ELSÔ FEJEZET 1829. március Wadham Gardens, London

ELSÔ FEJEZET 1829. március Wadham Gardns, London Amint bttt a lábát Lady Hrford szalonjába, Hathr Cynstr tudta, hogy lgutóbbi trv, miszrint mgfllő férjt talál magának, kudarcra van ítélv. Egy távoli sarokban mgmlkdtt gy nagyon divatos frizurájú, sötét fj. Éls, gsztnybarna szmpár szgzt Hathr Cynstrt arra a hlyr, ahol éppn állt. A fnéb! A fogsorát önkéntlnül csikorgatta, miközbn rzznéstln arccal mosolygott, mintha nm vtt volna észr, hogy a hlyiségbn lévő lgszbb, döbbntsn jóképű férfi olyan áthatón néz rá, és sikrült tovább mozdítania tkinttét. Brcknridg mlltt nm gy, hanm három káprázatosan szép hölgy volt; nyilvánvalóan mindgyikük a figylméért vrsngtt. Hathr Cynstr őszintén kívánt nkik sok szrncsét, és imádkozott, hogy Brcknridg térjn észhz, és tgyn úgy, mintha mg sm látta volna őt. Mrt ő mindnképpn úgy tsz, mintha nm vtt volna észr a férfit. Inkább a mglpőn nagy társaságot nézgtt, Lady Hrford vndégit. Hathr ltökéltn száműzt Brcknridg-t a tudatából, és sorra vtt a lhtőségit. A vndégk többség idősbb volt nála lgalábbis W 11 W 001_496_Brcknridg vikomt.indd 11

STEPHANIE LAURENS a hölgyk. Volt, akit ismrt, volt, akit nm, d mglpőnk találta volna, ha a jlnlévők között ltt volna hajadon. Vagy özvgy. Vagy olyan ladósorban lvő lány, mint Hathr. Lady Hrford stélyi lsődlgsn az lőklő, d unatkozó matrónáknak szóltak, akik vidámabb társaságra vágynak annál, amlyt többnyir sokkal idősbb és mgfontoltabb férjük nyújthat. Az ilyn hölgyk nm kimondottan fürgék, d nm is ártatlanok. Ám zk a hölgyk általában már mgajándékozták a férjükt gy-két örökössl, és a többségük többt élt Hathr huszonöt tlénél. Az gybgyűltk rövid flmérés alapján arra a mgállapításra jutott, hogy az urak többség is idősbb nála, ami mglhtősn flbátorította. Lgtöbbjük a harmincas évibn járt, és stílusukból ítélv divatos, lgáns, drága ruhák kitűnő választás volt Lady Hrford stélyét lső hlyr tnni az lőklő társaság krémjénk báltrmibn, szalonjaiban és bédlőibn trvztt flfdző körúton. Évkig zkbn a finom társaságokban krst a hősét azt a férfit, aki szó szrint lvszi a lábáról, és házasságot ígér, ám arra a kövtkzttésr jutott, hogy a hőn áhított férfiú nm azokban a körökbn mozog. Az lőklő társaság mindn tkinttbn tljsn partiképs agglgényi közül nagyon sokan inkább távol tartották magukat mindn kdvs, bájos, fiatal hölgytől, akik a házassági piacon parádéztak. Inkább olyan sménykn töltötték az stéikt, mint Lady Hrford stély, éjszakáikat pdig többk között szrncsjátékokkal és szoknyavadászattal múlatták. Hathr biztos volt abban, hogy a hős létzik valahol, d úgy vélt, mindn bizonnyal a férfiak rjtőzködő csoportjához tartozik. Mivl kicsi volt a valószínűség, hogy W 12 W 001_496_Brcknridg vikomt.indd 12

BRECKENRIDGE vikomt, a mgmntô a hős az ő társaságát krsné, zért a húgaival, Elizabthszl és Anglicával folytatott élénk és hosszas viták után úgy határozott, hogy nki kll krsni az illtő úr társaságát. Mg kll találnia, és ha szükségs, akkor lvadászni. Bájosan mosolyogva lépkdtt l a lépcsőn a szalonba. Lady Hrford villája viszonylag új építésű épült volt, mglhtős luxussal, Primros Hilltől északra, a Mayfair ngydhz lég közl, így kocsival könnyn mg lhttt közlítni, ami lég nyomós érv volt, mivl Hathr gydül érkztt az stélyr. Szrtt volna, ha valaki vl tart, d a húga, Eliza, aki csak gy évvl volt fiatalabb nála, és hasonlóképpn undorral töltött l az, hogy a szűkbb társasági körbn nyomasztó hiány mutatkozik hősökből, és aki a cinkosa lhttt volna, d kttn gyszrr nm színllhttk fjfájást anélkül, hogy az fl n tűnt volna az anyjuknak. Eliza zért Lady Montagu báltrmébn volt, miközbn Hathr lvilg a Dovr Strtn a szobájában az ágyat nyomta. A valóságban azonban Hathr nyugodt magabiztosságot mutatva kcssn lvgyült a tömgbn. Magára vonta a figylmt, bár úgy ttt, mintha nm vnné észr. Érzt, hogy értéklő pillantások, tapasztalt tkinttk pásztázzák a tst domborulatait jól kimlő borostyánszínű slymruhát, szív alakú dkoltázzsal és kis buggyos ujjal. Azért választotta zt a ruhát, mrt az st az évszakhoz képst mlg volt, és a kocsi a bjárat lőtt várta; zért csak gy lgáns sötétzöld és borostyánsárga Norwich slymstólát vtt fl, amlynk finom rojtjai csupasz karját csiklandozták. Éltkora miatt nagyobb szabadságot élv- W 13 W 001_496_Brcknridg vikomt.indd 13

STEPHANIE LAURENS ztt a ruhaválasztásban; bár gyáltalán nm mutatott magából olyan sokat, mint a jlnlévők némlyik, mégis magára vonta a férfiak tkinttét. Az gyik úrimbr, aki szintén figylt őt és vonzónak találhatta, a társainál bátrabbnak bizonyult, kiléptt két hölgy közül, és az útjába állt. Hathr mgállt, büszkén összvonta a szmöldökét. Az úr mosolygott és kcss, lgáns mozdulattal mghajolt. Miss Cynstr, ugy? Ign, uram. Ön pdig? Mils Furlough, kdvsm fllt, és miközbn flgynsdtt, a tkinttük találkozott. Először van itt? Ign. Hathr körülnéztt, igykztt nagyon magabiztosnak és határozottnak látszani. Ő akarta kiválasztani a férfit, nm hagyja, hogy más válassza őt. Nagyon élénknk tűnik a társaság jgyzt mg. A társalgás gyr hangosabb ltt. A tkinttét ismét Mils Furlough-ra mlv mgkérdzt: Őladység összjövtli általában ilyn élénkk? Furlough lmosolyodott. Hathr nm tudta ldöntni, hogy ttszik- nki z a mosoly. Azt hiszm, lőbb-utóbb rá fog jönni fllt Furlough, és hirtln Hathr háta mögé néztt. Hathr mintha figylmzttést kapott volna, ugyanis lmi rővl bizsrgtt a nyakszirtj tájéka, aztán rős kéz ragadta mg a könyökét. Przslő forróság árasztotta l tstét az érintéstől, ám hlyéb szint azonnal szédülés léptt, nm is tudta, mi történik. Még a lélgzt is lakadt. Nm klltt hátrapillantania, hogy tudja, Timothy Danvrs, azaz Brcknridg W 14 W 001_496_Brcknridg vikomt.indd 14

BRECKENRIDGE vikomt, a mgmntô vikomtja Hathr végzt úgy határozott, hogy nm vislkdik ésszrűn. Furlough. A mély hang a fj fölött harsant, és a mgszokott, zavarba jtő hatással volt rá. Hathr tudomást sm vtt a grincén végigfutó kllms bizsrgésről, lgalábbis igykztt nm mutatni zt az érzéknységét sbzhtőségnk tkinttt, és határozottan mgvttt, aztán lassan lfordította a fjét és viszszafogott, szolid pillantással a hang irányába néztt. Brcknridg. Smmi sm volt hangjában, ami arról árulkodott volna, hogy szívsn fogadta a flbukkanását sőt éppn llnkzőlg. Brcknridg mintha mg sm hallotta volna, hogy a kisasszony igykszik mgtörni az lbizakodottságát; Hathr nm volt biztos abban, hogy zt észllt gyáltalán. Brcknridg gy pillanatra sm vtt l tkinttét Furlough-ról. Ha mgbocsátasz, örgfiú, van valami, amit mg kll bszélnm Miss Cynstrrl szólt, gynsn Furlough szméb nézv. Rmélm, mgértd. Furlough arckifjzés arra utalt, hogy nnk llnér rméli, mégsm kll ngdni. Ám bbn a környztbn Brcknridg a ház asszonyának és a többi hölgynk a nagy kdvnc lőnybn volt. Lhttln volt nki nmt mondani. Furlough vonakodva biccnttt. Trmésztsn. Furlough a tkinttét Hathrr mlv mosolygott, kissé szomorúan. Miss Cynstr. Bárcsak kvésbé zsúfolt hlyn talál- W 15 W 001_496_Brcknridg vikomt.indd 15

STEPHANIE LAURENS kozhattunk volna. Talán majd lgközlbb. Búcsúzásul fjt hajtott, és lvgyült a tömgbn. Hathr bosszúsan flsóhajtott. Ám milőtt összszdhtt volna érvit, hogy Brcknridg-r zúdítsa, a vikomt még szorosabban mgmarkolta a könyökét, és vztt a tömgn át. Hathr döbbntébn próbált mgállni. Micsoda Ha az önbcsülésnk csak a szikrája mgmaradt önbn, nm csinál botrányt, és szépn a bjárathoz sétál. Vztt, sőt fltűnés nélkül tolta abba az irányba; az ajtó pdig nm volt mssz. Ersszn l! súgta Hathr fojtott hangon, d nagy indulattal. A vikomt flkísért a lépcsőn. Kihasználva a pillanatot, amikor a kisasszony gy lépcsőfokkal fljbb volt, közlbb hajolt hozzá, és a füléb súgta: Mi az ördögöt krs itt? Fogcsikorgatás hallatszott. A szavak flébrsztttk bnn valamit a férfi szándéka nyilvánvalón z volt, ugyanis bizonytalan, ösztönös féllmt érztt. Mir Hathr lrázta magáról zt a féllmt, Brcknridg akadálytalanul, és mindn sitség nélkül vztt az lőcsarnokban tolongó vndégk között. N is fáradjon a válasszal szólt a vikomt, és már látta a bjárati ajtót. Nm érdkl, milyn ostoba dolgot vtt a fjéb. Távozik, kisasszony. Most azonnal. Épn, sérttlnül, érinttln szűzként. Brcknridg zkt a szavakat nm mondta ki. Smmi oka bavatkozni szólt Hathr, lfojtott haraggal a hangjában. Brcknridg jól ismrt zt a hangulatát Hathr W 16 W 001_496_Brcknridg vikomt.indd 16

BRECKENRIDGE vikomt, a mgmntô mindig ilyn, amikor a közlébn van. Általában úgy ragált volna, hogy nagy ívbn lkrüli, d most nm volt más választása. Van fogalma róla, mit tnnénk vlm az unokanővéri a fivériről nm is bszélv, ha mgtudnák, hogy láttam önt bbn a bűnbarlangban, és szmt hunytam fölött? Hathr flmordult, és sikrtlnül próbálta kiszabadítani könyökét. Ön is ugyanolyan szabados szllmű, mint bármlyikük, és ugyanolyan durva, kötkdő alak, mint ők. Akár őkt is kikísérhtné. Egyt talán. D mind a hatot? Szrintm nm. Nm is mlítv Luc, Martin és Gyls Chillingworth-öt és Michal? Nm, várjon mi van Caróval és a nagynénikkl és a lista folytatódik? Az lvnn mgnyúzás kvsbb kínnal járna. Túlragálja a dolgot. Lady Hrford háza aligha nvzhtő bűntanyának. Hátrapillantott a férfira. Smmi kivtnivaló nincs abban, ami a szalonban történik. Nm a szalonban ott talán még nm. D nm járt bljbb a házban. Elhihti nkm, hogy az bizony bűnbarlang. D Nm. Kiértk a szrncsér néptln, oszlopos vrandára, és a vikomt végr mgngdhtt magának, hogy lnézzn a hölgyr. Arcát nézt; tökélts ovális forma, finom vonások, haragos, kéksszürk szmpár, sötét szmpillák. Annak llnér, hogy a kisasszony tkintt mglhtősn dühös W 17 W 001_496_Brcknridg vikomt.indd 17

STEPHANIE LAURENS volt, volt valami bbn az arcban, ami a régi időkbn háborúkat robbantott volna ki. Élttli arc volt, az érzékiség ígértévl. És még ott volt a karcsú tst hatása; inkább nyúlánk volt, mégis olyan kcssség áradt blől, hogy mindn mozdulata olyan gondolatokat ébrszttt az mbrbn, a vikomtban lgalábbis, amlykt nm illn részltzni. Azért nm vtték körül rögtön a szalonban, mrt csak Furlough volt képs kiszakadni a mgpillantása okozta csodálatból, és lég gyors volt, hogy mglőzzön mindnkit. Brcknridg arcvonásai mgmrvdtk, és rős készttést érztt, hogy ökölb szorítsa a kzét, és lv kudarcra ítélt mgfélmlítési szándékkal tornyosuljon a kisaszszony fölé. Ön most hazamgy, kisasszony, és a történtnk zzl vég. Hathr szm résnyir szűkült. Ha rőszakkal próbál kényszrítni, sikítok. Brcknridg lvszttt a csatát, a kz ökölb szorult. Egynsn Hathr szméb nézv kijlnttt: Ha sikolt, kénytln lszk bhúzni gyt a csinos állába, ön ttől lvszti az szméltét, én pdig mindnkink azt mondom, hogy lájult, majd btszm gy kocsiba, és hazaküldöm. Hathr szm tágra nyílt a csodálkozástól. Nézt a férfit, d nm hátrált mg. Nm tudná mgtnni. A vikomtnak a szm sm rbbnt. Próbálja ki. Hathr lbizonytalanodott. Ez a baj Brcknridgdzsl gyszrűn képtlnség mgállapítani, mi jár a fjébn. A görög istnr hasonlító markáns arca, kiugró W 18 W 001_496_Brcknridg vikomt.indd 18

BRECKENRIDGE vikomt, a mgmntô arccsont és szöglts áll, rzznéstln, arisztokratikusan higgadt, szint közönyös, és tljsséggl kifürkészhttln volt, mi járhatott a fjébn. Olyan lgánsan élvhajhász nmsmbr volt, aki nmign törődik mással, csak a saját pillanatnyi örömévl. Mgjlnésénk mindn lm zt a képt mutatta: a ruházata, amlynk alig tulajdonított jlntőségt, az öltözék szabása, amly még jobban kimlt tst karcsúságát, rős ruganyosságát. A lassú, vontatott hanghordozásáról Hathr azt gondolta, hogy mindz csak a látszat. Brcknridg szméb néztt és smmi jlét nm látta annak, hogy nm fogja pontosan mgtnni, amit flvázolt, és ami túl kínos lhtn. Hogyan jutott l id? ttt fl a kérdést a vikomt. Hathr vonakodva inttt a Wadham Gardnsnél sorban álló kocsik flé. A szülim kocsijával és milőtt kioktatna, milyn illtln éjszaka gydül utazni Londonban, közlöm önnl, hogy a kocsis évtizdk óta a családom szolgálatában áll. Brcknridg csak bólintott. Odakísérm. És ismét a kisasszony könyök flé nyúlt. Hathr lrántotta a karját. Mg n próbálja! Kitört blől a kétségbsés; biztosra vtt, hogy Brcknridg lmondja a fivérink, hogy Lady Hrford szalonjában látta, és z tönkrthti a trvét, amly amíg a márki közb nm avatkozott annyira ígértsnk tűnt. Dühös pillantást vttt a vicomtra. Képs vagyok mgtnni ötvn lépést sgítség nélkül mondta sértődöttn. Csak hagyjon már békén! Azzal a fjét flszgv sarkon fordult, és lvonult a lép- W 19 W 001_496_Brcknridg vikomt.indd 19

STEPHANIE LAURENS csőn, majd jobbra fordult a járdán arraflé, ahol szüli kocsija állt a sorban. Bár kívülről z nm látszott, d rmgtt a haragtól. Gyrksnk érzt magát, mrt dühös volt, dacos és thttln. Mint mindig, amikor Brcknridg vikomttal krsztzték gymást az útjaik. Tudta, hogy a férfi figyli őt. A düh könnyit lfojtva gyns tartással lépkdtt lőr. Brcknridg pdig Lady Hrford házának oszlopcsarnokából figylt, ahogy élt mgrontója a biztonság flé sétál. Fogalma sm volt, hogy az lőklő társaság hölgyi közül miért éppn Hathr Cynstr van rá ilyn hatással. Azt azonban tudta, hogy smmit sm tht lln. Hathr huszonöt évs, ő tíz évvl és millió éjszakával idősbb nála; biztosra vtt, hogy Hathr lgjobb stbn a mindnb blavatkozó unokabátyjának, rosszabb stbn ugyanilyn nagybácsinak tkinti. Pompás morogta Brcknridg, és nézt a kisaszszonyt, ahogy a kocsi flé lépdl. Amint mggyőződik arról, hogy lindult ő is hazasétál. Az éjszaka hűvös lvgőjétől talán kitisztul a fjéből z a nyugtalanító, flzaklató érzés, amly mindig lfogta, ha Hathr közlébn volt; a magány, az ürsség és a múló idő gyötrő érzés. Az ő élt valahogy értéktln, vagyis inkább kvsbbt ér mint amnnyit érhtn. Nm igazán akart Hathrr gondolni. Voltak hölgyk a társaságban, akik gymással vrsngv igykznénk szórakoztatni őt, a kdvér tnni, ám Brcknridg már régn mgtanulta, mnnyit ér a mosolyuk, kéjs sóhajtásuk. Múló, értlmtln, önámító kapcsolatok. W 20 W 001_496_Brcknridg vikomt.indd 20

BRECKENRIDGE vikomt, a mgmntô Egyr inkább úgy érzt, hogy lalacsonyodott, zk a nők kihasználták őt. Nézt, ahogy a holdfény mgcsillan Hathr aranyszők haján. Négy évvl korábban ismrkdtk mg a mostohaanyja, Carolin sküvőjén, aki Michal Anstruthr-Wthrbyhz mnt flségül. Michal Anstruthr-Wthrby a fivér Honoriának, aki a Cynstr klán királynőj, rangja szrint St. Ivs hrcgné. Dvil Cynstr, Honoria férj thát Hathr lgidősbb unokabátyja. Bár Brcknridg lőször azon a drűs napon Hampshir-bn találkozott lőször Hathrrl, több mint gy évtizd ismrt a Cynstr unokafivérkt; ugyanazokban a körökbn mozogtak, és milőtt a Cynstr fiúk mgházasodtak, nagyon hasonló volt az érdklődési körük is. A háztól balra gy kocsi kiállt a sorból, és lindult. Brcknridg látta, hogy a kocsis küszködik a lovakkal, aztán arra néztt, amrr Hathr lépdlt. Húsz métr? A fnét! Inkább ötvn, gondolta Brcknridg. Hol a pokolban van a kocsija? Alig hagyták l a szavak az ajkát, amikor gy hintó Hathr mllé ért, és llassított. A hintó ajtaja hirtln kivágódott, gy férfi szállt ki gyorsan. Egy másik férfi a kocsis mllől ugrott l. A két férfi gy szmpillantás alatt átsurrant a járda mlltt álló kocsik között, és mgragadták Hathrt. Döbbnt kiáltását lfojtva a kocsijukhoz ciplték, és btuszkolták. Hé! Brcknridg kiáltására a kocsisoron gy másik kocsis figylt fl. Ám a férfiak már a hintóba szálltak, és a kocsis a lovak közé csapott. W 21 W 001_496_Brcknridg vikomt.indd 21

STEPHANIE LAURENS Brcknridg lrohant a lépcsőn, még milőtt az üldözés széb jutott volna. A hintó ltűnt a Wadham Gardns kanyarban. A kocsi az lső krsztutcán jobbra fordulhatott. Brcknridg lért a kocsit, amlynk kocsisa döbbntn bámult az mbrrablók után. Flugrott a bakra, és mgragadta a gyplőt. Engdj át! A család barátja vagyok. Utánamgyünk. A kocsis ngdlmsn lngdt a gyplőt. Brcknridg a hly szűkösségét átkozva kihajtott az útra, aztán a lovak közé csapott. Tartsa nyitva a szmét! Fogalmam sincs, mrr mhttk. Ignis, uram őlordsága A kocsis bizonytalanságát észllv Brcknridg mgmondta a nvét. Brcknridg vikomt. Ismrm Dvilt és Gabrilt. És a többikt is, d z a két név lég. A kocsis bólintott. Ignis, uram. Azzal hátrakiáltott a kocsi hátulján kapaszkodó lovászfiúnak: Jams, t balra figylj, én jobbra. Ha nm látjuk őkt, a kövtkző sarkon ugorj l körülnézni. Brcknridg a lovakra összpontosított. Szrncsér nm nagyon volt forgalom. Bfordult ugyanabba az utcába, ahová a másik kocsi. Mindhárman lőrnéztk. Több fáklya világította mg a négys krsztződést. Ott! kiáltott Jams hátulról. Balra fordultak a nagyobb utcába. Brcknridg hálát adott Jams éls szménk; ő maga csak kkor vtt észr a kocsit. Annyira hajszolta a lovakat, W 22 W 001_496_Brcknridg vikomt.indd 22

BRECKENRIDGE vikomt, a mgmntô amnnyir mrt; lérték a krsztződést, és bfordultak, éppn időbn, hogy lássák, a kocsi a kövtkző térn jobbra fordul. Ó! kiáltott fl a kocsis. Brcknridg rápillantott. Mi az? Éppn az Avnu Roadra fordultak b, ami nm mssz a Finchly Roadba torkollik. A Finchly Road pdig nincs olyan mssz Grat North Roadtól, és a kocsi észak flé tartott. Lht, hogy arraflé valamlyik házba mnnk, gondolta Brcknridg, bár a kocsi hosszú távolságokra szánt hintó volt. A két fkt lovat az Avnu Roadra hajtotta. A kocsis és Jams is lőrnéztk. Azok ők szólt a kocsis. D már jóval lőttünk járnak. Mivl a két fkt Cynstr-ló volt, Brcknridg nm aggódott amiatt, hogy mnnyivl járnak lőttük. Nincs smmi baj, amíg látjuk őkt. Mint kidrült, zt könnybb volt mondani, mint mgtnni. Nm a fkt lovak miatt lassultak l, hanm a vánszorgó állatok miatt, amlyk a hintó és közéjük krült hét másik kocsit húzták. A trjszkdő város külvárosának kskny útjain a Cricklwood lőtt és a Goldrs Grnn shol sm volt lhtőség arra, hogy Brcknridg lőzzön. Sikrült szmml tartani a kocsit, hogy biztosra vhssék, a Grat North Roadra tart, ám mir lérték a High Barntt, és mglátták a hosszan lnyúló Barnt Hillt, már nm látták. Brcknridg magában káromkodva bhajtott az gyik postaállomás, a Barnt Arms udvarára, ahol jól ismrték. W 23 W 001_496_Brcknridg vikomt.indd 23

STEPHANIE LAURENS Mgállította a kocsit, majd kiadta az utasítást a kocsisnak és Jamsnk: Kérdzgssnk a járóklőktől, hátha látta valaki a kocsit, lovat váltottak, talán tud valaki valamit. A két férfi lkászálódott, és lindult. Brcknridg a lovászokhoz fordult, akik rögtön odasittk mgfogni a lovak zabláját. Szükségm van gy csézára, és a két lgjobb lovukra. Hol van a fogadós? Fél órával később búcsút vtt a kocsistól és Jamstől. Sok mbrt találtak, akik látták a kocsit, amly a Jogar és Korona fogadónál rövid időr mgállt lovakat váltani. A kocsi észak flé folytatta útját a főúton. Tssék szólt Brcknridg, azzal átadta a kocsisnak az üzntt, amlyt várakozás közbn írt Hathr apjának. A lhtő lghamarabb kézbsítsék zt Lord Martinnk. Ha valamly okból nm tudnák átadni nki, akkor Miss Cynstr fivéri kzéb jusson. Ha ők sm lérhtők, akkor St. Ivsnk adják. Brcknridg tudta, hogy Dvil a városban van, d a többik hollétévl kapcsolatban bizonytalan volt. Ignis, őlordsága. A kocsis átvtt az üzntt, és tisztlgtt. És sok szrncsét önnk, uram. Rmélm, hamar utoléri azokat az lvtmült gazmbrkt. Brcknridg is zt rmélt. Nézt, ahogy a kocsis és Jams flül a hintó bakjára. Amint kifordultak a kapun, és lindultak vissza, London flé, Brcknridg a könnyű csézához sittt. A rudak között két pj ló táncolt; olyan pompás állatok voltak, hogy a fogadós ritkán adta bérb. Két idgs lovász tartotta a lovak fjét. Elég tüzsk, uram figylmzttt az istállómstr. W 24 W 001_496_Brcknridg vikomt.indd 24

BRECKENRIDGE vikomt, a mgmntô Régn nm voltak kint. Sokszor mondtam a gazdának, hogy időnként mg klln járatni őkt. Majd boldogulok vlük fllt Brcknridg, azzal flült az gyüléss kocsira. Ezzl a kocsival és a tlivér lovakkal gyorsan tud majd haladni. Kézb vtt a gyplőt, aztán inttt a lovászfiúknak. Engdjék l! A lovászok tljsíttték a kérést. Hátraugrottak, ahogy a lovak hirtln mgindultak. Brcknridg csak annyira fogta vissza őkt, hogy ki tudjon kanyarodni az udvarból, aztán hagyta, hogy rpítsék a kocsit Barnt Hill flé az északra vztő országúton. A lovak irányítása gy idig lkötött a figylmét, d amint flvtték a ritmust és sbsn haladtak észak flé, és az úton rajtuk kívül snki sm járt, a vikomtnak volt idj, hogy lgondolkodjon a történtkn. Hálát adott, hogy nm volt fagyos az idő, mrt stélyi öltözékbn indult útnak. Gyötört a gondolat, ha nm ragaszkodott volna ahhoz, hogy Hathr azonnal hagyja l Lady Hrford villáját, ha nm ngdt volna, hogy azt az ötvn métrt gydül tgy mg a kocsijáig, most nm volna ismrtlnk fogságában, kitév annak a méltánytalanságnak, amlyt talán már l is kövttk. Mindzért trmésztsn mgfiztnk; Brcknridg rről gondoskodni fog. Ám z gyáltalán nm csökknttt a rttnts bűntudat érzését, hogy Hathr az ő közblépés miatt van vszélybn. Mg akarta védni. Ám hlytt Fogcsikorgatva, fszültn figylt az utat, és csak száguldott tovább. W 25 W 001_496_Brcknridg vikomt.indd 25

STEPHANIE LAURENS Az lrablói Hathrt mgkötözv, a száját btömv tartották, amíg a kihalt úton l nm hagyták Barntt. Abban a pillanatban, ahogy Lady Hrford villája lőtt a kocsiba tuszkolták, vastag vászondarabbal kötötték b a száját; a kzét is gyorsan hátrakötötték, majd amikor rugdalni kzdt őkt, ugyanzt ttték a lábával. Nm csak a két férfi ült a kocsiban. Egy magas, rős nő várta őkt, a szájpckt késznlétbn tartva. Amint Hathrt lnémították, a lábát összkötözték, a szmközti ülésr ülttték a nő mllé. Az gyik férfi azt mondta, nyugodjon mg, és várjon csndbn, majd hamarosan mindnt mgtud. Ez az ígért, és a tény, hogy mg sm próbálták bántani sőt zzl nm is fnygtték, arra készttt Hathrt, hogy nyugton maradjon. Sikrült annyira lhiggadnia, hogy flismrj: nincs más választása, ngdlmskdni kll nkik. Ettől még tudott gondolkodni, és képzlt sm állt l. D gyikkl sm jutott túl sokra. Csak annyit tudott, hogy hárman vannak, a kocsis a bakon, és Londonból észak flé viszik. Elég sok jllgzts hlyt flismrt útközbn, bből tudta, hogy észak flé tartanak. A Grat North Roadon jártak már, amikor a vékonyabb, göndör, gérszürk hajú, markáns arcú, átlagos magasságú, szikár férfi mgszólalt: Amnnyibn hajlandó okosan vislkdni, loldozzuk. Hosszú, kihalt útszakaszon haladunk, és gy idig nm lassítunk l, úgyhogy snki sm hallaná, ha kiabálna vagy sikítana, és ha ilyn sbsség mlltt sikrüln is kiugrania a kocsiból, valószínűlg a lábát vagy a nyakát törné. Thát ha hajlandó csndbn maradni, loldoz- W 26 W 001_496_Brcknridg vikomt.indd 26

BRECKENRIDGE vikomt, a mgmntô hatjuk és lmondjuk, hogyan állnak a dolgok most, és mi fog történni. Thát? néztt rá kérdőn. Mi lgyn? A kocsi homályában Hathr nm látta a férfi szmét, d a hang irányába fordította a fjét, és bólintott. Okos lány jgyzt mg a szikár alak. Smmi gúny nm volt bbn a mgjgyzésbn. Mondta, hogy okos vagy. Kicsoda? Hathr nézt a vl szmbn ülő szikár férfit, ahogy a lába flé nyúlt, majd hirtln mgállt a mozdulat közbn. Egy pillantást vttt az útitársnőjükr. Jobb volna, ha maga oldozná ki a lábát. Aztán kigynsdtt, és inkább Hathr csuklója flé nyúlt. Hathr csodálkozva néztt a nőr, aki lkászálódott az ülésről, és a padlóra térdlt. Hathr slymszoknyája alá nyúlt, és a bokáját rögzítő lnvászon csíkokat kzdt kioldani. Hathr rájött, hogy az rényér vigyáznak; olyan figylmsk, amilyn figylmsségt ngd nkik. Nm gondolta volna, hogy az mbrrablók úrimbrként tudnak vislkdni. Amint a lába szabad volt, a nő visszaült mllé. A szájpckt is? kérdzt az asszony a szikár férfit. A férfi Hathrr néztt, és bólintott. Azt az utasítást kaptuk, hogy a lhtő lgnagyobb kénylmt adjuk mg nki, vagyis ha nm ostobább annál, mint gondoljuk, nincs szükség rajta tartani. Hathr lfordította a fjét, hogy az asszony hozzáférjn a tarkóján kötött csomóhoz. Amikor a lnvászon lk- W 27 W 001_496_Brcknridg vikomt.indd 27

STEPHANIE LAURENS rült az arcáról, mgndvsíttt ajkát, mgmozgatta állkapcsát, és máris sokkal jobban érzt magát. A szikár férfira néztt. Kicsoda ön, és ki küldt? A férfi vigyorgott; fhér fogsor villant a félhomályban. Kicsit lőrszaladt, kisasszony. Jobb, ha azzal kzdm, hogy lmondom, azért küldtk minkt, hogy az gyik Cynstr lányt vigyük l. Több mint gy ht figyltük önökt, d gyikük sm mnt shová úgy, hogy mások nm voltak körülött. Egészn ma éjszakáig közölt Szikár. Hathr határozta l, hogy így nvzi. A férfi bólintott. Ezért hálásak vagyunk önnk. Már kzdtük azt hinni, hogy drasztikusabb lépéshz kll folyamodnunk, hogy vala mlyikük kísért nélkül maradjon. Most azonban itt van, és jobb, ha tudja és észbn tartja, hogy nm tud mgszökni tőlünk; mindn mnkülési kísérlt lv kudarcra van ítélv; snki sm fog sgítni önnk, mrt olyan történtünk van, amly igazolja, hogy magunkkal vihttük, és bármit tsz vagy mond, bármnnyir tiltakozik, csak a mi történtünkt támasztja alá, azt tszi hihtőbbé mások lőtt. Mi z a történt? Szikár a csnds magabiztosság mgtstsítőj volt; nm úgy néztt ki, mint aki lhamarkodott kijlntéskt tsz. Hathr arra gondolt, sajnálatos módon olyanok rabolták l, akik tudnak gondolkodni. Mintha zt a gyanúját támasztaná alá, Szikár lmosolyodott. Elégdttség látszott az arcán. Elég gyszrű ms. A gyámja küldött minkt, hogy vigyük vissza. Ön ugyanis lszökött a bűnös városba, Londonba, mrt l akart W 28 W 001_496_Brcknridg vikomt.indd 28

BRECKENRIDGE vikomt, a mgmntô mnkülni a gyámja által mgkövtlt rénys élttől, a szigorú rndtől. Ezért minkt küldött, hogy mgtaláljuk és visszavigyük, és hatásszüntt tartva lőhúzott a zsbéből gy összhajtott papírlapot z az ő írásos flhatalmazása, hogy tgyünk mg mindnt, amit szükségsnk látunk annak érdkébn, hogy visszaszállítsuk hozzá. Hathr a papírlapot nézt. Az apám a gyámom, és ő nm adott snkink ilyn flhatalmazást. Ön nm Miss Cynstr, ugy? Ön Miss Wallac, és a gyámja, Sir Humphry nagyon aggódik, hogy minél lőbb visszakrüljön az otthonába, ahová tartozik. Hol van az otthonom? Azt rmélt, hogy így mgtudhatja, hová akarják vinni, d Szikár csak mosolygott. Trmésztsn ön nagyon jól tudja nm szükségs zt lmondanunk. Hathr lhallgatott. Átgondolta a trvükt, és azon tört a fjét, hogyan hiúsíthatná mg, d smmi sm volt nála, amllyl bizonyíthatta volna a szmélyazonosságát. Egytln rmény amlynk nm mrt hangot adni az volt, hogy olyan mbrrl találkozik, aki látásból ismri őt. Sajnálatos módon azonban nnk lhtőség vidékn, március végén, a londoni társasági szzon kzdtén mglhtősn cskély volt. A mlltt ülő asszonyra pillantott. Szikár mintha mgsjttt volna a kérdést, rögtön magyarázatot adott. Ő Martha inttt az asszony flé. Trmésztsn Sir Humphry küldt, hogy az illm szrint garddámja lgyn az utazás során közölt vigyorogva. Martha gy pillanatra sm fogja magára hagyni. Végig önnl lsz, különösn olyan hlyztkbn, amikor W 29 W 001_496_Brcknridg vikomt.indd 29

STEPHANIE LAURENS zt számunkra az illm nm tszi lhtővé. Mármint nkm és Cobbinsnak. Hathr úgy ítélt mg, az a lgjobb, hogy mint Szikár mlíttt jól vislkdik, így lőbb a mlltt ülő aszszonyhoz fordult, kimondta a nvét, majd a Szikár mlltt ülő alacsonyabb, d rősbb tstalkatú férfira néztt, aki addig csndsn mghúzódott a sarokban. Cobbins szólította mg, majd Szikárra néztt. Ön pdig? A férfi mosolygott. Nvzzn Fltchrnk, Miss Wallac. Hathr új jlzőkön gondolkozott, amlykkl illthtné Fltchrt, d csak bólintott. Kénylmsn lhlyzkdtt az ülésn, a fjét mgtámasztotta. Érzt, hogy Fltchr tiltakozásra számít, talán arra, hogy kgylmért könyörögjön, vagy próbálja ltérítni őkt a céljuktól, d nm látta értlmét, hogy idáig lalacsonyodjon. Annak nm volna smmi értlm. Minél tovább gondolkodott azon, amit Fltchr lárult, annál inkább mggyőződött arról, hogy nnél furcsább mbrrablásról nm hallott illtv nm hallott smmilyn mbrrablási kísérltről, d lég furcsának tűnt, hogy ilyn lőzéknyn és figylmsn vislkdnk vl. Szörnyn nyugodtak és magabiztosak voltak. Elrablói Fltchr, Cobbins és Martha nm illnk bl az mbrrablókról általánosan kialakult képb. Bár nm nmsi származásúak, d nm is a lgalsóbb rétgből valók. Öltözékük tiszta, rnds, nm fltűnő. Martha akár gy úrihölgy komornája is lhtn, nyilván olyan hölgyé, aki vidékn él. Cobbins barna ruhájában visszafogottan W 30 W 001_496_Brcknridg vikomt.indd 30

BRECKENRIDGE vikomt, a mgmntô inkább a háttérb olvadt, d ő sm olyan mbrnk látszott, aki kéts hírű kocsmákban fordulna mg. Cobbins és Fltchr is úgy néztt ki, hogy akár gy vagyonos vidéki uraság szolgálatában is állhatnának. Akárki küldt is őkt Londonba, nagyon jól flkészíttt. A trvük gyszrű volt, és abban a hlyztbn, amlybn Hathr találta magát, szint lhttln volt mghiúsítani. Ez trmésztsn nm jlnti azt, hogy nm szökik mg biztos volt bnn, hogy valahogy sikrül majd, d lőtt minél többt mg kll tudnia rről a furcsa mb r- rablásról. Nm azért küldték őkt, hogy őt rabolják l; bármlyik Cynstr lányt lvihtték volna: Elizát, Anglicát és talán az unokanővérit, Hnrittát és Maryt is, hiszn ők is Cynstr lányok. Fogalma sm volt, milyn céllal thtt zt bárki, hacsak nm azért, hogy gyszrűn váltságdíjat kövtljn ért, ám akkor miért viszik l Londonból gy másik férfihoz? Újra átgondolta, és arra a kövtkzttésr jutott, hogy Fltchr az igazat mondta: a trió a mgbízójához viszi. Három mbrt flfogadni, plusz kocsist és fogatot adni nm arra utalt, hogy váltságdíj rményébn rabolták volna l. Ám ha nm váltságdíj, mi lht az ok? Ha úgy szökik mg, hogy nm tudja mg a választ, ő és a többik továbbra is vszélybn lsznk. High Barntnál lovakat váltottak, aztán átrobogtak Wlham Grnn és Wlwynn. Végül a kocsi lassított; kisvárosba értk. Fltchr lőrhajolt, és kinéztt az ablakon. W 31 W 001_496_Brcknridg vikomt.indd 31

STEPHANIE LAURENS Knbworth jlnttt b, majd hátradőlt és átható tkintttl figylt Hathrt. Itt fogjuk töltni az éjszakát. Értlmsn fog vislkdni, és tartja a száját, különbn mgkötözzük és lőadjuk a történtünkt a fogadósnak. Ha a családja krsi, és Hathr tudta, hogy azt tszik örg kocsisuk, Hnry, már biztosan riasztotta az otthoniakat, és Miss Wallac névn mutatják b a fogadósnak, sm ő, sm a szmélyzt nm tudják majd azonosítani. Fltchrr pillantva bólintott. Jól fogok vislkdni. Fltchr vigyorgott, d nm diadalmasan, hanm bátorítóan. Okosan tszi. Hathr magában flsóhajtott. Az, hogy Fltchr gyáltalán nm volt öntlt, arra utalt, hogy intlligns. Akármilyn történtt adnak lő, ha sikítós jlntt rndzn, lérhtné, hogy hívják a hlyi békbírót, hogy tartsa őriztbn őt, amíg llnőrzi az általa lmondottakat. Sajnálatos módon azonban jó hírnvénk nagyon sokat ártana, ha nyilvánosan látnák az lrablóival. Különösn azok után, hogy aznap st mgttt az lső lépést a nagyvilági élt flé azzal, hogy bttt a lábát Lady Hrford szalonjába. Ám mindzk llnér úgy érzt, hogy amíg csndbn marad és ljátssza a szrpt, amlyt nki szántak, nincs vszélybn, amíg oda nm érnk a mgbízójukhoz. Addig is azzal foglalkozik, hogy kidríts, mi lht a nagyon furcsa mbrrablás háttrébn. Aztán azon töri a fjét, hogy kitaláljon valami jó mgoldást a szökésr. W 32 W 001_496_Brcknridg vikomt.indd 32

MÁSODIK FEJEZET Három órával később Hathr hanyatt fküdt a nm túl kénylms ágyban Knbworthbn, a Vörös harisnyakötő fogadó mltén, és a mnnyztt bámulta. Odakint a hold végr lőbukkant a flhők közül, züstös holdfény világított b az ablakon. Mi a fnét csináljak? súgta a kérdést a mnnyzt flé, d nm jött válasz. Igaza volt, hogy lvttt az ötltt, hogy jlntt csinál, és mgpróbálja maga mllé állítani a fogadóst. Amint lrablóit lámpafénynél mglátta, rájött, hogy képsségikről alkotott korábbi lképzlés nm volt pontos. Különösn Fltchr látszott lég mggyőzőnk abban a vonatkozásban, hogy önként hagyta l vl Londont. Amikor a szméb néztt, kétségtlnül mgállapíthatta, hogy Fltchr nmcsak intlligns, hanm gyors észjárású és ravasz is. Ha ilyn körülményk között próbálna mggyőzni másokat a rossz szándékáról, Fltchr mindn lhtségs érvt kihasználna, hogy az állításait mgcáfolja. És Fltchr ismr mindn lhtségs érvt. Ha túlfszíti a húrt, a jó hírnv tljsn tönkrmgy, és a szabadságát akkor sm nyri vissza. Ez önmagában is lég rossz, ám hamvába holt ötlt volt az is, hogy bölcsbb dolog volna lmnkülni, amikor még közl vannak Londonhoz és a családjához, még úgy is, ha nm tudta mg, mi az lrablásának az oka. Aztán lvtték a ruháit. A kocsiban, még milőtt loldották a kötlékit, Martha sötét gyapjúköpönygt vtt lő, és gondosan bbugyo- W 33 W 001_496_Brcknridg vikomt.indd 33

STEPHANIE LAURENS lálta vl. Ez volt az lső jl annak, hogy gondoskodni akarnak róla; st már hálás volt a mlg ruhadarab miatt. Fltchr utasítására összfogta a köpönygt, amikor bléptk a fogadóba. Amint a szobába értk, és bcsukták maguk mögött az ajtót, Martha visszakért a köpönygt. Aztán azt javasolta, hogy Hathr vgy l a ruháit, milőtt lfkszik; Hathr gondolkodás nélkül lgt ttt a kérésnk, ugyanis nm szokott stélyi ruhában aludni. Alváshoz a slym alsóing és a slym harisnyája maradt rajta. Sm a saját öltözék, sm Martha ruhája nm volt lérhtő, ha azt vtt volna a fjéb, hogy kinyitja a zárat, és lszalad lármát csapni. Martha trjdlms alsóing zsbéb rjttt a kulcsot. Slym alsóingbn és harisnyában aligha thtné ki a lábát a szobából. Hathr bosszúsan flhorkant. Aztán mgint a szoba túlsó végéb, a másik ágy flé pillantott, amlybn Martha horkolt. Méghozzá hangosan. Martha mindn ruhája, amlyt gy lapos batyuba kötött, valamint Hathr stélyi ruhája és stólája, az gyszrű úti ruha, amlyt másnapi visltr Hathrnk szántak, mind Martha alatt volt. Gondosan a lpdő alá hajtogatta a ruhákat, és rájuk fküdt. Hathr rr az stér fogoly maradt. Egyrészt hajlott arra, hogy pánikba ssn; nnk oka nm utolsósorban az a flismrés volt, hogy fogvatartói pontosan kitalálták, milyn lépéskt tgynk annak érdkébn, hogy a mnkülésr ttt mindn kísérlt lv mghiúsuljon. Ugyanakkor rádöbbnt, hogy a sors talán így biztosítja, hogy lég hosszú idig maradjon lrablóival W 34 W 001_496_Brcknridg vikomt.indd 34

BRECKENRIDGE vikomt, a mgmntô ahhoz, hogy mgtudja, mi van az őt és a Cynstr lányokat fnygtő vszély háttrébn. Éppn zn őrlődött, amikor halk kaparászást hallott az ablakon. Egy pillanatra mgborzongott. Ahogy az ablak flé néztt, gy árnyékot látott az üvg mögött. Széls vállú férfi árnyéka volt. Óvatosan flklt az ágyból, magára tkrt a takarót, és az ablakhoz mnt. Ahogy odaért, kinéztt És Brcknridg arcát pillantotta mg. A döbbnttől hirtln mozdulni sm tudott. Brcknridg volt a lgutolsó mbr, akir számított. Ám mégis A férfi kétségbstt arckifjzés, ahogy gyik kzévl sürgtőn jlzt, hogy nyissa fl a tolóablakot, végül cslkvésr készttt Hathrt. Hiszn a szoba az mltn volt. Úgy látta, hogy Brcknridg a csatornába kapaszkodott. Hathr flnyúlt, és az ablak rtszévl küszködött. Talán számítania klltt volna arra, hogy Brcknridg mgjlnik. Hiszn figylt, ahogy a szüli kocsija flé halad. Biztosan látta, hogy lrabolják és btuszkolják Fltchr kocsijába. Végül sikrült kinyitnia a rtszt, és válla fölött hátrapillantott az alvó Marthára. Martha továbbra is horkolt, nm hallotta az ablak flhúzásának zaját. Brcknridg észrvtt a pillantását. Van ott valaki? Hathr bólintott, aztán az ablakpárkányra hajolt. Ign. Nagydarab, rős szobalány, d mélyn alszik. Az ő horkolását hallani. W 35 W 001_496_Brcknridg vikomt.indd 35

STEPHANIE LAURENS Brcknridg bólintott. Rndbn. Aztán lkomorodott. Honnan szrzt a szobalányt? Elrablóim, bizonyos Fltchr és Cobbins mgbízója azt az utasítást adta, hogy vigynk ngm hozzá, ám ugyanz a mgbízó azt is fladatul adta nkik, hogy az úton a lhtő lgnagyobb kénylmt biztosítsák. Ezért van vlm a Martha nvű nő. Ő is a kocsiban volt, amikor lraboltak. Bárki bármit gondolt vagy mondott is róla, Brcknridg nyilvánvalóan nm volt sm ostoba, sm lassú flfogású. Az lrablói szobalányt biztosítottak önnk. Hathr bólintott. Ign. Az a fladata, hogy gondoskodjon rólam. Fltchr, a vékony, szikár mbr úgy tűnik, ő a vztőjük. Lgalábbis zt mondta, amikor bmutatott ngm és Marthát a fogadósnak. Miss Wallac-nk nvznk. Brcknridg tétovázott, majd rákérdztt: Van valami oka, hogy nm mondta mg a fogadósnak az igazi nvét, és nm kért a sgítségét abban, hogy lkapják Fltchrt és társait? Hathr fszültn mosolygott. Trmésztsn. Előadta a Fltchr által lmondott történtt az állítólagos gyámról, bizonyos Sir Humphry-ról, hogy a fdőtörtént szrint ő a bűnös városba, Londonba szökött, és Fltchrnél valami mghatalmazó irat van, amly mindn bizonnyal hamis. Amikor a történt végér ért, Brcknridg gy idig nm szólalt mg. Hathr kipillantott az ablakon, és látta, hogy Brck- W 36 W 001_496_Brcknridg vikomt.indd 36

BRECKENRIDGE vikomt, a mgmntô nridg valóban a csatornába kapaszkodik, gyik lábával a párkányon támaszkodva. Magasságát és súlyát figylmb vév zt a tsthlyztt ilyn sokáig tartani figylmr méltó állóképsségr vallott. Ha ltt volna kdv csodálni zért, mgttt volna. Még furcsábbnak hatott, hogy Hathr kzdti rémülténk nyoma sm maradt. Ahogy a tkinttük találkozott, azt látta, hogy Brcknridg mélyn a szméb néz. Aztán mgrázta fjét, lngdt a csatornát, és visszahúzódott. Jöjjön. Idj távozni. Hathr nézt a férfit, majd lpillantott a talajra. Nyilván csak tréfál. Sgítk kapaszkodni, a tstmml fdzm, hogy biztonságban lrszkdhssn a csatornán. Hathr ránéztt. Úgy sgítn lrszkdni a csatornán, hogy a tstéhz szorítja? Már a gondolattól is mgrmgtt. Nincs ruhám Martha fkszik rajta. Brcknridg akkor Hathr nyakára pillantott, aztán ljjbb, és mglátta az ágytakarót. Alatta mztln? Fszült volt a hangja. Vagy hittlnkdő? Csak az alsóingm, amly, mint bizonyára l tudja képzlni, nagyjából olyan, mintha pucér volnék. Brcknridg bhunyta a szmét, aztán újra flnéztt. Kissé lkomorodott a tkintt. Rndbn. Ez stbn mnjn ki az ajtón, és odalnt találkozunk Az ajtó b van zárva, Martha a kulccsal alszik, és bár fl tudnám törni a zárat, gyanítom, hogy zzl nm csak őt ébrsztném fl És gondolja, hogy mgkockáztatnám, W 37 W 001_496_Brcknridg vikomt.indd 37

STEPHANIE LAURENS hogy valamilyn részg alakkal találkozzam ilyn hiányos öltöztbn. Brcknridg zn lgondolkodott. Amúgy még nm mondtam l mindnt jgyzt mg Hathr. Brcknridg szm összszűkült, mintha azt gyanítaná, hogy Hathr valami furcsa játékot űz vl. Mit nm mlíttt? Hathr figylmn kívül hagyta a férfi rosszalló pillantását, és lmondta, milyn utasítást kapott Fltchr. Vagyis hármunk vagy ötünk közül bárkit lrabolhatott volna. Brcknridg érttlnül ráncolta a homlokát. Ha váltságdíjat kövtlnk, bármlyik lány mgtszi. Ign, d ha z a mgbízó gyszrűn váltságdíjat akarna, miért vinnénk l Londonból? Miért vállalná zt a nhézségt? Miért adna mllém szobalányt? Ennk így smmi értlm. Brcknridg tétovázott, aztán kijlnttt: A szobalánynak akkor van értlm, ha azért raboltatták l, hogy házasságra kényszrítsék, és így ráthssék a kzükt a hozományára. Ez igaz. Ám ha z volna a célja, akkor az utasításának nincs értlm; ha valaki csak flültsn is tájékozódik, tudhatja, hogy Eliza és én jlntős vagyont örököltünk, Anglica viszont nm. Ő mg sm szülttt, amikor a nagynénéink mghaltak, vagyis ő zkből az örökségkből kimaradt mondta Hathr, és még jobban az ablakpárkányra hajolt. Mivl Brcknridg tudta, hogy a kisasszony majdnm W 38 W 001_496_Brcknridg vikomt.indd 38

BRECKENRIDGE vikomt, a mgmntô mztln, inkább visszahúzódott volna, d nm volt mögött más, csak a mélység. Nagy rőfszítéssl kénytln volt lvislni a kisasszony mztln közlségét. Thát bláthatja folytatta élt mgrontója, hogy gyik ok sm állhat lrablásom mögött. A tkinttük találkozott. Akármi lgyn az ok, ha van valami sély, hogy kidrítsük, vajon fnygt- vszély ngm, Elizát és Anglicát, és talán Hnrittát és Maryt is, akkor nkm Fltchrrl és társaival kll tartanom, amíg a dolgok úgy alakulnak, hogy a szmélymt nm fnygti közvtln vszély. Ami azt illti, az adott pillanatban Hathr szmélyét nagyobb vszély fnygtt Brcknridg részéről. Ettől a flismréstől a férfi összrzznt, és az arckifjzését Hathr tévsn értlmzt. A takaró alól kinyújtotta vékony karját, és gy pillanatra mgérinttt a férfi kzét, amly az ablakpárkányt markolta. Volna szívs átadni üzntmt az otthoniaknak, hogy a családom tudja, nm vagyok közvtln éltvszélybn, és ahogy kiszabadultam, üznk nkik? Brcknridg ránéztt. Ezk szrint Hathr ténylg azt hiszi, hogy ő N lgyn ostoba! mordult rá. Nm hagyhatom itt az lrablói fogságában. Áthatón nézt a kisasszonyt, próbálta flbcsülni, hogy mg mrj- kockáztatni Hathr mgérzhtt zt a pillantást, mrt flgynsdtt, és gy lépést hátrált. N is gondoljon arra, hogy magával hurcol sm most, sm máskor. Ha gy ujjal is hozzám mrészl érni, gyilkost kiáltok. W 39 W 001_496_Brcknridg vikomt.indd 39

STEPHANIE LAURENS Hát z rmk. Brcknridg szm összszűkült, d lég jól ismrt a kisasszonyt ahhoz, hogy tudja, z nm puszta fnygtés. Hathr rájött, hogy a férfi lfogadta zt, zért az arckifjzés mglágyult. Thát ha lvinné az üzntt Már üzntm a kocsisukkal az apjának. Úgy szólt az üznt, hogy önt lragadták, a Grat North Roadon északra viszik gy kocsiban, és a nyomában vagyok. Gyanítom, ha gy napon blül nm hallanak flőlünk, az unokafivéri a nyomunkba rdnk. Hathr összfonta maga lőtt a karját, milőtt flttt volna a kérdést: Ez azt jlnti, hogy kövtni akar? Ign fllt a férfi suttogva. Magától érttődik, hogy kövtm. Nm hagyhatom, hogy ismrtln hlyr hurcolják. Hathr ltűnődv nézt a férfit, aztán mgszólalt: Rndbn. Elmondom, mit trvzk. Kérdzősködöm, és igykszm mindnt mgtudni arról, ki lht a mgbízó, mik az utasításai és az indítékai. Fltchr, Cobbins és Martha lmondásából talán mg tudom ítélni, mkkora vszélybn lhtk. Aztán lszököm. Ha még akkor is a közlbn lsz, sgítht nkm. Azzal lhallgatott, d szmét gy pillanatra sm vtt l Brcknridg-ről, a válaszát várta. Brcknridg pontosan tudta, mit mondana szív szrint, d Hathrnk önszántából kll vl mnni. Hát jó mondta ki nagy nhzn. Gondolkodott még gy idig, aztán folytatta: Üznk Londonba, aztán kövtm a kocsijukat, és a közlbn maradok. Brcknridg rzznéstln szmml nézt a kisasszonyt. Mindn W 40 W 001_496_Brcknridg vikomt.indd 40

BRECKENRIDGE vikomt, a mgmntô éjjl találkoznom kll önnl. Az rősn horkoló kísérő flé néztt. Ez nyilván nm ütközht nhézségb, akkor sm, ha hasonló körülményk között kll találkoznunk. Amint mgtudta, amit akart, rögtön távozik vlm, és viszszakísérm Londonba. Amikor nnk ljön az idj, szrzk gy komornát, így mindn az illndőség szrint fog történni. Hathr fontolgatta a hallottakat, majd bólintott. Ez kitűnő trvnk hangzik. Brcknridg rőt vtt magán, és nm ttt smmilyn gúnyos mgjgyzést. A kisasszony sohasm ragált jól az ilynkr. Bólintott. Csukja b az ablakot, és fküdjön vissza. Holnap találkozunk. Hathr óvatosan bcsukta az ablakot. Kis idig még az ablaknál állt, aztán lfordult és lmnt onnan. Brcknridg rőt vtt magán, és nm lslkdtt, amikor Hathr ldobta magáról az ágytakarót. Lassan, óvatosan lindult lflé. Bár gyűlölt, vagy lgalábbis rősn nhzményzt a kialakult hlyztt, ahogy gyik kzét a másik után csúsztatva, lábával óvatosan kapaszkodva lflé tartott, l klltt ismrni, hogy azért csodálja a kisasszonyt a tartásáért. A család sokat számít. Kvsn bcsülték zt nála jobban, akink nm volt élő vérrokona. Vér szrinti apja, a néhai Camdn Sutcliff rndkívül thtségs diplomata és ugyanilyn thtségs nőcsábász volt. Anyja Brunswick grófné, a férjénk két lányt szült, d fiút nm. Brunswick a kzdtktől a sajátjának ismrt l Brcknridg-t; lint mgkönnybbü- W 41 W 001_496_Brcknridg vikomt.indd 41

STEPHANIE LAURENS lésből, mrt nagyon vágyott örökösr, ám később őszint szrttből. Brunswick tanította mg Brcknridg-nk, mi a család. Brcknridg ritkán használta krsztnvét; szültésétől fogva nm Timothynak, hanm Brcknridg-nk szólították, és ő is zn a névn gondolt magára, mint Brunswick gróf lgidősbb fia. Mrt igazából mindig az volt, Brunswick fia. Ezért tljs mértékbn mgérttt Hathr igényét, hogy mgtudja, ki áll a furcsa mbrrablás mögött, amly nm kifjzttn rá, hanm a húgaira és talán az unokanővérir is irányulhatott. Brcknridg-nk két nővér volt, Lady Constanc Raffrty és Lady Cordlia Marchmain. Gyakran utalt rájuk úgy, mint gonosz és csúf nővérkr, bár ölni tudna bármlyikükért, és annak llnér, hogy gyakran korholták és kioktatták, ők is szrtték. Valószínűlg zért csinálták, nm pdig azért, mrt arra számítottak, hogy bármilyn rdményt lérhtnk nála. A talaj közléb érv llndíttt lábát a faltól, lngdt a csatornát, és a kavicsra ugrott. Mgvsztgtt a fogadóst, hogy lárulja, mlyik szobában van a szép hölgy, és mivl még mindig stélyi öltözékt vislt, nm volt nhéz azt a látszatot kltni, hogy nagy szívtipró. Flgynsdv állt a hűvös éjszakában; flvázolta magában, mi mindnt kll tnni. A csézát l kll csrélni gy kvésbé fltűnő kocsira, d a két szürk lovat gylőr mgtartja. Aztán öltözékér néztt, és lkomorodott. Azt is l kll csrélni. Flsóhajtott, és lindult a közli kis fogadó flé, ahol szobát bérlt. W 42 W 001_496_Brcknridg vikomt.indd 42

BRECKENRIDGE vikomt, a mgmntô Az mltn Hathr az ablaknál állva kiflé néztt. Látta, hogy Brcknridg lmgy. Mgkönnybbültn flsóhajtott. Addig aggódott, hogy stlg mgcsúszott és lstt. Lht, hogy nm kdvli Brcknridg-t gyáltalán nm kdvli, és nm tudja lfogadni zsarnoki vislkdését, azt viszont nm akarta, hogy mgsérüljön, különösn azok után, hogy a mgmntésér sittt. Lht, hogy még nm tartja időszrűnk, hogy Brcknridg mgmnts, d annyira nm ostoba, hogy visszautasítsa a sgítségét és a támogatását. Vagy akár a védlmét. Úgy ítélt mg, hogy Brcknridg képsségi zn a térn sm lbcsülndők. Mégis furcsának találta, hogy abban a pillanatban, amint az ablakból mglátta, magabiztosság töltött l, és a korábbi flindultsága tljsn ltűnt. Vállat vont, és lfordult az ablaktól. Magabiztos volt, ltökélt, és biztos abban, hogy hlysn döntött; bbn a tudatban mnt vissza az ágyhoz, és lfküdt. Mosolygott, ahogy széb jutott, milyn képt vágott Brcknridg, amikor azt mutogatta, hogy nyissa ki az ablakot. Mgkönynybbültn csukta b a szmét, és laludt. W 43 W 001_496_Brcknridg vikomt.indd 43