Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar Nyelvtudományi Doktori Iskola, Kommunikáció Doktori Program



Hasonló dokumentumok
A kritikus infrastruktúra védelem elemzése a lakosságfelkészítés tükrében

jellemezhető csoportot; továbbá azt, hogy az értékorientációk összefüggnek az egészségmagatartás mutatóival.

Sulokné Anwar Zsuzsanna HOL TART MAGYARORSZÁG AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMHOZ VEZETŐ ÚTON?

Stratégiai menedzsment

Az adaptív-elfogadó iskola projekt újraértelmezése az innováció szempontjából

J/55. B E S Z Á M O L Ó

Az új történelemérettségi hatása a történelemtanítás megújítására

Kollégiumpedagógiai szempontok a pedagógusképzésben

Politikatudomány és politikai elemzés BEVEZETÉS

AZ ISKOLAI PÁLYAORIENTÁCIÓS TEVÉKENYSÉG ÚJ MÓDSZERTANI LEHETŐSÉGEI

TÁJÉKOZTATÓ. az Állami Számvevőszék évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK.

Hallgatói szemmel: a HÖK. A Politológus Műhely közvélemény-kutatásának eredményei

Püspökszilágy Község testnevelésének és sportjának helyzete. Püspökszilágy Község testnevelésének és sportjának helyzete

MAGYAROK, ROMÁNOK ÉS A KISEBBSÉGEK A VILÁGHÁBORÚ FORGATAGÁBAN

Éghajlatvédelmi kerettörvény. tervezet évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum

Pedagógiai program. I. rész NEVELÉSI PROGRAM

Az állami erdő és erdőgazdaságok vagyonkezelése és számvitele az Állami Számvevőszék jelentéseinek tükrében

Éghajlatvédelmi kerettörvény. - tervezet: 4. változat évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum

MINŐSÉGÜGYI KÉZIKÖNYV

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1782/2016. számú ügyben (Előzményi ügy száma: AJB-3440/2015)

Budaörs BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE

Paraizs Júlia. Múzeum, Budapest, STAUD Géza, A magyar színháztörténet forrásai, II., Színháztudományi Intézet Országos Színháztörténeti

TUDNIVALÓK A TANÁRI SZAKDOLGOZAT TANULMÁNY/SEGÉDLET ELEMÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ Olasztanár MA szakos hallgatóknak

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB 1940/2014. számú ügyben

A TISZÁNTÚL A KÁRPÁT MEDENCE SZÁZADI REGIONÁLIS TAGOLÓDÁSÁBAN

Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar Szociológia Doktori Iskola Szociálpolitika program. Tézisfüzet.

Az állásfoglalás a következő fontosabb megállapításokat tartalmazza: Az e-kereskedelem nemzetközi, és nem szorítható az EU határai közé.

Pszichológus munkaközösség Módszertani délelıtt június 1. Pszichológus Munkaközösség módszertani délelıtt 2010.június 1.

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM TÁMOGATÁSOKAT VIZSGÁLÓ IRODA június

Az állam- és a politikatudomány helyzete a jogi kari oktatásban

A SZERZŐDÉS HATÁLYTALANSÁGA MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGE A FELSZÁMOLÁS ALÁ KERÜLT

1. Fogalmak meghatározása

Akadémiai írás BGF KVIK Szakdolgozatok tartalmi elvárásai

Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földrajzi Intézet Földtudományok Doktori Iskola

Az Idősügyi Nemzeti Stratégia nem tárgyalja

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola. Szécsény, Rákóczi út 90.

VI. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA

2015 április: Egy önmagára reflektáló tudomány - Borgos Anna pszichológus

KUTATÁS KÖZBEN. A nemkormányzati szervezetek gyermekvédelmi tevékenysége Ukrajnában. kutatás közben 879

KÖZSZOLGÁLTATÁS ÉS KÖZMENEDZSMENT - Európai egészségügyi rendszerek koherencia- és konvergencia-vizsgálata a közmenedzsment tükrében -

Zakariás Ildikó. Szolidaritás és hatalom a kisebbségi magyarokra irányuló jótékonyságban

Szakiskolai Fejlesztési Program II. XII. Monitoring jelentés III. negyedév. Monitoring I. szakasz zárójelentés

Tisztelt Konferencia szervezık, Tisztelt Olvasók!

Zalalövői Napköziotthonos Óvoda nevelési év munkájának értékelése

Az egyéni és társas gazdaságok gazdasági szerepének f bb jellemz i a magyar mez gazdaságban

SEGÉDLET A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNY ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

Opponensi vélemény. Farkas András. Közlekedési rendszerek fejlesztése és értékelése többtényezős döntési eljárások felhasználásával

ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG

A történelem érettségi a K-T-tengelyen Válasz Dupcsik Csaba és Repárszky Ildikó kritikájára. Kritika és válasz

az alkotmánybíróság határozatai

HADOBÁS ESZTER Válság a jogakadémiákon, az egri intézmény példáján keresztül1

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja

ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS A L P O L G Á R M E S T E R E

AZ ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT CÉLJA, TARTALMA

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-5923/2012. számú ügyben

HAJDÚNÁNÁS VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÉVI FELÜLVIZSGÁLAT

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban

Fővárosi Bíróság Budapest, Markó utca 27. Mélyen Tisztelt Fővárosi Bíróság!

SCHWARCZ ANDRÁS A KÉPVISELET MEGKÉSETT MODERNIZÁCIÓJA

A SZAKMAI-MÓDSZERTANI ELLEN RZÉS BEMUTATÁSA, VALAMINT A PROBLÉMÁK EXPONÁLÁSA

Látlelet az erdélyi magyarság demográfiai helyzetéről

Útmutató. a szakdolgozat elkészítéséhez. Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar. (ápoló szakirány számára)

Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet. A nyugdíjrendszerek típusainak elemzése

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA

Állattenyésztési technológiák élelmiszerbiztonsági kérdései - Munkanyag február 4.

Hatályos: től. Készítette: Szivák Ildikó gazdasági igazgató. Budapest

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8136/2013. számú ügyben

Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja ( ) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt:

Az új történelemérettségi hatása a történelemtanítás megújítására

Széchenyi István Egyetem. Kóbor Krisztina

EMBER- ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA

PENTA UNIO OKTATÁSI CENTRUM

VAS MEGYE GAZDASÁGFEJLESZTÉSI FÓKUSZÚ TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA

A vállalatok szerepe a felnőttkori tanulásban az Észak-alföldi Régióban

Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

BECSEHELYI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

HÉTVÉGI HÁZI FELADAT SZABÁLYAI, ISKOLAI DOLGOZATOK

Ágazati párbeszéd bizottságok Magyarországon

ÚTMUTATÓ A LEADER Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2013.évi felülvizsgálatához

Érettségi vizsgatárgyak elemzése tavaszi vizsgaidőszakok FÖLDRAJZ

BÉNYEI TÜNDE Fotográfiai eljárások alkalmazásának lehet ségei a textiltervezésben. DLA mestermunkát kísér értekezés TÉZISEI

12. napirendhez. Tisztelt Képviselő-testület!

A migrációs statisztika fejlesztésének lehetőségei

Döntés a éves ellenőrzési jelentés elfogadásáról

Horváth András Okleveles közgazdász, doktorjelölt. Mikro-, kis és középvállalkozások kvalitatív megközelítésű életpálya ciklus modelljei

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014.

be/sfphpm /2015/mkosz

A SZOLGÁLTATÓ KÖZIGAZGATÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

Dr. Saxné Dr. Andor Ágnes Márta. Immateriális javak a számviteli gyakorlatban

SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei. CÉH-IPARTESTÜLET-SZÖVETKEZET. Társadalmi és munkaszervezési változások az endrődi lábbelikészítő iparban

MUNKADOKUMENTUM. HU Egyesülve a sokféleségben HU

Koronikáné Pécsinger Judit

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2011

1./ Beszámoló a gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok ellátásáról.. Előadók: RSZSZK képviselője Veszner József körjegyző

JEGYZŐKÖNYV. - Jánossomorja Város Önkormányzata évi költségvetésének háromnegyedéves teljesítéséről szóló beszámoló (3. sz.

6. Az országok versenyképességéről

HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA január

Átírás:

Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar Nyelvtudományi Doktori Iskola, Kommunikáció Doktori Program Válasz Dr. Urbán Ágnes Koltai Andrea Homo ludens televisiensis Az interaktivitás manifesztációja az ezredforduló magyar televíziózásának történetében c. doktori (Ph.D.) értekezésére adott opponensi véleményére Az opponensi bírálatban tett felvetésekre történő reflexiót megelőzően ezúton köszönöm Urbán Ágnesnek az értekezés hiánypótló mivoltát méltató szavait, amelyek szerint a választott kutatási témával ilyen mélységben még senki nem foglalkozott, s a disszertáció nagyon sokat tesz hozzá a televíziózás elmúlt évtizedben tapasztalt fejlődésének megértéséhez. Külön köszönöm, hogy konstruktív észrevételeivel jelezte a dolgozat hiátusait, egyúttal rámutatott a további munkát igénylő, fejlesztendő gondolati csomópontokra. *** A következőkben a bírálatban megfogalmazott észrevételekre azok egymásutániságát megtartva reagálok. 1. Bírálóm szerint a disszertációban nem szerepel ( ) egzakt kutatási kérdés és ehhez kapcsolódó hipotézisek, valamint nem könnyű megmondani, hogy ( ) milyen kérdésekre ad választ, mit tudunk meg belőle, amit eddig nem tudtunk. Mind a dolgozat Bevezetése (I. fejezet), mind pedig az értekezéshez tartozó tézisfüzet tartalmazza a kutatási kérdéseket és a tézis-gondolatokat, amelyeket a következőkben röviden összegzek. Az értekezés kettős cél mentén artikulálódik: (8. oldal) (1) Deskriptív jellegű, egyúttal analitikus áttekintést kíván adni a broadcast televíziózás és a digitális interaktív televíziózás közötti átmeneti időszakban (cross-mediális interaktivitás, III. 2.1.3 fejezet) a televízió képernyőjén megjelenő telekommunikációs szolgáltatásokat (IVR, és SMS) inkorporáló interaktív alkalmazásokról. Multidiszciplináris szempontrendszer alapján tipizálja a cross-mediális interaktivitás formáit, majd bemutatja és elemzi a műfaji alkategóriákat. (2) Huizinga homo ludensét alapul véve, szintetizálva az őt követő gondolkodók nézeteivel a tanulmány definiálja a homo ludens televisiensist. Verifikálja a 21. századi televizionált játékos embertípus létezését és bemutatja sorsa egy lehetséges forgatókönyvét (homo ludens digitalis). 1/5

Az értekezés fő tézisei, amelyeket a kutatási téma kibontása során igazol (11. oldal): T 1 A cross-mediális interaktivitás médiatörténeti jelenség, amely átmenetet képez a klasszikus broadcast- és az digitális/interaktív televízió között. T 2 A cross-mediális interaktivitás a televíziós gyakorlatban különböző formákban manifesztálódik. T 3 A televízió és a mobiltelefon szimbiózisával definiált interaktivitás a Call TV/Participation TV életre hívásával új televíziós műsortípust teremtett. T 4 A tömegkommunikáció mediatizálta Johan Huizinga homo ludens-ét, életre hívva ezáltal 21. századi leszármazottját, a homo ludens televisiensis-t. Elfogadom Bírálóm véleményét, hogy e pontokat a dolgozatban érdemes lett volna markánsabban megjeleníteni. 2. Opponensem a homo ludens televisiensis vonatkozásában megjegyzi, hogy ezen embertípus létezését az ezredforduló időszakához kötni némileg önkényes, hiszen egy folyamatos, a mindenkori technológiai környezet által determinált fejlődésről van szó. Véleményét sommázva azzal zárja, hogy a Jelölt nem tudta bizonyítani, hogy az ezredforduló évei mérföldkőnek tekinthetők ebből a szempontból. Bírálómmal e gondolatok tekintetében az értekezésben is kifejtett gondolatok tanúságtételével részben egyetértek, az ezredforduló mérföldkő mivolta mellett azonban továbbra is kitartok. A következőkben a dolgozat VI. Homo ludens televisiensis című fejezetéből vett idézetekkel reflektálok ezen opponensi felvetésre. A homo ludens televisiensis egyidős a televízióval, így a médium történetének teljes kontinuumában tetten érhető és életciklusa a tömegkommunikációs eszköz evolúciós pályaívével párhuzamosan halad. ( ) A 21. század első évtizedének végére a homo ludens televisiensis a broadcast televízióval együtt elérkezett életciklusának végső, lefelé ívelő szakaszába. Habár a televíziózás, mint szabadidős tevékenység, sikeresen alkalmazkodni látszik a technikai innovációk által teremtett új kihívásokhoz, a homo ludens televisiensis léte a digitális világban erősen megkérdőjelezhető. A konvergens médiaiparban technikai- és eszközszinten, a társadalomban pedig ezzel parallel edukációs- és szocializációs szinten zajló digitalizációs folyamatban a homo ludens televisiensis fokozatos térvesztése figyelhető meg. A totális interaktivitás iránti igény az analóg médiafogyasztó és a digitális tartalomfogyasztó generáció közötti olló folyamatos záródásával 2/5

egyre intenzívebben és egyre inkább explicit módon artikulálódik a felhasználók oldalán. Az eszköz-konvergencia manifesztumaiként mindennapi életben megjelenő smart médiumok felhasználói élmény és tartalmak tekintetében egyaránt a játékok transzmediális természetét (III. 1.1.2) erősítik és a 360 fokos kommunikáció tökéletesítését célozzák. Ugyan ezen a ponton még merészség lenne kijelenteni, de lehetőségként mindenképp fel kell vetni, hogy a homo ludens televisiensis helyét a digitális korszakban fokozatosan átveszi majd a sokkal inkább médiumfüggetlen játékos társa, a homo ludens digitalis. 3. Opponensem szerint olyan részek is megjelennek a dolgozatban, amelyek teljesen kilógnak onnan. Ide sorolja A telekommunikáció evolúciója (V. 1.2) című alfejezetet, amely véleménye szerint nehezen megmagyarázható, hogy mi célt szolgál. Egyetértek Bírálóm azon kijelentésével, miszerint képtelenség 3-4 oldalban bemutatni a távközlési szektor fejlődését, azt viszont vitatom, hogy az említett alfejezet témájában nem ad hozzá semmit a disszertációhoz. Mivel a dolgozat a tömegkommunikáció (esetünkben a televízió) és a telekommunikáció/távközlés (itt a mobiltelefon) szimbiózisa által meghatározott cross-mediális interaktivitást állítja vizsgálódásainak középpontjába, ezért szükségszerű áttekintést adni ha csak madártávlatból is a telekommunikációs szektor evolúciójáról. Ezáltal kerülnek kontextusba és nyernek értelmet a dolgozat további részeiben rendszeresen visszatérő fogalmak (például SMS, IVR, emelt díjas telekommunikációs szolgáltatások). 4. Az értekezés egyik fő gyengeségének az alkalmazott módszertant jelöli meg Opponensem. A kvantitatív kutatások (például TNS kutatás és a vállalati belső elemzések) esetében h iányolja, hogy az értekezés vonatkozó részfejezetéből nem válik egyértelművé e kutatások és elemzések kapcsán betöltött szerepem, hozzáadott értékem. Valóban érdemes lett volna legalább lábjegyzetben jelölnöm a dolgozatban, hogy a telco szolgáltatásokra épülő üzletág felelős vezetőjeként, a csatorna egyedüli belső szakértőjeként valamennyi e területtel foglalkozó kutatás, felmérés, vizsgálat indukálásában, kialakításában, eredményeinek értelmezésében, majd a konzekvenciák gyakorlati adaptálásban (pro)aktív szerepet töltöttem be. A kvalitatív kutatások közül a mélyinterjúk dolgozathoz hozzáadott értékének nehezen értelmezhető mivoltát emeli ki Bírálóm arra hivatkozva, hogy a dolgozatból nem igazán derül ki, hogy a megkérdezettek mit tettek hozzá a disszertációhoz. Meglátása szerint, ha megjelentek a gondolataik a disszertációban, akkor azt egyértelműen jelezni kellett volna. 3/5

Ahogyan azt az értekezés Bevezetésében jeleztem, a dolgozat olyan üzletileg szenzitív információkra épül, amelyek megkövetelték, hogy a kutatási eredmények nagy része feldolgozott formában, ugyanakkor a tudományos pontosság sérülése nélkül és az üzleti etikát szem előtt tartva kerüljön bemutatásra. Ennek megfelelően került a mélyinterjúk során nyert valamennyi információ a dolgozat törzsszövegébe bizonyos esetekben idézőjelek között szerepeltetésre. (10. oldal) 5. A bírálat a disszertációval szemben felrója annak nyelvezetét. Opponensem megjegyzi az általam a dolgozat Bevezetés-ében (12. oldal) szintén tárgyalt tényt, miszerint a téma jellegénél fogva nem minden kifejezésnek van magyar megfelelője. Mindemellett úgy látja, hogy a Jelölt nem törekedett arra, hogy a téma magyar szaknyelvét erősítse. A terület aktív (szak)nyelv ének használatával a szakmai pontosságot és hitelességet céloztam, azonban Bírálóm javaslatának megfelelően a jövőben törekedni fogok arra, hogy a szakmai és a tudományos szempontok összehangolásával ahol lehet, az idegen nyelvű kifejezések magyar megfelelőjét használjam, illetve adott esetben megteremtsem azt. 6. Zárásképp az opponencia megemlít két olyan aspektust, amelyek az interaktív televíziózás szempontjából igencsak relevánsak, és Bírálóm szerint érdemes és érdekes lett volna őket a disszertációba beemelni. (1) A műsorszolgáltatói tevékenységhez szervesen kapcsolódó online tartalomszolgáltatások témakörének felvetése kapcsán Opponensem megjegyzi, hogy ( ) a homo ludens vizsgálatakor aligha lehet elvonatkoztatni attól, hogy egy másik platform sokkal nagyobb interaktivitásra alkalmas, mint a televízió ( ). Ahogyan azt a bírálat is megfogalmazza, az online platform elemzésekbe történő integrálása túlfeszíttette volna a disszertáció terjedelmi keretei, ezért valóban tudatosan nem foglalkoztam e témakörrel. A vizsgálati keret kijelölését a Bevezetésben az érkezés céljának definiálásával megtettem: a tömegkommunikáció (esetünkben a televízió) és a telekommunikáció/távközlés (itt a mobiltelefon) szimbiózisa által meghatározott interaktivitás ( ) jelenséget állítja a tanulmány vizsgálódásainak középpontjába. (2) ( ) más országokban az interaktív televíziózás egészen mást jelent mint nálunk. Bírálóm e megjegyzésével teljes mértékben egyetértek, azonban a dolgozat e tekintetben két egyértelmű lehatárolást is tartalmaz. Egyrészt már az értekezés alcíme jelöli, hogy az ezredforduló magyar televíziózásának történetében végeztem kutatásaimat; másrészt a II. Módszertani megfontolások 4/5

című rész bevezető gondolatiban kifejtettem, hogy a vizsgálódásra kijelölt geográfiai rendszerből a téma tárgyalásában megkívánt mértékig esetenként kiléptem, és a nemzetközi (média)piacok jellegzetességeit is bemutattam. Noha tehát az előzőekben tárgyalt két szempontrendszer tudatosan nem került bele az elemzésekbe, a dolgozatban kifejtett téma továbbvitele során Opponensem felvetésével összhangban mindenképp érdemes ezekkel tágítani az elemzések horizontját. *** Végezetül, a bírálatban közreadott felvetésekre történt reflexiót követően, ismételten szeretném megköszönni Opponensemnek, hogy a dolgozat vizsgálódásainak középpontjába állított jelenség vertikumában és horizontjában egyaránt további lehetséges kutatási irányokra mutatott rá. Budapest, 2012. december 2. Koltai Andrea 5/5