LIGET ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Ikt.szám: 62-52/2016. OM: 030869 LIGET ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Debrecen 2016.01.27. 1

TARTALOM 1. ÓVODÁNK ADATAI 4. oldal ÓVODAKÉP 5. oldal GYERMEKKÉP 5. oldal 2. ÓVODÁNK JELLEMZŐI 6. oldal 2.1. Személyi feltétel 7. oldal 2.2. Tárgyi feltétel 7. oldal 3. NEVELÉSI KONCEPCIÓNK, CÉLUNK, FELADATUNK 9.oldal 3.1. Szükségletek szerepe 11.oldal 3.2. Tevékenységek szerepe 13.oldal 3.3. Képességek szerepe 14.oldal 4. TUDATOS FEJLESZTÉS FELTÉTELEI 16.oldal 4.1. Objektív feltételek 16.oldal 4.2. Szubjektív feltételek 16.oldal 4.3 IKT eszközök óvodánkban 17. oldal 5. A TEVÉKENYSÉGEN ALAPULÓ NEVELÉS FELTÉTELEI 18.oldal 5.1. Szokásrendszerünk kialakítása, beilleszkedés 18.oldal 5.2. Gondozással kapcsolatos feladatok 20.oldal 5.3. Egészséges életmódra nevelés 21.oldal 6. A FEJLESZTÉS TARTALMA 22.oldal 6.1. Játék, A tevékenységekben megvalósuló tanulás 22.oldal 6.2. Társas, közösségi tevékenységek ünnepeink, érzelmi, erkölcsi, nevelés 28.oldal 6.3. Munka jellegű tevékenység 31.oldal 6.4. Szabadidős tevékenység 33.oldal 7. KOMPLEX FOGLALKOZÁSOK RENDSZERE 34.oldal A társadalmi érintkezést megalapozó komplex tevékenységek 7.1. Anyanyelv 34.oldal 7.2. A külső világ tevékeny megismerése 36.oldal 2

A társadalmi gyakorlat belső összefüggéseit tükröző komplex foglakozások 7.3. Művészeti tevékenységek 41.oldal 7.3.1. Vers, mese, 41.oldal 7.3.2. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka 44.oldal 7.3.3. Énekzene, énekes játék, gyermektánc 47.oldal Az egyén társadalmi feladatait tudatosító, képességeit fejlesztő tevékenységek 7.5. Mozgás - testnevelés 51.oldal 8. A NEVELÉS TERVEZÉSE ÉS IDŐKERETEI 55.oldal 8.1. A fejlesztés módszere 56.oldal 8.2. A fejlesztés kerete 56.oldal 8.3. A nevelés időkeretei 59.oldal 9. A SZÜLŐ, GYERMEK ÉS A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI 59.oldal 10. ÓVODÁNK KAPCSOLATAI 60.oldal 11. GYERMEKVÉDELEM 62.oldal 12. SZOCIÁLISAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK DIFFERENCIÁLT FEJLESZTÉSE, FEJLŐDÉSÉNEK SEGÍTÉSE Sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésével kapcsolatos feladatok 64.oldal 13. SAJÁTOS ARCULATUNK 67.oldal 14. ÓVODÁNK NEVELÉSI PROGRAMJÁNAK ÉRTÉKELÉSE 76.oldal LEGITIMÁCIÓ MELLÉKLETEK Nevelőtestületi jegyzőkönyv és jelenléti ív Szülői munkaközösségi jegyzőkönyv és jelenléti ív 3

1. ÓVODÁNK ADATAI Neve: Liget Óvoda Székhelye: Debrecen, Bartók Béla u. 78. Telephely címe: Debrecen, Babits Mihály u. 2. Debrecen, Tessedik Sámuel u. 218. Fenntartó szerv neve: Az óvoda vezetője: A program benyújtója: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Kuk Eleonóra Az óvoda vezetője és nevelőtestülete 4

ÓVODAKÉP Célunk, megfelelő személyi és tárgyi feltételek mellett, érzelmi biztonságot nyújtó, egészséges környezetben, az egyenlő hozzáférés elvére alapozva, változatos tevékenységeket biztosító, egyéni képességeket kibontakoztató, befogadó óvodai élet megteremtése. Bizony, hogy játszunk, vígat, nevetőst, Ravasz kis Törpét, óriást, erőst; lesz móka, tánc és ének is vidám, Minden amit csak gyermekszív kíván; És mind azért van, játszik, zeng, zenél Kis gyermekem, hogy te boldog legyél! /Várnai Zseni/ GYERMEKKÉP A gyermeki személyiséget tiszteletben tartva, az életkorból adódó szenzitivitásra alapozva, az eltérő fejlődési ütemet figyelembe véve kívánjuk a leghatékonyabban megvalósítani a gyermekek fejlesztését. Szeretnénk elérni, hogy boldog, empatikus, személyiségükben fejlett, új ismeretek befogadására képes gyermekek váljanak óvodásainkból. A fejlődő személyiség felépítéséhez támpontok kellenek. A biztonsághoz szabadság és következetesség egyaránt szükséges. /dr. Kozéki Béla/ 5

2. ÓVODÁNK JELLEMZŐI 1987. óta integrált intézményként működünk, két telephelyen, 2013. novemberétől három telephelyen. A Bartók Béla úti óvodát (központi) 1925-ben alapították a Hatvan utcai Kertben", 75 férőhelyes. A Babits Mihály utcai óvoda a Kertvárosban" található, 1948-ban épült, 65 férőhelyes. A Tessedik Sámuel utcai óvoda a Kertvárosban" található, 2013-ban épült, 75 férőhelyes. Óvodáinkra jellemző, hogy gázfűtéses, téglaépítésű, kertségi környezetben elhelyezkedő, családias hangulatú, három osztott csoportos, melegítőkonyhás, nagy udvarral, kis veteményes kerttel rendelkező óvoda. A Bartók és Babits óvodákhoz szolgálati lakás tartozott, melyekből jól felszerelt tornaszoba került kialakításra. Az új óvoda tornateremmel rendelkezik. A gyermekek túlnyomó többsége a környezetünkben lévő kertes családi házakból érkezik, de a közeli lakótelepről is járnak óvodánkba. Intézményünkkel szemben a szülők segítőkészsége évek óta töretlen, az ő támogatásuk nélkül nem tudnánk gyermekeink számára biztosítani mindazt az élményt, azokat a különlegességeket, amelyek által ismereteik bővülnek, tudásuk gyarapszik, s egészségesebben fejlődnek. A tudatosan épített jó kapcsolat lehetővé teszi az inkluzív nevelés értékeinek direkt és indirekt közvetítését is. 6

2.1. Személyi feltétel Az óvoda alkalmazotti létszáma: 38 fő 1 óvodavezető 2 óvodavezető helyettes 16 óvodapedagógus 1 óvodatitkár 1 adminisztrátor 1 pedagógiai asszisztens 9 nevelőmunkát segítő dajka 3 konyhás 3 fűtő-udvaros 1 takarító Óvodapedagógusok szakmai végzettsége, képesítése Az alapképzésen túli képesítések - közoktatási vezető - szociálpedagógus - fejlesztő pedagógus - tehetségfejlesztő - játék- és szabadidő pedagógus - mentálhigiénikus - zeneóvoda vezetés Az intézmény személyi feltétele lehetővé teszi a pedagógiai programban rögzített nevelési feladatok megvalósítását. 2.2. Tárgyi feltétel Az óvoda épülete kertes házak között, egészséges környezetben helyezkedik el. Udvara a gyermekek számára ideális méretű, árnyas, ligetes. Megtalálhatók a 7

különböző talajfelületek (homok, beton, fű, kavics). Virágos és veteményes kertjeink mellett különböző gyümölcsfáink is vannak (meggy, cseresznye, barack, nóra-bóra). Csoportszobák száma: 9. Itt történik az étkezés és a pihenés is. Egyéb funkcionális helyiségek: gyermeköltöző, mosdó elkülönítő- és fejlesztőszoba tornaszoba tornaterem nevelői szoba óvodatitkári iroda melegítő konyha felnőtt étkező, felnőtt öltöző vezetői iroda raktár szertár kazánház Rendelkezünk: projektorral, írásvetítővel,diavetítővel, CD lejátszóval, erősítővel, fénymásolóval, számítógéppel, nyomtatóval, digitális fényképezőgéppel. Csoportszobai és udvari játékkészletünket bővítjük, pótoljuk, de szakmai eszköztárunkkal együtt folyamatos fejlesztése szükséges. 8

3. NEVELÉSI KONCEPCIÓNK, CÉLUNK, FELADATUNK Intézményünk helyi pedagógiai programját a Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program adaptálása és az Óvodai Nevelés Országos alapprogram alapján dolgoztuk ki. Figyelembe vettük: az eddig alkalmazott eredményes nevelési módszereinket feltételeinket, adottságainkat, sajátos arculatunkat óvodapedagógusaink egyéniségét és szakmai felkészültségét Célunk tevékenységeken keresztül a gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlesztése, személyiségük kibontakoztatása. Programunk a gyermek középpontba helyezését és az óvoda nevelési funkciójának kiteljesítését tekinti alapvető feladatának. Külön hangsúlyt fektetünk a gyermeki szükségletek kielégítésére, az egyenlő esélyek biztosítására, a gyermeki személyiséget övező bizalom megvalósítására, az egyéni differenciált fejlesztésre és tehetséggondozásra. A nevelés személyiségformálás, amelyben a képességek kibontakoztatásának van központi szerepe. A program az életre nevelést a későbbi fejlődés alapjaként kezeli, azaz kooperációra és kommunikációra kívánja képessé tenni a gyermeket. A nevelőtevékenységek rendszere, a nevelés eszközei: játék és tanulási tevékenység társas közösségi tevékenység munkatevékenység és szabadidős tevékenység Ezek a cselekvések a gyermeki öntevékenységen alapulnak, így örömforrást jelentenek a gyermek számára. A gyermekek spontán fejlődnek a játék és a tevékenységek végzése során, illetve az óvodapedagógus tudatosan irányított fejlesztése által. 9

Feladatunk a pedagógiai optimizmusra alapozva minél jobban megtervezni, megszervezni a gyermekek tevékenységeit úgy, hogy ezek a személyiségfejlesztés érdekében rendszert képezzenek. Biztosítását a folyamatos napirend lehetővé teszi, így érdeklődésüknek, igényüknek megfelelően kapcsolódhatnak be a különböző tevékenységekbe. Ezáltal lehetőség nyílik az egyéni bánásmódra, arra, hogy a gyermeket önmagához képest megfelelően fejlesszük. Az óvoda feladata, hogy ellássa a tehetségkutatással és tehetséggondozással a korai tanulási, beilleszkedési nehézségek korrekciójával, valamint a gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatokat. A gyermeki személyiséget tiszteletben tartva kívánjuk a leghatékonyabban megvalósítani a gyermekek testi, lelki fejlesztését, képességeik kibontakoztatását Szeretnénk elérni, hogy egy boldog, nyugodt, tevékenységekben gazdag kisgyermekkort biztosítsunk itt az óvodában, és önálló, új ismeretek befogadására nyitott, pozitív énképű gyerekek kezdjék majd az iskolát. Elveink megegyeznek a Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Programban megfogalmazott alapelvekkel: Gyermekközpontúság: elvekben és a gyakorlatban Nevelés elsődlegességének hangsúlyozása A nevelés során kiemelt helyet kell kapnia a cselekvésnek, a tevékenységnek Nyugodt, meleg, szeretetteljes légkör biztosítása Esztétikus környezet megteremtése A gyermekek alapvető szükségleteinek kielégítése Esélyegyenlőség megteremtésére törekvés Elegendő idő, hely és eszköz biztosítása a játékra. A gyermekek differenciált egyéni fejlesztése a csoport, a közösség keretein belül 10

A gyermekek fejlődéséhez sürgetés mentes egyéni utak biztosítása A gyermekek számára a lehető legnagyobb szabadságfokú mozgástér biztosítása. A gyermeki önállóság határainak fokozatos szélesítése. A gyermek tisztelete, a gyermek jogainak érvényesítése A gyermek mozgásigényének feltételek nélküli biztosítása A külső környezet felé nyitott nevelési légkör megteremtése Az óvodapedagógusok szakmai önállóságának maximális tiszteletben tartása." Programunk nevelési célját a gyermekek: szükségleteinek tevékenységeinek képességeinek figyelembe vételével az egyéni adottságokból kiindulva lehetséges megoldani. 3.1. A szükségletek szerepe a nevelési cél elérésében Gyermekeink különböző szokásokat, élményeket, igényeket hoznak a családi környezetből magukkal, amikor az óvodánkba érkeznek. Mindannyian abban hasonlóak, hogy fejleszteni csak akkor lehet őket, ha a szükségleti hierarchia alapján testi, lelki igényeiket kielégítettük. A gyerekek érzelmi szükségleteinek különbözősége már a beszoktatás ideje alatt megmutatkozik, ezért intézményünkben lehetőség van az anyás-apás fokozatos beszoktatásra. Ez folyamatos átmenetet biztosít a család és az óvoda között, és nagymértékben tompítja a családtól való elszakadás fájdalmát. Tudatosan törekszünk arra, hogy a gyermekek biztonságban, szeretetben érezzék magukat, vidám légkörben töltsék egész napjukat, és jól beilleszkedjenek a közösségbe. Így a gondozás, amely alapvető feladatunk, hozzájárul a növekedéshez, fejlődéshez, egészségmegőrzéshez és a helyes életritmus kialakulásához. 11

Az érzelmi biztonság, a jó hangulat megteremtését a reggeli üdvözléssel kezdjük, ami a gyerekek számára azért fontos, mert érzik, hogy örülünk érkezéseiknek, fontosnak tartjuk őket. Ez a pár mondatos, egyéni beszélgetés alkalmat ad arra, hogy megismerjük a gyerekek pillanatnyi testi és lelki állapotát, aminek ismeretében tervezzük tovább közös napunkat. A fejlődő gyerekek életében az étkezés - mint alapvető testi szükséglet - kiemelt helyet foglal el. Az eltérő családi szokások miatt folyamatos tízóraival biztosítjuk az optimális étkezést. Gyermekeink egy meghatározott időintervallumon belül bármikor étkezhetnek, a folyadékpótlást pedig egész nap biztosítjuk számukra. A szükségletek életkoronkénti változásának ismeretében a délutáni pihenés idejét középső- és nagycsoportban szükség szerint csökkentjük. A nem alvó vagy már felébredő gyerekeket arra szoktatjuk, hogy ne zavarják alvó társaikat. Ez a folyamat jó lehetőséget biztosít a tolerancia és az empátia fejlesztéséhez. A szükségletek alapvető kielégítésére, a gondozásra tehát azért fektetünk nagy hangsúlyt, mert ezzel alapozzuk meg a gyerekek egész személyiségfejlődését, így teremtünk egy olyan környezeti harmóniát, ami lehetőséget biztosit a további tudatos fejlesztésre. Az óvodapedagógus feladatai Egészséges óvodai környezet megteremtése Testi, lelki komfortérzet biztosítása - szeretet, biztonság, táplálkozás. Nyugodt, kiegyensúlyozott óvodai légkör,- minden óvodai dolgozó pozitív attitűddel forduljon a gyerekekhez Állandó, egészséges napirend alkalmazása. 12

3.2. A tevékenységek szerepe a nevelési cél érdekében A nevelési módszereink meghatározásakor figyelembe vettük a 3-7 éves korú gyermekeknek azt az életkori sajátosságát, hogy a megismerési folyamat cselekvéshez társul és a gyerekek gondolati szintje is nagyrészt tevékenységhez kötött. Bármilyen cselekvés, mozgás felkelti figyelmüket, és utánzásra ösztönzi őket. Tevékenységi vágy él bennük ami az önkifejezés forrása, valamint a felfedezésnek, a kíváncsiságnak és a képzeletnek az alapja. Ezért óvodai nevelésünk során minden nap lehetőséget adunk az önállóan választott tevékenykedésre. Csoportjainkban figyelembe vesszük, hogy a nap folyamán gyakran változtatnak tevékenységet a gyerekek, ezért biztosítjuk a megfelelő időt, helyet, eszközöket a változatos, többféle tevékenységhez. A tevékenységek ideje életkoronként különböző, kiscsoportban változtatja a gyermek leggyakrabban elfoglaltságát, míg a választott tevékenységek száma a nagycsoportra egyre szűkül és a ráfordított idő nő. A gyerekek fejlesztése során a különböző műveltségtartalmakat komplex formában jelenítjük meg a tevékenységekben. A komplex tevékenységek alatt formálódik a legsokoldalúbban a gyermek, mert ilyenkor a nevelő hatások kölcsönösek, erősítik egymást. A belső szükségletek kielégítését azonban mindig figyelembe vesszük, egész napunkat áthatja a játékosság, az önmegvalósítás és a belső aktivitás kiteljesítése. A gyerekek utánzási vágyát, a felnőttek modellszerepét akaratlanul is felhasználjuk. Lehetőséget biztosítunk a tevékenységek gyakorlására, a próbálkozásra, hiszen a sikerélmény a személyiségfejlődésben nélkülözhetetlen. A tevékenységek kialakításakor a gyerekek eddigi tapasztalataira építünk, aktívan kihasználjuk aktuális élményeiket, de megvalósítjuk a tudatos élményszerzést is. Figyelembe vesszük a csoport fejlettségi szintjét, ugyanakkor differenciálunk tevékenységek között és tevékenységen belül is. Mindig szem előtt tartjuk az élményszerűség fontosságát, a folytathatóságot, folyamatosságot. A felfedezés lehetősége gyermekeinket erősen motiválja, ezért 13

elengedhetetlennek tartjuk a tudatosan megtervezett, rácsodálkozást kiváltó tevékenységeket. Egész óvodai életünket a tevékenység hatja át, amelyek tudatosan tervezve és összekapcsolva optimálisan fejlesztik a gyermeki személyiséget. Az óvodapedagógus feladata Minél több, minél változatosabb tevékenységek biztosítása. Megfelelő feltételek kialakítása, idő, hely, eszközök, ötletek. A gyermeki vágyak, ötletek figyelembe vétele, az önérvényesítés támogatása A tevékenységek egymásra épülésének pedagógiailag tudatos tervezése. 3.3 A képességek szerepe a nevelési cél elérésében Óvodai életünkben a társadalmilag szükséges képességek fejlesztése a feladatunk. A képességek egymással kölcsönhatásban állnak és számtalan részképességből tevődnek össze, amelyek belső hierarchiát alkotnak. Ezért a fejlesztéshez nem csak a képességek szintjét, hanem a részképességek hiányát is ismernünk kell. A gyermekek képességeit megfigyelés, felmérés alapján rögzítjük, ez lehetővé teszi a fejlesztési terv elkészítését, és a rendszeres szintfelméréssel ellenőrzött tudatos fejlesztést.. A képességfejlesztés alapja a tevékenység. Óvodánkban a kooperációs és kommunikációs képességeket különösen fontosnak tartjuk. Ezek a képességek segítenek a közösségi érvényesülésben, biztosítják az egyén önkifejezését. Ebben az életkorban ezek a képességek intenzíven fejlődnek, jelen vannak a gyerekek tevékenységeiben, ezért a tevékenység nemcsak alapja, hanem célja is a képességeknek. A kommunikációs és a kooperációs képességeket ezért beszélgetést és együttműködést igénylő tevékenységekkel erősíthetjük, gyakoroltathatjuk a legjobban. 14

Képességfejlesztési alapelveink (Dr. Delin Dr. Fráter K. értelmezésében) Óvodáskorban tevékenységben fejlődnek a képességek. A tevékenységeket belső indítékokra kell építeni (érdeklődés, pozitív beállítódás). A legmegfelelőbb tevékenységet kell megszervezni a fejlesztéshez. A tevékenységet sokszor kell gyakoroltatni ahhoz, hogy alkalmazóképes tudás alakuljon ki és stabilizálódjon az igényszint. Egyénenként kell ismerni a képességek fejlődését (a részképességeket is). Szükség van az aktivitásra, önállóságra, erőfeszítésre. Figyelemmel kell lenni a fejlődés egyéni ütemére. Az egyéni és a mikrocsoportos fejlesztés a leghatékonyabb. Leghatékonyabb módszerek: - mozgásos - nyelvi szabályjátékok - értelemfejlesztő, stb. Az óvodapedagógus feladatai Képességfejlesztő tevékenységek folyamatos biztosítása. Szintfelmérés. Egyéni fejlesztési terv kidolgozása. Differenciálás, a gyermek önmagához viszonyított fejlesztése, értékelése. Pozitív megerősítés. Kiemelt figyelem a HH, HHH, SNI-s gyermekek képességfejlesztésére, egyenlő esélyeinek biztosítására. A különbözőségek elfogadására nevelés. 15

4. TUDATOS FEJLESZTÉS FELTÉTELEI A gyermek spontán fejlődése és tudatos fejlesztése egymást kiegészítve érvényesülnek. A tudatos fejlesztést az objektív és szubjektív feltételek jelentősen befolyásolják, mellyel közvetetten segítjük az iskolai beilleszkedést. 4.1. Objektív feltételek: Az épület; az udvar; a tárgyi és szakmai eszközök; a környezet. Pedagógiai célunk a kooperáció és kommunikáció gyakorlása, ebből adódó feladataink az objektív feltételek lehetőségekhez mért javítása, legcélszerűbb hasznosítása (egy nagyobb, egybefüggő téren belül, sok kis kuckó, leválasztható rész, amely összességében átlátható). Az udvar egybefüggő, különböző talajnemű, bizonyos sajátos tevékenységek végzésére alkalmas. Kertészkedés is biztosított. A Tessedik utcai óvodában folyamatos növénytelepítéssel, kiskert létrehozásával biztosítjuk az egészséges környezet kialakítását. Törekednünk kell arra, hogy a gyermekek tevékenykedtetésére elegendő eszköz álljon rendelkezésre (játékszer, munkaeszköz, tornaszer, művészeti tevékenységek alapeszközei). A környezetünk általunk alakítható, szépíthető, amelynek formálásában a gyermekek is tevékenyen vesznek részt. 4.2. Szubjektív feltételek: A kiegyensúlyozott, derűs légkör, az óvodai dolgozók modell szerepe, az óvónőgyermek aktív együttműködése, az óvodapedagógus és a nevelőmunkát segítő együttműködése,és a környezetben élők hatása. Az óvodai nevelés során a legfontosabb alapelv a derűs, nyugodt, meleg, nyílt és szeretetteljes óvodai környezet kialakítása, az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülése. A kiegyensúlyozott légkör alapfeltétele a megfelelő napirend, ami a gyermek számára egy megszokott életritmust biztosít, lehetővé teszi az elmélyült játékot. Folyamatos napirendünk miatt a délelőtti étkezésnél csak az időtartamot határozzuk meg. Az ebédnél a középső csoport második félévében vezetjük be a naposi rendszert, addig önkiszolgálás történik, de ennek ideje a gyermekcsoport összetételétől függ. Engedjük, hogy a határok és a szabályok figyelembe vételével döntsenek, érvényesüljön akaratuk. Figyelembe vesszük elképzeléseiket, ezzel is növelve önállóságukat. 16

Ha megfelelő érzelmi kapcsolatot alakítunk ki a gyermekekkel, nyitottá válnak, félelem nélkül elmondhatják örömüket, bánatukat, csínytevéseiket, amellyel az igazmondásra szoktatjuk őket. Kiemelkedően fontos az óvodapedagógus szerepe, mert a kisgyermeknél a példa a leghatásosabb nevelő erő. A gyermek utánzás útján tanul, nem mindegy, hogy jelenünk meg, mit és hogyan mondunk, milyen értékeket közvetítünk a gyermekek számára. A napi élet megszervezésében segítőtársunknak kell tekinteni a dajkát és a pedagógiai asszisztenst. A dajka is, mint a pedagógiai asszisztens, hat a gyermekekre, ő is nevel, tudnia kell, hogy milyen rendszer, milyen elvek alapján nevelünk, azon túl, hogy tevékeny résztvevője a csoportban zajló eseményeknek. Ő is minta, kommunikációja és tevékenysége modell értékű. Hatással van nevelőmunkánk alakulására a környezetben élő emberek véleménye, melyre figyelnünk kell, ők is erősíthetik az óvoda hírnevét. 4.3. Információs és kommunikációs technológiák (IKT) óvodánkban Az informatika, az információs és kommunikációs technológiák, IKT eszközök az óvodában történő felhasználása sok új és eddig kiaknázatlan lehetőséget rejt magában. Az oktatás folyamatát az eddig jól bevált és alkalmazott pedagógiai módszerek mellett, be kell vezetni a mai kornak megfelelő újdonságokat, a mostani elvárásoknak, igényeknek megfelelően. A digitális eszközök mindennapi természetes használatának sikere éppen abban áll, hogy az élethosszig tartó tanulás technikáját készíti elő és az ehhez szükséges képességeket alapozza, fejleszti. A több érzékszervre ható multimédia lehetősége a gyermekek figyelmét magára vonja, motiválja, ismereteit bővíti. A gyermekeknek számos olyan játékos képességfejlesztő tevékenység van, amellyel meglapozzuk az információs és kommunikációs kultúrát. Színesebbé, érdekesebbé és izgalmasabbá tehetőek az óvodai foglalkozások is. A digitális technika játékos formában természetes módon léphet be a gyermek mindennapjaiba. Az IKT eszközök alkalmazásával fejleszthető a gyermek: - kreativitása - konstruktív problémamegoldó képessége - az ismeretek több oldalú elsajátítása (verbalitás, vizualitás) - újfajta képességek, készségek kibontakoztatása - bővíti informatikai műveltségüket 17

5. TEVÉKENYSÉGEN ALAPULÓ NEVELÉS FELTÉTELEI 5.1. Szokásrendszerünk kialakítása, beilleszkedés A zökkenőmentes, kiegyensúlyozott, tevékenységekkel teli óvodai életünk alapja a megfelelő szokásrendszer. A szokások kialakítását már a gyermekek első óvodai napján elkezdjük. Alakítása az utánzáson és az ezzel összefüggő azonosuláson nyugszik, ezért itt is kiemelt szerepe van az óvodapedagógus példamutatásának és a közvetlen, szeretetteljes óvodapedagógus-gyermek kapcsolatnak. A szokásalakításban a cselekvés, a tevékenység az elsődleges, ami ebben az esetben is a gyermekek öntevékenységére és aktív együttműködésére épül. A szokások kialakulása a rendszeres napi gyakorláson múlik, következetességet igényel tőlünk, ezért nem tehetünk kivételt, a folyamatosságot nem szakíthatjuk meg. A kialakítás során mindig célokat tűzünk ki, feladatok elé állítjuk a gyermekeket, a végrehajtást ellenőrizzük, értékeljük. A célok kitűzésénél mindig a gyermekek életkori sajátosságait és adottságait vesszük figyelembe, mert a túlzott vagy alultervezett elvárásaink gátjai lehetnek a szokás kiépülésének. Nevelésünk eredményeként a jól kialakított szokások szokásrendszert alkotnak - a gyermekek már automatikusan cselekednek, a cselekvés már nem kíván tőlük akarat kifejtést - megkönnyítve ezzel a gyermekek mindennapi életét. A szokásrendszer kialakulása érdekében az egy csoportban dolgozók, azonos követelmények elé kell, hogy állítsák a gyermekeket. 18

Szokásrendszer területei: napirend szokásai társas, közösségi együttélés szokásai az egészséges életmód szokásai a tevékenységek megvalósulását elősegítő szokások. Beszoktatás Beilleszkedés Óvodai nevelőmunkánk megalapozása a beszoktatással veszi kezdetét, hiszen a gyermekek egész későbbi óvodai életére kihat a beilleszkedés minősége. A beiratkozás napjaiban elbeszélgetünk, megismerkedünk a szülőkkel és lehetőség szerint a gyermekekkel is. Ezt megelőzően HIVOGATÓ keretében bemutatjuk óvodánkat, a leendő óvodapedagógusokat, betekintést adunk csoportjaink életébe. Óvodánkban évek óta anyás-apás beszoktatás folyik. Az új gyermekek fogadására a csoportba régebben járó gyerekeket előkészítjük, hogy már az ismerkedés időszakában szeretetteljes légkör, nyugodt, barátságos hangulat várja őket. A beilleszkedés 1 hétig tart, de ennek időtartama - gyermeki és szülői igények figyelembe vételével - változhat. A gyermekek és a szülők először 2-3 órát együtt, majd fokozatosan egyedül egyre több időt tölt el a gyermek óvodánkban. Mivel egyszerre több új gyermeket is fogadunk, ezen idő alatt mind két óvodapedagógus hosszabb ideig tartózkodik intézményünkben. A pedagógusoktól ez az időszak még több gyengédséget, szeretetet, odaadást, empátiás készséget és türelmet igényel, hisz egyetlen gyermektől sem várhatjuk el, hogy azonnal bekapcsolódjon a csoport életébe. Várnunk kell a gyermekre - utánzási hajlamára építve, bizalmát elnyerve - hogy önként bekapcsolódjon a tevékenységekbe és beilleszkedjen. Ezért már a beszoktatás kezdetétől fogva énekelgetünk, mondókázgatunk, bábozunk, változatos szabadidős tevékenységeket ajánlunk fel a gyerekeknek, lehetővé tesszük számukra, hogy kedvenc 19

játékszereiket behozhassák a csoportba. Azzal, hogy a szülők együtt lehetnek gyermekeikkel az óvodában, így betekintést nyerhetnek munkánkba, ami alapja lehet a harmonikus, partneri szülőpedagógus kapcsolatnak. 5.2. Gondozással kapcsolatos feladataink Óvodai nevelőmunkánk alapvető feladata, megalapozó tevékenysége a gondozás. A gyerekek zavartalan fejlődéséhez, egészségük fenntartásához elengedhetetlen követelmény megfelelő gondozásuk. Célja, hogy a gyermek igényes legyen önmagával és környezetével szemben, és tanulja meg magát önállóan ellátni. Gyermekeink óvodai életét úgy szervezzük, hogy azt a folyamatosság és rugalmasság jellemezze. Nyugodt, kellemes légkörben végezhessék a tisztálkodással, étkezéssel, öltözködéssel, WC használatával kapcsolatos teendőiket. A gondozási feladatokat az óvodában dolgozó valamennyi felnőtt ellátja, de tervezése, irányítása az óvodapedagógus feladata. A gondozási feladatok végzése közben bensőséges gyermek-felnőtt kapcsolat kialakítására törekszünk. A gondozáshoz tartozó szokások kialakításában is a rendszeresség, a következetesség, a differenciált segítségadás, az egyéni bánásmód érvényesül, kiemelt figyelemmel a sajátos nevelési igényű gyermekekre. Ezen a téren is fontos a családdal való szoros együttműködés, egymás tájékoztatása a gondozáshoz kapcsolódó szokások kialakításáról és követelményeiről. 20

5.3. Az egészséges életmódra nevelés feltételei és feladatai Az egészséges életmódra nevelés elsődleges feladata a gyermekek egészségvédelme, egészségfejlesztése és az egészséges életvitel megalapozása. Mindez magába foglalja a környezettel való harmonikus együttélést, a természet szeretetét és védelmét. Nevelési feladataink megvalósításának elengedhetetlen feltétele az egészséget támogató, balesetmentes környezet kialakítása, megléte: biztonságos, a gyermekek mozgás és játékigényét kielégítő udvari játékok, megfelelő méretű, jól kialakított udvar, tiszta levegőjű (szellőztetett), megfelelő hőmérsékletű, világos, tiszta, ízléses csoportszoba, és a gyermekek egészségét védő, fejlesztő óvodapedagógus. Óvodai nevelésünk egyik legfontosabb feladata a gyermekek egészségének megtartása, szervezetük edzése, ellenállóvá tétele. Mindez nem egy különálló pedagógiai feladat, hanem mindennapos, folyamatos tennivalókat takar. A gyermekek mozgásigényét maximálisan kielégítjük: A szabadban is és a csoportszobában is különböző mozgásos tevékenységeket biztosítunk. Sétákat, kirándulásokat szervezünk. Mindennapi testnevelést tartunk. A mozgásöröm fenntartásával, a rendszeres testmozgás megszerettetésével az egészséges életvitelt alapozzuk meg. Ügyelünk arra, hogy minden nap elegendő időt tölthessenek a szabadlevegőn. A gyermekek óvodai életét úgy szervezzük, hogy elkerüljük egyoldalú terhelésüket, és a nap folyamán felváltva biztosítsuk a mozgást és az üléssel együtt járó tevékenységeket. Megteremtjük a kellemes, nyugodt légkörű pihenés és alvás feltételeit. A gyermekek bioritmusának megfelelő napirendet próbálunk kialakítani. 21

6. A FEJLESZTÉS TARTALMA Óvodai nevelésünk tartalma a tevékenységeken keresztül jut érvényre és a nevelési folyamat négyes feladatrendszerén keresztül valósul meg. A feladatrendszer elemei a gyakorlatban nem különülnek el, egymást átszőve, komplex módon érvényesülnek. A nevelés tervezésekor is egységben gondolkodva a tervezett tevékenységből indulunk ki. A tanulást a nevelés részének tekintjük, ezért ennek tervezését is az egymáshoz való kapcsolódás jellemzi. A feladatrendszer elemei: 1. Játék és tanulási tevékenység 2. Társas, közösségi tevékenység, ünnepeink 3. Munkatevékenység 4. Szabadidős tevékenység. 6.1. Játék, A tevékenységekben megvalósuló tanulás - tanulási tevékenység A játék a 3-7 éves gyermekek legfontosabb és legalapvetőbb tevékenysége, így nevelésünk leghatékonyabb eszköze, a gyermeki személyiség legfőbb formálója. A játék lehetőséget ad a kreativitás fejlesztésére, erősítésére. Célunk olyan tulajdonságok kialakítása, amellyel az életre való felkészülést elősegítjük, hiszen a játék kicsiben maga az élet. Feladat Minél több időt, alkalmat és lehetőséget biztosítsunk az elmélyült, tartalmas játékra. Játékirányításunk a gyermeki játék szabadságát tiszteletben tartó legyen. Fejlődjön a gyermekek értelme, érzelme, akarata, fizikai kitartása. Figyeljük a gyermek spontán élményszerzését, mert ebben a pedagógiai alaphelyzetben valóban a gyermek képességeire építve, azt alapul véve tudjuk fejleszteni. 22

A játék tehát olyan lehetőséget jelent az óvodapedagógus számára, amit tudatosan felhasználhat direkt és indirekt irányítási móddal a fejlesztésre. Legfőbb célkitűzéseinket szem előtt tartva olyan tulajdonságok fejlődhetnek ki, ami később a társadalomba való beilleszkedést elősegítheti (az együttjátszás, az önállóság, a másik játékának tiszteletben tartása, kezdeményezőkészség, stb.). A játéktevékenységek többféle élményhez kötődnek: a tevékenység forrásaként megélt élmény, a játék tevékenységében átélt élmény, környezeti forrásból átélt élmény, ide értve a média hatását is. Játékfajták A gyakorló játék lényege valamilyen újszerű cselekvés ismételgetése. A gyakorlással különböző funkciók fejlődnek. A legkisebbek jellemző játéka. Az egyszerű mozgásos játékok mellett a homokszitálás, formázás, gyúrás, vízöntögetés az udvari gyakorlójáték örömteli alkalmai. A szimbolikus és szerepjáték nyújtja a legtöbb lehetőséget nevelési szempontból. A gyakorló játékban bontakozik és az óvodáskor végére teljesedik ki. Ez a játékfajta az önnevelés mellett a társas viselkedés gyakorlásának legjobb alkalma. Lehetőséget teremtünk a szimbolikus szerepjátékokhoz a feltételek tudatos alakításával, biztosítjuk a szerepjáték lehetőségét a csoportban és az udvaron egyaránt. A szerepek eljátszása közben képesek a gyerekek a cselekvések összehangolására. Megfelelő tapasztalatok és élmények birtokában önállóak a szerepek elosztásában, a játékeszközök megválasztásában, a játékszabály betartásában. 23

Barkácsolás igénye a szerepjáték egy magasabb szintjén fejlődik ki, mely a nagyobbak tartalmas tevékenysége. Kibontakozásának lehetőségét a csoportszobákban és az udvaron is biztosítjuk. Dramatizálás, bábozás a szerepjátékot gazdagítja. Forrása lehet irodalmi, esztétikai élmény, bármilyen tapasztalat, elképzelés. A bábjáték igazi kifejezőeszköze a mozgás, ami vizuális élményt is jelent a gyermekeknek. A bábjátékban közvetlenül nyilvánulnak meg, gátlásaik feloldódnak, saját érzelmeiket is eljátsszák, ami személyiségfejlesztő hatású. A szerepek átélését jelzésszerű jelmezek, kellékek, díszletek biztosításával tesszük élményszerűbbé. Szülői gyűjtőmunkával, és közösen készített eszközökkel gazdagítjuk eszköztárunkat, erősítve a kreativitást, alkotókedvet, tompítva a fogyasztói társadalom negatív hatásait. Építő és konstruáló játék magáért az alkotásért folyik, de a szerepjáték gazdagítására is szolgál. Az alkotás igénye, öröme a kreativitás mellett értelmi és társas képességeiket is fejleszti. Kedvelt játékaik a különböző méretű és formájú faépítők, az összerakható faautók, vasúti sínek és szerelvények, s a homokban folyó építkezések. Szabályjátékok, mozgásos, valamint értelmi funkciókat aktivizáló játékféleségek. Természetes módon épülnek be mindennapi nevelőmunkánk folyamatába. A gyermekek a szabályjátékban is tanulják a helyes magatartás alapvető formáit, a szerénységet, a mértéktartást, az eredményre törekvést. Óvodánk adottságaiból adódóan az egyes korcsoportok közösen használják az udvari játszóterületeket, amit a téli időszakban is maximálisan kihasználunk. Teljes az átjárhatóság az egy-egy udvarrészen irányító, segítő pedagógusokhoz, a testvérek együtt játszhatnak, a szabad játéknak semmi sem szab határt. 24

Az óvodapedagógus feladatai Nyugodt légkör biztosítása, az elmélyült, élményt adó játék feltételeinek megteremtése interkulturális szemlélettel. A különböző jellegű játékoknak állandó hely és elegendő idő biztosítása. A szükséges eszközök biztosítása, helyzetek, lehetőségek teremtése. Az egyéni élményeken túl a közös élményszerzési lehetőségek biztosítása. A gyermeki önállóság tiszteletben tartása, a reflektív szemlélet alkalmazása. Folyamatosan figyelemmel kísérni a gyermek játékát, segíteni annak kibontakozását. Szülői szemléletformálás, meggyőzés a játék fontosságáról. Együttjátszás a gyermekkel, a pedagógiai optimizmus jegyében. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére, érzelmi nevelés, erkölcsi nevelés - Egyazon játéktémában tudnak együttjátszani, elfogadják társaik elgondolásait, alkalmazkodnak a szabályokhoz. - Képesek létrehozni egymással összefüggő építményeket egyéni ötleteik alapján. Játékukban a szerepjáték dominál, önállóan megtervezik a helyét, a szükséges eszközöket, a szerepeket felosztják. - Élvezik a szabály- és versenyjátékokat, önállóan is alkotnak szabályokat. A játék és a tanulás összekapcsolódik óvodáskorban. Feladatunk olyan feltételek megteremtése, hogy a gyermekek természetes módon, játékos helyzetekben tanuljanak, s a játékosság,mint alapelv érvényesüljön a tanulás folyamatában. A nevelési folyamat egésze alkalmas arra, hogy spontán vagy irányított módon tanuljon a gyermek. 25

A játékon belül a motoros, a szociális és a verbális tanulás komplexen jelenik meg. A játékos feladatok fokozzák a gyermekek érdeklődését, kitartását, fejlesztik a gondolkodást. A szervezett tevékenységekben a tanulást a gyermekek fő tevékenységével, a játékkal kell összekapcsolnunk úgy, hogy a gyermekeknél magas színvonalú szellemi, érzelmi és akarati aktivitást alakítsunk ki. Juttassuk őket sikerélményhez, melyek erősítik önbizalmát és ösztönzik az újabb problémák megoldására. Azok a tanulási tapasztalatok, amit a gyermekek az óvodában szereznek, nagy hatással vannak az iskolai tanuláshoz való viszonyukra. Fontos, hogy később örömmel, saját belső motiváltságból tanuljon a gyermek. Ennek a belső motiváltságnak a kialakítását kezdjük meg az óvodában. Célunk, hogy megfelelő színvonalú, a gyermekek képességeinek megfelelő tevékenységek elé állítva tapasztalatik rendeződjenek, értelmi képességeik fejlődjenek. Képessé váljanak a problémák felismerésére és megoldására. A játékos elemek alkalmazása kitűnő módszer ahhoz, hogy a gyengébb teljesítményű és a gátlásos gyermekekkel is megismertessük a tanulás örömét és sikerét, melyben fontos szerepet kap a pedagógus személye, játéktámogató magatartása. Programunkban a gyermekek igényeihez, egyéniségéhez, teherbíró képességéhez igazítjuk a tanulási kereteket és formákat. Tanulásformák Utánzásos, minta - és (szokásalakítás): modellkövetéses magatartás - viselkedéstanulás - Az óvodás gyermek tapasztalati síkon érzékszerveivel fogja fel környezetét, a tárgyakat, személyeket, viselkedéseket. Ez a tapasztalat cselekvésre készteti, azaz a mintákat utánozza. Ekkor alakítjuk a szokásokat. Hozzászoktatjuk a 26

gyermekeket a pontos fogalmazáshoz, a tartalmas beszédhez, a feladat elvégzéséhez, a szabályok betartásához. Spontán játékos tapasztalatszerzés - A gyermekek tapasztalatokat szereznek, kísérleteznek, felfedezik környezetüket. A játéktevékenységben megvalósuló spontán felfedezés teszi érdeklődővé, nyitottá a gyermeket, megalapozza a hatékony tanulást. Gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés - Az óvodás gyermek a felnőttek útján, társalgás és beszélgetés keretében szerzi ismereteit, fejleszti képességeit. Ezáltal nevelőmunkánk a beszédfejlesztésre irányul. Hatására bátran kérdeznek, logikusan válaszolnak, képesek rövid elbeszélést mondani, egymást meghallgatni. Az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés - A társadalmi élet és a természeti környezet körébe tartozó fogalmak alakítását állítjuk középpontba. Arra ösztönözzük őket, hogy maguk vonjanak le következtetéseket, alkossanak ítéleteket, általánosítsanak. Gyakorlati probléma- és feladatmegoldás - Építünk azokra a játékokra, amelyek magukban hordozzák a problémát, és már megjelenésükben is tájékozódásra, megoldásokra késztetik a gyermeket. Olyan szituációkat teremtünk, amelyek felvethetik a problémát, és megoldását a gyermek szükségesnek érezheti, ezáltal szellemi aktivitásra ösztönözzük őket. Az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységben megvalósuló tanulás - A szervezett tanulás formái kötetlen és/vagy kötött tevékenységek. Mindkettőben érvényesül a nevelői céltudatosság és tervszerűség, a pedagógiai önállóság és a 27

játékosság. Munkánk során a kötetlenség a meghatározó, mely jól beilleszthető a folyamatos napirendbe. Az óvodapedagógus feladatai a tanulással kapcsolatban: Értelmi képességek fejlesztése (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás). A gyermek megismerési vágyának, kíváncsiságának kielégítése. Lehetőséget kínálni a gyermek számára olyan szituációk átélésére, ahol megismerhetik a felfedezés, a kutatás örömeit. A gyermekek egyéni érdeklődésének megfelelő tevékenységek biztosítása. A gyermek önállóságának, figyelmének, kitartásának, pontosságának, feladattudatának fejlesztése. Olyan tapasztalatok szerzéséhez nyújtson segítséget a gyermeknek, amelyben saját teljesítőképességét is megismerheti. A tanulás irányításában építsen a gyermekek folyamatos megfigyelésében tapasztaltakra. 6.2. Társas-, közösségi tevékenység - ünnepeink A legtöbb gyerek első közössége az óvodai csoport. Egész életére meghatározó, hogyan tudott beilleszkedni, alkalmazkodni, miként tudta saját igényeit érvényesíteni. Az óvodai szocializáció folyamatát ezért igyekszünk minél zökkenő mentesebbé tenni, segíteni a gyerekeket abban, hogy megtalálják helyüket a közösségben. Már kiscsoportban hangsúlyozzuk a mi-tudatot, jelezve ezzel, hogy összetartozunk, odafigyelünk egymásra. Az egymáshoz tartozást leginkább közös tevékenységekben, közös élményeken keresztül tudjuk megalapozni. Ez az egész nevelési folyamatunkat áthatja, közben új érzésekkel gazdagodnak óvodásaink, a közösségi tudat, közösségi magatartás megjelenik a mindennapjainkban. Igyekszünk kihasználni csoportjaink értékóvó, értékközvetítő szerepét, és nagy hangsúlyt fektetünk a társas kapcsolatokra, illemre. Peremhelyzetű gyerekeinket segítjük a beilleszkedésben, igyekszünk 28

számukra barátokat keresni, hogy átélhessék az együttlét örömét, és így pozitívan befolyásolják személyiségük alakulását. Ehhez szükség esetén személyiségfejlesztő drámajátékokat is használunk. A gyerekek között kialakuló vitákat igyekszünk demokratikusan, kudarcérzés kialakulása nélkül megoldani. Odafigyelünk a konfliktushelyzetek megelőzésére, rögzítjük a helyes szociális szokásokat, önállóságra, problémamegoldó viselkedésre neveljük őket. Törekszünk a nyíltságra, őszinteségre, sokszor felhívjuk gyermekeink figyelmét az empátia és tolerancia fontosságára. Óvodásaink társas kapcsolataira jó hatással van, hogy közös udvart használunk, így lehetőség adódik az eltérő korosztályok aktív együttműködésére, testvérek találkozására. Barátságok, játszóközösségek alakulnak ki, új tér nyílik a személyiségfejlődésre. Közösségi életünkben nagyon fontosak az óvodában tartott ünnepek. Ünnepeink nemcsak nevelési céljaink megvalósítása szempontjából fontosak, hanem azért is, mert a legszélesebb tevékenységi formákra adnak lehetőséget. Ajándékkészítés közben nagyon sok nevelési feladatot valósítunk meg, miközben sokszínűen tevékenykedünk. A gyerekek egyéni képességeinek kibontakozását, önbizalmuk, bátorságuk megerősítését segítjük elő, amikor lehetőséget biztosítunk számukra az egyéni szerepléshez. E tevékenységek végzése során nagyon fontosnak tartjuk a biztatást, dicséretet, az újabb feladatokra serkentést. Az ünnepi előkészületekkel lehetőséget biztosítunk az egyéni elképzelések megvalósítására a terem díszítésben, átrendezésben, ajándékkészítésben és az ünnepi műsor összeállításában. Az ünnepi készülődésbe, az ünneplésbe a szülőket is bevonjuk. Ez lehetőséget nyújt számukra, hogy jobban megismerjék munkánkat, egymást és reális értékítélet alakuljon ki bennük óvodánkról. Ünnepeinkkel fokozzuk a gyerekekben a közösségi érzést, erősítjük a hagyományokat és érzelmi életüket gazdagabbá tesszük a közösen átélt élményekkel. 29

Ünnepek, megemlékezések óvodánkban: Hagyományos ünnepeink (Mikulás, Anyák Napja, Évzáró, Ballagás, Gyermeknap, a gyerekek név- és születésnapja). Néphagyományhoz kapcsolódó ünnepeink (Szüreti-nap, Márton nap, Advent, Karácsony, Farsang, Húsvét). Ezek közül leghosszabb ünnepünk a Farsang, ami már hagyomány, s a szülő legalább annyira várja, mint a gyermek. Először a szabadban történik a farsangi hagyományok felelevenítése, a tél búcsúztatása kisze égetéssel, kolompolással, medve táncoltatással, fiú - lány csúfolókkal, hujjogatással, tavasz köszöntésével. A széles nyilvánosság, szülők, nagyszülők, rokonok bevonásával udvarunkat betölti a zene, a vidámság hangulata, még a járókelők is osztoznak néhány percre ünnepi jókedvünkben. A tél elűzése után kezdődik a tavaszvárás öröme. Az előző nap szülővel-gyermekkel feldíszített csoportszobában az ünnepi asztalok mellett farsangi fánkot, illetve különböző finomságokat fogyasztanak a gyermekek. Végül a különféle jelmezbe öltözködés vidám kavalkádja, a zeneszó, a tánc tölti be az óvodát. Ekkor teljes igazán a csoportok közötti átjárhatóság, olyan az óvoda mint egy nagy család. Nemzeti ünnepeink (Március 15., Október 23.) Környezetvédelmi tevékenységünkhöz kapcsolódó ünnepeink (Víz világnapja, Föld napja, Madarak-fák napja, Állatok világnapja, Környezetvédelmi világnap stb.) 30

Az óvodapedagógus feladatai: Lehetőségek biztosítása minél több társas kapcsolatra Illemszabályok rögzítése Együttjátszás ösztönzése, gyakorlása Konfliktusmegoldó képesség erősítése Egymás iránti felelősségérzet kialakítása Empátiára, toleranciára nevelés Világképük formálása, igazságérzetük fejlesztése Közlésvágy motiválása 6.3. Munka jellegű tevékenység Célja, hogy segítségével gyermekeink olyan készségekre tegyenek szert, amelyek pozitívan befolyásolják közösségi kapcsolataikat, kötelességtudatukat, a munka iránti tiszteletüket. Feladata jártasságok, készségek kialakítása, melyek segítik az önmagáért, később a közösségért végzett munka teljesítését. Hozzájárul értelmi és érzelmi képességeik fejlődéséhez. A munka az óvodás gyermek számára aktív, játékos jellegű, ami gyakran nem is választható ketté a tevékenységben. Legfőbb értéke a munkához való pozitív viszony kialakításában, a munka igénylésében és a munka szeretetében van. Alapvető követelmény az önállóság, az öntevékeny lehetőség megteremtése. A minden korcsoportban előforduló munkatevékenység az életkorral egyre bővül, tartalmában szélesedik, a munkamozzanatok mind bonyolultabbá válnak. A gyermek önkéntességét, nyitottságát, megismerési vágyát, aktivitását, érdeklődését tudatosan felhasználjuk nevelési céljaink megvalósítása érdekében. 31

A munka az életre való felkészítést éppúgy szolgálja, mint a személyiségfejlesztést. Fontos, hogy a munkavégzés rendszeres, folyamatos tevékenység legyen. Nagy jelentősége van az önkiszolgálásnak, melyet próbálnak a gyerekek minél korábban önállóan végezni. Az egyik legismertebb munkaforma a naposi munka. Az óvoda, a csoport életével kapcsolatos munkák: teremrendezés, élősarok gondozása, játékjavítás-, tisztítás, ajándékkészítés, segítés a kisebbeknek, megbízatások teljesítése. A kerti munka területei: Óvodánkban ez a munkafajta nagyon tartalmas, lehetőségei adottak. Viszonylag nagy kerttel rendelkezünk, ahol a virágok és zöldségek mellett gyümölcsfáink is vannak. A sajátos arculat kialakításához e lehetőséget használtuk ki, két kiemelt témánkban a környezet és egészségvédelem területén (bővebben a sajátos arculat részben). Tavasztól őszig lehet tevékenykedni, közben rengeteg ismeretet szereznek, megtapasztalhatják a természet, a környezet és az ember kölcsönhatását. Az óvodapedagógus feladatai Olyan munkalehetőségek biztosítása, ami a gyermek számára elfogadható, önállóan elvégezhető (óvodakertben). Biztosítsa minden gyermek számára, hogy kedve és képessége szerint elvégezhesse az önmagával kapcsolatos és társaiért végzett munkatevékenységet. Keressen lehetőséget a szülők munkahelyi munkájának, illetve a környező kertekben folyó munka megismerésére. Szervezze meg a családok hobbikertjeiben a gyümölcsszüret megtekintését, 32

esetleges gyermeki segédkezést. Folyamatosan biztosítsa és lehetőség szerint bővítse a szükséges és a gyermek számára megfelelő munkaeszközöket, azok állandó, bármikor elérhető helyét. Arra törekedjen, hogy minden munkatevékenység - legyen az szabadban vagy az épületben - a gyermek számára örömöt jelentsen. Konkrét, reális, fejlesztő értékelés nyújtása A fejlődés jellemzői óvodáskor végére Gyermekeink szeretnek közösen dolgozni Szívesen vállalnak egyéni megbízatást. Örömmel segítenek a kisebbeknek és a felnőtteknek. Munkájukban önállóak, igényesek. Mások munkáját tisztelik, megbecsülik. A munka megosztásában önállóan döntenek. Erősödik feladattudatuk, kitartásuk. Ismerik a környezetükben található munkafolyamatokat. 6.4. Szabadidős tevékenység Óvodai szabadidős tevékenységeink speciálisak, ami a gyerekek életkorából és az egész napos, többnyire szabad tevékenységválasztásból adódik. A szabadidős tevékenységre mégis odafigyelünk, hiszen ekkor tanulják meg a gyerekek, hogyan gazdálkodjanak idejükkel, ekkor kerülnek döntési helyzet elé. Mivel a délelőtti játékidőben óvodásaink felkínált tevékenységek közül választanak - egyéni elképzeléseiket figyelembe véve - ezért szabadidős tevékenységre, teljesen önállóan választott időtöltésre az átjárhatóság biztosításakor, különböző rendezvényeken és kirándulásokon van lehetőség. Ilyenkor a gyerekek éppúgy pihenhetnek, mint kívánságaik szerint tevékenykedhetnek. 33

Tervezett szabadidős tevékenységen mindhárom csoportban az évszakokhoz, jeles napokhoz kapcsolódó tevékenységi napokat értjük. Ekkor a három csoport közösen tevékenykedik. A tág terület, a változatos helyszín, a sokféle eszköz, más tér- és időigényes elfoglaltságokra adnak lehetőséget. Megvalósul a három korcsoport közös játéka, lehetőség van kézműves foglalkozásokra kirándulásokra, különböző rendezvényekre, stb, ami a gyerekek közösségi, erkölcsi nevelését pozitívan segíti. Az óvodapedagógus feladatai Törekedjen arra, hogy kiszélesítse a csoportszoba területét Terasz használatának kialakítása Új tevékenységekkel bővítse a gyermekek mindennapjait. Félkész eszközökkel, barkácsolási lehetőséggel segítse a gyermekek fantáziájának, kreativitásának fejlődését. 7. KOMPLEX TEVÉKENYSÉGEK RENDSZERE A társadalmi érintkezést megalapozó komplex tevékenységek: 7.1. Anyanyelvi nevelés Célunk az érthető, kifejező, hatásos és meggyőző beszéd készségének kialakítása. Óvodai életünkben kiemelten kezeljük az anyanyelvi nevelést, amit a beszédfejlődés intenzitása, a szociális kapcsolatok bővülése, az információs szükséglet tágulása tesz fontossá. Az anyanyelvi fejlesztés minden óvodai napunkban szerepel, amelyet komplexen valósítunk meg. A szeretetteljes, érdeklődésen alapuló légkör elősegíti gyermekeink szóbeli 34

közlését, önbizalmuk fejlődését. Odafigyelünk élményeikre, kérdéseik pontos megválaszolásával az ismeretbővítésen túl éreztetjük a kommunikáció fontosságát. Az óvodáskorú gyermek mintakövető tanulása miatt utánzásra méltó, követhető példát nyújt az óvoda minden dolgozója. A gyengébb kifejezőképességű, beszédgátlásos, beszédhibás, migráns, nem magyar ajkú gyermekekkel óvodánkban külön is foglalkozik anyanyelvi szakos kolleganőnk. Az óvodapedagógus feladatai Szereteten, bizalmon alapuló felnőtt-gyermek kapcsolattal a beszédkedv megalapozása, a gátlásos gyerekek oldása pl. ölbeli játékokkal. Empátiával, odafigyeléssel a közlésvágy, beszédöröm fokozása, motiválása, kifejezésminták adása. Lehetőség biztosítása a folyamatos beszédre, a szóbeli kapcsolatteremtés kialakításának segítése. A beszédszervek ügyesítése képzésgyakorlatokkal, hangutánzó-, nyelv és ajakgyakorlatokkal. A hallás fejlesztése hangfelismerési, hangdifferenciálási játékokkal. Tudatos szókincsbővítés, meséléssel, verseléssel, bábozással, dramatizálással. Gondolkodást, beszédet, szerialitást fejlesztő játékok alkalmazása. Metakommunikáció használata. Hiteles kommunikáció nyújtása. Anyanyelvünk, szülőföldünk szeretetére nevelés. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére Gyermekeink szívesen beszélgetnek kortársaikkal és a felnőttekkel. Passzív és aktív szókincsük egyaránt bővül. Képesek másokat végighallgatni, elvárják, hogy őket is végighallgassák. Emelkedik beszédszínvonaluk, variálják a nyelvi kifejezés eszközeit. Tisztán ejtik a beszédhangokat. 35

Helyesen használják a névmásokat, névutókat, a különböző idejű igeidőket és igemódokat. Megfelelő hangerőt, hangsúlyt, hanglejtést, beszédsebességet alkalmaznak. Képesek egy rövid történet logikai összefűzésére. Változatos mondatszerkezeteket használnak. Értik és jól használják a metakommunikáció eszközeit. Betartják a beszélgetés illemszabályait. A társadalmi gyakorlat belső összefüggéseit tükröző komplex tevékenységek: 7. 2 A külső világ tevékeny megismerése Matematikai nevelés Célunk, hogy matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek a birtokába juttassuk el a gyerekeket, ismerjenek fel mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat, alakuljon ítélőképességük, fejlődjön tér-, sík- és mennyiségszemléletük. Feladatunk, hogy felébresszük a gyerekekben a matematika iránti érdeklődést, segítsük a matematikai szemlélet megalapozását. A gyerekek korai matematikai tapasztalatai és érdeklődése tudatos óvodai neveléssel, a gyerekek fejlődését biztosító módszerekkel, megerősítéssel válnak igazi tudássá. Tartalmának szoros kapcsolatban kell lennie az életre neveléssel. A folyamatos cselekedtetés rengeteg olyan szituációt hoz felszínre, ahol természetes környezetben folyhat a matematikai tapasztalatok szerzése. A komplex tevékenységek alkalmat adnak arra, hogy a korábban szerzett benyomásokat rendszerezzük, a megfigyelések, tapasztalatok körét szélesítsük, a spontán tanultakat 36