TÜSKEVÁR Község LOCAL AGENDA 21

TÜSKEVÁR Község LOCAL AGENDA 21 Fenntartható Fejlődés Helyi Programja Készítette: Marcalvölgye Ivóvízminőség Javító Önkormányzati Társulás megbízásából a Pannon Natura Kft. (1112 Budapest, Törcsvár u. 16.) Elfogadta Tüskevár Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a 15/2016. (V.10.) határozatával 1

A program készítésében részt vettek, az adatokat, információkat szolgáltatták: Tüskevár Község Önkormányzata Felhasznált anyagok: - Önkormányzati adatszolgáltatás - KSH adatok - Jelenleg futó pályázatok nyilvántartása A dokumentumot készítették: Csigó Ernő vezető tervező MKSZ: 01-13637. SZKV-1.1, 1.2, 1.3 szakértés Orsovai Ágnes Környezetkutató MKSZ: 01-15426. 2

Tartalomjegyzék 1. LOCAL AGENDA 21... 8 2. HELYZETELEMZÉS... 13 2.1. Földrajzi elhelyezkedés... 13 2.1.1. Domborzati viszonyok... 13 2.1.2. Földtani viszonyok... 14 2.1.3. Éghajlat... 14 2.2. Tüskevár fejlődéstörténete... 14 2.3. A térség településszerkezete... 15 2.4. Táji értékek... 18 2.4.1. Tüskevár természeti értékei... 18 2.4.2. Védett épületek, építmények... 19 2.4.3. Régészeti lelőhelyek... 19 2.5. Társadalmi helyzet... 22 2.5.1. Demográfiai viszonyok... 23 2.4.2. Oktatás, képzés... 24 2.4.3. Művelődés, kultúra... 27 2.4.4. Sport, kikapcsolódás... 28 2.4.5. Egészségügy... 28 2.4.6. Szociális ellátás... 29 2.4.7. Közbiztonság... 31 2.6. Gazdasági helyzet... 31 2.6.1. Mezőgazdaság... 32 2.6.2. Ipar... 32 2.6.3. Szolgáltatás, kereskedelem... 32 2.6.4. Vendéglátás, idegenforgalom, turizmus... 33 2.6.5. Foglalkoztatás, munkaerő-piaci helyzet... 34 2.7. Infrastrukturális helyzet... 35 2.7.1. Ivóvíz-ellátás, vízgazdálkodás... 35 2.7.2. Csatornahálózat, szennyvíztisztítás... 36 2.7.3. Villamos energia- és gázellátás... 37 2.7.4. Hulladékgazdálkodás... 38 3

2.8. Környezeti elemek állapota... 42 2.8.1. Levegő... 42 2.8.2. Felszíni és felszín alatti vizek... 49 2.8.3. Talaj... 55 2.8.4. Zaj-és rezgésvédelem... 55 2.8.5. Zöldfelületi rendszer... 59 3. HELYZETÉRTÉKELÉS... 61 3.1. Kérdőívek kiértékelése... 61 3.2. SWOT-analízis... 68 4.STRATÉGIA... 70 4.1.Célállapot... 70 4.2.Prioritások... 70 4.3.Várható hatások... 71 5. MEGVALÓSÍTÁS... 73 5.1.Társadalmi pillér... 74 5.1.1.Társadalmi szemléletformálás... 74 5.1.2.Intézményi működés hatékonyságának növelése... 75 5.1.3.Egészségügyi helyzet fejlesztése... 75 5.1.4.Oktatás, képzés fejlesztése... 76 5.1.5.Kulturális élet fellendítése... 77 5.1.6.Közösségi közlekedés fellendítése... 78 5.2.Környezeti pillér... 79 5.2.1.Környezeti elemek és rendszerek állapotának javítása, védelme... 79 5.2.2.Települési és épített környezet védelme... 80 5.2.3.A lakókörnyezet védelme a káros emisszió kibocsátásoktól (levegő, víz, zaj)... 82 5.2.4.Infrastrukturális helyzet javítása, fejlesztése... 83 5.2.5.Zöldterületek védelme, fenntartása növény és állatvilág fenntartása... 84 5.2.6.Hulladékgazdálkodás... 84 5.3.Gazdasági pillér... 87 5.3.1.Az Önkormányzat és az önkormányzati intézmények hatékony működéséhez szükséges gazdasági feltételek megteremtése... 87 5.3.2.Ipar fejlesztése... 88 5.3.3.Mezőgazdaság fejlesztése... 89 5.3.4.Gazdasági szektor (kereskedelem, szolgáltatás) fejlesztése... 90 5.3.5.Vendéglátás, idegenforgalom, turizmus fellendítése... 91 6. JELENLEG FUTÓ PÁLYÁZATOK... 92 4

7.MONITORING ÉS VISSZACSATOLÁS... 93 7.1.Cselekvési terv... 93 7.2.Indikátorok... 94 5

ELŐSZÓ A Marcalvölgye Ivóvízminőség Javító Önkormányzati Társulás 2016. 02. 22-én kelt szerződésben a fenntartható fejlődés helyi programjainak elkészítésével (Local Agenda 21) a Pannon Natura Kftt bízta meg. A program felépítése a következő: 1. Helyzetelemzés: a LA21 program bemutatása, a Község bemutatása (földrajzi, történeti természeti, környezeti, infrastrukturális, társadalmi és gazdasági helyzetének áttekintésével). 2. Helyzetértékelés: SWOT analízis. 3. Stratégia: fenntarthatósági célok megfogalmazása, prioritás sorrendjének meghatározása és a várható hatások megfogalmazása. 4. Megvalósítás: a LA21 3 fő pillérét figyelembe véve a célok megvalósítására vonatkozó programok, részprogramok, melyeket az Önkormányzattal történt egyeztetéseket követően együttesen határoztunk meg. 5. Monitoring: célok és indikátorok meghatározása a fejlesztések tükrében 20 éves időtartamra. A Local Agenda 21 megvalósításának lépései 1. Külföldi és hazai példák feltárása, az LA 21 folyamat eddigi eredményeinek értékelése A Local Agenda 21 lépéseinek, eszközeinek meghatározása 2. Jogi, társadalmi, gazdasági, környezeti helyzetelemzés Az LA21 jogszabályi hátterének feltárása és más tervekhez, dokumentumokhoz való kapcsolódásának (illeszkedésének) vizsgálata. A Község gazdasági, társadalmi és környezeti állapotának, folyamatainak elemzése statisztikai adatok segítségével. A fenntarthatósággal kapcsolatos kérdőíves kutatás elvégzése. A statisztikai indikátorokat kiválasztása a változások követéséhez. 3. Partnerség, bevonás A lakosság, valamint a szakmai és civil szervezetek bevonása a programba, középiskolák kérdőíves felkeresése, konzultációk lefolytatása és az Önkormányzat honlapjára felhelyezett kérdőívvel történő információ, adatgyűjtés. 4. Stratégiai csoport felállítása A helyi önkormányzati döntéshozókból, szakmai szervezetek és az oktatási intézmények képviselőiből, valamint a LA 21 folyamatot vezető szervezet tagjaiból álló stratégiai csoport megalakítása. 6

5. Akciótervezés A stratégiai dokumentum részét képező akciók pontos meghatározása. A tervezés felügyelete, koordinációja. A korábbi ágazati tervek beépítése a LA 21 folyamatba. 6. Kommunikáció Az Interneten, valamint a helyi nyomtatott sajtón keresztül történő kommunikáció. A lakosság valamint a szakmai, civil szervezetek visszajelzésének megfelelő fogadása. 7. Végtermék A gyakorlatban kettős végtermékről beszélhetünk. Egyrészt létrejön egy stratégiai dokumentum, ami a helyzetelemzés mellett tartalmazza a stratégiai akciókat, és konkrét javaslatokat tesz, lépéseket fogalmaz meg a település hosszú távú, fenntarthatóság felé mutató működésére. Másrészt a feljebb ismertetett lépések megfelelő koordináció esetén egy folyamatot indítanak el, ami a környezettudatosság növelésében, a lakossági és intézményi (pl. vállalati, önkormányzati) döntésekben jelenik meg. 8. Monitoring Mivel egy hosszú távú folyamat elindításáról van szó, ezért a LA 21 megalapozását és a stratégiai dokumentum létrejöttét követően is komoly szükség van a Local Agenda 21 folyamat működésének nyomon követésére. A monitoring csoport felállítása a stratégiai csoportban helyet kapó intézményi képviselők feladata. 7

1. LOCAL AGENDA 21 Tüskevár Község Fenntartható Fejlődés Helyi Programja A környezetterhelés elkerülésének lehetetlenségét felismerve manapság egyre többet használjuk a fenntarthatóság, a fenntartható fejlődés fogalmát - sajnos azonban - sokszor megkérdőjelezhető értelmezéssel. A fenntartható fejlődést a következőképpen definiálták (Forrás: Gyulai Iván: A fenntarthatóság fogalma és lényege, a fenntartható fejlődés): A fenntartható fejlődés a fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől. (ENSZ Közös jövőnk jelentés, 1987); A fenntartható fejlődés a folyamatos szociális jobblét elérése, anélkül, hogy az ökológiai eltartó-képességet meghaladó módon növekednénk. A növekedés azt jelenti, hogy nagyobbak leszünk, a fejlődés pedig azt, hogy jobbak. (A növekedés az anyagi gyarapodás következtében előálló méretbeli változást, míg a fejlődés a nagyobb teljesítőképesség elérését jelenti.) (Herman Daly); A fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára történő megőrzésével egyidejűleg. (Világ Tudományos Akadémiáinak Deklarációja, Tokió, 2000) A fenntartható fejlődés elősegítése érdekében több nemzetközi nyilatkozat, cselekvési terv született, és több szerződést készítettek elő. A fenntartható fejlődés nem pusztán környezeti probléma. Annak tárgyalásakor mindig három szempontot, a környezeti, a szociális és a gazdasági vonatkozásokat kell vizsgálni. Mindhárom aspektus egybehangzó, kiegyensúlyozott harmóniájának kialakítás a fenntarthatóság tervezésének alapvető célja. A fenntartható fejlődés három alappilléren nyugszik: a szociális (társadalmi), a gazdasági és a környezeti pilléreken és mindhármat együttesen, kölcsönhatásaik figyelembevételével mérlegelni kell a különböző fejlesztési stratégiák, programok kidolgozása során, illetve a konkrét intézkedésekben, cselekvésekben. A fenntartható fejlődés, mint általános stratégiai cél "bevonult" a nemzetközi konferenciák, szervezetek dokumentumaiba és a nemzeti kormányok cselekvési programjaiba. 8

1. ábra: A Fenntartható Fejlődés alappillérei (Forrás: www.wikipedia.hu enciklopédia) A fejlődés alapvető célja tehát a szociális jólét, a méltányos életfeltételek lehetőségének biztosítása mindenki és egyaránt a jelenlegi és a jövőbeli nemzedékek számára, ami csak úgy lehetséges, ha közben fenntartható módon hasznosítjuk a természeti erőforrásokat, elkerüljük a káros hatásokat, s különösen a környezet állapotában bekövetkező visszafordíthatatlan változásokat. Mi a fenntartható fejlődés? Az emberiség, az egyes emberek és társadalmak közvetlenül vagy a gazdaság révén szükségleteik kielégítése érdekében természetes környezetükből veszik el azokat a javakat, amelyeket a földi rendszer létezése óta felhalmozott. Ettől a rendszertől az ember annyit és olyan körülmények között vehet el, hogy ne sértse saját létkielégítésének jövőbeli esélyeit. Ezt a nagyon egyszerű felismerést fogalmazta meg az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) Közös jövőnk jelentése 1987- ben, miután úgy találta, hogy környezetünk erőforrásait és állapotát a növekvő számú és igényű emberiség veszélyezteti. A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket. A társadalom megfelelő életminőségének biztosítása a fenntartható fejlődést célul kitűzve olyan fejlődés (vagy olyan létfenntartás, ebben az értelemben beszélünk fenntarthatóságról) amelyben a környezet feltételként jelenik meg, amely azt jelenti, hogy addig a mértékig használhatjuk természetes környezetünk erőforrásait, amíg nem sértjük annak megújulási lehetőségét, azaz eltartó-képességét. A gazdaság a társadalom fenntartásának, a környezet használatának eszköze. Ezt az eszközt bölcsen, a társadalom hasznára, a környezet sérelme nélkül kell használnunk. Nem lehet megengedni, hogy a gazdaság öncélúvá váljon olyan mértékig, hogy működésével sértse társadalmi, környezeti érdekeinket. Mit üzen a fenntarthatóság a társadalom egyes szereplői számára? A fejlődés a növekedéssel ellentétben azt jelenti, hogy nem az a cél hogy nagyobbak legyünk, hanem az, hogy jobbak. Környezetünk erőforrásai, és állapota meghatározza, hogy az emberiség mit és mennyit vehet el a környezetből fejlődéséhez, míg a fejlesztés megvalósítása visszahat a környezet minőségére. Ez azt üzeni a számunkra, hogy a környezet jó minőségét a fejlesztések 9

közben kell garantálni, s arról nem utólag kell gondoskodni, amikor a károsodást már létrehoztuk. Még érthetőbben, a környezet károsodását, a jól megfontolt fejlesztésekkel meg tudjuk előzni. A fejlődésnek a társadalom megfelelő életminőségét kell eredményeznie, ezért a fejlesztések során a szervezeteknek a szorosan vett gazdálkodási feladataikon túl a hosszú távú működési feltételek biztosítása érdekében részt kell vállalniuk a szélesen vett társadalmi feltételek javításában. A vállalatok és önkormányzatok nem csak a szűken vett, tulajdonához kötődő döntéseikért felelősek, hanem a működésük, termékeik és szolgáltatásaik révén kapcsolatba került fogyasztókért, az alkalmazottakért és egyéb érdekelt felekért (beszállítók, partnerek, stb.), valamint a társadalmi folyamatok befolyásolásáért. Ezen törekvések eléréséhez olyan szervezeti stratégiák szükségesek, amelyek a szervezetek környezeti és társadalmi felelősségét erősítik. A jogi szabályozások betartásán túl, a fenntartható fejlődést biztosító beruházások és az üzleti gyakorlat hozzájárulhatnak a gazdálkodó szervezetek versenyképességéhez, jobb eredmény érhető el az üzlet minden szintjén, előnyösen befolyásolhatja a menedzsment gyakorlati lépéseit, javítja munkakörülményeket, az egészségügyi és biztonsági kockázatokat, a szervezet partnereivel való kapcsolatait, a versenyben elfoglalt helyét. Az önkormányzatok számára a fenntarthatóság figyelembe vétele településszervezési szinten egy jól összpontosított, társadalmi, gazdasági és környezeti szempontok összehangolását jelentő politikát jelent, intézményi szinten pedig környezetvédelmi példamutatást. Vállalatok szintjén pedig olyan versenyt ahol az egyik kiemelt érték a fenntarthatóság alapelvei szerinti, termékek, technológiák, szolgáltatások alkalmazása. Mi a különbség a környezetvédelmi szabályok betartása és a fenntarthatóság érvényesítése között? A meglévő környezetvédelmi jogszabályok célja a környezeti elemek (föld, víz, levegő, élővilág) védelme. Meghatározzák a környezetszennyezés lehetséges mértékét, amelyek mindenkire nézve kötelezőek. A környezetvédelmi szabályok ugyanakkor önmagukban csak kis mértékben alkalmasak arra, hogy a természeti erőforrások hatékony felhasználásához és a társadalom megfelelő életminőségéhez igazodóan, befolyásolják a termelés és fogyasztás térbeli és időbeli folyamatait (pl. növekvő hulladékok, túlzsúfolt városok, leszakadó térségek, természetes területek visszaszorulása stb.). A fenntartható fejlődés ezt hivatott biztosítani, célja egy olyan önszabályozó társadalom és gazdaság létrehozása, amely a környezet túlhasználatának elkerülése révén biztosítja egyrészt a környezet problémamentes működését, másrészt segít az emberhez méltó életminőség fennmaradásában. Mindaddig, amíg az egyes szereplők csak állandó beavatkozások (szabályok) árán terelhetők a megfelelő magatartás irányába, addig fennáll a környezeti és társadalmi katasztrófák kockázata. A fenntartható fejlődés lényege: Olyan fejlődési-fejlesztési folyamatok együttese, amely az életminőség hosszú távú, egyenletesen biztosítható javulását szolgálja az adott ökológiai keretek között. Ezért a természeti erőforrásokkal, a környezettel való fenntartható gazdálkodásnak együtt kell érvényesülnie a jólét elérését, megtartását elősegítő gazdasági fejlődéssel, valamint a szociális esélyegyenlőség folyamatos 10

növelésével. Az EU a tagállamok mellett felkért társult országokat is, hogy az EU stratégiával összhangban készítsék el saját stratégiájukat. A Bizottság a fenntartható fejlődés stratégiáját meghatározó alapelvekről szóló, 2005-ben született deklarációja szerint az Unió elkötelezett a fenntartható fejlődés mellett, amely minden politikáját és cselekedetét meghatározza. Az Unió megújított Fenntartható Fejlődés Stratégiájának jóváhagyása a 2006. júniusi Európai Tanács napirendjén szerepelt. 1992-ben Rio de Janeiróban rendezett ENSZ Környezet és Fejlődés Konferencián elfogadott Local Agenda 21 program ( LA 21 ) értékelése kapcsán fogalmazódott meg a fenntartható fejlődés helyi, lokális programja. Ezzel a modellel a cél az, hogy elveket (vezérfonalat) fogalmazzon meg a helyi önkormányzat(ok), valamint a helyi lakosok, közösségek számára a fenntarthatóság tennivalóinak, helyi programjának kidolgozása, megvalósítása érdekében. A LA 21 program az általános érvényű fenntartható fejlődés konkrét, gyakorlati megvalósítását a helyi adottságok, érdekek alapján, az önkormányzat és a helyi lakosok, közösségek széleskörű együtt munkálkodásával javasolja folytatni. Az alapfeladat itt a helyi hatáskörben befolyásolható fejlődés (beruházások, fejlesztések, felújítások, intézkedések, szabályozás stb.) olyan irányú alakítása, amely mind jobban előtérbe helyezi a helybeni életminőség, környezeti állapot javítását, valamint a helyi erőforrások - talaj, vízkészlet, energia, emberi- és jövedelemtermelő erőforrások stb.- tartamos, azaz nem kimerítő kiaknázását. További fontos elvárás, hogy valamennyi nem helyi erőforrásra támaszkodó, de helyi felhasználásban szerepet játszó beruházófejlesztő, termelő-szolgáltató- és fogyasztó törekedjen a fenntarthatóságot figyelembe vevő megoldások, eljárások igénybe vételére, szokások kialakítására. Ennek megvalósíthatóságát a megfelelő politikai akarat megléte és helyi társadalmi-közösségi kultúra jellege együttesen szabja meg és egy racionális tervezési folyamat útján kimunkált stratégia foglalja rendezett keretbe. A fenntartható fejlődés nemzeti stratégia (FFNS) globális összefüggéseket is tükröző, nemzeti szintű prioritásai és fókuszai - az előzőekkel is összefüggésben - a következők: a gazdaság anyag- és energiaigényességének racionalizálása; a fenntarthatatlan társadalmi folyamatok kezelése és szabályozása; környezeti rendszerek fenntartható hasznosítása. A FF környezeti szempontjainak figyelembe vétele az Európa Unió keretében benyújtott pályázatoknál: Az Európa Uniós projektek tervezésekor javasolt eljárás a környezeti fenntarthatóságra történő hivatkozás és az azt szolgáló tervezett, gyakorlati törekvések bemutatása: ezért a pályázónak a környezeti fenntarthatóság elvének érvényesítését a pályázati dokumentáció egészében (célok, tevékenységek és eredmények stb.) érvényre kell juttatnia. A környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos tevékenységét összefoglalóan is értékelnie kell a pályázati adatlap megfelelő pontjaiban. A FF reális és ténylegesen érvényesíthető szempontjainak pályázatba történő megfelelő beépítése így versenyelőnyt jelent a pályázat elbírálása során. Az Agenda 21 program fő területei: a helyi közösségi humán és intézményi kapacitások fejlesztése a helyi és a regionális fenntarthatósági programok kidolgozásához és végrehajtásához nyújtott segítség 11

a környezeti döntésekben való lakossági részvétel előmozdítása és ezzel a demokrácia erősítése a helyi és a regionális környezetpolitika számára kedvező jogi és gazdasági környezet kialakítása. Fontos megemlítenünk, hogy a Local Agenda 21 program megvalósulására hatással lesz a most tervezés szintjén álló KLÍMATÖRVÉNY. A magyar háztartások kiadásában az energia költségek közel 20%-ot tesznek ki. A Klímatörvény megalkotását szorgalmazza a Magyar Természetvédők Szövetsége. Számításaik szerint háztartásonként akár negyven százalékkal csökkennének a fenntartási költségek az energiatakarékosságot célzó beruházásokkal. A törvényjavaslat elfogadásával és bevezetésével csökkenthetőek az ipar és a magánemberek energiaszámlákra fordított kiadásai, javítható a leszakadó, nehéz életkörülmények, esetleg adósságok között élő emberek élete, új és jelentős mennyiségű zöld és helyi munkahely teremthető, növelhető a helyi piacok szerepe, csökkenthető Magyarország import energiaforrásoktól (kőolaj, földgáz) való függése, erősödik a magyar gazdaság versenyképessége és stabilitása, felerősödik a hazai zöld technológiák, fejlesztések szerepe. A Klímatörvény a fenntartható társadalomért törvényjavaslat a fenntarthatóság átfogó elvén működik: szociális, gazdasági és környezeti előnyei egymást erősítik, hiszen eszközeivel az éghajlatvédelmet, a zöld gazdaságélénkítést és a társadalmi igazságosságot egyaránt célozza. A klímatörvény 3 alappillére: Erőforrás kvóta Zöldpiac Visszatérülő alap. A Klímatörvény-javaslat az alábbiakat tartalmazza: A fosszilis energiahordozók (kőolaj, földgáz, szén) felhasználásának ütemezett csökkentését, a 2010-es szinthez képest 6 százalékkal 2020-ig, a lakosság és az oktatás környezeti tudatosságának javítását, a megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó technológiák fejlesztését és elérhetőbbé tételét, zöld beruházásokat támogató információs- és intézményrendszer kialakítását, a hazánkban található zöld területek rekonstrukcióját és növelését az építésszabályozással párhuzamosan, a társadalom termelői és fogyasztói struktúrájának átalakítását. A rendelkezésünkre álló fosszilis energiaforrások mennyisége véges, azonban jelenleg túlfogyasztásuk jellemző világszerte, így Magyarországon is. A klímatörvény ezt mérsékelné, mégpedig egy társadalmilag igazságosan működő erőforrás kvóta alkalmazásával. Az iránymutató kvóta alapján a zöldpiacon, azaz a környezetbarát termékek és szolgáltatások piacán ennek az iránymutató kvótának az alapján foghatunk energiatakarékos, megújuló beruházásokba. 12

Finanszírozásukat a Visszatérülő Alap kamatmentesen teszi lehetővé mindenki számára. Megtakarításaink által csökken az egyéni fogyasztásunk, a beruházásokkal pedig a hazai kis- és középvállalkozásaink is jól járnak, így mindenki számára előnyöket biztosít a zöld gazdaságélénkítés. (Forrás: klimatorveny.hu) 2. HELYZETELEMZÉS 2.1. Földrajzi elhelyezkedés Veszprém megye nyugati részén, a Somlótól néhány km-re fekszik. Déli oldalán a Torna patak csordogál. Jelenlegi lakosai száma 600 fő. Tájszerkezeti kialakulása a földtörténet későbbi szakaszában, a Pliocén úgynevezett Újharmad korában játszódott le. A Dunántúl északnyugati részében erős feltöltődési folyamat indult meg. A falu déli házsoraitól alig száz méterre találjuk a 8-10 méter magas temető-dombot, ahol jól láthatóak ezek a feltöltődési szintek. Kagylók, csigák összetöredezett darabjai láthatóak. A domb oldalában denevérek és gyurgyalagok tanyáznak. Termőföldjei zömmel kavicsos, homokos területek. (Forrás: www.tuskevar.hu) 2. ábra: Tüskevár elhelyezkedése (Forrás: www.wikipedia.hu) 2.1.1. Domborzati viszonyok A település területe Veszprém megye nyugati részén a Pápa-Devecseri-sík kistájon található. A Bakony és a Marcal-völgye közötti kistáj terjedelmes területe a keleti részén közepes helyzetű, míg a nyugati részén alacsony helyzetű (125-150 m között) enyhén tagolt hordalékkúp- síkság. Tájképileg színezi a 433 méter magas Nagysomló vulkanikus tanúhegye. A relatív relief a kistáj nyugati harmadában, amely a települést is magába foglalja 5-10 m/km 2. 13

2.1.2. Földtani viszonyok A kistáj a Rába és a bakonyi vízfolyások közös hordalékkúp-maradványa, amelynek kavicsanyaga számos helyen megmaradt. A felszín nagyobb részét azonban löszös-iszapos- homokos folyóvízi és lejtőüledékek borítják. Alóluk számos helyen felszínre bukkan a fekü homokos, helyenként kavicsos pliocén anyaga is, amelyet helyenként tekintélyes vízhozamokat adó tározó rétegek tagolnak. Mivel azonban az egészében aszeizmikus terület geotermikus gradiense nagyobb az országos átlagnál, így csak 50 Celsius fok alatti hőmérsékletű vizet lehet kitermelni. A mélységi hőfluxus hasznosítása nem éri el a 25%-ot. 2.1.3. Éghajlat A települést magába foglaló kistáj mérsékelten hűvös éghajlatú, de már a mérsékelten meleg övezet határain van. Alapvetően mérsékelten nedves, és az ariditási index 1,0 körüli. 2.2. Tüskevár fejlődéstörténete A mai Tüskevárt régen Nagy Jenőnek nevezték. Neve törzsi rendszer emlékét őrzi, lakóinak elődei a Jenő törzsből származott katonáskodásra is fogott jobbágyok voltak. A tüskevár elnevezés a Nagyjenői fegyveresek hadának, Kovács Mihálynak nevéhez köthető. A török elleni védelmi sáncokat, amelyek a falut körülvették, tüskével rakatta meg. Írásos emlékek 1321-ben említik. 1310 körül építették a Pálos kolostort. A falu határában római telep volt, ezt tárgyi emlékek bizonyítják, pl: cseréptörmelék, épület darabok, pénzérmék, szarkofágok, Minerva szobrocska, Diocletianus császár korabeli Nemesi szentélye faragott mészkövének feliratai bizonyítják. Földesura a győri püspök volt. A lakosság nagy része jobbágyokból állt. Önálló bírói székkel rendelkezett. Volt malma, fazekasipara, kovácsa, bognár, kádár, asztalos, hentes, cipész, kocsmárosok és állattenyésztők. A Római Katolikus templom a környék egyik legszebb barokk stílusú temploma. A mennyezetén látható freskó a hajdani Szt. Pál remeterend kolostorának emlékét idézi. A kolostor berendezési tárgyai szerte az országban megtalálhatók. A borkultúrájáról híres Somló hegy néhány km-re fekszik a községtől. Északi tetején ma már csak romjai található az egykori várnak, amit először 1093-ban említenek. 1927-ben kezdték el építeni az emeletes iskolát, amelyhez két lakást is építettek. 1945 után sokat fejlődött, gyarapodott a község. Új iskola, könyvtár, új kultúrház, gyógyszertár, posta, út, tanácsház, tűzoltószertár, új ravatalozó, helytörténeti múzeum, korszerű vegyesbolt, fogorvosi rendelő, egészségügyi tanácsadó és járda létesült 14

Pálosok A Somló vidékre 1310 körül a Pálos szerzetesek Pilisszenkeresztről érkeztek és egészen 1786-ig maradtak. A Torna patak partján, az úgynevezett Barát réten építették fel gótikus kolostorukat. A hajó boltozata nyomott csúcsív, az épület homokkő és lávaszerű kőanyag volt. A nagy gondossággal és szakértelemmel faragott épület darabok, a mai napig megtalálhatóak a tüskevári Helytörténeti Múzeumban. Földműveléssel, szőlőtermesztéssel, állattenyésztéssel foglalkoztak. Az ehhez szükséges területeket II. Győri püspök, Garai Miklós és Tornay nemes urak adományozták. Az egész győri egyházmegye szívén viselte a pálosok sorsát, folyamatosan adományoztak különböző helyeken földeket, réteket, szántókat. A szerteágazó birtokok rengetek munkát adtak a szerzeteseknek, már határjelekre lett szükség a birtokok miatt. A korabeli feljegyzések tanúsága szerint még Mátyás király is foglalkozott az ügyeikkel. Folyamatos birtokperekről a "Mi Falunk Tüskevár" című könyvben is olvashatunk. 1786-ban mikor feloszlatták Magyarországon a pálos rendet, a szerzetesek elhagyták a kolostort és az épület akkor kezdett romossá válni. Az épület darabjait felhasználták más építkezéseknél. 1754-ben készült sekrestyeszekrényen aprólékos faragással készült domborművek találhatóak. Az esztergomi prímás palota fogadótermében 1755-1760 között készült ebédlőszekrény szintén a tüskevári pálos kolostorból származik. 1784-ben készült Nepomuki Szt. János szobra a falu egyik terén áll. Kevés tárgyi emlék maradt a pálosok után, de azok magukba hordozzák a múltunk gazdagságát, községünk sokszínűségét. (Forrás: www.tuskevar.hu) 2.3. A térség településszerkezete A település Körjegyzőség székhelye, amely körjegyzőség magába foglalja Apácatorna, és Kisberzseny településeket is, így természetszerűleg a legszorosabb kapcsolatait a társult településekkel, Apácatornával és Kisberzsennyel tartja fent. Rajtuk kívül a település törekszik további szoros kapcsolatokat létesíteni más szomszédos településekkel, így pl. Somlójenővel, Somlóvásárhellyel és Karakószörcsökkel többek között a települési szennyvízhálózat kiépítése terén. A tágabb térségi együttműködés színterét az Ajka környéki településekből, valamint a Somlókörnyéki kistérségből szerveződött Új Atlantisz Térségi Fejlesztő Társulás jelenti. A Társulás 1996-ban jött létre összegyűjtve a térség aprófalvait, és Ajka, Devecser városát. A Társulás A társulás létrehozásának a célja a kistérség fejlesztési elképzeléseinek kidolgozása, a területfejlesztési célok összehangolása, a helyi gazdaság növekedésének elősegítése, önkormányzati pályázatok elkészítése. A Társulás központja Ajkán található, ahol a munkát vidékfejlesztési menedzser, térségfejlesztési menedzser, és térségfejlesztési megbízott is segíti. A Társulás a környezet védelmét is fokozott figyelemmel kíséri, és a múltban számos kisebb-nagyobb 15

munkát szervezett többek között a térség illegális hulladéklerakóinak felszámolására. Ipari területek Tüskevár területén ipari tevékenység nem folyik, bejelentett ipari szennyezőforrás nem található. Úthálózat A településen mind a belterületi, mind a külterületi utak állapota jónak mondható. A gyalogos, és kerékpáros közlekedés magán a településen belül biztonságos. A lakosok tömegközlekedési igényeit a Volánbusz Rt. helyközi autóbusz járatai elégítik ki, megfelelő szinten. A település belterületének északi határán halad el a 8. számú elsőrendű főút. A település az Országos Területrendezési Tervben megfogalmazott egyik legjelentősebb közúthálózati fő elem az M8-as gyorsforgalmi út kialakításában közvetlenül érintett. A tervezett M8-as út nyomvonala: Rábafüzes Veszprém M7 keresztezése M65 keresztezése Dunaújváros Duna-híd Szolnok Füzesabony. A tervek szerint a jövőben a megépülő 8. sz gyorsforgalmi út a települést északról kerüli el. A kiépítendő szakasz hossza mintegy 3,3 km lesz. Az építés során zajvédelmi eszközök telepítését tervezik, nyomvonalhoz közele eső házak védelme érdekében. Az Önkormányzat tervezi a Somló felé vezető jelenlegi földút szilárd útburkolattal való ellátását. Emellett a kerékpárút fejlesztésénél felmerült a Tüskevár-Somló útvonal fejlesztése. 16

3. ábra A kistérség kerékpárút-hálózata (Forrás: www.csogle.hu) 1. táblázat: Tüskevár útjai Év 2014 Önkormányzati kiépített út és köztér hossza (km) 3,1 Önkormányzati kiépítetlen út és köztér hossza (km) 26,9 Önkormányzati kiépített járda hossza (km) 4,7 Önkormányzati kiépített út és köztér területe (1000 m 2 ) 13,7 Állami közutak hossza (km) 1,996 Állami közutak területe (1000 m 2 ) 12,071 (Forrás: www.ksh.hu) 17

2.4. Táji értékek 2.4.1. Tüskevár természeti értékei A kistáj florisztikai térbeosztás tekintetében a Kisalföldi (Anabonicum) és a Bakony-Vértesi (Vespremiense) f1órajárások határán helyezkedik el. A potenciális erdőtársulások között az ártéri puha- és keményfaligetek (Salicetum, Querco-Ulmetum), a gyertyános tölgyesek (Querco robori- Carpinetum) emelhetők ki, de kisebb foltokban a pusztai tölgyesek (Festuco- Quercetum arrabonicum), a cseres tölgyesek (Querceto petraeae-cerris) is kifejlődtek. A társulások gyepszintjében jellegzetesebb fajok a csalán (Utrica dioica), a széles levelű salamonpecsét (Polygonatum latifolium), a farkasszőlő (Paris quadrifolia), az enyves zsálya (Salvia glutinosa), az erdei tisztesfű (Stachys silvatica) és a selyemsás (Carex remota). Az erdőgazdasági területeket közép- és időskorú, zömében keménylombos erdők borítják. Tüskevár közigazgatási területén az erdőket főleg nyár és akác alkotja. Helyi természeti védelem alatt álló értékek Az Önkormányzati adatszolgáltatás és a www.termeszetvedelem.hu oldala szerint Tüskevár Község közigazgatási területén helyi védett természetvédelmi területek nem találhatók. (Forrás: www.termeszetvedelem.hu) Országos jelentőségű védelem alatt álló értékek Az Önkormányzati adatszolgáltatás és a www.termeszetvedelem.hu oldala szerint Tüskevár Község közigazgatási területén országosan védett természetvédelmi területek nem találhatók. (Forrás: www.termeszetvedelem.hu) Tüskevár közigazgatási területén kataszterezett kunhalom, földvár, szikes tó és láp nem található. Tüskevár községhatár - az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról szóló 2/2002. (1. 23.) KöM-FVM együttes rendelet melléklete alapján - nem került besorolásra. Természeti területek, azaz természetszerű élőhelyek, természetvédelmi szempontból jelentős területek Tüskeváron a belterülettől délre fekvő erdőterületek. Az ökológiai hálózathoz a Torna-patak menti területek, és a belterülettől délre fekvő erdőterületek tartoznak. Különleges madárvédelmi terület, különleges természet-megőrzési terület, illetve kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési terület nem került Tüskevár község közigazgatási területén kijelölésre. Tüskevár területén egyedi tájérték felmérés mindezidáig nem történt. 18

2.4.2. Védett épületek, építmények Tüskevár katolikus temploma az egyetlen országos műemléki védelem alatt álló épület, örökségvédelmi szempontból további épületek egyedi országos védelme nem indokolt. A római katolikus templom megtalálható a Dózsa György utcában, koordinátái: N 47 9,856' E 17 16,406' A XVIII. század második felében épült meg a mostani formája. Szentélye gótikus, XV. századi hajója barokk. A községben a műemléki templomon kívül régi kőkeresztek és lakóházak találhatók, amelyek nem védettek ugyan, de megóvásuk, állagmegőrzésük mindenképpen kívánatos, fontos önkormányzati feladat. 2.4.3. Régészeti lelőhelyek Tüskeváron több régészeti lelőhely is található. Avar sírok 1985 májusában a veszprémi múzeum tudomására jutott, hogy Tüskevár határában, az ún. Sásréti dűlőben, egy illegálisan használt murvabányában csontokat találtak. Az összegyűjtött leletek: íjvégcsontok, bogozó, vaskés és edénytöredék. A helyszínen, a gödör falában három, már megbolygatott sírfoltot találtak. A néhány napig tartó leletmentés eredményeként négy sírt tártak fel. A Sásréti-dűlő Tüskevártól keletre, a 8. számú főközlekedési úttól, illetve a Torna pataktól délre található. Maga a lelőhely, elsősorban a római kori szakirodalomból már régóta ismert. A területen Kiss Ákos egy II-IV. századi római épületet tárt fel. Az épület maradványait azóta a helyi TSz területrendezés céljából eldózerolta és ma már a felszínen semmi nyoma sincs. A mi szempontunkból ez azért is sajnálatos, mivel az ásatási naplóban a feltáró említ egy murvagödröt, amelynek északi oldalában újabb villa nyomait észlelte. Sírokról nem tesz említést. A murvagödröt az általa feltárt és azóta elpusztított épülettől mérte be. Az ásatási térképen és az összesítő helyszínrajzon a megfigyelt gödör nincs jelölve. Mindezek ellenére, összevetve a Kiss Á. és a későbbi feltáró csapat által készített helyszíni rajzokat, úgy tűnik, hogy ugyanarról a murvagödörről lehet szó. A sírok a gödör északi felében voltak, de itt épületnek, vagy más objektumnak nem volt nyoma. Természetesen az eltelt több mint két évtized alatt a Kiss Ákos által megfigyelt épületet az illegális bányászás során teljes egészében elpusztíthatták, az ő néhány napos leletmentésük pedig nem tette lehetővé, hogy 19

alaposabb kutatást végezzenek. így egyelőre egyik épület helyét sem tudják beazonosítani. A murvagödörből és környékéről csupán több IV. századi római és elsősorban őskori edénytöredéket sikerült összegyűjteni. Veszprém megye régészeti topográfiájában történik említés néhány, erről a területről származó IX-X. századi edénytöredékről, de mint a szerzők írják, ezek sem településhez, sem temetkezéshez nem köthetők. Egyelőre még nagyon keveset mondhatunk a Tüskevár környéki avar kori népességről. Az általuk feltárt négy sír alapján sem a temető szerkezetére, kiterjedésére stb., sem az itt élő közösség életére nem tudnak következtetni. A sírok zöme minden bizonnyal a murvabányászás során megsemmisült. Ez az 1. és a 2. sírok esetében a feltárás során be is bizonyosodott. Jelentős pusztítást okozhatott a felső termőréteg újkori elegyengetése is, amely az egyébként sem túl mély sírok egy részét is tönkretette. Nyomait a 4. sír esetében figyelhetők meg. Mindezekhez hozzájárul a korabeli rablások által okozott kár, mint ahogy azt a 3. sír feltárásánál tapasztalták. Ezek a jelenségek elsősorban azért sajnálatosak az avar kor kutatói számára, mivel a megyének ezen a nyugati részén, a Somló-hegy vidékén más, számottevő avar kori lelet eddig még nem került elő. Nagyobb lélekszámú avar népesség temetői csak a megye keletebbre eső részén kerültek napvilágra. Az avar kori sírok a már többször említett murvagödör észak-északkeleti oldalában kerültek elő. A leletmentés idején a gödör kb. hét méter széles és 25 méter hosszú, partvonala pedig szabálytalan volt. Legnagyobb mélységét a gödör közepén mérték: 80-100 cm között. Az oldalfalak rézsűsen emelkedtek. A területen átlagban 10-20 cm vastag fekete, agyagos termőtalaj volt. Ezt a TSz a leletmentés idején legeltetés céljából hasznosította. A murvagödör környékén ez alatt a réteg alatt húzódott 100-200 cm-es mélységig a sárga homokkal kevert kavicsréteg. A szűztalaj sárga homok volt. A feltárt sírok közül csupán a 3. rabolt sír került elő ebből a rétegből. A többi sír vagy ennek a rétegnek a határán (1. és 2. sírok) vagy a murvás, fekete agyagos rétegbe volt beleásva. (2. és 4. sír). A leletmentés során a sekélyebb mélységű területet a murvagödör széléig végig kutatták, de sírokra csak az északi részen egy 7-8 méteres sávban találtak. E csoporttól nyugatra, nyolc méterre egy meghatározhatatlan korú, kisebb állat váza került elő igen rossz állapotban. Közelebbi támpont hiányában csak feltételesen sorolható a többi sírhoz. (Forrás:www.tuskevar.hu) Szarkofág 1969 szeptemberében a Bakonyi Múzeumhoz érkezett bejelentés alapján, kezdődött a Paptagban (Kőhányási dűlő), ismert lelőhelyen előkerült szarkofág feltárása. A dűlő D-i részén korábban hamvasztásos és III IV. századi csontvázas sírokat dúltak szét, majd téglasírok és szarkofágok is előkerültek. A tsz-istálló építésekor újabb sírokat találtak, leletanyaguk részben elkallódott, részben a tüskevári Helytörténeti Múzeum kiállításába került. Az újonnan talált szarkofág lapos, díszítetlen akrotérionos tetejét már korábban leemelték, de a sírládát megtöltő földet nem bolygatták. A feltárás során egy NyDNy KÉK-i tájolású mészkő szarkofágban három temetkezésre akadtak: egy 40 év körüli nő bolygatott csontvázára, egy 6-7 éves kislány csontvázára. A felnőtt jobb lábánál kb. 6-8 hónapos csecsemő csontjai kerültek elő. A 20

szarkofágba való temetkezés sorrendje a csontvázak sírban való elhelyezkedése alapján a következő lehetett: nő és csecsemő, majd a női váz megbolygatásával a gyermek nyújtott helyzetű eltemetése. A nő és csecsemő nem feltétlenül egyidőben kerültek sírba. (Forrás:www.tuskevar.hu) Római telep Tüskevár határának római településnyomokban különösen gazdag két helyén, a Sásréti és a Kőhányási dűlőkben feltárásokat végeztek. A devecseri járási tanács anyagi támogatásával 1962-63-ban folytattak itt ásatásokat; amelyek következtében napvilágot látott két villaépület. Az I. villa épület alaprajzi sajátosságai szerint a zárt négyszögű beépítésűek közül való, amelyek főként a hidegebb éghajlatú északi provinciákban honosodtak meg. Pannoniában ilyen zárt alaprajzú villát több helyről is ismerünk. Az I. villa az ókorban nem állott teljesen magányosan. A terepet ilyen szempontból figyelve, az épület keleti falától 80 m-re К ÉK-i irányban, a Somlyó-hegy felé, a tüskevári községi legelő szélén valamivel túl, a kavicsgödrök É-i oldalában egy másik római épület nyomai észlelhetők. Kiterjedését nem állapíthatták meg, római eredetét azonban szerteheverő épületanyaga, téglák, habarcsos kőtöredékek árulják el. A második villa a Torna patakon túl, a tüskevári vasútállomás mellett, a vasútvonal és a gráci műút keresztező szakasza és egy a vasútra vivő kis bekötőút által határolt háromszögben fekszik; a vasútállomás épületétől DNyra 230 m-re. Ez az épület az I. sz.-nál jóval terjedelmesebb, 32,50 m hosszúságú. Az I. épülethez hasonlóan ennek a falait is szinte teljesen kiszedték, azok helyét csupán az így keletkezett árkok helyére visszahullott épülettörmelékekkel kevert földdel kitöltött metszetek mutatják. Mezőgazdasági munkálatok alkalmával e területen állandóan mutatkoztak római leletek, az épülettörmelékeken kívül kerámia, üvegedény töredékek. Csupán innen mintegy 800 érmét gyűjtöttek a község gyűjteménye számára. (Forrás:www.tuskevar.hu) Római kori erőd Helyét légifotók alapján állapították meg. A légifelvételek elemzése és korábbi esettanulmányok, a szakirodalom ismerete alapján valószínűsíthető, hogy a felvételeken látható nyomok az egykorvolt katonai tábor védőárkát jelzik. Erre az utal, hogy a nyomok nagyjából 8-10 méter szélesek a rómaiak magukat a falakat legfeljebb 1,5-2,0 méter szélességben építették meg. Tehát a megfigyelt terepalakzatok minden valószínűség szerint a falak előtt húzódó árkok építése, majd valamikor később történt visszatöltése során megmozgatott földre utalnak. Ezen belül húzódhatott az egykori védőfal, melynek anyagát csak feltárás útján lehetne meghatározni. Bár vannak arra utaló jelek, hogy a falak kőből épültek: egyrészt a tábor mint azt később részletezem valószínűleg igen sokáig állott, ezért anyaga nem a könnyen sérülő, tönkremenő fa volt. Másrészt ez a terület is a régóta Kőhányási dűlőnek nevezett településrész, mely a hosszú idő óta innen előkerülő építményekből származó kövekre utal. 21

Az árok vonalát figyelembe véve megállapítható, hogy a tábor védett területe délnyugatészakkeleti irányban körülbelül 180 métert húzódott. Szélességi méret pontosan nem határozható meg, mivel a XIX. századi vasútépítkezés a déli részeket szétrombolta. Azonban ha figyelembe vesszük, hogy a római katonai táborok a rajtuk átvezető utakra szimmetrikusan helyezkedtek el, akkor az észak-déli kiterjedést nagyjából 190 méterre tehetjük. A tábor belső területén jól kivehetőek az útra merőleges hossztengelyű szabályos alakzatok: ezek valószínűleg az egykor ott álló épületek vonalait mutatják. (Forrás:www.tuskevar.hu) Mogentiana Az egykor itt létező településről jelenleg leginkább az írásos feljegyzések tanúskodnak. Napjainkra egységes az az álláspont, hogy Mogentiana nevű római város Tüskevár környékén feküdt de minden esetben azzal a megjegyzéssel, hogy az adat még bizonytalan. Elképzelhető, hogy Mogentiana is több mai település területén elterülő, nagy kiterjedésű városként létezett. Ezt a feltevést támasztja alá, hogy a Torna patak mentén láncszemként elhelyezkedő Tüskevár környéki települések mindegyikéből (Apácatorna Tüskevár Somlójenő Somlóvásárhely) nagy számú római lelőhelyet ismerünk. A település az írásos feljegyzések és a helyszíni kutatások alapján már az első században állott, és egészen a IV. századig használatban voltak épületei. Erről az itt lelet éremleletek, és Kiss Ákos már említett feltárásai tanúskodnak. (Forrás:www.tuskevar.hu) 2.5.5. Javaslatok Az önkormányzatnak az alábbi objektumokat javasolja helyi védelem alá helyezni: Római Katolikus Templom: 303 hrsz. Műemlék jellegű, barokk stílusú templom, amely 1762-67. között épült. Berendezési tárgyai között találhatók a pálos kolostor néhány bútorzata. Képesfa: 062 hrsz. Kb. 300 éves fa. A környéken élők kedvelt zarándokhelye. 2.5. Társadalmi helyzet A társadalmi adottságok ismertetése fontos elem egy településre/városra vonatkozóan. A népességszám alakulása, az oktatási és kulturális helyzet, a sportolási, kikapcsolódási, szórakozási lehetőségek, az egészségügyi ellátás színvonala, a közbiztonság helyzete az évek során bekövetkezett változások tendenciája szorosan összefügg az életszínvonallal, a település népességmegtartó erejével és a jövőbeni fejlődési lehetőségekkel. Ezek alapján lehet következtetni arra, hogy a helyi lakosság milyen módon tud bekapcsolódni a közösségi életbe, milyen helyi kötődések és kapcsolati hálók kiépítésére van lehetőség. 22

2.5.1. Demográfiai viszonyok 2. Tüskevár lakosszágszáma 2011-2014. között Év 2011 2012 2013 2014 Lakónépesség száma az év végén (a népszámlálás végleges adataiból 563 564 563 574 továbbvezetett adat) (fő) (Forrás: www.ksh.hu) 3. táblázat: Tüskevár lakosszágszáma korosztályok szerint 2014-ben Év 2014 Állandó népességből 0-2 évesek száma (fő) 17 Állandó népességből 3-5 évesek száma (fő) 15 Állandó népességből 6-13 évesek száma (fő) 47 Állandó népességből 14 évesek száma (fő) 4 Állandó népességből 15-17 évesek száma (fő) 21 Állandó népességből 18-59 évesek száma (fő) 342 Állandó népességből 60-x évesek száma (fő) 147 (Forrás: www.ksh.hu) 4. táblázat: Tüskevár lakosságának korcsoport szerinti eloszlása 2014-ben Év 2011 2012 2013 2014 Élve születések száma (fő) 5 8 6 3 Halálozások száma (fő) 4 10 4 4 Állandó odavándorlások (eset) 4 8 14 16 Állandó elvándorlások (eset) 15 6 12 12 Ideiglenes odavándorlások (eset) 30 30 19 24 Ideiglenes elvándorlások (eset) 30 29 19 14 (Forrás: www.ksh.hu) Tüskeváron 268 db lakás van. A településen a lakosság száma az utóbbi években enyhe emelkedést mutat, így Tüskevár alapvetően bővülő, népesség szempontjából egyértelműen fejlődő településnek nevezhető. Mindemellett a településről elmondható, hogy kedvező környezeti adottságokkal rendelkezik. Ma is kedvező demográfiával, jellegzetes imázzsal rendelkező település. 23

Feltétlenül szükséges a népesség további letelepedésének ösztönzésére való koncentrált figyelem, melyet az élhető lakókörnyezet kialakításával, a lakóterületek megtartásával és a vállalkozások számára kedvező feltételek biztosításával lehet fokozni. A népesség kor szerinti megoszlása viszont jól mutatja azt az országos tendenciát, hogy elöregedő a magyar társadalom. Tüskevár esetében ez a 0-17 éves korosztályban 104 főt jelent, a 18-59 éves korosztályban 342 főt, míg a 60 éven felüliek terén 147 főt. Éppen ezért fontos Tüskevár életében fokozottan segíteni az idősebb generációk tagjait, valamint helyi kezdeményezésekkel támogatni és segíteni a fiatal családok gyermekvállalási hajlandóságát. A település oktatási-nevelési intézményei: 2.4.2. Oktatás, képzés OM: 037067 Tüskevári Általános Iskola 8477 Tüskevár, Kossuth Lajos utca 25. általános iskolai nevelés-oktatás (alsó, felső tagozat) OM: 202102 Tüskevári Óvoda 8477 Tüskevár, Kossuth Lajos utca 23/2 óvodai nevelés A jelenlegi iskolaépületet 2006 ban korszerűsítették, alapterületét emeletráépítéssel bővítették a ROP.2.3.1 2004-065-0001/36 pályázat keretein belül, 120 702 089 Ft-ból. E pályázatnak köszönhetően egy korszerű, modern, minden igényt kielégítő iskolaépületté vált. Apácatorna, Kisberzseny és Tüskevár községek önkormányzatai vettek részt az intézmény fenntartásában és működtetésében 2012. december 31-ig. Az iskola neve ekkor Közös Fenntartású Általános Iskola és Óvoda volt. 2013. január 1-től az iskolát átvette a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ és neve Tüskevári Általános Iskola lett. A tanulók létszáma sajnos a lakosság létszámával arányosan csökkent az elmúlt időben. Szülői megkeresésre merült fel az integrált oktatás megvalósításának lehetősége 1991-ben. Az iskola akkori igazgatónője javaslatára, a tantestület és az önkormányzatok támogatásával elkezdődött az intézményben az integrált oktatás. A kezdeti nehézségek ellenére a pedagógusok az évek során arra törekedtek, hogy minél magasabb szintű munkát végezzenek. Ez azért fontos, mert évről évre nő az integrálódó gyermekek száma. Ezt a tényt igazolta, hogy az iskolába egyre több településről járnak gyermekek, akiket az itt folyó pedagógiai munka vonzott az intézménybe. Jelenleg 13 településről járnak ide diákok. Az iskolában az idei tanévtől már 2 féle (képzőművészeti és néptánc) alapfokú művészeti oktatás is folyik, a Magyarpolányi Művészeti Iskola kihelyezett tagozataként. A 2014/2015-ös tanévtől a Magyar Vöröskereszt bázisiskolája. 24

Szakkörök: logikai játékok fittball mazsorett zumba természetjárás kézművesség, gyöngyfűzés művészeti iskola informatika Az oktatást segítik az alábbi felzárkóztató foglalkozások: Matematikai felzárkóztató Német felzárkóztató Magyar tehetséggondozó Az általános iskola által szervezett programok: Nyári programok Egészségnap Társasjátékozás Erdei túra Kerékpártúra-vízibiciklizés Egyéb programok: Szüreti felvonulás Összefogás Kupa Magyarpolány verseny, Kiállítás a könyvtárban Kézműves foglalkozás Emlékfutás Állatok világnapja Hídvégi-Üstös Pál-világutazó Esélyóra Vöröskereszt-Egészségnap Vadászati Kiállítás Zene világnapja Nyílt nap iskolánkban Márton napi vígasságok Adventi koszorúkötés Vasuta Gábor előadása Lovas Világkupa Budapesten Mikulás az iskolában Vöröskeresztes Mikulás Devecserben Magyar Vöröskereszt bázisiskola avató 25

Advent fényei Devecserben Falu karácsony Egy nap a békéért 2015.01.30-31. Drogambulanciás előadás "Vesd bele magad! program Bécs- kirándulás A víz világnapja alkalmából sárosfői kirándulás Iskolai sportdélután A magyar kultúra napja Ovisuli Bűnmegelőzés a diákoknak Néhány verseny, ahol a diákok részt vettek: Benedek Elek mesemondó verseny megyei SUDOKU versenyről 2014.12.03. Zánka Tanulmányi verseny 2014.12.10. Mikuláskupa Noszlop 2014. december 13. Német nyelvű háziverseny Szépíró verseny Veszprémben 2015. február 26. Logikai játék verseny 2015. február 27. Császár Elemér verseny(országos)2016.01.29 Kaán Károly országos verseny 2015.04.17 Természetismereti terepi verseny (Forrás:www.tuskevar.hu) 5. táblázat: Az általános iskolás tanulók száma Tüskeváron Év 2014 Általános iskolai osztálytermek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) (db) 6 Általános iskolai osztályok száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) (db) 6 Általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) (fő) 71 A napközis tanulók száma a nappali oktatásban az általános iskolákban (iskolaotthonos tanulókkal együtt) (fő) Általános iskolai főállású pedagógusok száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) (fő) Más településről bejáró általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban (fő) 53 10 43 Számítógépek száma az általános iskolai feladatellátási helyeken (db) 14 Szakiskolai és speciális szakiskolai tanulók száma a nappali oktatásban (fő) - (Forrás: www.ksh.hu) 26

6. táblázat: Az óvodás gyerekek száma Tüskeváron Év 2014 Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) (fő) 25 Óvodába beírt gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) (fő) (Forrás: www.ksh.hu) 19 2.4.3. Művelődés, kultúra A Tüskevár Községi Könyvtár a 8477 Tüskevár, Kossuth L. u. 25. cím alatt található. Hetente 2 napon van nyitva (könyvtárvezető: Peer Lászlóné). A Művelődési Ház a Kossuth L. u.48. szám alatt működik, a helytörténeti gyűjtemény itt tekinthető meg: Tüskevár, Kossuth Lajos utca 35. A hagyományokat ápoló kulturális csoportok, egyesületek a lakosság identitás tudatát, helyhez kötődését segítik. A településen az évente megrendezésre kerülő programok a következők: Falunap, Testvér települési találkozók 2016. 08.06. Itthon vagy Szeretlek Magyarország 2016. 09. 24-25. Karácsonyi ünnepély 2016. 12. 21. 7. táblázat: Művelődési és kulturális események résztvevőinek száma Tüskeváronn Év 2011 2012 2013 2014 Rendszeres művelődési foglalkozások száma (db) 24 25 120 35 Rendszeres művelődési formákban résztvevők száma (fő) 20 25 44 25 Kulturális rendezvények száma (db) 57 59 43 53 Kulturális rendezvényeken részt vevők száma (fő) 1925 1985 5830 3430 (Forrás: www.ksh.hu) A községben 3 db civil egyesület van. Tüskevár Jövőjéért Egyesület (alapították: 2000.): Az egyesület működése kiterjed az ország egész területére. Célja Tüskevár község népi és kulturális hagyományainak fejlesztése, a tömegsport, az óvodai és iskolai sport segítése, kiadványok megjelentetése, terjesztése. Az Egyesület aktívan részt vesz a települési rendezvények megszervezésében, munkájával nagyban hozzájárul Tüskevár fejlődéséhez. 8477 Tüskevár, Kossuth L. u. 48. képviselő: Id. Németh László elnök Tüskevár Sportegyesület 8477 Tüskevár, Kossuth u. 48. 27