Kézirat lezárva: 2012. augusztus 1-én

Összefoglaló adatok a hermelin (Mustela erminea Linnaeus, 1758) magyarországi elterjedéséről a 2011 március 15-e és a 2012 augusztus 1-e közötti időszak alatt Kézirat lezárva: 2012. augusztus 1-én Összeállította: Gera Pál s.k. E-mail: gerapal@t-online.hu Postacím: 1156. Bp., Nyírpalota u. 60. Telefon: + 36 30 258 3637 Honlap: http:// www. otter.econservation.eu Tartalomjegyzék Felvezető gondolatok 2. oldal Köszönetnyilvánítás 4. oldal Bevezető 5. oldal A rendelkezésemre álló hermelin-előfordulási adatok ismertetése megyénkénti csoportosításban 8. oldal Értékelés 15. oldal Javaslat 17. oldal MELLÉKLET I: A rendelkezésemre álló hermelin-előfordulási adatok rövid ismertetése (Az adatokat a 2005. január 1-e és 2010. március 15-e között rendelkezésemre bocsátott információk alapján állítottam össze) publikálva: 2010. április 13-án. MELLÉKLET II: A rendelkezésemre álló hermelin-előfordulási adatok rövid ismertetése (Az adatokat a 2010. március 15-e és 2011. március 15-e között rendelkezésemre bocsátott információk alapján állítottam össze) publikálva: 2012. április 13-án. MELLÉKLET III: Javaslat a hermelin (Mustela erminea Linnaeus, 1758) fokozott védetté nyilvánítására kelt: 2012. július 11-én. MELLÉKLET IV. A hermelin nyomjelei MELLÉKLET V. Ajánlott szempontok a hermelinállomány-felmérés során MELLÉKLET VI. Javasolt felmérőív a hermelin magyarországi állományfelméréséhez MELLÉKLET VII. Egy kis hermelinetológia A szerző rövid életrajza 1

Felvezető gondolatok 2010 áprilisa óta két menyétféle ragadozónk elterjedésére a hermelinre és a vidrára vonatkozó több összeállítást szerkesztettem és publikáltam. Ezek sorában kizárólag a hermelinről, a hozzám beérkező megfigyeléseket feldolgozva az alábbi dokumentumokat állítottam össze: Előbb a 2005. január 1-e és 2010. március 15-e közötti, Majd később a 2010. március 15-e és 2011. március 15-e közötti adatokat, adatsorokat, valamint azokhoz kapcsolódó információkat tartalmazták a két dolgozatban nevesített területeket, illetve a beazonosított UTM kódokat lásd hátul a mellékletekben, a hozzájuk kapcsolódó bővebb információk több más tanulmánnyal és könyvvel egyetemben a szakmai honlapom tanulmányok és könyvek menüpontjaiban olvashatók, letölthetők. Lényeges megjegyeznem a következőket! Köszönhetően az Alapítvány a vidrákért szervezet 1995 és 2007 közötti működése során kialakított tevőleges szakmai kapcsolatoknak, az alapítvány, illetve magam inaktívvá válása után e kontaktusok jó része nem szűnt meg, sőt újabbak is alakultak. Ennek tudható be, hogy: Ha kiszámíthatatlan időrendben is, de mégis folyamatosan érkeznek jelzések mind a vidráról, mind a hermelinről. Valamint ennek is köszönhető, hogy eltérő értékrendű szakemberek, szakmai közösségek részéről rendszeresek a megkeresések. És hogy mindezek sorában egyre több szakmai kiadványban, illetve honlapon található meg az elérhetőségem és a kérésem arra vonatkozóan, hogy aki bármely menyétfélénkről, de leginkább a hermelinről és a vidráról információval rendelkezik, arról tájékoztasson. Sokat jelentett, hogy 2010-ben előbb a hermelinről rendelkezésemre álló adatokat rendszereztem és publikáltam majd a vidrára vonatkozókat, ezt követően pedig a hazai menyétfélék jövőbeli védelmére tettem javaslatot ( Lutra és társai, valamint A hazai menyétféle ragadozóink napjainkbeli vadgazdálkodási-vadászati, valamint természetvédelmi-ökológiai megítélése címmel ezek megtalálható a nevezett honlapon a tanulmányok menüpont alatt). És azóta is, mintha csak magától értetődő lenne újabb és újabb adatokkal, adatsorokkal, megfigyelésekkel gazdagodtam, vagyis a rendelkezésemre bocsátott információkat újból rendszereztem és azokat most szűk másfél évvel a második hermelin- 2

elterjedést ismertető összefoglaló adatok lezárása után újból nyilvánossá teszem, valamint ismertetem azt a levelemet is, amelyet ez év júliusában küldtem meg az illetékes szakállamtitkárnak, amiben kezdeményeztem a hermelin fokozott védetté nyilvánítását. Szakmai körökben ismeretes az a vadászati törekvés és az azokat felkaroló, úgynevezett független, autentikus szakemberek és szakmai közösségek támogatása, akik nem rejtik véka alá abbéli látásmódjukat, hogy a legjobb természetvédelem a vadászat. Ez pedig azon felül, hogy mérhetetlenül méltatlan semmi szín alatt nem engedhető, főleg nem egy olyan érzékeny és alig-alig ismert faj esetében, mint a hermelin, legyen ez a vadászok és kiszolgálóik számára bármily elfogadhatatlan is. Fontos! Jelen dolgozat akárcsak az ezt megelőzők nem tudományos közlemény, csak és kizárólag tájékoztató, ismeretterjesztő és remélhetően figyelemfelkeltő jellegű írásmű. 3

Köszönetnyilvánítás Mindenekelőtt azonban ki kell fejeznem a köszönetemet azon Kollégáknak, akik annak ellenére, hogy magam e munkában csupán kívülálló szemlélőként, mondhatni fontoskodó kibicként vettem részt, segítségemre voltak adatokkal és egyéb információkkal, pl. részletesen tájékoztattak a megfigyeléseikről is, valamint pótolhatatlan értékű fényképeket, videofilm-felvételeket és sok-sok hírértéket magukban rejtő értesülésekeit, tapasztalataikat megküldték számomra. Sajnos azonban a nevesítésüktől el kell tekintenem, mégpedig azért, mert többen mondhatni elszomorítóan sokan nem járultak hozzá ahhoz, hogy felfedjem a személyüket. Lehangoló, hogy napjakban olyan bizalmatlanság, félelem uralkodik a szakmai közbeszéd és az érintett társközösség résztvevői között, hogy leginkább az államigazgatásban, a háttérintézetekben vagy a kutatóműhelyekben dolgozó Kollégák még egy vélhetően veszélyeztetett állatfaj kutatása során sem merik vállalni a nyilvánosságot. Mindezért illetlennek véltem volna bárkit is megnevezni, olyanokat, akik ettől nem zárkóztak el, tőlük ez úton is elnézést és megértést kérek! De hát: Magyarország 2012 itt tartunk! 4

Bevezető E rövid bevezetőben végső soron a már múltbeli tanulmányok során is papírra vetett soraim zömét kell megismételnem. A hermelin esetében mindig kísért a bizonytalanság nyugtalanító érzése. Hiszen olyan könnyű összetéveszteni más fajjal (pl. a menyéttel) és mi tagadás, nem is igen ismert jószág lásd erről a Hermelinkönyv címmel megjelentetett, a szakmai honlapomon elérhető, letölthető tanulmánykönyvemben írtakat. (Kérem, ne tartsanak önhittnek, de meg kell jegyeznem: vélhetően értékelhető, elgondolkodtató felvetéseket és javaslatokat is tettem, hiszen azóta több szakmai publikációban egyik-másikban forrásmegjelölés nélkül! visszaolvashattam a saját soraimat). Így amikor arról értesülök, hogy valahol hermelint láttak, az információt beiktatom az adatsorokba, valamint, ha van a bejelentésen kívül említésre méltó, érdekes kommentár, akkor azt is feljegyzem. Hiszen a megfigyelések, már ha valóban hermelinre vonatkoznak, nagyon értékes etológiai, ökológiai és szaporodásbiológiai ismerettel gazdagíthatják jelen tudásunk ellentmondásokkal teli tárházát. A publikált adatoknak ezért mindig igyekeztem utánajárni. Így egy ellenőrző kutatás eredményeként állítottam össze a megnevezett településeket és a hozzájuk kapcsolódó élőhely-típusokat. Mindazokat viszont kihagytam, amelyeknél fennáll a lehetősége annak, hogy nem egyértelműen bizonyítható a hermelin előfordulása, pl. gyaníthatóan a menyéttel tévesztették össze. Erről a döntésemről kötelességemnek éreztem tájékoztatni az információközlőt, kérve a megértését, továbbá azt is: segítsen abban, hogy a bizonytalanságot sikerüljön megnyugtató módon eloszlatni. Az említett ellenőrzéseket egyébiránt nem személyesen hajtottam végre, hanem az adatközlőket telefonon, postai úton levéllel vagy leginkább e-mail útján kerestem meg, kérve őket, hogy az általuk közölt információkat erősítsék, vagy cáfolják meg, illetve, ha újabb megfigyeléseik vannak, arról tájékoztassanak. Remélhető, hogy így nagyrészt valóban megbízható értesüléseket tüntethettem fel. Mindazonáltal felhívom a figyelmet arra, hogy ennek ellenére mind az adatszolgáltatók, mind a magam szándékától eltérően pontatlan információt is közölhetek. Ezért is kérem (mégpedig hangsúlyozottan!), hogy az alább feltüntetett adatokat, adatsorokat körültekintéssel, jobban mondva: megfontolt kritikával fogadják, és ha esetleg a jövőben bármelyikükre mégis hivatkoznak, akkor mindenféleképpen tegyék hozzá, hogy csak ismeretterjesztő, tájékoztató jellegű adatról van szó. Alább, megyénkénti bontásban közlöm azokat a településeket, a hozzájuk kapcsolódó élőhelyeket, ahonnét a fejlécen feltüntetett időhatár során a hermelin előfordulásáról ismeretet szereztem. A megadott UTM kódok a 10x10 km-es beosztású 5

standard térkép alapján kerültek meghatározásra. (A felhasznált UTM térképszelvényeket készítette a Kartográfiai Vállalat az MN Térképészeti Intézet 1979-ben tervezett és lezárt térképanyagának felhasználásával 1983-ban). Mielőtt belemennék a részletekben, fontosnak gondolom az alábbiakat is közölni! Ami a faj magyarországi elterjedését illeti, arról elmondható, hogy olyan alaposan, mint, például a vidraállományt még soha nem térképezték fel, többnyire vadászati beszámolókra, hallomásokra és ezekből levezethető következtetésekre hagyatkoztak. Ezek azonban, mint ma már tudjuk, sok-sok valótlanságot, ebből adódóan pontatlanságot és téves értékelést tartalmaztak, már csak azért is, mert nem egyszer megtörtént, hogy a menyétet és a hermelint egyszerűen egy kalap alá vették. Az elmúlt bő száz év szakmai publikációinak csak egy valóban jelentéktelen töredéke tett említést a hazai előfordulásáról. Ezekből úgy-ahogy kitetszik, hogy pl. az 1900-as évek elején és közepén leginkább az Alföldön, a Tisza-, valamint a Duna-mentén, illetve a Duna-Tisza között és a középhegységeink egy részén ismerték az előfordulását. De más országrészekből is beszámoltak szórványos felbukkanásáról, pl. a Balaton, a Velenceitó és a Bodrogköz említhető; ne felejtsük azonban, hogy akkoriban egészen más volt a megnevezett területek környezeti állapota, mint napjainkban: magyarán, zömük vízben gazdagabb volt! Mindenesetre Vásárhelyi István már 1932-ben felhívta a figyelmet arra, hogy a hermelin kíméletet érdemelne, ami alatt azt értette, hogy továbbra is vadászható maradt volna, de egy meghatározott időszakban azt az úgynevezett fiókanevelés idején márciustól nyár derekáig átmenetileg megtiltotta volna. Felvetése sem ekkor, sem 1958-ban, amikor megismételte nem talált értő fülekre. Napjaikban, annak ellenére, hogy még mindig nem rendelkezünk egy folyamatos felmérési, ellenőrzött adatsorral, továbbra is csak mozaikosan elszórt állományai ismertek. Vagyis nem beszélhetünk egységes, összefüggő magyarországi populációról. Ha az ebbéli ismereteim helytállóak, akkor a véleményt formáló hazai szakemberek és szakmai műhelyek feltevése szerint: leggyakoribb az alföldi és a délnyugat-dunántúli tájegységeken, valamint a Kisalföldön, míg ritka, esetleg hiányzik Duna-Tisza-köze nagy-, és a hegyvidékeink jelentős részéről (ez utóbbit azonban magam egyértelműen kétségbe vonom). A Tolcsva-pataknál (a Hutáknál), a Hotyka-pataknál (Makkoshotykánál), valamint a Bózsva-pataknál (Mikóháza és Pálháza között) találtam már pihenőhelyét és fészkét az említett kisvízfolyások által kimosott gyökerek közé, valamint kőomladékok hasadékaiba és faodvakba rejtetten is (a nevezett területek Borsod-Abaúj-Zemplén-megyében találhatók). De van egy helybéli vadászembertől kapott értesülésem is, amit e-mailben közölt velem 2008 őszén, és eszerint a Csenkő-pataknál (Telkibányánál) látott hermelint. 6

A Mátrából is vannak, feltehetően valóban hiteles hermelin észlelések: Galyatető (Mátraszentimre): Gyöngyös-patak; Gyöngyöspata: Rédei-Nagy-patak; és Gyöngyöstarján: Tarján-patak említhető (Heves-megye). De a Bükkből is kaptam már, igaz egyszer-másszor még a bejelentő által is bizonytalanul megfogalmazott észleléseket: Almár: Tárkányi- és Eger-patak (Heves-megye); Tibolddaróc: Kácsi-patak; Bogács: víztározó horgászvíz és Hór-patak nevezhető meg (Borsod-Abaúj-Zemplén megye). 2009 decemberében, egy az egész országot megbénító havazás után az aggteleki Tornakápolnánál az ottani, horgászvízként funkcionáló Jósva-patak szakasz mentén is vélhetően hermelineket láttak. A hivatalos szakmatudományos verdikt azonban az, mint fentebb már megjegyeztem, hogy nem jellemző, vagy kimondottan ritkának tekinthető a faj jelenléte az Északiközéphegységben. Szerintem azonban, figyelemmel a fentebb írtakra (is), alapvetően elhamarkodott és ebből adódóan pontatlan ez az állítás. Egyszerűen arról van szó amit azonban, mi tagadás hajlamosak vagyunk elfelejteni, vagy nem tudomást venni róla, hogy ezeken a területeken nem kutattak és kutatnak utána, mert ha megtették volna, vagy megtennék, meggyőződésem, napjainkra más következtetést publikálnának, illetve nyilvános fórumokon hangoztatnának e témakör hozzáértőnek tartott szakértői lásd erről a közölt adatokat. A félreértések elkerülése végett kijelentem: nem azt állítom, hogy az Északiközéphegység valamennyi kisvízfolyásánál és tocsogójánál találkozhatunk hermelinnel, hanem csak arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a napjainkban közkeletű és általam is bírált állásponttal szemben elterjedtebb lehet megkockáztatom: elterjedtebb! ezeken az élőhelyeken, mint azt feltételezik, sőt, igazolt tényként közlik Ennyi kitérő után ismertetem a legújabb adatokat, adatsorokat. Fontos: A bejelentett észlelések zömében a jószágok hátrahagyott nyomjelei alapján történtek. Vagyis: lábnyom, bélsár, táplálékmaradvány, csúszkálás (ez télen, jégen), felfedezett fészek vagy észrevett és megfigyelt, esetleg elpusztulva talált állat-állatok képezték alapját a jelzésnek. 7

A rendelkezésemre álló hermelin-előfordulási adatok ismertetése megyénkénti csoportosításban (Az adatokat a 2011. március 15-e és 2012. augusztus 1-e között rendelkezésemre bocsátott információk alapján állítottam össze) : ezt a jelet azoknál a településeknél tüntettem fel, ahol az említett 2005 és 2011 közötti időszak során is volt már információ a hermelin előfordulásáról, de azóta is, a jelen kézirat lezárásáig érkezett újabb bejelentés. Ahol ez a jelzés nem szerepel, onnét ez idáig még nem érkezett információ hermelin-észlelésről, vagyis azok 2011 utániak. Baranya megye Baranyajenő: Gödrei-vízfolyás UTM: BS72A1 Cún: Sziliháti-tó és Lanka-tó (Ó-Dráva meder) UTM: BR77A4 Drávakeresztúr: Korcsina-patak UTM: YL18C1 Hobol: Hoboli-árok UTM: YL19A3 Homorúd: Mocskos-Duna (holtág, horgászvíz) UTM: CR29C2 Kovácsszénája: víztározó és csatorna UTM: BS72C3 Magyarlukafa: Lukafai-patak UTM: YM11A4 Mecsekpölöske: Baranya-csatorna UTM: BS93D3 Pazdány: Pécsi-víz UTM: BR79C1 Pellérd (Pécs): Pellérdi-tavak és Pécsi-víz-patak BS80D3 Szakály (Ürgevárpuszta): Kapos-folyó UTM: BS95C2 Újpuszta: Hoboli-árok UTM: YL19A3 Oroszló: Baranya-csatorna UTM: BS72D3 Tésenfa: Fekete-víz-patak UTM: BR77C2 Villány: Villányi-csatorna UTM: YL08B3 Bács-Kiskun megye Akasztó: Duna-völgyi-főcsatorna UTM: CS67A1 Foktő: Foktői-csatorna UTM: CS45B3 Fülöpszállás: Duna-völgyi-főcsatorna UTM: CS68B2 Homokmégy: Széki-csatorna UTM: CS35A1 Katymár: Kígyós-főcsatorna UTM: CS50D4 Lakitelek: Nagyréti és Kisréti-vizek, Szikrai Holt-Tisza UTM: DT29D2 Nagybaracska: Ferenc-csatorna és Öreg-Duna (horgászvíz) UTM: CS30D1 Pálmonostora: Dong-éri főcsatorna UTM: DS16D4 Sükösd: Vajas-csatorna UTM: CS43B1 Szalkszentmárton: Kiskunsági-főcsatorna és Fűzvölgyi-csatorna UTM: CT50B3 Békés megye Biharugra: Halastavak és csatornák UTM: ES49C1 Doboz: Fehér-Körös és csatornák UTM: ES17 Geszt: csatorna UTM: ES49D3 Gyomaendrőd, Szarvas: Körös-folyó szakaszai, holtágak, halastavak és csatornák UTM: DS 69 és 79 négyzetek Kevermes: Kutas-éri-főcsatorna UTM: ES14B4 Körösladány: Sebes-Körös, Folyás-ér (patak) és csatornák UTM: ET40C4 Kunágota: Kutas-éri-csatorna UTM: ES03C1 8

Zsadány: Holt-Sebes-Körös és Holt-Sebes-Körös-főcsatorna (horgászvizek) UTM: ES29D3 Vésztő: Holt-Sebes-Körös UTM: ES09A1 Borsod-Abaúj-Zemplén megye Alsóvadász: Vadász-patak UTM: DU94B3 Ároktő: Holt-Tisza UTM: DT98C3 Bogács (Parrag-tanya): Hór-patak UTM: DU60B4 Borsodivánka: Rima-patak és Kánya-patak UTM: DT78B3 Bükkábrány: Csincse-patak UTM: DU70 Dédestapolcsány: Bán-patak UTM: DU63 Egerfarmos: Rima-patak UTM: DT68 Karcsa: Karcsa-csatorna és Tiszakarádi-főcsatorna UTM: DT43A3 Kelemér: Keleméri-patak DU94C3 Kiskinizs: Hernád-folyó UTM: EU04B3 Kissikátor: Hangony-patak DU: 33C1 Léh: Vasanca-patak UTM: DU94C3 Mezőzombor: Mádi-patak UTM: EU23B2 Pácin: Karcsa-holtágak UTM: EU65D3 Pálháza: Bíró-patak UTM: EU36C3 Rásonysápberencs: Vasanca-patak UTM: DU95D4 Sátoraljaújhely és Bodrogkeresztúr: Bodrog-folyó holtágai, Füzes-ér, Zúgifőcsatorna. Török-éri főcsatorna és kapcsolódó bodrogközi nevenincs csatornák szakaszai UTM: EU 32 és 45 négyzetek Szalonna: Bódva-patak és Rakaca összefolyása UTM: DU86B1 Széphalom (Sárospatak): Bózsva-patak UTM: EU46A4 Szinpetri, Szin: Bódva-patak UTM: DU77B2/B3 Szilvásvárad: Szalajka-patak DU52A4 Szirmabesenyő: horgásztavak, Sajó-folyó és Kis-Sajó UTM: DU83D1 Tarcal: Északi-övcsatorna, Ively-ér és Taktaközi csatornák (horgászvizek) UTM: EU22C1 Tokaj: Tisza-Takta csatorna UTM: EU32A2 Vilyipuszta (Sárospatak): Bózsva-patak UTM: EU47B2 Viss: Bodrog-holtág UTM: EU34B4 Csongrád megye Balástya: Fehértó-Majsai-főcsatorna UTM: DS24B4 Bokros: Tisza-holtágak UTM: DS37A1 Csanádalberti: Királyhegyesi-Szárazér-csatorna UTM: DS73D2 Csanytelek: Horgásztó UTM: DS35A1 Csongrád: Holt-Tisza és Körös-Tisza-torok (horgászvizek), halastavak és csatornák UTM: DS37D3 Kakasszék (Székkutas): horgásztavak és Kútvölgyi-Kakasszéki-csatorna UTM: DS65B4. Mártély: Ásványi-holtág, Mártélyi-holtág és Dong-éri csatorna (részben horgászvizek) UTM: DS34C2 Mindszent: Kurca-patak (horgászvíz) UTM: DS45A2 Röszke: Gyáli-Holt-Tisza UTM: DS21D1 Sándorfalva, Szeged: Fehértó (halastó), Dorozsma-Halas-főcsatorna, Fehértói- Majsa-főcsatorna szakaszai UTM: DS32B1-B2 négyzetek Szatymaz: Fehértói-Majsai-csatorna UTM: DS37A1 9

Tömörkény: Csaj-tavak (halastavak), Dong-éri-főcsatorna és csatornák UTM: DS25C2 Fejér megye Adony, Perkáta: Perkátai-vízfolyás UTM: CT32D4 Alap: Hardi-ér UTM: CS28A2 Beloiannisz: Laskó-patak CT32C1 Bodajk: Gaja-patak UTM: BT94B1 Gyúró: Szentlászló-patak UTM: CT24C3 Fehérvárcsurgó: Gaja-patak, Móri-víz (patak) (horgászvizek) UTM: BT84B2 Kajászó (Igar): Váli-víz (patak) és MOHOSZ tógazdaság (halastavak) UTM: CT24D1 Kápolnásnyék, Dinnyés: Velencei-tó (teljes déli part a két település között), Tógazdaság, Császár-víz (patak), Kajtor csatorna, Szent László-patak, Cibulkapatak és kapcsolódó kisebb csatornák UTM: CT 12 A/C és 23A4/B2 négyzetek Kisfalud: Császárvíz-csatorna UTM: CT13B2 Ősi: Nádor-csatorna és Sárvíz-malomcsatorna UTM: BT82C4 Soponya: Sárvíz-malomcsatorna UTM: CT01D2 Tordas: Szentlászló-patak UTM: CT24C4 Győr-Moson-Sopron megye Fertőszentmiklós: Ikva-folyó UTM: XN36C2 Földsziget (Csorna): Rábca és csatornák (+Á) XN67C3 Gyalóka: Répce UTM: XN25C1 Győrasszonyfa (Tarjánpuszta): Pándzsa-patak UTM: YN06D3 Hanságliget (Jánossomorja): Hansági-főcsatorna UTM: XN68C2 Halászi: Kálnoki Holtmeder UTM: XP70B3 Koroncó: Marcal- és Rába-folyó (horgászvizek) UTM: XN84C2 Kunsziget: Mosoni-Duna holtágai (horgászvizek) UTM: XN99B2 Máriakálnok: Kálnoki Holtmeder UTM: XP70B3 Mecsér: Mosoni-Duna és horgásztavak UTM: XN89C2 Miklósmajor (Rábakecöl): Répce-folyó UTM: XN55A3 Röjtökmuzsaj: Ikva-folyó UTM: XN36C2 Szilsárkány: Keszeg-ér UTM: XN76A1 Tárnokréti: Hansági-főcsatorna (horgászvíz) UTM: XN78A3 Töltéstava: Pándzsa-patak és horgásztó UTM: XN07D1 Vámosszabadi: Bácsai-Holt-Duna és Bácsai-főcsatorna UTM: XN99C2 Vica: Kis-Rába UTM: XN56D4 Zsira: Répce UTM: XN25C2 Hajdú-Bihar megye Árkus (Hortobágy): Fényes-tavak, Árkus-csatorna és Csécsi-tavak UTM: ET06A4 Derecske: Derecskei-Kálló UTM: ET44B1 Esztár (Pocsaj): Berettyó-folyó UTM: ET53C4 Görbeháza: Farkaséri-ívótavak és Nyugati-főcsatorna UTM: ET18C3 10

Hajdúnánás: Keleti-főcsatorna (horgászvizek) UTM: EU20D3 Hajdúszoboszló: Keleti-főcsatorna UTM: EU20D4 Nádudvar: Kösély-patak UTM: ET04A3 Nagyhegyes: Keleti-főcsatorna UTM: ET26A4 Nagyrábé: Kálló-patak és Keleti-főcsatorna (horgászvizek) UTM: ET22A4 Sáp: Sápi-csatorna UTM: ET23D1 Szásztelek (Hortobágy): Fényes-tavak, Árkus-csatorna és Csécsi-tavak UTM: ET06A4 Újballa: Holt-Tisza UTM: EU0033 Heves megye Bátor: Lakó-patak UTM: DU41C2 Becske: Galga-folyó UTM: CU70C4 Bélapátfalva: horgásztó és Eger-patak UTM: DU52A2 Egerbakta: Laskó-patak UTM: DU40C1 Egerfarmos: Rima-patak UTM: DT68C2 Egerszólát: Kígyós-patak UTM: DU50B1 Gyöngyöshalász: Gyöngyös-nagypatak UTM: DT18C2 Gyöngyöspata: Rédei-Nagy-patak UTM: DT09C3 Kerecsend: Laskó-patak UTM: DT59A2 Kétútköz (Poroszló): Laskó-patak UTM: DT67C1 Kisfüzes: Tarna-folyó UTM: DU31A4 Kisköre: Tisza-folyó, Kanyari Holt-Tisza és üzemvízcsatorna UTM: DT55C3 Mátrafüred: Eger-patak UTM: DT29A1 Sarud: Laskó-patak UTM: DT77B2 Szarvaskő: Eger-patak UTM: DU51B1 Jász-Nagykun-Szolnok megye Ecsegfalva: Berettyó-Villogó-csatorna UTM: DT92B3 Fegyvernek: Nagykunsági-főcsatorna UTM: DT63B4 Kengyel: halastó és csatorna UTM: DT41C4 Kisköre: Nagykunsági öntözőcsatorna UTM: DT65A1 Kunhegyes: Nagykunsági-főcsatorna (horgászvíz) UTM: DT74C2 Kunmadaras: Sároséri-főcsatorna UTM: DT95C1 Nádudvar: Hortobágy-folyó UTM: ET04A3 Pusztataksony: Nagykunsági-öntözőcsatorna UTM: DT66B2 Öcsöd: Harang-zugi-Holt-Körös és Harang-zugi csatorna UTM: DS59A2 Szajol: Holt-Tisza (horgászvíz) UTM: DT42A2 Tiszaug: Holt-Tisza UTM: DT29D4 Túrkeve: Hortobágy-Berettyó UTM: DT81A4 Komárom-Esztergom megye Kecskéd: Által-ér UTM: CT46C3 Lesaljamajor (Réde): Cuhai-Bakony-ér (+Á) YN15D3 Mocsa (Boldogasszonypuszta, Gébicspuszta): Halas- és horgásztavak és kapcsolódó csatornák UTM: BU98B1 Naszály: Által-ér UTM: CT08B2 Tarján: Szentlászlói-patak UTM: CT17B3 11

Nógrád-megye Cered: Tarna-folyó UTM: DU23D3 Dejtár: Lókos-patak UTM: CU62D1 Egyházasdengeleg: Bér-patak UTM: CU99B3 Karancskeszi: Dobroda-patak UTM: DU93C2 Nagykeresztúr: Kis-Zagyva UTM: DU02B4 Nemti: Zagyva-folyó UTM: DU11C3 Őrhalom: Ipoly-folyó és Fekete-víz-patak UTM: CU72D3 Patvarc: Fekete-víz-patak UTM: CU72D2 Szarvasgede: Méhtelepi-patak és Szuha-patak UTM: CU90D4 Pest megye Dány: Dányi-patak és víztározó UTM: CT96B3 Farmos: Hajta-patak UTM: DT14C2 Gomba: Úri-patak UTM: CT85C2 Isaszeg: Horgász- és halastavak UTM: CT76D1 Kemence. Kemence-patak CU42B4 Kóka: Felső-Tápió patak UTM: CT95A1 Ráckeve: Duna-holtág (horgászvíz) UTM: CT42D2 Veresegyház: Folyás-patak UTM: CT77A1 Szada: Sződrákosi-patak UTM: CT77A2 Taksony: Duna-holtág és Duna-Tisza-csatorna (horgászvizek) UTM: CT54B3 Tóalmás: Nagy-völgyi-patak UTM: CT96D1 Vas megye Andrásfa: Sárvíz-patak UTM: XN30D1 Boba: Komondi-övárok és Marcal-folyó UTM: XN62C2 Egervölgy: Csörnöc-Herpenyő-patak UTM: XN42B4 Felsőjánosfa: Vadása-tó UTM: XN20C1 Gersekarát: Sárvíz-patak UTM: XN30B4 Hegyhátszentjakab: Vadása-tó UTM: XN20C1 Ikervár: Üzemvízcsatorna UTM: XN43B4 Kemestaródfa: Strem-folyószakasz és Pinta-folyószakasz UTM: XN10C2 Kenyeri: Kis-Rába (horgászvíz) UTM: XN54A3 Kisszőlős: Szaláti-patak UTM: XN72C1 Nick: Rába-folyó és Kőris-patak UTM: XN55B3 Pinkamidszent: Pinka-folyószakasz UTM: XN10B2 Püspökmolnári: Rába-folyó UTM: XM31C3 Somlóvércse: Hajagos-patak UTM: XN72C3 Szőce: Vadása-tó UTM: XN20C2 Tanakajd: Gyöngyös-patakszakasz UTM: XN32A1 Veszprém megye Apácatorna: Torna-patak UTM: XN72B4 Bakonypölöske: Körös-patak UTM: XN83D3 Somogy megye Balatonlelle: Irmapusztai- és Rád-pusztai halastavak, Látrány-csatorna UTM: 12

YM08D3/18B1 négyzetek Balkó: Dráva-folyó UTM: XM70D2 Balatonújlak: Nyugati-főcsatorna UTM: XM87B3 Cserénfa: Surján-patak UTM: YM23B1 Hajmás: Surján-patak UTM: YM22A1 Heresznye: Dráva-folyó és holtág UTM: XM70B3 Komlósd: Komlósdi-Rinya-patak UTM: XL89C1 Mike: Rinya-patak UTM: XM92B2 Nágocs: Koppány-patak UTM: YM27 Ötvöskónyi: Szabási-Rinya (patak) UTM: XM82A3 Pacsérvisnye: Visnyeszéplaki-patak UTM: YM02D4 Pat, Patihídpuszta (Varászló): Halastavak, Zala-Somogyi-határárok és Pádi-víz (részben Zala megye is) UTM: YM01D2/XM64C4 négyzetek Potony: Korcsina-patak UTM: YL09B3 Rinyaszentkirály: Rinya-patak szakaszai UTM: XM92B2 Somogyfajsz: víztározó és Korokna-patak UTM: XM95D1 Somogygeszti: Deseda-patak UTM: YM15B3 Taszár: Kapos-patak UTM: YM23A3 Tarony: Taronyi-Rinya UTM: XM71D3 Toponár (Kaposvár): Deseda-víztározó UTM: YM14D1 Vízvár: Dráva-folyó és holtág UTM: XM70A4 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Balsa: Tisza-folyó UTM: EU33 Büdszentmihály (Tiszavasvári): Keleti-főcsatorna és Hortobágy-folyó (horgászvizek) UTM: EU21D2 Csegöld: Mály-csatorna UTM: FU20A4 Cégénydányád: Szamos-folyó UTM: FU11B4 Darnó: Csomota-csatorna UTM: FU21B3 Géberjén: Holt-Szamos UTM: FU01D4 Győrtelek: Nagy-vágás-csatorna, Keleti-övcsatorna és Szamos-holtágak (horgászvizek) UTM: FU01D2 Kölcse: Öreg-Túr UTM: FU22B1 Jánkmajtis: Görgő-Szenke csatorna UTM: FU21B4 Kék: Lónyai-főcsatorna UTM: EU62D4 Laskod: víztározó és csatorna EU72D3 Napkor: Napkor-csatorna UTM: EU6101 Nagyecsed: Lápi-főcsatorna és Nagy-vágás-csatorna UTM: FU00D2 Penyige: Szemke-csatorna UTM: FU11C1 Ramocsaháza: csatorna EU72B3 Ököritófülpös: Szamos-holtágak (zömük horgászvíz), halastavak UTM: FU01C3 Sonkád: Ó-Túr (horgászvíz) és Túr-folyó, Túrerdői Holt-Túr és Malomszegi Túr- Holtmeder UTM: FU32B1 Szabolcs: Kerek-tó morotva, Kis-Tisza-holtág UTM: EU33C2 Tunyogmatolcs: Élő- és Holt-Szamos (horgászvizek) UTM: FU01C4 Ura: Keleti-főcsatorna UTM: FU10B4 Vaja: víztározó és csatorna UTM: EU81C2 Tolna megye Alsóhetény (Kapospula): Kapos-folyó UTM: BS74A4 Attala: Kapos-folyó UTM: BS74A3 13

Belecska: Sió-csatorna UTM: CS07B2 Bogyiszló: Bogyiszlói-főcsatorna UTM: CS33A1 Bonyhád: Völgységi-patak UTM: CS02 és 03-as mezők. Decs: Duna-holtágak UTM: CS32C4 Gyulaj: Óbíródi-tavak, Vadkerti-horgásztó, patak UTM: BS95B3 Nagykónyi: Koppány-patak UTM: BS86D1 Őcsény: Sió-csatorna (horgászvíz) és Szekszárdi-séd-patak UTM: CS23C4 Pincehely: Sió-csatorna UTM: CS07C2 Pörböly: Nyéki-Holt-Duna és Cserta Holt-Duna UTM: CS31A1 Sárpilis: Szekszárdi-séd-patak UTM: CS22C2 Simontornya: Sió-csatorna (horgászvíz) UTM: CS18B2 Szálka: Lajvér-patak UTM: CS12C3 Tabád (Bonyhád): Völgységi-patak UTM: CS13A4 Tolna: Duna-holtágak (horgászvizek) UTM: CS34A4 Zala megye Bak: Felső-Valicka-csatorna UTM: XM47A1 Bocfölde: Zala-folyó UTM: XN48B1 Balatonhídvégpuszta (Zalavár) Fenékpuszta (Keszthely): Kis-Balaton teljes területe UTM: XM66C3/67D3-4/77A2-B1 mezők Budafa: Zala-folyó UTM: XN28A3 Csömödér: Cserta-patak UTM: XM26B3 Dötk: Dasronyi-tavak, Foglár-csatorna és Zala-folyó UTM: XM59A3 Esztergályhorváti: Zala-folyó UTM: XM67B1 Kiscsehi: Kiscsehi-horgásztó UTM: XM25B3 Kustánszeg: horgásztó és Cserta-patak UTM: XM28D3 Maróc: Maróci-horgásztó UTM: XM25B3 Mikekarácsonyfa: Cserta-patak UTM: XM15A4 Miklósfa (Nagykanizsa): Bakónáki-patak, Principális-csatorna, halastavak UTM: XM54B2 Pusztaszentlászló: Felső-valicka-patak UTM: XM46A2 Szentpéterfölde: Budnyapusztai-tavak UTM: XM36B3 Szécsisziget: Cserta-patak UTM: XM25A1 Tornafölde: Kerka-patak és horgásztó UTM: XM25B2 Tótszerdahely: Mura-folyó UTM: XM34C3 Vöckönd: Zala-folyó UTM: XN49C2 Zalaistvánd: Foglár-csatorna UTM: XM59A1 14

Értékelés Ahhoz, hogy megfontolt, vagy jobban mondva: szakmailag igazán hiteles és elfogadott következtetéseket levonhassunk egy-egy állatfaj elterjedéséről és állományának időszerű helyzetéről, fontos, hogy minél több erre vonatkozó megbízható ellenőrizhető, kiértékelhető és folyamatos adattal rendelkezzünk. Úgy vélem, hogy a három dolgozatban publikált adatok, adatsorok a mennyiségüknél és tartalmunknál fogva már lehetővé teszik azt, hogy áttekintve a belőlük kikövetkeztethető információkat, értékelhető következtetéseket vonjunk le, és javaslatokat fogalmazzunk meg. Előbb azonban nézzük az értékelést. Az első vizsgálati időszak a 2005. január 1.-e és 2010. március 15-e között feldolgozott adatok 465 települést, azokhoz kapcsolódó 1011 vizes élőhelyet valamint az ezeken található 1654 vizsgálati pontot; A második vizsgálati időköz a 2010. március 15-e és 2011. március 15-e közötti feldolgozott adatok 292 települést, azokhoz kapcsolódó 328 vizes élőhelyet, valamint az ezeken található 418 vizsgálati pontot; Míg a harmadik vizsgálati periódus a 2011. március 15-e és 2012. augusztus 1-.e közötti feldolgozott adatok 283 települést, azokhoz kapcsolódó 425 vizes élőhelyet, valamint az ezeken található 634 vizsgálati pontot foglalták/foglalják magukba. Természetesen a jelzett időszakok alatt nagyon nagy átfedés van a bejelentett települések közigazgatási területhatárai, az azokon vizsgált vizes élőhely-típusok és vizsgálati pontok között. Az első vizsgálati időszakhoz képest a második vizsgálati terminus során 131; míg Az első két vizsgálati időközhöz képest a harmadik vizsgálati időszak idején 91 új, eladdig nem kutatott területhatárról és azokhoz kapcsolódó vizes élőhely-típusról érkezett értékelhető információ. Ami megállapítható: Leggyakrabban kisvízfolyások (erek, patakok) és csatornák mentén észlelték a hermelin valamilyen nyomjelét, vagy látták az állatot. Szintén gyakorinak mondható előfordulása a halas-, és horgásztavak, folyóvizekhez kötődő holt- és mellékágak, árterek mentén. Vagyis elsősorban (de nem kizárólag, mégis zömében!) a vizes élőhelytípusainknál jellemző a jelenléte. Ezek az élőhely-típusok azonban és erre szeretném hangsúlyosan felhívni a 15

figyelmet! nem választhatók el egymástól éles határvonallal, lévén nagyon sok közülük valamilyen formában érintkezik egymással, ami az adott területen élő/előforduló hermelinállományok számára rendkívül fontos, pl. a vegetációborítottság, a táplálékállatok előfordulása, a vándorlási folyosók, a fészkelési lehetőségek és a területek zavartsága említhetők meg. 16

Javaslat A már rendelkezésre álló adatok és az azokból leszűrhető információk alapján egyvalami bátran kijelenthető. Mégpedig azt, hogy napjaikban valóban nem beszélhetünk egységes, összefüggő magyarországi hermelinpopulációról. Országrészek között is nagyon nagy eltérés tapasztalható, és nem feltétlenül azon régiók, kisrégiók esetében, amelyek környezeti állapota merőben eltér egymástól (pl. vizes élőhelytípusokban szegény tájegységek), hanem azok esetében is, amelyeknél jelenlegi ismereteink szerint megfelelőek a környezeti feltételek, értsd alatta: vizes élőhely-típusokban gazdag térségek. De még egy-egy kisrégióban, régióban is nagyon nagy eltéréseket tapasztalhatunk, amelyeknek az okaira egyelőre csak elméleteket fogalmazhatunk meg. Ennek hátterében a véleményem szerint meghúzódik az is, hogy alig kutatott és ismert kisragadozónk, igazából a róla szóló fellelhető, már publikált információk sok ellenmondást tartalmaznak. Valójában egyáltalán nem törődünk vele, nem figyelünk e menyétfélénkre! Ennek ellenére a rendelkezésemre álló adatok és információk alapján mégis kijelentem, hogy a legkevésbé elterjedt és ismert kisragadozónknak mondhatjuk. Itt egy nagyon fontos témakörhöz érkeztünk! Mert hát felvetődik a kérdés: mi okozhatja, hogy a hermelin nem terjedt és terjed el, mint pl. a menyét, a nyest vagy a közönséges görény, sőt, ezekhez képest valóban kicsinek mondható a feltételezett hazai állománya? Valószínűleg ezek az alábbi okok lehetnek a teljesség igénye nélkül: Vélhetően az emberi tevékenységből származó hatásokat nehezebben viseli, mint a többi menyétféle. De vajon melyek lehetnek ezek a kedvezőtlen antropogén hatások: Kisvízfolyások, csatornák rendszeres karbantartó munkái, mint pl. a növényzet gyérítése és/vagy irtása, a pocoklyukak betömése. A mezőgazdasági, lakossági és ipari szennyvizek nem megfelelő tisztítás utáni patakokba, csatornákba történő beleengedése, magyarán a vízszennyezés. Kisvízfolyások természetes partvonulatának megszüntetése és medrük betonteknőbe terelése. Csatornák és csatornahálózatok felszámolása és/vagy beszántása. Halas- és horgásztavaknál a növényzet gyérítése, irtása. A rágcsálók ellen mérgezéses védekezés egyre gyakoribbá válása. Erdőritkítás és erdőirtás. Élőhelyek átalakulása, megszűnése, pl. autópályák, bevásárlóközpontok, lakótelepek építése miatt, stb. Kisvízfolyásoknál, csatornáknál fontos szempont azok kiszámíthatatlan vízszintingadozása is, ezért ezeken az élőhelyeken akarva-akaratlan lakcímváltásra 17

is kényszerülhet, pl. nagyobb esők multával, vagy hosszan tartó hazánkban egyre inkább komoly gondokat okozó aszály miatt. Kérdés persze, az ilyen esetek után visszatér-e, sőt, ilyenkor hová és meddig húzódik; minderről jószerivel semmi információval nem rendelkezünk. Főleg csatornák esetén befolyásoló tényező a növényzet ritkítása és irtása amit, tekintve, hogy a csatornák elsősorban műszaki létesítmények, több-kevesebb időközönként, mégis rendszeresen megismételnek. Ami igazából nem probléma, de jó lenne és csupán ennyi a kérés!, ha a jövőben az ilyen beavatkozásoknál létjogosultságot kapnának ökológiai és természetvédelmi elvárások is, vagyis a növényzetet nem teljes egészében, hanem mozaikosan ritkítanák meg, vagy irtanák ki. Szintúgy sok válaszra váró kérdést tartogat még számunkra a téli időszak, annak kemény fagyos és főleg vastag hótakaróval jellemezhető több hetes időszaka. Az aszály is kihívás a hermelin számára, tekintve, hogy életmódjából adódóan vélhetően vagy mint ahogyan gondolom kitartóan ragaszkodik a vízközelséghez. Halas- és horgásztavaknál már biztosabb vackot alakíthat ki magának, mint a kisvízfolyások és csatornák mentén, főleg ha a tóterület és környéke vegetációban gazdag és zsákmányban sem szűkölködik. Megfigyelések szerint azonban a fészkét, ha teheti, a tavakhoz kapcsolódó csatornáknál vagy kisvízfolyásoknál alakítja ki. Ezeknél az élőhelyeknél a tavak alkalmi leengedése, a vízi- és/vagy parti, partmenti növényzet ritkítása és irtása, pl. kaszálása, felégetése késztetheti változásra. Az eddig írtak tükrében fontosnak tartom az alábbi javaslatok megfogalmazását. Mindenféleképpen szükségesnek látom, hogy legyen hazánkban egy részletesen kidolgozott, valóban használható elképzelésünk a hermelin jövőbeli védelméről. Fontos, hogy egy átgondolt, szakemberek által összeállított és megvalósított természetvédelmi (állományvédelmi)-program induljon útjára a hermelin életének megismerése érdekében. Mindez a következő szempontokat foglalhatná magába a teljesség igénye nélkül: I. Szükség lenne egy olyan több évre szóló hermelinvédelmi programtervre (fajmegőrzési tervre), ami kellő módon és mértékben biztosíthatná a faj sikeres magyarországi megóvását. Vagyis egy hosszú távú állományvédelmi tervet kellene készíteni és a témában jártas de nem egyes szakágazatok (pl. vadászat) felé elkötelezett! szakértőket, szakértői közösségeket felkérni annak lebonyolítására, koordinálására. II. Ennek elsődleges célja: az élőhelyeken megőrizni a hermelinállomány(oka)t, 18

valamint ott, ahol esetleg megjelenhet a faj, azt élőhely-kezeléssel, élőhelymegőrzéssel, esetleg új zömében vizes élőhelyek létrehozásával elősegíteni. III. Lehetővé kell tenni, hogy az egymástól elválasztott populációk érintkezni tudjanak egymással, minek során azt is fel kell mérni, hogy az élőhely-típusok kedvezőtlen állapotváltozása mellet milyen más tényezők okozzák/okozhatják a faj állományának tapasztalható egyesek szerint ma már egyértelműen bizonyítható, mások szerint még csak gyanítható visszaszorulását. (Egyébiránt ugyanez a helyzet sőt, a véleményem szerint sokkal elszomorítóbb a fokozottan védett vidrával is, amire már először 2004-ben felhívtam a figyelmet az Élőhelyek és vidravédelem című tanulmánykönyvemben, és azóta többször is, minden esetben dokumentumokkal alátámasztottan, de valami miatt mindig süket fülekre találtam. Pedig, pestiesen szólva, a vidra esetében, nem képletesen, hanem szó szerint: ég a ház!) Az eddig írtakat tükrében alapvető, hogy az alábbi programok megvalósulhassanak: 1. A hazánkban élő hermelinpopuláció elterjedését és nagyságrendjét kutató állományfelmérés. A felmérés a teljesség igénye nélkül: A hermelinpopuláció tájegységeken belüli jelenlétével; A régiókban (és még kisebb egységekben) ismert/feltételezett eloszlásával; A lehetséges és/vagy ismert vándorlásának az irányával; Valamint a különböző vizes élőhely-típusok állapotváltozásával is behatóan foglalkozna. Elengedhetetlen, hogy valóban legyen egy, az elterjedéséről hiteles képet mutató állomány-felmérési programunk (akárcsak a vidráról), illetve abból tételesen levonható szakmai következtetésünk, amely legalább három (öt) évet kellene, hogy folyamatosan felöleljen, és amelyek tapasztalataira alapozva kidolgozhatóvá válna egy fajmegőrzési-terv is. Az állományfelmérése azonban lévén alig ismert, apróka termetű kisragadozó nem fedné majd le a teljes országot, hanem csak előre meghatározott mintavételi helyeket. Tehát, amint az ilyen kistermetű állatfajok esetében az egész Földön bevált, megszokott és elfogadott eljárás: kiválasztott tájegységeken keresztül megtörténhet az állományfelmérés. Az általam ez idáig összeállított három állomány-felmérési dolgozat, valamint Kollégákkal történő egyeztető megbeszélések eredményeinek tükrében, az alábbi tájegységeket javaslom: Kisalföld Mezőföld 19

Északi-középhegység, Bodrogköz Nagykunság, Hortobágy, Nyírség Maros-Körös köze Somogyi-dombság, Zalai-dombság Alpokalja, Kemeneshát 2. Szükségesnek gondolom, hogy a hermelin életéről és szaporodásbiológiájáról is alaposabb ismereteink legyenek. Egy zárttéri állatkerti, vadasparki szaporítási program megvalósítása feltétlen közelebb vihetne bennünket a kitűzött cél eléréséhez. Ennek keretében meg kellene vizsgálni, hogy egy ilyen program sikeres kivitelezéséhez hol és milyen intézmények/szervezetek rendelkeznek megfelelő anyagi, tárgyi feltételekkel és szakmai felkészültséggel. (2008-ban ezt már kezdeményeztem a Fővárosi Állatkertben, de ott nem találtam megértésre.) 3. Egy, a laikusok számára is érthető nyelvezetű ismeretterjesztő-kampányt kell útjára indítani, ami megismertetné az emberekkel a hermelint vagy, és ez fontosabb lenne: a ragadozó emlősöket összességében és az élőhelyek megóvásának szükségesszerűségét. És hát nem utolsósorban: mivel a hermelin ma hazánk egyik legritkábban előforduló menyétféle ragadozója, fokozott védelemben kell részesíteni, 250 000 forintban megszabva a természetvédelmi értékét. 20

Baranya megye MELLÉKLET I A rendelkezésemre álló hermelin-előfordulási adatok rövid ismertetése (Az adatokat a 2005. január 1-e és 2010. március 15-e között rendelkezésemre bocsátott információk alapján állítottam össze) Publikálva: 2010. április 13-án Alsómocsolád, Bikal, Egyházaskozárd: Halastavak és csatornák UTM: BS83B4/D1. Baranyajenő: Gödrei-vízfolyás, csatornák és halastavak UTM: BS72A1. Baranyaszentgyörgy: Szágyi-patak és halastavak UTM: BS62C4. Báta: Duna-holtág, horgásztavak és Lajvér-patak UTM: CS20C3. Belvárdgyula, Borjád: Vasas-Belvárdi-vízfolyás és Karasica-patak szakaszai (horgászvizek) UTM: ez az adat hiányzik. Boldogasszonyfa (Terecsenypuszta), Szentlászló: Halastavak és csatornák UTM: YM12D4. Drávakeresztúr: Korcsina-patak és Dráva-folyó holtágai UTM: YL18C1. Felsőszentmárton: Péterhidai Ó-Dráva (horgászvíz) UTM: YL19B2. Görcsönydoboka: Csele-patak és halastavak UTM: ez az adat hiányzik. Háromfa: Víztározó (horgászvíz) és Taranyi Rinya-patak UTM: XM71D4. Himesháza, Szűr: Csele-patak szakaszai UTM: ez az adat hiányzik. Homorúd: Mocskos-Duna (holtág, horgászvíz), Nagy-erdei-csatorna, Karapancsaifőcsatorna (horgászvizek) UTM: CR29C2. Kémes: Kisinci-holtág (horgászvíz) és Fekete-víz (patak) UTM: BR77C2. Kisbudmér: Karasica-patak UTM: ez az adat hiányzik. Magyaregregy, Kárász: Völgységi-patak szakaszai UTM: BS94A4. Magyarhertelend: Baranya-csatorna és Kovácsszénája-víztározó (horgásztó) UTM: BS72C3. Magyarlukafa: Magyarlukafai-halastavak és Lukafai-patak UTM: YM14B3. Mecsekpölöske: Horgásztavak és Baranya-csatorna UTM: BS93D3. Merenye: Víztározó (horgászvíz) és csatornák UTM: YM00C4. Mozsgó, Csertő: Halastavak, Almás-patak és Porovica-patak szakaszok UTM: YM21B2. Péterhida: Rinya-patak UTM: XM80A1. Old (Tótokföldje): Horgásztó és csatornák UTM: ez az adat hiányzik. Sásd: Baranya-csatorna UTM: BS72C4. Sumony: Halastavak és Okor-patak UTM: YL29B3. Szágy: Szágyi-patak UTM: YM22D2. Szaporca: Fekete-víz (patak), Gyöngyös-, Almás- és Okor-patak (horgászvizek) UTM: BR77C2. Szentmártonpuszta (Almamallék): Halas- és horgásztavak, csatornák UTM: YM21A2. Tarany: Halastavak és Taranyi Rinya-patak UTM: XM71D3. Tormás: Szágyi-patak UTM: BS62D3. Bács-Kiskun megye Bácsbokod: Bokodi-Kígyós-csatorna és víztározó (horgásztó) UTM: CS51D3. Bácsborsód: Bokodi-Kígyós-csatorna (horgászvíz) UTM: ez az adat hiányzik. Bácsszentgyörgy: Kígyós-főcsatorna (horgászvíz) UTM: CS49A3. Bátmonostor: Ferenc-csatorna UTM: CS30A3. Budzsák: Ferenc-csatorna és horgásztavak UTM: CS39C4. 21

Dávod: Püspökpusztai-csatorna, Ferenc-csatorna és horgásztó UTM: CS39C2. Dusnok: Sárközi-csatorna és Vajas-csatorna UTM: CS43A3. Felsőszentiván, Csávoly: Bokodi-Kígyós-csatorna szakaszai és horgásztó UTM: CS51D4. Gara: Igali-főcsatorna (horgászvíz) UTM: CS40D2. Gátér: Csukás-ér és Félegyházi-vízfolyás UTM: DS17D4. Hajós: Duna-völgyi-főcsatorna (horgászvíz) és csatornák UTM: ez az adat hiányzik. Harta: Horgásztavak, Duna-holtág (horgászvíz) és csatornák UTM: CS47D3. Katymár: Horgásztavak és csatornák UTM: CS50D4. Kelebia: Halastavak és Körös-éri-főcsatorna UTM: CS91B3. Nagybaracska: Horgász- és halastavak, Ferenc-csatorna, Öreg-Duna (horgászvíz) UTM: CS30D1. Nemesnádudvar: Horgásztavak, Duna-völgyi- és Karasica (Sárvíz) főcsatorna UTM: CS53A2. Pálmonostora: Dong-éri főcsatorna és horgásztó UTM: DS16D4. Szabadszállás, Akasztó: Duna-völgyi-főcsatorna szakaszai és horgásztavak UTM: CS67A1. Szeremle: Duna-holtágak, Szeremlei-Sugovica (horgászvizek) UTM: CS31C4. Tabdi: Tabdi-csatorna és horgásztó UTM: CS67D3. Tass: Kunsági-főcsatorna UTM: CT50A1. Tiszakécske: Ókécskei-Holt-Tisza UTM: DT30A4. Békés megye Andaházapuszta (Berettyóújfalu): Keleti-főcsatorna UTM: ET33D4. Bakonszeg: Kék-Káló-patak, Keleti-főcsatorna és halastavak UTM: ET32A2/A4. Békés, Köröstarcsa: Körös-folyó és Határéri-főcsatorna szakaszai, halastavak UTM: ES08C4. Bélmegyer: Fehérháti-, és Sásrogáti-halastó, Határéri-főcsatorna UTM: ES08C3. Berettyóújfalu: Berettyó-folyószakasz és Kálló-főcsatorna UTM: ET33D4. Bucsa, Ecsegfalva: Hortobágy-Berettyó, Sárréti-főcsatorna szakaszai és halastavak UTM: DT92B1. Dénesmajor (Gyula): Fekete-Körös (horgászvíz) UTM: ES36A1. Fancsikapuszta (Zsadány): Begécsi-víztározó (halastó) és csatornák UTM: ES49A1. Füzesgyarmat, Szeghalom: Szeghalmi-övcsatorna és Sebes-Körös-folyó szakaszai UTM: ET10A2. Gyomaendrőd, Szarvas: Körös-folyó szakaszai, holtágak, halastavak és csatornák UTM: DS 69 és 79 négyzetek. Körösladány: Sebes-Körös, Folyás-ér (patak) és csatornák UTM: ET40C4. Kötegyán: Gyepes-patak UTM: ez az adat hiányzik. Mikepércs: Horgásztavak és Derecskei-Kálló (patak) UTM: ez az adat hiányzik. Nagyhagymáspuszta (Füzesabony): Alsó- és Ó-Berettyó csatorna (horgászvizek) UTM: DT58A3. Tarhos: Hosszú-foki-főcsatorna és Gyepes-főcsatorna (horgászvizek) UTM: ez az adat hiányzik. Zsadány: Holt-Sebes-Körös és Holt-Sebes-Körös főcsatorna (horgászvizek) UTM: ES29D3. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Ároktő: Holt-Tisza (horgászvíz) és csatornák UTM: DT98D1. Bodroghalom, Karos: Török-éri-főcsatorna szakaszai (horgászvizek) UTM: ez az adat hiányzik. 22

Borsodivánka: Rima-patak és Kánya-patak UTM: DT78B3. Borsodszirák (Edelény), Boldva: Bódva-patak szakaszai (horgászvizek) UTM: ez az adat hiányzik. Cigánd: Tiszakarádi-főcsatorna (horgászvíz) UTM: EU64D1. Filkeháza, Füzérradvány: Bisó-patak szakaszai UTM: EU37D2. Gibárt (Encs): Hernád-folyó és Bársonyos-patak UTM: EU15B2. Izsófalva, Kurityán: Gróf-réti horgásztavak és Szuha-patak szakaszai UTM: DU74A2/75D2. Karcsa: Karcsa-csatorna, Tiszakarádi-főcsatorna UTM: DT43A3. Kenézlő: Bodrog-holtág (horgászvíz) UTM: EU33C1. Mezőzombor: Horgásztavak, Északi-övcsatorna és Mádi-patak (horgászvizek) UTM: EU23B1. Mikóháza: Bózsva-patak UTM: ez az adat hiányzik. Nyergestanya (Vajdácska): Tiszakarádi-csatorna (horgászvíz) UTM: EU44A3. Prügy: Prügyi-főcsatorna és kapcsolódó kisebb Taktaközi-csatornák (horgászvizek) UTM: EU12C3. Sátoraljaújhely és Bodrogkeresztúr: Bodrog-folyó holtágai, Füzes-ér, Zúgi-főcsatorna. Török-éri főcsatorna és kapcsolódó bodrogközi nevenincs csatornák szakaszai UTM: EU 32 és 45 négyzetek. Taktaszada: Takta-csatorna, Prügyi-főcsatorna (horgászvizek) UTM: EU12A1. Tarcal: Északi-övcsatorna, Ively-ér és Taktaközi csatornák (horgászvizek) UTM: EU22C1. Tiszakarád: Holt-Tisza holtág és Tiszakarádi-főcsatorna (horgászvizek) UTM: EU54B2. Tiszaladány: Kis-Tisza (horgászvíz) UTM: EU32A2. Tiszalök, Tokaj: Tisza-folyó érintett szakaszai és holtágak (horgászvizek) UTM: EU21C1. Tiszavalk: Víztározó és Tiszavalki-főcsatorna UTM: DT78D3. Tokaj: Tisza-Takta csatorna, Bodrog-torok (horgászvizek) és halastavak UTM: EU32A2. Tolcsva, Háromhuta: Tolcsva-patak szakaszai UTM: EU34A4. Tornakápolna: Jósva-patak (horgászvíz) UTM: ez az adat hiányzik. Viss: Bodrog-holtág és csatornák UTM: EU34B4. Csongrád megye Algyő: Algyői-főcsatorna és horgásztó UTM: DS33D3. Apátfalva, Szeged: Maros-folyó teljes magyarországi szakasza, kapcsolódó csatornák és horgásztavak UTM: DS61D3. Baks: Halas-és horgásztavak, valamint kapcsolódó-csatornák UTM: DS35C4. Balástya: Horgásztavak és Fehértó-Majsai-főcsatorna UTM: DS24B4. Batida (Hódmezővásárhely): Hódtó-Kis-Tisza-csatorna (horgászvíz) UTM: DS33D3 Csanytelek: Horgásztó és csatorna UTM: DS35A1. Csongrád: Holt-Tisza, Körös-Tisza-torok (horgászvizek), halastavak és csatornák UTM: DS37D3. Domaszék, Nagymágocs: Dorozsma-Halas-főcsatorna, Dorozsma-Majsa-csatorna szakaszai (horgászvizek) UTM: CS93D3. Gádoros: Mágocs-ér (csatorna) UTM: DS67D2. Gátér: Félegyházai-csatorna és Csukás-ér (patak) UTM: DS17D4. Gyálarét (Szeged): Gyálai-Holt-Tisza (horgászvíz) UTM: DS21D1. Kiszombor: Pogány-éri-főcsatorna, Maros-folyó (horgászvizek) UTM: DS51D1. Mártély: Ásványi-holtág, Mártélyi-holtág és Dong-éri csatorna (részben horgászvizek) UTM: DS34C2/C4. Mindszent: Kurca-patak (horgászvíz) UTM: DS45A2. 23

Sándorfalva, Szeged: Fehértó (halastó), Dorozsma-Halas-főcsatorna, Fehértói-Majsafőcsatorna szakaszai UTM: DS32B1-B2/33B4-B5. Szegvár: Kurca-patak és horgásztavak UTM: DS35C4. Szentes (Kajánújfalu, Cserebökény): Veker-ér (patak), Ludas-ér (csatorna), Kurcapatak (valamennyi horgászvíz) UTM: DS46A1. Tömörkény: Csaj-tavak (halastavak), Dong-éri-főcsatorna és csatornák UTM: DS25C2. Fejér megye Adony, Perkáta: Perkátai-vízfolyás, Holt-Dunaág (horgászvizek) és Líviai- és Cikolai halastavak UTM: CT32D4. Alap: Hardi-ér (patak) és csatornák UTM: CS28A2. Bicske: Szentlászló-patak és halastavak UTM: CT26A2. Fehérvárcsurgó: Gaja-patak, Móri-víz (patak) és víztározó (valamennyi horgászvíz) UTM: BT84B2. Kajászó (Igar): Váli-víz (patak) és MOHOSZ tógazdaság (halastavak) UTM: CT24D1. Kápolnásnyék, Dinnyés: Velencei-tó (déli part), Császár-víz (patak), Kajtor csatorna, Szent László-patak, Cibulka-patak és kapcsolódó kisebb csatornák UTM: CT 12 A és C négyzetek, 23A4/B2. Lajoskomárom: Horgásztavak és csatornák UTM: BS99D4. Mezőkomárom: Kis-Koppány-patak, Sió-csatorna (horgászvizek) UTM: BS98A3. Mezőszilas: Horgásztavak és Bozói-patak (ez is horgászvíz) UTM: CS08C3. Moha: Halas- és horgásztavak, Móri-víz és kapcsolódó csatornák UTM: BT93C1. Ősi: Nádor-csatorna, Sárvíz-malomcsatorna és horgásztavak UTM: BT82C4. Pátka: Víztározó (horgásztó) és Császár-víz (patak) UTM: CT03C3. Sárszentmihály: Sárvíz-malomcsatorna és víztározó (horgászvíz) UTM: BT92C2. Zámoly: Császár-víz (patak), Burján-árok (patak) és víztározó UTM: CT04B3. Tác, Cece: Sárvíz-malomcsatorna, horgásztavak és halastórendszer a megnevezett települések között UTM: CT01A3. Győr-Moson-Sopron megye Árpás, Mórichida: Rába- és Marcal-folyó, Csánota-ér (patak) szakaszai (horgászvizek) UTM: XN86B1. Börcs: Rábca-folyó és horgásztavak UTM: XN88D3. Bősárkány, Tárnokréti: Keszeg-ér szakaszai és horgásztavak UTM: XN78A1/A3 Fertőd, Petőháza: Ikva-folyó szakaszai és horgásztó UTM: XN47A1. Fertőszentmiklós, Röjtökmuzsaj: Ikva-folyó szakaszai és horgásztavak UTM: XN36C2. Hanságliget (Jánossomorja): Hansági-főcsatorna UTM: XN68C2. Dunakiliti, Dunasziget: Duna-folyó mellék- és holtágai (horgászvizek) UTM: XP71A négyzetek Dunaszeg, Győrladamér: Szavai csatorna szakaszai és Mosoni-Duna (horgászvizek) UTM: XN99A3. Kisbodak: Duna-folyó mellék- és holtágai (horgászvizek) UTM: ez az adat hiányzik. Kópháza: Ikva-folyó UTM: XN27A1. Koroncó: Marcal- és Rába-folyó (horgászvizek) UTM: XN84C2. Kunsziget: Mosoni-Duna holtágai (horgászvizek) és környékbeli csatornák, horgásztavak UTM: XN99B2. Lébény: Rábca-folyó és horgásztó UTM: XN78C3. Lickópuszta (Mecsér): Mosoni-Duna (horgászvíz) UTM: XN89C1. 24

Lipót, Ásványráró: Lipót-Ásványi Duna-mellékágrendszer, holtágak (horgászvizek) UTM: XP80D3/D4. Mecsér: Mosoni-Duna és horgásztavak UTM: XN89C2. Miklósmajor, Patyiház (Kapuvár): Kis-Rába-patak, Répce-patak, Hanságifőcsatorna (horgászvizek) UTM: XN58B3. Öntésmajor: Király-tó, Szeged-csatorna és Kis-Rába (patak) UTM: XN58B4. Tárnokréti: Hansági-főcsatorna és Rábca-folyó (horgászvizek) UTM: XN78A3. Hajdú-Bihar megye Biharnagybajom: Sárréti-főcsatorna és horgásztavak UTM: ez az adat hiányzik. Darvas: Berettyó-folyó, víztározó (horgásztó) és Kutas-főcsatorna UTM: ET21A4. Derecske: Derecskei-Kálló és víztározó (horgásztó) UTM: ET44B1. Félhalom (Egyek): Biristók-holtág (horgászvíz) és csatornák UTM: EU00B1/A2. Görbeháza, Újszentmargita: Farkaséri-ívótavak és Nyugati-főcsatorna szakaszai UTM: ET18C3/C4. Hajdúnánás, Hajdúszoboszló: Keleti-főcsatorna szakaszai (horgászvizek) UTM: EU20D3/D4. Hajdúszovát: Kösély-patak, víztározó (horgásztó) és csatornák UTM: ET34C1. Hencida: Berettyó-folyó és víztározó (horgásztó) UTM: ET53B4. Hortobágy: Halastavak és csatornák, Hortobágy-folyó UTM: ET16-os, 17-es 18-as négyzetek. Kaba: Horgásztó és Keleti-főcsatorna UTM: ET25D2. Kismarja: Berettyó-folyó és kapcsolódó csatornák UTM: ET63B3. Kokad: Konyári-Kálló (patak) és víztározó (horgászvíz) UTM: ET65D2. Komádi: Sebes-Körös-folyó, csatornák UTM: ET30D3. Konyár: Konyári-Kálló (patak) UTM: ET65B3. Mihályhalma (Nádudvar): Hortobágy-folyó UTM: ET05D1. Nádudvar: Kösély-patak és horgásztavak UTM: ET04A3/05D1. Nagyhegyes, Hajdúszoboszló: Keleti-főcsatorna szakaszai és horgásztavak UTM: ET26A2/B1. Nagyrábé, Bihartorda: Kálló-patak és Keleti-főcsatorna szakaszai (horgászvizek) UTM: ET22A4. Újszentmargita: Bógy-Szandlik csatorna, Nyugati-főcsatorna (horgászvizek) UTM: ET08D4. Újtikos, Tiszagyulaháza: Nyugati-főcsatorna, Selypes-ér és Király-ér szakaszai (horgászvizek) UTM: EU10A2. Tiszacsege: Tisza-holtág (horgászvíz) és csatornák UTM: DS98D1. Heves megye Adács: Külső-Mérges-patak, víztározó (horgásztó), csatornák UTM: DT28A2. Atkár: Gönygyös-patak és csatornák UTM: ez az adat hiányzik. Boldog: Horgásztó, Zagyva-folyó, Vajdaréti-csatorna UTM: DT07A4. Csány, Jászágó: Ágói-patak szakaszai és horgásztavak UTM: DT17A1. Demjén, Kerecsend: Laskó-patak szakaszai UTM: DT59A2. Egerszalók: Egerszalóki-hőforrás UTM: DT59A2. Galyatető (Mátraszentimre): Gyöngyös-patak UTM: ez az adat hiányzik. Gyöngyöshalász: Gyöngyösi-nagypatak és horgásztó UTM: DT18C2. Gyöngyöspata: Rédei-Nagy-patak és horgásztavak UTM: DT09C3. Gyöngyöstarján: Tarján-patak UTM: DT19C2. Kétútköz (Poroszló): Laskó-patak UTM: DT67C1. Kisköre: Víztározó, Tisza-folyó, Kanyari Holt-Tisza és üzemvízcsatorna UTM: 25