55. évfolyam, 2012. 12. szám 700 Ft

55. évfolyam, 2012. 12. szám 700 Ft

TARTALOM www.technikamagazin.hu Megjelenik havonta Főszerkesztő: dr. Wellek Margit e-mail: mwellek@muszakiszemle.hu Főmunkatárs: Békés Sándor e-mail: bekessandor@t-online.hu Szerkesztőség: Cím: 1027 Budapest, Fő u. 68. Tel.: 06-1-225-3105, Fax: 06-1-201-6457 E-mail: tcinfo@eqnet.hu Internet: www.technikamagazin.hu Hirdetésfelvétel: a szerkesztőségben Kiadó: Technika Alapítvány Címe: 1027 Budapest, Fő u. 68. Felelős kiadó: Horváth István Terjesztés: Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletága Nyomda: Innova-Print Kft. Nyomtatott: HU-ISSN 0040-1110 Online: HU-ISSN 1789-5367 A szerkesztőség kéziratokat nem őriz meg és nem küld vissza. A folyóirat megjelenését a Horn Kft. támogatja E számunkban megjelenô társaságok Distrelec B1, 23 Digit 26 Ganz EEG 27 Horn B4, 11 Hungexpo B3 igus 16 Metsystem 28 RS B2, 10 Tooltechnik 3 Weszta-T 3 Krónika Alulteljesítünk az innovációban 2 IVSZ az export fokozásáért 2 Vietnami oktatók képzése a Paksi Atomerômûben 2 Drón-bemutató Veszprémben 2 Siemens PLM szoftver a Miskolci Egyetemen 3 Az OECD a magyar gazdaságról 3 Innováció Gábor Dénes-díj átadása az Országházban 4 Gazdaság Pénz a kompromisszumból 6 Az ismeretlen korszak gazdasága (5.) 7 Gépipar Az RS Components tovább javítja a 3D CAD modell-választó eszközeit, és a félvezetôi kínálatát 10 Horn eszköztár a 220 mm-es átmérôjû menetvágásnál 11 Szerszámgépek a szép szigetrôl (2.) 12 Lineáris tengelyek rendkívüli körülményekhez 16 Kenésmentesség miniatûr formátumban 17 Forgácsolhatóság kísérleti vizsgálata S960QL nagy szilárdságú acélnál 18 A Dätwyler csoport 23 Gépújdonságok az AMB szakvásár kínálatából 24 Gyors és egyszerû 3D nyomtatás szakmai és otthoni használatra 26 Méréstechnika NATO AQAP rendszerre felkészítés. Légpárnás hajók, hangágyúk 28 EXPO EuroBLECH 2012: Elégedett kiállítók 30 Informatika Fájlküldés géprôl gépre imollo technológiával 31 Építészet Felületvédelem extenzív tetôkkel 32 Szabadalom EP-döntés született az egységes európai szabadalomról 35 Közlekedés Innovatív tömegközlekedési eszközök Bécsben 36 Élelmiszer Húsbavágó kérdések 38 Atomenergia Ünnepélyesen átadták az NRHT felszín alatti létesítményét 39 Ûrkutatás Gimnazistáink sikere a MoonBots világversenyen 40 Technika 2012/12 1

KRÓNIKA Alulteljesítünk az innovációban Az Eurostat Innovation Union Scoreboard 2011 című kiadványában szereplő adatok szerint 24 mutató alapján Magyarország az innováció tekintetében az EU-tagállamok leggyengébb harmadába tartozik. Az 1-ig terjedő indexek között hazánk adata 0,352, amivel csak Görögországot, Máltát, Horvátországot, Szlovákiát, Lengyelországot, Romániát, Litvániát, Bulgáriát és Lettországot előzzük meg. Ezzel messze az uniós átlag alatt teljesítünk. Míg ma az Unióban a K+F-re fordított GDP-arányos átlagos ráfordítás 1,9 százalék, ezt még 2020-ra sem érjük el, mivel az új Nemzeti Innovációs Stratégia addigra csak 1,8 százalékos GDP-arányos K+F ráfordítást irányoz elő. 2011-ben ez az arány 1,2 százalék volt. Ugyancsak bajosan érhetjük el 2020-ig, hogy 30 nagyobb, világszintű kutatóműhelyünk és 56 ezer kutatónk legyen, mint azt a stratégia célul tűzi, ha jövőre a tervek szerint újabb 27 milliárddal csökkentik az egyetemek költségvetését és a felvehető fiatalokat a természettudományi szakokon 4 000-ről 2 725-re, műszaki szakokon 10 600-ról 8 800- ra, informatikai szakon 4 550-ről 3 430-ra, valamint az állami ösztöndíjasok számát a sehol a világon nem tapasztalt önfinanszírozó felsőoktatási rendszer jegyében. IVSZ az export fokozásáért Az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállakozások Szövetsége (IVSZ) ezentúl tagokat delegálhat a kormányközi gazdasági vegyesbizottságokba, hogy az ágazat tovább növelhesse évi 100 milliárd forint értékű exportját. Erre annál is nagyobb szüksége van, mivel mintegy 5 milliárd forint veszteséget könyvelhettek el vállalatai a játékgépekkel kapcsolatos, egymással ellentétes parlamenti döntések miatt. Az IVSZ emlékeztetett arra, hogy a törvényhozó ugyanis szűk egy éve informatikai fejlesztésekre sarkallta a játékgép piac szereplőit, ám idén megtiltotta működésüket. Az ilyen döntési folyamatok is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az egyébként is szakember-hiánnyal küzdő informatikus szakma egy része elhagyja az országot, pedig az informatikai és távközlési szektor főszerepet játszhatna a magyar szakképzett munkaerő itthon tartásában állapította meg az IVSZ. Vietnami oktatók képzése a Paksi Atomerômûben A Vietnamban 2020-ra, illetve 2022-re elkészülő két atomerőművi blokk kivitelezésében résztvevő és ott munkát végző emberek felkészítését elősegítendő, a Paksi Atomerőmű vietnami egyetemi oktatók és kutatók három csoportját részesíti háromhetes szakmai képzésben. Az első két csoport október 1-jén és november 19-én érkezett Magyarországra, a harmadik csoport 2013 tavaszán látogat el hozzánk. A képzés a BME-n kezdődött, ahol intenzív elméleti ismeretszerzésben lehetett részük, majd a Paksi Atomerőműben gyakorlati feladatokkal bővített oktatásban paksi technológiák, reaktorfizika, nukleáris baleset-elhárítás, sugárvédelem és karbantartás részesültek, az utolsó témában pedig rendelkezésükre állt a felhasználásra nem került reaktorblokkot is tartalmazó paksi Karbantartó és Gyakorlóközpont is. A Paksi Atomerőmű oktatási tevékenysége egyre nagyobb nemzetközi figyelmet és elismerést kap, amit szakembereinek magas tudása, az erőmű biztonságos működése alapoz meg. A vietnami szakemberek oktatása későbbi kapcsolatok kiépülését is elősegítheti, amelyek esetleg kiterjedhetnek a blokkok létesítésére, üzemeltetésére is. Drón-bemutató Veszprémben A sikeres teszt-repülések után Veszprében mutatták be a HM EL Zrt. által kifejlesztett első magyar drón-család felderítő célú, pilóta nélküli repülőgépeit. Egyikőjük, az Ikrán a novemberi esős, szeles időben nem hajthatta végre tervezett harci feladatát, de a bemutató végén egy kör erejéig felszállt. A cég korábban is kibocsátott Meteor típusú drónokat, de csupán a rakétarendszerek számára célpontoknak. Ezúttal azonban katonai felderítést végző géptípusokról van szó, amelyek a legérzékenyebb műszerekkel vannak felszerelve. A katonai célokon kívül a civil életben is felhasználhatók, például a térképészetben, geodéziai méréseknél, a mezőgazdaságban, az erdészetben, elektromos hálózatok ellenőrzésében és természetesen katasztrófák esetén is. Az ultrakönnyű Bora gép kézből indítható, a masszívabb Ikran védőeszközöket is hordozhat és kétfajta hajtóművel készül: elektromos tolóhajtóművel stabilan haladva fényképezhet, benzinmotorral 15-20 kilométert is megtehet. A dróngépcsaládot és a hozzájuk tartozó kiszolgáló egységeket kizárólag magyar szakemberek munkájával, hazai alapanyagok és szoftverek felhasználásával készítették. A repülőkhöz tartozó mozgó vezetési pont is magyar innováció. 2 Technika 2012/12

KRÓNIKA Siemens PLM szoftver a Miskolci Egyetemen A Siemens Zrt. a világszerte több mint 70 ezer ügyfele által használt PLM szoftverével támogatja a Miskolci Egyetemet, hogy a jövendő mérnökök már egyetemi tanulmányaik során megszerezhessék a szakmájukhoz elengedhetetlen tudást. E szavakkal adta át Dale A. Martin, a cég elnök-vezérigazgatója a szoftvert a Miskolcon rendezett Városi Napon az egyetem képviselőinek. A Siemens-PLM már számos iparágban elterjedt a termékek teljes életciklusán át tartó menedzselésben, például a NASA ezzel a szoftverrel tervezte a Curiosity marsjárót. A Siemens az idén három felsőoktatási intézménynek adományoz szoftvereket, elsőként a Miskolci Egyetem jutott hozzá a PLM-hez, amelynek listaára több mint 300 millió forint. Ezután a Kecskeméti Főiskola és a gödöllői Szent István Egyetem, majd még több egyetem részesül ebben a támogatásban. Az OECD a magyar gazdaságról A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Párizsban kiadott novemberi gazdasági jelentése szerint a magyar gazdaság 2012-ben recesszióba süllyedt, a GDP 2012-ben 1,6 százalékkal csökken, 2013-ban a visszaesése 0,1 százalékra mérséklődik, 2014- ben pedig 1,2 százalékos növekedésbe fordul. A magas energia- és élelmiszerárak, valamint a közvetett adók miatt az infláció számottevően emelkedett, a várakozások szerint meghaladja a 6 százalékot. Folytatódik a pénzügyi kiigazítás, de a tervezett adócsökkentések hatását több mint ellentételezték más, a gazdasági aktivitást (beruházások) fékező intézkedések. A nemzetközi szervezetekkel a megállapodások mielőbbi megkötése kulcsfontosságú a növekedés szempontjából, mivel csökkenti az adósságfinanszírozási költségeket, javítja a befektetői bizalmat és támogatja a külföldi hitelezést. Az OECD szerint a GDP arányos deficit az idei 3 százalékról jövőre 2,7 százalékra csökken és ezen a szinten marad 2014-ben is. A további monetáris enyhítés (kamatcsökkentés) csak akkor válik indokolttá, ha az infláció tartósan a jegybanki inflációs cél közelébe mérséklődik. Technika 2012/12 3

Innováció Gábor Dénes-díj átadása az Országházban Ünnepélyes keretek között, az Országházban adták át december 20-án a NOVOFER Alapítvány által a mûszaki/mérnöki kutatómunka és technológiai innováció területén nyújtott kiemelkedô teljesítmény társadalmi elismerésére kiírt 2012. évi Gábor Dénes-díjakat. A NOVOFER Alapítvány az 1989 évi megalapítása óta foglalkozik a műszaki szellemi élet kiválóságainak fokozott erkölcsi elismertetésével. E célból hozta létre a Gábor Dénesről elnevezett díjat, amelyet minden év végén adnak át hagyományosan az Országházban az állam, a kormány magasrangú képviselői, a műszaki-tudományos élet vezetői jelenlétében. Az immáron huszonhárom éve létező kitüntetés az elismertetésen kívül abban is segít, hogy a legkiválóbb hazai innovátorok, feltalálók, kutatók példáján még többen keressék a műszaki, tudományos rejtélyek kulcsát, illetve, hogy minél több kutatási eredmény hasznosuljon vállalati közvetítéssel az életben, az iparban. A Kuratórium döntése alapján Gábor Dénes-díjban részesültek: ifj. Duda Ernő menedzser, címzetes egyetemi docens, a SOLVO Biotechnológiai Zrt. elnök-vezérigazgatója a hazai biotechnológia fejlődése érdekében végzett kiemelkedő szakmai-közéleti- és vezetői tevékenységéért, több piacvezető kreatív, innovatív vállalkozás létrehozása és sikeres menedzselése, a több mint 100 fős képzett, nemzetközi szakembergárdát foglalkoztató, munkahelyteremtő, globális piacvezető biotechnológiai vállalat megalapítása, fejlesztése, működtetése során tanúsított irányító szerepéért. Dr. Katona Tamás János mérnök-hőfizikus, az MTA doktora, az MVM Paksi Atomerőmű tudományos tanácsadója az atomerőmű földrengés-biztonsága felülvizsgálatának és megvalósítási koncepciójának, valamint módszertanának kidolgozása és gyakorlati alkalmazása terén nyújtott alkotó közreműködéséért, a nemzetközi gyakorlatban egyedülálló módon megvalósult kivitelezés felügyeletéért, az erőmű üzemidő hosszabbítására vonatkozó stratégiai döntés kezdeményezése és előkészítése, majd program kidolgozása során tanúsított meghatározó alkotó tevékenységéért. Dr. Peták István orvos, az MTA Támogatott Kutatóhelyek Irodája Pathobiokémiai Munkacsoport tudományos főmunkatársa, a KPS orvosi biotechnológiai vállalkozás alapítója és szakmai vezetője a célzott daganatellenes gyógyszerek személyre szabott alkalmazásához szükséges molekuláris diagnosztikai módszerek kidolgozásáért, az elért eredmények gyakorlati hasznosításában vállalt meghatározó szerepéért, amellyel jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a daganatos betegek számára ma már a gyakorlatban is hozzáférhetővé válnak a célzott terápiás lehetőségek, továbbá a magyar kutatók nemzetközi szintű eredményeinek megismertetéséért és ezzel megbecsültségüket növelő munkásságáért. Dr. Tóth Magdolna kertészmérnök, az MTA doktora, a Budapesti Corvinus Egyetem Gyümölcstermő Növények Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára az alma hazai fajtahasználatának korszerűsítését célzó fajtaértékelő kutatásaiért, a hazai üzemi almatermesztésben mintegy 60 százalékos arányban szereplő almafajták honosításáért, az alma rezisztencianemesítés hazai megalapozásában és kidolgozásában végzett alkotó munkásságáért, négy elismert és szabadalmaztatás alatt álló almafajta és hét fajtajelölt nemesítéséért, a szakember utánpótlásban, a PhD-képzésben vállalt áldozatos munkájáért. Dr. Vigh László vegyész, címzetes egyetemi tanár, akadémikus, az MTA Szegedi Biológiai Központ Biokémiai Intézet kutatóprofesszora a membrán termoszenzor hipotézis megalkotásáért, a stresszfehérje alapú gyógyszerkutatás és fejlesztés új alapokra helyezésében tanúsított úttörő munkásságáért, a különböző betegségek potenciálisan új diagnosztikai eljárásként alkalmazható lipidomika magyaror- 4 Technika 2012/12

GAZDASÁG szági bevezetéséért, a Biopolisz program kidolgozását segítő alkotó közreműködéséért, a Szeged- Debrecen pólusvárosok gyógyszerkutatási, illetve fejlesztési céljainak sikeres összehangolásáért, hazai és nemzetközi tudományszervező munkásságáért. MVM Gábor Dénes Energetikai Nemzeti Díjban részesült: Dr. Dán András villamosmérnök, az MTA doktora, a BME Villamos Energetika Tanszék egyetemi tanára a villamos hálózatok zavartalan üzemét befolyásoló különféle jellegű nemlineáris zavarforrásokfelharmonikusok, aszimmetria, feszültségletörés, flicker torzításainak keletkezési helyét, a zavarok mértékét, hálózati terjedését meghatározó elméleti, mérési és Paksi üzemidő-hosszabbítás, az erőmű bővítése A most Gábor Dénes-díjjal kitüntetett Katona Tamás János tudományos irányításával 1993-ban kezdődött a Paksi Atomerőmű földrengés-állóságának a javítása, miután az atomerőművet az 1970-es években érvényes földrengés-biztonsági követelmények szerint tervezték. 1993-95 között az úgynevezett gyorsan megvalósítható megerősítések történtek meg, közöttük a gépészeti és villamos berendezések, illetve a kábelcsatornák megerősítése, 1998-2002 között a primerköri csővezetékek és a reaktorcsarnok földrengés állóságát erősítették meg. Ezzel együtt az atomerőműben és 50 kilométeres körzetében létrehoztak egy szeizmikus hálózatot is. E fejlesztések eredményeként az atomerőmű a Richter-skála szerinti 6,5-es erősségű földrengést is kibírna. A cél, hogy földrengés esetén a reaktort le lehessen állítani és hűteni. Determinisztikus felfogásban az atomerőműben mértékadó földrengés esetén semmi sem sérülhet. Katona Tamás János elismerése a paksi blokkok üzemidejének meghosszabbításáért kifejtett tevékenységének is szólt. A 2000-ben részvételével indult projekt igazolta, hogy lehetőség adódik a paksi blokkok működésének meghosszabbítására túl a 30 üzemévre szóló engedélyezésen, köszönhetően az üzemeltetési és karbantartási gyakorlatnak, a szerkezetek és rendszerelemek robosztus konstrukciójának, illetve számos felújításnak és biztonságnövelő intézkedésnek. A környezetvédelmi engedélyt követően az Országos Atomenergia Hivatal 2012. december 31-ig adja meg az engedélyt elsőnek az 1. blokk 2032. december 31-ig történő üzemeltetéséhez. kiértékelési módszer kidolgozása és az alkalmazást biztosító műszer fejlesztése terén nyújtott alkotó tevékenységéért, továbbá a középfeszültségű szabadvezeték hálózatok földzárlati hibahelyének igen gyors mehatározásáért, az első hazai kisszeles háztartási méretű szélerőmű villamos berendezéseinek tervezéséért és üzem behelyezéséért nyújtott alkotó mun kájáért, valamint a fiatal doktoranduszokból és doktorokból álló smart grid egyetemi kutatóhely létrehozásáért, fenntartásáért és tudományos életbe való bevezetéséért. Dr Imecs Mária villamosmérnök, egyetemi tanár, a Kolozsvári Műszaki Egyetem mérnökprofeszszora a villamos hajtások, nevezetesen a kalickás aszinkron motoros hajtások kettős mezőorientációs, vektoriális struktúrájának továbbfejlesztése és implementációja terén elért eredményeiért, amely a szabályozási struktúra paraméter-függőségét a minimálisra csökkentve javította a nyílt hurkú, feszültségben vezérelt ISzM (impulzus-szélesség-modulációs) eljárásokat alkalmazó digitális jelfeldolgozó vezérlőegységet tartalmazó rendszerek minőségét, ezzel is növelve a villamos motorokban és generátorokban az energiaátalakítás hatékonyságát, továbbá a felsőfokú oktatás, a doktorandusz képzés terén kifejtett eredményes tevékenységéért. DOCLER Holding Új Generáció Gábor Dénes-díjban részesült: Rátai Dániel informatikus, feltaláló, a 3D for All Számítástechnikai Fejlesztő Kft. általános fejlesztésvezetője az Európai Unióban, az Egyesült Államokban és Japánban számos szabadalommal védett, forradalmian új technológiai megoldás kidolgozásában és a találmány piaci bevezetésében vállalt alkotó munkájáért, amelynek eredményeként képesek vagyunk a közönséges számítógépeket háromdimenziós, valódi holisztikus megjelenítést és valós térbeli interakciót biztosító konfigurációvá átalakítani. In Memoriam Gábor Dénes elismerésben részesült Dr. Csermely Péter biokémikus, a Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Pathobiokémiai Intézetének egyetemi tanára a fiatal tehetségek iskolateremtő felkutatása, felkarolása, támogatása és gondozása, a hálózatépítés terén végzett több évtizedes áldozatos munkájáért, mellyel hozzájárult az alapítványi célok valóra váltásához, a Gábor Dénes nevével fémjelzett szellemiség átörökítéséhez. Technika 2012/12 5

GAZDASÁG Pénz a kompromisszumból Mint ismeretes, az Európai Bizottság 1 033 milliárd eurót javasolt elfogadni, illetve szétosztani az országok között a különböző programokra, amelyek között a legnagyobb tétel a kohéziós, meg az agrár támogatás. Ezt az összeget viszont sokallták az EU egyes nettó befizető országai, amelyek többet fizetnek be, mint amennyit visszapályázhatnak. Elsősorban Nagy- Britannia óvott, amely vétót helyezett kilátásba, ha nem teljesülne kívánsága a büdzsé alapos lecsökkentésére. Azt javasolta ugyanis, hogy a költségvetést fagyasszák be a 2011. évi szinten. Angliáról tudni kell, hogy olyan nettó befizető, amely hozzájárulását teljes egészében visszapályázhatja, ugyanis kis mezőgazdasága miatt az igen tekintélyes agrártámogatásokból nem részesül. Ha óvatosabban is, de Németország is a csökkentés híve, mert mint az EU legnagyobb befizetője, igényli a fokozottabb takarékoskodást. Mellettük volt még Hollandia, amely egy lakosra számítva a legtöbbet adja be, meg a szintén nagy befizető Svédország, amely a leginkább hajlandó kompro misszumos megoldásra, és érdekes módon még Franciaország is, amely viszont az agrártámogatások legnagyobb nyertese. Természetesen a kisebb, felzárkózó országok ebbe nem mentek bele, hiszen világos volt, hogy a büdzsé megvágásából nekik kevesebb jut majd, mint a megelőző hét évben. Hazánkat erôsen érinti Magyarországnak a neki juttatandó kisebb forrásokon kívül az is hátrányt jelentene, hogy a Bizottság maximálni javasolta az országok által kapható támogatásokat az általuk elért GDP 2,5 százalékában, márpedig a magyar GDP viszonylag alacsony szintje még tovább szűkítené forrásainkat, főleg azokat a kohéziós pénzeket, melyek ma szinte kizárólagos forrásai fejlesztéseinknek. Eszerint támogatásunk 2014-2020 között 18,3 milliárd euróra csökkent volna a 2007-2014 közötti 22,4 milliárd euróról. Igaz, az utóbbi komoly summát 2006-ban a Visegrádi Négyek kormányainak erőteljes lobbizásának köszönhettük, úgy, hogy a régióban az egy főre jutó GDParányos összehasonlításban a legtöbbet Magyarország kapta. Herman Van Rompuy javaslata A tanácskozás előtt az Európai Tanács elnöke, Herman Van Rompuy személyesen fogadta a kormányfőket, majd a csúcson kompromiszszumos javaslatokat terjesztett elő. Ő a Bizottság által előterjesztettnél 80 milliárd euróval kevesebbet, a régi keretnél még ennél is kevesebbet javasolt szétosztani, ám Magyarország számára néhány új javaslata előnyös volt, kb 2 milliárd euróval emelte volna támogatásainkat. Így azt javasolta, hogy Magyarországnak a kohéziós támogatások plafonja a GDP 2,5 százaléka helyett 2,59 százalék legyen, ami 720 millió euró pluszforrást jelentett volna. E felett szerepelt még a kereten kívül még egy 1,2 milliárd eurós ígérete a Közép-Magyarországi Régiónak, amely eddig a kohéziós alapból, viszonylagos fejlettsége miatt alig részesedhetett. Így az EU-tól 20 milliárd euró körül kaphattunk volna, ami persze kevesebb a réginél, de ugyanakkor a szabályok változatlansága esetén sem járna a régi összeg, hiszen a Bizottság is csökkentette a kohéziós büdzsét a tagországok sokat fejlődött infrastruktúrájára hivatkozva. Rompuy egyéb javaslatai is hasznosak lettek volna, így a társfinanszírozási ráta 75-ről 85-re emelése, amivel a nemzeti önrész 25-ről 15 százalékra csökken, szerinte a viszsza nem téríthető áfát támogatásként lehetne elszámolni, a lehívható előleget 2-ről 4 százalékra emelte volna, visszaadott volna 8 milliárd eurót a tagállamoknak közvetlen agrárkifizetésekre és piaci intézkedésekre az EB által elvenni javasolt 16,7 milliárd euróból. Ezzel együtt a kormányfők rövid idő alatt elvetették javaslatait, még a felzárkózó államok képviselői is. Mit várhatunk mi? Magyarország természetesen abban érdekelt, hogy EU-támogatásaink ne csökkenjenek. A szakértők szerint viszont harcos fellépésünkre nem igen ad alkalmat az a tény, hogy ma még nem rendelkezünk a 2014-2020-as, az EU 2020-as stratégiájához illeszkedő fejlesztési tervekkel, amelyekhez a támogatásokat igényeljük, másrészt a 2014-ig nekünk megítélt 8 000 milliárd forint kohéziós támogatásból eddig csupán 3 100 milliárd forintot lehetett kifizetni a megvalósult fejlesztésekre. Végül is lesz megegyezés (Merkel a sikertelen tanácskozás után: Most jól kialusszuk magunkat, aztán majd holnap, esetleg három hónap múlva megegyezünk. ) Ennek pedig az ad realitást, hogy az EU-t alapító tagországok a római szerződésben meghatározottakat, így elsősorban a szolidaritás elvét minden körülmények között betartják és megkövetelik, együtt azzal az alapelvvel, hogy szilárd gazdasági alapokon nyugodjanak az európai demokráciák. Különben is, ha minden tagállam csak a saját érdekeit nézi, akkor egyik sem érvényesítheti az érdekeit. K.F. 6 Technika 2012/12

GAZDASÁG Az ismeretlen korszak gazdasága (5.) A mai húszegynéhány éveseknek már-már történelmi távlat a rendszerváltás, amikor megkezdôdött a felzárkózás a demokráciák, a fejlett piacgazdaságok sorába. A történészek szerint az 1989. évi rendszerváltást külpolitikailag az segítette elő, hogy az USA és elnöke, George Bush a szocialista országok válságát látva egyáltalán nem erőltette ezekben az országokban a régi rend megváltoztatását, annyira nem, hogy például Mark Palmer budapesti nagykövetük a magyar ellenzéki barátaira célozva kijelentette, hogy azok soha nem fogják irányítani az országot. Ezt a hozzáállást az is magyarázta, hogy nyugaton féltek attól, az átmenet esetleg káoszba fulladhat, meg Gorbacsovot is meg akarták nyugtatni, hogy csak folytassa a szocialista tábor liberalizálását, az nem fogja érinteni a rendszer alapjait. Míg azonban a Szovjetunióban Gorbacsov ellen, bár sikertelenül, puccsot követtek el, (1991. augusztus 19.) Magyarországon a rendszerváltás, amely mögött a politikai szerepét önszántából átértékelő állampárt állt, társadalmi megrázkódtatás nélkül zajlott le. Tisztánlátás a politikában, ötletelés a gazdaságban Magyarország igen hamar felépítette a nyugati demokráciák példájára új társadalmi berendezkedését; 1998. október 23-án kikiáltották a Magyar Köztársaságot, sor került az 1949. évi Alkotmány alapvető és gyökeres megváltoztatására (egy teljesen új alkotmány kidolgozását akkor még nem vállalták az Ellenzéki Kerekasztal pártjai), amely általánossá tette a közvetlen választás intézményét, demokráciát valósított meg, a hatalmat a népre ruházta, megvalósította a jogállamiságot, érvényesítve a hatalommegosztás, a fékek és ellensúlyok rendszerét, biztosította az emberi jogokat (szólás-, sajtó-, vallás-, egyesülési-, gyülekezésijogokat), rögzítette a politikai pluralizmust, létrehozta az alkotmánybíróságot, bevezette a piacgazdaságot. Az, hogy ennek az alkotmánynak a gyökeres megváltoztatása több mint két évtizedig egyetlen pártban, de a társadalomban sem merült fel, megalkotóinak tisztánlátását bizonyította az ország demokratikus jövőjét illetően. Már kevésbé voltak megalapozottak a rendszerváltók gazdasági elképzelései. Itt átgondoltabb, fokozatosabb reformokra lett volna szükség. Kárpótlás, privatizáció vagy osztogatás? Ebben az időban az országot gazdasági válság sújtotta, (lehet, hogy enélkül sor sem került volna a rendszerváltásra), és kezdetben ezt a válságot kellett volna kezelni. De az is érthető, hogy előtérbe mégis az előző korszakokban kárt szenvedett emberek kárpótlása került, így 1,8 millió állampolgár az állami vagyon mintegy egytizedéhez jutott hozzá. Mégis, a kárpótlás nem volt mondható sikeresnek, hiszen amellett, hogy az ország közös vagyona csökkent, a kárpótoltaknak csalódást okozott, hogy eredeti tulajdonuk helyett még csak nem is pénzt, hanem bonyolultan felhasználható kárpótlási jegyeket kaptak. Mivel a kárpótoltak többsége idős vagy külföldön élő volt, ezek a kárpótlási jegyeiket eladták, melyeket a privatizációban résztvevők a címérték 20-80 százalékáért felvásárolhatták, miközben azokat az állam névértékben vette figyelembe a privatizációs üzlet megkötésekor. Később ezeken a kárpótlási jegyeken 90-150 százalékos haszon is keletkezhetett. Ezen az úton kárpótlási jegyekért több mint 90 milliárd forintnyi állami vagyon kelt el, amit a lakosság nagy része osztogatásként élt meg. A hagyományos nagyipar leépülése Az átalakulást a magyar gazdaságtörténet legnagyobb mértékű ipari visszaesése kísérte, még 1995 végén is a bruttó ipari termelés a tíz évvel korábbinak a háromnegyedét sem érte el. Leállt a volt szocialista nagyipar, a bányászat, megjelent a korábban ismeretlen munkanélküliség, olyan nagyvárosok, mint Ajka, Kazincbarcika, Komló, Oroszlány, Ózd, Salgótarján, Tatabánya, Tiszaújváros és Várpalota támasz nélkül maradtak. A mögöttük lévő nagyüzemeket és fővárosi társaikat az akkori privatizációs eljárásokkal nem lehetett megmenteni. Példa erre az 1989-ben megszűnt Lenin Kohászati Művek, amelyet a hatékonyság jegyében 42 önálló érdekeltségű szervezeti egységre tagolva lényegében leállásra kényszerítettek. Ezután privatizálták, majd ennek sikertelensége után még kétszer magánosították. Az Állami Számvevőszék kénytelen volt megállapítani, hogy a hajdani tízezreket foglalkoztató üzem, amelybe 22 év alatt 50 milliárd forintot fektettek be korszerűsítésére, az iparfejlesztés hibáinak, a csődmenedzseléssel próbálkozó privatizáció, a válságkezelés teljes kudarcának a története volt, amelyben kibogozhatatlanul volt jelen az Technika 2012/12 7

GAZDASÁG esetleges lepénzelés, az etikátlan érdekkapcsolat is, amivel végül is egy 250 éves szakmai hagyomány ment veszendőbe. Hasonló körülmények között pecsételődött meg olyan nagyüzemeink sorsa, mint a Csepeli Vasmű, a Ganz-Mávag, a Láng Gépgyár, a MOM és a többi korábban nemzetközi ranggal bíró üzemünk. Nem volt ritka, ami a DIGÉP-ben történt: az üzem privatizációjához végzett vagyonértékelésben a gépek, épületek után az üzem páncélszekrényében talált 13 millió forintot is leértékelték 3 millió forintra. Az ipari kutatóintézetek megszûnése Szintén szomorú sors várt a részben nagyhírű, a műszaki, tudományos kutatást magas szinten végző intézetekre. A kormány láthatóan nem tudott mit kezdeni ezzel a valóban túlméretezett, állami tulajdonú ipari K+F-hálózattal, aminek finanszírozására sem a lényegében összeomlott nagyipar, sem a kormány nem volt képes. Ráadásul az Nemzetközi tudásközpontok hazánkban állam eleinte nem is foglalkozott a hasonló intézetek összevonására, reorganizációjára vonatkozó számtalan javaslattal, így ezen intézetek többsége néhány éven belül meg is szűnt. Hogy az ipari kutatás mégis teljesen nem állt le, ez annak volt köszönhető, hogy 1994-re megindult a nagymértékű külföldi tőkebehozatal, amivel megállhatott a gazdasági visszaesés, a GDP növekedésnek indult, igaz a gazdasági egyensúly megbillenése árán. Külföldi működő tőke Magyarországon 1989-1996 között 14 866 millió dollár befektetés érkezett, ami kétszerese volt a csehországi külföldi befektetéseknek. 1996-ban a világ tíz legnagyobb vállalata közül 6 jelen van Magyarországon: a kezdetektől itt van a General Motors, a General Electric, a Suzuki, a Sanofi, az IBM, a Nokia, a Ford, az Audi, az IBM, Philips, Sony, Unilever, Henkel, Nestle, Stollwerk, Teva, vagyis a világ 50 multunacionális vállalata közül 35. Csak Németország az utóbbi években 18 milliárd eurót invesztált be, miközben a 1,5 milliárd lakosú Kínába csak 26 milliárd eurót. A jegyzett tőkén belül a külföldi tulajdon aránya 1996-ra 31,5 százalékra nőtt, de ez nem érte el a 30-as évek Magyarországában lévő külföldi tőke arányát. Egyébként is ez a részesedés a globalizált világban nem számít kiemelkedően magasnak, ám térségünkben ez az arány a legmagasabb. Ugyanakkor 1995-2009 között 15 százalékkal járult hozzá a külföldi működő tőke az ország gazdasági növekedéséhez, ha mindezt hitelből kellett volna finanszírozni, a magyar GDP 9 százalékkal alacsonyabb lenne. Ma a GDP 15 százalékát állítják elő a működő tőke révén nálunk működő vállalatok, a beruházásokban 30-40 százalék az arányuk. Jelentős a szerepük a magyar termelékenység növelésében, a fejlett technika, technológiák meghonosításában, a foglalkoztatásban, előnyösen változnak a számukra helyet adó városaink. Értékelik a képzett magyar munkaerőt, a fejlett infrastruktúrát, de ragaszkodnak a biztonságos, kiszámítható befektetési környezethez. Figyelmeztető, hogy 2011-ben a kedvezőtlen üzleti klíma hatására valamivel több működő tőke hagyta el az országot, mint amennyi érkezett. Az elmúlt két évtizedben korszerű tudással rendelkező szakembereinkre támaszkodva már 30, a globális piacra dolgozó multinacionális vállalat tudás- és kutatóközpontot létesített Magyarországon, amelyek némelyikében többszáz, de egyesekben ezernél is több hazai mérnököt, informatikust alkalmaznak. Ilyen például 1991-től az Ericsson szoftverkutató központja a budapesti Science-parkban és két egyetemi laborja (BME, ELTE), 1999-től a GE Healtcare Klinikai alkalmazások kutatója Budaörsön és a Szegedi Egyetemen, 1998-tól a Nokia fejlesztő központja Budapesten, 2004-től a National Instruments Fejlesztő központ Debrecenben, 2005-től a SAP központ a Graphisoft-parkban, a Bosch Tudásközpont az MTA, a BME és a Szent István Egyetem részvételével, majd 2012-től a Budapesti Fejlesztési Központja, és ugyancsak 2012-től az Oracle Applications Lab Budapesten. Az 1995-ös Bokros-féle stabilizációs programot követően a gazdaság növekedése állandósult, csökkent az államadósság és 1999-re az ország GDP-je ismét elérte, majd meghaladta a rendszerváltás előtti szintet. Viszont ezzel a fejlődéssel nem haladt együtt a mezőgazdaság: a kárpótlás útján létrejött másfél millió törpebirtok, a megmaradt tsz-ek, az átalakult állami gazdaságok ellenére a mezőgazdaságot egy meglehetősen elaprózódott, alacsony hatékonyságú szerkezettel állandósította, ami alatt a több évtizede tartó folyamatos műszaki fejlesztés megakadt. Ez a magyar mezőgazdaságnak máig tartó versenyképességi deficitet okozott, ami súlyosbodott, miután az Európai Unióhoz való csatlakozásunkat követően már az unión belüli versennyel is meg kellett küzdenünk. Csatlakozásunk az Európai Unióhoz A csatlakozás az EU-hoz gazdasági értelemben a rendszerváltozást követő időszak egyik legjelentősebb lépése volt. Az áruk, a szolgáltatások, a tőke, a munkaerő szabad áramlása a fejlett európai országok egységes piacán; a gazdasági jogalkotásban és érdekegyeztetésben való egyenrangú részvételünk segítette az ország gazdasági és társadalmi felzárkózását. Részesed- 8 Technika 2012/12

GAZDASÁG hettünk a különböző fejlesztési pénzalapokból. Csak a felzárkóztatást segítő strukturális alapból 2004-2006 között máris 20 ezer projekthez sikerült EU-támogatást kapni, a 2007-2013-as időszakra részünkre 8 000 milliárd forintot különítettek el. 2004 és 2010 között Magyarország 5.152,6 millió euró tagdíjat fizetett az EU költségvetésébe és 15.560 millió euró támogatást kapott. Például a kohéziós támogatásoknak köszönhetően a magyar úthálózat regionális összehasonlításban is kiemelkedővé vált, ami komoly versenyelőnyt hozott. A számítások szerint 2009 óta a hazai állami beruházások 97 százaléka származott az uniós kohéziós forrásokból. A csatlakozással lehetővé vált az euró bevezetése is, ám ennek kritériumait máig nem sikerült teljesíteni: a költségvetési hiány eddig minden évben meghaladta a 3 százalékot, az államadósságot, amely 1993-ban a GDP 87 százalékára emelkedett, idővel a 2007-ig elért 3000 milliárd forint privatizációs bevétel és a GDP növekedésének segítségével sikerült az előírt 60 százalék alá vinni, de ez is később, a privatizációs lehetőségek csökkenésével, a túlzott állami költekezéssel és a 2008. évi válság hatására ismét növekedett, amit 2009-2010 elejéig sikerült megállítani.ugyanis a válságkezelés során a járulék befizetését nélkülöző 13. havi nyugdíj megvonásával, az áfa 25 százalékra való felemelésével ami együttjárt az élelmiszerekre, a távhőre kedvezményes áfakulcs bevezetésével, az SZJA csökkentésével, a rászorulók támogatásával a krízisalapból sikerült stabilizálni a helyzetet. Az államadósság alakulása és okai 1989-ben 20 milliárd dollár adósságot örököltek a rendszerváltók, ez 1993-ra 31 milliárd dollárra Egy főre jutó GDP PPS-ben kifejezve a térségben, USD 2005 2010 Szlovénia 18 000 Szlovénia 23 282 Csehország 17 300 Csehország 18 814 Magyarország 14 700 Szlovákia 16 050 Szlovákia 13 400 Észtország 14 138 Lettország 12 200 Magyarország 12 845 Lengyelország 11 700 Lettország 10 681 Észtország 10 400 Románia 7 667 Románia 8 000 Bulgária 6 359 Bulgária 7 900 nőtt és a GDP 89 százalékát képezte. 1998-2001 között ugyan nőtt a bruttó adósságállomány, de a GDP gyorsabb növekedése révén lement a GDP 53 százalékára, ugyanis minél magasabb a GDP, még a megnőtt adósság aránya is kisebb lehet. 2002 után máig 27 százalékkal emelkedett, de a nemzetközileg egyáltalán nem feltűnő, 80 százalékos GDP arányos adósságállománynak csak kisebb része külföldi hitel, nagyobbik fele már belföldi forintadósság, kötvénykibocsátás révén. A mai 20 milliárdos állami adósságot ugyanakkor nem lehet az 1999-2001 közötti többszöri minimálbér emeléshez, vagy a 2002-2004 közötti, 50 százalékos közalkalmazotti fizetésemeléshez, de a későbbi, az ország infrastruktúrájába beépülő pluszkiadásokhoz kötni. Az emelkedés valóságos okait a szakemberek inkább a privatizációs lehetőségek későbbi kimerülésében hisz 1994-2002 között főleg a privatizációs bevételek mérsékelték a hitelfelvételeket a költségvetés javításaként a súlyosabb megszorítások végrehajtásában, néhány megalapozatlan költésben, (például a 13. havi nyugdíj), de legfőképpen a gazdaság humántényezőjének alulértékelésében, (és ezzel alulteljesítésében), és az elavult termelésszerkezetben látják. Mára is érvényes közgazdasági tanulság tehát, hogy az adósságállományt nem lehet megszorításokkal csökkenteni, csak a gazdaság makroszerkezetének tudatos átalakítása, a világgazdasági korszakváltáshoz való csatlakozás eredményeként. Ugyanakkor a szakértők fontosnak tartják az adósságszolgálatunk könnyítését is egyrészt azáltal, hogy egy IMF-EU hitellel a pénzpiacon hozzáférhető kölcsönöknél olcsóbban finanszírozhassuk az országot. A kilábalás... A gazdasági elemzések ritkán szólnak sikerekről, hiszen az anyagi javakat illetően mindig többre vágyunk. Sorozatunk befejező részében mi sem részleteztük, hogy a rendszerváltás óta mennyire megváltozott az ország képe, élete, amelyhez ma 3 millió, zömében korszerű személyautó, 1 300 kilométer autópálya, majd 12 millió mobiltelefon is hozzátartozik. Az ország kilábalásáról a jelenlegi helyzetéből többféle elképzelés ismert, melyek helyességéről a jövő dönthet. Ezek között azonban eredményt valószínűleg az ígér, ha sikerülne a jelentős exportunk importtartalmát a jelenlegi 80-82 százalékról lecsökkenteni és növelni kiviteli termékeinkhez a hozzáadott értéket, megszüntetni gazdaságunkban a humán tényező lebecsülését, kevésbé anyag és energia igényes ipari szerkezetet létrehozni és a gazdasági élet törvényszerűségeit tisztelni. De ez már egy következő történet lehet, amelyet a mai nemzedékek írnak meg. Komornik Ferenc Technika 2012/12 9

GÉPIPAR Az RS Components tovább javítja a 3D CAD modell-választó eszközeit, és a félvezetôi kínálatát Az RS Components az Electrocomponents plc kereskedelmi márkája a világ vezető magas színvonalú szolgáltatást nyújtó elektronikai és karbantartási termékeket forgalmazó vállalata, mely 32 országban lévő cégein keresztül több mint 550 ezer terméket forgalmaz, és naponta 44 ezer árut indít útjára, több mint 1 millió ügyfele számára. Az RS termékkínálatában 2 500 piacvezető gyártó terméke található, mely magába foglalja az elektronikai, automatizálási, tesztelési és mérési, elektromos és mechanikai termékcsoportokat. Az RS által kínált alkatrészek száma tovább bővült, valamint a 3D CAD micrositen keresztül a 3D CAD modellek között sokkal gyorsabban és nagyobb funkcionalitással kereshetnek az ügyfelek, tovább bővítette félvezető kínálatát is. Az új 3D CAD microsite RS Components és az Electrocomponents plc (LSE:ECM) kereskedelmi márkája elindította legújabb 3D-CAD microsite-ját, amely lehetővé teszi a vásárlók számára, hogy gyorsabban és könnyebben férjenek hozzá a több mint 40 gyártó, több mint 30 000 3D CAD modelljéhez, amelyek díjmentesen letölthetők az RS weboldaláról. Az RS 3D CAD microsite-on keresztül a felhasználók számára a 3D CAD modellek között kategória és gyártó szerint kereshetnek, továbbá tartalmazza a modell megtekintéséhez szükséges funkciókat is. A könnyebb és gyorsabb megtekintés lehetővé teszi a mérnökök számára, hogy a terveikhez legmegfelelőbb alkatrészt - beleértve a csatlakozókat, reléket, kapcsolókat és félvezetőket kiválasszák, megtekintsék és letöltsék a számos termék közül. Az új megjelenés integrálja a meglévő 3D CAD oktató videókat, a 3D CAD GYIK-et és a 3D CAD fájlformátum tulajdonságokat. A továbbfejlesztett 3D CAD modellek keresési funkciójának elindítása az RS weboldalon újabb mérföldkövet jelent a vállalat 3D CAD modell programjában. A két évvel ezelőtti bevezetés óta az oldal több mint 250 000 letöltést regisztrált. A 3D CAD modellek RS oldalról történő nagyszámú letöltése azt mutatja, hogy a mérnökök egyre inkább kihasználják az ingyenes online eszközünket, így gyorsítva fel a tervezési folyamatot. mondta Mark Cundle, az RS Components technikai marketing vezetője. Az új 3D CAD microsite biztosítja a gyorsabb és nagyszerűbb élményt a keresés során. Az RS könyvtárakban található 3D CAD modellek elérhetők a DesignSpark oldalon található ModelSource könyvtáron keresztül is, amely nem más, mint az RS online mérnöki közössége. Tovább bôvült az RS Components félvezetô kínálata Miután az RS Components a Diodes Incorporated-del megállapodást kötött a kiemelkedő minőségű, panelre szerelhető specifikus és standard termékek, logikai és analóg félvezetők vezető gyártójával, ezeket a termékeket juttatja el a vásárlókhoz világszerte. A Diodes termékek közül több mint 1 500 található az RS kínálatában, beleértve a bipoláris és MOSFET tranzisztorokat, egyenirányítókat és Schottky- és Zener-diódákat, kapcsolókat, TVS diódákat, lineáris feszültségű szabályozókat és feszültség referenciacsöveket is. Az RS folyamatosan jelenteti meg a Diodes legújabb termékeit a globális kínálatában, hogy ezek az új termékek minél gyorsabban jussanak el a vevőkhöz, és hogy a félvezetőket a tervekben mielőbb felhasználhassák. Az RS az elektro nikai termékek egyre szélesebb választékát biztosítja vevőinek. További információ és kapcsolat: RS Components Sp. z o.o. ul. Puławska 303 02-785 Warszawa Poland Telefon: +36 1 408 8371 Fax: +36 1 408 8372 E-Mail: service@rscomponents. hu Internet: www.rscomponents.hu 10 Technika 2012/12

GÉPIPAR Horn eszköztár a 220 mm-es átmérôjû menetvágásnál A Hydrosaar vállalat termékei széles körű felhasználást nyernek ott, ahol emelt szintű követelmények szerint kidolgozott hidraulikus rendszerekre van szükség. Ilyen alkalmazási területeknek számítanak a víz alatti és feletti berendezések, a felszín alatti és a nagy magasságban zajló építkezések, és a rendszerek felhasználása a szélkerekekre, a vízierőművekre, a villamos hőerőművekre és a gátakra is kiterjed. A németországi Sulzbach/Saar székhelyű társaság 1964-ben alakult, és az említett rendszerek gyártó specialistájának számít. A 135 alkalmazottat foglalkoztató vállalatot 2001-ben integrálták a 6 000 munkást foglalkoztató Hydra csoportba. A cég jelenleg hengereket és dugattyús akkumulátorokat gyárt, de emellett saját, illetve más vállalatok termékeinek a teljes körű felülvizsgálatával is foglalkozik. A gyakran óriási méretű munkadarabok gyártásánál felmerülő gazdaságtalan és költséges technológiák kiküszöbölését a vállalat a Paul Horn GmbH menetvágó eszközeivel oldotta meg. Új gyártási profilú hidraulikus alkatrészek Jelenleg a cég által gyártott hengerek és dugattyús akkumulátorok belső átmérője elérheti az 1 000 mm-t, a lökethossz 15 000 mm-es is lehet, míg az alkatrészek súlya 20 tonnáig terjedő határon belül mozog. Az alkatrészek gyártásánál fokozott minőségi követelményeket kell betartani, mivel egyre nagyobb terhelésnek kitettek, s ugyanakkor semmilyen károsodást sem szenvedhetnek el a különböző meteorológiai hatások miatt. A gyártási feladatok ilyen esetekben nem korlátozódnak csak a termelőgépekre, hanem kiemelt hangsúlyt kell fektetni azokra a szerszámokra, amelyekkel például egy 1 228 mm-es külső átmérőjű henger menetvágását kivitelezik. A munka során 30 M64-6H menet kialakítását kell a két elülső részen 15 mm mélységűre elvégezni. A gyártás során a csapok alkalmazása nem bizonyult célravezető megoldásnak, mivel a gyártóközpont orsóját fokozott hatások érték, és ennek a pontosság szenvedte a kárát, ugyanis a forgófejtől számított egyméteres eltérések is előfordultak. Továbbá a sérült menetek javításánál a 600 bar nyomásnak kitett hengernek számos biztonsági előírásnak kell megfelelnie. Peter Kohler művezető úgy döntött, hogy nem tűri el tovább a nem megfelelő technológia alkalmazásából eredő pénz- és időkiesést, és a metrikus, illetve trapezoid alakú, 36-220 mm átmérőjű menetvágásnál Peter Bauernek, a Horn szaktanácsadójának a segítségét kérte, aki már kiváló eredményeket ért el az M42-es menetek körkörös vágásánál és mélyítésénél. Horn-technológia hat vágóéllel Az S355J2G4, 52-3 típusú acélból készült hengercsövek menetvágásához a Horn szakértője által javasolt új technológia lényege egy Horn M328 típusú marószár és egy TI 25 keményfém bevonatú, Horn 628- as hat vágóélű lapka alkalmazása, amellyel 27,7 mm-es vágási átmérő és 5-6 mm-es haladás érhető el. Mivel a hengerek többségének a hoszszúsága meghaladja a 10 métert vízszintes helyzetben, a Horn marólapkája az A- és C-tengelyeken forog, és a forgófej éppen a megmunkálási terület szintjén helyezkedik el. Folyamatbiztonság és vágási teljesítmény A Horn vágóeszköz alkalmazását kísérleti teszt előzte meg. Ennek során a géptől 200 mm-re elhelyezett konzolos tartóval az M64-es menetvágás 6 mm-es haladás, 20 fordulat, 80m/perc marási sebesség, n=919 1/ perc és vágófoganként 0,13 mm-es haladás, valamint 0,035 mm-es átlagos forgácsvastagság körülményei között végezték a menetvágást ellenirányból és lentről felfelé. Mivel a hidraulikus befogó tokmányba rögzített eszköznél rezgést tapasztaltak, a Weldon elhelyezés mellett döntöttek. A Horn vágóeszközökkel végzett menetmarás sikeres volt, és 60 menetvágás 300 percet vett igénybe. Egyetlen 628-as típusú vágólapkával átlagban 23 menet vágása kivitelezhető, ami 90 méteres lökethossznak felel meg. Az elért marási teljesítménynek köszönhetően az M36 tartományon felüli menetvágást ettől kezdve Horn szerszámokkal végzi a Hydrosaar. Békés Sándor Technika 2012/12 11

GÉPIPAR Szerszámgépek a szép szigetrôl (2.) November 7-11. között rendezték meg a 11. Tajvani Nemzetközi Szerszámgépbemutatót (TMTS 2012.) Taichung legnagyobb kiállítási helyszínén, amelyre a TECHNIKA Mûszaki Szemle is ellátogathatott. Beszámolónk a szigetországban kitörési pontként számon tartott gépgyártás titkaiba enged betekintést, ezúttal a Manford és YCM példáján. Nem véletlen, hogy a TMTS 2012-öt Taichung városában rendezték meg, hiszen Tajvan 1 600 megmunkáló gépeket gyártó cégeinek 90 százaléka a Taichung régióban működik. És van mit bemutatniuk. Az itteni 60 km-es körzeten belül vásárolják tőlük a legtöbb gépet, innen kerül ki külföldre is a legtöbb tajvani szerszámgép és ide jut vissza az évi 4 milliárd USD-nyi szerszámgép-export bevételeinek túlnyomó része is. Az export-orientált országban tehát a gépgyártás alapvető, áldoznak is rá. Hallottunk egy több mint 200 alkalmazottat foglalkoztató szerszámgépipari fejlesztőközpontról, amelyben precíziós mérnöki laboratórium működik és az 5 tengelyes multitasking gépektől a robotikai fejlesztésekig végeznek mérnökképzést, tanácsadást féláron, vagyis a költség 50 százalékáért. No, de vissza az impozáns kiállításra, amelynek két szereplőjéről, a világhírű és megbízható szalag- és körfűrészeket gyártó Everisingről és az ugyancsak egész világon megbecsült Sun Master gépeket kibocsátó Chun Chuan üzemről az elmúlt számunkban írtunk. Ezúttal tovább barangolva a 10 ezres nemzetközi közönség között, az itt képviselt 158 kimondottan tajvani szerszámgépipari cég közül ilyenek a VICTOR, a TONG-TAI, Quaser, Goodway, AWEA, CAO- MING, FAR-EAST, CHEBAILER, stb. a Manford és az YCM üzemekre esett a választásunk. 12 Technika 2012/12

GÉPIPAR Manford-gépek egyéni igényekre is A Manford Machinery vállalatot személyesen is sikerült felkeresnünk Taichungban, ahol első meglepetésünkre a működő megmunkáló gépeken is a Manford-logót láthattuk. Angel Liau értékesítési vezető el is büszkélkedett azzal, hogy a Manford mindahány precíziós gépe, megmunkáló központja a cég saját gyártmányain készült. Ez magyarázza egyébként a széles gépválasztékukat. Persze, készítenek olyan berendezéseket is, amelyekkel itt nem gyártanak, ugyanis a Manford azzal is kitűnik, hogy erős fejlesztő csapatának köszönhetően a megrendelők különleges, egyedi igényei szerint is bocsát ki termékeket. Üzemeinket 1987-ben alapította a Su-Yen-Hsieh család, azóta is az övék mind a három gyár világosít fel az értékesítési vezető. Minden üzemünk Tajvanon működik, Kínából semmit sem vásárolunk, viszont Heidenheim, Siemens és FANUC CNC-vezérlőket alkalmazunk. Mi jellemzi a Manford termékeit? Ha meghagyjuk a gépeink által biztosított megmunkálási pontosságot és szupergyorsaságot, főleg termékeink tartósságával, alacsony zajszintjével és selejt-mentességével tűnünk ki. Ezt az USA-ban működő egyetlen külföldi kirendeltségünkhöz is visszaigazolják a vásárlóink, akikkel egyébként mind az öt kontinensen rendelkezünk. Ismertetné központi filozófiájukat? Tajvanon az elsők között szereztük meg az ISO 2001 és 2002 tanúsítványt, ami jelzi elkötelezettségünket a minőség és a környezet megóvása iránt. Az ISO tanúsítványok szellemében Tajvanon igen központi kérdés a környezetvédelem, hiszen például a levegő tisztaságát nem védik hatalmas erdőségek, azokat a hosszú japán megszállás idején állítólag Shintó szentélyek építése céljából kivágták, a helyre állításuk pedig igen lassú. A városi sűrű lakosság, a robogók sokasága néha a szigorú környezetvédelmi előírások ellenére is nagyon megterheli az életkörülményeket. Ezért nemcsak a szubtrópusi éghajlat miatt, hanem a tisztább levegőre is vágyodva telnek meg a városi utcák éjjelente, a változatos kioszkok-nál falatozó járókelőkkel. Természetesen az üzemek kibocsátását, működését is szigorúan ellenőrzik a Környezetvédelmi Ügynökség emberei, ezért is szerez a legtöbb üzem környezeti tanúsítványt, mint tette azt a következő meglátogatott üzem, a gyönyörű zöld környezetben működő Yeon Chin Machinery Industries, az YCM. Technika 2012/12 13

GÉPIPAR A legrégebbi az YCM Néhány bevezető adat már érzékeltetheti az YCM különlegességét a taichungi szerszámgépipari üzemek sorában. Az 1954-es alapításával az YCM a legrégebbi üzem talán egész Tajvanon. Érdekes, hogy éppen 1954-ben érkezett az amerikai hadiflotta a tajvani szorosba a sziget védelmére, a korábban Kínából idemenekült kétmilliónyi ember, tehát nagyobb biztonságban érezhette magát, bár Kína és a sziget között a katonai összeütközések továbbra is előfordultak. Végre a 60-70-es évekre megerősödhetett a tajvani gazdaság és ipar az ázsiai tigrisek egyikévé válhatott. Így az YCM is prosperált és mára az üzemi területe mintegy 160 ezer négyzetméter, dolgozóinak száma 750, tőkéje 533 millió USD. Kezdetben saját öntödéjével csomagoló gépeket gyártott az üzem, majd 1973-75-ben 70 millió USD beruházással egy svájci fúrógép és egy angol mérőgép gyártási jogának megvásárlásával kezdődött a megmunkáló-gépek termelése, amely ma a vertikális és horizontális megmunkáló központoknál, CNC esztergáknál tart. Már 1985-től áradtak az üzemnek a kitüntetések a termékeik minőségéért, de a design-jáért is. 1994-től az ISO 9001 megszerzésével nemzetközileg is minősítettek lettek az üzem termékei, az ISO 140001-gyel a környezetért is felelősséget vállaltak. Ezt még azzal is bizonyítjuk, hogy az üzem 55. évfordulójára, 2009-ben a háromemeletes igazgatóságot napelemekkel szerelték fel és az ő energiájukkal működtetik. Ezen kívül nem csupán hagyomány-őrzésből, hanem a megbízható végminőség biztosítása miatt is, ma is ragaszkodik a gyár a saját acél-öntődéjéhez, amely a gyártelep szélén háborítatlanul működik. mondja Christine Chiu és Sergio Fong. 14 Technika 2012/12

GÉPIPAR Erôteljes tartozékgyártó ipar és vállalati klaszterlánc Tajvan gazdasági erejéről tanúskodik, hogy a szigetország erőteljes szerszámgépipara mellett a világ harmadik legnagyobb szerszámgépalkatrész- és tartozékgyártója is egyben. Elég itt utalni arra, hogy miközben a tajvani szerszámgépgyártás értéke 2011- ben 5,6 milliárd dollárt tett ki, a szerszámgépekhez gyártott alkatrészek és kiegészítők tavalyi tajvani termelése elérte a 4 milliárd dolláros küszöbértéket, 38 százalékos növekedést produkálva 2010- hez képest. Így az ország hatékony iparfejlesztéséhez és technológiai erejéhez társul még a tajvani ellátási lánc által hozzáadott klaszter-effektus is. A 2011. évben 1,37 milliárd dollár értékben exportált az ország ebben a szegmensben, főként Kínába, Japánba, Koreába, Németországba, Hong Kong-ba, illetve az USA és Olaszország piacaira, míg a behozatala 351, 4 millió dollárt tett ki. Az ágazati kép felvázolásakor kiemelendő, hogy a rögzítő eszközök exportja 42,9 millió dollár volt, ezt követik 17,1 millió dolláros értékkel az elválasztók és speciális berendezések, míg a szerszámgépekhez gyártott alkatrészek és tartozékok 618,1 millió dolláros részt képviselnek. Ezek mellett a kovácsológépek alkatrészeinek és kiegészítőinek a kivitele is 161,2 millió dolláros szinten mozgott, és a golyósorsók exportja is 157,3 millió dolláros exportszintre kúszott fel, de a lineáris görgők és golyóscsapágyak kivitele is 378 millió dolláron mozgott. A fenti eredményeket az a TMBA egyesület közölte velünk, amelyet 2007-ben azért hoztak létre, hogy a szerszámgép- és kiegészítő-gyártók közötti integrált ellátási lánc szintjén javítsa az együttműködést és 500 tagvállalatának a nemzetközi versenyképességét. A szervezők állítása szerint a Taichung 60 kilométeres körzetében lévő erőteljes vállalati klaszterrendszerben minden szükséges hozzávaló megtalálható, ami szükséges a szerszámgépek felszereléséhez. Azért választották Taichungot a 2012-es TMTS szakvásár helyszínéül, mert fél óra alatt az ideérkező vásárlók eljuthatnak a kiszemelt szerszámgép, vagy tartozék gyártási helyszínére, vagy a Precíziós Gépek K+F Központjába (PMC), ahol megismerkedhetnek a korszerű tajvani szerszámgép-tervezési technológiákkal. A magyar-tajvani kapcsolatok Tajvan gazdagságát, ipari fejlődését látva merül fel az odalátogatóban a kérdés, mennyire van Magyarország érdekelve a velük való kapcsolatok szélesítésében. Hát nagyon. Igaz, Tajvan ma már hazánk 22. legnagyobb kereskedelmi partnere, ami az irdatlan távolságot figyelembe véve nem csekélység, és ez annak is eredménye, hogy a rendszerváltozás után az átalakult országok közül elsőnek nálunk nyithattak kereskedelmi irodát (Tajpei Trade Office), és azóta is jócskán vásárolják tőlünk az élelmiszereket, sőt a legnagyobb tajvani elektronikai vállalat 80 millió dollár értékű beruházást hajtott végre Komáromban. Tapasztalható, hogy érdeklődésük Magyarország iránt igen nagy, sok üzleti delegációjuk keresi fel Magyarországot, és igen örültek a mi újságírói érdeklődésünknek is, főleg a gépiparuk iránt. Egykor, amikor Tajvanon még a legtöbb szerszámgépipari üzem meg sem születhetett, a magyar szerszámgép-gyártás a világ élén járt. Most talán egyszer még utolérhetjük ebben is a tajvaniakat K.A. Technika 2012/12 15