezek nemcsak színesítik a képzési formák palettáját, de új szakok beindítását is megalapozhatják. A Dél-alföldi régióban elsôként az SZTE tûzte ki célul egy egyetemi szintû mûszaki képzés mindenekelôtt anyagmérnök, környezetmérnök és informatikus mérnök szakok keretében történô beindítását. A KNRET megalakulása tekintve, hogy fôbb kutatási területei ezen tudományágak köré koncentrálódnak e folyamatot lényegesen gyorsabbá és hatékonyabbá teheti. Az anyagmérnök szak sikeresen elindult 2006 szeptemberében, 2007-tôl pedig a választható képzések köre a környezetmérnök szakkal is kiegészül. A tudományos szakemberek utánpótlása érdekében, a program megvalósítása során számos egyetemi és doktorandusz hallgató, valamint post-doc került bevonásra, ezzel egyrészt aktuális, az ipar érdeklôdésére is számot tartó projekt- és diplomatémát, másrészt kutatási és publikálási lehetôséget, szakmai mûhelyt biztosítva számukra. A programnak köszönhetôen a fiatal kutatók több lehetôséget kapnak különbözô hazai és nemzetközi konferenciákon való részvételre és bemutatkozásra. Természetesen kiemelt jelentôsége van a gyakorlati munkának is. A versenyképes tudományos és szakemberképzés alapvetô feltétele, hogy az elméleti oktatás gyakorlati tapasztalatok megszerzésével egészüljön ki, és ebben a KNRET ipari partnerei komoly szerepet játszanak. Saját fejlesztô szakembereik bevonásával, laboratóriumaik és gyártó kapacitásuk rendelkezésre bocsátásával teszik lehetôvé a kísérleti, próbaüzemi feladatok elvégzését, a léptéknövelés kidolgozását. Végéhez közeledik az informatikai kutatásaink támogatására a Siemens PSE-vel közösen megvalósuló KNRET által támogatott, beágyazott rendszerek laboratórium kialakítása, amely a legmodernebb fejlesztô eszközeivel a következô szemeszterben már oktatási célokat is szolgál. A nanotechnológiai, illetve az alkalmazott és környezetkémiai kutatások kapcsán kiemelt jelentôsége van a Nanotechnológiai Oktató és Kutató Centrumnak (ReCeN Education and Research Center for Nanotechnology) is, amely a Kooperációs Kutatási Központ és a KNRET közös finanszírozásában valósul meg. A Központ lehetôvé teszi a nano mérettartományba esô vékonyrétegû filmek elôállítását, valamint vizsgálatok és elemzések készítését is. Emellett természetesen kiemelt szerepe lesz a gyakorlati képzésben és a kooperációs kutatásokban is. A KNRET kutatásai nem egymástól elkülönülve, hanem összefüggôen, egymásra támaszkodva zajlanak; a program fôbb tudományterületeinek vizsgálatait egészségügy, környezettechnológia és energetika mind a nanotechnológia, mind pedig az informatika támogatja. Hiszünk benne, hogy az önálló tudományterületekrôl származó eszközök és fejlesztések összehangolása szinergikus hatást eredményez a kidolgozásra kerülô eljárásoknál, ami az oktatásban a szélesebb látókör, a kutatásokban a komplexebb problémamegoldás irányába mutat. Az elmúlt évben született publikációk, tananyagok, projekt- és diplomamunkák sorát tekintve nem kétséges a tudományos kutató- és oktatómunka eredményessége; ezek versenyképes termékekben és szolgáltatásokban való megjelenésére irányulnak a további törekvéseink. 10

1. Környezettechnológia alprogram XVII

A program keretében olyan problémák megoldhatóságát tanulmányozzuk, amelyek segíthetnek az élelmiszeripari szennyvizek gyors, hatékony és egyben gazdaságos kezelésében, a gumi és mûanyaghulladékok szakszerû újrahasznosításának megvalósításában, valamint a növényvédôszer maradványoknak a talajból és talajvizekbôl való eltávolításában. Alprogramvezetô: Dr. Kiricsi Imre, egyetemi tanár 1.1. Szennyvízkezelés, szennyvíziszap Projektvezetô: Dr. Szabó Gábor A projekt a szennyvízkezelés témakörén belül elsôsorban az élelmiszeripari szennyvizek tisztításával foglalkozik. Olyan nanoszûrési technológia kifejlesztését tûztük ki célul, amely speciális már csak nagyon kicsi, jellemzôen molekuláris méretû, szerves és szervetlen részecskéket tartalmazó szûrlet elôállítását teszi lehetôvé. Az ilyen vizek további tisztítása már elvégezhetô nagyhatékonyságú oxidációs eljárások segítségével. A projektben az elsô évben a mûszerek és eszközök beszerzése, illetve azok beállítása, kalibrálása volt a fô feladat. Emellett megkezdôdött a baromfiipari és a tejipari szennyvizek vizsgálata. A szennyvizek mikrohullámú kezelése azt mutatta, hogy kommunális szennyvíziszapok esetében a mikrohullámú kezelés csökkenti a szennyvíziszap összcsíraszámát, ugyanakkor növeli a beoltott szennyvíziszap biológiai bonthatóságát és biogáztermelô képességét is. 1.2. Hulladékkezelés és hasznosítás Projektvezetô: Dr. Kónya Zoltán A projekt a gumi- és mûanyaghulladékok újrahasznosításának témakörében vizsgálódik. Az eddigi kísérletek szerint különbözô tiszta mûanyagok bontásával kiválasztható volt egy katalizátorcsalád, amely alkalmazható a polimerek bontására. Ebbe a katalizátorcsaládba amely a polimerek bomlását nagyságrenddel alacsonyabb hômérsékleten teszi lehetôvé, mint homogén fázisban katalizátor nélküli reakcióban olyan mikro- és mezopórusos, savas jellegû szilikátok tartoznak, amelyeknek a pórusmérete a 0,4-6 nm tartományba esik. A PE, PP PET és PS polimerek bontása után a hulladékokban jelenlevô polimerek bontásának tanulmányozását tervezzük. 12

1.3. Növényvédôszer és rovarirtó maradványok lebontása Projektvezetô: Dr. Kiss István A kutatások általános célja a talaj növényvédôszer maradványainak kimutatása és azok eltávolítása. A kísérletekhez modellvegyületként napjaink egyik legvitatottabb gyomírtószerét, az atrazint választottuk, amelyet évtizedek óta használnak világszerte a kukorica veteményekben az egyszikû gyomnövények visszaszorítására. Jelen projekt keretében olyan bioremediációs technológia kidolgozására törekszünk, mely hatékonyan képes csökkenteni az atrazin koncentrációját a szennyezett talajvízben. A talajmintákból több olyan bakteriális konzorciumot is kinyertünk, melyek laboratóriumi kísérleti rendszerekben a tápoldatokban lévô 8-9 mg/l koncentrációjú atrazin mennyiségének 80-90 százalékos eliminációjára voltak képesek. A hatékony bakteriális konzorciumok esetében a továbbiakban vizsgálni kell, hogy gazdag táptalajon, nagy mennyiségben történô felszaporításuk után is megtartják-e atrazinbontó képességüket. 1.4. Természetvédelem és környezeti központú vízgazdálkodás Projektvezetô: Dr. Gallé László A projekt ökológiai célkitûzései a természetvédelmi értéket képviselô növény- és állatfajok állományainak felmérése, a homoki erdôssztyepp mozaikok táji és életközösségi szintû szerkezetének felmérése, löszgyepek, rétek, semlyékek értékeinek feltárása, veszélyeztetettségük kimutatása és védelmük, helyreállításuk szervezése. A veszélyeztetett és védendô fajokkal kapcsolatosan megkezdtük a régió fauna és vegetációs leltárának készítését. Elindult azoknak a mintaterületeknek a kijelölése, ahol az erdôssztyepp mozaikok mintázatára, ökológiai indikációjukra és védelmük szervezésére vonatkozó kutatások folynak majd. Transzekt-mintavételekkel tanulmányoztuk a xerotoleráns homoki gyepközösségek növényeinek és ízeltlábúinak élôhelyi heteromorfia, szegélyhatás és élôhelyi átmenet indikációját. Eddig három alkalommal, összesen 960 elemû minta vételét végeztük el, és feldolgozását kezdtük meg. A vízgazdálkodással foglalkozó kutatások középpontjában a globális változások következtében a tájaink vízháztartásának átalakulása áll. Ennek kapcsán kiemelt figyelmet fordítunk a felszíni vizek és a talajvizek kapcsolatára, nemcsak a vizsgált periódusban, hanem az elôzô idôszakokban is, geomatematikai eszközökkel. Az év során folytattuk a Duna-Tisza köze kritikus vízháztartású területeinek vizsgálatát, és ennek keretében a talajvízkészletek mennyiségi változásait értékeltük. A 2003. év végéig terjedô idôszak geomatematikai eszközökkel történô kiértékelése azt mutatja, hogy a talajvízkészlet jelentôs mennyiségû táplálást a mélységi vizek felôl nem kap, azaz a terület vízháztartásának bevételi oldalában a csapadéknak van meghatározó szerepe. A nedvesebb idôszakok enyhítenek a vízhiányon, azonban körülbelül 1000-1500 km 2 területen a probléma tartósan fennmaradni látszik. XVII 13

További lépések Olajipari veszélyes hulladékok hasznosítási technológiai eljárásához megvalósíthatósági tanulmány készítése A hulladékokban jelenlevô polimerek bontásának tanulmányozása További konzorciumok atrazinbontó jellemzése, a konzorciumot alkotó baktériumok fajszintû meghatározása Az atrazinbontó gének molekuláris kimutatása céljából eljárás adaptálása, majd az így nyert izolátumok molekuláris vizsgálata A kidolgozott biotechnológiai módszerekkel szermentesített minták terepi visszailleszthetôségi vizsgálatai Együttmûködés az ipari partnerekkel Ipari partner Terv Tény Unichem Kft. (1.1.) Kaloplasztik Kft. (1.2.) Hologén Kft. (1.2.) Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Biotechnológiai Intézet (1.3.) Árpád-Agrár Zrt. (1.3.) BOPAC vízkezelô anyag fel használásának kiterjesztése ipari, olajos szennyvizek kezelésére Speciális adszorbensek és koa gu lálószerek fejlesztésének elôkészítése Elôtisztított élelmiszeripari szennyvizek kezelésének finomítása Hulladék ôrlemény elôállítására alkalmas technológiai folyamat bevezetésének elôkészítése Olajipari veszélyes hulladékok haszno sítási technológia kifej lesz tése Szennyezett terület és a lebontandó célszubsztrát kiválasztása Talajizolátumok beszerzése különbözô területekrôl, atrazinbontó mikroorganizmusok kinyerése A hatékony bakteriális konzor ci u mok vizsgálata, mikrobiális jel lem zése Az atrazinbontó gének mole kuláris kimutatása Szermaradványokat tartalmazó terepi talaj- és vízminták elô állítása és gyûjtése Az olajiparból származó, olajos szennyvizek tisztításához technológiai leirat készítése Szakirodalmi összeállítás és két spe ciális koagulálószer minta elké szült, a laboratóriumi tesztelésük elkezdôdött Baromfifeldolgozásból származó szennyvíz hatékonyabb meg tisz tításához technológia kidolgozása, technológiai leirat készítése Az elôkészítési folyamat befe je zôdött, aszfaltiparhoz és autóipari ter mé kek hez kapcsolódó üzemi kísérletek lezajlottak Extrakciós technológiai eljárás kifej lesz té se, technológiai tervdokumentáció el készült A terület kiválasztása megtörtént, a területrôl eliminálni kívánt növényvédôszer hatóanyag az atrazin A próbafúrások, mintavételek meg történtek, a talajmintákból 3-4 atrazin bontásra képes konzorcium volt kinyerhetô A konzorciumok atrazinbontó jel lemzése, a legaktívabbakból a konzorciumot alkotó baktériumok kinyerése és fajszintû meghatározása Bontásért felelôs fôbb enzimeket kó doló génekre specifikus PCR pri mer párok beszerezve, azok alkalmazhatósága két törzs gyûjteménybôl származó at razinbontó referencia törzsön kipró bálva Minták begyûjtése lezajlott, kiértékelésük folyamatban 14

2. Nanotechnológia alprogram XVII

Az alprogram célja olyan iparilag hasznosítható összetett anyagok (nanokompozitok) elôállítása, amelyekre ipari igény mutatkozik a régióban, például a mûanyag feldolgozás és a gumigyártás terén. Ennek érdekében vizsgálatokat kezdtünk a megfelelô méretû (a nanométeres mérettartományban lévô) töltôanyagok elôállítása céljából. Ezen töltôanyagok felületét módosítottuk, mivel csak ily módon lehetséges a nanorészecskéket a megfelelô mûanyagban egyenletesen eloszlatni. Az alprogram következô része a kontakt érzékelôk fejlesztése (szelektív elektródok, gázérzékelôk), amelyeket szintén nanotechnológiai módszerekkel állítunk elô és elsôsorban környezetvédelmi célokra fejlesztünk ki, illetve környezetvédelemmel foglalkozó cégeknél kívánunk alkalmazni. Szintén ehhez a témához sorolható a gázdetektálás fejlesztése, amelyet a mûanyagok és a gumitömlôk gázáteresztésének ellenôrzésére kívánunk fejleszteni. Ezen kívül olyan nanoszerkezetû anyagokat elsôsorban fémoxidokat kívánunk elôállítani, amelyek a fény hatására a környezetben lévô természetes vizeket, szennyvizeket, vagy akár a levegôt is megtisztítják. Ezen anyagokat fotokatalizátoroknak nevezzük, amelyek segítik a környezetre káros anyagok lebontását és reményeink szerint a jövôben ipari szinten is alkalmazni fogják. A különbözô funkcionalizált felületû nanocsövekkel és rétegszilikátokkal polimer nanokompozitokat állítottunk elô. A polimerizációs folyamatban már a monomerekbe is diszpergálni tudjuk a hidrofóbizált nanolamellás töltôanyagot. Anyagvizsgáló laboratórium komplex rendszerét építettük ki, így biztosítva az alprogram keretein belül késôbb elôállítandó nanokompozitok gáz permeabilitásának, illetve szenzorikai alkalmazhatóságának mérési lehetôségét. A fejlesztések eredményeként a mérôrendszerrel kimutatható legkisebb metánkoncentráció a korábbi 100 ppm értékrôl 10 ppm értékre csökkent. Alprogramvezetô: Dr. Dékány Imre egyetemi tanár 2.1. Iparilag hasznosítható nanokompozitok Projektvezetô: Dr. Kukovecz Ákos Ipari partnerünkkel, a Phoenix Rubber Kft.-vel sikerrel oldottuk meg olyan aktív töltôanyagok elôállítását, amelyek közül például a titanát nanoszálak jól felhasználhatók és egyszerû technológiával szintetizálhatók. Többfalú szén nanocsô filmeket állítottunk elô, meghatároztuk azok alaki tulajdonságait és jellemeztük méreteloszlásukat. Eredményesen építettük be a mûanyagokba a titanát nanoszálakat és a szén nanocsöveket. Elvégeztük az általunk elôállított új anyagok (nanokompozitok) minôsítését mechanikai, termikus és elektromos tulajdonságaik jellemzése érdekében, valamint elôkísérleteket végeztünk az új kompozit anyagok korszerû minôsítésére. XVIII 16

2.2. Kontakt érzékelôk Projektvezetô: Dr. Dékány Imre A különbözô kisméretû részecskék közötti vonzó kölcsönhatások mérésére olyan érzékelôt fejlesztettünk ki az Unichem Kft.- vel együttmûködésben, amely az elektromos töltések kompenzációjának mérési elvén mûködik. A detektor közvetlen ipari felhasználása elsôsorban a szennyvíztisztításban várható. Interdigitális elektródok felületén a környezetet szennyezô szerves anyagok gôzeinek kimutatására képes szenzorokat fejlesztettünk ki, amely célra nanoméretû arany részecskéket állítottunk elô a 2-5 nm-es tartományban. Az általunk kifejlesztett interdigitális mikroelektróda alkalmas rendkívül alacsony koncentráció tartományban veszélyes anyagok kimutatására. A kontakt érzékelôk fejlesztése két gyakorlati alkalmazási lehetôséget mutat be: szennyvíztisztítás ellenôrzésére alkalmas áramlási potenciál detektor, illetve az organikus gôzök kimutatására alkalmas nemesfém nanorészecskékkel borított interdigitális detektor fejlesztése. 2.3. Távérzékelôk Projektvezetô: Dr. Bozóki Zoltán A projekt keretében kidolgozásra került a polimer (mûanyag és gumi) membránok gázáteresztô-képességének nagynyomású mérésére alkalmas az ún. fotoakusztikus módszer, amely jelenleg már 120 C hômérsékletig mûködôképes. Lépéseket tettünk a nagynyomású körülmények között új mérôrendszerek kiépítésére annak érdekében, hogy a méréseket a helyszínen végezhessük. A projekt keretében megépítettünk egy gumimembránok gázeresztô-képességét ellenôrzô rendszert, amely 1000-1200 bar nyomáson képes vizsgálatokat végezni. A vizsgálatokat az általunk kifejlesztett, szabályozható hômérsékletû diffúz cellában végezzük el. 2.4. Fotoelektromosan aktív nanoszerkezetek Projektvezetô: Dr. Dombi András Az anyagtudományi kutatások során nemrég olyan anyagokat fedeztek fel, amelyek a napfény hatására képesek a környezetükben lévô részecskéket (molekulákat, nagyobb molekula aggregátumokat és akár biológiai rendszereket) átalakítani, illetve azokat megszüntetni. Segítségükkel a napfény energiáját hasznosítani lehet és megfelelô szerkezetek kiépítésével környezetbarát energia átalakítására alkalmas berendezéseket (például napelemeket) tudunk készíteni. Kutatásaink során ezen fotokatalizátorok elôállítására és rögzítésére új eljárásokat XVII 17

dolgoztunk ki, a minôsítésük céljából végzett felület-vizsgálatoknál a nanométeres tartományban alkalmazható nagy felbontású méréstechnikákat használunk. A nanoszerkezetû anyagok hôkezelésével, felületkezelésével olyan részecskéket állítottunk elô, amelyek például a gázok átalakítását tették lehetôvé, ezáltal a tiszta környezet megóvását szolgáló új technológiákat dolgozhatunk ki. További lépések Napfény hatására el nem színezôdô polimer kompozitok készítése Környezetre káros nitrogén oxidok kimutatására alkalmas szenzorok fejlesztése Gázáteresztô- és gázmegkötô-képesség vizsgálatára alkalmas mérôrendszerek fejlesztése Katalizátorok felhasználhatóságának kiterjesztése, mûködésük optimalizálása Együttmûködés az ipari partnerekkel Ipari partner Terv Tény Phoenix Rubber Kft. (2.1.) Kaloplasztik Kft. (2.1.) API Spec. 7K Addendun 2 FSL 0 és 1 követelményeket teljesítô tömlôk nanorészecskéket tartalmazó gumikeverékkel API Spec. 16C tömlô fejlesztés nanokompozit gumi alkalmazásával API Spec. 17K szabvány szerinti, nano kompozit anyagokat tar tal mazó tömlôcsalád továbbfejlesztése Nanokompozit anyagok felhaszná lásával épült tömlôtestek vég telenítési módszerének kifejlesztése Nanotöltôanyagot tartalmazó keverékek további fejlesztése Hulladék ôrlemény elôállítására alkalmas technológiai folyamat bevezetésének elôkészítése Sikeres prototípuskísérletek Sikeres túlélési teszt (177 C 60 perc) 3 103,5 MPa üzemi nyomású, 5 erôsítô betétes kitörésgátló tömlôre 4 69 MPa üzemi nyomású, leg alább 90 C üzemeltetési hômérsékletre al kalmas termelô tömlô prototípusvizsgálata elkezdôdött A prototípus-kísérletek elkezdôdtek, a végtelenítési módszer szabadalmaztatási eljárása megindult Nagy elfolyóképességû, fém ta pa dó ke ve rék fej lesz tése nanotöltôanyag tar ta lommal, csat lakozós töm lôk nyakrészéhez. Javított örege dés állóságú, hô- és idôjárásálló fedlapanyag kifej lesz tése, klór szul fonált polietilén kaucsuk alapon Az elôkészítési folyamat befejezôdött Axiál-2000 Kft. (2.1.) LED, mint fényforrás fejlesztése Nagyfényerejû LED-lámpa tes tek min tapél dányainak elkészítése meg valósult Unichem Kft. (2.2.) Phoenix Rubber Kft. (2.3.) Érzékelô mûszer vízben lévô részecskék töltésének meghatározására Távérzékelôk (fotoakusztikus gázdetektálás) Üzemi kísérletek a hengerszéki elôkészítô folyamat finomítására, egyes autóipari termékekben való felhasználás biztosítására A szennyvíz tisztításához szükséges anyagok mennyiségének opti ma li zálását lehetôvé tevô készülék pro to típusa elkészült, a mérések elin dultak A vizsgálati módszerek, berendezések kifejlesztésre kerültek A kísérletek sikeresen befejezôdtek XVIII 18

3. Energiaforrások alprogram XVII

Napjainkban a társadalom fokozódó energiaigényének kielégítése új típusú energiaforrások kidolgozását és ezek hatékony felhasználásának megoldását teszi szükségessé. Programunk projektjei különbözô energiaformák kutatására vállalkozott. Biotechnológiai módszerrel metán tartalmú biogázt, biohidrogént és etanolt lehet elôállítani. Ezen technológiák hatékonyságának növelésén túl fontos a képzôdô hasznos termékek tisztítása, tárolása és szállítása. A geotermikus energia jelentôségét az adja, hogy a régió egyik legnagyobb kincse; kiaknázásának megoldása jelentôs elôrelépést jelenthet az alternatív energiafelhasználás uniós elôírásainak betartásában. Megoldandó feladatként jelentkezik a lehûlt termálvíz sorsa. Alprogramvezetô: Dr. Kovács Kornél egyetemi tanár 3.1. Biotechnológiai energetika Projektvezetô: Dr. Kovács Kornél A biotechnológia és az orvostudomány egyik legdinamikusabban fejlôdô ágazata a genomika, amely magában foglalja mindazokat a kutatásokat, amelyek egy élôlény nukleinsav állományának azaz a mûködéshez szükséges információk megismerését szolgálják. A fotofermentáción alapuló stabil és hatékony biotechnológiai rendszerek kifejlesztésében jelentôs elôrelépés a Szegeden 20 éve tanulmányozott, különleges tulajdonságokkal rendelkezô fototróf bíbor kénbaktérium, a Thiocapsa roseopersicina genomikai szintû vizsgálata, amely az új EU tagországokban az egyetlen ilyen típusú tudományos vállalkozás. A projekt elsô évében meghatároztuk a nyers genomikai adatbázis túlnyomó többségét. Kimutattuk, hogy olcsó hordozó felszínen hatékonyan lehet biotechnológiai fontosságú mikróbákat rögzíteni, gazdaságossá téve ezáltal gyakorlati felhasználásukat. Eredményeink közül kiemelendô, hogy meghatároztuk a Thiocapsa roseopersicina-ból készített genomi DNS könyvtárak egyes elemeinek DNS szekvencia készletét. A részleges genomikai adatbázisból számos, a hidrogén anyagcserében és biológiai H2 termelésben fontos gént azonosítottunk. Kimutattuk, hogy a duzzasztott riolittufa és az aktív csontszén kiválóan alkalmas hordozó mikróbák széles körének immobilizálására. Kidolgoztunk továbbá egy olyan mikróba rögzítési eljárást, amely a csontszénben levô foszfor tartalmat a növények számára felvehetô formájúvá alakítja át, így létrehoztuk egy új, mûtrágyát kiváltó termékcsalád elsô tagját a biokertészet számára. 3.2. Tüzelôanyag cella, bioetanol, biohidrogén Projektvezetô: Dr. Erdôhelyi András A kutatás célja a hidrogén alkoholokból, elsôsorban etanolból biológiai úton történô elôállításának vizsgálata. Az elôállított energiát a tüzelôanyag cellák, illetve új típusú motorok közvetlenül is felhasználhatják. Eddigi munkánk során részletesen megvizsgáltuk az etanol-víz reakcióját, a hidrogén képzôdését hordozós 20

nemesfém katalizátorokon. Az adszorbeált etanol és az etanol-víz elegy infravörös spektroszkópiás vizsgálatai alapján megállapítottuk, hogy a felületen jelentôs mennyiségben felületi acetátforma is kimutatható. A tüzelôanyag cellák legfontosabb problémaköre a megfelelô katalitikus hatású elektródok kialakítása. Bár a hidrogén cellák technológiáját lényegében már kialakították, elterjedését a katalizátor magas költsége akadályozza. Ezért megkezdtük a metanol- és etanol-tüzelôanyagokat használó cellák kifejlesztését. Kimutattuk, hogy az alumínium-oxidhordozós minták esetében a reakció irányának megváltozását a katalizátor felületén lévô, még a reakció hômérsékletén is stabilis acetát csoportok okozzák. Bizonyítottuk, hogy az alkalmas tüzelôanyag cella elektród nem egyetlen fém pórusos vagy finomeloszlású formája, hanem több fém atomi, illetve nanodiszperz keveréke. 3.3. projekt: Használt melegvíz visszasajtolás Projektvezetô: Dr. M. Tóth Tivadar A kutatás célja egy kialakításra kerülô visszasajtoló kút hatásának elemzése a kôzetvázra és a rezervoár hidrogeológiai viszonyaira. Célunk szedimentológiai és kôzetfizikai célú anyagvizsgálati adatok alapján a kútkörnyezeti és a tárolótér sztochasztikus földtani modelljének elkészítése volt. A kút építése 2006. május elején indult volna, a létesítési vízjogi engedélyt azonban nem kaptuk meg idôben; jelenleg a villamosenergia ellátó rendszer kiépítése és a kút alapozása van folyamatban. 3.4. projekt: A kivett hévíz mennyiség csökkentése Projektvezetô: Dr. Geiger János Az projekt feladata a kivett hévíz mennyiség ésszerû csökkentésének megoldása. Ennek a kérdésnek a kezelése a tárolótér nagyfelbontású háromdimenziós modellezését teszi szükségessé, ami által lehetôvé válik a mélybeli rendszer legnagyobb porozitású és permeabilitású zónáinak kijelölése. XVII 21

Elsô lépésként egy olyan szoftver-rendszer kialakítása történt meg, amely a mélyfúrási geofizika és a rétegsorok pontszerû információit terjeszti ki a térben. A kidolgozott moduláris felépítésû szoftver-rendszer eredménye egy valós háromdimenziós fizikai tulajdonságmodell, amely közvetlenül alkalmazható a termelô kutak mélybeli kommunikációjának elemzésére, az esetleges termelési nyomás csökkenés hatásának közvetlen modellezésére. További lépések Biotechnológiai energetika projektünkben a genom szekvencia adatok rendezésére, elemzésére, annotációjára és új genetikai információk megszerzésére koncentrálunk. Célunk továbbá az immobilizáción alapuló eljárások és ezek gyakorlati hasznosításának fejlesztése. A korábbi hasonló munkáknál használt cellánkat módosítjuk, illetve kiegészítjük a projekt feladatainak megfelelôen. Az üveg, illetve a szilika felületre redukált nikkelréteg kialakítását követôen vegyes nikkel, kobalt, vas tartalmú atomcsoportokat alakítunk ki, és az így kapott szemcsékkel készítjük el az elektródokat. Vizsgáljuk az elektród katalitikus hatását az etanol anódos oxidációjában. A kivett hévíz mennyiségének csökkentése projektben elsôként a modellezô rendszer becslési bizonytalanságát kell kezelni, ezt követôen elkezdjük az Árpád-Agrár Zrt. hévizes rendszerének modellezését. Ennek elsô lépcsôjében a hévíztermelô kutak karotázs-geofizikai és geológiai adatbázisát állítjuk össze. Együttmûködés az ipari partnerekkel Ipari partner Terv Tény Árpád-Agrár Zrt. (3.3.) Geohód Kft. (3.3.) Árpád-Agrár Zrt. (3.4.) Potenciális visszasajtolási pontok azonosítása a Dél-Alföldön Visszasajtoló kút megépítése és mérési környezet kialakítása Hôveszteségek, felhasznált vil la mose ner gia és kivett hévíz mennyiség csökkentésével kapcsolatos kutatás Pontok beazonosítása a régióban megtörtént, tanulmányok készítése folyamatban Az engedélyes környezeti hatás ta nulmány elkészült, a létesítési víz jogi engedélyezési eljárás folya matban van. Az év végére a kút 50 százalékos készenléti állapotot ér el Az alapadatok rögzítése megtörtént, a feldolgozás folyamatban. A ter mál ku takhoz frekvenciaváltók beszerzése és beépítése megtörtént, az adatokat rögzítjük 22

4. Informatika alprogram XVII

Napjainkban rohamosan terjed az olcsó szenzorok használata. Számos alkalmazásban több száz kis adatgyûjtô egység folyamatosan szolgáltatja az adatokat, amelyek intelligens feldolgozása komoly informatikai kihívást jelent. A probléma sikeres kezeléséhez, a legtöbb esetben olyan megoldás a célravezetô, amelyben az adatfeldolgozás mobil eszközzel valósítható meg, így az adatgyûjtés és adatfeldolgozás egységes mobil architektúrát alkot. Az alprogram keretében olyan nyílt forrású technológiákra épülô mobil adatgyûjtô, -feldolgozó módszereket és szoftvereszközöket fejlesztünk, amelyek sikeresen alkalmazhatók a KNRET egyéb kutatási programjaiban is, továbbá megoldást nyújtva még nyitott problémákra önálló hasznosításukra is lehetôség nyílik. Alprogramvezetô: Dr. Gyimóthy Tibor egyetemi docens 4.1. Mobil operációs rendszer optimalizálása Projektvezetô: Dr. Gyimóthy Tibor A beágyazott és mobil rendszerek fejlesztésénél a létezô számtalan különbözô eszköz miatt nagy fontossággal bír a nyílt szabványok és a nyílt forráskódú rendszerek alaptechnológiáinak fejlesztése. Ezen projektben olyan, az operációs rendszerekhez közeli szoftvermegoldásokat fejlesztünk, amelyek a beágyazott rendszerek sajátosságaihoz erôsen korlátozott energia-, memória- és háttértárkapacitás igazodnak, azok hatékonyságát növelik. Az eddigiek során a nyílt forráskódú mobil rendszerek hatékonyságának javítása érdekében optimalizálásokat és hibajavításokat végeztünk a Linux-alapú mobil és beágyazott eszközökben leggyakrabban használt fájlrendszeren (JFFS2). Ezek közül a leglényegesebb az operációs rendszer felcsatolási (indulási) idejét jelentôs mértékben csökkentô Centralized Summary technológia kifejlesztése. Emellett megkezdtük egy, a mai követelményeknek jobban megfelelô, új generációs fájlrendszer-prototípus (JFFS3) tervezési és fejlesztési munkálatait is. A fenti alaptechnológiai fejlesztéseket a finn Nokia cég együttmûködésével valósítjuk meg, felhasználásra érett eredményeink pedig bekerültek a Linux operációs rendszer magjának kódbázisába és konkrét termékekben is alkalmazásra kerültek. 24

4.2. Regionális távérzékelôs monitoring és kontrolling rendszer illesztése mobil rendszerekhez Projektvezetô: Kiss Ákos Egy hatékony adatgyûjtô és -feldolgozó mobil architektúrával szemben gyakran elvárás, hogy a mobil számítógépek önszervezô módon vezeték nélküli hálózatba szervezhetôk legyenek, valamint összekapcsolhatóvá váljanak különféle monitoring és kontrolling szenzorrendszerekkel. Bár ezen cél megvalósításához szükséges módszerek, illetve technológiák kidolgozása csak a második projektévre lett tervezve, az Axiál-2000 Kft. ipari partner már elkészített egy követelmény specifikációt fényérzékelôk monitoring hálózatba kötésével kapcsolatos rendszer létrehozására. 4.3. Adatbányászati eszközrendszer fejlesztése Projektvezetô: Dr. Kocsor András A manapság hozzáférhetô mobil eszközök ideálisan használhatók adatgyûjtésre, azonban az adatok helyben történô feldolgozása már különleges adatbányászati technikák kidolgozását kívánja meg. E projekt keretében ilyen, a beágyazott számítógépek futási teljesítményéhez alkalmazkodó gépi tanulási eljárásokat és vizualizációs rutinokat dolgozunk ki. Ennek keretében megkezdtük egy mobil rendszerekre optimalizált adatbányászati eszközrendszer fejlesztését, elôkészítve ezzel a hatékony adatfeldolgozást a hordozható architektúrán. Kutatásunk fókuszában az alacsony idô- és tárkomplexitású kernel módszerek állnak, melyekbôl az elsô projektévben elôfeldolgozó, tulajdonságtér-transzformáló, nemlineáris klasszifikációs, regressziós és klaszterezô eljárásokat fejlesztettünk. Ezeknek köszönhetôen a beágyazott rendszerek korlátaihoz jól adaptálható módszerek születtek, melyek vizsgálatában elért eredményeinket a szakterület legrangosabb nemzetközi konferenciáin is bemutattuk. A jövôben folytatjuk a mobil környezetre optimalizált adatbányászati eszközrendszer fejlesztését, valamint az ezzel nyert információk mobil eszközön történô vizualizálásához szükséges megoldások kidolgozását. 25

4.4. A projekthez kapcsolódó esettanulmányok megvalósítása Projektvezetô: Dr. Gyimóthy Tibor Az Informatika alprogramban demonstrálni kívánjuk a beágyazott és mobil technológiák valós életben történô hasznosíthatóságát. Az eddig elért eredmények új ipari partnert is vonzottak, így e projekt keretében szoros szakmai együttmûködés alakult ki az orvosi készülékek fejlesztése és gyártása terén elismert Meditech Kft.-vel. Kidolgozásra került egy olyan mobil rendszer, amely képes az EKG jeleket elôzetesen a mobil eszközön elemezni, majd továbbítani azt a kórház, vagy egy távoli orvos szakértô számítógépére, valamint segítséget tud nyújtani a betegnek az elektródák eltávolításában és helyes visszahelyezésében. A létrejött szoftver prototípusát a 2006. november közepén Düsseldorfban megrendezésre kerülô, elismert nemzetközi Medica kiállításon mutatjuk be. A jövôre nézve célunk, hogy továbbra is fenntartsuk az együttmûködést az iparral, és kutatás-fejlesztési tevékenységünk eredményeit a demonstráció keretein túl is hasznosítsuk, azaz termék színvonalú, értékesíthetô szoftvert fejlesszünk. További lépések Beágyazott rendszerekbe szánt fájlrendszer-fejlesztések folytatása Mobil környezetre optimalizált adatbányászati eszközrendszer további fejlesztése, mobil eszközön történô vizualizálásához szükséges megoldások kidolgozása Nyílt forráskódú eredmények megosztása a szabad szoftveres közönséggel, visszajelzések beépítése, terjesztésére spin-off cég alapítása Szenzorrendszerek és a kifejlesztett mobil rendszer összekapcsolásának megvalósítása Speciálisan a PDA számítógépek futási teljesítményéhez alkalmazkodó vizualizációs rutinok implementálása Együttmûködés az ipari partnerekkel Ipari partner Terv Tény Axiál-2000 Kft. (4.2.) Fényérzékelôk monitoring hálózatba kötésével kapcsolatos kérdések vizsgálata Díszvilágítási egységek csoportos elkészítése a fényérzékelôk telepítésére, megfigyelési pontok számának és helyének optimalizálása elvégezve 26