Kézirat lezárva: 2012. augusztus 1-én

Összefoglaló adatok a hermelin (Mustela erminea Linnaeus, 1758) magyarországi elterjedéséről a 2011 március 15-e és a 2012 augusztus 1-e közötti időszak alatt Kézirat lezárva: 2012. augusztus 1-én Összeállította: Gera Pál s.k. E-mail: gerapal@t-online.hu Postacím: 1156. Bp., Nyírpalota u. 60. Telefon: + 36 30 258 3637 Honlap: http:// www. otter.econservation.eu Tartalomjegyzék Felvezető gondolatok 2. oldal Köszönetnyilvánítás 4. oldal Bevezető 5. oldal A rendelkezésemre álló hermelin-előfordulási adatok ismertetése megyénkénti csoportosításban 8. oldal Értékelés 15. oldal Javaslat 17. oldal MELLÉKLET I: A rendelkezésemre álló hermelin-előfordulási adatok rövid ismertetése (Az adatokat a 2005. január 1-e és 2010. március 15-e között rendelkezésemre bocsátott információk alapján állítottam össze) publikálva: 2010. április 13-án. MELLÉKLET II: A rendelkezésemre álló hermelin-előfordulási adatok rövid ismertetése (Az adatokat a 2010. március 15-e és 2011. március 15-e között rendelkezésemre bocsátott információk alapján állítottam össze) publikálva: 2012. április 13-án. MELLÉKLET III: Javaslat a hermelin (Mustela erminea Linnaeus, 1758) fokozott védetté nyilvánítására kelt: 2012. július 11-én. MELLÉKLET IV. A hermelin nyomjelei MELLÉKLET V. Ajánlott szempontok a hermelinállomány-felmérés során MELLÉKLET VI. Javasolt felmérőív a hermelin magyarországi állományfelméréséhez MELLÉKLET VII. Egy kis hermelinetológia A szerző rövid életrajza 1

Felvezető gondolatok 2010 áprilisa óta két menyétféle ragadozónk elterjedésére a hermelinre és a vidrára vonatkozó több összeállítást szerkesztettem és publikáltam. Ezek sorában kizárólag a hermelinről, a hozzám beérkező megfigyeléseket feldolgozva az alábbi dokumentumokat állítottam össze: Előbb a 2005. január 1-e és 2010. március 15-e közötti, Majd később a 2010. március 15-e és 2011. március 15-e közötti adatokat, adatsorokat, valamint azokhoz kapcsolódó információkat tartalmazták a két dolgozatban nevesített területeket, illetve a beazonosított UTM kódokat lásd hátul a mellékletekben, a hozzájuk kapcsolódó bővebb információk több más tanulmánnyal és könyvvel egyetemben a szakmai honlapom tanulmányok és könyvek menüpontjaiban olvashatók, letölthetők. Lényeges megjegyeznem a következőket! Köszönhetően az Alapítvány a vidrákért szervezet 1995 és 2007 közötti működése során kialakított tevőleges szakmai kapcsolatoknak, az alapítvány, illetve magam inaktívvá válása után e kontaktusok jó része nem szűnt meg, sőt újabbak is alakultak. Ennek tudható be, hogy: Ha kiszámíthatatlan időrendben is, de mégis folyamatosan érkeznek jelzések mind a vidráról, mind a hermelinről. Valamint ennek is köszönhető, hogy eltérő értékrendű szakemberek, szakmai közösségek részéről rendszeresek a megkeresések. És hogy mindezek sorában egyre több szakmai kiadványban, illetve honlapon található meg az elérhetőségem és a kérésem arra vonatkozóan, hogy aki bármely menyétfélénkről, de leginkább a hermelinről és a vidráról információval rendelkezik, arról tájékoztasson. Sokat jelentett, hogy 2010-ben előbb a hermelinről rendelkezésemre álló adatokat rendszereztem és publikáltam majd a vidrára vonatkozókat, ezt követően pedig a hazai menyétfélék jövőbeli védelmére tettem javaslatot ( Lutra és társai, valamint A hazai menyétféle ragadozóink napjainkbeli vadgazdálkodási-vadászati, valamint természetvédelmi-ökológiai megítélése címmel ezek megtalálható a nevezett honlapon a tanulmányok menüpont alatt). És azóta is, mintha csak magától értetődő lenne újabb és újabb adatokkal, adatsorokkal, megfigyelésekkel gazdagodtam, vagyis a rendelkezésemre bocsátott információkat újból rendszereztem és azokat most szűk másfél évvel a második hermelin- 2

elterjedést ismertető összefoglaló adatok lezárása után újból nyilvánossá teszem, valamint ismertetem azt a levelemet is, amelyet ez év júliusában küldtem meg az illetékes szakállamtitkárnak, amiben kezdeményeztem a hermelin fokozott védetté nyilvánítását. Szakmai körökben ismeretes az a vadászati törekvés és az azokat felkaroló, úgynevezett független, autentikus szakemberek és szakmai közösségek támogatása, akik nem rejtik véka alá abbéli látásmódjukat, hogy a legjobb természetvédelem a vadászat. Ez pedig azon felül, hogy mérhetetlenül méltatlan semmi szín alatt nem engedhető, főleg nem egy olyan érzékeny és alig-alig ismert faj esetében, mint a hermelin, legyen ez a vadászok és kiszolgálóik számára bármily elfogadhatatlan is. Fontos! Jelen dolgozat akárcsak az ezt megelőzők nem tudományos közlemény, csak és kizárólag tájékoztató, ismeretterjesztő és remélhetően figyelemfelkeltő jellegű írásmű. 3

Köszönetnyilvánítás Mindenekelőtt azonban ki kell fejeznem a köszönetemet azon Kollégáknak, akik annak ellenére, hogy magam e munkában csupán kívülálló szemlélőként, mondhatni fontoskodó kibicként vettem részt, segítségemre voltak adatokkal és egyéb információkkal, pl. részletesen tájékoztattak a megfigyeléseikről is, valamint pótolhatatlan értékű fényképeket, videofilm-felvételeket és sok-sok hírértéket magukban rejtő értesülésekeit, tapasztalataikat megküldték számomra. Sajnos azonban a nevesítésüktől el kell tekintenem, mégpedig azért, mert többen mondhatni elszomorítóan sokan nem járultak hozzá ahhoz, hogy felfedjem a személyüket. Lehangoló, hogy napjakban olyan bizalmatlanság, félelem uralkodik a szakmai közbeszéd és az érintett társközösség résztvevői között, hogy leginkább az államigazgatásban, a háttérintézetekben vagy a kutatóműhelyekben dolgozó Kollégák még egy vélhetően veszélyeztetett állatfaj kutatása során sem merik vállalni a nyilvánosságot. Mindezért illetlennek véltem volna bárkit is megnevezni, olyanokat, akik ettől nem zárkóztak el, tőlük ez úton is elnézést és megértést kérek! De hát: Magyarország 2012 itt tartunk! 4

Bevezető E rövid bevezetőben végső soron a már múltbeli tanulmányok során is papírra vetett soraim zömét kell megismételnem. A hermelin esetében mindig kísért a bizonytalanság nyugtalanító érzése. Hiszen olyan könnyű összetéveszteni más fajjal (pl. a menyéttel) és mi tagadás, nem is igen ismert jószág lásd erről a Hermelinkönyv címmel megjelentetett, a szakmai honlapomon elérhető, letölthető tanulmánykönyvemben írtakat. (Kérem, ne tartsanak önhittnek, de meg kell jegyeznem: vélhetően értékelhető, elgondolkodtató felvetéseket és javaslatokat is tettem, hiszen azóta több szakmai publikációban egyik-másikban forrásmegjelölés nélkül! visszaolvashattam a saját soraimat). Így amikor arról értesülök, hogy valahol hermelint láttak, az információt beiktatom az adatsorokba, valamint, ha van a bejelentésen kívül említésre méltó, érdekes kommentár, akkor azt is feljegyzem. Hiszen a megfigyelések, már ha valóban hermelinre vonatkoznak, nagyon értékes etológiai, ökológiai és szaporodásbiológiai ismerettel gazdagíthatják jelen tudásunk ellentmondásokkal teli tárházát. A publikált adatoknak ezért mindig igyekeztem utánajárni. Így egy ellenőrző kutatás eredményeként állítottam össze a megnevezett településeket és a hozzájuk kapcsolódó élőhely-típusokat. Mindazokat viszont kihagytam, amelyeknél fennáll a lehetősége annak, hogy nem egyértelműen bizonyítható a hermelin előfordulása, pl. gyaníthatóan a menyéttel tévesztették össze. Erről a döntésemről kötelességemnek éreztem tájékoztatni az információközlőt, kérve a megértését, továbbá azt is: segítsen abban, hogy a bizonytalanságot sikerüljön megnyugtató módon eloszlatni. Az említett ellenőrzéseket egyébiránt nem személyesen hajtottam végre, hanem az adatközlőket telefonon, postai úton levéllel vagy leginkább e-mail útján kerestem meg, kérve őket, hogy az általuk közölt információkat erősítsék, vagy cáfolják meg, illetve, ha újabb megfigyeléseik vannak, arról tájékoztassanak. Remélhető, hogy így nagyrészt valóban megbízható értesüléseket tüntethettem fel. Mindazonáltal felhívom a figyelmet arra, hogy ennek ellenére mind az adatszolgáltatók, mind a magam szándékától eltérően pontatlan információt is közölhetek. Ezért is kérem (mégpedig hangsúlyozottan!), hogy az alább feltüntetett adatokat, adatsorokat körültekintéssel, jobban mondva: megfontolt kritikával fogadják, és ha esetleg a jövőben bármelyikükre mégis hivatkoznak, akkor mindenféleképpen tegyék hozzá, hogy csak ismeretterjesztő, tájékoztató jellegű adatról van szó. Alább, megyénkénti bontásban közlöm azokat a településeket, a hozzájuk kapcsolódó élőhelyeket, ahonnét a fejlécen feltüntetett időhatár során a hermelin előfordulásáról ismeretet szereztem. A megadott UTM kódok a 10x10 km-es beosztású 5

standard térkép alapján kerültek meghatározásra. (A felhasznált UTM térképszelvényeket készítette a Kartográfiai Vállalat az MN Térképészeti Intézet 1979-ben tervezett és lezárt térképanyagának felhasználásával 1983-ban). Mielőtt belemennék a részletekben, fontosnak gondolom az alábbiakat is közölni! Ami a faj magyarországi elterjedését illeti, arról elmondható, hogy olyan alaposan, mint, például a vidraállományt még soha nem térképezték fel, többnyire vadászati beszámolókra, hallomásokra és ezekből levezethető következtetésekre hagyatkoztak. Ezek azonban, mint ma már tudjuk, sok-sok valótlanságot, ebből adódóan pontatlanságot és téves értékelést tartalmaztak, már csak azért is, mert nem egyszer megtörtént, hogy a menyétet és a hermelint egyszerűen egy kalap alá vették. Az elmúlt bő száz év szakmai publikációinak csak egy valóban jelentéktelen töredéke tett említést a hazai előfordulásáról. Ezekből úgy-ahogy kitetszik, hogy pl. az 1900-as évek elején és közepén leginkább az Alföldön, a Tisza-, valamint a Duna-mentén, illetve a Duna-Tisza között és a középhegységeink egy részén ismerték az előfordulását. De más országrészekből is beszámoltak szórványos felbukkanásáról, pl. a Balaton, a Velenceitó és a Bodrogköz említhető; ne felejtsük azonban, hogy akkoriban egészen más volt a megnevezett területek környezeti állapota, mint napjainkban: magyarán, zömük vízben gazdagabb volt! Mindenesetre Vásárhelyi István már 1932-ben felhívta a figyelmet arra, hogy a hermelin kíméletet érdemelne, ami alatt azt értette, hogy továbbra is vadászható maradt volna, de egy meghatározott időszakban azt az úgynevezett fiókanevelés idején márciustól nyár derekáig átmenetileg megtiltotta volna. Felvetése sem ekkor, sem 1958-ban, amikor megismételte nem talált értő fülekre. Napjaikban, annak ellenére, hogy még mindig nem rendelkezünk egy folyamatos felmérési, ellenőrzött adatsorral, továbbra is csak mozaikosan elszórt állományai ismertek. Vagyis nem beszélhetünk egységes, összefüggő magyarországi populációról. Ha az ebbéli ismereteim helytállóak, akkor a véleményt formáló hazai szakemberek és szakmai műhelyek feltevése szerint: leggyakoribb az alföldi és a délnyugat-dunántúli tájegységeken, valamint a Kisalföldön, míg ritka, esetleg hiányzik Duna-Tisza-köze nagy-, és a hegyvidékeink jelentős részéről (ez utóbbit azonban magam egyértelműen kétségbe vonom). A Tolcsva-pataknál (a Hutáknál), a Hotyka-pataknál (Makkoshotykánál), valamint a Bózsva-pataknál (Mikóháza és Pálháza között) találtam már pihenőhelyét és fészkét az említett kisvízfolyások által kimosott gyökerek közé, valamint kőomladékok hasadékaiba és faodvakba rejtetten is (a nevezett területek Borsod-Abaúj-Zemplén-megyében találhatók). De van egy helybéli vadászembertől kapott értesülésem is, amit e-mailben közölt velem 2008 őszén, és eszerint a Csenkő-pataknál (Telkibányánál) látott hermelint. 6

A Mátrából is vannak, feltehetően valóban hiteles hermelin észlelések: Galyatető (Mátraszentimre): Gyöngyös-patak; Gyöngyöspata: Rédei-Nagy-patak; és Gyöngyöstarján: Tarján-patak említhető (Heves-megye). De a Bükkből is kaptam már, igaz egyszer-másszor még a bejelentő által is bizonytalanul megfogalmazott észleléseket: Almár: Tárkányi- és Eger-patak (Heves-megye); Tibolddaróc: Kácsi-patak; Bogács: víztározó horgászvíz és Hór-patak nevezhető meg (Borsod-Abaúj-Zemplén megye). 2009 decemberében, egy az egész országot megbénító havazás után az aggteleki Tornakápolnánál az ottani, horgászvízként funkcionáló Jósva-patak szakasz mentén is vélhetően hermelineket láttak. A hivatalos szakmatudományos verdikt azonban az, mint fentebb már megjegyeztem, hogy nem jellemző, vagy kimondottan ritkának tekinthető a faj jelenléte az Északiközéphegységben. Szerintem azonban, figyelemmel a fentebb írtakra (is), alapvetően elhamarkodott és ebből adódóan pontatlan ez az állítás. Egyszerűen arról van szó amit azonban, mi tagadás hajlamosak vagyunk elfelejteni, vagy nem tudomást venni róla, hogy ezeken a területeken nem kutattak és kutatnak utána, mert ha megtették volna, vagy megtennék, meggyőződésem, napjainkra más következtetést publikálnának, illetve nyilvános fórumokon hangoztatnának e témakör hozzáértőnek tartott szakértői lásd erről a közölt adatokat. A félreértések elkerülése végett kijelentem: nem azt állítom, hogy az Északiközéphegység valamennyi kisvízfolyásánál és tocsogójánál találkozhatunk hermelinnel, hanem csak arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a napjainkban közkeletű és általam is bírált állásponttal szemben elterjedtebb lehet megkockáztatom: elterjedtebb! ezeken az élőhelyeken, mint azt feltételezik, sőt, igazolt tényként közlik Ennyi kitérő után ismertetem a legújabb adatokat, adatsorokat. Fontos: A bejelentett észlelések zömében a jószágok hátrahagyott nyomjelei alapján történtek. Vagyis: lábnyom, bélsár, táplálékmaradvány, csúszkálás (ez télen, jégen), felfedezett fészek vagy észrevett és megfigyelt, esetleg elpusztulva talált állat-állatok képezték alapját a jelzésnek. 7

A rendelkezésemre álló hermelin-előfordulási adatok ismertetése megyénkénti csoportosításban (Az adatokat a 2011. március 15-e és 2012. augusztus 1-e között rendelkezésemre bocsátott információk alapján állítottam össze) : ezt a jelet azoknál a településeknél tüntettem fel, ahol az említett 2005 és 2011 közötti időszak során is volt már információ a hermelin előfordulásáról, de azóta is, a jelen kézirat lezárásáig érkezett újabb bejelentés. Ahol ez a jelzés nem szerepel, onnét ez idáig még nem érkezett információ hermelin-észlelésről, vagyis azok 2011 utániak. Baranya megye Baranyajenő: Gödrei-vízfolyás UTM: BS72A1 Cún: Sziliháti-tó és Lanka-tó (Ó-Dráva meder) UTM: BR77A4 Drávakeresztúr: Korcsina-patak UTM: YL18C1 Hobol: Hoboli-árok UTM: YL19A3 Homorúd: Mocskos-Duna (holtág, horgászvíz) UTM: CR29C2 Kovácsszénája: víztározó és csatorna UTM: BS72C3 Magyarlukafa: Lukafai-patak UTM: YM11A4 Mecsekpölöske: Baranya-csatorna UTM: BS93D3 Pazdány: Pécsi-víz UTM: BR79C1 Pellérd (Pécs): Pellérdi-tavak és Pécsi-víz-patak BS80D3 Szakály (Ürgevárpuszta): Kapos-folyó UTM: BS95C2 Újpuszta: Hoboli-árok UTM: YL19A3 Oroszló: Baranya-csatorna UTM: BS72D3 Tésenfa: Fekete-víz-patak UTM: BR77C2 Villány: Villányi-csatorna UTM: YL08B3 Bács-Kiskun megye Akasztó: Duna-völgyi-főcsatorna UTM: CS67A1 Foktő: Foktői-csatorna UTM: CS45B3 Fülöpszállás: Duna-völgyi-főcsatorna UTM: CS68B2 Homokmégy: Széki-csatorna UTM: CS35A1 Katymár: Kígyós-főcsatorna UTM: CS50D4 Lakitelek: Nagyréti és Kisréti-vizek, Szikrai Holt-Tisza UTM: DT29D2 Nagybaracska: Ferenc-csatorna és Öreg-Duna (horgászvíz) UTM: CS30D1 Pálmonostora: Dong-éri főcsatorna UTM: DS16D4 Sükösd: Vajas-csatorna UTM: CS43B1 Szalkszentmárton: Kiskunsági-főcsatorna és Fűzvölgyi-csatorna UTM: CT50B3 Békés megye Biharugra: Halastavak és csatornák UTM: ES49C1 Doboz: Fehér-Körös és csatornák UTM: ES17 Geszt: csatorna UTM: ES49D3 Gyomaendrőd, Szarvas: Körös-folyó szakaszai, holtágak, halastavak és csatornák UTM: DS 69 és 79 négyzetek Kevermes: Kutas-éri-főcsatorna UTM: ES14B4 Körösladány: Sebes-Körös, Folyás-ér (patak) és csatornák UTM: ET40C4 Kunágota: Kutas-éri-csatorna UTM: ES03C1 8

Zsadány: Holt-Sebes-Körös és Holt-Sebes-Körös-főcsatorna (horgászvizek) UTM: ES29D3 Vésztő: Holt-Sebes-Körös UTM: ES09A1 Borsod-Abaúj-Zemplén megye Alsóvadász: Vadász-patak UTM: DU94B3 Ároktő: Holt-Tisza UTM: DT98C3 Bogács (Parrag-tanya): Hór-patak UTM: DU60B4 Borsodivánka: Rima-patak és Kánya-patak UTM: DT78B3 Bükkábrány: Csincse-patak UTM: DU70 Dédestapolcsány: Bán-patak UTM: DU63 Egerfarmos: Rima-patak UTM: DT68 Karcsa: Karcsa-csatorna és Tiszakarádi-főcsatorna UTM: DT43A3 Kelemér: Keleméri-patak DU94C3 Kiskinizs: Hernád-folyó UTM: EU04B3 Kissikátor: Hangony-patak DU: 33C1 Léh: Vasanca-patak UTM: DU94C3 Mezőzombor: Mádi-patak UTM: EU23B2 Pácin: Karcsa-holtágak UTM: EU65D3 Pálháza: Bíró-patak UTM: EU36C3 Rásonysápberencs: Vasanca-patak UTM: DU95D4 Sátoraljaújhely és Bodrogkeresztúr: Bodrog-folyó holtágai, Füzes-ér, Zúgifőcsatorna. Török-éri főcsatorna és kapcsolódó bodrogközi nevenincs csatornák szakaszai UTM: EU 32 és 45 négyzetek Szalonna: Bódva-patak és Rakaca összefolyása UTM: DU86B1 Széphalom (Sárospatak): Bózsva-patak UTM: EU46A4 Szinpetri, Szin: Bódva-patak UTM: DU77B2/B3 Szilvásvárad: Szalajka-patak DU52A4 Szirmabesenyő: horgásztavak, Sajó-folyó és Kis-Sajó UTM: DU83D1 Tarcal: Északi-övcsatorna, Ively-ér és Taktaközi csatornák (horgászvizek) UTM: EU22C1 Tokaj: Tisza-Takta csatorna UTM: EU32A2 Vilyipuszta (Sárospatak): Bózsva-patak UTM: EU47B2 Viss: Bodrog-holtág UTM: EU34B4 Csongrád megye Balástya: Fehértó-Majsai-főcsatorna UTM: DS24B4 Bokros: Tisza-holtágak UTM: DS37A1 Csanádalberti: Királyhegyesi-Szárazér-csatorna UTM: DS73D2 Csanytelek: Horgásztó UTM: DS35A1 Csongrád: Holt-Tisza és Körös-Tisza-torok (horgászvizek), halastavak és csatornák UTM: DS37D3 Kakasszék (Székkutas): horgásztavak és Kútvölgyi-Kakasszéki-csatorna UTM: DS65B4. Mártély: Ásványi-holtág, Mártélyi-holtág és Dong-éri csatorna (részben horgászvizek) UTM: DS34C2 Mindszent: Kurca-patak (horgászvíz) UTM: DS45A2 Röszke: Gyáli-Holt-Tisza UTM: DS21D1 Sándorfalva, Szeged: Fehértó (halastó), Dorozsma-Halas-főcsatorna, Fehértói- Majsa-főcsatorna szakaszai UTM: DS32B1-B2 négyzetek Szatymaz: Fehértói-Majsai-csatorna UTM: DS37A1 9

Tömörkény: Csaj-tavak (halastavak), Dong-éri-főcsatorna és csatornák UTM: DS25C2 Fejér megye Adony, Perkáta: Perkátai-vízfolyás UTM: CT32D4 Alap: Hardi-ér UTM: CS28A2 Beloiannisz: Laskó-patak CT32C1 Bodajk: Gaja-patak UTM: BT94B1 Gyúró: Szentlászló-patak UTM: CT24C3 Fehérvárcsurgó: Gaja-patak, Móri-víz (patak) (horgászvizek) UTM: BT84B2 Kajászó (Igar): Váli-víz (patak) és MOHOSZ tógazdaság (halastavak) UTM: CT24D1 Kápolnásnyék, Dinnyés: Velencei-tó (teljes déli part a két település között), Tógazdaság, Császár-víz (patak), Kajtor csatorna, Szent László-patak, Cibulkapatak és kapcsolódó kisebb csatornák UTM: CT 12 A/C és 23A4/B2 négyzetek Kisfalud: Császárvíz-csatorna UTM: CT13B2 Ősi: Nádor-csatorna és Sárvíz-malomcsatorna UTM: BT82C4 Soponya: Sárvíz-malomcsatorna UTM: CT01D2 Tordas: Szentlászló-patak UTM: CT24C4 Győr-Moson-Sopron megye Fertőszentmiklós: Ikva-folyó UTM: XN36C2 Földsziget (Csorna): Rábca és csatornák (+Á) XN67C3 Gyalóka: Répce UTM: XN25C1 Győrasszonyfa (Tarjánpuszta): Pándzsa-patak UTM: YN06D3 Hanságliget (Jánossomorja): Hansági-főcsatorna UTM: XN68C2 Halászi: Kálnoki Holtmeder UTM: XP70B3 Koroncó: Marcal- és Rába-folyó (horgászvizek) UTM: XN84C2 Kunsziget: Mosoni-Duna holtágai (horgászvizek) UTM: XN99B2 Máriakálnok: Kálnoki Holtmeder UTM: XP70B3 Mecsér: Mosoni-Duna és horgásztavak UTM: XN89C2 Miklósmajor (Rábakecöl): Répce-folyó UTM: XN55A3 Röjtökmuzsaj: Ikva-folyó UTM: XN36C2 Szilsárkány: Keszeg-ér UTM: XN76A1 Tárnokréti: Hansági-főcsatorna (horgászvíz) UTM: XN78A3 Töltéstava: Pándzsa-patak és horgásztó UTM: XN07D1 Vámosszabadi: Bácsai-Holt-Duna és Bácsai-főcsatorna UTM: XN99C2 Vica: Kis-Rába UTM: XN56D4 Zsira: Répce UTM: XN25C2 Hajdú-Bihar megye Árkus (Hortobágy): Fényes-tavak, Árkus-csatorna és Csécsi-tavak UTM: ET06A4 Derecske: Derecskei-Kálló UTM: ET44B1 Esztár (Pocsaj): Berettyó-folyó UTM: ET53C4 Görbeháza: Farkaséri-ívótavak és Nyugati-főcsatorna UTM: ET18C3 10

Hajdúnánás: Keleti-főcsatorna (horgászvizek) UTM: EU20D3 Hajdúszoboszló: Keleti-főcsatorna UTM: EU20D4 Nádudvar: Kösély-patak UTM: ET04A3 Nagyhegyes: Keleti-főcsatorna UTM: ET26A4 Nagyrábé: Kálló-patak és Keleti-főcsatorna (horgászvizek) UTM: ET22A4 Sáp: Sápi-csatorna UTM: ET23D1 Szásztelek (Hortobágy): Fényes-tavak, Árkus-csatorna és Csécsi-tavak UTM: ET06A4 Újballa: Holt-Tisza UTM: EU0033 Heves megye Bátor: Lakó-patak UTM: DU41C2 Becske: Galga-folyó UTM: CU70C4 Bélapátfalva: horgásztó és Eger-patak UTM: DU52A2 Egerbakta: Laskó-patak UTM: DU40C1 Egerfarmos: Rima-patak UTM: DT68C2 Egerszólát: Kígyós-patak UTM: DU50B1 Gyöngyöshalász: Gyöngyös-nagypatak UTM: DT18C2 Gyöngyöspata: Rédei-Nagy-patak UTM: DT09C3 Kerecsend: Laskó-patak UTM: DT59A2 Kétútköz (Poroszló): Laskó-patak UTM: DT67C1 Kisfüzes: Tarna-folyó UTM: DU31A4 Kisköre: Tisza-folyó, Kanyari Holt-Tisza és üzemvízcsatorna UTM: DT55C3 Mátrafüred: Eger-patak UTM: DT29A1 Sarud: Laskó-patak UTM: DT77B2 Szarvaskő: Eger-patak UTM: DU51B1 Jász-Nagykun-Szolnok megye Ecsegfalva: Berettyó-Villogó-csatorna UTM: DT92B3 Fegyvernek: Nagykunsági-főcsatorna UTM: DT63B4 Kengyel: halastó és csatorna UTM: DT41C4 Kisköre: Nagykunsági öntözőcsatorna UTM: DT65A1 Kunhegyes: Nagykunsági-főcsatorna (horgászvíz) UTM: DT74C2 Kunmadaras: Sároséri-főcsatorna UTM: DT95C1 Nádudvar: Hortobágy-folyó UTM: ET04A3 Pusztataksony: Nagykunsági-öntözőcsatorna UTM: DT66B2 Öcsöd: Harang-zugi-Holt-Körös és Harang-zugi csatorna UTM: DS59A2 Szajol: Holt-Tisza (horgászvíz) UTM: DT42A2 Tiszaug: Holt-Tisza UTM: DT29D4 Túrkeve: Hortobágy-Berettyó UTM: DT81A4 Komárom-Esztergom megye Kecskéd: Által-ér UTM: CT46C3 Lesaljamajor (Réde): Cuhai-Bakony-ér (+Á) YN15D3 Mocsa (Boldogasszonypuszta, Gébicspuszta): Halas- és horgásztavak és kapcsolódó csatornák UTM: BU98B1 Naszály: Által-ér UTM: CT08B2 Tarján: Szentlászlói-patak UTM: CT17B3 11

Nógrád-megye Cered: Tarna-folyó UTM: DU23D3 Dejtár: Lókos-patak UTM: CU62D1 Egyházasdengeleg: Bér-patak UTM: CU99B3 Karancskeszi: Dobroda-patak UTM: DU93C2 Nagykeresztúr: Kis-Zagyva UTM: DU02B4 Nemti: Zagyva-folyó UTM: DU11C3 Őrhalom: Ipoly-folyó és Fekete-víz-patak UTM: CU72D3 Patvarc: Fekete-víz-patak UTM: CU72D2 Szarvasgede: Méhtelepi-patak és Szuha-patak UTM: CU90D4 Pest megye Dány: Dányi-patak és víztározó UTM: CT96B3 Farmos: Hajta-patak UTM: DT14C2 Gomba: Úri-patak UTM: CT85C2 Isaszeg: Horgász- és halastavak UTM: CT76D1 Kemence. Kemence-patak CU42B4 Kóka: Felső-Tápió patak UTM: CT95A1 Ráckeve: Duna-holtág (horgászvíz) UTM: CT42D2 Veresegyház: Folyás-patak UTM: CT77A1 Szada: Sződrákosi-patak UTM: CT77A2 Taksony: Duna-holtág és Duna-Tisza-csatorna (horgászvizek) UTM: CT54B3 Tóalmás: Nagy-völgyi-patak UTM: CT96D1 Vas megye Andrásfa: Sárvíz-patak UTM: XN30D1 Boba: Komondi-övárok és Marcal-folyó UTM: XN62C2 Egervölgy: Csörnöc-Herpenyő-patak UTM: XN42B4 Felsőjánosfa: Vadása-tó UTM: XN20C1 Gersekarát: Sárvíz-patak UTM: XN30B4 Hegyhátszentjakab: Vadása-tó UTM: XN20C1 Ikervár: Üzemvízcsatorna UTM: XN43B4 Kemestaródfa: Strem-folyószakasz és Pinta-folyószakasz UTM: XN10C2 Kenyeri: Kis-Rába (horgászvíz) UTM: XN54A3 Kisszőlős: Szaláti-patak UTM: XN72C1 Nick: Rába-folyó és Kőris-patak UTM: XN55B3 Pinkamidszent: Pinka-folyószakasz UTM: XN10B2 Püspökmolnári: Rába-folyó UTM: XM31C3 Somlóvércse: Hajagos-patak UTM: XN72C3 Szőce: Vadása-tó UTM: XN20C2 Tanakajd: Gyöngyös-patakszakasz UTM: XN32A1 Veszprém megye Apácatorna: Torna-patak UTM: XN72B4 Bakonypölöske: Körös-patak UTM: XN83D3 Somogy megye Balatonlelle: Irmapusztai- és Rád-pusztai halastavak, Látrány-csatorna UTM: 12

YM08D3/18B1 négyzetek Balkó: Dráva-folyó UTM: XM70D2 Balatonújlak: Nyugati-főcsatorna UTM: XM87B3 Cserénfa: Surján-patak UTM: YM23B1 Hajmás: Surján-patak UTM: YM22A1 Heresznye: Dráva-folyó és holtág UTM: XM70B3 Komlósd: Komlósdi-Rinya-patak UTM: XL89C1 Mike: Rinya-patak UTM: XM92B2 Nágocs: Koppány-patak UTM: YM27 Ötvöskónyi: Szabási-Rinya (patak) UTM: XM82A3 Pacsérvisnye: Visnyeszéplaki-patak UTM: YM02D4 Pat, Patihídpuszta (Varászló): Halastavak, Zala-Somogyi-határárok és Pádi-víz (részben Zala megye is) UTM: YM01D2/XM64C4 négyzetek Potony: Korcsina-patak UTM: YL09B3 Rinyaszentkirály: Rinya-patak szakaszai UTM: XM92B2 Somogyfajsz: víztározó és Korokna-patak UTM: XM95D1 Somogygeszti: Deseda-patak UTM: YM15B3 Taszár: Kapos-patak UTM: YM23A3 Tarony: Taronyi-Rinya UTM: XM71D3 Toponár (Kaposvár): Deseda-víztározó UTM: YM14D1 Vízvár: Dráva-folyó és holtág UTM: XM70A4 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Balsa: Tisza-folyó UTM: EU33 Büdszentmihály (Tiszavasvári): Keleti-főcsatorna és Hortobágy-folyó (horgászvizek) UTM: EU21D2 Csegöld: Mály-csatorna UTM: FU20A4 Cégénydányád: Szamos-folyó UTM: FU11B4 Darnó: Csomota-csatorna UTM: FU21B3 Géberjén: Holt-Szamos UTM: FU01D4 Győrtelek: Nagy-vágás-csatorna, Keleti-övcsatorna és Szamos-holtágak (horgászvizek) UTM: FU01D2 Kölcse: Öreg-Túr UTM: FU22B1 Jánkmajtis: Görgő-Szenke csatorna UTM: FU21B4 Kék: Lónyai-főcsatorna UTM: EU62D4 Laskod: víztározó és csatorna EU72D3 Napkor: Napkor-csatorna UTM: EU6101 Nagyecsed: Lápi-főcsatorna és Nagy-vágás-csatorna UTM: FU00D2 Penyige: Szemke-csatorna UTM: FU11C1 Ramocsaháza: csatorna EU72B3 Ököritófülpös: Szamos-holtágak (zömük horgászvíz), halastavak UTM: FU01C3 Sonkád: Ó-Túr (horgászvíz) és Túr-folyó, Túrerdői Holt-Túr és Malomszegi Túr- Holtmeder UTM: FU32B1 Szabolcs: Kerek-tó morotva, Kis-Tisza-holtág UTM: EU33C2 Tunyogmatolcs: Élő- és Holt-Szamos (horgászvizek) UTM: FU01C4 Ura: Keleti-főcsatorna UTM: FU10B4 Vaja: víztározó és csatorna UTM: EU81C2 Tolna megye Alsóhetény (Kapospula): Kapos-folyó UTM: BS74A4 Attala: Kapos-folyó UTM: BS74A3 13

Belecska: Sió-csatorna UTM: CS07B2 Bogyiszló: Bogyiszlói-főcsatorna UTM: CS33A1 Bonyhád: Völgységi-patak UTM: CS02 és 03-as mezők. Decs: Duna-holtágak UTM: CS32C4 Gyulaj: Óbíródi-tavak, Vadkerti-horgásztó, patak UTM: BS95B3 Nagykónyi: Koppány-patak UTM: BS86D1 Őcsény: Sió-csatorna (horgászvíz) és Szekszárdi-séd-patak UTM: CS23C4 Pincehely: Sió-csatorna UTM: CS07C2 Pörböly: Nyéki-Holt-Duna és Cserta Holt-Duna UTM: CS31A1 Sárpilis: Szekszárdi-séd-patak UTM: CS22C2 Simontornya: Sió-csatorna (horgászvíz) UTM: CS18B2 Szálka: Lajvér-patak UTM: CS12C3 Tabád (Bonyhád): Völgységi-patak UTM: CS13A4 Tolna: Duna-holtágak (horgászvizek) UTM: CS34A4 Zala megye Bak: Felső-Valicka-csatorna UTM: XM47A1 Bocfölde: Zala-folyó UTM: XN48B1 Balatonhídvégpuszta (Zalavár) Fenékpuszta (Keszthely): Kis-Balaton teljes területe UTM: XM66C3/67D3-4/77A2-B1 mezők Budafa: Zala-folyó UTM: XN28A3 Csömödér: Cserta-patak UTM: XM26B3 Dötk: Dasronyi-tavak, Foglár-csatorna és Zala-folyó UTM: XM59A3 Esztergályhorváti: Zala-folyó UTM: XM67B1 Kiscsehi: Kiscsehi-horgásztó UTM: XM25B3 Kustánszeg: horgásztó és Cserta-patak UTM: XM28D3 Maróc: Maróci-horgásztó UTM: XM25B3 Mikekarácsonyfa: Cserta-patak UTM: XM15A4 Miklósfa (Nagykanizsa): Bakónáki-patak, Principális-csatorna, halastavak UTM: XM54B2 Pusztaszentlászló: Felső-valicka-patak UTM: XM46A2 Szentpéterfölde: Budnyapusztai-tavak UTM: XM36B3 Szécsisziget: Cserta-patak UTM: XM25A1 Tornafölde: Kerka-patak és horgásztó UTM: XM25B2 Tótszerdahely: Mura-folyó UTM: XM34C3 Vöckönd: Zala-folyó UTM: XN49C2 Zalaistvánd: Foglár-csatorna UTM: XM59A1 14

Értékelés Ahhoz, hogy megfontolt, vagy jobban mondva: szakmailag igazán hiteles és elfogadott következtetéseket levonhassunk egy-egy állatfaj elterjedéséről és állományának időszerű helyzetéről, fontos, hogy minél több erre vonatkozó megbízható ellenőrizhető, kiértékelhető és folyamatos adattal rendelkezzünk. Úgy vélem, hogy a három dolgozatban publikált adatok, adatsorok a mennyiségüknél és tartalmunknál fogva már lehetővé teszik azt, hogy áttekintve a belőlük kikövetkeztethető információkat, értékelhető következtetéseket vonjunk le, és javaslatokat fogalmazzunk meg. Előbb azonban nézzük az értékelést. Az első vizsgálati időszak a 2005. január 1.-e és 2010. március 15-e között feldolgozott adatok 465 települést, azokhoz kapcsolódó 1011 vizes élőhelyet valamint az ezeken található 1654 vizsgálati pontot; A második vizsgálati időköz a 2010. március 15-e és 2011. március 15-e közötti feldolgozott adatok 292 települést, azokhoz kapcsolódó 328 vizes élőhelyet, valamint az ezeken található 418 vizsgálati pontot; Míg a harmadik vizsgálati periódus a 2011. március 15-e és 2012. augusztus 1-.e közötti feldolgozott adatok 283 települést, azokhoz kapcsolódó 425 vizes élőhelyet, valamint az ezeken található 634 vizsgálati pontot foglalták/foglalják magukba. Természetesen a jelzett időszakok alatt nagyon nagy átfedés van a bejelentett települések közigazgatási területhatárai, az azokon vizsgált vizes élőhely-típusok és vizsgálati pontok között. Az első vizsgálati időszakhoz képest a második vizsgálati terminus során 131; míg Az első két vizsgálati időközhöz képest a harmadik vizsgálati időszak idején 91 új, eladdig nem kutatott területhatárról és azokhoz kapcsolódó vizes élőhely-típusról érkezett értékelhető információ. Ami megállapítható: Leggyakrabban kisvízfolyások (erek, patakok) és csatornák mentén észlelték a hermelin valamilyen nyomjelét, vagy látták az állatot. Szintén gyakorinak mondható előfordulása a halas-, és horgásztavak, folyóvizekhez kötődő holt- és mellékágak, árterek mentén. Vagyis elsősorban (de nem kizárólag, mégis zömében!) a vizes élőhelytípusainknál jellemző a jelenléte. Ezek az élőhely-típusok azonban és erre szeretném hangsúlyosan felhívni a 15

figyelmet! nem választhatók el egymástól éles határvonallal, lévén nagyon sok közülük valamilyen formában érintkezik egymással, ami az adott területen élő/előforduló hermelinállományok számára rendkívül fontos, pl. a vegetációborítottság, a táplálékállatok előfordulása, a vándorlási folyosók, a fészkelési lehetőségek és a területek zavartsága említhetők meg. 16

Javaslat A már rendelkezésre álló adatok és az azokból leszűrhető információk alapján egyvalami bátran kijelenthető. Mégpedig azt, hogy napjaikban valóban nem beszélhetünk egységes, összefüggő magyarországi hermelinpopulációról. Országrészek között is nagyon nagy eltérés tapasztalható, és nem feltétlenül azon régiók, kisrégiók esetében, amelyek környezeti állapota merőben eltér egymástól (pl. vizes élőhelytípusokban szegény tájegységek), hanem azok esetében is, amelyeknél jelenlegi ismereteink szerint megfelelőek a környezeti feltételek, értsd alatta: vizes élőhely-típusokban gazdag térségek. De még egy-egy kisrégióban, régióban is nagyon nagy eltéréseket tapasztalhatunk, amelyeknek az okaira egyelőre csak elméleteket fogalmazhatunk meg. Ennek hátterében a véleményem szerint meghúzódik az is, hogy alig kutatott és ismert kisragadozónk, igazából a róla szóló fellelhető, már publikált információk sok ellenmondást tartalmaznak. Valójában egyáltalán nem törődünk vele, nem figyelünk e menyétfélénkre! Ennek ellenére a rendelkezésemre álló adatok és információk alapján mégis kijelentem, hogy a legkevésbé elterjedt és ismert kisragadozónknak mondhatjuk. Itt egy nagyon fontos témakörhöz érkeztünk! Mert hát felvetődik a kérdés: mi okozhatja, hogy a hermelin nem terjedt és terjed el, mint pl. a menyét, a nyest vagy a közönséges görény, sőt, ezekhez képest valóban kicsinek mondható a feltételezett hazai állománya? Valószínűleg ezek az alábbi okok lehetnek a teljesség igénye nélkül: Vélhetően az emberi tevékenységből származó hatásokat nehezebben viseli, mint a többi menyétféle. De vajon melyek lehetnek ezek a kedvezőtlen antropogén hatások: Kisvízfolyások, csatornák rendszeres karbantartó munkái, mint pl. a növényzet gyérítése és/vagy irtása, a pocoklyukak betömése. A mezőgazdasági, lakossági és ipari szennyvizek nem megfelelő tisztítás utáni patakokba, csatornákba történő beleengedése, magyarán a vízszennyezés. Kisvízfolyások természetes partvonulatának megszüntetése és medrük betonteknőbe terelése. Csatornák és csatornahálózatok felszámolása és/vagy beszántása. Halas- és horgásztavaknál a növényzet gyérítése, irtása. A rágcsálók ellen mérgezéses védekezés egyre gyakoribbá válása. Erdőritkítás és erdőirtás. Élőhelyek átalakulása, megszűnése, pl. autópályák, bevásárlóközpontok, lakótelepek építése miatt, stb. Kisvízfolyásoknál, csatornáknál fontos szempont azok kiszámíthatatlan vízszintingadozása is, ezért ezeken az élőhelyeken akarva-akaratlan lakcímváltásra 17

is kényszerülhet, pl. nagyobb esők multával, vagy hosszan tartó hazánkban egyre inkább komoly gondokat okozó aszály miatt. Kérdés persze, az ilyen esetek után visszatér-e, sőt, ilyenkor hová és meddig húzódik; minderről jószerivel semmi információval nem rendelkezünk. Főleg csatornák esetén befolyásoló tényező a növényzet ritkítása és irtása amit, tekintve, hogy a csatornák elsősorban műszaki létesítmények, több-kevesebb időközönként, mégis rendszeresen megismételnek. Ami igazából nem probléma, de jó lenne és csupán ennyi a kérés!, ha a jövőben az ilyen beavatkozásoknál létjogosultságot kapnának ökológiai és természetvédelmi elvárások is, vagyis a növényzetet nem teljes egészében, hanem mozaikosan ritkítanák meg, vagy irtanák ki. Szintúgy sok válaszra váró kérdést tartogat még számunkra a téli időszak, annak kemény fagyos és főleg vastag hótakaróval jellemezhető több hetes időszaka. Az aszály is kihívás a hermelin számára, tekintve, hogy életmódjából adódóan vélhetően vagy mint ahogyan gondolom kitartóan ragaszkodik a vízközelséghez. Halas- és horgásztavaknál már biztosabb vackot alakíthat ki magának, mint a kisvízfolyások és csatornák mentén, főleg ha a tóterület és környéke vegetációban gazdag és zsákmányban sem szűkölködik. Megfigyelések szerint azonban a fészkét, ha teheti, a tavakhoz kapcsolódó csatornáknál vagy kisvízfolyásoknál alakítja ki. Ezeknél az élőhelyeknél a tavak alkalmi leengedése, a vízi- és/vagy parti, partmenti növényzet ritkítása és irtása, pl. kaszálása, felégetése késztetheti változásra. Az eddig írtak tükrében fontosnak tartom az alábbi javaslatok megfogalmazását. Mindenféleképpen szükségesnek látom, hogy legyen hazánkban egy részletesen kidolgozott, valóban használható elképzelésünk a hermelin jövőbeli védelméről. Fontos, hogy egy átgondolt, szakemberek által összeállított és megvalósított természetvédelmi (állományvédelmi)-program induljon útjára a hermelin életének megismerése érdekében. Mindez a következő szempontokat foglalhatná magába a teljesség igénye nélkül: I. Szükség lenne egy olyan több évre szóló hermelinvédelmi programtervre (fajmegőrzési tervre), ami kellő módon és mértékben biztosíthatná a faj sikeres magyarországi megóvását. Vagyis egy hosszú távú állományvédelmi tervet kellene készíteni és a témában jártas de nem egyes szakágazatok (pl. vadászat) felé elkötelezett! szakértőket, szakértői közösségeket felkérni annak lebonyolítására, koordinálására. II. Ennek elsődleges célja: az élőhelyeken megőrizni a hermelinállomány(oka)t, 18

valamint ott, ahol esetleg megjelenhet a faj, azt élőhely-kezeléssel, élőhelymegőrzéssel, esetleg új zömében vizes élőhelyek létrehozásával elősegíteni. III. Lehetővé kell tenni, hogy az egymástól elválasztott populációk érintkezni tudjanak egymással, minek során azt is fel kell mérni, hogy az élőhely-típusok kedvezőtlen állapotváltozása mellet milyen más tényezők okozzák/okozhatják a faj állományának tapasztalható egyesek szerint ma már egyértelműen bizonyítható, mások szerint még csak gyanítható visszaszorulását. (Egyébiránt ugyanez a helyzet sőt, a véleményem szerint sokkal elszomorítóbb a fokozottan védett vidrával is, amire már először 2004-ben felhívtam a figyelmet az Élőhelyek és vidravédelem című tanulmánykönyvemben, és azóta többször is, minden esetben dokumentumokkal alátámasztottan, de valami miatt mindig süket fülekre találtam. Pedig, pestiesen szólva, a vidra esetében, nem képletesen, hanem szó szerint: ég a ház!) Az eddig írtakat tükrében alapvető, hogy az alábbi programok megvalósulhassanak: 1. A hazánkban élő hermelinpopuláció elterjedését és nagyságrendjét kutató állományfelmérés. A felmérés a teljesség igénye nélkül: A hermelinpopuláció tájegységeken belüli jelenlétével; A régiókban (és még kisebb egységekben) ismert/feltételezett eloszlásával; A lehetséges és/vagy ismert vándorlásának az irányával; Valamint a különböző vizes élőhely-típusok állapotváltozásával is behatóan foglalkozna. Elengedhetetlen, hogy valóban legyen egy, az elterjedéséről hiteles képet mutató állomány-felmérési programunk (akárcsak a vidráról), illetve abból tételesen levonható szakmai következtetésünk, amely legalább három (öt) évet kellene, hogy folyamatosan felöleljen, és amelyek tapasztalataira alapozva kidolgozhatóvá válna egy fajmegőrzési-terv is. Az állományfelmérése azonban lévén alig ismert, apróka termetű kisragadozó nem fedné majd le a teljes országot, hanem csak előre meghatározott mintavételi helyeket. Tehát, amint az ilyen kistermetű állatfajok esetében az egész Földön bevált, megszokott és elfogadott eljárás: kiválasztott tájegységeken keresztül megtörténhet az állományfelmérés. Az általam ez idáig összeállított három állomány-felmérési dolgozat, valamint Kollégákkal történő egyeztető megbeszélések eredményeinek tükrében, az alábbi tájegységeket javaslom: Kisalföld Mezőföld 19

Északi-középhegység, Bodrogköz Nagykunság, Hortobágy, Nyírség Maros-Körös köze Somogyi-dombság, Zalai-dombság Alpokalja, Kemeneshát 2. Szükségesnek gondolom, hogy a hermelin életéről és szaporodásbiológiájáról is alaposabb ismereteink legyenek. Egy zárttéri állatkerti, vadasparki szaporítási program megvalósítása feltétlen közelebb vihetne bennünket a kitűzött cél eléréséhez. Ennek keretében meg kellene vizsgálni, hogy egy ilyen program sikeres kivitelezéséhez hol és milyen intézmények/szervezetek rendelkeznek megfelelő anyagi, tárgyi feltételekkel és szakmai felkészültséggel. (2008-ban ezt már kezdeményeztem a Fővárosi Állatkertben, de ott nem találtam megértésre.) 3. Egy, a laikusok számára is érthető nyelvezetű ismeretterjesztő-kampányt kell útjára indítani, ami megismertetné az emberekkel a hermelint vagy, és ez fontosabb lenne: a ragadozó emlősöket összességében és az élőhelyek megóvásának szükségesszerűségét. És hát nem utolsósorban: mivel a hermelin ma hazánk egyik legritkábban előforduló menyétféle ragadozója, fokozott védelemben kell részesíteni, 250 000 forintban megszabva a természetvédelmi értékét. 20

Baranya megye MELLÉKLET I A rendelkezésemre álló hermelin-előfordulási adatok rövid ismertetése (Az adatokat a 2005. január 1-e és 2010. március 15-e között rendelkezésemre bocsátott információk alapján állítottam össze) Publikálva: 2010. április 13-án Alsómocsolád, Bikal, Egyházaskozárd: Halastavak és csatornák UTM: BS83B4/D1. Baranyajenő: Gödrei-vízfolyás, csatornák és halastavak UTM: BS72A1. Baranyaszentgyörgy: Szágyi-patak és halastavak UTM: BS62C4. Báta: Duna-holtág, horgásztavak és Lajvér-patak UTM: CS20C3. Belvárdgyula, Borjád: Vasas-Belvárdi-vízfolyás és Karasica-patak szakaszai (horgászvizek) UTM: ez az adat hiányzik. Boldogasszonyfa (Terecsenypuszta), Szentlászló: Halastavak és csatornák UTM: YM12D4. Drávakeresztúr: Korcsina-patak és Dráva-folyó holtágai UTM: YL18C1. Felsőszentmárton: Péterhidai Ó-Dráva (horgászvíz) UTM: YL19B2. Görcsönydoboka: Csele-patak és halastavak UTM: ez az adat hiányzik. Háromfa: Víztározó (horgászvíz) és Taranyi Rinya-patak UTM: XM71D4. Himesháza, Szűr: Csele-patak szakaszai UTM: ez az adat hiányzik. Homorúd: Mocskos-Duna (holtág, horgászvíz), Nagy-erdei-csatorna, Karapancsaifőcsatorna (horgászvizek) UTM: CR29C2. Kémes: Kisinci-holtág (horgászvíz) és Fekete-víz (patak) UTM: BR77C2. Kisbudmér: Karasica-patak UTM: ez az adat hiányzik. Magyaregregy, Kárász: Völgységi-patak szakaszai UTM: BS94A4. Magyarhertelend: Baranya-csatorna és Kovácsszénája-víztározó (horgásztó) UTM: BS72C3. Magyarlukafa: Magyarlukafai-halastavak és Lukafai-patak UTM: YM14B3. Mecsekpölöske: Horgásztavak és Baranya-csatorna UTM: BS93D3. Merenye: Víztározó (horgászvíz) és csatornák UTM: YM00C4. Mozsgó, Csertő: Halastavak, Almás-patak és Porovica-patak szakaszok UTM: YM21B2. Péterhida: Rinya-patak UTM: XM80A1. Old (Tótokföldje): Horgásztó és csatornák UTM: ez az adat hiányzik. Sásd: Baranya-csatorna UTM: BS72C4. Sumony: Halastavak és Okor-patak UTM: YL29B3. Szágy: Szágyi-patak UTM: YM22D2. Szaporca: Fekete-víz (patak), Gyöngyös-, Almás- és Okor-patak (horgászvizek) UTM: BR77C2. Szentmártonpuszta (Almamallék): Halas- és horgásztavak, csatornák UTM: YM21A2. Tarany: Halastavak és Taranyi Rinya-patak UTM: XM71D3. Tormás: Szágyi-patak UTM: BS62D3. Bács-Kiskun megye Bácsbokod: Bokodi-Kígyós-csatorna és víztározó (horgásztó) UTM: CS51D3. Bácsborsód: Bokodi-Kígyós-csatorna (horgászvíz) UTM: ez az adat hiányzik. Bácsszentgyörgy: Kígyós-főcsatorna (horgászvíz) UTM: CS49A3. Bátmonostor: Ferenc-csatorna UTM: CS30A3. Budzsák: Ferenc-csatorna és horgásztavak UTM: CS39C4. 21

Dávod: Püspökpusztai-csatorna, Ferenc-csatorna és horgásztó UTM: CS39C2. Dusnok: Sárközi-csatorna és Vajas-csatorna UTM: CS43A3. Felsőszentiván, Csávoly: Bokodi-Kígyós-csatorna szakaszai és horgásztó UTM: CS51D4. Gara: Igali-főcsatorna (horgászvíz) UTM: CS40D2. Gátér: Csukás-ér és Félegyházi-vízfolyás UTM: DS17D4. Hajós: Duna-völgyi-főcsatorna (horgászvíz) és csatornák UTM: ez az adat hiányzik. Harta: Horgásztavak, Duna-holtág (horgászvíz) és csatornák UTM: CS47D3. Katymár: Horgásztavak és csatornák UTM: CS50D4. Kelebia: Halastavak és Körös-éri-főcsatorna UTM: CS91B3. Nagybaracska: Horgász- és halastavak, Ferenc-csatorna, Öreg-Duna (horgászvíz) UTM: CS30D1. Nemesnádudvar: Horgásztavak, Duna-völgyi- és Karasica (Sárvíz) főcsatorna UTM: CS53A2. Pálmonostora: Dong-éri főcsatorna és horgásztó UTM: DS16D4. Szabadszállás, Akasztó: Duna-völgyi-főcsatorna szakaszai és horgásztavak UTM: CS67A1. Szeremle: Duna-holtágak, Szeremlei-Sugovica (horgászvizek) UTM: CS31C4. Tabdi: Tabdi-csatorna és horgásztó UTM: CS67D3. Tass: Kunsági-főcsatorna UTM: CT50A1. Tiszakécske: Ókécskei-Holt-Tisza UTM: DT30A4. Békés megye Andaházapuszta (Berettyóújfalu): Keleti-főcsatorna UTM: ET33D4. Bakonszeg: Kék-Káló-patak, Keleti-főcsatorna és halastavak UTM: ET32A2/A4. Békés, Köröstarcsa: Körös-folyó és Határéri-főcsatorna szakaszai, halastavak UTM: ES08C4. Bélmegyer: Fehérháti-, és Sásrogáti-halastó, Határéri-főcsatorna UTM: ES08C3. Berettyóújfalu: Berettyó-folyószakasz és Kálló-főcsatorna UTM: ET33D4. Bucsa, Ecsegfalva: Hortobágy-Berettyó, Sárréti-főcsatorna szakaszai és halastavak UTM: DT92B1. Dénesmajor (Gyula): Fekete-Körös (horgászvíz) UTM: ES36A1. Fancsikapuszta (Zsadány): Begécsi-víztározó (halastó) és csatornák UTM: ES49A1. Füzesgyarmat, Szeghalom: Szeghalmi-övcsatorna és Sebes-Körös-folyó szakaszai UTM: ET10A2. Gyomaendrőd, Szarvas: Körös-folyó szakaszai, holtágak, halastavak és csatornák UTM: DS 69 és 79 négyzetek. Körösladány: Sebes-Körös, Folyás-ér (patak) és csatornák UTM: ET40C4. Kötegyán: Gyepes-patak UTM: ez az adat hiányzik. Mikepércs: Horgásztavak és Derecskei-Kálló (patak) UTM: ez az adat hiányzik. Nagyhagymáspuszta (Füzesabony): Alsó- és Ó-Berettyó csatorna (horgászvizek) UTM: DT58A3. Tarhos: Hosszú-foki-főcsatorna és Gyepes-főcsatorna (horgászvizek) UTM: ez az adat hiányzik. Zsadány: Holt-Sebes-Körös és Holt-Sebes-Körös főcsatorna (horgászvizek) UTM: ES29D3. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Ároktő: Holt-Tisza (horgászvíz) és csatornák UTM: DT98D1. Bodroghalom, Karos: Török-éri-főcsatorna szakaszai (horgászvizek) UTM: ez az adat hiányzik. 22

Borsodivánka: Rima-patak és Kánya-patak UTM: DT78B3. Borsodszirák (Edelény), Boldva: Bódva-patak szakaszai (horgászvizek) UTM: ez az adat hiányzik. Cigánd: Tiszakarádi-főcsatorna (horgászvíz) UTM: EU64D1. Filkeháza, Füzérradvány: Bisó-patak szakaszai UTM: EU37D2. Gibárt (Encs): Hernád-folyó és Bársonyos-patak UTM: EU15B2. Izsófalva, Kurityán: Gróf-réti horgásztavak és Szuha-patak szakaszai UTM: DU74A2/75D2. Karcsa: Karcsa-csatorna, Tiszakarádi-főcsatorna UTM: DT43A3. Kenézlő: Bodrog-holtág (horgászvíz) UTM: EU33C1. Mezőzombor: Horgásztavak, Északi-övcsatorna és Mádi-patak (horgászvizek) UTM: EU23B1. Mikóháza: Bózsva-patak UTM: ez az adat hiányzik. Nyergestanya (Vajdácska): Tiszakarádi-csatorna (horgászvíz) UTM: EU44A3. Prügy: Prügyi-főcsatorna és kapcsolódó kisebb Taktaközi-csatornák (horgászvizek) UTM: EU12C3. Sátoraljaújhely és Bodrogkeresztúr: Bodrog-folyó holtágai, Füzes-ér, Zúgi-főcsatorna. Török-éri főcsatorna és kapcsolódó bodrogközi nevenincs csatornák szakaszai UTM: EU 32 és 45 négyzetek. Taktaszada: Takta-csatorna, Prügyi-főcsatorna (horgászvizek) UTM: EU12A1. Tarcal: Északi-övcsatorna, Ively-ér és Taktaközi csatornák (horgászvizek) UTM: EU22C1. Tiszakarád: Holt-Tisza holtág és Tiszakarádi-főcsatorna (horgászvizek) UTM: EU54B2. Tiszaladány: Kis-Tisza (horgászvíz) UTM: EU32A2. Tiszalök, Tokaj: Tisza-folyó érintett szakaszai és holtágak (horgászvizek) UTM: EU21C1. Tiszavalk: Víztározó és Tiszavalki-főcsatorna UTM: DT78D3. Tokaj: Tisza-Takta csatorna, Bodrog-torok (horgászvizek) és halastavak UTM: EU32A2. Tolcsva, Háromhuta: Tolcsva-patak szakaszai UTM: EU34A4. Tornakápolna: Jósva-patak (horgászvíz) UTM: ez az adat hiányzik. Viss: Bodrog-holtág és csatornák UTM: EU34B4. Csongrád megye Algyő: Algyői-főcsatorna és horgásztó UTM: DS33D3. Apátfalva, Szeged: Maros-folyó teljes magyarországi szakasza, kapcsolódó csatornák és horgásztavak UTM: DS61D3. Baks: Halas-és horgásztavak, valamint kapcsolódó-csatornák UTM: DS35C4. Balástya: Horgásztavak és Fehértó-Majsai-főcsatorna UTM: DS24B4. Batida (Hódmezővásárhely): Hódtó-Kis-Tisza-csatorna (horgászvíz) UTM: DS33D3 Csanytelek: Horgásztó és csatorna UTM: DS35A1. Csongrád: Holt-Tisza, Körös-Tisza-torok (horgászvizek), halastavak és csatornák UTM: DS37D3. Domaszék, Nagymágocs: Dorozsma-Halas-főcsatorna, Dorozsma-Majsa-csatorna szakaszai (horgászvizek) UTM: CS93D3. Gádoros: Mágocs-ér (csatorna) UTM: DS67D2. Gátér: Félegyházai-csatorna és Csukás-ér (patak) UTM: DS17D4. Gyálarét (Szeged): Gyálai-Holt-Tisza (horgászvíz) UTM: DS21D1. Kiszombor: Pogány-éri-főcsatorna, Maros-folyó (horgászvizek) UTM: DS51D1. Mártély: Ásványi-holtág, Mártélyi-holtág és Dong-éri csatorna (részben horgászvizek) UTM: DS34C2/C4. Mindszent: Kurca-patak (horgászvíz) UTM: DS45A2. 23

Sándorfalva, Szeged: Fehértó (halastó), Dorozsma-Halas-főcsatorna, Fehértói-Majsafőcsatorna szakaszai UTM: DS32B1-B2/33B4-B5. Szegvár: Kurca-patak és horgásztavak UTM: DS35C4. Szentes (Kajánújfalu, Cserebökény): Veker-ér (patak), Ludas-ér (csatorna), Kurcapatak (valamennyi horgászvíz) UTM: DS46A1. Tömörkény: Csaj-tavak (halastavak), Dong-éri-főcsatorna és csatornák UTM: DS25C2. Fejér megye Adony, Perkáta: Perkátai-vízfolyás, Holt-Dunaág (horgászvizek) és Líviai- és Cikolai halastavak UTM: CT32D4. Alap: Hardi-ér (patak) és csatornák UTM: CS28A2. Bicske: Szentlászló-patak és halastavak UTM: CT26A2. Fehérvárcsurgó: Gaja-patak, Móri-víz (patak) és víztározó (valamennyi horgászvíz) UTM: BT84B2. Kajászó (Igar): Váli-víz (patak) és MOHOSZ tógazdaság (halastavak) UTM: CT24D1. Kápolnásnyék, Dinnyés: Velencei-tó (déli part), Császár-víz (patak), Kajtor csatorna, Szent László-patak, Cibulka-patak és kapcsolódó kisebb csatornák UTM: CT 12 A és C négyzetek, 23A4/B2. Lajoskomárom: Horgásztavak és csatornák UTM: BS99D4. Mezőkomárom: Kis-Koppány-patak, Sió-csatorna (horgászvizek) UTM: BS98A3. Mezőszilas: Horgásztavak és Bozói-patak (ez is horgászvíz) UTM: CS08C3. Moha: Halas- és horgásztavak, Móri-víz és kapcsolódó csatornák UTM: BT93C1. Ősi: Nádor-csatorna, Sárvíz-malomcsatorna és horgásztavak UTM: BT82C4. Pátka: Víztározó (horgásztó) és Császár-víz (patak) UTM: CT03C3. Sárszentmihály: Sárvíz-malomcsatorna és víztározó (horgászvíz) UTM: BT92C2. Zámoly: Császár-víz (patak), Burján-árok (patak) és víztározó UTM: CT04B3. Tác, Cece: Sárvíz-malomcsatorna, horgásztavak és halastórendszer a megnevezett települések között UTM: CT01A3. Győr-Moson-Sopron megye Árpás, Mórichida: Rába- és Marcal-folyó, Csánota-ér (patak) szakaszai (horgászvizek) UTM: XN86B1. Börcs: Rábca-folyó és horgásztavak UTM: XN88D3. Bősárkány, Tárnokréti: Keszeg-ér szakaszai és horgásztavak UTM: XN78A1/A3 Fertőd, Petőháza: Ikva-folyó szakaszai és horgásztó UTM: XN47A1. Fertőszentmiklós, Röjtökmuzsaj: Ikva-folyó szakaszai és horgásztavak UTM: XN36C2. Hanságliget (Jánossomorja): Hansági-főcsatorna UTM: XN68C2. Dunakiliti, Dunasziget: Duna-folyó mellék- és holtágai (horgászvizek) UTM: XP71A négyzetek Dunaszeg, Győrladamér: Szavai csatorna szakaszai és Mosoni-Duna (horgászvizek) UTM: XN99A3. Kisbodak: Duna-folyó mellék- és holtágai (horgászvizek) UTM: ez az adat hiányzik. Kópháza: Ikva-folyó UTM: XN27A1. Koroncó: Marcal- és Rába-folyó (horgászvizek) UTM: XN84C2. Kunsziget: Mosoni-Duna holtágai (horgászvizek) és környékbeli csatornák, horgásztavak UTM: XN99B2. Lébény: Rábca-folyó és horgásztó UTM: XN78C3. Lickópuszta (Mecsér): Mosoni-Duna (horgászvíz) UTM: XN89C1. 24

Lipót, Ásványráró: Lipót-Ásványi Duna-mellékágrendszer, holtágak (horgászvizek) UTM: XP80D3/D4. Mecsér: Mosoni-Duna és horgásztavak UTM: XN89C2. Miklósmajor, Patyiház (Kapuvár): Kis-Rába-patak, Répce-patak, Hanságifőcsatorna (horgászvizek) UTM: XN58B3. Öntésmajor: Király-tó, Szeged-csatorna és Kis-Rába (patak) UTM: XN58B4. Tárnokréti: Hansági-főcsatorna és Rábca-folyó (horgászvizek) UTM: XN78A3. Hajdú-Bihar megye Biharnagybajom: Sárréti-főcsatorna és horgásztavak UTM: ez az adat hiányzik. Darvas: Berettyó-folyó, víztározó (horgásztó) és Kutas-főcsatorna UTM: ET21A4. Derecske: Derecskei-Kálló és víztározó (horgásztó) UTM: ET44B1. Félhalom (Egyek): Biristók-holtág (horgászvíz) és csatornák UTM: EU00B1/A2. Görbeháza, Újszentmargita: Farkaséri-ívótavak és Nyugati-főcsatorna szakaszai UTM: ET18C3/C4. Hajdúnánás, Hajdúszoboszló: Keleti-főcsatorna szakaszai (horgászvizek) UTM: EU20D3/D4. Hajdúszovát: Kösély-patak, víztározó (horgásztó) és csatornák UTM: ET34C1. Hencida: Berettyó-folyó és víztározó (horgásztó) UTM: ET53B4. Hortobágy: Halastavak és csatornák, Hortobágy-folyó UTM: ET16-os, 17-es 18-as négyzetek. Kaba: Horgásztó és Keleti-főcsatorna UTM: ET25D2. Kismarja: Berettyó-folyó és kapcsolódó csatornák UTM: ET63B3. Kokad: Konyári-Kálló (patak) és víztározó (horgászvíz) UTM: ET65D2. Komádi: Sebes-Körös-folyó, csatornák UTM: ET30D3. Konyár: Konyári-Kálló (patak) UTM: ET65B3. Mihályhalma (Nádudvar): Hortobágy-folyó UTM: ET05D1. Nádudvar: Kösély-patak és horgásztavak UTM: ET04A3/05D1. Nagyhegyes, Hajdúszoboszló: Keleti-főcsatorna szakaszai és horgásztavak UTM: ET26A2/B1. Nagyrábé, Bihartorda: Kálló-patak és Keleti-főcsatorna szakaszai (horgászvizek) UTM: ET22A4. Újszentmargita: Bógy-Szandlik csatorna, Nyugati-főcsatorna (horgászvizek) UTM: ET08D4. Újtikos, Tiszagyulaháza: Nyugati-főcsatorna, Selypes-ér és Király-ér szakaszai (horgászvizek) UTM: EU10A2. Tiszacsege: Tisza-holtág (horgászvíz) és csatornák UTM: DS98D1. Heves megye Adács: Külső-Mérges-patak, víztározó (horgásztó), csatornák UTM: DT28A2. Atkár: Gönygyös-patak és csatornák UTM: ez az adat hiányzik. Boldog: Horgásztó, Zagyva-folyó, Vajdaréti-csatorna UTM: DT07A4. Csány, Jászágó: Ágói-patak szakaszai és horgásztavak UTM: DT17A1. Demjén, Kerecsend: Laskó-patak szakaszai UTM: DT59A2. Egerszalók: Egerszalóki-hőforrás UTM: DT59A2. Galyatető (Mátraszentimre): Gyöngyös-patak UTM: ez az adat hiányzik. Gyöngyöshalász: Gyöngyösi-nagypatak és horgásztó UTM: DT18C2. Gyöngyöspata: Rédei-Nagy-patak és horgásztavak UTM: DT09C3. Gyöngyöstarján: Tarján-patak UTM: DT19C2. Kétútköz (Poroszló): Laskó-patak UTM: DT67C1. Kisköre: Víztározó, Tisza-folyó, Kanyari Holt-Tisza és üzemvízcsatorna UTM: 25

DT55C3. Lőrinci: Zagyva-folyó, Szuha-patak és víztározó (horgásztó) UTM: DT08B2. Nagybajom, Gyöngyös, Hatvan: Zagyva-folyó, Galga- és Bér-patak szakaszai UTM: DT19B2/D1. Nagyfüged, Zaránk, Tarnaméra: Tarnóca-patak és Tarna-folyó szakaszai UTM: DT72C4/D3. Nagyréde: Rédei-Nagy-patak, csatornák és víztározók (horgásztavak) UTM: DT19B2. Sarud: Tisza-tó és Laskó-patak UTM: DT77B2. Terpes: Tarna-folyó UTM: DU31C2. Tiszafüred, Poroszló: Tisza-tó a jelzett települések között, valamint Nagymorotva víztározó és csatlakozó csatornák szakaszai UTM: DT87-es mezők. Újlőrincfalva: Laskó-patak UTM: DT77A2. Jász-Nagykun-Szolnok megye Abádszalók: Tisza-tó és csatornák UTM: DT65A1. Alattyán, Jánoshida: Zagyva-folyó szakaszai és Budai-szigeti-holtág (horgászvizek) UTM: DT25D4. Cibakháza: Holt-Tisza (horgászvíz) UTM: DT62C3. Fegyvernek: Nagykunsági-főcsatorna, csatornák és horgásztavak UTM: DT63B4. Jászárokszállás: Horgásztavak és csatornák UTM: DT92B3. Jászberény: Horgásztavak, Zagyva-, és Tarna-folyó, Zagyva-holtág UTM: DT25C1. Jászfényszaru: Horgásztó, Galga-patak és Zagyva-folyó UTM: DT07B4. Jásztelek: Zagyva-folyó (horgászvíz) UTM: DT25C1. Karcag: Horgásztó, Apavára-folyószakasz és Németéri-főcsatorna UTM: DT93C1. Palotás, Szórópuszta, Dobapuszta (Besenyszög): Tisza-holtág és csatornák (horgászvizek) UTM: DT33C4. Kisgyócs (Abádszalók): Nagykunsági-főcsatorna (horgászvíz) UTM: DT65C1. Kisköre, Pusztataksony: Víztározó (horgásztó) és Nagykunsági öntözőcsatorna szakaszai UTM: DT65A1. Kőtelek: Tisza-holtág és horgásztó UTM: DT64B2. Kungyalu, Kunszentmárton: Körös-folyó szakaszai, holtágai és csatornák UTM: DS49D3/59A2. Kunhegyes: Nagykunsági-főcsatorna (horgászvíz) UTM: DT74C2. Mezőhék: Víztározó (horgásztó) és Nagykunsági-főcsatorna UTM: DT50A2. Öcsöd: Harang-zugi-Holt-Körös és Harang-zugi csatorna UTM: DS59A2. Szajol: Holt-Tisza (horgászvíz) UTM: DT42A2. Szászberek: Zagyva-holtág (horgászvíz) UTM: DT25D4. Szelevény: Körös-folyó (horgászvíz) UTM: DS59A1. Tiszasüly: Tisza-holtág és csatornák UTM: DT54C1. Komárom-Esztergom megye Ács: Horgásztó és Concó-patak UTM: CT28A3. Csép: Császár-és, Csépi-ér (patakok) UTM: ez az adat hiányzik. Ete: Csépi-ér (patak) UTM: ez az adat hiányzik. Mocsa (Boldogasszonypuszta, Gébicspuszta): Halas- és horgásztavak és csatornák UTM: BU98B1. Nagyigmánd, Tárkány: Concó-patak, Szendi-ér, Vékony-ér szakaszai, horgász-, és halastavak UTM: BT88B4. Majkpuszta (Oroszlány): Horgásztavak és csatornák UTM: BT86A2. Naszály, Tata: Által-ér szakaszai, halas- és horgásztavak UTM: BT08C2. 26

Tatabánya, Környe, Kecskéd: Halas- és horgásztavak, Által-ér (patak) szakaszai UTM: CT10B1/B2. Oroszlány: Halas- és horgásztavak, csatornák UTM: CT06B2. Szákszend: Víztározó (horgásztó) és Szendi-ér (patak) UTM: BT87A1. Nógrád-megye Egyházasgerge, Mihálygerge: Komra-völgyi-víztározó és Dobroda-patak szakaszai UTM: DU03A1. Hasznos (Pásztó): Víztározó (horgásztó) és Kövecses-patak UTM: BU00C1. Ipolyvece: Ipoly-folyó és Derék-patak (horgászvizek) UTM: CU62B1. Jobbágyi: Horgásztó, Szuha-patak és Zagyva-folyó UTM: BT09A1. Mátraverebély: Víztározó (horgásztó) és Zagyva-folyó UTM: DU01B3. Terény, Cserhátsurány: Víztározó (horgásztó) és Szanda-patak szakaszai UTM: CU71D4. Szarvasgede: Zagyva-folyó, Méhtelepi-patak és Szuha-patak szakaszai UTM: CU90D4. Pest megye Abony: Horgász- és halastavak és Perkátai-vízfolyás (patak) UTM: DT22C1. Felsőcikolapuszta (Pusztaszabolcs): Halas- és horgásztavak, Perkátai-vízfolyás (patak) és csatornák UTM: ez az adat hiányzik. Felsőfarkasd: Horgásztó és Úri-patak UTM: CT85D2. Gomba: Víztározó (horgászvíz) és Úri-patak UTM: CT85C2. Ipolytölgyes, Ipolydamásd: Ipoly-folyó és Letkés-patak szakaszai (horgászvizek) UTM: CU31B4. Isaszeg: Horgász- és halastavak, Rákos-patak és csatornák UTM: CT76D1. Őrbottyán: Víztározó (horgászvíz) és csatornák UTM: CT68D4. Perőcsény: Orzsán-patak és horgásztó UTM: ez az adat hiányzik. Rácalmás, Kulcs: Nagy és Kis-Duna (mellékágak, horgászvizek) UTM: CT41B3. Ráckeve: Duna-holtág és csatornák (horgászvizek) UTM: CT42D2. Valkó: Valkói-víztározó (horgásztó) és Hajta-patak UTM: CT68B2. Vácszentlászló: Víztározó (horgászvíz) és Hajta-patak UTM: CT96A1. Vámosmikola: Ipoly-folyó és horgásztavak UTM: ez az adat hiányzik. Veresegyház: Horgásztavak és Folyás-patak UTM: CT77A1. Surány (Pócsmegyer): Duna-holtág UTM: CT58C2. Sülysáp, Kistelek: Halastavak és Alsó-Tápió-patak szakaszai UTM: CT85A3. Taksony: Duna-holtág és Duna-Tisza-csatorna (horgászvizek) UTM: CT54B3. Tápióbicske, Tápióság: Alsó-, és Felső-Tápió-patak szakaszai és horgásztó UTM: DT04A2. Vas megye Alsóújlak: Csörnöc-Herpenyő-patak (horgászvíz) UTM: ez az adat hiányzik. Bajánsenye: Kerka-patak és horgásztó UTM: XM08D1. Csánig (Répcelak): Kőris-patak és horgásztavak UTM: XN55B4. Csörötnek, Rábagyarmat: Rába-folyó szakaszai (horgászvizek) UTM: WN90D3. Dénesfa: Horgásztavak és csatornák UTM: ez az adat hiányzik. Döröske: Csörnöc-Herpenyő-patak (horgászvíz) UTM: XN20C3. Egervölgy, Sótony: Csörnöc-Herpenyő-patak szakaszai UTM: XN42B4. Felsőjánosfa, Hegyhátszentjakab, Szőce: Vadása-tó UTM: XN20C1/C2. Gersekarát: Víztározó (horgászvíz) és Sárvíz-patak UTM: XN30B4. 27

Hegyhátszentmárton: Lugos-patak (horgászvíz) UTM: XN19A1. Ikervár: Rába-folyószakasz és üzemvízcsatorna UTM: XN43B4. Ivánc: Rába-holtágak (horgászvizek) UTM: XM10D2. Kenyeri: Kis-Rába (horgászvíz) UTM: XN54A3. Kondorfa: Lugos-patak UTM: XN09C4. Magyarszecsőd, Molnárszecsőd: Rába-folyó szakaszai és horgásztó UTM: XN21D2. Mersevát, Nagypirit: Marcal-folyó szakaszai, horgásztavak és csatornák UTM: XN63C1. Mikosszéplak: Szaji-patak és horgásztó UTM: XN51B1. Nick: Rába-folyó, Kőris-patak és csatornák UTM: XN55B3. Nyőgér: Csörnöc-Herpenyő-patak és kapcsolódó kisebb csatornák UTM: XN42C3. Ostffaasszonyfa, Csönge: Lánka-patak szakaszai (horgászvizek) UTM: XN54A3. Szentgotthárd: Rába-folyó, Lapincs-folyó és Lahn-patak (horgászvizek) UTM: XN00B2. Vasalja: Pinka-patak (horgászvíz) UTM: XN10B2. Zsennye, Püspökmolnári: Rába-folyó szakaszai, Sorok-patak és horgásztavak UTM: XM31C3. Veszprém megye Apácatorna: Torna-patak és Apáca-patak UTM: XN72B4. Badacsony: Balaton-öböl UTM: XM98B1. Halimba: Horgásztavak és Kígyós-patak UTM: XN90D4. Külsőrat, Egyházaskesző: Marcal-folyó szakaszai (horgászvizek) UTM: XN75D1. Mezőlak, Nagyacsád: Kis-Séd-patak szakaszai és horgásztavak UTM: XN84A2. Nagytevel: Víztározó (horgásztó) és Pápai-Bakony-ér UTM: XN93C1. Várpalota: Horgásztavak és csatornák UTM: BT82C1. Somogy megye Ádánd: Kis-Koppány-patak és Sió-csatorna UTM: ez az adat hiányzik. Balatonfenyves: Balatonfenyves-nagybereki-csatornarendszer (horgászvíz) UTM: XM87B2. Balatonkeresztúr, Balatonújlak: Nyugati-főcsatorna szakaszai (horgászvizek) UTM: XM87A2. Balatonlelle: Irmapusztai-, és Rád-pusztai halastavak, Látrány-csatorna UTM: YM08D3/18B1. Balatonszentgyörgy: Zala-folyó torkolata UTM: XM77D2. Beleg, Ötvöskónyi: Ötvöskónyi-halastavak és Rinya-patak szakaszai UTM: XM82A3. Bélavár: Dombói-csatorna és Dráva-holtág (horgászvizek) UTM: XM70A1. Berzence: Tekeres-berki-patak UTM: XM62B2. Drávatamási: Dráva-holtág és Rigóc-patak UTM: YM99D2. Fonyód, Bézseny: Keleti-Bozót-csatorna és Nyugati-Főcsatorna szakaszai (horgászvizek) UTM: XM98D2. Gyékényes: Dombói-csatorna, és halastavak UTM: XM52B3. Homokszentgyörgy, Kálmáncsa: Nyugati-Gyöngyös-patak szakaszai és halastavak UTM: YM00A1. Kaposfüred, Répáspuszta: Deseda-víztározó területe UTM: YM14D1. Kéthely: Nyugati-főcsatorna (horgászvíz) és Marcali-víztározó (horgásztó) UTM: XM86A3. Lakócsa: Korcsina-patak UTM: YL18A2. Miklósfa: Horgász- és halastavak, Principális-csatorna és Bakónáki-patak UTM: XM54B2. 28

Ötvöskónyi: Halastó és Szabási-Rinya (patak) UTM: XM82A3. Pat, Patihídpuszta (Varászló): Halastavak, Zala-Somogyi-határárok és Pádi-víz (részben Zala megye is) UTM: YM01D2/XM64C4. Rinyaszentkirály, Mike: Halastavak és Rinya-patak szakaszai UTM: XM92B2. Siójut: Sió-csatorna (horgászvíz) UTM: ez az adat hiányzik. Somogycsicsó: Halastavak és Tekeres-berki-patak UTM: XM62D1. Szárazd: Kapos-patak (horgászvíz) UTM: ez az adat hiányzik. Szorosad: Koppány-patak UTM: BS76A2. Tarany, Háromfa: Halastavak és Taranyi-Rinya (patak) UTM: XM71D3. Töreki (Siófok): Halastavak és Cinege-patak UTM: BS79-es mezők Vörs: Zala-folyó és Marótvölgyi-csatorna UTM: XM77A2. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Büdszentmihály, Józsefháza (Tiszavasvári): Halastavak, Keleti-főcsatorna és Hortobágy-folyó (az utóbbiak horgászvizek) UTM: EU21D2. Csegöld: Víztározó (horgászvíz) és Mály-csatorna UTM: FU20A4. Csenger, Vásárosnamény: Szamos-folyó szakaszai és holtágai (zömük horgászvíz) UTM: FT29C1/C3, FU20B4/C/D, FU10A3, FU11B, FU01C/02A/02B, FU03B2. Garbolc, Nagyhódos: Túr-folyó torkolata és holtágai (zömük horgászvíz) UTM: FU31A1. Győrtelek: Nagy-vágás-csatorna, Keleti-övcsatorna és Szamos-holtágak (horgászvizek) UTM: FU01D2. Józsafalva (Tiszavasvári): Horgásztavak és Király-ér UTM: EU20C1. Kistiszahát (Dombrád): Tisza-holtágak (horgászvizek) és csatornák UTM: EU64D1. Kishódos: Túr-folyó UTM: FU31C2. Kocsord: Kraszna-folyó és Kirvalapos-csatorna (horgászvizek) UTM: FU01B4. Kótaj: Lónyai-főcsatorna és kapcsolódó csatornák (zömük horgászvíz) UTM: EU52A4. Kölcse: Öreg-Túr UTM: FU22B1. Nagyszekeres: Görgő-Szenke-csatorna UTM: FU11D3. Nyírbogdány: Lónyai-főcsatorna és kapcsolódó csatornák (horgászvizek) UTM: EU62D3. Ököritófülpös: Keleti-övcsatorna, Szamos-folyó és holtágak (zömük horgászvíz), halastavak UTM: FU01C3. Penyige: Szemke-csatorna és horgásztó UTM: FU11C1. Rakamaz, Tiszanagyfalu: Nagy- és Kis-Morotva, Solymos- és Pap-tó UTM: EU32A4/33B4. Sonkád: Ó-Túr (horgászvíz) és Túr-folyó, Túrerdői Holt-Túr és Malomszegi Túr- Holtmeder UTM: FU32B1. Szabolcsveresmart: Tisza-holtágak és víztározó (valamennyi horgászvíz) UTM: EU75B4. Szamossályi: Szamos-folyó, holtág (horgászvíz) és víztározó (horgászvíz) UTM: FU10C3. Szamosújlak: Holt-Szamos (horgászvíz) UTM: FU10C1. Szatmárcseke: Túr-folyó UTM: FU12C1. Székely: Víztározó (horgásztó) és Székely-csatorna UTM: EU62B3. Tiszaeszlár: Holt-Tisza (horgászvíz) UTM: EU32A4. Tiszakarád: Tiszakarádi-főcsatorna és Tisza-holtág (valamennyi horgászvíz) UTM: EU53A3. Tiszavasvári: Keleti-főcsatorna és Macsuga-halastó UTM: EU21D2. Tunyogmatolcs: Élő- és Holt-Szamos (horgászvizek) UTM: FU01C4. Uszka: Batár-patak UTM: ez az adat hiányzik. 29

Tolna megye Alsóhetény (Kapospula): Halastavak, csatornák és Kapos-folyó UTM: BS74A4. Attala: Halastavak, csatornák és Kapos-folyó UTM: BS74A3. Báta: Holt Duna (horgászvíz), Lajvér-patak és Szekszárdi-séd UTM: CS30A1. Belecska: Sió-csatorna (horgászvíz) és halastavak UTM: CS07B2. Bogyiszló: Duna-holtág (horgászvíz), Bogyiszlói-főcsatorna és halastó UTM: CS33A1. Bonyhád: Halastavak, horgásztavak és Völgységi-patak UTM: CS02 és 03-as mezők. Dalmand: Dalmandi horgásztó és csatorna UTM: BS85A2. Dusnok: Sárközi-csatorna UTM: CS44B2. Fürged (Kecsege-puszta, Csolányos-puszta): Halastavak és csatornák UTM: BS97C2. Hajós: Duna-völgyi-főcsatorna, Sárköz-vízrendszere (csatornahálózat), horgásztavak UTM: ez az adat hiányzik. Kakasd: Völgységi-patak és halastavak UTM: CS13A4. Kiskonda, Szilfás (Dombóvár): Halastavak és csatornák UTM: BS84B4. Kocsola: Halastavak és Kapos-folyó UTM: BS85A4. Medina, Szedres: Sió-csatorna, Sárvíz-csatorna szakaszai és Holt-Sárvíz (horgászvizek) UTM: ez az adat hiányzik. Mucsfa, Aparhant: Halastavak és csatornák szakaszai UTM: CS03A4. Ozora: Sió-csatorna, Molnár-tó (horgászvíz) UTM: CS07A3. Őcsény: Sió-csatorna (horgászvíz) és Szekszárdi-séd-patak UTM: CS23C4. Pörböly: Nyéki-Holt-Duna, Cserta Holt-Duna, Kerülő Holt-Duna és horgásztavak UTM: CS31A1. Regöly, Keszőhidegkút: Koppány-patak és Kapos-folyó szakaszai és horgásztavak UTM: BS86C4. Simontornya: Pósa-tó és Sió-csatorna (horgászvizek) UTM: CS18B2. Szakály (Ürgevárpuszta): Halastó és Kapos-folyó UTM: BS95C3. Szakmár: Halastó, Csoma-Foktői-, Kisülés- és Maloméri-csatorna UTM: CS55C1. Szálka: Víztározó (horgásztó) és Lajvér-patak UTM: CS12C3. Szedres: Holt-Sárvíz és Sárvíz-csatorna (horgászvizek) UTM: ez az adat hiányzik. Szekszárd, Öcsény: Sió-csatorna, Holt-Sió szakaszai és kubikgödrök (horgászvizek) UTM: CS23D1. Tolna: Duna-holtágak (horgászvizek) UTM: CS34A4. Zala megye Alsószenterzsébet, Csesztreg: Kerka-patak szakaszai UTM: XM17D1. Bajánsenye: Kerka-patak és horgásztó UTM: XM08D1. Balatonhídvégpuszta (Zalavár) Fenékpuszta (Keszthely): Kis-Balaton teljes területe UTM: XM66C3/67D3-4/77A2-B1. Csöde: Zala-folyó UTM: XM18C3. Csömödér: Víztározó (horgásztó) és Cserta-patak UTM: XM26B3. Esztergályhorváti: Zala-folyó UTM: XM67B1. Felsőrajk: Foglár-csatorna UTM: ez az adat hiányzik. Kerkabarabás, Kerkaszentmihály: Kerka-patak szakaszai (horgászvizek) UTM: XM19A1. Kerkateskánd: Horgásztó és csatorna UTM: ez az adat hiányzik. Lenti, Bárszentmihályfa: Kerka-patak, Mura-folyó szakaszai (horgászvizek) UTM: XM16C4. Máhomfa: Kerka-patak UTM: XM18C3. Miklósfa (Nagykanizsa): Halastavak, Bakónáki patak és Principális-csatorna UTM: XM54B2. Murakeresztúr: Mura-folyó, Bakónáki-patak, Principális-csatorna (horgászvizek) UTM: 30

XM43A4. Muraszemenye: Mura-holtág és horgásztavak UTM: XM24C1. Páka: Cserta-patak (horgászvíz) UTM: XM26D1. Pölöske: Horgásztavak és Sárvíz-csatorna UTM: XM47C2. Pötréte: Horgásztavak és Foglár-csatorna UTM: XM48D2. Pusztaszentlászló: Víztározó (horgásztó) és Felső-Valicka-patak UTM: XM46A2. Ságod, Neszele (Zalaegerszeg): Víztározó (horgászvíz), Zala-folyó és csatornák UTM: XM39D3. Szécsisziget: Cserta-patak UTM: XM25A1. Tótszerdahely: Mura-folyó és horgásztavak UTM: XM34C3. Zalaistvánd: Horgásztó és Foglár-csatorna UTM: XM59A1. Zalalövő: Horgásztó és csatorna UTM: XM18C3. 31

MELLÉKLET II. A rendelkezésemre álló hermelin-előfordulási adatok rövid ismertetése (Az adatokat a 2010. március 15-e és 2011. március 15-e között rendelkezésemre bocsátott információk alapján állítottam össze) Publikálva: 2011. április 13-án : ezt a jelet azoknál a településeknél tüntettem fel, ahol az említett 2005 és 2010 közötti időszak során is volt már információ a hermelin előfordulásáról, de azóta is, a jelen kézirat lezárásáig érkezett újabb bejelentés. Baranya megye Baranyajenő: Gödrei-vízfolyás UTM: BS72A1 Drávakeresztúr: Korcsina-patak UTM: YL18C1 Görcsönydoboka: Csele-patak és halastavak UTM: ez a kód hiányzik. Homorúd: Mocskos-Duna (holtág, horgászvíz) UTM: CR29C2 Magyarlukafa: Lukafai-patak UTM: YM11A4 Mecsekpölöske: Baranya-csatorna UTM: BS93D3 Mozsgó: Almás-patak UTM: YM21B2 Pazdány: Pécsi-víz UTM: BR79. Révfalu: Dráva-holtágak UTM: YL18C1 Sásd: Baranya-csatorna UTM: BS72C4 Sumony: Halastavak és Okor-patak UTM: YL29B3 Szakály (Ürgevárpuszta): Kapos-folyó UTM: BS95C2 Szentmártonpuszta (Almamallék): Halas- és horgásztavak, csatornák UTM: YM21A2 Tormás: Szágyi-patak UTM: BS62D3 Villány: Villányi-csatorna UTM: YL08B3 Bács-Kiskun megye Akasztó: Duna-völgyi-főcsatorna UTM: CS67A1 Bátmonostor: Ferenc-csatorna UTM: CS30A3 Dávod: Püspökpusztai-csatorna UTM: CS39C2 Felsőszentiván: Bokodi-Kígyós-csatorna UTM: CS51D4 Foktő: Foktői-csatorna UTM: CS45B3 Fülöpszállás: Duna-völgyi-főcsatorna UTM: CS68B2 Gátér: Csukás-ér UTM: DS17D4 Hajós: Duna-völgyi-főcsatorna UTM: CS53C1 Katymár: Kígyós-főcsatorna UTM: CS50D4 Kissolt: Szelidi-tavi-csatorna UTM: CT58A1 Nagybaracska: Ferenc-csatorna és Öreg-Duna (horgászvíz) UTM: CS30D1 Pálmonostora: Dong-éri főcsatorna UTM: DS16D4 Sükösd: Vajas-csatorna UTM: CS43B1 Szank: Dong-éri-főcsatorna és Majsai-szanki-csatorna UTM: CS95D1 Szeremle: Szeremlei-Sugovica UTM: CS31C4 Tiszakécske: Ókécskei-Holt-Tisza UTM: DT30A4 Békés megye Bakonszeg: Kék-Káló-patak és Keleti-főcsatorna UTM: ET32A2 Bélmegyer: Határéri-főcsatorna UTM: ES08C3 32

Biharugra: Halastavak és csatornák UTM: ES49C1 Dévaványa: Folyás-ér UTM: DT90C3 Doboz: Fehér-Körös és csatornák UTM: ES17 Gyomaendrőd, Szarvas: Körös-folyó szakaszai, holtágak, halastavak és csatornák UTM: DS 69 és 79 négyzetek. Körösladány: Sebes-Körös, Folyás-ér (patak) és csatornák UTM: ET40C4 Körösújfalu: Sebes-Körös UTM: ET30B1 Zsadány: Holt-Sebes-Körös és Holt-Sebes-Körös-főcsatorna (horgászvizek) UTM: ES29D3 Vésztő: Holt-Sebes-Körös UTM: ES09A1 Borsod-Abaúj-Zemplén megye Alsóvadász: Vadász-patak UTM: DU94B3 Ároktő: Holt-Tisza UTM: DT98C3 Bogács (Parrag-tanya): Hór-patak UTM: DU60B4 Borsodivánka: Rima-patak és Kánya-patak UTM: DT78B3 Bükkábrány: Csincse-patak UTM: DU70 Dédestapolcsány: Bán-patak UTM: DU63 Egerfarmos: Rima-patak UTM: DT68 Harsány: Csincse-patak UTM: DU81B2 Hejőkürt: Hejő-főcsatorna UTM: DU90D4 Hejőszalonta: Hejő-Szerda-övcsatorna UTM: DU91 Karcsa: Karcsa-csatorna és Tiszakarádi-főcsatorna UTM: DT43A3 Köröm: Sajó-folyó UTM: DU91 Meszes: Rakaca-patak UTM: DU86A4 Mezőzombor: Mádi-patak UTM: EU23B2 Nyergestanya (Vajdácska): Tiszakarádi-csatorna (horgászvíz) UTM: EU44A3 Sátoraljaújhely és Bodrogkeresztúr: Bodrog-folyó holtágai, Füzes-ér, Zúgifőcsatorna. Török-éri főcsatorna és kapcsolódó bodrogközi nevenincs csatornák szakaszai UTM: EU 32 és 45 négyzetek. Szentistván: Kánya-patak UTM: DT79B4 Tarcal: Északi-övcsatorna, Ively-ér és Taktaközi csatornák (horgászvizek) UTM: EU22C1 Tokaj: Tisza-Takta csatorna UTM: EU32A2 Tomor: Vadász-patak UTM: DU85B2 Viss: Bodrog-holtág UTM: EU34B4 Csongrád megye Apátfalva: Apátfalvi-főcsatorna UTM: ES49C1 Balástya: Fehértó-Majsai-főcsatorna UTM: DS24B4 Bokros: Tisza-holtágak UTM: DS37A1 Csanytelek: Horgásztó UTM: DS35A1 Csongrád: Holt-Tisza és Körös-Tisza-torok (horgászvizek), halastavak és csatornák UTM: DS37D3 Ferencszállás: Maros-folyó UTM: DS51A1 Gyálarét (Szeged): Gyálai-Holt-Tisza (horgászvíz) UTM: DS21D1 Maroslele: Vetyeháti-Holt-Maros UTM: DS42D4 Mártély: Ásványi-holtág, Mártélyi-holtág és Dong-éri csatorna (részben horgászvizek) UTM: DS34C2 Mindszent: Kurca-patak (horgászvíz) UTM: DS45A2 Sándorfalva, Szeged: Fehértó (halastó), Dorozsma-Halas-főcsatorna, Fehértói- Majsa-főcsatorna szakaszai UTM: DS32B1-B2 33

Szatymaz: Fehértói-Majsai-csatorna UTM: DS37A1 Tömörkény: Csaj-tavak (halastavak), Dong-éri-főcsatorna és csatornák UTM: DS25C2 Zsombó: Dorozsma-Majsai-csatorna UTM: DS23B2 Fejér megye Adony, Perkáta: Perkátai-vízfolyás UTM: CT32D4 Beloiannisz: Laskó-patak CT32C1 Bodajk: Gaja-patak UTM: BT94B1 Börgönd (Székesfehérvár): Dinnyés-Kajtor-csatorna UTM: CT12A4 Fehérvárcsurgó: Gaja-patak, Móri-víz (patak) (horgászvizek) UTM: BT84B2 Kajászó (Igar): Váli-víz (patak) és MOHOSZ tógazdaság (halastavak) UTM: CT24D1 Kápolnásnyék, Dinnyés: Velencei-tó (teljes déli part a két település között), Császár-víz (patak), Kajtor csatorna, Szent László-patak, Cibulka-patak és kapcsolódó kisebb csatornák UTM: CT 12 A és C négyzetek, 23A4/B2 Kisfalud: Császárvíz-csatorna UTM: CT13B2 Kisláng: Bozói-patak UTM: CT00A2 Moha: Móri-víz (patak) és kapcsolódó csatornák UTM: BT93C1 Ősi: Nádor-csatorna és Sárvíz-malomcsatorna UTM: BT82C4 Soponya: Sárvíz-malomcsatorna UTM: CT01D2 Úrhida: Nádor-csatorna és Sárvíz-malomcsatorna UTM: BT92D1 Győr-Moson-Sopron megye Acsalag: Kapuvár-Bősárkányi-csatorna UTM: XN68D1 Bősárkány: Keszeg-ér UTM: XN78A1 Fertőújlak. Hansági-főcsatorna UTM: XN48B1 Fertőszentmiklós: Ikva-folyó UTM: XN36C2 Győrasszonyfa (Tarjánpuszta): Pándzsa-patak UTM: YN06D3 Hanságliget (Jánossomorja): Hansági-főcsatorna UTM: XN68C2 Jánossomorja: élőhelytípus nincs megnevezve. A kapott információ: előbb 2007. augusztus 9-én csapdáztak egy, később elpusztult hímet, majd ugyanazon év november 14-én egy nőstényt (erről fotót is mellékeltek). Koroncó: Marcal- és Rába-folyó (horgászvizek) UTM: XN84C2 Kunsziget: Mosoni-Duna holtágai (horgászvizek) UTM: XN99B2 Mecsér: Mosoni-Duna és horgásztavak UTM: XN89C2 Miklósmajor (Rábakecöl): Répce-folyó UTM: XN55A3 Mosonszolnok: élőhelytípus nincs megnevezve. A kapott információ: 2002. május 27-én csapdáztak egy hermelint, a neme nem ismert UTM: ez a kód hiányzik. Röjtökmuzsaj: Ikva-folyó UTM: XN36C2 Sarród: Községhatár UTN: XN47A2 Öntésmajor: Király-tó UTM: XN58B4 Tárnokréti: Hansági-főcsatorna (horgászvíz) UTM: XN78A3 Vámosszabadi: Bácsai-Holt-Duna és Bácsai-főcsatorna UTM: XN99C2 Vica: Kis-Rába UTM: XN56D4 Hajdú-Bihar megye Bihardancsháza: Sárréti-főcsatorna UTM: ET23B4 Biharnagybajom: Sárréti-főcsatorna UTM: ET12C2 Darvas: Berettyó-folyó UTM: ET21A4 34

Derecske: Derecskei-Kálló UTM: ET44B1 Esztár (Pocsaj): Berettyó-folyó UTM: ET53C4 Görbeháza: Farkaséri-ívótavak és Nyugati-főcsatorna UTM: ET18C3 Hajdúnánás: Keleti-főcsatorna (horgászvizek) UTM: EU20D3 Hajdúszoboszló: Keleti-főcsatorna UTM: EU20D4 Kismarja: Berettyó-folyó UTM: ET63B3 Mihályhalma (Nádudvar): Hortobágy-folyó UTM: ET05D1 Nádudvar: Kösély-patak UTM: ET04A3 Nagyhegyes: Keleti-főcsatorna UTM: ET26A4 Nagyrábé: Kálló-patak és Keleti-főcsatorna (horgászvizek) UTM: ET22A4 Újszentmargita: Bógy-Szandlik csatorna és Nyugatifőcsatorna (horgászvizek) UTM: ET08D4 Tiszacsege: Tisza-holtág UTM: DS98D1 Heves megye Bátor: Lakó-patak UTM: DU41C2 Becske: Galga-folyó UTM: CU70C4 Boldog: Zagyva-folyó és Vajdaréti-csatorna UTM: DT07A4 Demjén: Laskó-patak UTM: DT59A2 Egerbakta: Laskó-patak UTM: DU40C1 Egerfarmos: Rima-patak UTM: DT68C2 Egerszólát: Kígyós-patak UTM: DU50B1 Felsőabasár: Bene-patak UTM: DT29A4 Gyöngyöshalász: Gyöngyös-nagypatak UTM: DT18C2 Gyöngyöspata: Rédei-Nagy-patak UTM: DT09C3 Kál: Tarna-folyó UTM: DU48A4 Kerecsend: Laskó-patak UTM: DT59A2 Kétútköz (Poroszló): Laskó-patak UTM: DT67C1 Kisköre: Tisza-folyó, Kanyari Holt-Tisza és üzemvízcsatorna UTM: DT55C3 Ludas: Bene-patak UTM: DT38A4 Mátrafüred: Eger-patak UTM: DT29A1 Nagyút: Domoszlói-patak UTM: DT38C2 Rózsaszentmárton: Ágói-patak UTM: DT09C2 Sarud: Laskó-patak UTM: DT77B2 Jász-Nagykun-Szolnok megye Ecsegfalva: Berettyó-Villogó-csatorna UTM: DT92B3 Fegyvernek: Nagykunsági-főcsatorna UTM: DT63B4 Jászberény: Tarna-folyó és Zagyva-holtág UTM: DT25C1 Jászfényszaru: Galga-patak és Zagyva-folyó UTM: DT07B4 Karcag: Németéri-főcsatorna UTM: DT93C1 Kisköre: Nagykunsági öntözőcsatorna UTM: DT65A1 Kunhegyes: Nagykunsági-főcsatorna (horgászvíz) UTM: DT74C2 Kunmadaras: Sároséri-főcsatorna UTM: DT95C1 Nagyrév: Holt-Tisza UTM: DT30B4 Nádudvar: Hortobágy-folyó UTM: ET04A3 Pusztataksony: Nagykunsági-öntözőcsatorna UTM: DT66B2 Öcsöd: Harang-zugi-Holt-Körös és Harang-zugi csatorna UTM: DS59A2 Szajol: Holt-Tisza (horgászvíz) UTM: DT42A2 35

Tószeg: Gerje-Perje-főcsatorna UTM: DT31A1 Túrkeve: Hortobágy-Berettyó UTM: DT81 Komárom-Esztergom megye Kecskéd: Által-ér UTM: CT46C3 Mocsa (Boldogasszonypuszta, Gébicspuszta): Halas- és horgásztavak és kapcsolódó csatornák UTM: BU98B1 Naszály: Által-ér UTM: CT08B2 Tarján: Szentlászlói-patak UTM: CT17B3 Nógrád-megye Cered: Tarna-folyó UTM: DU23D3 Dejtár: Lókos-patak UTM: CU62D1 Egyházasdengeleg: Bér-patak UTM: CU99B3 Ipolydamásd: Ipoly-folyó UTM: CU31B4 Ipolyvece: Derék-patak (horgászvíz) UTM: CU62B1 Ipolytölgyes: Letkés-patak (horgászvíz) UTM: CU31B4 Karancskeszi: Dobroda-patak UTM: DU93C2 Nagykeresztúr: Kis-Zagyva UTM: DU02B4 Szarvasgede: Méhtelepi-patak és Szuha-patak UTM: CU90D4 Terény: Szanda-patak UTM: CU71D4 Pest megye Farmos: Hajta-patak UTM: DT14C2 Felsőráta (Ócsa): Duna-Tisza-csatorna UTM: CT63A3 Gomba: Úri-patak UTM: CT85C2 Isaszeg: Horgász- és halastavak UTM: CT76D1 Ráckeve: Duna-holtág (horgászvíz) UTM: CT42D2 Valkó: Hajta-patak UTM: CT96A1 Veresegyház: Folyás-patak UTM: CT77A1 Taksony: Duna-holtág és Duna-Tisza-csatorna (horgászvizek) UTM: CT54B3 Tököl: Holt-Duna UTM: CT43C3 Úri: Úri-patak UTM: CT95B2 Vas megye Alsóújlak: Csörnöc-Herpenyő-patak UTM: XN41A2 Bajánsenye: Kerka-patak UTM: XM08D1 Döröske: Csörnöc-Herpenyő-patak (horgászvíz) UTM: XN20C3 Egervölgy: Csörnöc-Herpenyő-patak UTM: XN42B4 Felsőjánosfa: Vadása-tó UTM: XN20C1/C2 Gersekarát: Sárvíz-patak UTM: XN30B4 Hegyhátszentjakab: Vadása-tó UTM: XN20C1 Ikervár: Üzemvízcsatorna UTM: XN43B4 Iklódbördöce: Cserta-patak UTM: XM26B4 Ivánc (Méhtelep): Rába-holtág UTM: XM10D2 Kenyeri: Kis-Rába (horgászvíz) UTM: XN54A3 Kisszőlős: Szaláti-patak UTM: XN72C1 Nick: Rába-folyó és Kőris-patak UTM: XN55B3 Püspökmolnári: Rába-folyó UTM: XM31C3 Somlóvércse: Hajagos-patak UTM: XN72C3 36

Szentgotthárd: Lapincs-folyó és Lahn-patak (horgászvizek) UTM: XN00B2 Szőce: Vadása-tó UTM: XN20C2 Tompaládony: Répce-folyó és Metőc-patak UTM: XN44B1 Tömörd: Ablánc-patak UTM: XN24C3 Vasalja: Pinka-patak (horgászvíz) UTM: XN10B2 Zsennye: Sorok-patak UTM: XM31C3 Veszprém megye Apácatorna: Torna-patak UTM: XN72B4 Bakonypölöske: Körös-patak UTM: XN83D3 Dabrony: Hajagos-patak UTM: XN73A4 Lesenceistvánd: Lesence-patak UTM: XM79C4 Somogy megye Ádánd: Kis-Koppány-patak és Sió-csatorna UTM: ez a kód hiányzik. Balatonlelle: Irmapusztai- és Rád-pusztai halastavak, Látrány-csatorna UTM: YM08D3/18B1 Balatonújlak: Nyugati-főcsatorna UTM: XM87B3 Bélavár: Dombói-csatorna (horgászvíz) UTM: XM70A1 Drávatamási: Rigóc-patak UTM: YM99D2 Gyékényes: Dombói-csatorna UTM: XM52B3 Hajmás: Surján-patak UTM: YM22A1 Hetes: Horgásztó UTM: YM04C2 Lakócsa: Korcsina-patak UTM: YL18A2 Mike: Rinya-patak UTM: XM92B2 Ötvöskónyi: Szabási-Rinya (patak) UTM: XM82A3 Pat, Patihídpuszta (Varászló): Halastavak, Zala-Somogyi-határárok és Pádi-víz (részben Zala megye is) UTM: YM01D2/XM64C4 Rinyaszentkirály: Rinya-patak szakaszai UTM: XM92B2 Somogygeszti: Deseda-patak UTM: YM15B3 Tarony: Taronyi-Rinya UTM: XM71D3 Toponár (Kaposvár): Deseda-víztározó UTM: YM14D1 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Balsa: Tisza-folyó UTM: EU33 Beszterec: Belfőcsatorna UTM: EU63A2 Büdszentmihály (Tiszavasvári): Keleti-főcsatorna és Hortobágy-folyó (horgászvizek) UTM: EU21D2 Csegöld: Mály-csatorna UTM: FU20A4 Géberjén: Holt-Szamos UTM: FU01D4 Győrtelek: Nagy-vágás-csatorna, Keleti-övcsatorna és Szamos-holtágak (horgászvizek) UTM: FU01D2 Jánd: Nagyszegi Morotva UTM: FU12C1 Józsafalva (Tiszavasvári): Király-ér UTM: EU20C1 Kölcse: Öreg-Túr UTM: FU22B1 Nagyecsed: Lápi-főcsatorna és Nagy-vágás-csatorna UTM: FU00D2 Penyige: Szemke-csatorna UTM: FU11C1 Ököritófülpös: Szamos-holtágak (zömük horgászvíz), halastavak UTM: FU01C3 Sonkád: Ó-Túr (horgászvíz) és Túr-folyó, Túrerdői Holt-Túr és Malomszegi Túr- Holtmeder UTM: FU32B1 37

Tímár: Szilas-morotva UTM: EU33B3 Tiszaadony: Holt-Tisza és Szipa-főcsatorna UTM: EU92D4 Tunyogmatolcs: Élő- és Holt-Szamos (horgászvizek) UTM: FU01C4 Ura: Keleti-főcsatorna UTM: FU10B4 Uszka: Batár-patak UTM: ez a kód hiányzik. Tolna megye Alsóhetény (Kapospula): Kapos-folyó UTM: BS74A4 Attala: Kapos-folyó UTM: BS74A3. Belecska: Sió-csatorna UTM: CS07B2 Bogyiszló: Bogyiszlói-főcsatorna UTM: CS33A1 Bonyhád: Völgységi-patak UTM: CS02 és 03-as mezők. Decs: Duna-holtágak UTM: CS32C4 Fürged (Kecsege-puszta, Csolányos-puszta): Halastavak és csatornák UTM: BS97C2 Kajdacs: Sárvíz-csatorna UTM: CS15C1 Miske: Sárközi I. és II. csatorna UTM: CS43D3 Ozora: Sió-csatorna UTM: CS07A3 Őcsény: Sió-csatorna (horgászvíz) és Szekszárdi-séd-patak UTM: CS23C4 Pörböly: Nyéki-Holt-Duna és Cserta Holt-Duna UTM: CS31A1 Simontornya: Sió-csatorna (horgászvíz) UTM: CS18B2 Szakály (Ürgevárpuszta): Kapos-folyó UTM: BS95C3 Szálka: Lajvér-patak UTM: CS12C3 Szekszárd: Holt-Sió (horgászvíz) UTM: CS23D1 Tabád (Bonyhád): Völgységi-patak UTM: CS13A4 Tolna: Duna-holtágak (horgászvizek) UTM: CS34A4 Zala megye Alsónemesapáti: Sárvíz-csatorna UTM: XN48C1 Bajánsenye: Kerka-patak UTM: XM08D1 Balatonhídvégpuszta (Zalavár) Fenékpuszta (Keszthely): Kis-Balaton teljes területe UTM: XM66C3/67D3-4/77A2-B1 Budafa: Zala-folyó UTM: XN28A3 Csömödér: Cserta-patak UTM: XM26B3 Esztergályhorváti: Zala-folyó UTM: XM67B1 Máhomfa: Kerka-patak UTM: XM18C3 Mikekarácsonyfa: Cserta-patak UTM: XM15A4 Miklósfa (Nagykanizsa): Bakónáki-patak, Principális-csatorna, halastavak UTM: XM54B2 Milejszeg: Cserta-patak UTM: XM28B3 Murakeresztúr: Bakónáki-patak, Principális-csatorna (horgászvizek) UTM: XM43A4 Muraszemenye: Mura-holtág és horgásztavak UTM: XM24C1 Pusztaszentlászló: Felső-valicka-patak UTM: XM46A2 Szécsisziget: Cserta-patak UTM: XM25A1 Tótszerdahely: Mura-folyó UTM: XM34C3 Türje: Csatorna UTM: XN50 Vöckönd: Zala-folyó UTM: XN49C2 Zalaistvánd: Foglár-csatorna UTM: XM59A1 Zalalövő: Horgásztó és csatorna UTM: XM18C3 38

MELLÉKLET III. Gera Pál sk. E-mail: gerapal@t-online.hu Postacím: 1156. Bp., Nyírpalota u. 60. Telefon: + 36 30 258 3637 Honlap: http:// www. otter.econservation.eu Dr. Illés Zoltán Államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Államtitkárság Budapest Fő utca 44-50 1011 Tárgy: Javaslat a hermelin (Mustela erminea Linnaeus, 1758) fokozott védetté nyilvánítására Tisztelt Államtitkár Úr! Állampolgári kezdeményezéssel fordulok Önhöz, mint a témakörben illetékes államtitkárhoz. Talán Ön és munkatársai előtt is ismert, hogy a magyarországi hermelinállomány kutatásában hosszú évekig magam is részt vettem akárcsak a vidravédelemben, de inaktívvá válásom óta is rendre foglalkoztat e kisragadozónk helyzete. Ennek során két állomány-elterjedési összefoglaló dolgozatot publikáltam, amelyeket mind Önnek, mind a munkatársainak megküldtem, de a fejlécen található szakmai honlapom tanulmányok menüpontjában is megtalálhatók, letölthetők. A két nevezett dolgozatot a: Hermelin és vidraadatok 2011 címmel a 2005. január 1.-e és 2010. március 15-e, valamint Hermelin és vidra adatok 1 címmel a 2010. március 15-e és 2011 március 15.-e közötti időszak alatt hozzám beérkezett és feldolgozott jelzések alapján állítottam össze. Ezek az adatok, adatsorok nem eltervezett kutatási programok eredményeit tükrözik, mert ilyen jellegű kutatómunka megszervezésére nem volt sem mód, sem lehetőség. Elsősorban annak köszönhető, hogy az Alapítvány a vidrákért szervezet 1995 és 2007 közötti működése során sikerült tevőleges kapcsolatokat kialakítani szakmai közösségekkel, amelyek az óta is élnek. Ezért az utolsó ilyen jellegű összefoglaló óta is érkeznek jelzések, igaz azok egyelőre még feldolgozásra várnak úgy vélem, a nyári időszak után készítek egy újabb összegzést. Ami azonban egyértelműen kiviláglik, hogy a fent jelzett tanulmányokban, és az általam 2010-ben Hermelinnyomon Magyarországon címmel kiadott ismeretterjesztő könyvben megfogalmazott aggodalmak mind kézzelfoghatóbbnak tűnnek. Magyarán: a hazai hermelinállomány visszaszorulása, és talán létszámcsökkentése is mind bizonyosabbnak tűnik. (Nevezett könyv szintén elérhető a szakmai honlapomon). Ennek okai sokrétűek, függetlenek és mégis összefüggenek egymással. Ezeket a már említett ismeretterjesztő könyvemben részletesen összefoglaltam, adatokkal, tényekkel bizonyítottam. 39

Tapasztalva azonban az újabb és mind gyakoribb baljóslatú bejelentéseket (elsősorban a már hosszú évtizede óta nyarankénti aszályos időszakot, amely a vizes élőhely-típusaink esetében kedvezőtlen változásokat mutatnak), úgy vélem kezdeményezem Önnél az alábbiakat: IV. Szükség lenne egy olyan több évre szóló hermelinvédelmi programtervre, ami kellő módon és mértékben biztosíthatná a faj sikeres magyarországi megóvását. Vagyis egy hosszú távú fajmegőrzési-tervet kellene készíteni és a témában jártas szakértőket, szakértői közösségeket felkérni annak lebonyolítására, koordinálására. V. Ennek elsődleges célja: az élőhelyeken megőrizni a hermelinállomány(oka)t, valamint ott, ahol esetleg megjelenhet a faj, azt élőhely-kezeléssel, élőhelymegőrzéssel elősegíteni. VI. Lehetővé kell tenni, hogy az egymástól elválasztott populációk érintkezni tudjanak egymással, minek során azt is fel kell mérni, hogy az élőhelyek kedvezőtlen állapotváltozása mellet milyen más tényezők okozzák/okozhatják a faj állományának tapasztalható visszaszorulását. Ezek a legfontosabbak, amelyeket a megítélésem szerint minél előbb el kell kezdeni, végre kell hajtani. Addig is azonban kezdeményezem, hogy a hermelint a Vidékfejlesztési Minisztérium erre illetékes szakhatósága nyilvánítsa fokozottan védettnek, természetvédelmi értékét 250 000 forintban szabja meg. Tisztelt Államtitkár Úr! Bízom abban, hogy a kezdeményezésemet mind Ön, mind a munkatársai elfogadják, ezáltal megvalósulhat egyfelől a fokozott védelem kihirdetése, másfelől a felvetett országos hermelinvédelmi program is. Kelt: Budapesten, 2012. július 11-én Barátsággal üdvözli: Gera Pál s.k. 40

MELLÉKLET IV. A hermelin nyomjelei Lábnyom: Könnyű összetéveszteni a menyétével. Tapasztalatom szerint a cirka 15-20 mm feletti nyomhossz az, ami támpontot adhat, az ennél kisebb talpnyomok olyannyira elmosódnak, hogy azokból semmit nem lehet kiolvasni. Nyomszélessége többnyire 10-15 mm, lépés, illetve ugrótávolsága: 30-75 cm. A lábnyom alakja ovális; mind az öt ujjpárna, valamint valamennyi karom lenyomata kirajzolódik az iszapban, vagy a puha porhóban. Fontos ismérv: a két középső lábujja azonos hosszúságú, vagyis nem olyan, mint pl. görényé, amelyiknek középső lábujja jól kivehetően hosszabb a többinél! A kisujja lenyomata sem vehető ki minden alkalommal; ilyenkor csak négy ujjlenyomat marad hátra. Többnyire rövid ugrásokkal halad, ilyenkor előbb három, majd kettő, azt követően szintén három talplenyomat található az útvonalán, mintha egyszer három lábon ugrált volna, majd pedig kettőn. Amennyiben fut, a nyomképe ettől eltér: csupán egymástól távolabb eső páros nyomok vehetők ki, vagyis egymás mellett hagyja hátra lábnyomait; de az is megtörténhet, hogy olyan szaporán rakja a lábait, hogy azok egymás előtt szinte katonás bár meg kell hagyni: kissé dülöngélős sorrendben sorakoznak. Bélsár: Hengeres, hosszúkás és mindkét vége hegyes, többnyire sötét barna színezetű, bár pl. béka vagy hal elfogyasztása után sötétzöld is lehet, akárcsak a vidráé. Menyétféle szokás szerint szereti kiálló pontokra elhelyezni: kövekre, fákra, a földből kidomborodó fűcsomóra, halastó gátján és kisvízfolyás melletti töltésen. Bizonyára területhatárt is kifejez vele, valamint egyéb üzeneteket is közvetíthet, pl. párzási időben a nőstény fogadókészségét stb. Táplálékmaradvány. Hátrahagyott zsákmánymaradványból akkor következtethetünk arra, hogy talán hermelin zsákmányára bukkantunk, ha: Elsősorban a koponya és/vagy a toroktájék van összeharapdálva nem egyszer lefejezi áldozatát, ami szintén menyétféle sajátosság, mert így tesz a menyét és a görény is, de amikor az állatkertben európai nyérceket tartottunk, náluk is megfigyelhettük ezt. A beleket kiszakítja, és úgy eszik belőlük, vagyis nem csak felbontja a hasfalat, majd úgy nyúl a belekhez, hanem szó szerint kitépi az üregből a belső szerveket. Jobbára a megrágott fejet, a végtagokat, a farkat és (ha madár szerepelt az étlapon) a tollakat, valamint a bőrt visszahagyja. A békát szabályosan és szó szerint 41

megnyúzza, kifordítja a bőréből és a hasát, valamint a végtagok húsosabb felületét eszi meg, akárcsak a vidra vagy a patkány. A madarakat pedig alaposan megszabadítja tollruhájuktól, és szintén az ízletesebb falatokat falja be. Előfordulhat, hogy az áldozat szinte sértetlenül marad hátra, mert annak csak meglékelt koponyájából ivott (jobban mondva: evett, mégpedig az agyvelőt); ez nem csak a hermelin, hanem a menyét és talán a görény? jellegzetes viselkedése is. Ez számukra állítólag szükségszerű, hiszen az anyagcseréjük rendkívül élénk, és az agyvelő, valamint az azzal együtt elfogyasztott vér olyan, tömény koncentrátum, ami számukra akár életszükségletnek is mondható. Nagyon jellegzetes az, ahogyan kiszívja a tojást. Mert nem feltöri, és úgy nyalja fel a tartalmát, mint, pl. a róka, hanem valamelyik végénél kis lyukat harap a tojáshéjba, és azon keresztül szürcsöli ki a tartalmát. 42

MELLÉKLET V. Ajánlott szempontok a hermelinállomány-felmérés során A felmérésre elsősorban az őszi és téli, kora tavaszi időszakot ajánlom, amikor akárcsak a vidra esetében könnyebb felfedezni a keresett nyomokat. Így a javaslatom, a vidráéhoz hasonló intervallum meghonosítása : azaz az állományfelmérésre október és március között kerüljön sor. Természetesen, ahol arra megvan a kellő terepismeret és szakmai gyakorlat, érdemes a jelzett időszakon felül is szemmel követni a hermelinpopuláció(ka)t; tagadhatatlan, ha mondjuk a tavaszi és a nyári hónapokból is rendelkezünk hiteles és rendszeres megfigyelésekkel, az nagyban hozzásegíthet bennünket ahhoz, hogy minél jobban megismerjük az életét és a viselkedését. Erre nagyon megfelelő az élvefogó-csapdázás! Vizes élőhelyeknél, azok a kisvízfolyás-, csatorna- és folyó-szakaszok (a továbbiakban vízfolyások) mindenféleképpen megvizsgálandók, ahol az autóutak keresztezik ezeket, és ahol az átvezetést híddal oldották meg. Ezeken a hídaljszakaszokon, ha a területen élnek hermelinek, akkor rendszerint jelölnek, többnyire bélsárral. Ilyen helyeken, és ezt csak közbevetőleg jegyzem meg, a vidra is előszeretettel jelöl. Ha a hídalj olyan, hogy ott nem található köves, kavicsos, homokpados kiszálló mert mondjuk, csak leszűkített átereszként funkcionál, akkor fontos, hogy a vízfolyás mentén, annak legalább 100-200 méteres szakaszát megvizsgáljuk. Főleg a víz fölé benyúló ágak fontosak, illetve kiálló kövek és gyökerek, mert ezeket a hermelin többnyire bélsárral szintén megjelöli. Vízfolyások találkozásánál azok csatlakozási helye (torkolata), valamint az onnét számított 100-200 méteres szakasz a jó helyszín, főleg ahol benyúló ágak, kiálló kövek, alámosott gyökeres partrész található. Halas- és horgásztavaknál a műtárgyak környéke, és a tavak be-, illetve kifolyó csatornaszája a biztos helyszín, mert ezeket is előszeretettel használják a hermelinek területjelölésre, és/vagy üzenethagyásra a többi hermelin számára. Erős fagyok idején, előszeretettel keresi fel azokat a vízfolyás-, és/vagy tószakaszokat, ahol többnyire gyengébb a jég (pl. a nádasok mentén), és azt be tudja törni, vagy a horgászok által vágott lékeket használja. Vízfolyások partján megtalálhatjuk a fészkét is, ami többnyire egy apró, földbe ásott furat, és leginkább egér vagy pocokkotoréknak gondolnánk. Az esetek zömében minden bizonnyal így is van, de ha jobban megvizsgáljuk, akkor rájöhetünk arra, hogy 43

bizony a kis nyiladék hermelinlakot rejtegethet. Egyfelől megtalálhatjuk a rendszeresen használt útvonalát, amelyen kikophat a növényzet, hiszen a hermelin ki és befelé menet mindig ugyanazt az útvonalat járja. Itt vagy a közvetlen környékén ráakadhatunk a bélsarára is, valamint hátrahagyott zsákmánymaradványaira. 44

MELLÉKLET VI. Javasolt felmérőív a hermelin magyarországi állományfelméréséhez Mindazok számára, akik segítségemre voltak a hermelin-állományának kutatásában, 2004 végén összeállítottam egy néhány alapkérdést magába foglaló felmérőívet, amit aztán egy 2005 tavaszán tartott szakmai fórum során egyeztettünk, kiegészítettünk és véglegesítettünk, majd ezt követően az elmúlt évek során használtunk (de még napjaikban is sok Kolléga használja). Alább ezt a felmérőívet ismertetem. Talán, ha a jövőben mégis megvalósul egy az egész országot felölelő, államilag támogatott védelmi-program, valamilyen formában a hasznát vehetik azok, akik azt irányítani, valamint lebonyolítani fogják. Megye, ahol a felmérés történt Legközelebbi települések, ahol a felmérés történt A terület neve, ahol az észlelés történt A terület ismert (becsült) nagysága, ahol az észlelés történt. Ebből becsült vízfelület A terület leírása: mesterséges tó, természetes tó, folyó, csatorna, patak, víztározó, stb. A parti és vízi vegetáció típusa: nádas, sás, rét, erdő, egyéb A felmérés eredménye: van hermelin nincs hermelin Állandónak mondható-e a hermelin a területen: igen nem Az észlelés módja: lábnyom, hullaték, zsákmánymaradvány, egyéb A felmérő neve, elérhetőségei 45

MELLÉKLET VII. Tisztelt Olvasó! Egy kis hermelinetológia Úgy gondolom, nem árt, ha röviden összefoglalom azokat az ismereteket, amelyeket a hermelin életéről remélhetően valóságnak megfelelően tudok. Bővebben erről a Hermelinnyomon Magyarországon ismerjük meg e kecses menyétféle ragadozónkat (hermelinetológia) című könyvemben olvashatnak, amely elérhető és letölthető a szakmai honlapomról. Néhány fontos ismertetőjegy a hermelinről Testhossza 25-40 centiméter közöttire tehető, amiből a farka 8-12 (15) centimétert tehet ki. A nőstények termetre kisebbek, mint a hímek. A kifejlett jószág testsúlya többnyire 120-400 gramm közé esik, bár hallottam, értesültem ettől súlyosabb hermelinről is. Testének felső oldala és farkának töve nyáron barnásvörös, télen fehér; alsó oldala mindig fehér, némi sárgás árnyalattal. A farka vége, többnyire annak utolsó harmada azonban mindig fekete. Azon emlősökhöz tartozik, amelyek télre és nyárra színt váltanak. A vedlése mindkét alkalommal hozzávetőleg egy hónap alatt megtörténik. Nyári szőrén jellemző a fekete torokfolt. A téli vedlés, abban az esetben, ha valóban megtörténik, a feltételezésem szerint valamivel gyorsabban végbemegy, mint a tavaszi. Az eddigi megfigyeléseim szerint ugyanis tavasszal nehezebben és lassabban cseréli a szőrzetét, ami, és ezt szintén csak feltételezem, szoros összefüggésben lehet, sőt, talán van is az időjárással. Azaz azt vélelmezem, hogy ha minél hűvösebb a nappal és az éjszaka, minél kitartóbban fedi a határt még hótakaró és a vizeket jégpáncél, annál lassabban váltja a bundáját. Ekkoriban is látható a barna-fehér foltos gubancos szőrzetű hermelin. Karcsú és nyúlánk testalkata elsősorban talajszinti és földalatti zsákmányolásra teszi alkalmassá, mindazonáltal jól úszik, ugrik és kúszik, alkalmanként feltehető így is prédához juthat. Azt tartják róla, hogy leginkább hajnalban és alkonyat idején mozog, de a megfigyeléseim ennek némiképp ellentmondanak, ugyanis többször tapasztaltam, hogy nappal is hasonlóképp tesz, amit ismerőseim és barátaim is rendre megerősítettek és megerősítenek. 46

Véleményem szerint szinte mindig csak zsákmány után kutató hermelint látni mozgásban, még olyankor is, amikor már a kölykök is kijárnak a fészekből; ez alól talán csupán a párzási idő tekinthető kivételnek. Mindig kapkodóan gyors, a rá és rokonai zömére olyannyira jellemző elnyújtott szökkelésekkel halad: a hátát felpúposítja, fejét a földhöz szorítja, így keresi leendő áldozata illatát, hogy aztán felfedezve megölje és felfalja. Ismereteim a hermelin táplálkozásáról Fészkelését és/vagy tartózkodási helyét befolyásolhatja az általa kiválasztott területen található zsákmányállatok, elsősorban rágcsálók elérhetősége is gondolom én, de hogy ez valóban így van-e, bizonyítani még nem tudom. Csupán arra a szakmai körökben többnyire elfogadott feltételezésre utalok, miszerint minden állatfaj elsősorban az általa preferált zsákmányfajokban gazdag területen igyekszik tanyát verni. Mellesleg azonban a rejtőzködéshez és fészkeléshez alkalmas földterület és annak vegetáció-borítottsága is befolyásoló tényező (lehet) a véleményem szerint a vidránál például leginkább ez utóbbi játszik döntő szerepet és nem az elérhető táplálékmennyiség, valamint a terület zavartsága sem (lehet) mellékes. Tapasztalataim szerint főként pocok és egér szerepel az étlapján, talán cickány is, ebben viszont nem vagyok biztos, de nem veti meg a halat, a kétéltű és hüllőhúst sem, valamint szívesen nassol friss-ropogós madárhúst és tojást. Tény azonban, hogy, mint minden menyétféle falánk jószág. Ezen nincs is mit csodálkoznunk, de még nem tapasztaltam, és igazán hiteles forrásból nem is hallottam, hogy a hermelin halomra ölte volna az általa zsákmányolt fajokat, csak azért, hogy a sokat hangoztatott, úgymond: ismert és bizonyított telhetetlen vérszomját kielégítse. Feltehető, csak annyit zsákmányol, amit elfogyaszt, és a zsákmányállat testtömege saját testsúlyánál nem, vagy alig-alig lehet nagyobb. Ismereteim a párzási időről és a kölykök neveléséről A párzási idejéről az általam ismert magyar nyelvű szakmai publikációkban, a múltbeliekben, de még a napjainkban megjelent dolgozatokban is rendre kétféle, egymásnak szögesen ellenmondó felvetés olvasható: 1. Eszerint kizárólag a nyári hónapokra, elsősorban júniusra és júliusra tehető, de áthúzódhat augusztusra is; 2. Mások viszont azt állítják: nászukat csak és kizárólag február-márciusban tartják a 47

hermelinek. Ugyanakkor a rendelkezésemre álló külföldi publikációk, illetve ott élő ismerősem, barátaim révén közlöm, hogy egyes államokban milyen időpontokat jelölnek meg a szakkönyvek: Németország: február-június; Szlovákia: március-május; február-augusztus; Románia: február-május; április-augusztus. Párzási időben, ha még pár nélküli a nőstény, a hím keresi fel. Itt máris meg kell említenem a szakmai publikációkból kiolvasható újabb ellentmondást. Eszerint: 1. ezt követően életük végéig együtt maradnak, míg 2. csak a párzás idejéig élnek közösen, majd a hím, amint teheti, elhagyja a nőstényt A párzás mindössze 5-10 napig tart, heves és hosszadalmas, akárcsak a többi menyétfélénél; a kopuláció időtartama akár 20-25 perc is lehet, de szakirodalmi beszámolók megemlítenek ennél hosszabb idejű párzást is. Vemhességi ideje, ha a párzás nyáron történik a csíra nyugalmi állapota miatt 8-9 hónap, a kicsik áprilisban és/vagy májusban születnek, és a szakirodalmi adatok szerint 1-6, de többnyire 2-4 kölyköt vethet a nőstény. Ha azonban a nász valóban tél végén és/vagy kora tavasszal esedékes, akkor a vemhességi idő csak 8-9 hét, lévén az ellenmondásos szakmai publikációk ritka kivételként egyvalamiben mégiscsak ugyanazt állítják: a kölykök áprilisban vagy májusban születnek. Szakirodalmi beszámolók szerint a kölykök bundája születésükkor fehéres-sárga, szemük zárt, ami körülbelül egy hónap múlva, többnyire 25-35 (egyesek szerint 40) napos koruk között nyílik ki. Másfél-két hónapig anyatejen is élnek bár vannak, akik úgy vélik, csupán egy hónapos korukig, de már harmadik hetesen, vagyis még a szemkinyílás előtt szüleik összerágott zsákmányt is leraknak számukra, amelyeket nyalogatva kóstolgatnak. (A megfigyeléseim szerint ugyanígy tesz a menyét és a görény is a csemetéivel, de állítólag a vidra is, amit én még nem tapasztaltam, de nagyon is elképzelhetőnek tartok). Szemkinyílás után egyre kevesebb anyatejet vehetnek magukhoz, de ekkortól mind több szilárd táplálékot kapnak. Vagy közvetlenül a szemkinyílás utáni napokban, vagy legkésőbb másfél hónaposan hagyják el a fészket erről is ellentmondásos állításokat olvasni a szakmai publikációkban: mindenesetre ekkortól kezdve már feltehetően követik a szülőjüket/szüleiket a vadászatra, sőt 8-9 hetesen együtt vadászhatnak, majd 48

hamarosan külön-külön is. A kölykök önállósodása a szakirodalmi feltételezések szerint 3-4 hónapos korukra tehető, többnyire még a tél beállta előtt szétválnak a családok, bár lehet, ez sem mindig van így. A kölykök egy ideig együtt maradnak, majd nem tudni mikor, szétválnak: lehet nemek szerint, tehát a hímek és a nőstények külön-külön, de lehet, hogy ennek nincs jelentősége. Idővel azonban végleg elválnak. Hogy ez mikor és miképpen történik, azt sem tudom a szakirodalmi beszámolók ebben sem egységesek. Van, amelyik szerint tavasz elejéig, legalábbis a jeges idő elmúltáig együtt maradnak, és van, amelyik úgy véli, időjárástól függetlenül már télen búcsút mondanak egymásnak. Mindenesetre, ahogy a többi menyétfélénél lehet, saját területet néznek maguknak, amit birtokba vehetnek, így készülve fel a családalapításra. A territóriumának sajátosságairól (pl. nagyságáról, vagy más territóriumok átfedésének lehetőségéről stb.) szintén keveset tudni, hiszen a szakmai közlemények e tekintetben is sok-sok kihámozhatatlan ellentmondást tartalmaznak. Gyanítom azonban, hogy összefüggésben van, jobban mondva lehet: a területen élő hermelinek számával; a terület növényborítottságával; a zsákmánybőséggel és/vagy hiánnyal; valamint a terület zavartságával. A kölykök nevelésében valószínűleg a hímek is segíthetnek, és itt felhívom arra a figyelmet, hogy szintén a feltételezésen van a hangsúly, mert ennek ellenmondó publikációk is ismertek! Ivarérettségét a hermelin, lehet akkor éri el, amikor a menyét, vagyis hozzávetőleg egy éves korában. Élettartamáról sem tudok semmi konkrétumot mondani, talán 5-6 évig élhetnek; legalábbis a szakmai publikációkban többnyire ez az időhatár bukkan fel leggyakrabban. 49

A szerző rövid életrajza 1963-ban születtem Budapesten. Szakmai végzettségem: vadgazdálkodási szaktechnikus, az ez irányú szakiskolát a csongrádi Bársony István szakközépiskolában végeztem. 1986 óta a Fővárosi Állat- és Növénykertben dolgozom állatápolóként. Itt kezdeményezője voltam a vidra zárttéri szaporításának, amit 1993 és 1999 között sikeresen megvalósítottunk. Szintén az én kezdeményezésemre alakult meg előbb 1998-ban a somogy-megyei Lábod- Petesmalmi Vidrapark, majd 2004-ben a szegedi Vidramenhely. A vidravédelem területén végzett tevékenységemért több díjat és kitüntetést kaptam: 1998-ban Pro Natura emlékplakettet, 2000-ben Ford Díjat, 2001-ben a Sasakawa Alapítvány Közép-kelet európai természetvédelmi Díjat. 1999 és 2002 között az amerikai Ashoka Alapítvány jóvoltából ösztöndíjban részesültem, mialatt a magyarországi vidravédelem szervezeti alapjait sikerült egységes egésszé alakítanom. Ez idő alatt szerveztem meg és irányítottam a 2000. január végi ciánbalesetet követően a megmérgeződött folyóinknál (a Szamosnál és a Tiszánál) végzett vidravédelmi munkákat. Számos szakmai fórumot szerveztem országszerte, valamint tanulmányokat, ismeretterjesztő-füzeteket és könyveket is publikáltam. 2001-ben a rangos Nimród Irodalmi Díjat is nekem ítélték. 2007-ben a munkámról, valamint a magyarországi vidravédelemről német-francia koprodukcióban egy közel ötvenperces dokumentumfilmet készítettek Vidrasors címmel. A film, amit már több országban is bemutattak, számos hazai és nemzetközi fesztiváldíjat nyert. 50