Szabad bölcsészet Alapozó képzés BBNSF000 Általános filozófiatörténet előadás Ste Auditorium Maximum hétfő 8.30-0.00 Hankovszky Tamás (A kezdetektől a 0. századig) Tantárgy neve: Általános filozófiatörténet (nem filozófia szakirányosoknak) i jegy A tantárgy célja, hogy áttekintést nyújtson a filozófia történetének legfontosabb szereplőiről és azok központi gondolatairól nem filozófia szakos, BA hallgatóknak. Egyben megmutatja a kortárs világfelfogás filozófiai gyökereit, és azokat a kritikai és kritikus lehetőségeket, amelyekkel a történeti és a mai filozófiai gondolkodás szolgálhat.. Anzenbacher, Arno: Bevezetés a filozófiába, Budapest: Herder, 99.. Jaspers, Karl: Bevezetés a filozófiába. Budapest, Európa, 987., 68 o. 3. Heidegger, Martin: Bevezetés a metafizikába. Budapest, Ikon, 99., 54 o. 4. Russell, Bertrand: A filozófia alapproblémái. Budapest, Kossuth, 996., 7 o. Tantárgyfelelős: Szakfelelős Oktató: Ocskay Gyula BBNSF000-BBNSF000-BBNSF0003 Általános filozófiatörténet szeminárium.) BBNSF000 Aug 0 kedd 0.00-.30 Bodor Mária Anna (Filozófia és kereszténység az első hat évszázadban).) BBNSF000 Aug 0 hétfő 4.00-5.30 Lautner Péter (Antik filozófia áttekintés) 3.) BBNSF0003Aug 0 csütörtök 8.30-0.00 Ocskay Gyula (A tudós és a király) Tantárgy neve: Általános filozófiatörténet, előadás és szeminárium + 3 + + i jegy
A tantárgy célja, hogy áttekintést nyújtson a filozófia történetének legfontosabb szereplőiről és azok központi gondolatairól nem filozófia szakos, BA hallgatóknak. Egyben megmutatja a kortárs világfelfogás filozófiai gyökereit, és azokat a kritikai és kritikus lehetőségeket, amelyekkel a történeti és a mai filozófiai gondolkodás szolgálhat.. Anzenbacher, Arno: Bevezetés a filozófiába, Budapest: Herder, 99.. Jaspers, Karl: Bevezetés a filozófiába. Budapest, Európa, 987., 68 o. 3. Heidegger, Martin: Bevezetés a metafizikába. Budapest, Ikon, 99., 54 o. 4. Russell, Bertrand: A filozófia alapproblémái. Budapest, Kossuth, 996., 7 o. Tantárgyfelelős: Dr. Lautner Péter Oktató: Ocskay Gyula BBNSF0030 Bevezetés a filozófiába előadás Ste Dienes Valéri Előadó = Ste 5 hétfő 0.00-.30 Mezei Balázs (Az ember problémája) Tantárgy neve: Filozófiai bevezetés A tantárgy célja, hogy a filozófia szakirány kezdő hallgatói számára betekintést nyújtson a filozófia kétféle értelmezésének történetébe. Egyrészt megismerkedünk a filozófiával mint szigorú tudománnyal, vagyis a filozófiának a tudományok rendszerében elfoglalt helyével, a megalapozási probléma és a kapcsolódó kérdések megfogalmazásaival. Másrészt a filozófiát mint a helyes életre vezérlő kalauzt értelmező szerzők modelljeibe is betekintést nyerünk. Nem célunk itt a filozófia történetének szisztematikus bemutatása. Elsősorban az a cél, hogy a filozófia iránt érdeklődő hallgatók megfogalmazhassák a saját filozófiaképüket, és ösztönzést kapjanak egy-egy részterület feldolgozására. Descartes, René: Értekezés a módszerről. Budapest, Ikon, 99., 95 o.. Husserl, Edmund: A filozófia mint szigorú tudomány, Kossuth, hn, 993, 3[] o. 3. Rorty, Richard: A filozófia és a természet tükre, Filozófiai Figyelő, 985/3, 5 80. o. 4. Russell, Bertrand: A filozófia alapproblémái. Budapest, Kossuth, 996., 7 o. 5. Searle, John R.: Elme, nyelv és társadalom. A való világ filozófiája, Budapest, Vince, 000, 70[] o. Tantárgyfelelős: Szakfelelős Oktató: Ocskay Gyula BBNSF0040/a, BBNSF0040/b, BBNSF0040, BBNSF00403, BBNSF00404 Idegen nyelvű filozófiai szakszövegolvasás szeminárium BBNSF0040/a Aug 0 hétfő.00-3.30 Tóth Mihály (Angol) BBNSF0040/b Aug 08 T (torony) szerda 0.30-.00 Schmal Dániel (Angol) BBNSF0040 Aug 08 T (torony) kedd 4.00-5.30 Szombath Attila (Német) BBNSF00403 Aug 0 (tanári) csütörtök 0.00-.30 Czakó István (Olasz) BBNSF00404 Aug 0 péntek 8.30-0.00 Schmal Dániel (Francia)
Tantárgy neve: Idegen nyelvű szakszöveg-olvasás i jegy A képzés elejére helyezett kurzus célja, hogy képessé tegye a hallgatót az általa már beszélt idegen nyelv(ek) filozófiai irodalmának önálló feldolgozására. Választható nyelvek: angol, francia, német, olasz. Kötelező legalább egy nyelv választása két szemeszteren keresztül, de lehetséges két nyelv olvasása is a megfelelő kompetenciával rendelkezőknek.. Copleston, Frederick: A history of philosophy. Vol. /I., Greece & Rome. Image Books, New York, 96. 39 p.. Locke, John: Political writings. Penguin, London, 993. ix, 478 p. 3. Halleux, Robert: L homme. = Michel Blay, Robert Halleux: La science classique. Paris: Flammarion, 998., 734-748. o. 4. Giocanti, Sylvia: Scepticisme. = Michel Blay, Robert Halleux: La science classique. Paris: Flammarion, 998., 653-663. o. 5. Hösle, Vittorio: Die Krise der Gegenwart und die Verantwortung der Philosophie. München, C.H. Beck, 997. 87 o. 6. Röd, Wolfgang: Der Weg der Philosophie, Band II. München, C.H. Beck, 996. 637 o. 7. Reale, Giovanni: Per una nuova interpretazione di Platone. Rilettura della metafisica dei grandi dialoghi alla luce delle Dottrine non scritte. Milano, Vita e pensiero, 99, 0. kiadás. Tantárgyfelelős: Szakfelelős Oktatók: Dr. Czakó István, Dr. Schmal Dániel, Dr. Szombath Attila, Tóth Mihály BBNSE000 Bevezetés az esztétikába előadás Ste Kornis Gyula Előadó = Ste 4 szerda 8.30-0.00 Jelenits István Tantárgy neve: Bevezetés az esztétikába, előadás és szeminárium i jegy
A bevezető előadás alapozó-áttekintő ismereteket nyújt az esztétika mint hagyományos filozófiai diszciplína rendszeréről. A kurzus során az előadó egy rendszeres esztétikát tárgyal fejezetről fejezetre, sorra véve az esztétika elméletének legfontosabb kérdéseit és ezek egymáshoz fűződő viszonyait, különös tekintettel a művészi alkotásokban megnyilvánuló esztétikai értékekre, és a hallgatók befogadói tapasztalataira. A szemináriumi munkában az egyes fejezetek és témakörök megvitatása és az elméletben tanultak alkalmazása lesz a feladat. Sík Sándor: Esztétika, Szeged, Universum Kiadó, 990. Tantárgyfelelős: Jelenits István Oktatók: Jelenits István BBNSM000 Bevezetés a művészettörténetbe előadás Ste. előadóterem szerda 0.00-.30 Jernyei Kiss János Tantárgy neve: Bevezetés a művészettörténetbe i jegy A tantárgy leírása: A kurzus egyrészt a művészettörténet-tudomány mint klasszikus történeti diszciplína alapelveinek, intézményesülési formáinak bemutatására vállalkozik. Kitér a 9-0. század folyamán meghatározóvá vált tudományos paradigmák (stílustörténet, ikonográfia, ikonológia) jellemző kérdésfeltevéseire, módszertani kereteire, a művészettörténeti praxis terepeire. Ugyanakkor céljának tekinti azt is, hogy felvázolja a tudományterületnek az elmúlt évtizedek tudományelméleti fordulataira adott válaszait (new art history, visual culture, hermeneutika), amelynek eredménye művészet tanulmányozásának napjainkban tapasztalható sokszínűsége. Kötelező irodalom: Gombrich, E. H.: A művészet története. Budapest: Gondolat, 983 Gombrich, E. H.: Művészet és fejlődés. (Imago) Budapest: Corvina, 987 Panofsky, Erwin: A jelentés a vizuális művészetekben. Tanulmányok. Budapest: Gondolat, 984 Baxandall, Michael: Reneszánsz szemlélet - reneszánsz festészet. (Pantheon) Budapest: Corvina, 986 A Michelangelo -paradigma a művészettörténetben: stílustörténet, ikonológia, hermeneutika. Szöveggyűjtemény. Szerk.: Rényi András. = Enigma 33. (00) Bätschmann, Oskar: Bevezetés a művészettörténeti hermeneutikába. Képek elemzése. (Egyetemi könyvtár) Budapest: Corvina, 998
Tantárgyfelelős: Kovács Imre Oktatók: Wehli Tünde
Szabad bölcsészet Általános szakterületi ismeretek Filozófia általános szakterületi ismeretek BBNSF0060/a, BBNSF0060/b Logika szeminárium.) BBNSF0060/a Logika szeminárium Amb 7 hétfő.30-4.00 Hankovszky Tamás (Bevezetés a szimbolikus logikába).) BBNSF0060/b Logika szeminárium Aug 0 szerda 0.30-.00 Hankovszky Tamás (Bevezetés a szimbolikus logikába) Tantárgy neve: Logika i jegy A logika a helyes következtetés elmélete, és mint ilyen a tudományos gondolkodás organonja. A tárgy bevezet a klasszikus elsőrendű logikába, megismertet néhány elsőrendű elmélettel, a többértékű és a magasabb rendű logikával, bepillantást nyújt a deskripciók problematikájába, áttekinti a modális logikák rendszerét, végül válogatott szemelvények segítségével filozófiai problémák logikai kezelésére mutat példákat. A tárgy elsődleges céljai közé tartozik, hogy a különböző ismereteken túl elmélyítse a hallgatókban a logikus gondolkodás képességét és készségét.. Ruzsa Imre Máté András: Bevezetés a modern logikába. Budapest, Osiris, 997. 533 o.. Copi, Irving M. Gould James A. [Szerk.]: Kortárs tanulmányok a logikaelmélet kérdéseiről. Budapest, Gondolat, 985., 607 o. 3. Kneale, William Kneale, M.: A logika fejlődése. Budapest, Gondolat, 987. 755 o. 4. Read, Stephen: Bevezetés a logika filozófiájába. Budapest, Kossuth, 00. 307 o. 5. Ruzsa Imre [Szerk.]: Tertium non datur. Budapest, Osiris, 000. 3. o. 6. Sainsbury, Mark: Filozófiai logika. = Grayling, A. C. [Szerk.]: Filozófiai kalauz. Budapest, Akadémiai, 997. 73-39. o Tantárgyfelelős: Szakfelelős Oktató: Hankovszky Tamás BBNSF-0070 Ismeretelmélet előadás Amb 30 csütörtök 8.30-0.00 Kollár József (Tudáselméletek) Tantárgy neve: Ismeretelmélet 3 i jegy
Napjainkig a tudást általában igazolt igaz vélekedésként definiálták. A jelenkori episztemológia különféle ellenpéldái révén viszont cáfolja ezt a meghatározást. Ennek a szemléletváltásnak a fő forrása Edmund Gettier volt, aki bebizonyította, hogy a fallibilisen igazolt igaz vélekedések nem elégségesek a tudáshoz. A kurzusok során a Gettierproblémából kiindulva sorra vesszük az ún. internalista és externalista igazoláselméleteket. Megvizsgáljuk a különféle szkeptikus érveket (pl. tévedés, érzékcsalódás és álom), valamint a megválaszolásukra szánt eltérő kísérleteket.. Descartes, René: Elmélkedés az első filozófiáról. Budapest, Atlantisz, 994., 30 o.. Hume, David: Értekezés az emberi természetről. Budapest, Gondolat, 976., -366. o. 3. Forrai Gábor: [Szerk.]: Mikor igazolt egy hit? Ismeretelméleti szöveggyűjtemény. Budapest, Osiris Láthatatlan Kollégium, 00 4. Hawthorne, John: Knowledge and Lotteries, Oxford, Oxford University Press, 004 5. Schiffer, Stephen: Contextualist Solutions to Scepticism, Proceedings of the Aristotelian Society 96 (996): 37-333. Tantárgyfelelős: Dr. Kollár József (tantárgycsoport-felelős) Oktató: Dr. Kollár József BBNSF0090 Tudományfilozófia előadás Ste Sík Sándor Előadó = Ste kedd 4.00-5.30 Szombath Attila (A tudományfilozófia története a 0. században) Tantárgy neve: Tudományfilozófia 3 i jegy Mivel a tudományelmélet csak a. században lépett fel önálló diszciplínaként, e tárgy oktatásában nem a tudomány lényegére vonatkozó klasszikus álláspontokat, hanem azokat a modern koncepciókat vesszük szemügyre, amelyek mindenekelőtt Carnap, Popper, Kuhn, Lakatos és Feyerabend műveiben fogalmazódtak meg és váltak híressé. A szövegek elemzésén át főképp a tudományok módszereire, struktúrájára, előfeltevéseire és céljaira koncentrálunk, illetve arra a problémára, hogy mennyiben deskriptív és mennyiben normatív az általunk éppen vizsgált tudományelmélet.. Forrai Gábor Szegedi Péter [Szerk.]: Tudományfilozófia. Szöveggyűjtemény. Budapest, Áron, 999., 594 o.. Laki János [Szerk.]: Tudományfilozófia. Budapest, Osiris Láthatatlan Kollégium, 998., 9 o. 3. Kuhn, Thomas S.: A tudományos forradalmak szerkezete. Budapest, Gondolat, 984., 3 o. 4. Lakatos Imre: Tudományfilozófiai írásai. Budapest, Atlantisz, 997., 88 o. 5. Popper, Karl R.: A tudományos kutatás logikája. Budapest, Európa, 997., 509 o.
Tantárgyfelelős: Dr. Kollár József (tantárgycsoport-felelős) Oktatók: Dr. Szombath Attila BBNSF000, BBNSF000 Tudományfilozófia szeminárium.) BBNSF000 Tudományfilozófia szeminárium Aug 00 péntek 0.30-.00 Szombath Attila (A tudományfilozófia alapproblémái),.) BBNSF000 Tudományfilozófia szeminárium Aud 4 csütörtök 0.30-.00 Kollár József (Tudományfilozófiai szövegolvasás) Tantárgy neve: Tudományfilozófia i jegy A szeminárium az előadástól nem tematikájában, hanem csak az anyag elsajátításának módjában tér el. A referátumok mellett igen sok időt töltünk a különféle elméletek megvitatásával és egymással való kritikai összevetésével is.. Forrai Gábor Szegedi Péter [Szerk.]: Tudományfilozófia. Szöveggyűjtemény. Budapest, Áron, 999., 594 o.. Laki János [Szerk.]: Tudományfilozófia. Budapest, Osiris Láthatatlan Kollégium, 998., 9 o. 3. Kuhn, Thomas S.: A tudományos forradalmak szerkezete. Budapest, Gondolat, 984., 3 o. 4. Lakatos Imre: Tudományfilozófiai írásai. Budapest, Atlantisz, 997., 88 o. 5. Popper, Karl R.: A tudományos kutatás logikája. Budapest, Európa, 997., 509 o. Tantárgyfelelős: Dr. Kollár József (tantárgycsoport-felelős) Oktatók: Dr. Szombath Attila BBNSF00 Metafizika előadás Amb 6 péntek.30-4.00 Szombath Attila (A metafizika fogalma és feladatai) Tantárgy neve: Metafizika 3 i jegy
A metafizika tanítása során egyrészt azt az alapelvet követjük, hogy a hallgatók mindenekelőtt a tágabb értelemben vett jelenkor metafizikájával ismerkedjenek meg, tehát ne azzal foglalkozzanak, amit a filozófiatörténeti kurzusokon már elsajátítottak. Másrészt a tradíció azon vonulatát igyekszünk megismerni, amely a metafizika művelését az értelmi gondolkodás kritikáján keresztül valósítja meg. Ebben az összefüggésben Cusanus, Hegel, Szemjon Frank és Weissmahr Béla műveire koncentrálunk. A témáinkhoz kapcsolódó és magyar nyelven is olvasható irodalom csekély száma miatt fokozottan igénybe kell vennünk a hallgatók idegennyelv-ismeretét.. Hegel, Georg Wilhelm Friedrich: A logika. Enciklopédia I. Bdapest, Akadémiai, 979., 33 o.. Cusanus, Nicolaus: De beryllo. (latin-német kiadás) Hamburg, Meiner, 987., 53 o. 3. Jubien, Michael: Contemporary Metaphysics. Oxford, Blackwell, 997. 87 o. 4. Frank, Szemjon L.: Das Unergründliche. Ontogische Einführung in die Philosophie der Religion. Freiburg München, Alber, 995. 484 o. 5. Weissmahr Béla: Ontológia. Budapest, Mérleg-Távlatok, 995., 76 o. Tantárgyfelelős: Dr. Mezei Balázs (tantárgycsoport-felelős) Oktató: Dr. Szombath Attila BBNSF030 Vallásfilozófia előadás Amb 303 hétfő.30-4.00 Czakó István (A német idealizmus vallásfilozófiája) Tantárgy neve: Vallásfilozófia 3 i jegy A vallásfilozófia vizsgálódása tárgyául magát a vallást teszi meg, és azt a jelentéstartalmat kutatja, amit a vallás a további gondolkodás objektumaként nyújthat. A kurzus, reflektálva arra a mély kapcsolatra és kölcsönhatásra, amely az európai hagyományban a vallás és a filozófia között létrejött, egyfelől szisztematikusan számot vet a vallást ért filozófiai kritikákkal, valamint azokkal az eredményekkel, amelyekkel a vallási kijelentések ontológiai értékét kutató theologia naturalis klasszikus és modern változatai szolgálnak, másfelől a filozófiai és a történeti vallásfenomenológián valamint a vallási nyelv filozófiai analízisén keresztül betekintést nyújt a kortárs vallásfilozófia legjelentősebb diskurzusaiba.. Davies, Brian: Bevezetés a vallásfilozófiába. Ford. Rakovszky Zsuzsa és Vassányi Miklós, Budapest, Kossuth, 990.. Mezei Balázs: Vallás és hagyomány. Budapest, L Harmattan, 003. 3. Schaeffler, Richard: A vallásfilozófia kézikönyve. Ford. Czakó István és Hankovszky Tamás, Budapest, Osiris, 003. 4. Weischedel, Wilhelm: Der Gott der Philosophen. Grundlegung einer philosophischen Theologie im Zeitalter des Nihilismus. Darmstadt, Primus, 998.
5. Weissmahr Béla: Filozófiai istentan. Bécs-Budapest-München, Mérleg-Távlatok, 996. Tantárgyfelelős: Dr. Mezei Balázs (tantárgycsoport-felelős) Oktatók: Dr. Czakó István, Dr. Mezei Balázs BBNSF040, BBNSF040 Vallásfilozófia szeminárium.) BBNSF040 Vallásfilozófia szeminárium Aug 00 hétfő 4.30-6.00 Czakó István (Hegel és Feuerbach vallásfilozófiája).) BBNSF040 Vallásfilozófia szeminárium Aug 0 csütörtök 4.30-6.00 Czakó István (A theologia naturalis klasszikus és modern változatai) Tantárgy neve: Vallásfilozófia i jegy A szemináriumok célja, hogy a hallgatók egy-egy kiemelt szempont alapján, primér szövegek elemzésén keresztül alaposabb betekintést nyerjenek a vallásfilozófia klasszikusai által képviselt elméletek valamelyikébe vagy szisztematikusan elmélyüljenek a vallásfilozófia részét képező diszciplínák valamely alapvető kérdésében (ilyen témák például Isten léte és tulajdonságai, a rossz problémája, a vallási nyelvhasználathoz kapcsolódó logikai problémák, a vallási tudat fenomenológiai leírása). A klasszikus szerzők és problémák tanulmányozása mellett különös figyelmet szentelünk a kortárs angolszász és kontinentális vallásfilozófia törekvések tanulmányozásának is.. Hegel, Georg Wilhelm Friedrich: Vallásfilozófiai előadások. Ford. Zoltai Dénes et al., Budapest, Atlantisz, 000.. Kant, Immanuel: A vallás a puszta ész határain belül. = Uő.: A vallás a puszta ész határain belül és más írások. Ford. Vidrányi Katalin, Budapest, Gondolat, 980., 9-349. p. 3. Leeuw, Gerardus van der: A vallás fenomenológiája. Ford. Bendl J. et al., Budapest, Osiris, 00. 4. Schleiermacher, Friedrich Daniel Ernst: A vallásról. Beszédek a vallást megvető művelt közönséghez. Budapest, Osiris, 000. 5. Swinburne, Richard: Van Isten? Ford. Vassányi Miklós, Budapest, Kossuth, 998. Tantárgyfelelős: Dr. Mezei Balázs (tantárgycsoport-felelős) Oktatók: Dr. Czakó István, Dr. Mezei Balázs Esztétika általános szakterületi ismeretek BBNSE0030 Esztétikatörténet Antikvitás előadás Ste Pilinszky János Előadó = Ste 3 csütörtök 4.00-5.30 Kovács Ákos
Tantárgy neve: Esztétikatörténet I. antikvitás 4 i jegy Az esztétikatörténet kurzus az esztétikatörténet átfogó ismertetésének első elemeként számot vet az archaikus gondolkodástól egészen a hellenizmusig terjedő időszak diszciplináris körbe vonható eredményeivel. A görögség és a latinitás, valamint a velük kapcsolatba kerülő más népcsoportok művészetfelfogása a maguk bonyolult kapcsolatrendszerében alakította ki azt a mai szóval esztétikainak nevezett teret, amit az Antikvitás című előadás vizsgál. Ebben a korszakáttekintésben hangsúlyos szerepet kap a fogalomtörténet, például az a tény, hogy a művészet korai fogalma nagyobb kiterjedésű, mint annak újkori érvényessége hiszen a szépművészetek, a kézművesség, a tudományok szerves részét képezték. A kurzus résztvevői a különböző gondolkodók müthosz, szépség, tekhné, poiészisz, mimészisz fogalmával szembesülnek Homérosztól, Hésziodoszon, Platónon, Arisztotelészen keresztül egészen Horatiusig, Plótinoszig. Ezen kívül számot vetünk azon nagy hagyományok forrásaival (platonizmus, arisztoteliánus gondolkodásmód, Homérosz és Vergilius), melyek az európai esztétikai eszmélkedést később is meghatározták, s azon jellegzetes műnemekkel, műfajokkal és műformákkal, melyek a görög művészet kereteit adták. Források: Platón összes művei, Bp. 984. I. köt. 67-399; 943-09; II.köt. 84-8; 649-7 Arisztotelész: Poétika, Bp. 99. 5-55; Retorika I. k. -3; III. k; Politika, Bp. 984. VIII. k. Szakirodalom: Ernesto Grassi: A szépség ókori elmélete, Pécs, 997. 7 o. Kerényi Károly: Mi a mitológia, Bp. 988. 7-7 Lukács György: Adalékok az esztétika történetéhez, I. Bp. 97. -86 Tantárgyfelelős: Maróth Miklós Oktatók: Cseke Ákos BBNSE0040/a, BBNSE0040/b Esztétikatörténet Antikvitás szeminárium.) BBNSE0040/a Esztétikatörténet Antikvitás szeminárium Aug 00 kedd.30-4.00 Cseke Ákos.) BBNSE0040/b Esztétikatörténet Antikvitás szeminárium Aug 00 szerda 0.00-.30 Nagy Imola Dóra Tantárgy neve: Esztétikatörténet I. Antikvitás 3 3 i jegy
Az esztétikatörténet kurzus az esztétikatörténet átfogó ismertetésének első elemeként számot vet az archaikus gondolkodástól egészen a hellenizmusig terjedő időszak diszciplináris körbe vonható eredményeivel. A görögség és a latinitás, valamint a velük kapcsolatba kerülő más népcsoportok művészetfelfogása a maguk bonyolult kapcsolatrendszerében alakította ki azt a mai szóval esztétikainak nevezett teret, amit az Antikvitás című előadás és szeminárium vizsgál. Ebben a korszakáttekintésben hangsúlyos szerepet kap a fogalomtörténet, például az a tény, hogy a művészet korai fogalma nagyobb kiterjedésű, mint annak újkori érvényessége hiszen a szépművészetek, a kézművesség, a tudományok szerves részét képezték. A kurzus résztvevői a különböző gondolkodók müthosz, szépség, tekhné, poiészisz, mimészisz fogalmával szembesülnek Homérosztól, Hésziodoszon, Platónon, Arisztotelészen keresztül egészen Horatiusig, Plótinoszig. Ezen kívül számot vetünk azon nagy hagyományok forrásaival (platonizmus, arisztoteliánus gondolkodásmód, Homérosz és Vergilius), melyek az európai esztétikai eszmélkedést később is meghatározták, s azon jellegzetes műnemekkel, műfajokkal és műformákkal, melyek a görög művészet kereteit adták. Források: Platón összes művei, Bp. 984. I. köt. 67-399; 943-09; II.köt. 84-8; 649-7 Arisztotelész: Poétika, Bp. 99. 5-55; Retorika I. k. -3; III. k; Politika, Bp. 984. VIII. k. Szakirodalom: Ernesto Grassi: A szépség ókori elmélete, Pécs, 997. 7 o. Kerényi Károly: Mi a mitológia, Bp. 988. 7-7 Lukács György: Adalékok az esztétika történetéhez, I. Bp. 97. -86 Tantárgyfelelős: Maróth Miklós Oktatók: Cseke Ákos Művészettörténet általános szakterületi ismeretek BBNSM0030 Építészeti alapismeretek előadás Ste. előadóterem hétfő.00-3.30 Rozsnyai József Tantárgy neve: Építészeti alapismeretek 3 i jegy
A tantárgy célja megismertetni a hallgatókkal azokat az alapvető tudnivalókat, amelyek szükségesek az építészettörténeti oktatás számára, és amelyekre az egyes korok építészetének tárgyalása támaszkodhat. Az oktatás módszertanilag egyesíti a fogalmilogikai és a történeti elvet, amennyiben az építészet sajátosságainak megfelelően a funkció-szerkezet-forma kategóriáknak a történelem menetében való érvényesülését használja tájékozódásként. Bevezetést ad az építészeti rajz technikai kérdéseibe, megismertet az alaprajz-metszet-nézet kialakulásával, a perspektíva történeti szerepével, végül az építészeti grafika fogalmával. Vitruvius: Tíz könyv az építészetről, Képzőművészeti Kiadó, Bp., 988 Pevsner, N.: Az európai építészet története, Corvina, Bp., 97 Szentkirályi Z. Détshy M.: Az építészet rövid története, Műszaki, Bp., 956, 986 Szentkirályi Z.: Az építészet világtörténete, Képzőművészeti, Bp., 980, I-II. Zádor A. (szerk.): Építészeti szakszótár, Corvina, Bp., 984 Tantárgyfelelős: Szakács Béla Zsolt Oktatók: Jernyei Kiss János BBNSM0040 Muzeológiai alapismeretek előadás Ste. előadóterem kedd 0.00-.30 Bencze Ágnes Tantárgy neve: Muzeológiai alapismeretek 3 i jegy Az első évesek számára kínált muzeológiai alapismeretek egyfelől általános bevezetést nyújt a múzeum, mint intézmény történetébe és a muzeológia elméleti kérdéseibe, másfelől bemutatja a hazai múzeumok kialakulását és működését, ennek jogi kereteit és napi gyakorlatát. Korek József: A muzeológia alapjai. Bp., 988 Binni, Lanfranco - Pinna, Giovanni: A múzeum. Bp., 986 Bredekamp, Horst: Antikensucht und Maschinenglauben. Die Geschichte der Kunstkammer und die Zukunft der Kunstgeschichte. Berlin, 993 Jankovich Miklós (77-846) gyűjteményei. Szerk. Mikó Árpád. Magyar Nemzeti Galéria, Bp., 00 Tantárgyfelelős: Urbach Zsuzsa Oktatók: Urbach Zsuzsa
BBNSM000 Bevezetés az ókori művészetbe előadás Ste. előadóterem péntek 0.00-.30 Jankovits Katalin Tantárgy neve: Ókori művészet x3 + x - - i jegy Az első félévben az előadás és a szeminárium az ókori görög művészet nagy tendenciáinak és főműveinek áttekintése a bronzkor végétől a hellénisztikus korig. Az előadás tematikája időrendben veszi sorra a stílusokat és műveket; ezzel egyidejűleg cél a korszak kutatásában használt speciális módszerek megértetése is (régészet, forráskritika, kópia-kritika). A második félév során előadás és szeminárium mutatja be a praerómai Itália és a római birodalom művészetét, az itáliai vaskortól a Kr.u. IV. század végéig, vezérfonalként használva az egyes népek (etruszkok, dél-itáliai görögök, samnisok) tárgyi kultúráját, majd a császári reprezentatív művészet változásait és annak birodalmi hatásait. Ritoók Zs. Sarkady J. Szilágyi J. Gy.: A görög kultúra aranykora, Gondolat, Budapest, 984 Castiglione L.: Hellénisztikus művészet, Corvina, Budapest, 980, 996 J. Reich: Az ősi Itália (A múlt születése), Helikon, Budapest, 987 Castiglione L.: Római művészet, Corvina, Budapest 987 vagy újabb kiadás R. Bianchi Bandinelli, Rome, the Centre of Power (L univers des formes sorozat) R. Bianchi Bandinelli, Rome, the End of Antiquity (L univers des formes sorozat) Tantárgyfelelős: Jankovits Katalin Oktatók: Bencze Ágnes BBNSM070, BBNSM0080, BBNSM0090 Emlékmeghatározási gyakorlat --3 szeminárium.) BBNSM070 Emlékmeghatározási gyakorlat szeminárium Ans 0 péntek.00-3.30 Jankovits Katalin.) BBNSM080 Emlékmeghatározási gyakorlat szeminárium Ans 0 szerda 0.30-.00 Bencze Ágnes 3.) BBNSM090 Emlékmeghatározási gyakorlat 3 szeminárium Ans 0 csütörtök 6.00-7.30 Jankovits Katalin
Tantárgy neve: Emlékmeghatározási gyakorlat 7 x 3 7 i jegy Az emlékmeghatározási feladat a művészettörténeti ismeretek elsajátításának egxik leghatékonyabb gyakorlati módja. A hét bevezető tantárggyal párhuzamosan, korszakok szerint meghirdetett tantárgy célja, hogy a műtárgyak sajátosságai, elsősorban stílusjelenségei és ikonográfiai tartalma alapján a hallgató képes legyen számára ismeretlen emlékeket is korhoz és időhöz kötni. Ennek elérése érdekében a félév során viszopnylag nagy képanyag bemutatására és elsajátítására van szükség. A szemináriummal összeegyeztethető kisebb írásbeli feladatok kiadása is. félévenként változó Tantárgyfelelős: Szakács Béla Zsolt Oktatók: a Művészettörténet Tanszék valamennyi oktatója BBNSM040, BBNSM040, BBNSM0403 Művészettörténeti speciális kollégium.) BBNSM040 Művészettörténeti speciális kollégium Ans 0 csütörtök.00-3.30 Jankovits Katalin (Spanyolország vaskori művészete).) BBNSM040 Művészettörténeti speciális kollégium Ans 0 hétfő 4.00-5.30 Bencze Ágnes (Szicília görög emlékei) 3.) BBNSM0403 Művészettörténeti speciális kollégium Ans 0 hétfő 6.00-7.30 Bencze Ágnes (Latin nyelv művészettörténész hallgatóknak) Tantárgy neve: Speciális kollégium 4x 4 i jegy A speciális kollégium a hagyományos bölcsészképzésnek megfelelően egy-egy fontosabb probléma elmélyültebb elemzését teszi lehetővé. Az általános képzésben elhanyagoltabb anyagrészek pótlása és kiegészítése mellett főképpen mótszertani jelentősége van: megismerteti a hallgatót a probléma megközelítése változatos módjaival, a tudományos kutatás iránt érdeklődők pedig a megismerkedhetnek a kritikai forráskezelés technikájával. kurzusonként változó
Tantárgyfelelős: Bencze Ágnes Oktatók: a tanszék valamennyi oktatója
Szabad bölcsészet Differenciált szakmai ismeretek Filozófia szakirány BBNSF040 Filozófiatörténet. Antik filozófia előadás Ste Pilinszky János Előadó = Ste 3 csütörtök 8.30-0.00 Lautner Péter (Sztoa) Tantárgy neve: Filozófiatörténet I: Antik filozófia 4 i jegy A kurzusoknak két célja van: a hallgató ismerje meg az antik filozófia főbb vonásait, a Thálésztól Prokloszig terjedő korszak mérvadó képviselőit és nézeteiket. A tárgyalandó időszak tehát a késő antikvitás utolsó pogány filozófusaiig terjed. Másrészt alaposabb betekintést nyerjen egy választott szerző, vagy iskola által képviselt elméletek valamelyikébe. Az előadások egy adott részterületre koncentrálnak (pl. antik etika), egy problémakör elemzésén keresztül kívánják megmutatni a témakör terminológiáját, argumentumait, azok használatát és történeti kontextusát, valamint ennek alapján rekonstruálni az ezekből felépülő elméletet. Ennek során kísérlet történik arra, hogy a hallgató összefüggő képet kapjon az adott elméletekről, valamint felfigyeljen a nyitva maradt problémákra. Ez utóbbi elő fogja segíteni a későbbi. Kirk, G. S. Raven, J. E. Schofield, M.: A preszókratikus filozófusok. Budapest, Atlantisz, 998, 75 o.. Szlezák, T. A.: Hogyan olvassuk Platónt. Budapest, Atlantisz, 000., 85 o. 3. Ross, Sir David: Arisztotelész. Budapest, Osiris, 996, 395 o. 4. Long, A. A.: Hellenisztikus filozófia. Budapest, Osiris, 997, 344 o. 5. Wallis, R. T.: Az újplatonizmus. Budapest, Osiris, 00, 86 o. 5. Wallis, R. T.: Az újplatonizmus. Budapest, Osiris, 00, 86 o. Tantárgyfelelős: Dr. Lautner Péter (tantárgycsoport-felelős) Oktatók: Dr. Lautner Péter, Dr. Bodor Mária Anna BBNSF060 Filozófiatörténet. Középkori filozófia előadás Amb 6 szerda 8.30-0.00 Schmal Dániel (Bevezetés a középkori filozófiába) Tantárgy neve: Filozófiatörténet II: Középkori filozófia 4 i jegy
A kurzus a középkori nyugati filozófia történetét fogja át. Az előadások elsődleges célja a kor kiemelkedő filozófusainak (Szt. Ágostontól Cusanusig) és főbb gondolataiknak a bemutatása mellett a jellegzetes középkori filozófiai témák (universalia-vita; az egyediségről; Istenről, az intencionalitás problémája, hit-tudás, értelem-akarat kérdése stb.) ismertetése. Fontos az egyes filozófusok és a jellegzetes gondolatmenetek, problémák egymáshoz, a valláshoz (teológiához) és a művelődéstörténethez való kapcsolódásának a feltárása.. Chenu, M. D.: Aquinói Szent Tamás és a teológia. Budapest, Szent István Társulat, 999., 9 o.. Gilson, Étienne: A középkori filozófia szelleme. [H.n.] Paulus Hungarus Kairosz, 000., 480 o. 3. Brown, Peter: Szt. Ágoston élete. Budapest, Osiris, 003, 435 o. 4. Stead, C. S.: Filozófia a keresztény ókorban. Budapest, Osiris, 00, III. fejezet: Ágoston. Tantárgyfelelős: Dr. Lautner Péter (tantárgycsoport-felelős) Oktatók: Dr. Lautner Péter, Dr. Schmal Dániel BBNSF070 Filozófiatörténet. Középkori filozófia szeminárium Aug 0 szerda 4.00-5.30 Schmal Dániel (Szent Tamás szövegolvasás) BBNSF070 Filozófiatörténet. Középkori filozófia szeminárium Aug 0 péntek.00-3.30 Schmal Dániel (Szent Anzelm szövegolvasás) Tantárgy neve: Filozófiatörténet II: Középkori filozófia i jegy A szemináriumok célja egy vagy több, a kor gondolkodását alapvetően tükröző szöveg elemzése. Ennek során bizonyos pontokon megpróbáljuk elmélyíteni azt az ismeretet, amelyet a hallgató az előadások folyamán megszerez. Különös figyelmet fordítunk a jellegzetes terminusok magyarázatára, illetve a szöveg érvrendszerének feltárására. Fontos lesz rámutatni arra is, hogy az adott szöveg gondolatmenetei miként tűnnek fel későbbi gondolkodóknál, akár a tárgyalt periódusban, akár a kora újkori szerzőknél.
. Szt. Ágoston, Vallomások -I. Szt. Anzelm, Proslogion. 3. Aquinói Szt. Tamás, A létről és a lényegről. Az értelem egysége. Részletek a Summa Theologiae-ből. 4..Duns Scotus, Részletek a Tractatus de primo principio-ból. 5.. Ockham, Részletek a Szentenciakommentárokból Tantárgyfelelős: Dr. Lautner Péter (tantárgycsoport-felelős) Oktatók: Dr. Lautner Péter, Dr. Schmal Dániel Esztétika szakirány BBNSE070 Esztétikai elméletek I. Klasszikus elméletek előadás Aug 00 csütörtök 0.00-.30 Bazsányi Sándor Tantárgy neve: Esztétikai elméletek I. Klasszikus elméletek 4 i jegy Az elméletalkotás az esztétikában viszonylag kései fejlemény. A VII. században felbukkanó rendszerfilozófiák részeként jelennek meg a klasszikus esztétikai elméletek, elôször a német filozófiában, majd ennek hatására szerte a kontinensen, a VIII. és a I. században. A kurzus során olyan klasszikus esztétikai elméletek kerülnek bemutatásra és összehasonlításra, mint amilyen Baumgarten, Lessing, Schelling, Kant, Schiller, Hegel, Schopenhauer, Kierkegaard és Nietzsche elméete. A kurzus kitekintést nyújt a kortárs francia és angol nyelvû elméletekre is.. Lessing: Válogatott esztétikai írásai, Gondolat, Bp., 98.. Baumgarten, AG [750]: Esztétika, Fordította Bolonyai Gábor, Budapest, Atlantisz, 999. 3. Schelling: Jénai esztétika. 803 (Henry Crabb Robinson jegyzetei alapján). Filozófiai Figyelő, I. 986. 4. I. Kant: Az ítélőerő kritikája, Osiris, 004. 5. F. Schiller: Válogatott esztétikai írásai. Magyar Helikon, Bp. 960 6. Hegel: Esztétikai elôadások, új kiadás, Bp., 004. 7. Arthur Schopenhauer: A világ mint akarat és képzet. Ford. Tandori Ágnes és Tandori Dezsõ. Bp., 00. Osiris, 8. The Cambridge Companion to German idealism, ed. Karl Ameriks, Cambridge University Press, Cambridge, New York, 000. 9. Wolfgang Röd: Bevezetés a kritikai filozófiába, Debrecen 998, -5. oldal. Tantárgyfelelős: Hörcher Ferenc Oktatók: Bazsányi Sándor, Zsávolya Zoltán
BBNSE000 Ágazati esztétika I. Képzőművészet előadás Ste Kornis Gyula Előadó = Ste 4 szerda.30-4.00 Hörcher Ferenc Tantárgy neve: Ágazati esztétikák VI. képzőművészet 6 i jegy E kurzus a képzőművészetek, azon belül is kiemelten a festészet sajátos ágazati esztétikai problémáit mutatja be. A képzőművészetek elméleti feldolgozása az antikvitásban és a középkorban is sok tekintetben hagyományosan a retorika fogalomtárából merít. A technológiai eljárások ismertetésén túlmutató koraújkori dolgozatok talán első és legismertebb darabja Alberti írása A festészetről (436) még szintén sok tekintetben e hagyományra épít. Ám újdonságai elsősorban a művész öntörvényű teremtőerejére vonatkozó elképzelés nagy jelentőségűnek bizonyult az újkor kultúrájának egészére vonatkozólag. A reneszánsz mesterek közül különösen fontos még Leonardo és Dürer elméleti munkássága. A barokk festészet az antik hagyományok meghaladásának heroikus kísérlete: a régiek és a modernek vitája a festészet elméletének történetében például a Rubens-Poussin vitában ölt testet. Egy újabb ugrást jelent a VIII. században Lessing erőfeszítése a képzőművészet és az irodalom eszköztárának szisztematikus megkülönböztetésére. A rövid történeti áttekintés a I. századi impresszionizmus gondolati előfeltevéseivel és az absztrakt festészet művészetelméleti alapjaival zárul. Ezután néhány alkotás elemzésével a sajátosan képzőművészeti kritikai szempontokkal szembesülnek a hallgatók. Források: Emlék márványból vagy homokkőből. Öt évszázad írásai a művészettörténet történetéből. Budapest: Corvina, 976 Szakirodalom: Történet: Michael Levey: A festészet rövid története. Giotto Cézanne. Corvina, 974. Herbert Read: A modern festészet, Corvina, Budapest, 968. Elmélet: Ervin Panofsky: A jelentés a vizuális művészetekben. Gondolat, 984. Kép, fenomén, valóság. Szerk. Bacsó Béla, Budapest, 997. M. Imdahl: Gondolatok a kép identitásáról. (ford. Babarczy E.) Atheneum (993/4): - 3. O.Bätschmann, : Bevezetés a művészettörténeti hermeneutikába. Képek elemzése. (ford. Bacsó B. és Rényi A.) Budapest: Corvina., 998. Tantárgyfelelős: Bazsányi Sándor Oktatók: Hörcher Ferenc
Művészettörténet szakirány Nincs kurzus meghirdetve.