15 ÉVES A KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL Nagyon jeles évfordulót ünnepel a közigazgatási hivatal ebben az évben, hiszen 15 évvel ezelőtt, 1991. január 1-jén alakult meg a győri székhelyű 1. számú régió Köztársasági Megbízott Hivatala, melyhez Komárom-Esztergom, Vas és Győr-Moson-Sopron megye tartozott. A köztársasági megbízott dr. Horváth József címzetes államtitkár a köztársasági elnöktől nyerte el kinevezését. A 15 év több korszakra bontható, melyben egyik meghatározó időszak az 1991-1994 közötti volt. A köztársasági megbízott alapfeladatai sokrétűek voltak: az önkormányzatok törvényességi ellenőrzése, első- és másodfokú hatósági ügyek intézése, az országgyűlési és önkormányzati választások lebonyolítása, a védelmi bizottság működtetése, a közigazgatási szakemberek képzése, továbbképzése, a területi államigazgatási szervek tekintetében koordinációs jogkör. Ebben az időszakban 174 önkormányzat törvényességi ellenőrzését végeztük, mely kiterjedt a testületek működésének, döntéshozatalának ellenőrzésére, de nem tartozott még a feladatkörünkbe a testületek által meghozott munkáltatói döntések, továbbá az önkormányzatok gazdálkodása körében hozott határozatok, a bíróság vagy más szerv hatáskörébe tartozó döntések törvényességi ellenőrzése. A hatósági szakterületen másodfokú jogkörünkben elbíráltuk a jegyzők által hozott határozatok elleni fellebbezéseket a következő ügykörökben: építésigazgatás, helyi adó- és illeték, növényvédelemben a szőlőkivágás, ipar, kereskedelem, vízügy, környezetvédelem, gyámügy, szabálysértés, lakás- és helyiséggazdálkodás, a tartási szerződések jóváhagyása, birtokháborítási ügyek végrehajtása, tűzrendészet, oktatás területén a tanulói jogviszony, hadigondozás, szociális ügyek. Elláttuk a népesség-nyilvántartás és anyakönyv szakmai felügyeletét.
2 Elsőfokú hatáskörben jártak el a hatósági osztályok a köztársasági megbízott nevében: kisajátítási, örökbefogadási, bentlakásos szociális otthonok működésének engedélyezése, külföldi házasságkötési, ügyintéző kijelölési ügyekben, sürgősségi útlevek kiadásában. Külön említést érdemel még a helyi önkormányzatok által fenntartott bentlakásos szociális intézmények és egészségügyi gyermekotthonok működésére vonatkozó szakmai követelmények érvényesülésének ellenőrzése, amit kezdetben kormányrendelettel telepített feladatként, majd a szociális törvény hatályba lépésétől, 1993. január 1-jétől kezdődően a törvény felhatalmazása alapján láttunk el. E felsorolásból is jól látható, hogy a hőskor -ban telepített és ellátott feladatok teljes mértékben igazolták az általános hatáskörű területi államigazgatási szerv létjogosultságát. Egyértelmű az is, hogy a köztársasági megbízotti hivatalok feladatának egyik nagy részét a hatósági jogalkalmazói tevékenység, a másik nagy területét pedig az önkormányzatok törvényességi ellenőrzése adta. E feladatkörök ugyanakkor egyáltalán nem volt könnyűek. A jogállamiság keretei ebben az időben alakultak ki, a jogalkotás állandó változásban volt, a nagy humánellátó rendszerek, így pl. a szociális ellátás intézményi és jogi keretei is ekkor formálódtak. Az önkormányzatok működése csak kezdeti szakaszában volt, a jegyzők szakmai segítése pedig szükségszerűnek mutatkozott. Ennek természetesen nem voltak intézményi formái, minden hivatal maga alakította egyrészt a jegyzőkkel való kapcsolattartás formáit, másrészt azokat a munkamódszereket, amelyekkel a saját sokrétű feladatait ellátta. A legtöbb köztársasági megbízott részéről elvárás volt az önkormányzatok szakmai munkájának segítése. Volt azonban olyan is, aki megtiltotta a jegyzők számára a segítségnyújtás bármely formáját. Nagyon újszerű feladat volt a humánpolitika területén a Ktv. alkalmazása, hiszen 1992-ben fogadta el a parlament ezt a törvényt, ami megteremtette a köztisztviselőkre vonatkozó egységes alkalmazási szabályokat és az állami továbbképzési feladatokat. 1993-tól éppen a Ktv. rendelkezései alapján vette kezdetét a köztisztviselők és ügykezelők pályán maradásának feltételeként előírt alapvizsgáztatása, ami 1994-95-ben jelentett kiemelkedő nagyságrendű feladatot. A 15 év első négy éve minden tekintetben jelentős volt. Egy új hivatal létrehozása, a munkatársak és a helyes munkamódszerek kiválasztása, kapcsolatok építése elsősorban az önkormányzatokkal nagyon szép és ugyanakkor nehéz feladat volt. Az 1991-ben a hivatalhoz került munkatársak közül jelenleg is 11 fő dolgozik a közigazgatási hivatalban, közülük került ki a jelenlegi vezetők 60 %-a, ami a folyamatos és magas szintű szakmai munka garanciája.
3 A hivatal második nagy meghatározó korszaka 1995-1997. Az önkormányzati törvény 1994. évi módosítása megszüntette az 1991-ben létrehozott köztársasági megbízotti intézményt, kimondva, hogy a köztársasági megbízott és hivatala jogutódai a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatalok. Megszűnt ugyanakkor az országgyűlési és önkormányzati választásokra vonatkozó feladatkörünk, melyet a megyei önkormányzat főjegyzőjéhez telepített a jogalkotó, míg a megyei védelmi bizottsági feladatok címzettje a megyei közgyűlés elnöke lett. A Kormány a területi államigazgatási szervek reformjának fő irányait az 1105/1995. (XI.1.) Korm. határozatban rögzítette. Úgy döntött, hogy a közigazgatási hivatalokra építve létre kell hozni a Kormány területi államigazgatási szerveit, ugyanakkor csökkenteni kell a különös hatáskörű államigazgatási szervek számát, és az új hatásköröket elsősorban a közigazgatási hivatalokhoz kell telepíteni. Ennek szellemében a már meglévő hatósági feladatok továbbvitele mellett egyre több hatáskör került a hivatalokhoz. Az új hatáskörök közül kiemelendő a külföldiek ingatlanszerzésének engedélyezése, a mozgáskorlátozottak szerzési és átalakítási utalványainak odaítélése, a külföldre kézbesítendő illetékfizetési meghagyások felülvizsgálata, regionálisan a bevándorlási ügyek intézése, a polgári szolgálat és fegyver nélküli katonai szolgálat engedélyezése, az új építési törvényből adódó sokrétű építés-igazgatási tevékenység, a korlátozási kártalanítás megállapítása. E hatáskörök egy része a minisztériumok hatáskör csökkenésének eredménye volt. A hatáskörök gyarapodása a finanszírozási problémákat leszámítva egyértelműen pozitív, hiszen ez a hivatalok működőképességének és szakmai alkalmasságának egyik fontos bizonyítéka is. A hivatalok szinte majdnem minden ágazatból látnak el államigazgatási teendőket, amely magával hozta a komplex látásmódot, és pozitívan hatott a szakmai színvonalra is. Jelentős változást hozott az önkormányzati munkában, ezzel együtt a törvényességi ellenőrzésben is az Ötv. 1994. évi módosítása. Az átfogó módosítás megszüntette azokat a jogszabályi ellentmondásokat, amelyeket az eltelt négy év gyakorlata felszínre hozott, ezzel egyidejűleg azonban jelentősen bővültek a törvényességi ellenőrzés alá tartozó önkormányzati döntések. Így például 1995. január 1-jétől a jogutód közigazgatási hivatal vezetőjének törvényességi ellenőrzési jogköre kiterjed azokra a képviselő-testület által meghozott munkáltatói döntésekre, amelyekben a munkavállaló javára történt jogszabálysértés, hasonlóképpen az önkormányzatok gazdálkodásával kapcsolatos testületi döntésekre. Újszerű feladatként megjelent a kisebbségi önkormányzatok törvényességi ellenőrzése is.
4 1997. július 1-jétől kormányhivatali szerepkört kapott a hivatal, tevékenysége kiegészült a területi államigazgatási szerveket érintő koordinációs, ellenőrzési, informatikai, továbbá képzési, továbbképzési feladatokkal, a megyei államigazgatási kollégium létrehozásával és működtetésével. 1997. október 7-én megalakult a Megyei Államigazgatási Kollégium 17 területi államigazgatási szerv, valamint a hivatal igazgatási szervének és főosztályainak vezetői részvételével. Működésének módszereit közösen alakítottuk ki, hiszen az ilyen jellegű munkavégzésnek nem volt előzménye. A köztársasági megbízottnak volt ugyan a területi szervek koordinációjára vonatkozó jogköre, azonban ez csak kis részét fedte le annak, amit a jogszabály 1996-ban meghatározott, s nem kollégiumi formában történt a feladat-ellátás. Számunkra rendkívül fontos volt, hogy a megyében működő területi államigazgatási szervek vezetői jó szakmai kapcsolatot alakítsanak ki egymással, hiszen a megalakuláskor voltak olyan vezetők is, akik még nem ismerték egymást. A kollégium munkájában résztvevő szervek vezetőinek visszajelzése szerint a Kollégium ülései nagyban elősegítik tagjaik kapcsolattartását, egységes gondolkodását, ami a jogalkalmazás nehézségei közepette nagy előnyt jelent. A Kollégium időben reagál a változásokra, jelzi a várható módosulásokat, s ez lényegre törő, szakszerű tájékoztatással és jó szervezéssel párosul. A jogszabályi egyeztetések, jogértelmezések nagyban hozzájárulnak a megyében folyó hatósági munka egységes megvalósításához. Az önkormányzatokkal, jegyzőkkel történő kapcsolattartásban a hivatal direkt számítógépes összeköttetése és a szakmai tájékoztatók, valamint felhívások pártoló továbbítása ugyancsak gyors és hatékony segítség. A kollégium már 1997-ben kialakította a megyében az egységes ügyfélfogadási rendet a területi államigazgatási szerveknél, amit az 1113/2003. (XI.11.) Korm. határozat alapján felülvizsgáltunk és tovább egységesítettünk. Ez alapján 2004. július 1-jétől minden hétfőn, szerdán és csütörtökön 8-15 óráig fogadják a területi szervek az ügyfeleket, mely minimum időnek is tekinthető, hiszen ettől pozitív irányba több szerv eltér. Ettől az általános és kötelező a médiákban is többször közzétett félfogadási időtől eltérő ügyfélfogadási rend mindössze egy-két szerv esetében található, teljesen indokolt okokból. A közigazgatás korszerűsítésének eredményeként 1997. január 1-jétől a közigazgatási hivatalhoz került a fogyasztóvédelmi felügyelőség. Az állami fogyasztóvédelmi szervezet a mai formájában 1991. júliusában alakult. Létrehozták a megyei fogyasztóvédelmi felügyelőségeket, melyek a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséghez tartoztak. A főfelügyelőség irányítását a mindenkori gazdasági tárca látta el. A főfelügyelőség főigazgatójának személye általában négyévente változott. A szervezeti felállásban 1997. január 1-jén következett be jelentős változás, amikor a megyei felügyelőségek szervezetileg a megyei közigazgatási hivatalokhoz kerültek, mint szakmailag önálló igazgatási szervek. A szakmai irányítást továbbra is a főfelügyelőség gyakorolta. Újabb szervezeti változás az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium (ICSSZEM) megalakulásával következett be, ekkortól jelenleg is e minisztérium felügyelete alá tartozik a főfelügyelőség.
5 A felügyelőség 1991-ben 3 fővel alakult, majd még ebben az évben 4 fővel bővült. További létszámnövekedés 1992-ben történt, és 1995-re már 10 főre ami a jelenlegi létszám is gyarapodott. A feladat meghatározás módja lényegében nem változott, továbbra is éves munkaterv alapján dolgozik a szervezet, mindez központi és helyi kezdeményezésű témavizsgálatokból áll. Más volt a kezdeteknél a jogszabályi környezet. Tevékenységünk során alkalmazott fontosabb jogszabályok a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségről szóló 95/1991. (VII. 23.) számú Korm. rendelet, a szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény, a Belkereskedelemről szóló 1978. évi I. törvény. Ma már ezek a jogszabályok hatályukat vesztették. Más területeket ellenőriztünk a kezdeti időszakban. Az élelmiszer és vendéglátó egységek ellenőrzése mellett kiemelt terület volt a közterületi árusítás (un: KGST piacok) ellenőrzése, hamis márkajelzésű termékek, illegális jugoszláv szeszek forgalmazásának vizsgálata. Egyegy időszakban a felügyelőségen, rendőrkapitányságokon, önkormányzatoknál hegyekben állt a lefoglalt hamis márkajelzésű árú. Több száz liter égetett szesz került megsemmisítésre. Nagyszabású akciókat szerveztünk a másolt magnó- és videokazetták felderítésére, látványos megsemmisítésére. Akkor is volt paprikabotrány. Több száz kiló lefoglalt fűszerpaprikát szállítottunk a gyarmati ÁTI raktárba. Már a kezdeti időkben is fontosnak tartottuk a fogyasztók tájékoztatását. Idézet a Főigazgató egyik nyílt leveléből a fogyasztókhoz: Mielőtt fogná a pénztárcáját, hogy vásárolni menjen a bolhapiacnak nevezett vegyes piacra, kérjük gondolkodjon el egy kicsit. Megéri-e az alkalmi vétel, valóban jó vásárt csinál-e, ha ott vásárol? Nem volna célszerűbb, ha nagyáruházak vagy szaküzletek felé venné az útját? Az idő előrehaladtával változott a jogszabályi környezet, törvény született a fogyasztóvédelemről. A felügyelőség hatásköre folyamatosan bővült változatlan személyi feltételek mellett lehetőségünk lett fogyasztóvédelmi, minőségvédelmi, reklám-felügyeleti bírság kiszabására. A gazdaság résztvevői újabb és újabb feladatok elé állították a fogyasztóvédelmet. Folyamatos a küzdelem a fogyasztókat elárasztó tisztességtelen reklámok ellen. A külföldről beáramló rossz minőségű, balesetveszélyes termékek kiszűrésére az élelmiszerek és műszaki termékek vonatkozásában előtérbe került a piacfelügyelet. A felügyelőség munkatársai áldozatos, lelkiismeretes munkával igyekeztek megfelelni az adott időszakban jelentkező elvárásoknak, a vállalkozók és a fogyasztók kereszttüzének közepette. Reméljük, hogy majd eljön az az időszak is, amikor az állami fogyasztóvédelem elfoglalhatja a közigazgatásban az EU által megfogalmazott elvárásainak megfelelő helyét. A hivatal másik igazgatási szervének kialakulása összefüggött azzal, hogy az országgyűlés 1991-ben ratifikálta a gyermekek jogairól szóló ENSZ egyezményt, amely kötelezettséget jelentett a gyermekvédelmi törvény elfogadására. Nagyon hosszú előkészület után 1997-ben került sor e törvény megalkotására, s ennek eredményeként a városi és megyei gyámhivatalok megalakulására. A megyei gyámhivatal 1997. november 1-jétől a hivatal igazgatási szerveként működik. Hatáskörébe került a korábban a hivatalvezetőhöz telepített gyámügyi hatáskör, ami számos új feladattal bővült.
6 A közigazgatási hivatal gyámhivatala által ellátott legfontosabb feladatok a következők: el kellett fogadtatni az önkormányzatokkal, hogy az adott településen élő családok gondjainak megoldását elsősorban ellátásokkal és szolgáltatásokkal helyben kell megoldani, felül kellett vizsgálni a korábban intézeti és állami nevelésben lévő gyermekek státuszát, és lehetőség szerint vissza kellett őket helyezni a családba, valamennyi személyes szolgáltatást nyújtó alap- és szakellátási intézményt és szolgáltatót működési engedéllyel kellett ellátni, minden városban létre kellett hozni szakképzett, gyakorlattal rendelkező ügyintézők alkalmazásával a városi gyámhivatalokat. A 15 év harmadik korszaka 1998-2006. Ezt az időszakot is többnyire a faladat-és hatáskörbővülés jellemzi, de kevesebb szervezeti változással. 1998-tól az új építési törvényből adódóan ellátjuk az építés-felügyeleti tevékenységet, valamint a korlátozási kártalanítás megállapítását. 1998. január 1-jei hatállyal a hivatal feladatköre kiegészült a területi államigazgatási szervek, valamint a polgármesteri hivatalok és körjegyzőségek közszolgálati ellenőrzésével. Az ezzel kapcsolatos feladatokat a vizsgálandó témaköröket és az ellenőrzés alá vont szervezeteket a Kormány évente kormányhatározatban állapította meg. Az ellenőrzések elsősorban a közszolgálati jogviszony létesítésével és az illetmény-megállapítással kapcsolatos szabályok betartására terjedtek ki. Ezen túl 1999-ben a pályázati eljárás és a jutalmazás, 2001-ben a közszolgálati jogviszony megszüntetés, 2002-ben a közszolgálati tárgyú önkormányzati rendeletek és az egységes közszolgálati szabályzatok elkészítése, valamint a vagyonnyilatkozat-tétel, 2003-ban pedig a köztisztviselői érdekegyeztetés vizsgálatára került sor. Kiemelkedő volt a közszolgálati ellenőrzés szempontjából a 2004. év, amikor 98 ellenőrzés elvégzésére került sor. 1998-től évekig elláttuk a magán- és egyházi bentlakásos szociális intézmények, valamint oktatási intézmények finanszírozását. 1998-tól új feladatot jelentett a köztisztviselők közigazgatási szakvizsgáinak lebonyolítása is. A kezdetben csak a vezetők számára kötelező vizsga 2001. július 1-jei hatállyal a köztisztviselői előmenetel feltételeként előírt vizsgává alakult át. A legtöbb vizsgázó 2000- ben és 2002-ben volt. 1999-ben megszűnt a regionálisan a három megyére kiterjedő illetékességgel ellátott bevándorlási hatáskörünk, ugyanakkor 2000-től a hivatal veszi nyilvántartásba a felelős műszaki vezetőket és műszaki ellenőröket.
7 1999-től a törvényességi ellenőrzés mellett új feladatként jelent meg a megyei területfejlesztési tanács és a regionális fejlesztési tanács törvényességi felügyelete. Szintén új feladat volt 2000-től az újonnan megválasztott polgármesterek tekintetében a polgármesteri munkakör átadás-átvételében való közreműködés. (E feladat a választások évében különösen sok munkát jelent, tekintettel a 8 munkanapon belüli átadási kötelezettségre.) A feladatok bővülésével egyidejűleg az önkormányzatok száma is megemelkedett. 1999-től, majd 2001-től egyrészt új községek, helyi önkormányzatok alakultak, másrészt Veszprém megyei települések csatlakoztak Győr-Moson-Sopron megyéhez. A képviselő-testületek hatáskörének bővülése, a helyi önkormányzatok számának emelkedése a megalkotott rendeletek és a meghozott határozatok számát is jelentősen növelte. A következő években további települések csatlakoztak a megyéhez, így a 2002 évi önkormányzati választásokat követően már 183 helyi önkormányzat és 41 kisebbségi önkormányzat törvényességi ellenőrzését láttuk el, 9-re nőtt a részönkormányzatok száma. 2000-ben létrejött a közigazgatás továbbfejlesztésének eredményeként a körzetközponti igazgatás rendszere, s ezen belül az okmányirodák kialakítása. Ez a hivatalunknál is jelentkező feladatnövekedésben mutatkozik meg, hiszen egyrészt ellátjuk az okmányirodák szakmai felügyeletét, másrészt másodfokon járunk el a jegyző okmányirodai hatáskörében hozott elsőfokú döntései lakcím, vállalkozói igazolvány, közlekedésigazgatási ügykörökben benyújtott fellebbezésekben. 2000-től vesszük nyilvántartásba a felelős műszaki vezetőket és műszaki ellenőröket. 2002-től adjuk ki mind a mai napig is a magyar igazolványokat, hozzátartozói-, diák- és pedagógus igazolványokat, valamint oktatói kártyákat és látjuk el érvényesítésüket. A területfejlesztési törvény 2004 évi módosításával a törvényességi ellenőrzési feladatok kibővültek a többcélú kistérségi társulások ellenőrzésével, valamint a törvényességi felügyeleti jogkör is tovább bővült a kistérségi fejlesztési tanácsok törvényességi felügyeletével. A többcélú kistérségi társulások megalakulásában jelentős szerep hárult ránk. Személyes közreműködésünknek is köszönhető, hogy mind a hét kistérségben megalakult a többcélú kistérségi társulás. Valamennyi hatósági területen nemcsak jogszabályi, hanem szemléletváltozást is igényelt a 2005. november 1-jétől hatályba lépett közigazgatási eljárási törvény. A szervezett képzés, továbbképzés feltételei 1999-től teremtődtek meg. Ettől kezdődően állt rendelkezésre e célra központi célelőirányzat, s két kormányhatározat rögzítette a középtávú képzési elvárásokat. Az 1999-ben kezdődött első középtávú tervidőszakban kiemelt feladat volt a köztisztviselők Uniós csatlakozásra történő felkészítése, amely az EU-ról való általános alapismeretek elsajátítását követelte meg a megye összes közigazgatásban dolgozó szakemberétől. A másik elvárás az informatikai ismeretek gyakorlati szintű alkalmazása, míg a harmadik fő terület a nyelvi ismeretek megszerzése, vagy továbbfejlesztése volt.
8 A második középtávú tervidőszakban pedig ami a 2002-2006 közti időszakra terjed ki a főbb célok a nyelvi és informatikai képzések folytatásán túl az EU-s jogharmonizációhoz kapcsolódóan a helyi jogalkotás színvonalának emelésére, a pályázati technikák elsajátítására irányultak, s megkezdődött a vezetőképzés. 2003 nyarán kikerült a hivatal állományából a Pártfogói Osztály, 2005-ben pedig a megyei gyámhivatal hatáskörbővülés miatt megyei szociális és gyámhivatallá alakult át. Visszatekintve a kezdetekre megállapítható, hogy a gyermekvédelem nagy utat tett meg. Minden településen működik évről évre jobb színvonalon az alapellátás, a nappali ellátás és szükség esetén megoldott a gyermekek és családok átmeneti gondozása is. A szakellátás intézményei átalakultak, a gyermekotthonokban és a lakásotthonokban biztosított a jó színvonalú, teljes körű ellátás, valamint a tervezett és egyénre meghatározott gondozás, nevelés. A gyermekvédelem szempontjából értékelve az elmúlt 15 évet elmondható: alapvető szemléletváltozás történt ezen a területen. Ma már minden önkormányzat, jegyző, gyámhivatal, alap-és szakellátási intézmény alapelve, hogy csak a családok teljes körű támogatásával érhető el az elvárt eredmény. 2005-től, a ROP 3.1.1.program beindulása korábban soha nem látott lehetőségeket teremtett és teremt 2007. december 31-ig is a köztisztviselők képzésére, továbbképzésére. 2000-ben nagy jelentőségű, új feladatot kapott a hivatal. A TÁKISZ felügyeleti szerve a Belügyminisztérium helyett a Pénzügyminisztérium lett és ezzel együtt a népességnyilvántartással, választással és okmányirodák támogatásával összefüggő informatikai feladatok a hivatalhoz kerületek. A feladattal együtt az e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúrát is biztosította a Belügyminisztérium. Erre az infrastruktúrára alapozva a választások, népszavazások során a megye 180 ezer választópolgára és 179 települése részére kerül kinyomtatásra minden választási ciklusban egyre korszerűbb eszközökkel a névjegyzék és az értesítő. A Belügyminisztérium által üzemeltetett okmányirodai hálózat amelynek megyei központja a hivatalban található egyben lehetővé teszi a hivatal minden munkatársának azt, hogy elérje az internetet, valamint e-mail postafiókot is biztosít. A hivatal létszámának alakulása 1991-ben a létszámunk 47 fő volt. A köztársasági megbízotti intézmény megszűnése miatti létszámcsökkentés következtében 1995. január 1-jén 36-an maradtunk. A folyamatos feladatnövekedést ugyan arányosan nem követte soha a létszám bővülése, de 1997 második felében kormányhatározattal megerősítették a hivatalokat, s létszámnövekedést jelentett a két igazgatási szerv hivatalunkhoz kerülése is. Mindezek eredményeként 2005-ben 76 fő látta el a hivatal sokrétű feladatot. A gazdasági helyzetünk romlása következtében 5 fő leépítése miatt jelenleg 71-en dolgozunk a hivatalban. A hivatal technikai fejlődése 2006-ban visszatekintve a hőskor -ra, megmosolyogtató az akkori informatikai ellátottságunk. 1992. évben beszereztünk néhány, akkor korszerűnek tartott számítógépet, és kialakításra került a helyi hálózat. A következő években nem nyílt lehetőség további fejlesztésekre.
9 A közigazgatási hivatal megalakulásától, 1995-től kezdve az volt a célunk, hogy a rendelkezésre álló felhalmozási keretből elsősorban számítógépeket vásároljunk. Az anyagi lehetőségeknek megfelelően minden évben beszerzésre került több új számítógép, 2003-ban pedig elértük, hogy már minden munkatárs rendelkezett számítógéppel, de ezek jelentős része időközben elavult. 2004-ben az okmányirodákban végrehajtott amortizációs csere során felszabaduló számítógépekből a hivatal is kapott, amivel sikerült elérni, hogy ma már minden munkatárs a munkájához elfogadható teljesítményű számítógépen dolgozik. A technikai fejlődés megkövetelte a gépek mindennapi használatát is. Ennek érdekében 1998- ban minden vezető felhasználói szintű számítógép-kezelői képesítést és ECDL jogosítványt szerzett, hogy példát mutasson munkatársainak. Ez olyan ösztönzőleg hatott a többi munkatársra, hogy jelenleg a hivatal dolgozóinak 76 %-a rendelkezik ezzel a tudással és a gyakorlatban minden nap hasznosítja. Ez a fejlődés a kapcsolatainkban is ösztönzést jelentett. A megye közigazgatását bemutató, egyúttal információt adó és fórumként is működő honlapunkat már 2002-ben közösen alakítottuk ki. A Ket. és az elektronikus információszabadságról szóló törvény számos új követelményt támasztott, ezért több kollégiumi ülésen tárgyaltuk a honlap tartalmi átalakítását, amelyhez a hivatalunk nagyfokú segítséget nyújtott, különösen a Ket. szerinti hatósági ügyek ügyleírásához szükséges minták tekintetében. A honlap Fórum része pedig a Ket. értelmezésére vonatkozó interaktív kapcsolatot biztosít. A jogalkalmazást segítő, a hatóságok által jogszabály alapján vezetett nyilvántartások jegyzékét a területi szervek hatékony közreműködésével állítottuk össze. A honlap folyamatos fejlesztésével azt szeretnénk elősegíteni, hogy minden szervre vonatkozóan széleskörű információval rendelkezzenek a weboldalt megtekintők. A fenti törekvéseink eredményeként 2004. szeptemberére valamennyi polgármesteri hivatal és körjegyzőség biztosította az Internet hozzáférést, mára pedig már levelezéseink 90 %-a csak e-mailben történik. Ugyanez mondható el a Megyei Államigazgatási Kollégium résztvevőivel való kapcsolattartásunkra is. Összegezve a 15 évet, elmondható, hogy a köztársasági megbízott intézménye és annak jogutódja, a közigazgatási hivatal magas színvonalon alkalmas bármilyen feladat ellátására a folyamatos jogszabályi- és szervezeti keretek változása ellenére is. Képes a kormányhatározatokban megfogalmazott célok megvalósítására is, amelyek a minisztériumok jogkörei egy részének közigazgatási hivatalokhoz való telepítéséből adódtak. Megfelel annak az elvárásnak, hogy a közigazgatási hivatal jelentős szerepet töltsön be a köztisztviselők magas színvonalú képzésében.