Hogyan kereskedjünk deviza- és részvénypiacokon kisbefektetőként rövid távon Invest-Project Kft.
Tartalomjegyzék 1. Részvény, CFD, deviza alapismeretek - 13-1.1. RÉSZVÉNYEK - 13-1.2. CFD (Contract For Difference) termékek - 17-1.2.1. Részvény CFD termékek - 17-1.2.2. Index CFD - 22-1.3. FOREX, DEVIZÁK - 23-1.3.1. Keresztárfolyamok - 24-1.3.2. Vételi, eladási ár, spread - 24-1.3.3. PIP (Percentage In Point) - 25-1.3.4. Vétel és eladás, jutalékok - 25-1.3.5. Tőkeáttétel - 26-1.3.6. Lot, mini-lot, micro-lot - 28-1.3.7. Kamatok, swap pontok - 29-1.3.8. Kamat, swap pont vétel (long pozíció) esetén - 29-1.3.9. Kamat, swap pont eladás (short pozíció) esetén - 32-2. Részvény-, CFD-, devizakereskedés alapjai - 35-2.1. Hogyan működik a devizapiac és a tőzsde? - 35-2.2. Swingtrade, daytrade kereskedési időtávok - 35-2.3. Az elektronikus kereskedési rendszer működése - 37-2.4. Hogyan nyissunk vételi, long pozíciót? - 37-2.5. Hogyan nyissunk eladási, short pozíciót? - 38-2.6. Long, short pozíciók több megbízás esetén - 40-2.7. Kereskedési megbízások használata - 41-2.7.1. Ajánlatok elhelyezése, azaz hogyan lépjünk pozícióba - 44-2.7.1.1. A piaci áras megbízás használata - 44-2.7.1.2. A limitáras megbízás használata - 45-2.7.1.3. Stop megbízás használata - 50-2.7.2. Hogyan lépjünk ki a pozícióból? - 53-2.7.3. Megbízási típusok összefoglalása - 56 -
3. Hogyan építsünk kereskedési technikát (1.rész) - 59-4. Technikai elemzés, részvényválasztás, makroadatok használata a rövid távú kereskedésben - 63-4.1. A technikai elemzés alapjai - 63-4.1.1. A technikai elemzés előnye - 64-4.1.2. Mi a különbség a technikai elemzés és a fundamentális elemzés között? - 66-4.1.3. Mik a technikai elemzés hátrányai? - 66-4.1.4. A nem minden terméknél működik a technikai elemzés problémájának megoldása - 68-4.1.4.1. Részvénypiaci vizsgálatok - 68-4.1.4.2. Részvényvizsgálat gyakorlati lépései - 70-4.1.4.3. Devizák esetén hogyan vizsgálódjunk? - 72-4.1.5. A nem minden időpontban működik a technika problémájának megoldása - 74-4.1.5.1. Váratlan hírek, események - 74-4.1.5.2. A rendszeres gazdasági adatok - 75-4.1.5.3. Egyedi vállalati eredmények, gyorsjelentések - 79-5. Belépési, kilépési jelek - 83-5.1. TRENDELMÉLET - 85-5.1.1. Emelkedő trend - 85-5.1.1.1. Emelkedő trend hosszú távon - 85-5.1.1.2. Emelkedő trend középtávon - 86-5.1.1.3. Emelkedő trend rövid távon - 87-5.1.2. A trendcsatornában mozgó árfolyamok jellemzői - 87-5.1.3. Árfolyammozgás csökkenő trend esetén - 88-5.1.3.1. Csökkenő trend hosszú távon - 89-5.1.3.2. Csökkenő trend középtávon és rövid távon - 90-5.1.4. Napon belüli trendek - 90-5.2. Szabályos trendek és elbizonytalanodott trendek - 92 -
5.3. Támaszok, ellenállások, szintek - 104-5.3.1. A támaszok, ellenállások közgazdaságtani megközelítése - 104-5.3.2. A kereskedésben milyen szinteket használhatunk támasznak, illetve ellenállásnak? - 105-5.3.2.1. Csúcsok, mélypontok - 106-5.3.2.2. Kerek számok - 107-5.3.2.3. Maximum-, minimumszintek - 108-5.3.2.4. Trendvonalak - 109-5.3.3. Hogyan illeszthetők a támaszok és ellenállások a kereskedési technikánkba? - 114-5.4. Kitörés, letörés - 115-5.4.1. Kitörés - 115-5.4.1.1. Kitörés közgazdaságtani megközelítése - 115-5.4.1.2. Kitörés a gyakorlatban - 116-5.4.2. Letörés - 121-5.4.2.1. A letörés közgazdaságtani megközelítése - 121-5.4.2.2. Letörés a gyakorlatban - 122-5.4.3. Belépési pontok, belépési technikák - 123-5.4.3.1. Belépési technikák kitörés esetén - 124-5.4.3.2. Belépési technikák letörés esetén - 127-5.4.4. Hogyan építhetők a kitörések, letörések a kereskedési technikánkba? - 130-5.5. JAPÁN GYERTYÁK - 131-5.5.1. Japán gyertyaalakzatok - 136-5.5.1.1. Önállóan álló gyertyaalakzatok - 137-5.5.1.2. Csoportos gyertyatípusok - 144-5.5.2. Hogyan építhetők a japán gyertyák a kereskedési technikánkba? - 150-5.6. Az árfolyamelemzés alakzatai - 153-5.6.1. Trendfordulós alakzatok - 155-5.6.1.1. Dupla alj - 155 -
5.6.1.2. Dupla csúcs - 157-5.6.1.3. Fej-váll alakzat - 160-5.6.1.4. Fej-váll alakzat csökkenő trendben - 161-5.6.1.5. Emelkedő háromszög - 162-5.6.1.6. Csökkenő háromszög - 163-5.6.1.7. Sziget - 163-5.6.2. Trenderősítő alakzatok - 165-5.6.2.1. Csészealakzat - 165-5.6.2.2. Zászlóalakzat - 166-5.6.2.3. Emelkedő háromszög - 167-5.6.2.4. Csökkenő háromszög - 168-5.6.2.5. Ékek - 168-5.6.3. Alakzatok összefoglalása - 169-5.6.4. Hogyan illesszük a kereskedési stratégiába az ismerteket? - 173-5.7. INDIKÁTOROK - 176-5.7.1. Trendkövető indikátorok - 178-5.7.1.1. Mozgóátlagok - 178-5.7.1.2. MACD Moving Average Convergence Divergence - 182-5.7.1.3. TRIX indikátor Triple Exponential - 185-5.7.2. Változással egy időben jelző mutatók - 187-5.7.2.1. RSI Relative Strength Index - 187-5.7.2.2. Stochastic - 188-5.7.3. Forgalomalapú indikátorok - 190-5.7.3.1. Forgalom - 190-5.7.3.2. OBV On Balance Volume - 191-5.7.3.3. Chaikin oscillator - 192-5.7.4. Volatilitást mérő indikátorok - 193-5.7.4.1. CCI Commodity Channel Index - 193-5.7.4.2. Bollinger szalag - 194-5.7.5. Az indikátorok jelzéseinek finomítása - 198 -
5.7.6. Indikátor-paraméter ajánlások - 199-5.7.7. Indikátorok téves jelei - 201-5.7.8. Indikátor divergencia, és indikátor trendvonalak - 201-5.7.9. Hogyan illeszthetők az indikátorok a kereskedési technikába? - 204-6. A kockázatkezelési módszerek - 207-6.1. Spekulatív tőkénk mekkora hányadát kockáztassuk egy döntéssel (veszteségkeret)? - 210-6.2. Mekkora legyen a spekulatív tőkém? - 213-6.3. Hova helyezzük el a stop megbízást? - 214-6.4. Fibonacci szintek használata a kockázatkezelésben - 217-6.4.1. A Fibonacci sorozat és az árfolyamváltozás - 218-6.4.2. Korrekció vagy trendtörés? - 219-6.5. Stop elhelyezési pontok - 219-6.6. Stop megbízások használata a gyakorlatban - 225-6.6.1. Mekkora hozam/kockázat esetén lépjünk pozícióba? - 225-6.6.2. Hogyan számoljuk a hozamot, célárat? - 227-6.6.3. Milyen módszerek léteznek a hozam becslésére, melyek a célárszintek? - 228-6.6.4. Melyik szintet vegyük figyelembe? - 231-6.7. Komplett példák a kockázatkezelésre - 232-6.7.1. Komplett kockázatkezelési példa swingtrade részvénypiaci szituációra - 232-6.7.2. Komplett kockázatkezelési példa daytrade devizapiaci esetre 1. - 234-6.7.3. Komplett kockázatkezelési példa daytrade devizapiaci esetre 2. - 236-6.8. Belépési szabályok a kockázatkezelés szemszögéből - 239-6.9. Kilépési szabályok kockázatkezelési szempontjai - 242-7. Kereskedési sablonok - 247-7.1. Új csúcson történő belépés - 248 -
7.2. Trendfordulós belépés - 248-7.3. Korrekcióban történő belépés, rövidebb időtávú fordulat kivárásával - 249-7.4. Korrekcióban történő belépés, rövidebb időtávú fordulat kivárása nélkül - 250-8. Hogyan építsünk kereskedési technikát (2.rész) - 253-8.1. Általános útmutatás - 253-8.2. Stratégiaalkotási sablon - 254-8.3. A stratégiaalkotás lépései - 255-8.4. A kereskedés érzelmi oldala, hatása a technika végrehajtására - 256-8.5. Kereskedési napló, hibanapló készítése - 257-8.6. Mintastratégia: kialakítás, naplóvezetés, tesztelés, eredmények értékelése - 259-8.6.1. Daytrade minta kereskedési technika kialakítása a stratégiaalkotási sablon segítségével - 259-8.6.1.1. Daytrade pozíció 1. (részvénypiac) - 262-8.6.1.2. Daytrade pozíció 2. (részvénypiac) - 262-8.6.1.3. Daytrade pozíció 3. (devizapiac) - 267-8.6.1.4. Hibás pozíciónyitások - 270-9. BRÓKERCÉGEK - 273-9.1. Hagyományos brókercégek - 273-9.2. Forex-brókerek - 275-10. Kiegészítés a magyar tőzsdei kereskedéshez - 279 -
A következő oldalak részletek a Hogyan kereskedjünk devizaés részvénypiacokon kisbefektetőként rövid távon című könyv egyes fejezeteiből
Könyvemben arra helyezem a hangsúlyt, hogy az olvasó a tőzsdei, devizapiaci alapismeretek, összefüggések megismerésével, és a haladó kereskedési technikák, módszerek elsajátításával képes legyen a tőzsdén és devizapiacokon rövid távon kereskedni. Más könyvektől eltérően egy komplett módszert ismertetek, mellyel egy teljesen kezdő szinten levő kereskedő is el tud indulni a tőzsde és devizapiac útvesztőjében. A könyv tehát nemcsak módszerek sokaságának ismertetésére szorítkozik, hanem egyúttal meg is tanítja az olvasót, hogyan kereskedjen részvényekkel, származtatott termékekkel (mint a CFD termékek) és devizákkal. Megismerheti, hogyan használjuk az internetes kereskedési felületeket, hogyan tudunk részvényeket, devizákat vásárolni, milyen megbízástípusokat kell használnunk. Ezt követőn megbeszéljük, hogyan építheti fel az olvasó saját testre szabott kereskedési technikáját. Átgondoljuk, hogyan kell megalkotni a szabályrendszert, illetve bemutatjuk a szabályokat alkotó különböző módszereket. Ráadásul a módszerek megértését, használatát példák és szemléltető ábrák sokasága is segíti. A kereskedési technika összeállításában egy teljes példát is bemutatok, hogy minden részletre kiterjedően lássa az olvasó, hogyan kell majd saját magának is elvégeznie ezeket a feladatokat. Rögtön az elején szeretném megemlíteni, hogy a könyvben nem olyan módszerekkel fog találkozni, melyek a néhány napos meggazdagodásra adnak receptet. Ugyanakkor ezek a módszerek kisbefektetőként jól használhatók arra, hogy egyenletes tempóban tőkénket növeljük, legyen a kereskedés célja a banki kamatoknál nagyobb hozam elérése, vagy éppen a jövedelemszerzés. Célom, hogy bátorítsam az olvasót a saját véleményének kialakítására. Ne fogadjuk el a szakértők véleményét, dolgozzuk ki a saját módszerünket, melynek működéséről bizonyosodjunk meg visszatesztelés során. A bemutatott módszereket bárki el tudja sajátítani, nem szükséges speciális szakirányú végzettség, gazdasági diploma. Ismeretségi körömben is több olyan kereskedőről tudok, aki a fenti feltételeknek nem felelt meg, mégis kiegyensúlyozott eredményeket ér el immár évekre visszamenőleg a tőzsdén és a devizapiacokon. Ha mégis fel kéne sorolnom, milyen feltételek szükségesek a sikerhez, talán elsőként a türelmet, mint tulajdon- 11
Hogyan kereskedjünk deviza- és részvénypiacokon kisbefektetőként rövid távon ságot jegyezném meg. A türelmet nem a tőzsdei kereskedésre vonatkozó értelemben használom. Rendelkezzünk kellő türelemmel és elszántsággal, hogy nekiálljunk tanulni, gyakorolni, és kereskedési technikában, technika-optimalizálásban gondolkodni. Érdemes szem előtt tartani, hogy nem a tőzsdei kereskedést tanuljuk meg a szó szoros értelmében, hanem egy kereskedési technika összeállítását, majd tesztelését, javítását. Ezt követően pedig nem a kereskedő döntései érvényesülnek a piacon, azaz kizárjuk az érzelmeket, és a technika szabályai fognak érvényesülni, amit már több kötésre visszamenőleg teszteltünk. További fontos szempont a ráfordított idő. Mivel hajlamosak vagyunk abban hinni, hogy a tőzsdén, devizapiacon nagyon gyorsan meg lehet gazdagodni, rögtön a könyv elején eloszlatnám ezeket a tévhiteket. Nagyon nagy hozamok elérésének a lehetősége csak nagyon nagy kockázat vállalásával lehetséges. Erre vonatkozóan több szempontot is részletezni fogok a kockázatkezelés fejezetben, bizonyítván, hogy azok a módszerek, amelyeket ajánlok, hosszú távon működnek. Ne gondoljuk azt, hogy a kereskedésre néhány hét alatt fel lehet készülni. Ha időtartamot kellene megadnom, akkor azt mondanám, hogy találkoztam már olyan kereskedővel, aki féléves gyakorlás után vált eredményes kereskedővé, ugyanakkor olyan kereskedőt is ismerek, aki még kétéves gyakorlás után sem tud hosszú távú, stabil eredményt felmutatni. Szeretném felhívni az olvasó figyelmét arra, hogy a könyvben ismertetésre kerülő módszertant csak a saját felelősségére használja. Legyünk tisztában azzal, hogy saját magunk hozzuk a döntéseket, így az ebből származó esetleges veszteségeket is nekünk kell elszenvedni. A veszteségek helyes kezeléséről a kockázatkezelés fejezetből tudhat meg többet. Végezetül röviden az anyag felépítéséről annyit mondanék el, hogy az első fejezetek technikai jellegű információkat tartalmaznak. Bemutatom, hogyan használjuk a tőzsdei, devizapiaci termékeket. Megbeszéljük, hogy milyen megbízásokkal, milyen beállítások segítségével léphetünk a piacra. Majd az anyag hangsúlyos részében azzal foglalkozunk, hogy milyen módon kell kialakítani a kereskedési magatartásunkat befolyásoló szabályrendszert. A tárgyalt módszerek nagy részét példákon keresztül is szemléltetem, illetve végül megnézzük egy technika felépítését, tesztelését az elejétől a végéig. Sok sikert kívánok az olvasónak tőzsdei pályafutása során! 12
Látható, hogy 10 euróval csökkent a számlánk értéke. Természetesen a pozíció megnyitását követően a számlánk értéke percről percre a BASF árfolyamának függvényében változik. Ha a BASF részvények árfolyama lecsökken például 52 euróról 48 euróra, akkor számlánk az alábbiak szerint fog változni. 4790 euró (10.000 5200 10) számlapénz (kezdeti egyenleg részvények értéke megvásárláskor + részvények értéke eladáskor jutalékok) 4800 euró (48x100) BASF részvény (aktuális árfolyam x megvásárolt részvény darabszám) 9590 euró (4790+4800) számlaérték (számlapénz + részvények értéke aktuális árfolyamon) Jól látszik a fenti táblázatból, ahogy esik a részvény árfolyama, úgy csökken számlánk értéke is. Nézzük meg most azt az esetet, amikor a 48 eurós árfolyamról 60 euróra emelkedik a BASF árfolyama. Ekkor a számlánk az alábbiak szerint változik. 4790 euró (10.000 5200 10) (kezdeti egyenleg részvények értéke megvásárláskor + részvények értéke eladáskor jutalékok) 6000 euró (60x100) BASF részvény (aktuális árfolyam x megvásárolt részvény darabszám) 10.790 euró (4790+6000) számlaérték (számlapénz + részvények értéke aktuális árfolyamon) Számlánk értéke 9590 euróról 10.790 euróra emelkedett, majd a fenti szituációban úgy döntünk, hogy eladjuk a 100 db BASF részvényt 60 eurós áron. Ekkor eladási jutalékot kell fizetnünk (0,1% min. 10 euró), azaz a fizetendő eladási jutalék 6 euró (6000x0,001) lenne, de a minimumdíj 10 euró, így ismét 10 eurót vonnak le tőlünk. Számlánkon az eladás után ezt fogjuk látni. 10.780 euró számlapénz (kezdeti egyenleg részvények értéke megvásárláskor + részvények értéke eladáskor jutalékok) (10.000 5200 10+6000 10) 0 BASF részvény (aktuális árfolyam x megvásárolt részvény darabszám) 10.780 euró (10.780+0) számlaérték (számlapénz + részvények értéke aktuális árfolyamon) 15
Ha bázisdeviza kamata > jegyzettdeviza kamata, akkor a swap pont egy negatív érték lesz, azaz a nyitóárunk csökkenni fog. Ez vételi pozíciónál a nyereségünk növekedéséhez, vagy ha veszteségesek vagyunk, a veszteség csökkenéséhez vezet, azaz kamatot kapunk valójában. piaci ár 1. 2. 3. 4. pozíció nyitóára 1. nap 2. nap 3. nap 4. nap A fenti ábrán pedig a swap pont értéke negatív, így a nyitóárunk napról napra kismértékben csökkeni fog, ezáltal a piaci ártól egyre távolabb kerül a pozíciónk. Nő a nyereségünk, vagy ha veszteségben vagyunk (nyitóár nagyobb mint a piaci ár), akkor a nyitóár további növekedése csökkenti a veszteségünket, azaz gyakorlatilag kamatot kapunk. Itt is kihangsúlyoznám, a swap ponton elért nyereség néhány napos távon töredéke az árfolyamon elérhető nyereségnek, veszteségnek, mindössze évi néhány százalékos kamatról van szó maximum. Az alábbi példában az EUR/USD devizapárt vizsgáljuk, ahol most az euró kamatok magasabbak. Deviza Hitelkamat Betéti kamat EUR 1,7% 1,5% USD 0,7% 0,5% A fenti definíció szerint az euró a bázisdeviza, amire betéti kamatot (1,5%) kap a befektető. A dollár pedig a jegyzettdeviza szerepét tölti be, amire a befektető hitelkamatot (0,7%) fizet. Jól látható, hogy összességében 0,8%-os kamatot kapunk (1,5% 0,7%). idő 31
tően esik. A short pozíció nyitása a brókercégtől kölcsönkapott részvény eladását jelenti. Ezeket az eladott részvényeket később azonban vissza kell vásárolnunk, hogy vissza tudjuk adni a kölcsönadónak. Ahogy a long pozíciónak, úgy a short pozíciónak is kétféle zárása lehet. Ha a korábbi eladási árnál drágábban tudjuk visszavásárolni a részvényeket, akkor veszteséget realizálunk. Ha azonban a korábbi eladási árnál alacsonyabb áron vesszük vissza a részvényeket, akkor profitra teszünk szert. A short pozíció nyitása így minden esetben eladással kezdődik, a zárás pedig a részvények visszavásárlásával megy végbe. short zárás 1000 USD/db vételi megbízás eladási megbízás vételi vételi megbízás megbízás short zárás short zárás 970 USD/db 1000 USD/db veszteség A fenti ábrán eladási jól látható, hogy a short pozíció eladási megbízással indul, majd itt is megbízás short nyitás 985 USD/db két lehetséges kifutásról beszélhetünk. Ha esik a termék ára, és így nyereség vásároljuk vissza a terméket, akkor vételi nyereségre teszünk szert. vétel 1000 USD short zárás Ehhez 970 technikailag USD/db egy vételi megbízást kell megbízás veszteség használnunk. Ha pedig emelkedik a papír ára, akkor veszteséget fogunk realizálni, technikailag ehhez is egy vételi megbízásra lesz 985 USD szükség. 970 USD 1000 USD eladás short nyitás vétel vétel 985 USD/db veszteség nyereség nyereség 985 USD eladás veszteség nyereség 970 USD vétel 39
ajánlati ár vételi megbízás csak stop típusú lehet a folytonos vonal feletti területen (a megbízásban szereplő ár > legjobb eladási ár) legjobb eladási ár legjobb vételi ár Nézzük meg, miért van erre szükség, miért nem tudunk limitáras megbízást használni. A limitáras megbízás példából jól látható, hogy voltak olyan szintek egy vételi megbízás esetén, ahol ha a nagyobb értékű megbízást megadtuk, akkor azonnal teljesült. Az alábbi kereskedési könyv szerint, ilyen volt a vételi limitáras 990 dolláron elhelyezett megbízás. A vételi oldalon ez a megbízás volt a legkedvezőbb, és teljesült 985 dolláros áron. Hogyan lehetne megoldani azt, hogy az alábbi könyv szerinti piaci szituációban ne teljesüljön a megbízás 985 dolláros árszinten, csakis kizárólag 990 dolláron? Vételi mennyiség (db) eladási megbízás csak stop típusú lehet a szaggatott vonal alatti területen megbízásban szereplő ár < aktuális legjobb vételi ár Vételi árfolyam (USD) Eladási árfolyam (USD) időszak Eladási mennyiség (db) 70 980 985 500 150 978 986 1245 7000 977 987 2300 50 975 989 400 1200 973 990 6780 Mielőtt megválaszoljuk a kérdést, térjünk ki egy másik kérdésre, ami itt felmerülhet az olvasóban. Ha valamit megvehetek 5 dollárral olcsóbban (985 dolláron), akkor miért ne ott venném meg, miért vegyem meg 990 dolláron? Példák sorát hozhatnám fel a gyakorlatban ilyen szituációkra, sőt a könyvben több ilyen esetet is érinteni fogunk, így első nekifutásra fogadja el az olvasó, hogy vannak olyan szituációk, amikor drágábban jobban 51
egyszerűen lekérdezhető. Ilyen oldal például a nagyobb tőzsdékre információt nyújtó finance.yahoo.com. A finance.yahoo.com.-nak létezik a világ más tőzsdéire is elérhető aloldala. Ha pedig nem találjuk az adott tőzsdére, országra vonatkozó aloldalt, keressük meg a tőzsde oldalát, ott biztosan hozzáférhetünk a fenti információkhoz. Hasonlóan jól használható információs oldal a finance.google.com, illetve a finviz.com. Az alábbi képen a finance.yahoo.com használata tekinthető meg. A weboldal bal felső részében levő keresőmezőbe beírtuk az adott vállalat nevét (esetünkben Microsoft Corporation), bal egérgombbal kiválasztottuk, majd a bal oldali menüben a Summary menüpontra kattintva megkapjuk a kért adatokat. A lenti ábrán az Avg Vol (3m) mutatja az átlagos háromhavi forgalmat, ami ebben az esetben 58.059.900 db, azaz a papír swingtarde és daytrade kereskedésnek is megfelel ezen kritérium alapján. A Market Cap felirat után pedig 241,17 milliárdot látunk, azaz a piaci kapitalizáció 241,17 milliárd dollár. Tehát ezen szempont alapján swingtrade és daytrade kereskedésre is alkalmas a papír. A közkézhányaddal kapcsolatos adatokat a bal oldali menüben kicsit lejjebb kell keresnünk. Nézzük meg ismét a bal oldali menüt, és a menüsor alján az Ownership/ Major Holders menüpontra kattintva a következő adatokat kapjuk % of Shares Held by 71
időtávon kereskedünk. Általánosságban elmondható, hogy minél rövidebb időtávon kereskedünk, annál több makroadat lehet hatással a kereskedési technikánkra. Az alábbi táblázatban az amerikai makroadatokat gyűjtöttük össze, a táblázat tartalmazza az adat piacra gyakorolt hatását is. Ezek iránymutatásként használhatók. Makroadatok megnevezése angolul ISM Manufacturing PMI Makroadatok megnevezése magyarul ISM index Megjelenés gyakorisága havonta, tárgyhót követő első munkanapon 16:00-kor Piacbefolyásoló hatás nagyon erős Factory Orders gyári megrendelések havonta közepes ADP Non-Farm Employment Change ADP munkaerő-piaci jelentés havonta, tárgyhót követő első szerdán 14:15-kor nagyon erős ISM Non- Manufacturing PMI szolgáltatói ISM index havonta, tárgyhót követő harmadik munkanapon erős Unemployment Claims, Initial Claims Non-Farm Employment Change Unemployment Rate heti újonnan munkanélküli-segélyért folyamodók száma átfogó kormányzati munkaerő-piaci jelentés munkanélküliségi ráta hetente, általában csütörtökön 14:30-kor havonta, tárgyhót követő hónap első péntekén havonta, tárgyhót követő hónap első péntekén erős nagyon erős Construction Spending építkezési kiadások havonta alacsony Wholesale Inventories nagykereskedelmi adatok havonta alacsony Import Prices m/m importárak havonta, általában tárgyhót követő közepes 13. napon Beige Book FED bézs könyv évi 8 alkalommal közepes PPI, Core PPI termelői árindex havonta, tárgyhót követő 17. napon erős Trade Balance külkereskedelmi mérleg havonta erős CPI, Core CPI fogyasztói árindex havonta, tárgyhót követő 15. napon erős Retail Sales kiskereskedelmi forgalom havonta, tárgyhót követő 14. napon erős erős 77
(A képen szereplő adatok, a gyorsjelentés időpontjának elérési útvonala a könyv összeállítása óta már megváltozhatott!) Ha pedig adott napra vonatkozóan akarjuk lekérni a gyorsjelentési időpontokat, akkor az alábbi hivatkozás lehet a segítségünkre. A hivatkozást elérhetjük a honlap Investing/ Market Overview menüpontja alatt előhívható lap bal oldali menüjében található Earnings Calendar hivatkozásra kattintva is. Vagy használjuk a következő hivatkozást http://biz.yahoo.com/research/earncal/today.html (A gyorsjelentés időpontjának elérési útvonala a könyv megírása óta már megváltozhatott!) Harmadik lehetőségként pedig egy nagyon jól használható oldalt, a www.finviz.comot mutatom be. Ezen az oldalon is lekérhetjük az adatokat a következő módon. Írjuk be a böngészőbe a fenti hivatkozást, majd kattintsunk a felső menüben a Screener menüpontra (lásd lenti képen). Ezt követően az Earnings Date menüpont alatt be-állíthatjuk, hogy milyen időszakra vonatkozóan kérjük le a gyorsjelentések megjelenését. 81
trendben nyilakkal jelölve pedig a rövid távú trendeket szemléltettük. Látható, hogy a csökkenő trendben is vannak emelkedő szakaszok, és az emelkedő szakaszok középtávon is kialakulnak. Az azt követő csökkenő időszakban azonban a papír ára alacsonyabb szintre jut el. 5.1.3.1. Csökkenő trend hosszú távon Az alábbi ábrán már egy hosszú távon kialakult csökkenő trendet figyelhetünk meg. Az árfolyam 2006 2010 között folyamatosan csökkent, egyre alacsonyabb mélypontokat alakított ki. Az ábrán az A, B, C, D, E, F csúcsokkal jelölt pontok egyre alacsonyabbra kerültek, míg a G, H, I, J, K, L mélypontok is folyamatosan alacsonyabb szinteket értek el. Figyeljünk arra, hogy a csökkenő trend során sem állandóan csökken a részvény árfolyama. Jól látszik az ábrán is, hogy vannak emelkedő szakaszok, korrekciók (GA, HB, IC, JD, KE). Az alábbi ábrán heti gyertyákkal szemléltettük az árfolyam mozgását. A G H B C D I E J F K L 89
Hogyan kereskedjünk deviza- és részvénypiacokon kisbefektetőként rövid távon Bizonytalan trendek esetei A) eset Emelkedő vagy csökkenő trend oldalazásba fordul át. Ahogy a lenti ábrák is szemléltetik, megszűnik a trendben a csúcsok-völgyek monotonitása. A papír nem tud új csúcsra emelkedni, sem új mélypontra esni. Mindkét esetben azt mondhatjuk, hogy elbizonytalanodott a korábbi trend. A korábbi trend akkor kerül ismét megerősítésre, ha a trend irányába történik elmozdulás, kilépés az oldalazásból. Ha pedig a trenddel ellentétesen mozdul ki a piac az oldalazásból, akkor fordulatról beszélünk, a jelenlegi trend megtört. Egy emelkedő trendben tehát az oldalazó sáv azt mutatja, hogy elbizonytalanodott az emelkedés, amit csak egy új csúcs tud megerősíteni. Ha pedig lefelé lép ki az oldalazásból az árfolyam, akkor a trend fordul, emelkedőből csökkenőbe vált át. Amíg tehát az oldalazás fázisában vagyunk, azt mondjuk, hogy az emelkedő trend elbizonytalanodott. Egy csökkenő trendben ennek fordítottja történik, az oldalazó sáv azt mutatja, hogy elbizonytalanodott a csökkenés, amit egy új mélypont erősíthetne meg. Ha pedig felfelé mozdul ki az oldalazásból az árfolyam, akkor a trend fordul, csökkenőből emelkedőbe vált át. Amíg tehát az oldalazás fázisában vagyunk, azt mondjuk, hogy a csökkenő trend elbizonytalanodott. ár ár B) eset idő idő Emelkedő trendben a piac nem tud új csúcsra emelkedni, de nem esik új mélypontra sem, az árfolyam két összetartó vonal mentén szűkül. Erre a szi- 94
4 5 6 1 2 3 A trendvonalakra ez teljes egészében érvényes, szubjektív eszközről van szó, így célszerű fegyelmezetten, szabályokat követve felhasználni ezt az eszközt a kereskedésünk során. A következő bekezdésekben megnézünk néhány trendvonal-behúzási módszert. Ha kiválasztunk egyet, akkor ehhez ragaszkodjunk a kereskedési technika használata közben, ne térjünk el tőle. A következő bekezdésekben megbeszéljük a fenti ábrán behúzott 6 vonal elhelyezési szabályait. Első módszer, a legszigorúbb trendvonalat húzzuk be. Ez azt jelenti, hogy azokat a csúcsokat (csökkenő trend), vagy mélypontokat (emelkedő trend) használjuk fel a vonal megrajzolásához, ami a trend mozgásától lehető legtávolabbi egyenest adja. Ha ezt a trendvonalat megtöri az árfolyam, akkor tekintjük megtörtnek a trendet. A módszer hátránya, hogy a trendtörésről későn kapunk jelet, de kevesebb téves jelet ad, mint a többi módszer. A fenti ábrán a legszigorúbb trendvonalnak a 3-as számmal jelölt egyenes felel meg. A felső ellenállás vonalak közül pedig a 4-es számmal jelölt egyenes. A következő módszerrel pedig úgy illesztjük a trendvonalat, hogy a lehető legtöbb csúcsot (csökkenő trend esetében), illetve mélypontot (emelkedő trend esetén) rá tudjuk illeszteni. Az előnye ennek a módszernek, hogy korábban kapjuk a jelet, viszont 111
megoldást a sikertelen kitörések elkerülésére, és ne is törekedjünk erre. Az árfolyamok kiszámíthatatlanságából (lásd 4.1.3. Mik a technikai elemzés hátrányai fejezetet) adódik, hogy ez nem fog sikerülni. A sikertelenség okai között a leggyakoribb tényezők az alábbiak: A) Nem tudott a piac határozottan kilépni az ellenállás fölé, így kevés befektető figyelt fel rá. B) Érdektelenség volt a piacon, azaz alacsony forgalom mellett kevés szereplővel indult meg a kitörés. C) Visszatesztelés során visszazuhant a piac az ellenállás alá. Ez gyakori jelenség a visszatesztelés során. Ennek oka lehet, hogy a visszatesztelésben nagyon sok befektető realizálta az addig megszerzett profitot, és a papír ára olyan szintre zuhant vissza, ahol már a kitörésben részt vevő többi spekuláns stop megbízása is aktiválódik, így a papír tovább zuhan, a kitörés meghiúsul. Gyakran olyan nagymértékű a visszaesés, hogy az árfolyam az ellentétes irányba indul el, kialakul az ún. kitörésből letörésbe jelenség. Ez azt jelenti, hogy a sikertelen kitörésből a piac esésnek indul, és a támaszszintet letörve csökkenő trendbe fordul át az addig bizonytalan, vagy szabályos emelkedő trend. Erre jó példát a fenti ábrán láthat, melyen azt is megfigyelheti, hogyan fordul át a sikertelen kitörésből a piac, hogyan alakul ki a letörés, és következik be a meglévő trend fordulata. D) Túlvett állapotban indul el a kitörés. A túlvett állapotot különböző indikátorokkal lehet mérni. Erre vonatkozóan nagyon sok információt talál az indikátorok fejezetben. Ha ezt a paramétert vizsgálni szeretné, akkor javaslom, ismerkedjen meg az RSI, Stochastic elnevezésű indikátorokkal (lásd 5.7. Indikátorok fejezet). E) Alacsonyabb mélypontról indult el a kitörés. Szintén problémát szokott okozni, hogy a kitörés úgy indul el, hogy közben a diagramon nem alakul ki magasabb mélypont páros, hanem alacsonyabb mélypontokat követően emelkedik új csúcsra az árfolyam. Ilyen esetekben sokkal bizonytalanabb a piac, így a kitörések sikerességi aránya is rosszabb. Alacsonyabb mélypontból elinduló kitörés főleg napon belül fordul elő gyakran. Az alábbi ábrán egy személtető példát tekinthet meg az alacsonyabb mélypontról induló kitörésről. 119
ér (ami egy alacsonyabb időtávon a csökkenő trend átfordulását jelenti), akkor lépünk pozícióba. Ezt a belépési lehetőséget szemlélteti a következő ábra. ár belépés 2 belépés 2 ellenállás stop terület idő A másik esetben (belépés 1) nem foglalkozunk az alacsonyabb időtávú fordulattal, csak az új csúcson lépünk be. B) eset: kitörésben vétel a visszatesztelés előtt Jellemzők: A esetnél magasabb kockázat, Gyakran A esetnél rosszabb hozam/kockázat arány. ár belépés 3 ellenállás idő Ebben az esetben már a kitörésben pozícióba lépünk (belépés 3). Itt az a legnagyobb probléma, hogy az áttört ellenállás még nem került visszatesztelésre, így az előző ábrán behúzott stopszint nem használható, hiszen még a visszatesztelés nem történt meg, így nincs ott támasz. A trendben egy korábbi korrekciós szint használható támasznak 125
Hogyan kereskedjünk deviza- és részvénypiacokon kisbefektetőként rövid távon A fordított kalapács alakzatot értelmezhetjük csökkenő trendben is, itt viszont már fordított hullócsillagnak, vagy fordított szitakötő dojinak kellene hívnunk. Szintén a csökkenő trend gyengülésére utaló jel a nagymértékű kanóc felfelé, így ez is jelezheti a trendben levő bizonytalanságot. A fordított alakzatok megbízhatósága alacsonynak mondható, belépési jeleket ezekhez nem tudunk hozzárendelni. Egyedül álló alakzatok összefoglalása Az alábbi táblázatban az önállóan álló gyertyák csoportosítását láthatjuk összefoglalva. Gyertya neve Típus, jelzés Megbízhatóság gyertya hosszú testtel közönséges, trenderősítő nincs információ gyertya rövid testtel közönséges, trenderősítő nincs információ fekete, fehér marubozu trenderősítő vagy fordulós közepes doji gyertyák bizonytalanságra utal nincs információ szitakötő doji gyertya fordulós magas kalapács fordulós magas sírkő és hullócsillag gyertyák fordulós magas fordított kalapács bizonytalanságra utal alacsony 5.5.1.2. Csoportos gyertyatípusok Az egyedül álló gyertyáknál nagyobb megbízhatóságú jelzéseket adnak a néhány, általában 2 4 db gyertyából álló alakzatok. Ezeket ismertetjük a következő részben. 144