Zárttéri apróvadtenyésztés. 1. Az apróvadtenyésztés története, helyzete és a fajok

Zárttéri apróvadtenyésztés 1. Az apróvadtenyésztés története, helyzete és a fajok

Szárnyasvad tenyésztés évszázados hagyomány királyi, nagyúri vadászterületeken ld. Fácános nevű terület Gödöllőn Vadaskertek már az ókortól léteztek. Magyarországon is sok kert volt már a XV. sz-ban Beatrix királyné 1488-ban fácánokat küldött a ferrarai hercegnek Mivel a fácán nem őshonos fajunk betelepítették és tenyésztették XVIII-XIX. sz. tudatos fácántenyésztés a királyi és uradalmi vadaskertekben Begyűjtik a fácántojást pulykákkal keltetnek mesterségesen nevelnek 4 akó sört kaptak a vadászok a gyűjtött hangyatojásokért 1831-ben

Fiatal fácánok kertbe védelem az időjárás ellen fácánkunyhók XX. sz. tudatos zárttéri fácánnevelés Nő a teríték századforduló: 50 000 1937: 320 000 II. Vh rosszabbodott a helyzet utána 2 évtized nőtt az állomány, DE így is kevés volt a vadászati igényekhez képest + a mezőgazdasági termelés átalakult további állományromlás Csökkent a szaporulat és a törzsállomány is. intenzív tenyésztés kell (egyesek szerint) A fácán állomány így nőtt 1962-1980. között 517 000-ről 1,8 millióra A fogoly ugyanekkor csökkent 1,1 millióról 160000- re

Ugyanakkor a becslések sajnos megbízhatatlanok. 1995-re pedig már a fácán és a fogoly állomány is tovább csökkent hiába a védelem és a kibocsátás A drasztikus állománycsökkenést nem ellensúlyozta semmi. a fogoly védett lett (1980-1986.) Ma a fogoly érdekében élőhely fejlesztés + korlátozott vadászat (kibocsátáshoz kötve) A fácán esetében tenyésztés sokan ehhez kötik a magas állomány sűrűséget és terítéket, ami nemzetközi viszonylatba is kimagasló volt

Ország 1000 ha/lőttfácán 1000 ha/becsültfácán Magyarország 99,0 254 Bulgária 19,0 37 NDK 2,8 * Lengyelország 4,5 27 Románia 1,6 17 Csehszlovákia 48,0 85 Ausztria 40,0 * Jugoszlávia * 51 * Nincs adat

Ugyanakkor a kibocsátás alacsony hatékonyságú hiába sok a kibocsátás csökken a teríték és a becsült állomány is! (OVA) Év fácán fogoly vadkacsa mezei nyúl kibocsátás hasznosítás kibocsátás hasznosítás kibocsátás hasznosítás hasznosítás 1961. 129 466 70 598 527 941 1970. 477 004 492 758 14 531 75 006 77 528 295 310 1980. 1 363 720 808 870 5 225 240 142 399 144 530 1985. 1 352 053 714 540 4 222 605 181 142 223 345 1990. 1 794 238 887 661 16 146 4 045 243 210 171 546 1995. 960 755 551 164 5 667 3 103 71 056 189 426 2000. 841 579 439 605 4 090 1 246 201 418 234 607 132 916 2002. 781 089 558 542 6 041 2 137 196 692 209 223 175 388 2003. 690 854 396 767 7 844 2 446 200 564 193 066 124 542 2004. 649 221 452 763 8 050 2 894 178 054 168 285 132 805 2005. 581 837 474 042 8 630 2 909 162 406 152 762 138 070

FÁCÁN

1 400 000 1 200 000 FOGOLY 1 000 000 Egyedszám (db) 800 000 600 000 400 000 200 000 0 1960 1963 1966 1969 1972 1975 1978 1981 1984 1987 1990 1993 1996 1999 2002 2005 Becslés Kibocsátás Hasznosítás

300 000 250 000 Tőkés réce 200 000 Hasznosítás (db) 150 000 100 000 50 000 0 1969 1971 1973 1975 1977 1979 1981 1983 1985 1987 1989 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005

MEZEI NYÚL

A vadkacsa tenyésztés a fácánnal párhuzamosan futott. Abszolút értékben mértéke nem érte el az utóbbit, de arányaiban nagyobb volt. 1990-ig ez szinte a röptetett kacsát jelentette. Utána ez már nem érdekelte a vadászokat, bár a tenyésztett kacsa iránti érdeklődés nem csökkent. A mezei nyúl mindig fontos apróvadunk volt a XIX. sz-ban már próbálták tenyészteni kevés siker Nincs gazdaságos technológiája, bár az olaszok és a franciák állandóan próbálkoznak.

Nem egyértelműen sikeres a zárttéri apróvadtenyésztés. Ettől függetlenül sok gazdálkodó ebben látja a sikeres működést és vadászatot.

Ázsiai faj, de Európában betelepítették szinte mindenhova. A telepítések kezdete VIII. sz. Európa majd É-D- Amerika, Ausztrália, Új-Zéland, D-Afrika 4-500 m tengerszintfeletti magasságig terjeszkedik. Ligeterdők, sás, nád kedveli Zárt, összefüggő erdő Ø. Az erdők melletti nyílt területeket, mezőgazdasági táblákat kedveli szívesen fészkel lucernásba Az erős tavaszi fagyokat és a nagy nyári szárazságokat nem szereti. Nem szívesen repül és akkor is alacsonyan és rövid távon. Territoriális. Kakas dürrög háremet gyűjt

A kakas 10-30 %-kal nehezebb a tyúknál a tyúk 50, a kakas 90 cm hosszú DE alfaji eltérések! (ezüstfácán: 110-120 cm) Sok alfaj tenyésztés, élőhelyi változatosság Kakas színes Tyúk szürkésbarna rejtő színű A tyúk 18-24 tojást rak szabadban 21-24 nap után kelés fészekhagyók 4 hetesen önállók 5-6 hetesen jól repülnek és felbomlik a család Nyakörv megléte alapján is elkülöníthetünk csoportokat.

Nyakörv nélküliek: Közönséges vagy cseh fácán (Phasianus colchicus colchicus L.) - Fej, nyak zöld, ércfényű tollakkal -Fejen meghosszabbodott tollak fülpamacs -Szeme körül csupasz élénkvörös - Szeme sárga, csőre szürke -Hát bronzvörös tollak - Mell, begy, oldal bronzvörös fekete szegéllyel -Has zöldesfekete -Szárny fedőtollak barnák -Farok tollak élénkbarnák, középső kettőn fekete keresztsávok - Lába szürke, tollas, kakasokon sarkanytú -Kakas 1100 g, tyúk 800 g

Angol sötét vadászfácán (Phasianus colchicus var. tenebrosus Hachisuka) - Fej, nyak, hát elülső fele, oldal, mell sötétzöld - Mell, oldal sárgás foltok -Hát hátsó fele barnászöld - Has, szárnyfedők sötétbarna - farok barnásszürke, zöld árnyalattal és feketekék harántsávok -fülpamacs zöld és acélkék -lába sárga -kóborló természetű -kakas 1100 g, tyúk 800 g

Nyakörves fácánok: Mongol fácán (Phasianus colchicus mongolicus Brandt) -Az örv a nyak elején nem ér össze -Fülpamacs kicsi - Nyak, mell sötétzöld -Hát vörösbarna zöldes -Oldal aranysárga - Szárnyfedő világos, majdnem fehér -Farok sárgászöld/olajzöld + keskeny keresztsávok -Nagyon jó tojástermelő kedvelt tenyésztésben -kakas 1500 g, tyúk 1200 g

Kínai örvös fácán (Phasianus colchicus torquatus Gmelin) -Nyakörve elöl nem mindig nyitott -Feje bronzos zöld, szeme felett fehér csík -Fülpamacs kifejezett és fekete -Tollazat szürkésfehértől barnássárgáig -Hát és oldal világosabb -Kormánytoll sárgásbarna széles fekete sávokkal + széle lilásvörös -kakas 1100 g, tyúk 1000 g

Formózai fácán (Phasianus colchicus formosanus Elliot) -hasonlít a kínai örvös fácánra, DE sokkal világosabb és csillogó tollazatú -nem nagyon tenyésztik világos színe miatt talán könnyebben elejtik a ragadozók -kakas 1100 g, tyúk 1000 g Pennszilvániai fácán (Phasianus colchicus var. pennsylvanicus) -1976-ban került be tenyésztojással Magyarországra -jól tűri a zárt tartást - nyugodt, nem kóborol - átl. 60 db jól keltethető tojást termel -kakas 1600 g, tyúk 1200 g Sok esetben már kevert állományok vannak biztos: angol sötét fácán, a világos formózai és a nyakörves fácánok

Szürke fogoly (Perdix perdix L.) -Majdnem mindenhol Európában kiv. Skandinávia északi része + D-Európa néhány területe -Sík vidékek kultúra követő faj lett - Testtömege: 320-350 g, testhossz: 30-33 cm - Szárnyfesztáv: 50 cm -Szürke alapszín kakas hamvasabb, vörhenyes; tyúk szürkébb, kendermagos - Ivari kétalakúság nincs! a patkó nem számít -csak a válltollak rajzolata alapján lehet biztosan elkülöníteni!

- Mezsgyeszélek, árok- és csatornapartok, mezőgazdasági táblák szegélye különösen lucerna tábla kaszálásnál veszélyes -télen csapatokban tavasszal territórium dürgés a tyúk választ monogám párok -10-18 tojás 21-24 nap után kelés fészekhagyók -az első 3 hétben szinte kizárólag ízeltlábúakat fogyasztanak a csibék - később magvak, zöld növényi részek - inkább fut, keveset repül

Szirti fogoly (Alectoris graeca) -A szürke fogolynál nagyobb testű -Világos szürke -Feketén szegélyezett fehér torokfolt -Csőre és lába piros. -Kakas - tojók színe hasonló -Kakasoknál a sarkantyú helyén csontdudor. -Élőhelye megegyezik a szürke fogolyéval. Vörös fogoly (Alectoris rufa) - Nagysága, színe nagyon hasonlít a szirti fogolyhoz -legbiztosabb elkülönítés begye cirmos a szirti fogolyé egyszínű. - Köves, sziklás hegyoldalak lakója.

Tőkés réce (Anas plathyrinchos) -Egész kontinensünkön elterjedt faj. -Magyarországon állandó. -Tavasszal és ősszel vonuló csapatok növelik az állományát. -Úszó réce. -Gácsér színesebb a tojó szürkésbarna -Mindkét nem szárnyán jellegzetes, fémesen csillogó kék szárnytükör van, melyet fehér sáv határol. -Lábuk narancssárga. -A tojó csőre zöldesbarna, a gácséré lényegesen világosabb, zöld vagy zöldessárga. -A gácsér nászruhája ragyogóan színes, feje és nyaka zöld, fehér gyűrűvel határolva, melle barna, oldala és hasa szürke. -A víziszárnyasok közül tenyésztésre legalkalmasabb faj. -Korábban a tőkésréce x khaki-champbell hibridet tartották jól tenyészthető, nevelhető állatnak. -Ma már ilyenek nincsenek.

Mezei nyúl (Lepus europaeus) -Szinte egész Európában elterjedt. -Alacsonyan fekvő meszes, agyagos területeken, kötött, középkötött talajon érzi jól magát. -Nyirkos, vizes területeket nem kedveli, ott marad meg, ahol búvóhelyet is talál. -Magyarország egész területén előfordul. -Jobban kedveli a sík, mint a hegyes vidéket az Alföld jellegzetes állata. - 50-60 cm testhosszúságú, 3-6 kg testtömegű, -szőrzete sárgásszürke. -7-8 hónapos korára éri el a teljes kifejlettséget. -Magányosan élő állat, a szaporodási periódusban alakul ki szorosabb társas kapcsolat. -Évente 3-5-ször ellik 2-3 kisnyulat szuperfötáció. -A szaporodási időszak elején és végén alacsonyabb az alomszám. -Növényevő. -Lényegesen hosszabb hátulsó lábainak köszönhetően menekülés közben gyorsan fut.

Zárttéri apróvadtenyésztés 2. Apróvad telepek létesítése, terület kiválasztás

A tervezés meghatározó szempontjai Indirekt, vagy direkt haszon Lehet visszatelepítés, állomány fejlesztés, vadászati lehetőség nem haszon olcsó beruházás és üzemelés Takarékoskodni csak ésszerűen! drágább beruházás olcsóbb üzemelés többszörösen megtérül Cél eldöntése üzemeltetési technológia telep felépítése Négy elem: -teljes vagy részleges vertikum, -fizikailag egy vagy több telephely, -teljes kapacitás (kibocsátásra tervezett mennyiség), - munkaerő, szociális és adminisztratív létesítmények.

Teljes vagy részleges vertikum: A cél és a technológia szabja meg Teljes vertikum tenyészállatok szaporulat nevelés értékesítés vagy kibocsátás Részleges vertikum vagy az eleje (tojatás + keltetés) vagy a vége (kibocsátás) hiányzik Lehet, hogy napos állatokat veszünk és 6 hetes nevelés után eladjuk. Mezei nyúl esetében egy telepen zajlik minden.

Fizikailag egy vagy több telephely: Kereskedelmi, állategészségügyi ok vagy kevés hely Nagykapacitású keltető kereskedelmi, állategészségügyi szempontból leválasztják túl sokat állít elő nagy forgalom fertőzésveszély a telepre + a nagy forgalom jó utat kíván, ami a telepre nem igaz rejtett, csendes helyen neveljünk! Intenzív keltetés és naposcsibe nevelés a telepen, a többi attól távol. Mindez maradjon egy telep egy vezető egységes technológia irányítási, személyzeti elkülönülés káros

Kibocsátott mennyiség: A telep és a létesítmények méretét ez is meghatározza. Tervezés kiinduló vagy értékesítendő létszám Ezekből számítjuk ki az egyes fázisok mennyiségeit! Pl. 6000/hét keltetés naposcsibe értékesítés Tudni kell -a kilámpázott tojások arányát, -a várható elhullást -a veszélyes hulladék eltávolítását/ártalmatlanítását -a változó takarmányigényt - ehhez alkalmazkodó szállítás, raktározás

Ugyanez visszafelé is igaz négy vadászatot akarunk 1200-as terítékkel és négy hetes csibéket veszünk Tudni kell -sebzést -várható elhullást -elkóborlást -ez adja a vásárlandó mennyiséget ehhez kell nevelő, raktározó kapacitás, takarmány, munkaerő stb. Mindezek mellett gazdaságossági és állategészségügyi szempontok is meghatározzák az állatok számát telep nagyságát Gazdaságos üzemelés minimum Állategészségügyi kockázat maximum

Munkaerő: Teljes vertikum nagy kapacitás Telepvezető felsőfokú végzettség (vadgazdálkodás vagy állattenyésztés) + vezetői és szakirányú gyakorlat Helyettes középfokú végzettség + nagy szakmai gyakorlat Legalább 4 állandó ember még telepőrzés, átteleltetés, ragadozó gyérítés, javítások Ők szakmunkások és minimum egy fő hivatásos vadász ők irányítják a tenyésztési szezonban a segédmunkásokat

Minimális létszám tél kora tavasz fokozatosan növelni kell a létszámot Az idénymunkások ha lehet, visszatérők legyenek. Tenyésztési szezon 10-16 fő Szociális létesítmény a tervezett maximális létszámhoz igazodik Adminisztráció legalább egy megfelelő nagyságú iroda Ezt a telep bejárása nélkül lehessen megközelíteni értékesítés

Környezeti feltételek Szigorúan szakmai szempontok kevés eltérés Domborzati viszonyok és szélvédelem: -sík, vagy max. 3 % lejtés -déli fekvés sok napsütés -a területen É-D-i tájolású nevelőházak elférjenek alak, nagyság -A déli hossztengely miatt kevésbé melegszik az épület hűteni nehezebb, mint fűteni! - Szeles fennsíkok, vagy huzatos völgyek Ø -a telep mellé szélárnyékoló fasorok, erdő ha nincs tervezni kell hely!

-fasor takar a nemkívánatos látogatók elől -a kifutókat is árnyékolni kell belső fasorokkal ny-i, k-i kifutók nyugaton árnyékolás a délutáni nap ellen -sík felület gondoskodni kell az összegyűlt csapadék elvezetéséről (különösen agyagos talajon) Talajviszonyok: - fácán, fogoly laza, meleg, homokos talaj földigiliszta Ø légcsőférgesség Ø -talajvízszint az épület alsó szintje alatt min. 150 cm-re - Vadkacsa tópart félkötött, kötött talaj, kavicsos -meder mély, szerves anyagban dús iszap Ø ilyen helyeken ugyanis melegben botulizmus Természetes víz: -vadkacsa tópart

- Kivétel naposkacsa nevelés elválik a növendék/felnőtt állatoktól -sekély vizek lehetőleg állandó vízpótlású, változtatható vízszintű -Fácán esetében is fontos a természetes víz a víz fontosabb a madarak egy helyben tartásában, mint az élelem Vezetékes vízellátás: - fácán, fogoly helyi/vezetékes víz ivóvíz minőség -erősen nitrátos víz Ø - csatorna keltető, szociális épületek -Esővíz elvezetés csatornába nem!

Energiaellátás: - Kétoldali elektromos betáplálás (két különálló transzformátorról jön a 0,4 kv)/tartalék áramforrás különösen keltető esetén -palackos PB gáz infrasugárzók (ehhez megfelelő raktár) -Vagy egy központi tartályból vezetéken biztosítjuk a gázt olcsóbb üzemelés -szilárd tüzelőanyaghoz megfelelő nagyságú tárolóterület Úthálózat: -a telep szilárd burkolatú úton megközelíthető

- Belső utak nem burkoltak, de mindig járhatók. -szélesség, fordulók igazodik a járműforgalomhoz -bakhátas utaknál vízelvezetés megoldása mély vízlevezető árok/széles sekély kimélyítés ez előnyösebb, mert nem kell rá híd -mély árok csak hely szűke esetén -minden az árkok felé lejt -a kifutók árok felőli oldala ne épüljön betonlábra -az elhatárolások víz által átjárhatók legyenek! Elhatárolás, védőtávolságok: -optikai védelem és fizikai elhatárolás kerítés, kapu

- optikailag ne legyen jól látható, közforgalmi úttól távolabb -a telep és az út között fasor, erdő - Kerítés, kapu, esetleg portaszolgálat ellenőrzi/korlátozza a jármű-, személy-, anyag-, állatforgalmat -Védőtávolsághoz lakott területek, állattenyésztő telepek, nagyobb üzemek, forgalmasabb utak -minimális távolság zajvédelem, lég-, vízszennyezés, nyugalom, fertőzésveszély - Ez függ a széljárástól, terepviszonyoktól DE! lakott épülettől 250 m; dögtértől, dögkúttól, baromfi teleptől 2 km; közúttól, vasúttól 2-300 m.

Higiénia, járványvédelem: -az állatok egészségét kell megóvni, a fertőzés behurcolását minimálisra csökkenteni -higiénia tisztaság, rend, a technológia betartása -a követelményeket, a lehetőségeket és a végrehajthatóságot meg kell tervezni! -élő állat legveszélyesebb fertőzési forrás egy helyről származó állatokkal, egyszerre telepítsük be a telepet - későbbi szállítás, elkülönítés karantén - karantén megfigyelés, betegek elkülönítése -a telephez szervesen kapcsolódik, de járványtanilag elkülönül mélyebben van

- trágya, állati hulla, befulladt tojás eltávolítása helyileg nem itt van, de a technológia része -trágyatelep kívül -állati fehérjefeldolgozó vagy kívül egy megsemmisítő hely -egyéb szemét, vegyes hulladék eltávolítás, megsemmisítés tervezni Szőrmés/szárnyas ragadozók elleni védelem: -ismerni kell a területen a ragadozók állományát -fajok -együttműködés a környező vadgazdálkodókkal - csapdák, fegyver a telepen -kibocsátás utánra alapos tervezés kell! - üzemeltetési feladat

Zárttéri apróvadtenyésztés 3. Telep, technológia, anyagellátás tervezése

A tervezés első lépése: Telep tervezése a létesítéshez szükséges környezeti és egyéb adottságok, követelmények megvannak, illetve teljesíthetők ismert a telep célja és működési koncepciója a négy fontos kérdésre (vertikum, telephely, kapacitás, munkaerő) kialakult a válasz a létesítéshez szükséges engedélyek megvannak vagy beszerezhetők Ezután funkcionális vázlat a telep területeiről, épületeiről.

Tervezett számok + folyamatábra épületek nagysága, elhelyezése Ismételt helyszíni bejárás kiviteli tervezés

Telep szerkezete Az elvi elrendezésben higiéniai és technológiai előírások Higiénia: -tiszta és szennyezett anyag útja ne keresztezze egymást, -személy- és teherforgalom ellenőrzött és korlátozható legyen, ezért a szennyes forgalom kivételével csak a főkapu üzemel, -iroda a kapu közelében van, hogy idegenek ne járkáljanak a telepen, -szintén a főkapu közelében van a takarmánytároló és a raktár. Részben az idegen (fertőzési veszélyt jelentő) forgalom miatt, részben pedig azért, hogy nehéz járművek ne rontsák a telep útjait.

Technológia: -melyik fázisig tartjuk a nevelést a telepen belül -utónevelés legnagyobb helyigény + jobb a viselkedés szempontjából is, ha a kibocsátás helyén vannak ilyenkor a madarak -keltető nagy téglaépület ugyanitt szociális helyiségek és iroda -naposcsibe eladás keltetőben és irodában nagy forgalom ezek csatornázottak telep szélén! -biztonságos kerítés + ellenőrzés és csapdázás

Technológia tervezése Szárnyasvad esetében tervezés, üzemeltetés, technológiai folyamatok illesztése nagy figyelem Fácán rengeteg állat az egyes fázisokban munkában és területigényben minőségi változás Általában nem teljes vertikum külső partnerekhez kell igazodni Csak a biztosan eladható minimumot állítjuk elő ha több kell vásárlás Így a közép- és utónevelésben lényegesen megnőhet a létszám több munkaerő, terület Vagy középnevelésben értékesítünk munkaerő, terület szabadul fel Esetleg többet keltetünk, mint ami kell naposcsibe értékesítés

Technológia tervezésekor egymáshoz kell illeszteni térben, időben, állatok létszámában, és szükséges munkaerő tekintetében: -a törzsállományt, -a keltetőt, -a napos állatok fogadását és az előnevelést, -az előnevelt állatok fogadását, a közép- és utónevelést, -a kibocsátást. A betelepítésre szánt állomány termelési adatai a tervezéshez szükséges adatok. Vagy az irodalmi átlagértékek 1000 tojóra tervezhető eredmények irányadóak

fácán fogoly vadkacsa 1.000 tyúk 1.000 tyúk 1.000 tojó 50.000 tojás 45.000 tojás 60.000 tojás 70 %-os kelési eredménnyel számolva 35.000 napos 31.500 napos 42.000 napos minimális 10 %-os elhullással 31.500 nyolchetes 28.350 nyolchetes 37.400 nyolchetes

Telepet és technológiát együtt tervezzük! Technológia üzemeltetés és költségei új telep esetén a technológiához tervezzük a telepet! Ha már vannak épületek nehezebb, de elsődleges a technológia ehhez alakítsuk a környezetet, vagy a legjobban illeszkedő technológiát keressük meg! Mindehhez a műszaki tervező építésznek ismernie kell a technológiát! folyamatábra Nyilak egymásra épülő technológiai folyamatok Külső kapcsolódási pontok értékesítés/vásárlás Ugyanezen pontok jelölik a teljes vertikum megszakíthatóságának/a részleges vertikum indításának helyeit.

Nevelés, értékesítés sokféle változata létezik: Nagy kapacitású keltető csak saját tojásokat keltet napos/előnevelt korban értékesít A vadásztársaságok ált. nem keltetnek napos, előnevelt, kibocsátási korban vásárolnak nem értenek a többi fázishoz kockázat kerülés olcsón, sokat vadászhatnak Előterv során aztán annyit kell kiválasztani a technológiából, amennyit meg tudunk valósítani! épületek, berendezések

Zárttéri apróvadtenyésztés 4. A telep berendezése

Kerítések, kapuk Külső kerítés nincs különleges kívánalom a kapuhoz kényszerítse a forgalmat 180-220 cm magas 6*6 cm lyukbőségű drótfonat Vasoszlopok Mindkét oldalán gyalogút szélességű kaszált terület. Kívülre csapdákat 30 cm mélyre süllyeszteni ragadozó védelem Árokásó gép oszloplyukak az árok alján rögzíteni az alsó feszítődrótot A kerítés fonatot felakasztani alul és felül a feszítődrótra kötöző drót Ø

Főkapu teher- és személybejáró Teherkapu kétszárnyú telep felől fertőtlenítő teknő Kapuszélességű szélei magasabbak kapu alátámasztás is Mélysége a teherautók gumiköpenyei legalább félig belesüllyedjenek Hossza a legnagyobb traktorkerék is legalább egyszer körbeforduljon

Személybejáró egyszárnyú lábfertőtlenítő szélessége nagyobb, mint a kapu és hossza legalább kétlépésnyi ne lehessen kikerülni, átlépni Kifutó és volier kerítések 2-4 m magas 6*6-os drótfonat faoszlopokon Téli tároló, röpde, kibocsátó magasabb is lehet két részből áll a kerítés Magasítás az oszlopokra 5-7 cm vastag fa karók netlon/perlon háló Volier 2*3 m-es alumínium keretre alu drót háló az elemeket egymáshoz kapcsolva tetszőleges nagyságú terület Háromnál több elem esetén támasztó karók

Fedés kiscsoportos tojatásnál a kerítés anyagával Fedőháló nagyobb lyukbőség és vékonyabb szálak nem tartja meg a havat Műanyag hálók UV stabil Elválasztó kerítés Fácán, vadkacsa fiatal állatok nevelése kiscsoportokra osztás 50 cm magas Hullámpapír, farost lemez, fém, műanyag háló külső vagy belső téren van

Épületek Tégla, könnyűszerkezetes, fóliasátor Függ állandó vagy ideiglenes, áthelyezhető, mennyi pénz van rá, milyen technológia Keltető Tégla tűzbiztonság, hőmérséklettartás, értékes gépek Ált. egyszintes A részek sorrendje: tojás fogadó tároló előkeltető bújtató csibeszárító kiadó

Higiéniai és munkabiztonsági követelmények: -személy- és áruforgalma mindig korlátozható és ellenőrzött legyen, -kétirányú áram-betáplálás, vagy ennek hiányában tartalék áramforrás (aggregátor) biztosítása, -a tojás és a csibe útja, valamint a szennyes és a tiszta anyag forgalma nem keresztezheti egymást, -a tojás átvétele és a naposcsibék kiadása egymástól távol, akár az épület két ellentétes végén legyen, -a helyiségek elrendezése határozza meg a forgalom irányát, az egyirányú technológiai folyamatot, -a tiszta térbe irányuló személy és anyagforgalom ne kerülhesse el a mosdókat, öltözőket illetve a fertőtlenítőket, -megfelelő méretű és a kellő számú raktár helyiség legyen.

Nevelők 1. Fácán Kialakítás függ technológia, fűtésrendszer Kályhás, légbefúvásos, etázs fűtés a tűzveszélyes tér tűzbiztos fallal elválasztva külön térben Nevelő nagyság technológia függő egy gondozó állatai egy térben Gáz- vagy infrasugárzó egy sugárzóhoz tartozó állatok egy térben Tégla, könnyűszerkezetes, fóliasátor Fólia fekete túlmelegedhet több szellőző kürtő és oldalsó szellőzőnyílás + dupla fal 10 cm-re áramló levegő hűt

Minden nyílás kör alakú kevésbé szakad Szellőző nyílás takarás négyszöggel felül a fémvázhoz rögzítjük egy léccel, alul szintén egy léc van ráerősítve erre tekerhetjük fel a fóliát fokozatos nyitás 2. Fogoly Két technológia Drótsodronyos ketrecek felül nyitott, lábakon áll, egy épületben több Az épületben egy vagy több terem + kiszolgáló helyiségek Terem padozat sima, könnyen takarítható

Teremfűtés + műanyák Minden ketrechez egy műanya + takarmány + vezetékes önitató Ketrec falhoz támaszkodik rajta kibújó nyílás Külső oldalon lábakon álló 3 részes egységek 2 hálós, fedett kifutó + 1 fedett búvóház (részben nyitható) Magasság könnyen takarítható Kifutó önitatók Búvóház takarmány, víz Ø

Más esetben földön tartjuk a foglyokat Fóliával félig takart és egy szabad kifutó csatlakozik hozzá A nevelő kicsi egy-egy csoport van benne ól nagyságú A zárt belső részben műanya A zárt külső részben etető, itató

3. Vadkacsa Épületben csatorna úszkálás + ivás gyakori csere Farács kijutás Vagy csak a kifutóban adunk úsztató vályút. Tóparton már nem kell meleg épület. Ideiglenes eső- és szélvédő oszlopokon féltető méret: minden állat elférjen alatta 3 oldalán fólia véd a széltől

Kifutók, volierek Kifutó nevelőházakhoz csatlakoznak egy oldal az épület, 3 oldalon 2 m magas kerítés Épülethez csatlakozó rövid szakaszon széltől védett, fedett (pl. fólia). Minden önálló nevelő térhez önálló kifutó Nem elég a 6*6-os kerítés alulra sűrűbb kerítés, vagy akár az egész lehet ebből Vagy eternit, alu hullámlemez nyugalom az egyes csoportoknak Fácán, fogoly hálóval fedés vadkacsa szabadon

Volier önállóan áll, kerítéssel határolt Méret erősen változó, céltól függ Kizárólagos tartózkodási terület kifutó: kiegészítő szabad terület a nevelőhöz Kiscsoportos tojató volier 2 m 2 /állat 2 m magas kerítés + ennek anyagával fedett Többet egymás mellé megtakarítás a közös falakon Végleges/mobil Nagy volier néhány hektár is lehet 3-6 m magas kerítés fedés hálóval havat ne tartsa meg + UV stabil Túl nagy nem tartja meg magát feszítődrótok

Tartóoszlopok ülőrudak magasra reptetés Oldalra perlon háló különösen magasításhoz Alulra 50-60 cm-ig vastagabb, műanyag útalap/hajlítható fém háló kicsipkedés ellen Speciális volier trambulin Dombok közötti folyót visszaduzzasztanak és a dombra építik a trambulint. Földről induló deszka út, oldalról és felülről drótfonat fedi 8 m magasra emelkedik. Felül vízszintesen fut 2-3 m-t a tó felé nyitott Tópart röptető 8-10 m széles út drótkerítéssel elhatárolva Röptető aljánál kis volier fedett

Tojatók Földre, ketrecbe, műfészekbe Fácán kiscsoportos/falkás Falkás 100-200 állat 1:7 ivararányban, 20 m 2 /állat Nagy volier, vagy fóliatartóra feszített háló 3-4 m magas, 5-6 m széles az ív, hossza függ az állatlétszámtól Alul 60-70 cm-en megerősített Ez olcsó, de télre le kell szedni, sőt a tárolás miatt az eredeti csíkokra is szét kell szedni!

Ketreces tojatás ketrecek több sorban egymás felett védett térben Megfelelő szellőzés kell! felül kürtő + alul a falon nyílás Vagy ventillátorok + világítás elektromos áram kell! Fogoly angol vagy francia box szabadban 3 rész 2 fedett és közöttük egy dróthálós Angol földön és alul nyitott földre tojatás Francia lábakon alul deszka és drótháló ketreces tojatás 150*75 cm egy fogolypár Sorban egymás mellé építve deszka elválasztás nyugalom

Vadkacsa műfészkes tojatás Tojóházban/ vízparton szabad ég alatt/ vízen Tojóház tégla, könnyűszerkezetes Egy bejárat + egy terem Eső-, szélvédelem, fűtés nincs Esetleg takarmánytároló is külön helyiség + külön bejárat

Takarmánytároló Abrak száraz, hűvös, jól szellőző Méret egyheti mennyiség takarmányfélénként külön lerakva Táp papírzsákban Szemes ömlesztve mozgatható deszkafalak Egyéb takarmányok napi beszállítás/esetleg ideiglenes tároló rövid időre Raktár Ált. a tervezettnél 2-vel többet és 1,5-szer nagyobbat Mérgező, tűzveszélyes, egyéb gondosabb kezelést igénylő anyagokat külön

Heves reakciókat adó vegyszerek külön Lehetnek a keltető, iroda, takarmánytároló épületében. Szociális és irodaépületek Létszám és higiéniai követelmények ÁNTSZ WC, tisztálkodás Járványvédelem átöltözés központi helyen keltető épületében csatornázott!

Etetők, itatók Vályú drótráccsal fedve ne menjenek bele olcsó, könnyen tisztítható, de több munkaerőt igényel fiatalok Hengeres önetető saját tálcával (20 kg abrak/táp) nagyobbak, felnőttek Kúpos önetető (1-2 kg) csibék Ketrecre tehető önetető fogolypárok Láncos önetető nagyüzemi baromfitartásban inkább Elvágott autógumi szabad területre kibocsátott állatoknál

Csibe itató cserép kis űrtartalom gyakori csere jó minőség + csibe ellenőrzés Fém kúpos önitató csibenevelésben a leggyakoribb Tartályos önitató volierekben, kibocsátáskor ritkábban kell tölteni, mert nagy Fekvő hordó + cső + itatóvályú, vagy álló hordó közvetlenül az itatóvályúhoz csatlakozva Itatóvályú két végén ferdén lezárt félhenger, befolyónál magasabban van automatikusan frissül a túlfolyás miatt Vályúknál fontos, hogy éles sarkok ne legyenek szennyeződés Ø

Vezetékes önitató és harmatcsepp itató minden egység külön tartályból induló csővezetéken kapja a vizet -szennyezett vizet nem szívhatja vissza a vezetékbe -az automata szelepnél kisebb erő szükséges a záráshoz, mint a vezetékes víz több bar nyomása esetén -gyógyszereket/takarmánykiegészítőket adagolhatunk bele Egy úszószelep vezérli a vízfeltöltést a tartályban. A csövek végein vannak az önitatók.

Klasszikus tálkás önitató úszószelep szabályozza a szintet Vezetékes kúpos önitató kúp alatt lévő úszó tűszelepe szabályoz Függesztett önitató pisztolyszelep (rugós) a víz és az itató együttes súlya zár Harmatcsepp itató műanyag csőbe csavart súlyszelepek adnak az állatoknak egy egy cseppet Ketrecre akasztható önitató tojóboxban/battériában Elvágott autógumi szabad területen kibocsátott állatoknál (bár jobb a vályú, de esetleg ellopják).

Ketrecek, tojófészkek Ketreceket az épületekben több sorban alkalmaznak az intenzív technológiákban tojatás/húsfácán, pecsenyekacsa nevelés Általában a broiler csirke ketrecet alkalmazzák. Tojófészek vadkacsa tojatás Deszkából, vagy más természetes anyagból Tojóházban csak egy kuckó, ami elhatárol. Szabadban gondosabban kell összeállítani! eső-, szélvédelem, stabilitás Deszka teteje nyitható könnyű kezelés Sás, nád, vessző inkább illik a félvad neveléshez, a tojók is inkább elfogadják, de nehezebb kezelni

Deszka alapon ház ne csapjon be a hullámzás felvezető palló keresztlécekkel lecsöpög a lábukról a víz nem ázik el a fészek

Fekvőkémény Fűtési rendszerek Régi téglaépületekben Előny csak egyféle energiát igényel + mindenütt használható Szilárd tüzelő (erdő, mezőgazdasági hulladék) tárolás: féltető Kezelő + fűtő + nevelő tér Tűzálló fal választja el Kémény padozat felett 30-35 cm-re 2 emelkedéssel fut hosszában és a túlsó végén felfut

Lábakon áll, téglaépítésű a kémény Béléscső Ø Épület hossza: max. 20 m Szélesség: 6-8 m Magasság: a mélyalom emelkedésével együtt még kényelmesen lehessen benne közlekedni. Az első 5 m-en elkeríteni a kéményt, mert nagyon meleg! Kezdetben 20-25 m 2 -es nevelőterek. Műanya Ø Oldalt lyukak kifutók

Meleglevegős fűtés Kályhás/légbefúvásos Egy teremben vannak az állatok kisebb részekre osztva mobil kerítésekkel Ez csak teremfűtés a tartózkodási helyeken + infralámpák felfüggesztés és elektromos csatlakozás Szilárd/folyékony tüzelő Kályhát raknak a terembe fémlemez köpeny a kettő közti meleg levegőt egy ventillátor fújja be a terembe Sarokban van, kívülről fűthető, a kéményt rövid úton kivezetni tűzvédelem

A kályha ugyanúgy fémköpennyel, de nem a teremben 50 cm átmérőjű két sorban lyukas műanyag cső vezeti be a meleg levegőt A terem méretétől függően egy, vagy két oldalt lévő cső a mennyezet alá függesztik fel.

Melegvizes fűtés (etázs) Kazánház kazán melegvizes cső a nevelőbe Padozat alá, vagy megemelve a battériák alatt Battéria 145 cm átmérő, henger, önetető, vezetékes önitató padozatra + almozás Padozat alá csak teremfűtés + műanyák Vagy a battéria alja és oldala drótháló fűtőcsőre melegebb nem kell infralámpa Ilyenkor nem almoznak, hanem homok kerül a battéria alá.

Gáz infrasugárzó Teremfűtés + műanya egyszerre Hőszabályzós 45º-ban 80 cm-re a föld fölé PB gáz ált. Besugárzott terület nevelőtér; a többi teremfűtés Elektromos hősugárzók Infralámpa Fekete vonal hősugárzó alacsonyabb hőmérséklet közelebb van az állatokhoz

Keltető gépek Asztali, szekrény, termes függ: tojás mennyiség + munkaerő National/Viktória direkt vadmadár keltetők Előkeltető és bújtató gépek teljesítményüket hangoljuk össze hetenkénti berakás 3:1 Teljesen automata biztonságosabb hőmérséklet, páratartalom tartás + forgatás; és kevesebb munkaerő Előkeltető: -National 6000-36000 -Viktória 4500 9200 Bújtató: -National 2000 6000 -Viktória 1848 Azonos állványokat és tálcákat használjunk!

Állványok Termékeny tojások tárolására ezeken a tálcákkal együtt forgathatók A nagy gépeké kerekesek. Tálcák és fordítók Keltető tálca nem korrodálódó fém + gumibetét A gumibetétben a tojásfészkek mérete változó mindenféle szárnyasvadat lehet keltetni Bújtató sima aljú, peremes fémtálca A tálcák közti átrakáshoz fordító állvány egymásra borítják a két tálcát 180º-os fordítás Tojásátvilágító lámpa Nyeles kézilámpa fémház csak kis kerek nyílás Hálózatról, alacsony feszültséggel

Zárttéri apróvadtenyésztés 5. Kiviteli tervezés, üzemeltetés, munkaerő szükséglet

Kiviteli tervezés Alapvető szempont a tervezett technológia. Probléma ha már megvannak az épületek ha anyagi gondok vannak Kismértékű eltérések lehetnek Teljes terv megvalósíthatósági szakaszok DE! a technológia lényegi része nem csorbulhat Mindenek előtt engedélyek beleszól a kivitelbe! Épületeket a berendezésekhez méretezzük! Berendezések elhelyezése akadálytalan üzemeltetés a tervezőnek minden paramétert ismernie kell! (pl. a tervezett forgalom nagyságát és irányát) Fontos rész időbeli megvalósítás

Munkaerő szükséglet Az üzemeltetés tervezése munkaerő szempontból is fontos. Idő és feladat diagram munkaerő szükséglet Létszám és képzettség minimum meghatározása Telepvezető (1 fő) közép- vagy felsőfokú végzettségű szakember A telep minden feladatát ismeri Néhány éves szakmai gyakorlat Irányítási gyakorlat Szakmunkás (2 fő) legalább szakmunkás végzettség

- elméletben ismeri az összes feladatot -többéves gyakorlat -valamelyik részterület szakembere -önállóan végzi ezt a munkát + betanít és irányít -egyik a telepvezető-helyettes átlátja a telep üzemelését Betanított segédmunkás (2 fő) feladatok ellátásához jól használható több területen is - irányítás mellett, de önállóan dolgozik -részfeladatokat betanul és önállóan végzi Ez volt a minimum, a többi: Alkalmi munkások (szükség szerint) irányítással dolgoznak, önálló feladatot nem végeznek, rendszerint fizikai munkások

Műszaki személyzet csak nagy telepeken Villanyszerelés Csőszerelés Vízvezeték karbantartás Automatika javítása Telepvezető és szakmunkás üzemelői szinten értsen a technikához! A szakértelmet igénylő feladatokat külsős cég szerződéssel időhatár a hívás utáni megjelenésre, egyébként kötbér!

Zárttéri apróvadtenyésztés 6. Tenyészanyag kiválasztás

Mi a cél? kibocsátás vadászatra, de a túlélők a természetes állományt gyarapítsák Szempontok:

A termelés elején döntsük el, hogy melyik szempontrendszer fontos? Kitelepítés/vadászat vadság Tenyésztés nyugodt, jól termelő állatok Vadság kisebb testtömeg, tojástömeg, relatíve nagyobb agy, mellékvese, hipofízis ez már későn megmutatkozó tulajdonság Fiatalon Boyer-Melin teszt 1*1 m-es aréna spontán aktivitás: felugrások, hívójelek, átlépések, ürítések száma röpkészség: hosszabban repül kotlás: hosszabban kotlik szociális viselkedés: hamarabb alakul ki a rangsor, gyorsabban gallyaznak fel jobban menekül az ember elől jobb a territórium beállás és védelem

Tenyésztés sok tojás, jó keltethetőség, termékeny tojások, jó kotlási hajlam, csekély agresszivitás Ezeket az intenzív technológiákban nem tudjuk kiszűrni nincs egyedi tojatás, nem követhetjük nyomon a tojók teljesítményét Szintén probléma a keltethetőség, a tojáshozam, a fertilitás és az életképesség alacsony örökölhetősége nem lehet szelektálni Egészséges, jó kondíciójú egyedeket válogassuk ki! Jó tenyészcsoportok csibéket tartjuk tovább külön nevelve Gazdaságossági értékelések

tojástermelő képesség tojás minősége termékenység keltethetőség ellenálló képesség, életerő vérmérséklet, rossz szokások Tojástermelő képesség: Függ perzisztencia, intenzitás, kotlás, ivarérettség ideje Perzisztencia: a tojástermelés időszaka ciklusok (3-5 nap folyamatos tojásrakás) minél hosszabb legyen folyamatosan tojt tojások száma

Intenzitás = összes tojás (db) ciklusok száma Értékeléshez ismerni kell a perzisztenciát is! A munkaszervezéshez és a keltető kapacitásához is fontos ezt ismerni. A perzisztencia elején és végén rövid ciklusok vannak, hosszabb szünetekkel, míg a közepén van az intenzív időszak. Intenzív időszak: a tojó a tojásainak legalább 70 %-át lerakja. Korai kotlás rossz a tenyésztésben tojásrakás hamarabb befejeződik természetben jó a csibék hamarabb felnőnek, több idejük jut felkészülni a télre Korai ivarérettség kedvező Napló egyedi nyomonkövetés De! gyenge heritabilitás a tojástermelésre inkább családszelekció

Átlagos tojástermelés tojások száma/tojók száma de többféle számítási mód van! átlagos tojástermelés = évi összes tojás (db) befejező létszám (db) kényelmes éves létszám nélkül is használható pozitív irányban torzít ezt csak akkor értékelhetjük, ha ismert az induló létszám! Vagy korrigáljunk a tojatás végét megérő egyedekre átlagos tojástermelés = tojatás végét megért állatok tojásszáma befejező létszám (db) (db) Ehhez egyedi nyilvántartás és nyomonkövetés kell!

átlagos tojástermelés = évi összes tojás (db) évi átlaglétszám (db) objektívebb figyelembe veszi a gyengébb termelésű, elhullott egyedeket is de az átlag csalhat! átlagos tojástermelés = évi összes tojás (db) induló tojólétszám (db) gazdasági értékeléshez a legjobb az elhullással hangsúlyosan számol a környezeti tényezőket figyelembe kell venni egyébként szezonális termelés erős negatív torzítás is lehet egy adott évben a sok elhullás miatt túl sok elhullás esetén nem használható

Állomány intenzív tojástermelési időszaka az állomány legalább 50 %-a tojik az éves tojástermelés 85-87 %-át adja Termelési index = átlagos tojástermelés (db) perzisztencia napokban 0,5 felett jó 0,4 alatt rossz Tojás minősége: nagysága, formaindex, termékenység, keltethetőség termékenys égi index = gépbe rakott tojások *100 10 napos lámpázási eredmény A nevezőben a még termékeny tojások száma szerepel Minden lámpázás után számolni kell pl. rossz kakasok kiszűrése

Kelési % = gépbe rakott tojások (db) *100 kikelt madarak száma Állomány és keltető együttes értékelése. Technológia betartása mellett tojás keltethetőség Keltethetőség és termékenység együtt ha csak a keltethetőség érdekel a lámpázást vonjuk le belőle kelési % = gépbe rakott - kilámpázott tojások *100 kikelt madarak száma

Ellenálló képesség, életerő: Általános ellenálló képesség akklimatizáció intenzív tartás Stressz nagy állomány sűrűség, korlátozott mozgás Minél komfortosabb legyen! Takarmányozás tápanyagok + minden makro- és mikroelem

Vérmérséklet, rossz szokások: Ezeket az intenzív tenyésztés és termelés szempontjából kell értékelni! Agresszíveket ki! természetben ez baj lesz Rossz szokás tojásevés, tollcsipkedés környezeti ártalom Tollcsipkedés csőrkarika (durva!) Tojásevés elsősorban a ketreces tojatásnál Azonnal ki kell szűrni!

Nem domesztikálódik. Fogoly tenyészanyag Jó tojástermelés + alacsony agresszivitás A 3-4 hetes csibéknél lehet hisztérikus időszak, de nem szabad ezért kiselejtezni, hanem le kell nyugtatni őket! 10 hetesen ivar szerint szétválasztani és külön nevelni a tojatásig. +10-20 % egyed ráhagyással dolgozzunk. 320-450 g közötti tömegűek legyenek. Párba állítás agresszívek + a gyáva kakasok ki!

+10 % máshonnan származó tojás keltetése vérfrissítés minden évben Tojatás fele egyéves, fele kétéves Kétéves legalább 40 tojást tojt tyúkok Mivel egyedi nyilvántartás van termelés alapján válogassunk! A többet tojó fogoly tojásai jobban kelnek. Legjobban keltethető 12-15 g-os tojás A kicsi tojásos tyúkokat kiselejtezni a kis tojás dominánsan öröklődik!

Vadkacsa tenyészanyag Küllemi jegyek egészséges, jól mozgó, élénk Kitollasodás előtt válogatunk a tóra kitett állatokat nehéz befogni A tollasodás után fehér/fekete tarka kiselejtezni Tojástermelés alapján külön nyilvántartani a tojóvolierben lévő állatokat 60 tojás/szezon

Zárttéri apróvadtenyésztés 7. Tojatás

Természetes ciklus (fácán) Életritmus évszakok + megvilágított órák száma Tavasz nappalok hosszabbodnak tobozmirigy nemi aktivitás Spermiogenezis a kakasoknál + a tyúkok háremekbe tömörülnek a kakasok körül leraknak egy fészekaljnyi tojást Tenyészetben minden nap elszedjük a tojásokat további tojásokat rak le 12-18 tojás helyett 45 tojás A természetes fotoperiódus szabályozza a tojatás megindulását és befejeződését: ápr. 10-15. június vége, július eleje.

Fényprogramos tojatás (fácán) Megváltoztatjuk a fotoperiódust. Naponta növeljük a megvilágított órák számát hamarabb indul el a nemi ciklus Előbbre hozzuk a tojatást vadkacsánál jól működik még tojó volierben is. A tojatás végén sötét ciklus tojásrakás leáll növeljük a megvilágított órák számát második ciklust indítunk Ez az első ciklus 50 %-át adja.

Probléma a korai csibék felnevelése költségesebb + a két ciklustól a tojók nagyon kimerülnek + a csibék kiesnek a természetes ritmusból, így nehezebb felnevelni abbahagyták Kivétel: Fácán kakasok mivel a kakasok a tojatás végére kimerülnek egy részt sötétben tartunk május közepétől növeljük a megvilágított órák számát kifutóba aktív kakasok Június első hetében lecseréljük a korábbi kakasokat 8 %-kal nő a termékenység

Tojatási technológiák (fácán) 6-7 fős kiscsoport/100-200 fős nagy csoport Kiscsoport ketrecekben sodronyon/kis volierben Nagy csoport nagy volierben + 10 % cserekakas együtt tartva/teljes cseréhez dupla létszám Kiscsoportban lehet egyenként cserélni sérült/terméketlen. Nagy csoportban csak az összes kakast lehet lecserélni egy/egy kakast a többiek agyonverik! Nagy csoportban inkább több kakas legyen, mert néhány kiesés biztos van.

Tojatás sodronyon Épületben/fekete fóliasátorban 3 sorban ketrecek 150*300 cm-es ketrec kiscsoport 1:5 ivararány Magasabb beruházás, szigorúbb technológiai fegyelem, de kevesebb munkaerő fényprogramhoz nagyon jó Napi kétszeri tojásösszeszedés tojásevés! Kannibalizmus!

Tojatás kis volierben 1:5/1:6 ivararány 2m 2 /állat 3*4 m-es volier Felülről fedett Egymás mellett vannak a közös falon 120 cm-ig nádpadlóval, vagy egyéb anyaggal fedett Egy sarokban árnyékoló, a másikban tojófészek Önitató + etető tálca Ülőrudak + homokfürdő + apró kavics Fix favázas, vagy elemekből álló mobil volier Fix leásott oszlopok + felül félfa/léc ezekre hálót szegeznek

Csak a tojatásra fedik be. Betelepítés előtt fedés + kisebb javítások + kaszálás ez nehézkes a határolás miatt Fémváz + drótháló + esetleg betonlábazat a korrózió ellen elveszti előnyös tulajdonságait, de tartósabb Mobil minden évben fel kell állítani (munkaidő + munkaerő) + elemek szállítása és téli tárolása Terület előkészítése gépiesített, könnyebb, alaposabb + a hely évente változtatható A tojásokat csoportonként érdemes követni kiszűrni a terméketlen kakasokat

Tojatás nagy csoportban Falkás tojatás 20 m 2 /állat nagyságú területen. Felül 3-6 m magasan fedett korábban szárny lekötés/csonkítás! 150 egyed 1:7 ivararányban A létszámot az etethetőség és a tojásgyűjtés korlátozza. 20 fácánra kell egy etető és itató (kiv. vezetékes önitató) Itt is kell minden a volierben, ami a kiscsoportosnál. Az árnyaló itt alacsony lábakon álló hullámpala. Tojófészek nem kell, mert itt szabadon is szívesen tojnak a tyúkok könnyebb a tojások összeszedése is.

Tojatás párban (fogoly) Mivel itt egy- és kétéves állatok is vannak, ezért tartósan kell jelölni gyűrű 150*70 cm területű háromrekeszes francia/angol box Etető + itató Provokált párosítás febr. végétől (febr. 20 -március 10.) Első a tyúk fél óra múlva a kakas A tyúk a domináns figyelni kell a párt ha verni kezdi a kakast ki kell venni egy nap múlva új kakas

5-15 % sikertelen tartalék kakasok A megvert kakast pihentetni kell, akár 10 napig is. Ha újra megverik ki kell venni a tenyésztésből Télen a nemeket ált. külön tartjuk min. 100 m távolságra, hogy ne hallják egymást. Ha egyben tartjuk február végén figyelni kell a kialakuló párokra! Kiemeljük box szinte 100 % a siker Tojástermelés április közepétől Naponta kora délután szedjük össze a tojásokat. Francia boxban hátul tojnak és a tojás kigurul a tojásvályúba könnyű összeszedés

Nyugalom megszokott időben etetés + tojásösszeszedés Ugyanaz a gondozó és az öltözete se nagyon változzon! Egy gondozó 250 pár A kiszökött kakasokat azonnal be kell fogni megzavarják a többi párt felbomlás A letojatott állomány kihelyezhető. A tojatás után kell kiválogatni a következő évi tenyészállományt.

Tojatás tojófészekbe (vadkacsa) Zárttéri/félvad tojatás Zárt térben gyorsan domesztikálódik inkább félvad tartás Intenzív tojóházak Félvad tóparton, volierben tojófészkekben Tojóházban lehet ketrecben, de inkább talajon, fészekben körben a falak mentén. Ide be kell csalogatni az állatokat etetés a házban középre vagy az ajtó közelében Tóparton nagyobb figyelem, de kisebb beruházás

Fészkek inkább a partra, kevesebb a vízre. Ivararány 1:3/1:4 Februárra kialakítjuk a csapatokat febr. 20-tól kezdenek tojni intenzív időszak: március végétől Naponta szedjük össze a tojásokat! Reggel tojik fácán, fogoly Intenzív időszak június közepéig. Június végén a fészekben hagyott tojásokat a tojók kikeltik.

Zárttéri apróvadtenyésztés 8. Keltetésbiológia

Az embrió fejlődése a tojásban Párzás 1,5-8 * 10 9 spermium eljutnak a petesejthez (saját mozgás + petevezető antiperisztaltikája + csillószőrök) Megtermékenyítés csak egy spermium A többség elraktározódik tölcsér, méh Ezek termékenyítik meg a későbbi petesejteket a párzások között életképesség: tyúkalkatúak 20-22 nap, lúdalkatúak 10 nap. Osztódás sokszikű (telolecythalis) csírakorongon barázdálódik (discoidalis) A megtermékenyülés után 15-20 órával tojás

Zygota blastula gastrula a csírakorong jól látható a sárgáján A környezeti alacsonyabb hőmérsékleten a tojás fejlődése leáll. A kotlós alatt/keltető gépben az inkubációs hőmérsékleten fejlődik tovább. Differenciálódás + sejtvándorlás körte alakú embriópajzs A keltetés 48. órájában már van szív + 3 hólyagú fejdudor + gerinchúr és idegcső 6-7. nap vérkeringés Magzat: - Fácán fogoly 10-11. nap - Vadkacsa 14-15. nap

A magzat táplálkozása fehérjenyelés az átszakadt amnionon keresztül + szikanyag a mirigyes gyomorban emésztődik + chorion bolyhokon át a vérkeringés hozza a tojásfehérjét és a kalciumot a tojáshéjból Az allantois légzésre tér át. Járulékos részei sziktömlő, allantois, amnion, savós hártya Sziktömlő: Az embriópajzzsal együtt fejlődik és a szikanyagot veszi körül végén nyitott a szikanyagot oldottan az epésbélbe juttatja

Allantois: A köldöktől indul az amnion és a chorion közé nő Felületén sok vérér Összenő a chorionnal chorio-allantois A chorion bolyhai a fehérjébe mélyülnek. A tojáshéjra feszülő része biztosítja az oxigén felvételt. Amnion: A legbelső burok Folyadékában úszik a magzat a köldökzsinórra függesztve.

Bear f. savóshártya vagy chorion: A legkülső magzatburok A burkok beszáradnak a 21.(fácán, fogoly)/25. (vadkacsa) naptól vértartalma a magzatba kerül Ugyanekkor a magzat átszúrja a léghólyag falát és áttér a tüdőlégzésre. A sziktömlő behúzódik a hasüregbe. A csibe átszakítja a héjhártyát a légkamránál áttöri a héjat kivágja a tojásfoggal (kb. 45 perc) lábát kinyújtja és ezzel kel ki.

Gépi keltetés Mesterségesen létrehozott és szabályozott páratartalom és hőmérséklet mellett kelnek ki a csibék. i.e. 1000 évvel már volt Kína érlelődő trágyarakás/agyagtapasztású kosárüst faszénparázson Egyiptom agyagtéglákból épült kemencében Gépi keltetés Franciaország 1749. Amerika 1783. első keltető 1895. nagykapacitású keltetők 1922. Ohio légkeveréses keltető

Ma leginkább nagykapacitású keltetők nagy keltető házakban. Önálló üzem a keltető több helyiségből áll önálló funkciók szigorú technológiai fegyelem Keltetőház mindig könnyen megközelíthető legyen szilárd burkolatú út Egyéb forgalom/baromfitelep távol Nyugalom, csend, szélvédett Keltetőgépek National, Viktória

A keltetés technológiája: A keltető áprilistól üzemel márciusban javítások, próbaüzem takarítás + fertőtlenítés Előre tervezni a keltetést! Mit akarok? fácán/fogoly/vadkacsa Víziszárnyast nem lehet együtt keltetni fácánnal/fogollyal váltás lehetőleg csak egyszer egy szezonban alaposabb fertőtlenítés utána + gépek átállítása Állathigiénia egy gépbe csak egy helyről származó tojásokat rakjunk! Tojás fogadás törött tojások kiválogatása tisztítás hűtés fertőtlenítés (merítés, gázosítás) osztályozás (lámpázás) tálcázás tárolás

Begyűjtött tojások papírtálca válogatás törött/erősen szennyezett ki mechanikusan nem szabad tisztítani a tojást (kutikula sérül fertőzés) Innen tárolóállvány Válogatás nagyság és alak szerint is! Nagyság tömeg Alak hossz/legnagyobb harántátmérő tojásindex tojás tömege index fogoly 12-15 g 1.23-1.36 fácán 32-35 g 1.15-1.39 vadkacsa 52-70 g 1.28-1.43

Repedt tojás ki lámpázás a finom repedések felderítésére tálcával együtt a lámpázó asztalra és egyesével átvilágítani. Lámpázás begyakorlása is ekkor. Fertőtlenítés merítés a tojással azonos hőmérsékletű vagy 1-2 ºC-kal melegebb fürdőbe tálcával együtt Ha hidegebb a fertőtlenítő beszívódik a tojásba károsít 2%-os Iosan vagy Bradofen/10%-os jódtinktúra/hígított lugol oldat 5 perc rászárad

A fürdő alatt lehet finom ecsettel a gyenge szennyeződéseket eltávolítani! Lecsorgató állványra tesszük a tálcát, amíg a következő adag a fürdőben van tároló A begyűjtés, a válogatás, a fertőtlenítés ideje max. 4-5 óra. Tárolás: -4 napig 16-18 ºC -6 napig 15-16 ºC -10 napig 12-13 ºC ->10 nap 8-10 ºC -Páratartalom: 75-80 %, bár mások szerint 60-70 %

Jobb keltethetőség 2-20 ºC között váltakozó hőmérsékleten tároljuk természetes folyamatok utánzása Hosszú tárolás rontja a keltethetőséget, de az azonnali berakás sem jó! Ma heti berakás 7 nap tárolás állandó 12-13 ºC és 70-75 % rel. páratartalom Hegyes végével felfelé van a tojás a tálcán forgatás 2 óránként min. 45º-kal a tojás sárgája ne süllyedjen le Forgató állvánnyal rakjuk át a keltető tálcára tompa vég felfelé előmelegítés

10-12 óra alatt 20-22 ºC-ra melegítjük előkeltetőben felveszik a terem hőmérsékletét Izzadás a meleg levegőből a pára kicsapódik a hideg tojásokra penészedés meg kell akadályozni az izzadást szellőztetéssel és a hőmérséklet változtatásával! Keltetés: Fácán, fogoly 24 nap Vadkacsa 28 nap (berakást követő 12 órán túl) Előkeltetés + bújtatás Előkeltetés fácán, fogoly: 20-21 nap; vadkacsa: 24-25 nap Bújtatás 3-4 nap

szárnyasvadfaj hőmérséklet o C relatív páratartalom előkeltetés fácán 37.8 48-52 % fogoly 37.8 45-49 % vadkacsa 37.6 60-65 % bújtatás fácán 37.5 65-80 % fogoly 37.5 75-80 % vadkacsa 37.5 75-80 % Kotlóssal keltetés nehezebb, kisebb kapacitás, de jobb az egyedek túlélése a természetben

Kelés alatti teendők gázosítás, forgatás, lámpázás, átrakás a bujtatóba Gázosítás a gép és a tojások együttes fertőtlenítése Gép légterére számítva 1 m 3 -re 10 g K- permanganát + 1 cm 3 formalin 26 ºC-on 75% rel. páratartalom mellett 1 óráig Felfűtés a keltetési hőmérsékletre. Forgatás automatikus. Lámpázás a 10. napon gyorsan Terméketlenek, hibásak ki! Lehetőleg azonos időszakra essenek az egyes műveletek és ez munkanapon legyen!