Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara TOLNAI 7. évfolyam 2. szám A Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági havilapja 2006. február Autópályát és szakképzési reformot szeretne Tolna megye A kormányzat az adóterhek öt éven át tartó folyamatos csökkentését ígéri Az adóterhek csökkentését, a szakképzési rendszer reformját és a pályázati pénzek gyorsabb kifizetését ígérte Dióssy Gábor Kamarai Nívódíj Pályázati felhívás A Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara egyfordulós pályázatot hirdet a kamarai Nívódíj elismerõ cím elnyerésére. A pályázat célja: a megye gazdasági értékeinek elismerése, a kamarai vállalkozói kultúra elmélyítése, a kiemelkedõ szakmai és ágazati teljesítmények díjazása, a piaci lehetõségek tágítása a jó imázs kialakításával. Részletes felhívás a 11. oldalon a GKM politikai államtitkára a vállalkozóknak a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett januári paksi gazdasági fórumon. Az államtitkár a találkozó elõtt meglátogatta a DC Beton Kft.-t is, amelyet mintavállalkozásnak és egyben minden cég számára követendõ példának nevezett. Folytatás a 3. oldalon Vállalkozói Hitelkártya van Tel.: 74/529-250 EIC A KAMARÁNÁL Információk az EU-ról Szekszárd, Arany János u. 23 25. Telefon: 74/529-253 Fax: 74/411-456 E-mail: eic@tmkik.hu Web: www.tmkik.hu
2 A Vámtarifa Bizottság felhívása Legkésõbb 2006. február 23- ig kell eljuttatni a 2007. január 1-jétõl érvényes, autonóm vámfelfüggesztésekre és vámkontingensekre vonatkozó kérelmeket a Vámtarifa Bizottság titkárához magyar és angol nyelven, elektronikus formában a piller.erika@gkm.gov.hu e-mail címre. A kérelmeket 2006. március 1-ig postai úton is kérjük eljuttatni (cím: Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Kereskedelempolitikai Fõosztály, 1880 Budapest, Pf. 111). A megjelölt határidõk után, illetve a nem megfelelõ formátumban Ez egy kormányzati védjegy, amelyet azok a kereskedelmi egységek igényelhetnek, amelyek érvényesítik áraikban az áfacsökkentést. Január 16-tõl igényelhetõ a védjegy postai úton, Mesterházy Attilának címzett levélben vagy az afa@icsszem.hu e- mail címen. Egy gazdálkodó úgy válhat védjegyhasználóvá, ha elõtte aláír egy nyilatkozatot az ICSSZEM-mel. Ennek mellékletében felsorolja azokat az árucsoportokat, amelyek árában érvényesíti az áfacsökkentést. A nyilatkozatot negyedévre kötik meg, aztán mindkét fél felülvizsgálja. A nyilatkozat bármikor megszüntethetõ. A védjegyhasználók listája nyilvános, a www.icsszem.hu honlapon megtalálható. beérkezõ kérelmeket a VTB nem továbbíthatja az EU Bizottsághoz. Felhívjuk egyúttal a figyelmet arra, hogy lehetõség van a jelenleg érvényes vámfelfüggesztésekkel, illetve vámkontingensekkel szembeni kifogások benyújtására is az arra rendszeresített formanyomtatványon. További információk és a formanyomtatványok a GKM honlapján érhetõk el, valamint szakmai felvilágosításért az MKIK munkatársához, Drajkó Kornéliához (e-mail: drajko@mkik.hu) is fordulhatnak. Áfacsökkentés védjegy Ki igényelheti a védjegyet? Valamennyi kereskedelmi cég és szolgáltató igényelheti a védjegyet, ha az eddig 25, most már 20 százalékos áfatartalmú termékének, szolgáltatásának árában érvényesíti az áfacsökkentést, és ezt egy, az ICSSZEM-mel kötött nyilatkozatban rögzíti. Hogyan igényelhetõ a védjegy? 1. Gazdálkodó egység jelentkezik az ICSSZEM-nél (postai úton, Mesterházy Attilának címzett levélben, vagy az afa@icsszem.hu e-mail címen), megadja nevét, elérhetõségeit. 2. Az ICSSZEM elküldi a nyilatkozatot. 3. A gazdálkodó egység aláírja, visszaküldi. 4. Az ICSSZEM elküldi a védjegyformulát (elektronikus formában). 5. A gazdálkodó saját költségén reklámhordozót (matricát, plakátot stb.) gyárt belõle, és a nyilatkozat mellékletében szereplõ termékekre/szolgáltatásokra kihelyezi vagy saját akcióiban feltünteti. 6. Az ICSSZEM civil szervezet bevonásával követi nyomon a védjegyhasználat jogosságát. 7. Ha jogtalanul használják a védjegyet, az ICSSZEM megvonja annak használatát. Az igénylési nyilatkozat valamint a részletes szabályzat a www.tmkik.hu honlapról letölthetõ. Megtakarítás a telefondíjakból A Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara valamint az etel Magyarország Kft. vállalat megállapodásának köszönhetõen a kamarai tagok jelentõs kedvezményeket kapnak a telefontársaság díjaiból. Érdeklõdni: +36 1 999 7070; info@etel.hu; www.etel.hu Elindult a Magyar Márkaszövetség hetedik reklámkampánya, amely a gyártói márkák megbízhatóságára kívánja felhívni a fogyasztók figyelmét. A közös marketing-akciót elsõsorban a hazai vásárlási szokások árközpontúsága indokolja. A Magyar Márkaszövetség kezdeményezésének fõ célja a kezdetektõl fogva változatlan: felhívni a fogyasztók figyelmét a megbízható, minõségi FM- CG-márkák elõnyeire. Ezt sok más érv mellett az egyre gyakoribb élelmiszer-botrányok, valamint az uniós piacról beáradó olcsó, de rossz minõségû termékekkel kapcsolatos problémák indokolják. Az idei mintegy 300 millió forintos költségvetésû kampány tíz jól ismert márkát sorakoztat fel 2400 óriásplakáton és sajtóhirdetésekben. A reklámok a fogyasztói bizalom és elégedettség fontosságát hangsúlyozzák, amit a gyártói márkák jobb minõsége és megbízhatósága garantál. A résztvevõ tagvállalatok: Beiersdorf, Bunge, Gyermelyi, Henkel, Masterfoods, Nestlé, P&G, Sara Lee, Stollwerck és Unilever. A gyártói márkáknak egyszerre kell megküzdeniük az egyre erõsebb kereskedelmi láncok sajátmárkáival és az olcsó, no-name importtal. A GfK szerint a hazai vásárlók túlnyomó többsége (88%) tudatosan az akciós, árengedménnyel kapható termékeket részesíti elõnyben, vagyis továbbra is az ár az elsõ és legfontosabb vásárlási szempont, 2006. FEBRUÁR A részmunkaidõben dolgozó munkavállalónak adott adómentes béren kívüli juttatások A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. (1) bekezdése szerint a munkáltatónál adómentes juttatásnak minõsül a munkáltató által munkavállalónak az adóévben adott, a törvényben meghatározott juttatások együttes értékébõl legfeljebb évi 400 ezer forint, illetõleg a 400 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben munkaviszonyban töltött napokkal arányos része. A Munka törvénykönyve a részmunkaidõben dolgozó munkavállalót is munkaviszonyban álló személynek tekinti, akit a munkaviszonyban töltött napok után az általános szabályok szerint illetnek meg járandóságok, például a szabadság. Az Szja törvény sem szabályozza külön azt az esetet, amikor a munkavállaló részmunkaidõben, napi 8 óránál kevesebbet dolgozik. Ezért ugyanazok a szabályok, kötelezettségek és mentességek vonatkoznak a részmunkaidõben foglalkoztatott munkavállalókra, mint a teljes munkaidõben dolgozó társaikra, így az Szja törvény 71. -ában szabályozott 400 ezer forintos keret a részmunkaidõben dolgozó munkavállalókra is irányadó. Az árral szemben csak ezután következik a minõség, a kényelem, vagy a választék. Napjainkban a fogyasztók már minden hetedik forintjukat valamilyen kereskedelmi márkára költik a napiheti bevásárlások során. Az ACNielsen globális kutatása alapján Magyarország még mindig vezetõ helyen áll a kereskedelmi márkák növekedési arányát illetõen, bár a trend némileg lassulni látszik, hiszen a tavalyi felmérés csupán 15%-os növekedést mutatott a korábbi 44%-ossal szemben. A Magyar Márkaszövetség 2000-ben indította elsõ kampányát a márkás termékek népszerûsítésére. Azóta minden évben utólagos piackutatással is vizsgálják a reklámozás hatékonyságát és a fogyasztókra gyakorolt hatását. A 2005. évi akció eredményességét a TGI Magyarország kutatása is igazolta, hiszen a megkérdezettek körében a reklámok hatására 10%-kal növekedett a vásárlási szándék, 15%-kal a márkák fontosságának fogalma, illetve 62%- os növekedést mutatott a reklámok felidézési indexe. Az elmúlt hét év során felhasznált több mint 20 000 óriásplakát, a televíziós reklámok és a sajtóhirdetések médiaköltsége listaáron számolva meghaladta a 2 milliárd forintot. A kezdeményezés idõközben más országokban is sikert aratott, a hazai tapasztalatokat felhasználva már a német, lengyel, olasz és norvég piacokon is összefogtak a gyártók márkáik védelmében.
2006. FEBRUÁR Dióssy Gábor paksi látogatása alkalmával hangsúlyozta: a versenyképességet nem csak a pályázati pénzekkel lehet fokozni, hanem autópálya-építéssel, informatikai fejlesztéssel, és nem utolsó sorban az adóterhek csökkentésével. Az államtitkár elmondta: idén januártól indul, és öt éven át tart majd az adórendszer átalakítása. A kormányzat ennek szellemében huszonötrõl húszra csökkentette az áfát, a mikro- és kisvállalkozásoknak pedig, akiknek az adóalapjuk nem haladja meg az ötmillió forintot, a társasági adót a korábbi tizenhatról, tíz százalékra csökkentették. A változások között említette Dióssy Gábor a társadalombiztosítási járulék három év alatti öt százalékos csökkentését, valamint az iparûzési adót, amely 2007-tõl megszûnik, de már most is a korábbi ötven helyett száz százalékban leírható. A kormányzat ugyanakkor az egyszerre leírható költségek értékhatárát ötvenezerrõl százezerre növelte. A kérdésre, hogy melyek a Tolna megyei vállalkozók legégetõbb problémái, az államtitkár elmondta: nyilvánvalóan az autópálya hiánya, hiszen jól kimutatható, hogy a befektetõi tõke a sztrádák irányában áramlik. Ugyanakkor minden gazdasági fórumon elhangzik a szakképzett munkaerõ iránti igény. Dióssy Gábor hangsúlyozta: a Autópályát és szakképzési reformot szeretne Tolna megye A kormányzat az adóterhek öt éven át tartó folyamatos csökkentését ígéri Folytatás az 1. oldalról Ötszáz új munkahely létrehozása érdekében indította el a Borostyán Programot a dombóvári önkormányzat, a Többcélú Kistérségi Társulás és a Kapos Innovációs Kht. 3 felsõfokú mintájára a középfokú oktatási rendszert is átalakítanák. A több éves folyamat lényege, hogy a vállalatok visszajelzése alapján képezzék a munkaerõt. Ha a képzõhelyek ennek eleget tesznek, akkor több állami juttatásra számíthatnak, ha nem, akkor jóval kevesebbre. Az államtitkár elmondta, azért is nehéz az oktatási rendszer átalakítása, mert a korábbi negatív tapasztalatok miatt a cégek nem hisznek abban, hogy érdemben befolyásolni tudják a szakképzést. A kérdésre, hogy a kamara szerepét a szakképzésben erõsíteni kívánják-e, nem adott egyértelmû választ, de elmondta, természetesen minden érdekvédelmi szervezet bevonását tervezik. Végül elmondta: a vállalkozásoknak a korábbinál jobb pályázatokat kell benyújtaniuk, de az állami szerveknek és a tanácsadó cégeknek is fel kell nõniük az uniós pályázati rendszerhez. Bár néhány ponton lehet gyorsítani az elnyert támogatáshoz való hozzájutást, az államtitkár felhívta a figyelmet arra, az unió bürokratikus rendszere alapvetõen nem változik meg. Az eredményeket a nehézségektõl függetlenül jónak nevezte, hiszen a minisztérium által felügyelt gazdasági versenyképességet javító operatív programok segítségével százötvenmilliárd forintot tudtak felhasználni a vállalkozók. mk Ötszáz új munkahely Dombóváron Fotó: Nagy Ágnes A tizenkét pontból álló program egyik eleme az egészségügyi klaszteriroda létrehozása, amely az egészségiparban tevékenykedõ vállalkozásokat közös képviseletét, piacra jutását, marketingjét segíti. A cél, kisebb anyagi ráfordítással nagyobb eredményesség. Várhatóan még idén elindul a Dombóvári Ipari Parkban egy kutatófejlesztõ csarnok kialakítása. Az EuroJet Medical Kft. által megvalósuló beruházás célja egyedülálló, költséghatékony csúcstechnológiai gyógyászati és diagnosztikai orvosi eszközök fejlesztése, gyártása, amely huszonöt mérnök foglalkoztatását teszi lehetõvé. A Borostyán program részeként a gunarasi hatvan szobás, százhúsz férõhelyes, négycsillagos gyógyszálló megépítése további harmincöt fõnek biztosít majd munkahelyet. Ugyanakkor márciustól 250 szakképzetlen, vagy szociálisan hátrányos helyzetû ember kap lehetõséget a közmunkaprogramban való részvételre. A társulás tagjai a munkaügyi központ támogatásával több hiányszakmában burkoló, könynyûgépkezelõ képzéseket indítanak. Tervben van a Dombóvári Ipari Parkban egy komposztáló telep és átrakó állomás kiépítése is, amely újabb tizenöt embernek jelentene megélhetést. A szövetség tagjai jelenleg három céggel folytatnak tárgyalást, amelyek a városban vagy annak környékén kívánnak telephelyet létrehozni. Ez is új álláshelyeket jelentene. Bíznak abban is, hogy a Paksi Atomerõmû Rt-val való együttmûködésüknek köszönhetõen a dombóvári vállalkozások beszállítói partnerei lehetnek a cégnek. Az ötszáz új munkahelyet teremtõ programot a közelmúltban ismertették a szakemberek. A rendezvényen a munkaügyi központ dombóvári kirendeltségének vezetõje, Szarvas Antal elmondta, hogy a városban jelenleg 10,7%-os, a kistérségben pedig 14,8%-os a munkanélküliség. Az álláskeresõk száma tavaly õszig folyamatosan nõtt, az év utolsó negyedében és 2006. januárjában pedig stagnál. Végül elmondta: sok az elhelyezkedni nem tudó diplomás is. A foglalkoztatóktól az utóbbi hónapokban azonban csak néhány állásajánlat érkezett a felsõfokú végzettséggel rendelkezõk számára. Õk elsõsorban gépész-, vegyész- vagy számítógépes tervezéshez is értõ fejlesztõmérnököket kerestek. Ilyen képzettségû munkaerõt azonban nem tudnak kiajánlani.
4 Már helyben is megszabadulhatnak a feleslegessé vált berendezéseiktõl az elektromos hulladék biztonságos kezelésére kötelezett Tolna megyei cégek és önkormányzatok. A KT-Dinamic Kft. a térségben egyedüliként kapta meg a tevékenységre a jogosultságot. A tíz fõnél többet foglalkoztató, vagy évi kétszáz kilogrammnál több veszélyes hulladékot termelõ cégek számára törvény írja elõ, hogy a feleslegessé vált elektronikai berendezések megfelelõ kezelésérõl gondoskodjanak. Ugyanez igaz az intézményekre, önkormányzatokra, de azokra is, akiknél kétezer kilogramm feletti nem veszélyes hulladék keletkezik egy év alatt. A jogszabály hatálya alá esnek a háztartási gépek pl: hûtõ, fagyasztó, légkondicionáló, mosogató, elektromos tûzhely, hõsugárzó, porszívó, vasaló, kávéfõzõ az információs és távközlési berendezések így a számítógép, nyomtató, egér, billentyûzet, monitor, fénymásoló, fax, telefon. Gondoskodni kell a szórakoztató cikkek Hi-Fi, videokamera, televízió, az elektromos barkácsgépek, szerszámok, jelzõberendezések és játék automaták biztonságos kezelésérõl is. Korábban nem volt Tolna megyében olyan vállalkozás, aki ezeket az eszközöket fogadta volna. A KT-Dinamic Kft. azonban a közelmúltban, a szegedi Elektro-Rehab Kft. franchise partnereként, megkapta az engedélyt a tevékenység végzésére. Tóth Ferenc ügyvezetõ elmondta: a cégeknek, önkormányzatoknak mindössze anynyi a teendõjük, hogy felkeresik õket, és õk teljes körûen tájékoztatják õket a teendõkrõl. A szállítási költség jelentõs megtakarítása miatt nem csak olcsóbban végzik a veszélyes hulladék kezelését, mint a jelenleg a megyében tevékenykedõ budapesti Õk gondoskodnak az e-hulladék szakszerû kezelésérõl vagy kaposvári cégek, de tanácsadással is segítik a hozzájuk fordulókat. A berendezések leadására kötelezett cégeknek a rendelet szerint ugyanis saját maguknak kellene egy adatlapon minõsíteni és kategóriába sorolni a hulladékaikat, ami gyakran nem egyszerû feladat. Az ügyvezetõ hozzátette: reményeik szerint hamarosan a lakosságnak sem kell a veszélyes hulladék gyûjtési akcióra várva hónapig tárolni a hasznavehetetlen elektronikus cikkeket, hiszen azoknak a településeknek a lakói, amelyek önkormányzata szerzõdést köt a KT-Dinamic Kft.-vel, ingyenesen lerakhatják a cég telephelyén azokat. Fizetni Kategória csak abban az esetben kell, ha a beszállításról a vállalkozásnak kell gondoskodnia. Bölcske már alá is írta a dokumentumot, és a közeljövõben várhatóan Szekszárd is biztosítja a lehetõséget lakói számára. A környezetvédelem menti meg a szociális foglalkoztatót A KT-Dinamic Kft. az elektronikai hulladék kezelésével megmenekülhet attól, hogy be kelljen zárni a kapuit, és negyvenkilenc ember, köztük negyvennégy megváltozott munkaképességû az utcára kerüljön. A 2006. FEBRUÁR Elektromos hulladékától helyben és olcsóbban megszabadulhat KT-DINAMIC KFT. Tolna megyében az egyetlen cég, aki átveszi az elektronikai hulladék biztonságos kezelésére kötelezett vállalkozásoktól a hasznavehetetlen, leselejtezésre szánt berendezéseket. A cég teljes körû segítségnyújtást és tanácsadást is kínál. Szekszárd, Rákóczi u. 19., Tel/fax: 74/315-103 E-mail: ktdinamic@freemail.hu cég eddig divatáruk, lakástextíliák és munkaruhák készítésébõl, szerelési megbízásokból, nyomdaipari bérmunkákból tartotta fent magát. Saját üzletükben pedig munkavédelmi eszközöket és ruhákat, valamint sárközi népmûvészeti termékeket kínálnak megvételre. Az ügyvezetõ elmondta: a megbízásaik száma ugyan nõtt, de ezek általában olyan aprólékos munkák, amelyeket nem lehet gazdaságosan elvégezni, így az ebbõl származó bevételek nem fedezik a béreket és egyéb kiadásokat. Ráadásul egyik megbízó cégük csõdbe menetele hatszázezer forintot húzott ki a zsebükbõl. A megváltozott munkaképességûeket foglalkoztató cégek állami támogatását is korlátozták, emiatt a vállalkozás tavaly mintegy 2-3 millió forinttól esett el. Ha nem kapták volna meg a veszélyes hulladékok kezelésére vonatkozó engedélyt, feltehetõleg be kellett volna zárniuk a kapuikat. Pedig, mint az Tóth Ferenc mondja, sokan szeretnének dolgozni. Szinte nincs olyan hét, hogy valaki ne érdeklõdne náluk álláslehetõség iránt. Ráadásul azoknak a gyakran képzetlen, megváltozott munkaképességû embereknek, akik hozzájuk fordulnak ez az egyetlen reményük arra, hogy ne segélyekbõl tengõdjenek. Az ügyvezetõ hangsúlyozta: az állami támogatással és az új tevékenységi körrel talán szert tudnak tenni annyi bevételre, hogy a már meglévõket is megtarthassák. Majd hozzátette: szeretnék rehabilitációs foglalkoztatóként akkreditáltatni magukat, mivel a veszélyes hulladékkezeléssel idõvel esélyük nyílhat az önfenntartásra. mácz Szolgáltatási árlista Hulladékkezelési díj Ft/kg + 15 % áfa Nagy háztartási eszközök 40 Hûtõszekrény 0 Légkondicionáló 0 Kis háztartási eszközök 50 Információs és kommunikációs eszközök 30 Monitor <=14 78 Monitor >14 108 Számítógép 0 Fotók: Nagy Ágnes Szórakoztató elektronika 50 Televízió < 14 78 Televízió > 14 108 Elektromos és elektronikus barkácsgépek 40 Ellenõrzõ és vezérlõ berendezések hasznosítható és veszélyes anyag tartalom 0-50 függvényében Adagoló berendezések és játék automaták 45 Gyógyászati eszközök hasznosítható hasznosítható és veszélyes anyag tartalom 0-80 függvényében Szállítási költségek: 2 tonnás kisteherautóval városon (Szekszárd) belül 2500 Ft/óra + 20 % áfa, vidékrõl 90 Ft/km + 20 % áfa, rakodómunkás felár, 1500 Ft/óra + 20 % áfa.
2006. FEBRUÁR Egy arc a gazdaságban... Sebestyén Gizella kozmetikus az igazi maximalista. Minden szakmai képzést kitûnõ eredménnyel zárt, köztük a mestervizsgát és a szakoktatói felsõfokú iskolát is. Elegáns, tiszta üzlete precizitásról, és a hivatása iránti elkötelezettségrõl árulkodik. A kozmetikus, aki minden szakmai képzést kitûnõ eredménnyel zár Matis Prestige szalon Az üzlet is precizitásról árulkodik Sebestyén Gizella egészségügyi szakközépiskolában érettségizett 1992-ben. Elõképzettsége jó alapot biztosított kozmetikai tanulmányaihoz, hiszen a hivatás alapja az anatómia. A két éves képzés alatt az elméleti tudást Pécsen, a gyakorlatit Szekszárdon Kiss Lászlóné üzletében szerezte meg. Kezdetben Kakasdon és a megyeszékhelyen dolgozott, majd egyre bõvülõ bonyhádi és környéki vendégköre miatt a városban nyitott üzletet. Elhivatottságának köszönhetõen elengedhetetlenül fontosnak tartja az ismeretei korszerûsítését. Rendszeresen részt vesz továbbképzéseken, kongresszusokon. Elvégezte már az elektrokozmetikai, az ultrahang, a laeser, a Hawai testmasszázs, a nyirokmasszázs, a permanent make-up, a smink és a a zsûriképzõ tanfolyamot is. A Matis kozmetikai cég minden képzésén részt vett, majd a vizsgát követõen Prestige-szalon lett az üzlete. A mestervizsgára felkészítõ tanfolyamot 1999 októberében kezdte el a kamaránál. A pedagógiai és a vállalkozási ismeretek megszerzését követõen 2000 júniusában dicsérettel, és kitûnõ eredménnyel szerezte meg a mesterlevelet. Második éve kamarai küldött, ezért minden rendezvényen képviseli szakmájának vállalkozásait. Az érdekvédelmi szervezet kozmetikai mestervizsga-bizottságának elnöke, Papné Keszthelyi Éva javaslatára 2003-ban jelentkezett a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Mûszaki Kar mûszaki szakoktató szakára. Tanulmányai során örömmel tapasztalta, hogy olyan a hivatásához közvetlenül nem kötõdõ általános mûveltséget gyarapító ismereteket is elsajátíthat, mint a jog, a filozófia, a közgazdaságtan vagy a logika. Kivétel nélkül minden vizsgájára, szigorlatára és nem utolsó sorban a szakdolgozatára jelest kapott, így végül kitüntetéses diplomát vehetett át. A vendégei visszajelzései is azt igazolják, hogy méltányolják a folyamatos szakmai képzést. Esetenként arra is igényt tartanak, hogy ezeket megossza velük, ezért gyakran pszichológiai tanácsokkal is a segítségükre sietett. Sebestyén Gizella az élethoszszig tartó tanulásban hisz. Rendkívül gyorsan fejlõdik a kozmetikai ipar, ezért úgy véli, a jó szakembernek felkészültnek kell lennie. A lépéstartás érdekében éppen a napokban rendelt meg egy új készüléket, a mikrodermabráziót. Ennek segítségével a bõrön lévõ elhalt szarusejteket kontrolált módon, fájdalommentesen lehet eltávolítani. Tulajdonképpen lecsiszolja a bõrt, ezáltal a hatóanyag bevitelt jelentõsen fokozza. Eredményesen használható, akne, tisztátlan bõr, bõrfeltöltés, ránc, hegek és pigmentfoltok kezelésére. Kozmetikai szakoktatóként sminkoktatást is vállal vendégei 5 számára. Így õk is lépést tarthatnak a legújabb trendekkel. A korszerû technikákat õ maga is igyekszik elsajátítani. Legutóbb egy Európa bajnok sminkmestertõl tanulhatott praktikákat. Hitvallása szerint az elkötelezettség és a nyitottság a legfontosabb a hivatásában. A vendég hûsége a legfontosabb visszajelzés arról, hogy jó úton jár. mácz Sebestyén Gizella Szakoktató, kozmetikus mester 7150 Bonyhád, Fáy ltp. 16. Tel.: 20/3266-522 Fotók: Nagy Ágnes
6 Szigorúbb zaj határértékek 2006. FEBRUÁR Február 15-tõl új rendelet szabályozza a munka közben megengedett zajterhelés mértékét: az Európai Parlament és a Tanács 2003/10/EK irányelvének megfelelõen készült 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalókat érõ zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekrõl, amely a korábbi 18/2001. (IV.28.) EüM rendeletet váltotta fel. Zajszintek Az új rendelet háromféle zajszintet határoz meg, a) zajexpozíciós határértékek: napi zajexpozíció szintje: L EX,8h =87 db(a) pillanatnyi hangnyomás legmagasabb értéke: L max =140 db(c súlyozó szûrõvel) b) felsõ beavatkozási határértékek: napi zajexpozíció szintje: L EX,8h =85 db(a) pillanatnyi hangnyomás legmagasabb értéke: L max =137 db (C súlyozó szûrõvel); c) alsó beavatkozási határértékek: napi zajexpozíció szintje: L EX,8h =80 db(a), illetve pillanatnyi hangnyomás legmagasabb értéke: L max =135 db(c súlyozó szûrõvel) Ha a zajexpozícióból eredõ kockázatot más intézkedéssel nem lehet megelõzni, akkor a munkavállalót megfelelõen illeszkedõ egyéni hallásvédõ eszközzel kell ellátni: Hallásvédõ Az egyéni hallásvédõ eszközt úgy kell kiválasztani, hogy az megszüntesse, vagy a lehetõ legkisebb mértékûre csökkentse a halláskárosodás kockázatát. A munkafolyamatnak megfelelõ csillapítású védõeszköz kiválasztásánál az MSZ EN 458:2005 számú szabvány A. 5. eljárása a minimálisan irányadó. Az egyéni hallásvédõ eszköz kiválasztása a Mvt. szerinti munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minõsül. A munkáltató köteles megjelölni azokat a munkahelyeket, ahol a munkavállalók felsõ beavatkozási határértéket meghaladó zajterhelésnek lehetnek kitéve. Ezeket a munkahelyeket el kell keríteni, és az oda való belépést korlátozni kell, amennyiben ez mûszakilag megvalósítható és a zajexpozíciós kockázat indokolja. Zajmérés Zajmérést kell végezni: új munkahely létesítése, illetve új munkaeszköz (pl. gép, berendezés) üzembe helyezése esetén; meglévõ munkahely, munkaeszköz átalakításakor, új helyre telepítésekor, valamint technológia- és termékváltás esetén, ha az átalakítás, illetve a változás a zajexpozíció mértékét módosíthatja; munkakör kialakításakor; a munkavállalót érõ zajexpozíció meghatározásakor. Ezentúl nemcsak a Nemzeti Akkreditáló Testület által e tevékenységre akkreditált szervezet (laboratórium) végezhet zajmérést, hanem a zajártalom szakterületre engedéllyel rendelkezõ szakértõ is. A zajmérést a melléklet szerint kell elvégezni. Zajexpozíció mértéke (zárójelben a korábbi, nem hatályos értékek) 81 85 dbaeq 86 90 dbaeq (85,1-95 dbaeq) 91 100 dbaeq (95,1-105 dbaeq) 100 dbaeq (105,1-115 dbaeq) Kockázatértékelés A munkáltatónak olyan kockázatértékeléssel kell rendelkeznie, amely meghatározza, hogy a zajexpozícióból származó kockázatok kiküszöbölésére milyen intézkedéseket kell megtenni. (Ahol nincs zajterhelés, ott is kötelezõ a kockázatértékelést elvégezni, a zajterhelésre vonatkozó rész kivételével) A kockázatértékelésnek papíralapú adathordozón hozzáférhetõnek kell lennie. A kockázatértékelést az Mvt. 54. (3) bekezdése alapján elsõ alkalommal legkésõbb a munkáltató tevékenységének megkezdésétõl számított egy éven belül, azt követõen indokolt esetben köteles elvégezni és azt évenként felülvizsgálni. A kockázatértékelés elvégzése és felülvizsgálata munkabiztonsági szaktevékenység. Indokolt esetnek kell tekinteni különösen a kockázatok (munkakörülmények, az alkalmazott technológia, veszélyes anyag, készítmény, munkaeszköz, munkavégzés) lényeges megváltozását, illetõleg új technológia, veszélyes anyag, munkaeszköz, munkaszervezés bevezetését, alkalmazását, vagy ha az egészségügyi vizsgálat azt indokolja. Az Mvt. 54. (2) bekezdése szerinti kockázatértékelés keretében a munkáltató köteles becsléssel, szükség esetén méréssel meghatározni azt a zajszintet, amelynek a munkavállalók ki vannak téve. A kockázatértékelés készítésekor a zajméréstõl el lehet tekinteni, ha a munkáltató nyilatkozata alapján egyértelmûen kijelenthetõ, hogy a zajterhelés biztosan nem haladja meg a alsó beavatkozási határértékeket. (L EX,8h =80 db(a), és L max =135 db(c)) A rendelet hatálybalépésekor meglévõ kockázatértékelés felülvizsgálatát legkésõbb 2006. december 31-ig kell elvégezni. A munkáltatók tennivalói: Egyéni védõeszköz juttatási szabályzat felülvizsgálata A zajmérési jegyzõkönyvek alapján felül kell vizsgálni az egyéni védõeszköz juttatási szabályzatokat, mert a korábbi rendelet szerint 80-85 dbaeq között nem kellett zaj elleni védõeszközrõl gondoskodni, most pedig már kötelezõ. Az egyéni védõeszköz juttatási szabályzat elkészítése a Munkavédelmi törvény szerinti munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minõsül. 85-90 dbaeq közötti zajexpozíciónál eddig nem kellett a dolgozóktól megkövetelni a védõeszköz használatát, most már gondoskodni kell arról, hogy viseljék is. Gyakoriság 4 évenként 4 évenként 2 évenként Évenként Munkavédelmi oktatás Az alsó beavatkozási határértéket meghaladó zajexpozíció esetén a munkáltatónak biztosítania kell, hogy a munkavégzés során a zajterhelésnek kitett munkavállalók oktatásban részesüljenek a következõkrõl: zajterhelésbõl származó kockázatok jellege; a zajjal összefüggõ kockázatok megszüntetését vagy a lehetõ legkisebb mértékûre csökkentését szolgáló intézkedések, beleértve azok alkalmazásának körülményeit is; a zajexpozíciós és beavatkozási határértékek; a kockázatértékelés és a zajmérések eredményei, valamint azok jelentõsége és a lehetséges kockázatok; a hallásvédõ eszközök szakszerû használata; a zaj okozta halláskárosodásra utaló jelek felismerésének és bejelentésének indokai és módja; azon körülmények, amelyek a munkavállaló munkaköri alkalmassági vizsgálatát indokolják; a zajexpozíciót a lehetõ legkisebb mértékûre csökkentõ biztonságos munkamódszerek. Idõszakos munkaalkalmassági vizsgálatok nagyobb gyakorisága A munkáltató köteles biztosítani a munkavállaló hallásvizsgálatát, ha a munkavállalót érõ zajexpozíció meghaladja a felsõ beavatkozási határértéket. Ilyen esetben a munkavállaló köteles a hallásvizsgálaton részt venni. A munkáltató a hallásvizsgálatot azon munkavállaló részére is biztosítja, akinek a zajexpozíciója az alsó beavatkozási határértéket meghaladja. Ha a hallásvizsgálat a munkavállalónál olyan halláskárosodást mutat ki, amely a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának álláspontja szerint a munkahelyi zajexpozíció következménye, a munkáltató köteles: felülvizsgálni a kockázatértékelést, ellenõrizni a kockázatok megszüntetése vagy csökkentése érdekében bevezetett intézkedéseket, figyelembe venni a foglalkozásegészségügyi orvos, illetve az illetékes hatóság javaslatát a zaj csökkentése érdekében tett intézkedések végrehajtása során, a foglalkozás-egészségügyi orvos véleménye alapján a munkavállalót olyan munkakörben foglalkoztatni, ahol nem áll fenn a további expozíció veszélye, és gondoskodni azon munkavállalók egészségi állapotának a felmérésérõl, akik hasonló mértékû zajexpozíciónak voltak kitéve. A feladatok nagy része munkabiztonsági szaktevékenységnek minõsül, ahol zajterhelés lép fel, mindenképpen célszerû munkavédelmi szakemberrel konzultálni. Kling Péter Megjegyzés A munkavállaló kérésére Halláspanasz esetén soron kívül Halláspanasz esetén soron kívül Halláspanasz esetén soron kívül
2006. FEBRUÁR A mesterlevél ma már nélkülözhetetlen Több mint tíz szakmában indított vagy indít a közeljövõben mestervizsgára felkészítõ tanfolyamot az iparkamara. Néhány elismerõ címet idén várhatóan akár hatvan-nyolcvan százalékos uniós támogatással is meg lehet szerezni. 7 A napokban startol a háztartási gép szerelõ, a burkoló és a nõi szabó képzés, de néhány fõ még csatlakozhat a pincér, a szakács, az asztalos és a kõmûves tanfolyamokhoz is. A jelentkezõk szakmai elméleti és gyakorlati, valamint vállalkozási illetve pedagógiai ismereteket sajátíthatnak el. A Tolna Megyei Tanács Attila világbajnok ételszobrász ismertette a díszítési trükköket Már lehet pályázni A vállalkozások visszajelzései alapján összeállt azoknak a Tolna megyei képzéseknek a listája, amelyekre elsõként a képzõ intézmények, majd a vállalkozók pályázhatnak. Közel kétmilliárd forint uniós támogatás áll rendelkezésre ahhoz, hogy minden régió a helyi igényekhez igazodó képzéseket indítson, vállalkozások alkalmazottai vagy önfoglalkoztatók számára. Ezzel a lehetõséggel most hatvan-nyolcvan százalékos támogatással igazíthatják a piac igényeihez vagy korszerûsíthetik tudásukat az egyéni vállalkozók, vagy a vállalatok munkatársai. A képzések végleges listáját a VÁTI Kht. Budapesti munkatársai lapunk megjelenésével egy idõben ismertetik a képzõintézmények számára, akik ettõl kezdve bármely tanfolyam lebonyolítására pályázhatnak. Ezzel párhuzamosan a vállalkozóknak érdemes a www.vati.hu/rop34 honlapon megtekinteni a felsorolást, hiszen már most elõzetesen jelezhetik, melyik képzésre küldenének munkatársakat. A tanfolyamok listája február második felétõl a kamarai honlapon www.tmkik.hu is elérhetõ lesz. A szakácsmester jelöltek ismerkednek a gyakorlati tudnivalókkal Kereskedelmi és Iparkamara szakképzési osztálya ácsok, cukrászok, pékek, villanyszerelõk, fodrászok, kozmetikusok, autó-, vízvezeték- és gázszerelõk jelentkezését is várja. Õk a tavasszal induló tanfolyamokból és a vizsgadíjakból akár hatvan-nyolcvan százalékos kedvezményt is kaphatnak egy közeljövõben induló uniós programnak köszönhetõen. Ennek azonban feltétele, hogy alkalmazottként vagy önfoglalkoztatóként legyen munkaviszonyuk. Boros Dezsõné szakképzési fõmunkatárs elmondta: a mesterlevél amellett, hogy egy elismerés elõnyt jelent annak, aki a tanulóképzésben szeretne részt venni. Gyakran a külföldi munkavállalásnál is nélkülözhetetlen, e nélkül ugyanis többnyire csak a reális bér töredékét fizetik a szakembereknek. A fõmunkatárs végül felhívta a figyelmet arra: számos szakmában a vállalkozás mûködtetésének minimális alapfeltétele a mesterlevél. mácz A halálra is lehet spekulálni Élethosszig tartó járadék a minimálbéreseknek jó Alig akad néhány nyugdíjba vonuló hazánkban, aki élethosszig tartó járadék vásárlásával egészítené ki nyugdíját, pedig a csökkenõ kamatkörnyezetben biztos jövedelemhez juthatna. A biztosítók többségét a termék kockázata tartja vissza. Ritka, mint a fehér holló az az ügyfél, aki nyugdíj-kiegészítésként járadékot vásárol magának. A biztosítók közül is csak kevesen nyújtanak ilyen terméket, ez nemcsak az érdeklõdés teljes hiányával magyarázható, hanem azzal is, hogy számukra is kockázatos ez a konstrukció. Pedig a most nyugdíjba vonuló korosztályból sokan szembesülhetnek azzal a problémával, hogy a rendszerváltás után minimálbéren jelentették be õket. Így csak annak járulékait fizette a munkáltatójuk vagy akár a saját cégük, miközben más módon jutottak egyéb jövedelemhez. Ha viszont valakinek van megfelelõ összegû megtakarítása, akkor akár járadékvásárlással is biztosíthatja a nyugdíja kiegészítését halála napjáig. A Világgazdaság által megkérdezett biztosítóknál azonban összességében alig pár százan kötöttek az elmúlt években ilyen szerzõdést. Forrás: Világgazdaság Fotó: Nagy Ágnes
8 2006. FEBRUÁR Leányvár Pincefalu társulás Turisztikai társulást hozott létre, és ezzel akár több napra szóló programcsomagot tud a vendégeknek kínálni a sióagárdi önkormányzat, valamint a településhez tartozó Leányvár Pincefalu hat vállalkozása. A pincefalu vállalkozói korábban egyesével igyekeztek boldogulni. Valamennyien több milliós beruházásokat hajtottak végre annak érdekében, hogy minél magasabb színvonalon tudják kiszolgálni az ide érkezõ látogatókat. Rájöttek azonban, hogy együtt könnyebb. Közösen, egymást ajánlva olyan programcsomagot alakíthatnak ki, amely huzamosabb ideig itt tarthatja a vendéget. A társulás a sióagárdi önkormányzatnak köszönhetõen saját ajánlatával önállóan lesz jelen a 2006. évi utazási kiállításon. A szövetséghez csatlakozott Savanya Géza, 1986 óta üzemelõ pálinkafõzdéjével. A gazda nem csak ízletes nedût kínál, de szívesen bemutatja a szeszes ital fõzésének eljárását is. Víg Józsefné Anikó falusi szálláshelyet nyújt a megpihenni vágyóknak. Nem csak igényes környezetet, de kiegészítõ programokat, horgászatot, vadászatot is biztosít vendégeinek, akik akár a házi kedvenceiket, kutyájukat, macskájukat is magukkal hozhatják. A Margit pince is tagja lett a turisztikai szövetségnek A Margit Pincében Faddi Varga János és fia Mátyás korabeli reneszánsz lakomát és muzeális borokat kínál az ideérkezõknek De az is megtalálja számítását, aki egyszerûbb népi ételekre, mondjuk egy jó bográcsgulyásra vágyik. Az étkezés után a vendégek megtekinthetik Vargáné Kovács Veronika hímzésmúzeumát, amely egy helytörténeti textilgyûjtemény, a sióagárdi népviseletet és hímzõ mûvészetet mutatja be az 1800-as évektõl napjainkig. A társuláshoz csatlakozott a települési önkormányzat is. Nem csak anyagilag segíti a tagok megjelenését az utazási kiállításon, de tájházával, és rendezvényeivel is büszkén várja a látogatókat. Az egyik legnépszerûbb népünnepély pünkösd utáni elsõ hétvégén a Sió-menti országos halfõzõ verseny. A borturizmus gyöngyszemének nevezett Leányvári Pincefalu három borászata is csatlakozott a szövetséghez. A Duzsi, a Ferenc Pince, és a Bordorádó Pincészet is egyedi ajánlatot állított össze a turisták számára. Ferenc Vilmos igény esetén akár tánc- vagy cigányzenérõl is gondoskodik, de egy jó disznótorost vagy paraszttálat is megkóstolhat nála a vendég. A Leányvár Pincefalu Társulás tagjai hamarosan egy közös kiadványt is megjelentetnek. Mk Megduplázódott az üzlet@hálón látogatottsága januárban Különösen a vállalkozások/szervezetek adatbázis népszerûsége nõtt a www.uzletahalon.hu portálon. Ebben a blokkban decemberhez képest négyszeresére bõvült a látogatottság. A portál egészére ez év januárjában csaknem két és félszer annyian látogattak, mint a múlt év utolsó hónapjában. A statisztikák szerint februárban tovább folytatódik a dinamikus forgalomnövekedés. Külföldrõl legtöbben a.net internetes tartományból, Németországból, a.com internetes tartományból, Szlovákiából és Csehországból használták az országos kamarai üzleti adatbázist. Az elsõ tíz ország között sorrendben még Svédország, India, Szerbia és Montenegró, Törökország, Horvátország, Franciaország és Románia szerepel. Üzlet@hálón: barátságos internetes cím ÜZLET@HÁLÓN Elsõsorban a saját domain névvel nem rendelkezõ vállalkozások számára praktikus lehetõség a barátságos internetes cím használata a www.uzletahalon.hu adatbázisban. Ugyanakkor saját domain névvel rendelkezõk számára is hasznos, hiszen így egyszerû módon tudnak hivatkozni az adatbázisban levõ cégadataikra (pl. www.uzletahalon.hu/com/ mecsek-drog). Ezt a címet az internetes keresõkben és különféle tematikus gyûjtõoldalakon regisztrálni lehet. A www.uzletahalon.hu/com/ után levõ ékezet nélküli nevet szabadon választhatja meg a vállalkozás, lehet cégnév (pl. www.uzletahalon.hu/com/pecsi-sorfozde), vagy márkanév (pl. www.uzletahalon.hu/ com/szalon). Sõt, nincs korlátozva, hogy hány címet szeretne használni. A cím(ek) a vállalkozás/szervezet alapadataira mutat(nak). A barátságos internetes cím létrehozásának folyamata Bejelentkezés a www.uzletahalon.hu portálon, a kamarák által biztosított hozzáféréssel (felhasználói név, jelszó, az adott megye kiválasztása, felhasználó az adatbázisban). Sikeres belépés után kattintás az Adminisztráció feliratra, az adminisztrációs ablak elindítása. Az Üzlet @ Hálón admin ablakban jobb oldal tetején az EGYÉB FUNKCIÓK közül a Vállalkozások/szervezetek menüpont kiválasztása. Az alsó ablakban a Vállalkozás/szervezet adatainak módosítása, azaz kattintás a Módosít feliratra. Lapozás lefelé a Barátságos internetes hivatkozás (URL): ablakig. A kívánt név beírása (ékezet nélkül, folyamatosan illetve kötõjellel). A www.uzletahalon.hu/com/ -ot nem kell beírni, csak az utána következõ nevet. Az ELLENÕRIZ feliratra kattintva ellenõrizhetõ, hogy a név szabad-e, vagy valaki már lefoglalta. Ha szabad, akkor kattintás a Hozzáad feliratra, így a név az alatta levõ listába bekerül. Ezt követõen az elõbbi folyamatnak megfelelõen további neveket adhatunk a listához. A felesleges neveket a Töröl feliratra kattintva kitörölhetjük a listából. Ha végeztünk, az oldal legalján a Módosít gombra kattintva zárjuk le a Vállalkozás/szervezet adatainak módosítását. Az Üzlet@Hálón admin ablakból a bal felsõ sarokban a KILÉPÉS feliratra kattintva léphetünk ki. Próbálja ki a létrehozott barátságos internetes címet, és ha mûködik, megadhatja partnereinek! Regisztrálhatja a Google internetes keresõben: Add your URL to Google s index, URL: ide kell beírni a barátságos internetes címet pl. http://www.uzletahalon.hu/ com/uniteam).
2006. FEBRUÁR Közúti szállítás: garantált pihenés, szigorúbb ellenõrzés A közúti szállítással foglalkozók munkakörülményeinek szabályozásáról szóló tanácsiparlamenti megállapodás 11 óra napi pihenõidõt és szigorúbb ellenõrzést állapít meg. Az EP módosítás nélkül fogadta el a közúti szállítással foglalkozók munkakörülményeinek szabályozásáról szóló tanácsi-parlamenti megállapodást. Bár a Parlament a tanácsi 11 óra helyett a rendes a megszakítás nélküli napi pihenõidõre legalább 12 órát szánt volna, végül azonban az egyeztetõ tárgyalások során elfogadta a tagállamok álláspontját. Az egyezség szerint a pihenõidõ két, egy legalább három és egy legalább kilenc órás részre lesz osztható. A Parlament kérésére szigorították a jogszabályok betartásának ellenõrzését is. A megállapodás szerint a tagállamoknak 2008-tól legalább a szabályozás hatálya alá esõ jármûvezetõk munkanapjainak két, 2010-tõl három százalékát kell majd ellenõrizniük. A delegációk támogatták az analógról digitális útnyilvántartó készülékekre történõ mielõbbi átállást is, utóbbiak adatait nehezebb ugyanis meghamisítani. A kiszabható büntetések harmonizálását a Tanács elvetette, de végül hozzájárult ahhoz, hogy az irányelvhez listát csatoljanak arról, mit kell az irányelv megsértésének tekinteni. Az Európai Bizottság nyilatkozatban vállalta, hogy az EP javaslatai alapján a késõbbiekben elkészíti a listát. Az irányelv megsértésének minõsül majd az egy, hat, illetve tizennégy napra engedélyezett vezetési idõ legalább húsz százalékos túllépése; a napi, illetve heti pihenõidõ, illetve a szünetek legalább húsz, illetve 33 százalékkal történõ megrövidítése; valamint a követelményeknek nem megfelelõ útnyilvántartó készülék (tachográf) használata. A Tanács és a Parlament végül abban állapodtak meg, hogy a közúti szállítási direktíva preambulumában említést tesznek a munkaidõ-irányelvrõl, mint amely fontos szerepet játszik a közúti biztonság és a közúti munkakörülmények fejlesztésében. Az egyeztetett szövegbe belevették azt is, hogy a vezetõ fáradságából adódó kockázatokkal kiemelten kell foglalkozni a munkaidõ-irányelv végrehajtása során. Veszélyes anyagok Szigorúbb szabályozás, nagyobb nyilvánosság A veszélyes anyagokat hasznosító ipari létesítmények mûködési feltételeinek szigorításáról szóló európai uniós irányelv néhány nap múlva lép életbe Magyarországon. A cél, hogy nõjön a biztonság, illetve nagyobb legyen a nyilvánosság. A szigorítási hullám egész Európában megfigyelhetõ, azt az elmúlt évek jelentõs ipari katasztrófái indították el. Az Európai Parlament ezért elfogadta a Seveso II. irányelvet, amelynek módosítását a kormány tegnap emelte be a hazai jogrendbe. Az uniós irányelv elõírja, hogy a tagállamok vegyék számba a területükön mûködõ veszélyes üzemeket; az üzemek jelentsék a hatóságoknak, hogy milyen veszélyes anyagokat használnak, és milyen mennyiségben. A cégeknek meg kell jelölniük, hogy egy esetleges baleset mely települések lakóit érintheti. A módosítással bõvült a veszélyes anyagok listája, másrészt módosultak a határértékek is. Emiatt a jelenlegi 107- rõl 40-50 céggel bõvül azon Májusig kell beszerelni a digitális tachográfokat 2006 májusa az utolsó határidõ a digitális tachográfok bevezetésére erre Jacques Barrot közlekedési biztos figyelmeztette a tagállamokat a Huszonötöknek írt levelében. Az Európai Parlament és a tagállamokat tömörítõ Tanács tavaly decemberben jutott megállapodásra a teherfuvarozók szociális jogait, valamint vezetési idejét és a teherautók ellenõrzését szabályozó jogszabálycsomagról. Az új szabályozás arra kötelezi a tagállamok hatóságait, hogy ellenõrizzék, a sofõr betartja-e a kötelezõ pihenõidõt. Ennek nyomon követésére kötelezõen digitális tachográfokat (más néven menetírókat) kell majd a kamionokba és teherautókba szerelni. A digitális szerkezetek bevezetésével az ellenõrök egyébként 28 napra visszamenõen ellenõrizni tudják majd, hogy nem történt-e visszaélés; súlyos esetben rögtön kivonhatják a jármûvet a forgalomból. A megállapodást mind a Tanácsnak, mind a Parlamentnek jóvá kell még hagynia (az EP várhatóan februárban szavaz róla). Az intézkedés húsz nappal azt követõen lép életbe, hogy az EU hivatalos lapja (Official Journal) a tervek szerint májusban kihirdeti a jogszabályt. A Bizottság ezért is döntött úgy, hogy ezt az idõpontot szabja a digitális tachográfok bevezetésének végsõ határidejéül. Jacques Barrot közölte, hogy a mûszer elengedhetetlen annak ellenõrzésére, hogy betartják-e a megengedett vezetési és a kötelezõ pihenõidõt. A bizottsági alelnök szerint a menetíró beszerelése javítani fogja az utak biztonságát és a kamionsofõrök szociális helyzetét is. A határidõ azért is szükséges, hogy zökkenõmentes legyen az analógról a digitális tachográfra történõ átállás. A Bizottság szerint a tagállamok többsége jól áll az elõkészületekkel, ám mint Barrot közleményébõl kiderült a testületet nyugtalanítja, hogy néhány ország csúszik a jogi és adminisztrációs keretek megteremtésével. A Bizottság bár nem nevesítette a tagállamokat, ugyanakkor elfogadhatatlannak nevezte a további késlekedést, tekintettel a hosszú felkészülési idõre, melyet a tagországok a digitális tachográf bevezetésére kaptak. Az EU végrehajtó testülete felszólította ezen tagállamokat: tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy idõben elkészüljenek. Barrot arra kérte a Huszonötöket, hogy március elsejéig írásban számoljanak be arról: miként állnak a nemzeti felkészüléssel, s egyúttal pedig kötelezzék el magukat a májusi határidõ betartására. 9 vállalatok száma, amelyek a jogszabály hatálya alá esnek. Az eddigi 107 üzem egyébként összesen 35 település életére van hatással. Vonatkozik ezután a jogszabály például a pirotechnikai eszközökkel foglalkozó veszélyes üzemekre, egyes hulladéklerakókra, és a 2500 tonna feletti mennyiségû kõolajszármazékot hasznosító létesítményekre. Azoknak a cégeknek, amelyekre mostantól lesz érvényes a szabályozás, fel kell venniük a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatósággal, s egyebek mellett kockázatelemzést, védelmi tervet kell készíteniük. Kötelezõ az egyeztetés az önkormányzatokkal is, továbbá kötelezõ a lakosság tájékoztatása. A fõigazgatóság információkat tesz közzé a honlapján, a védelmi terveket pedig a települési polgármestereknél lehet majd megtekinteni. Új, veszélyes anyagot hasznosító üzem építésekor, vagy legalább 25 százalékos bõvítés esetén, fórumon kell ismertetni a hatóságokkal, illetve a lakossággal a várható hatásokat. Sikeres szekszárdi és dombóvári kistérség A szekszárdi kistérség ötmilliárd, a dombóvári több mint négymilliárd forint támogatáshoz jutott a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai segítségével. Ez a Dél- Dunántúli Régión belül is kiemelkedõnek számít. A 2004 és 2006 közötti idõszakra vonatkozó I. Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjaira országosan benyújtott több mint 30.000 pályázat közül 12.000 nyert. A döntéshozók tavaly év végéig 567 milliárd forint támogatást ítéltek meg, ebbõl 488 milliárdra már megkötötték a szerzõdéseket és 126 milliárd forint meg is érkezett a sikeresen szerepelt önkormányzatok, vállalkozások és civil szervezetek számlájára. Az Európai Uniótól és a magyar államtól származó pénzekbõl az ország 1700 településén összesen 840 milliárd forint értékû fejlesztés valósul meg, mely közel 40.000 új állás létrehozását és mintegy 110.000 munkahely megtartását teszi lehetõvé.
10 1. Kinek kell közösségi adószámot igényelnie? Annak a közösségi adószámmal nem rendelkezõ általános forgalmi adó alanynak, illetve a következõkben említett egyes speciális esetekben az adófizetésre kötelezett nem adóalany jogi személynek és az egyszerûsített vállalkozói adó alanynak, aki/amely az Európai Közösség (továbbiakban: EK) valamely másik tagállamában illetõséggel bíró adózóval szeretne kereskedelmi kapcsolatot létesíteni nyilatkoznia kell errõl és közösségi adószámot kell kérnie. Kereskedelmi kapcsolatnak minõsül a termékbeszerzés, és -értékesítés, valamint az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) 15. (5) bekezdése és a 15/A. -a szerinti szolgáltatásnyújtás és -igénybevétel. Közösségen belüli szolgáltatásnyújtás, illetve igénybevétel esetén tehát csak a következõ szolgáltatásoknál kötelezõ közösségi adószámot kérni. Az Áfa tv. 15. (5) bekezdésében meghatározott szolgáltatások: termék (kivéve az ingatlan, bármely közlekedési eszköz és jármû) bérbeadása; szerzõi alkotáshoz, találmányhoz, szabadalomhoz, védjegyhez, ipari mintához, kereskedõi névhez fûzõdõ jogok, továbbá más ezekhez hasonló jogok átengedése; reklám- és propagandaszolgáltatások; tanácsadási, ügyvédi, számviteli, adóügyi, számítástechnikai, fordítói és tolmácsolási szolgáltatások, illetve sem termékhez, sem ingatlanhoz nem kapcsolódó mérnöki szolgáltatások, továbbá más ezekhez hasonló szolgáltatások; adatok, információk feldolgozása és közlése; banki, biztosítási, viszontbiztosítási és egyéb pénzügyi szolgáltatások (kivéve a széfügyletet); személyzet átadása, munkaerõ kölcsönzése; telekommunikációs szolgáltatás; rádiós és televíziós mûsorszolgáltatás; elektronikusan teljesített szolgáltatás; földgáz és villamosenergia-elosztási rendszerekhez való hozzáférés biztosítása, az ezekben a rendszerekben történõ földgáz szállítása, illetve villamos energia átvitele, illetve más, ehhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások nyújtása; a felsorolt szolgáltatások teljesítésében való közremûködés (közvetítés), ha az más nevében és javára történik, még akkor is, ha az a közvetítõ jognyilatkozat-tételi jogosultságával nem jár együtt; valamely üzleti tevékenységtõl, vagy az elõzõekben felsorolt szolgáltatások, jogok gyakorlásától való tartózkodás. Az Áfa törvény 15/A. hatálya alá tartozó szolgáltatások: Közösségen belüli teherközlekedés (olyan teherközlekedés, amelynek indulási és érkezési helye két különbözõ tagállam területén található, továbbá az ilyen teherközlekedéshez közvetlenül kapcsolódó belföldi indulási és célállomással rendelkezõ teherközlekedés); Közösségen belüli teherközlekedéshez járulékosan kapcsolódó szolgáltatások, így különösen a rakodás, raktározás, közlekedési eszközök õrzése és más ezekhez hasonló szolgáltatás; Közösségen belüli teherközlekedés közvetítése, ha az más nevében és javára történik; Közösségen belüli teherközlekedéshez járulékosan kapcsolódó szolgáltatások közvetítése, ha az más nevében és javára történik; Közösségen belüli egyes szolgáltatások és termékértékesítések más nevében és javára történõ közvetítése; termék kivéve az ingatlant szerelése, javítása, karbantartása, felújítása, megmunkálása; termékhez kivéve az ingatlant közvetlenül kapcsolódó szakértõi tevékenység. Kötelezõ közösségi adószámot kérnie az általános forgalmi adófizetésre kötelezett adóalanynak, ha más tagállamban illetõséggel bíró, közösségi adószámmal rendelkezõ adóalanynak vagy adófizetésre kötelezett jogi személynek Közösségen belüli termékértékesítést teljesít, illetve ha terméket ilyen adózótól szerez be; ha más tagállambelinek a fentiekben felsorolt szolgáltatások valamelyikét nyújtja, illetve ha más tagállambelitõl ilyen szolgáltatást vesz igénybe. Közösségi adószámot kell kérnie a) a kizárólag tárgyi mentes tevékenységet végzõként bejelentkezett adóalanynak, b) a mezõgazdasági tevékenységet folytató különleges jogállást választott adóalanynak, c) az általános forgalmi adóalanynak nem minõsülõ jogi személynek, d) az alanyi adómentességet választó adóalanynak, e) az egyszerûsített vállalkozói adó alanyának, ha a tárgyévben az általa az EK más tagállamában beszerzett termék adó nélkül számított összesített ellenértéke a 10.000 eurót meghaladja; azon közösségi beszerzést megelõzõen, amellyel ezt az értékhatárt meghaladja; ha a tárgyévet megelõzõ évben az általa az EK más tagállamában beszerzett termék adó nélkül számított összesített ellenértéke nem haladja meg a 10.000 eurót és a közösségen belül beszerzett termékek utáni általános forgalmi adó fizetési kötelezettségét a tárgyévben választása alapján belföldön kívánja teljesíteni (ezt a tárgyévet megelõzõ adóév utolsó napjáig 2006-ra vonatkozóan 2005. december 31-ig kell bejelentenie). Amennyiben 2005. évben nem volt közösségen belüli beszerzése, ezen választását 2006. évre a tárgyévi elsõ, közösségen belüli beszerzését megelõzõen kell bejelentenie. 2006. FEBRUÁR I. A közösségi adószám igénylése A 10.000 eurós értékhatár számításnál figyelmen kívül kell hagyni az új közlekedési eszköz, illetve a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény hatálya alá tartozó termék adó nélkül számított ellenértékét. Az euróban meghatározott értéket a forintra történõ átváltás során a 2004. május 1-jén érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyam alapulvételével, a matematikai szabályok szerint százezer forintra kerekítve kell megállapítani. Köteles közösségi adószámot kérni a) a kizárólag tárgyi mentes tevékenységet végzõként bejelentkezett adóalany, b) a mezõgazdasági tevékenységet folytató különleges jogállást választott adóalany, c) az általános forgalmi adóalanynak nem minõsülõ jogi személy, d) az alanyi adómentességet választó adóalany ha jövedéki termék közösségen belülrõl történõ beszerzése miatt belföldön keletkezik általános forgalmiadó-fizetési kötelezettsége. Az egyszerûsített vállalkozói adó alanya ha az EK más tagállamában illetõséggel bíró, közösségi adószámmal rendelkezõ adóalanynak vagy adófizetésre kötelezett jogi személynek terméket értékesít, az értékesítését megelõzõen köteles közösségi adószámot kérni; a közösségi adószám képezésével nem veszíti el eva alanyiságát. Szolgáltatásnyújtás és igénybevétel esetén nem kell közösségi adószámot kérnie, még akkor sem, ha a fentiekben felsorolt szolgáltatásokat nyújtja vagy veszi igénybe. Az alanyi adómentességet választó adóalany az értékesítést megelõzõen köteles közösségi adószámot kérni, ha az EK másik tagállamában illetõséggel bíró adóalany vagy adóalanynak nem minõsülõ személy, szervezet részére új közlekedési eszközt értékesít. Egyéb értékesítéseire nem kell közösségi adószámot kérnie, mert azok nem minõsülnek Közösségen belüli értékesítésnek. A kizárólag tárgyi mentes tevékenységet végzõként bejelentkezett adóalany az értékesítést megelõzõen köteles közösségi adószámot kérni, ha az EK más tagállamában illetõséggel bíró, közösségi adószámmal rendelkezõ adóalanynak vagy adófizetésre kötelezett jogi személynek terméket értékesít (ha az értékesítés belföldi teljesítése esetén adóköteles lenne), vagy az Áfa tv. 15. (5) bekezdésében és 15/A. -ban meghatározott szolgáltatást az EK más tagállamában illetõséggel bíró adóalanynak nyújt, vagy tõle igénybe vesz. Nem áfa alanynak (magánszemély vagy egyéb szervezet) új közlekedési eszköz Közösségen belüli értékesítése esetén közösségi adószámot kell igényelnie, függetlenül attól, hogy a vevõ a másik tagállamban adóalany-e vagy magánszemély. Rendás Ágnes