Faddi Gárdonyi Géza Általános Iskola 2013
Tartalom 1. Az iskola nevelési programja 4 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 6 Az iskola funkciója 6 Iskolánk pedagógiai alapelvei, értékei 6 Célok 7 Alsó tagozat 7 Felső tagozat 7 Eszköz - és eljárásrendszer 8 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 9 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 10 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv: 12 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 13 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai 17 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 19 Választható lehetőségek: 20 1.6.2.Gazdasági és vállalkozási ismeretek 21 A hatékony tanulás módszer tanítása és a tanulási nehézségekkel küzdőkkel való foglalkozás. 22 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje 30 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 31 Az együttműködés fórumai 31 Pedagógusok, tanulók együttműködése 31 Szülők és pedagógusok együttműködése 32 1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata 32 A vizsgaszabályzat hatálya, célja 32 1.10.Az iskolaváltás, valamint a tanuló felvételének, átvételének szabályai 34 2. Az intézmény helyi tanterve 35 2.1 A választott kerettanterv megnevezése 35 2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám 36 2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei 39 2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása39 2.5 Mindennapos testnevelés 42 2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai 43 2.7 Projektoktatás 43 2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 43 Etnikai nevelés 43 A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolánkban 43 2.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 44 Célja 45 2
2.10.Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása 46 2.11.A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elve 46 2.12.A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek 46 2.13 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 47 2.14 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei 48 Az Év tanulója, Év végzőse pályázat értékelési szempontjai 49 1.sz.mellékelt:Szóbeli kommunikáció 51 2.sz.melléklet:Vállalkozási ismeretek 59 3.sz.melléklet:Integrációs program 64 4. sz.melléklet:a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszere 73 3
1. Az iskola nevelési programja Pedagógiai program A Köznevelési törvény alapján elkészített új pedagógia program bevezetésének ütemezése: Az elkövetkező években az általános iskolákban a nevelő-oktató munka két pedagógiai program, és két helyi tanterv szerint folyik majd, hiszen - a köznevelési törvény előírása szerint az iskola a pedagógiai programját vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetheti be, -illetve a Nemzeti alaptanterv bevezetéséről szóló rendelet szabályozása alapján a 2012-ben kiadott NAT 2013. szeptember 1-jén az első, az ötödik és évfolyamon majd ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben kerül bevezetésre. Ezért 2013. szeptember 1-jétől: - az első, az ötödik évfolyamon az iskolai nevelés és oktatás a most felülvizsgált és módosított pedagógiai program és helyi tanterv szerint folyik majd; - míg a többi évfolyamon a jelenleg is hatályos pedagógiai program és helyi tanterv szerint kell majd megszervezniük nevelő-oktató munkájukat. Az egyes évfolyamokon a különféle tantervek szerinti oktatást a következő táblázatban foglaltuk össze: TANÉV 2013-2014 2014-2015 2015-2016 Évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 2013 2007 2007 2007 2013 2007 2007 2007 2013 2013 2007 2007 2013 2013 2007 2007 2013 2013 2013 2007 2013 2013 2013 2007 2016-2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2017 A táblázatban használt jelölések az alábbi pedagógiai programokat, illetve tantervi változatokat jelentik: 2007 = a 2007-ben felülvizsgált és módosított NAT (202/2007. (VII. 31.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról) alapján elfogadott jelenleg is használt pedagógiai program és helyi tanterv. 2013 = a 2012-ben felülvizsgált és módosított NAT, a köznevelési törvény, illetve a 2012-ben kiadott új kerettantervek alapján elkészített 2013 szeptemberétől érvényes pedagógiai program és helyi tanterv. Egész napos iskola Az egész napos nevelés és oktatás a teljes alsó tagozatra kiterjed. 4
Az iskolakezdés a gyermek és a család életében egyaránt jelentős változást hoz. A szülők többsége nagyon elfoglalt, ezért az iskolának kell egyre inkább megoldania a gyermek egész napos elfoglaltságát. Az iskolának a tanulás mellett a gyermek hasznos szabadidő eltöltéséről is gondoskodnia kell, illetve biztosítania kell számára, hogy nyugodtan felkészülhessen a másnapra. Ezt leghatékonyabban iskolaotthonos formában valósíthatjuk meg. Az iskolaotthonos nevelés az egész napos iskola egyik formája, amelyben a gyermek, napi 8 órát (8.00 16.00) tölt el az iskolában, így nagyon fontos, hogy a tanítási órák mellett a regenerálódásra is legyen idő, hisz a gyermek fizikai és pszichés terhelhetősége is véges. Az iskolaotthonban a gyermekkel két nevelő dolgozik, megosztva egymás között a tantárgyakat, illetve biztosítva, hogy a gyermek az iskolában, a nevelősegítségével tanulja meg, készítse el a házi feladatot, közben elsajátítva az önálló tanulás fortélyait és megkönnyítve a szülő mindennapjait.- A kötelező óraszámok emelésével a gyermekek terhelése is nőtt. Így gondoskodni kell arról, hogy az órák között a megfelelő pihenést, kikapcsolódást is biztosítsuk számukra, illetve a felzárkóztatásra, tehetséggondozásra és szakkörökre is legyen lehetőség. Ezért célszerűnek tartjuk, hogy minden alsós tanulónak a délelőtt folyamán csak négy órát tartsunk, és ezután egy hosszabb szünet következzen. Ebben az időben ebédelnek, levegőznek.majd folytatódik a délután a hátralévő tanórákkal (főleg készségtantárgyakkal), korrepetálásokkal, a felzárkóztató, tehetséggondozó foglalkozásokkal, önálló munkával,(amin a házi feladat készül el), illetve a szakköri sávval. Értelemszerűen nem kötelező ezeken a szakköri foglalkozásokon részt venni. Ez a gyermek számára lehetőség, az iskolának pedig kötelessége ezeket az értelmes foglalkozásokat felkínálni a gyermekek számára. Ha a szülő a gyermeke felmentését kéri a foglalkozás alól, akkor az iskola ezt köteles elfogadni. Azonban a délutáni tanórák alól nincs felmentés. A tapasztalatok azt mutatják, hogy elsős tanulóinkra különösen oda kell figyelni, mert az óvoda-iskola közötti átmenet nem könnyű. Nekünk kell ezt az átmenetet zökkenő mentesebbé tenni. Ezért, úgy gondoljuk, hogy szakmailag megalapozott kérés a szülők felé, hogy egy elsős gyermek még ne járjon semmilyen szakköri foglalkozásra. Számukra épp elég feladat, hogy megismerkedjenek és el is sajátítsák az iskolai élettel járó egyéb tevékenységeket, szabályokat, és közben ne sérüljön személyisége. Egy nyugodt, kiegyensúlyozott iskolássá érjen a tanév végére. Az iskolaotthon előnyei: mivel mindkét nevelő tanítási órákat és tanórán kívüli tevékenységeket egyaránt vezet, többféle tevékenység közben ismerheti meg a gyerekeket, gyakorolhat rájuk hatást, nevelő és gyerek között kedvezőbb kapcsolat alakulhat ki; mivel a nevelők irányítják a saját tanítási óráikra való felkészülést is, rendszeresen szerezhetnek tapasztatokat saját tanítási óráik hatékonyságáról. Így nagyobb az esély arra, hogy a tanítási-tanulási folyamat egységessé váljék; tanórai és tanórán kívüli (közéleti, művelődési, munka, játék, sport, egyéb) tevékenységek egységes pedagógiai folyamatot képezzenek; nagyobb teret kap a gyermekek öntevékenysége, mely az életkori sajátosságokhoz igazodik; gazdagabb a választható tevékenységek kínálata, amelyek, a tanulók fejlődési -fejlettségi szintjéhez igazodik. Az egész napos foglalkoztatás feladatai: Felzárkóztatás és tehetséggondozás, mint alapvető tanítói feladat. Az étkezésnél a kulturált étkezési szabályok, szokások, illemtudó kommunikáció kialakítása. Az életkori sajátosságokhoz igazodó programok kialakítása, a szabadidő tartalmas 5
eltöltése a tanulók számára tartós igénnyé váljon. A szakkörök kínálata a nevelőtestület kreativitását erősítse, mely által az iskola szakmai színvonala fejlődik. Mindezek olyan foglalkozások, amely segítik a gyerekek tanulási tevékenységét, harmonikus testi és lelki fejlődését. A nevelési szabadidős (szakköri) terv elemei: A tevékenységek feltétele:a szabadidőben kezdeményezett tevékenységek jellegét és gyakoriságát a csoport életkora, különböző területeken mutatott fejlettsége és érdeklődése határozza meg. olvasóvá nevelés (mesehallgatás, könyvtárlátogatás, közös olvasás, irodalmi sorozatok) dramatikus játékok, bábjáték vizuális nevelés (kézművesség, barkácsolás) népművészeti nevelés, népművészeti ágazatok megismertetése (ünnepek, szokások) egészségügyi kulturáltságra nevelés (napirendi szokás, testápolás) séták, kirándulások (egészségügyi, megfigyelések) ének zenei nevelés (zeneművek hallgatása, közös éneklés, zenés játékok, furulya) idegen nyelvekkel való ismerkedés sport, játék, tánc... Lehetőség szerint minél szélesebb kínálat kiépítése 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az iskola funkciója Nevelési-oktatási intézményünkben a funkció, a cél, a feladat gyakran egymás mellett emlegetett fogalmai közül a funkció a legmagasabb absztrakciós szinten megragadható fogalom. A nevelési-oktatási intézmény működésének a lényegét mutatja. A köznevelési törvényben meghatározott funkciók - Az általános iskola biztosítsa az általános műveltséget, az alapfokú oktatást, nevelést. - Tegye lehetővé a tanulók érdeklődésének és képességeinek megfelelő továbbtanulást, pályaválasztást. - A személyiség teljes körű kibontakozásának segítése (nemcsak szellemi és fizikai fejlesztés, hanem a magatartás, jellem, érzelmek összehangolt fejlesztése). - Fokozott gyermekvédelmi funkció. Iskolánk pedagógiai alapelvei, értékei Az iskola értékrendjében emberközpontú, humanista. Tanulóinak tehát elsősorban az EMBER tiszteletén, megértésén és szükség szerinti segítésén, a másság elfogadásán alapuló humanista értékekkel kell rendelkezniük. A gyermeket nem érheti semmilyen okból hátrányos megkülönböztetés. 6
Ugyanakkor értékként preferálja az aktivitást, kezdeményezőkészséget, döntési képességet, az innovativitást, mert ezek olyan tulajdonságok, amelyek birtokában a tanulók irányítani képesek majd későbbi életüket. A célokat, nevelési gyakorlatokat képességeik szerint maximálisan segítsék teljesítményükkel, magatartásukkal, jószándékukkal. Minden tanuló alapvető kötelessége a magyar nemzettudat megalapozása, a magyar nép helyének, történelmének reális megítélése, a hazaszeretet okos (nem szélsőséges) megélése és gyakorlása, amelynek tere és alakítója az iskola. Tudniuk kell eligazodni az őket körülvevő társadalom működésének mechanizmusában, különböző folyamataiban.fel kell ismerniük a működés pozitív elemeit, azokat értékként kell kezelniük. A negatív folyamatok mérséklésére kísérletet kell tenniük. Legyen igénye a közvetlen és tágabb környezetének fejlesztése és megóvása iránt. Törekszünk az egészséges életmód és a rendszeres testmozgás biztosítására az életkornak megfelelő állóképesség kialakítására. Fontos alapelvünk a gyermekek képességeinek és készségeinek kibontakoztatása, továbbá a tehetséges tanulók és az eltérő fejlődésű gyermekek fejlesztése. Célok Alsó tagozat Az alapfokú nevelés-oktatás bevezető (1-2. évf.) szakasza az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. Átvezeti a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Fogékonnyá teszi a saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. Az iskola teret ad a gyermekjáték- és mozgás iránti vágyának, segíti természetes fejlődését, érését. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában mind a bevezető, mind a kezdő (3-4. évf.) szakaszban egyre bővülő elemi ismereteket közvetít, alapvető képességeket és alapkészségeket fejleszt. Felső tagozat Az alapfokú nevelés-oktatás harmadik, alapozó (5-6. évf.) szakasza szervesen folytatja az előző szakaszok nevelő-oktató munkáját, a készségek és képességek fejlesztését. Ez a szakasz egységes rendszert alkot, de - igazodva a gyermeki gondolkodás fejlődéséhez, az életkori sajátosságokhoz - két, pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik. Figyelembe veszi, hogy a 10-12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. Az 5-6. évfolyamokon ezért az integratív-képi gondolkodásra alapozó fejlesztés folyik. A serdülőkor kezdetétől viszont a fejlesztő szakaszban (7-8. évf-ban) előtérbe kerül az elvont fogalmi és az elemző gondolkodás. Speciális tagozat (sajátos nevelési igényű tanulók) Hosszabb időt biztosít a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichikus funkciók fejlesztéséhez. A fejlesztésnek figyelembe kell vennie a tanulók közötti nagyobb eltéréseket, és ezt érvényesíteni kell a műveltségi anyag megválasztásában, annak megfelelő kijelölésében. 7
Az alapozás évei különösen fontos időszakot jelentenek a sajátos nevelési igényű tanulók további iskolai pályafutásában. A hosszabb időkeret nagyobb esélyt nyújt az alapvető kultúrtechnikák eszközszintű elsajátítására, amennyiben megfelelő motiváltság mellett, ismétlődő tanulási folyamatban, állandó aktivitásban egyre önállóbb tanulási tevékenységre készteti a tanulókat. A gyógypedagógiai nevelésben nagyobb hangsúlyt kap a tanulási, magatartási és viselkedési szokások következetes kialakítása és megerősítése. A folyamatos gyógypedagógiai diagnosztizálás nyomán, a tanítás-tanulás folyamatában állapítható meg biztonsággal az iskolatípus módosításának esetenkénti szükségessége. A serdülő korú tanulók fejlesztése az előző pedagógiai szakasz eredményeire, elsődlegesen a megismerési módszerek további fejlesztésére, a szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetekre, ismeretekre, az elsajátított tanulási szokásokra épül. Hangsúlyosabbá válik az önálló tanulási tevékenység. A tanítás-tanulás folyamatában előtérbe kerül a verbális szint, de a tanulók fejlettségének megfelelően, differenciált módon jelen van a manipulációs és a képi szint is. A speciális tagozat kimenő rendszerben működik. Eszköz - és eljárásrendszer Szándékunk, hogy oktató-nevelő munkánk teremtsen olyan feltételeket, melyek szerint iskolánk legyen a lehetőségek tárháza, ahol minden gyermek megtalálhatja a saját érdeklődésének, képességeinek megfelelő tevékenységet, ahol megvalósíthatja gondolatait és ahol nem szorítják skatulyákba - állandóan túllépheti és újraépítheti önmagát. A tevékenységi formák kiválasztásánál figyelemmel voltunk iskolánk sajátos lehetőségeire és feltételrendszerére, valamint az iskola hagyományaira. Elgondolásainkat természetesen a tanulói igények és szülői elvárások figyelembe vételével alakítjuk. A megfelelő módszerek kiválasztásában és alkalmazásában csapatmunkára van szükség, azon pedagógusok aktív részvételére, akik a konkrét tevékenységek hozzáértő művelői, szakosai. A menet közben kiforró vonzó és választékos módszertani formákkal kívánjuk megalapozni új módszertani kultúránkat. Tanfolyamok, továbbképzések tapasztalatainak átadása. Az alábbiakban megfogalmazott tevékenységek mind a tanórákon, mind a tanórákon kívül egymással szorosan összefonódva jelennek meg, mintegy átitatva a tanulóinkkal való kapcsolatainkat. Az iskolában általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás folyik, ahol a tanuló felkészül az érdeklődésének, képességének legjobban megfelelő középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, pályaválasztásra, valamint a társadalmi beilleszkedésre. A helyi tanterv az általános iskola továbbhaladási feltételeit a kitűzött célok alapján fogalmazza meg.tartalmazza továbbá a habilitációs, rehabilitációs fejlesztés eszköz- és eljárásrendszerét. 8
Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése. Közvetlen módszerek - Követelés. - Gyakoroltatás. - Segítségadás. - Ellenőrzés. - Ösztönzés. - Elbeszélés. - Tények és jelenségek bemutatása. - Műalkotások bemutatása. - A nevelő személyes példamutatása. Közvetett módszerek - A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés - Ösztönzés. - A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása). - Magyarázat, beszélgetés. - A tanulók önálló elemző munkája. - Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita. 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1.A tanulók erkölcsi nevelése. Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 2.A tanulók értelmi nevelése. Feladata:Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3.A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladata:Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 4.A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 5.A tanulók akarati nevelése. Feladata Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6.A tanulók nemzeti nevelése. Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 9
7.A tanulók állampolgári nevelése. Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 8.A tanulók munkára nevelése. Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 9.A tanulók egészséges életmódra történő nevelése. Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. 10. Kulturált érintkezési formák megszerzése, a kommunikációs képességek kialakítása. Feladata: Egészséges lelkületű, kellő önbizalommal rendelkező fiatalokat kell nevelni. A gyermek tudatosan készüljön az egyénileg boldog, a közösség számára hasznos életre. Ennek érdekében a jelzett feladatok végrehajtása valamennyi pedagógusnak kötelessége. Szóbeli kommunikáció 1. sz. melléklet 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészségfejlesztés iskola feladatai Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: a) A tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében; b) Tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat; c) A tanulók az életkoruknak megfelelő szinten a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel - a táplálkozás, - az alkohol-és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre, - a családi és kortárskapcsolatok, - a környezet védelme, - az aktív életmód, a sport, - a személyes higiénia, - az elsősegély-nyújtás alapismeretei, - a szexuális fejlődésterületén. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozásnak feladata. Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a) A mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: - testnevelés órák; - játékos, - egészségfejlesztő testmozgás az első - negyedik évfolyamon; - az iskolai sportkör foglalkozásai; - tömegsport foglalkozások; - röplabda, kézilabda 10
- foci b) A helyi tantervben szereplő, testnevelés órán,osztályfőnöki órákon,természetismeret, biológia órák tananyagai. c) Az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; - Osztályfőnöki órákon egészségnevelési témát dolgozunk fel, melynek során kiemelt fontosságú a testi egészség mellett a lelki egészség is. - Igény szerint külső szakember meghívása. -A testi egészségre nevelést erősíti az Iskolai Egészségnevelő Program témaköreinek feldolgozása az osztályfőnöki, természetismeret, biológia, technika és életvitel órákon. Ezek: dohányzás, alkohol és drog,szexualitás, AIDS. d) Testnevelés órákon: Évente két alkalommal ősszel és tavasszal mérjük a tanulók fizikai állapotát. Fizikai és motorikus képességük méréséhez, minősítéséhez az Oktatási Minisztérium által kiadott útmutatót használjuk. (Dr. F. Mérey Ildikó: Hungarofit teszt) A feladatok valamint a mérések eredményei tanulócsoportok szerint számítógépes adatbázisba kerülnek. A program a testmagasság és a testsúly alapján kiszámítja testsúlyindexet, ez adja a fittségi pontok alapját. A pontszámok fejezik ki a tanulók pillanatnyi fizikai állapotát. A mérések eredményeit a testnevelőkön kívül megismerik az osztályfőnökök is. A tanulók fizikai állóképességének fejlesztéséhez ez adja a mérhető, összehasonlítható adatokat. A testnevelést tanítók a mindennapos munka során alkalmazzák a tartásjavító gerinctorna gyakorlatait. e) A testi nevelés és a gyógytestnevelés rendje: Az egészséges tanulókat testnevelés óráról átmeneti időre is csak az iskolaorvos mentheti fel szakorvosi vélemény alapján. A tanuló részt vesz a tanórán, de nem dolgozik. A tanulók egy részének egészségi állapota indokolhatja, hogy az iskola-orvos könnyített vagy gyógytestnevelési foglalkozást írjon elő a számukra. A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz ugyan az órarendi testnevelésórákon, de bizonyos mozgásokat és gyakorlatokat állapotától függően nem kell végrehajtania. Az iskolaorvos a szakorvosi vélemény figyelembe vételével a tanulókat gyógytestnevelési foglalkozásokra utalhatja, ahol megjelenésük és aktív részvételük kötelező. A gyógytestnevelés helyi szervezésben zajlik. f) Évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára. g) Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli)foglalkozások: Sportköri foglalkozásokat szervezünk tanulóinknak. Támogatjuk és elősegítjük a sportegyesületekben végzett munkájukat. A kulturált táplálkozás követelményeinek megismertetése és gyakoroltatása a tízórai szünetekben, az ebédlőben, a délutáni uzsonnázás során, szabadidős programok során. Osztályprogramok a szabad levegőn az évszakokhoz igazodva (séta, akadályverseny, hóemberépítés, kerékpározás, körjátékok, labdajátékok. 11
Egészségnevelési feladataink megoldásában kiemelt jelentőségű a napköziotthon, és a menza a helyes szokásrend kialakításában, gyakoroltatásában betöltött szerepével. h) Az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele osztályfőnöki óra megtartásában; a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezésében. (A tanulóknak évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton kell részt venniük.). i)a gyermekek életvitelüket minták követésével is alakítják, ezért különösen jelentős a pedagógus, a pedagógusközösség életmódja. -A pedagógusok személyes példamutatása nevelésünk felelőssége. - Az iskola, mint szociális környezet is befolyásolja a gyerekek egészségi állapotát, ezért az iskolai környezetnek meghatározó szerepe van az egészségnevelésben. - Az egészségnevelés együttműködést kíván az iskolán kívüli közösségekkel is. Alapvető a családokkal való együttműködés, a kezdeményezés tudatos vállalása. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Iskolánk vöröskeresztes bázisiskolaként működik. Programjaink szervezésében sok segítséget kapunk. Évente legalább két alkalommal szervezünk véradó versenyt. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv: 20/2012.EMMI rendelet 7. (1.) szerint az alapfokú művészeti iskola kivételével az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai tervet kell készíteni. Alapelv: Az elsősegélynyújtás alapjait minden tanuló ismerje meg és sajátítsa el. Célok: Az elsősegélynyújtás alapjait készség szinten tudják alkalmazni a tanulók a szükséges élethelyzetekben. Feladatok: A tanítási órákon és a szabadon választható foglalkozások terhére szervezett órákon megismertetni az elsősegélynyújtás alapjait a tanulókkal elméleti és gyakorlati alkalmazás tekintetében. TANTÁRGY/FOGLALKOZÁS TEMATIKUS EGYSÉG TARTALOM természetismeret 6. osztály egészségtan elsősegélynyújtás elemi ismeretei biológia egészségtan 8.osztály szépség, erő, egészség - bőrsérülések és ellátásuk - mozgássérülések és ellátásuk a szervezet anyag és energiaforgalma a belső környezet állandóságának biztosítás - betegvizsgálat/hármas érzékelés - átjárható légutak biztosítása - újraélesztés - vérzések ellátása - alkoholmérgezett, drog hatása alatt álló ellátása - zavart tudatú ellátása 12
fizika testnevelés - égési sérülések - forrázás -magasból esés Az iskola elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos terve: Prevenció: a balesetvédelmi rendszabályok megismerése, alkalmazása. Iskolánk rendelkezik balesetek megelőzésére és elsősegély-nyújtási ismeretekre vonatkozó programmal. Feladatok színterei: szaktárgyanként minden tanév első hetében balesetvédelmi oktatást tartunk tanév közben minden veszélyhelyzetre felhívjuk a tanulók figyelmét, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon veszélyes pontok felderítése a közlekedésben tanulmányi séták alkalmával veszélyhelyzetek felismerése az épület elhagyása, szituációs játékok (bombariadó, tűzriadó) Segítő kapcsolatok kapcsolódási pontok: iskolarendőr, helyi polgárőr szervezet tagjai rendszeresen részt vesznek az iskolai és községi közös rendezvényeken (környezetvédelmi programok, iskolai rendezvények, katasztrófavédelmi nap, tűzoltó verseny) Szülők bevonása a programokba: közlekedés-biztonsági vetélkedő, túrázás az edzett szervezetért. Az iskolaorvos és a védőnő alkalmi ellenőrzést, méréseket végez, tanórákon és osztályfőnöki órákon aktuális témákban előadást tart. Interaktív elsősegély-oktatás: (alsó tagozaton) gyermekkori baleset megelőzés 10 témakör: baleset-megelőzés, közlekedési balesetek, fulladás, esés, égés forrázás, mérgezés, félrenyelés, sportbalesetek, játék szabadidő balesetek, otthonbiztonság. 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1. Tanévnyitó ünnepély Az alsó tagozat (4. oszt.) rendezésében történik. Ezen az ünnepélyen iskolánk tanulói, a szülők, a Gyermekotthon, SZSZK, Iskolaszék, községünk vezetői és a testületi tagok, a katolikus ill. református lelkészek, a CKÖ elnöke vesznek részt. 2. Október 6. Az aradi vértanúk évfordulója: Osztálykeretben osztályfőnökök szervezésében 3. Október 23. A Magyar Köztársaság kikiáltásának és az 1956-os forradalom évfordulója: Ünnepély az egész iskola számára. Dekoráció készül az iskola előcsarnokában. Megünneplésének módja: zenés irodalmi összeállítás a Művelődési Ház színpadán. 4. December 6. Mikulás-Mikulás kupa 13
5. December 20-21. Karácsonyi ünnepély Karácsonyi vásár 6. Farsangi bál Külön tartjuk az alsó és felső tagozatnak az SZSZK, diákönkormányzat szervezésében. 7. Április 16. A Holokauszt áldozataira való megemlékezés osztálykeretben az osztályfőnökök vezetésével. 8. Téli sportrendezvények Jeges napok. Téli sportok: korcsolya-, szánkó-, hószobrász-verseny 9. Március 15. Nemzeti ünnep: az egész iskola számára a Művelődési Ház nagytermében. 1o. Anyák napja: május Alsóban osztályonként az osztályvezető tanító egyéni elképzelése szerint:. ünnepség, ill. felkészítés az édesanyák köszöntésére. 1. osztályban osztály/évfolyam szintű projekt keretén belül készülnek az anyák napja megünneplésére. Felsőben a humán munkaközösség készíti fel a tanulókat. 11. Gárdonyi-nap: május 5. Az 1996/97-es tanévben iskolánk felvette Gárdonyi Géza nevét. Minden év május 5-én (elsõ publikáció napja) egész napos programsorozattal ünnepeljük a névadót. 12. Nemzeti Összetartozás Napja: június 4. 13. Ballagás és tanévzáró ünnepély: Rendezése a felsős 7. osztályok, valamint az alsó tagozat 2. évfolyamának a feladata Az egész intézményt érintő közös kulturális összejöveteleinket, ünnepeinket a falu számára nyilvánossá tesszük. 14. A Magyar Nyelv Hete Önkéntes alapon lehetőség van részt venni a meghirdetett versenyeken: Helyesírási és nyelvhelyességi verseny (továbbjutási lehetőség egészen országos versenyre). Kazinczy verseny (szépolvasás és kiejtés) továbbjutási lehetőség. 15.A Könyv Hete Rendezvényeink: Író-olvasó találkozó a művelődési ház szervezésében Alsós szavalóverseny 1-4. évfolyamon és 5-8. évfolyamon Ismerkedés a környék alkotó műhelyeivel (levéltár, zeneműtár, múzeum, nyomda, Megyei Gyermekkönyvtár) Irodalmi vetélkedő 16. Egyéb rendezvények Szüreti nap és felvonulás. Egészségedre egészségnevelő nap. 14
Gyermeknap. Egész napos kirándulás Csillebércre. Mikulás a művelődési ház szervezésében A művelődési ház egyéb rendezvényei. Közös követelmények: A hon- és népismeret segítse elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel. A tanulók legyenek nyitottak, megértőek a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt, becsüljék meg ezeket. Törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vegyenek a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. A diákok szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelésére és megoldására. A kommunikációs kultúra középpontjában az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés, a vélemények, érvek megvédésének a képességei állnak. Az iskolának az új információs környezetben eligazodó és azt kritikai módon használó fiatalokat kell nevelni. A pedagógusok fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. A közös követelmények konkrét pedagógiai feladatok és tevékenységi formák során valósulnak meg: A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: I. Alsó tagozatban: A nyitottság a másság iránt. Környezetünk értékeinek megőrzése kap nagyobb hangsúlyt, melyek természetismeret, barangolások, tanulmányi kirándulások során valósulnak meg. Az önálló ismeretszerzés: Az iskolaotthonban, napköziben végzett munka során történik. Könyvtári órákon, szakkörökön. II. A felső tagozatban: Tanórákon: A hon- és népismeret segíti elő a harmonikus kapcsolatot a természettel és a társadalmi környezettel, elsősorban történelem-, földrajz-, irodalom-, dráma- és rajz órákon. Nyitottság, megértés a másság iránt, a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások megismerése dráma-, magyar-, történelem-, hon- és népismeret, osztályfőnöki órán kap helyet. Közvetlen környezet értékeinek megőrzése a virág- és bútorápolásban, fa- és virágültetésben, a kertgondozásban osztályfőnöki- és technika órákon történik. Személyes tapasztalatszerzés az együttműködésre a testnevelés órákon a csoportos feladatok megoldása során kerül sor. 15
A környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldásának színtere az osztályfőnöki-, a dráma órák elsősorban, de szinte minden tanórán előfordulhat. A napközis és tanulószobai foglalkozások alkalmával is találkozunk e problémával is. Az önálló ismeretszerzés a tanórákon, tanulószobán, könyvtári munkával, egyéni olvasás, számítógép és Internet használat segítségével, valamint kiselőadások, különböző gyűjtőmunkák során fejlesztődik és alakul ki. A véleményformálás és kifejezés a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének képességeit tantárgyi órákon, készségfejlesztő órákon valósítjuk meg. Az új információs környezetben való eligazodást a számítástechnika, Internet használat, könyvtári foglalkozások, videó használat biztosítja. A beteg, sérült, fogyatékos embertársak iránti empátia fejlesztése osztályfőnöki-, irodalom-, dráma órákon történik, ahol fogékonnyá tesszük diákjainkat, hogy beleéljék magukat mások helyzetébe. Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: Színház és tárlatlátogatásokat a lehetőségek függvényében. A Művelődési Ház által meghirdetett gyermekelőadások látogatása. A Művelődési Házban rendezett képzőművészeti kiállítások csoportos megtekintése. Hangverseny látogatás évente legalább egy alkalommal, A szekszárdi Babits Mihály Művelődési Ház gyermek - és ifjúsági előadásainak látogatása. A Paks Városi Művelődési Központ gyermekelőadásain részvétel. Megyei Múzeum látogatása Szekszárdon. Deutche Bühne előadásainak látogatása Felkészítés kulturális vetélkedőkre, tanulóknak hirdetett iskolai és iskolán kívüli versenyekre. Kulturális programok: Megemlékezés az Aradi Vértanúk napjáról Október 23. Nemzeti ünnep Mikulás, Karácsony Magyar nyelv hete Farsangi bál Nemzeti ünnep, március 15. Könyv Hete (benne a költészet napja) Anyák napja Gárdonyi nap Író-olvasó találkozók szervezése Iskolai szaktárgyi versenyek: Magyar nyelv hete versenyei A programokat lebonyolítják a magyar munkaközösségek. A könyv hete keretén belüli versenyek Folyóirat kiállítás Író-olvasó találkozó Meseíró pályázat Magyar nyelv és irodalom helyi levelező verseny (alsó tagozat) Matematika helyi levelező verseny (alsó tagozat) Környezetismeret helyi levelező verseny (alsó tagozat) Zrínyi matematika verseny Kenguru matematika verseny Rajzpályázat Szavalóverseny 16
Német nyelvi versenyek Természetismereti tárgyak versenyei Művészeti verseny Honismereti verseny Pedagógiai program A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: A tanulók érdekeinek képviselete az iskolavezetésben és nevelőtestületben, a diákönkormányzatot segítő pedagógus közreműködésével. Az iskolaszékben egy tanuló képviseli a diákönkormányzatot. Gyermekek mindennapi életének szervezése, szabadidős programok. Egy tanításnélküli nap programjának előkészítése lebonyolítása. Tanuláshoz való pozitív viszony erősítése. Az Év tanulója cím odaítélésénél a diákönkormányzat javaslatot tesz. Társadalmilag hasznos munkák szervezése (parkosítás, faültetés, iskola környékének szépítése). Kulturális tevékenységek Jelmezes karnevál előkészítése, tombola árusítása, teremdekorálás. Őszi természetjáró akadályverseny szervezése az alsó tagozat részére. Feladatok összeállítása, verseny értékelése. Sportversenyek, túrák. Osztályok közötti versenyek szervezése. Kézilabda, kosárlabda, röplabda bajnokság kiírása, lebonyolítása. Sötétvölgy környéke kedvelt túra programjaink közé tartozik. A faliújság állandó frissítése. Iskolai diszkók szervezése évente 1-2 alkalommal. Táborok Balatonszepezd, Dombori: 30-35 tanuló a községi önkormányzat támogatásával. 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, 17
az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. 18
1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1.6.1.A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A gyermekeknek, tanulóknak joga, hogy:...képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon, valamint tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében alapfokú művészetoktatásban vegyen részt....részt vegyen a diákkörök munkájában... tagja legyen iskolai, művelődési, művészeti ismeretterjesztő, sport-és más köröknek.... A pedagógus jogai és kötelességei:...nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek, tanulói egyéni képességét, tehetségét.......segítse a gyermek, tanulói képességének, tehetségének kibontakozását.... Fontosnak tartjuk a tehetség korai és tudatos fejlesztését. Tantervi céljainkat az olyan tanítási módszerek szolgálják legeredményesebben, amelyek tekintetbe veszik minden egyes tanuló fejlettségét, absztrakciós szintjét, előismereteit, érdeklődési körét, és így tudnak hozzájárulni leginkább a fejlődéséhez. A tehetséges, rendkívüli képességekkel rendelkező tanulók igényeinek még a differenciált foglalkoztatás módszereivel sem tudunk a tanítási órákon eléggé megfelelni. Az ő fejlődésüket más úton is segítenünk kell: például olvasmányok ajánlásával, szakköri foglalkozásokra, versenyekre irányítással; ahol összetettebb, nehezebb, ugyanakkor érdekesebb, több ötletet igénylő feladatokkal tehetik próbára tudásukat. Felismerjük, milyen szükségletei vannak a gyermeknek, miben erős, miben jó, és ennek alapján az ő számára legmegfelelőbb fejlesztő programra javasoljuk, ami kifejleszti a benne lévő adottságokat, képességeket és teljesítmény-potenciálokat. Ezek alapján intézményünkben a tehetséggondozásnál az alábbiakat tartjuk fontos feladatnak: a pedagógus minél előbb ismerje fel a tehetséget, a tehetségre utaló tulajdonságokat (testi, lelki, fizikai, idegrendszeri...), a tehetség kibontakozatásának környezeti és személyi feltételeit meg kell teremteni, a szülőkkel történt megbeszélés, egyeztetés során a lehetőségeket számba kell venni, a tehetséges tanulók oktatása során elkerülhetetlen a differenciálás módszerének alkalmazása. Az egyéni foglalkozásra rendelkezésre álló külön órakeret a különösen tehetséges tanulókkal való foglalkozás céljaira szolgál. Feladatunk a kötelező tanórakeretbe épített progaramok továbbfejlesztésével egy sokszínűbb, a tanulók érdeklődéséhez rugalmasabban illeszkedő tantárgyi projektek, az egyéni és képesség hatékonyabb kibontakoztatása. A tanórán kívüli tevékenységek a sokoldalú személyiségfejlesztés lehetőségeit szélesítik. Értékelés: tanulói és tanári elégedettség bemutatók 19
kiállítások egyéb tanulói munkák Minden tanulónkat érintő képességfejlesztésen túl tehetséggondozó szakköreinket konkrétan meghatározott képességű és érdeklődő tanulók számára alakítjuk ki. Választható lehetőségek: Könyvtári foglalkozások Célja -hogy tanulóink alapvető szükségletévé váljon a könyvtár használata. Így, ha kikerülnek az általános képzésből, bizalommal és gyakorlottan vegyék igénybe más könyvtárak szolgáltatásait. - hogy növelje a gyerekekben a könyvek iránti szeretetet és fokozza az olvasási kedvet. Annak érdekében, hogy a helyes olvasási szokásokat kialakítsuk, továbbá, hogy a gyerekeinket könyvtárhasználatra szoktassuk. Alapfeladata: A tanulók és pedagógusok könyvtári ellátása. A képzés, önképzés, az önálló ismeretszerzés segítése. Alapszolgáltatások: Kölcsönzés, helyben olvasás. Tartós tankönyvi ellátás biztosítása Könyvtárközi kölcsönzés. Hangzó dokumentumok másolása. Azoknak a tanulóknak, akik versenyre készülnek, központi feladatlapokat oldanak meg, kiselőadásokhoz gyűjtenek anyagot, természetes, hogy felkeresik könyvtárunkat és használják dokumentumait. Könyvtári rendezvényeink: Az általános iskolai tanterv lehetőséget nyújt könyvtári órák szervezésére, melyek a tanmenetbe építhetők. Az órák száma évfolyamonként változó. Nagyobb könyvtárakat is meglátogatunk. Pl. szekszárdi Gyermekkönyvtár. Énekkar Szakkörünkre válogatás nélkül minden énekelni szerető gyerek jelentkezhet 1. osztálytól 8 osztályig. Célja magyar népdalok tanulása, megszerettetése. Különös tekintettel megyénk és a közvetlen környezetünkben lévő sárközi népdalokra. A magyar népdalokon kívül foglalkozunk még más népek népdalaival, műdalokkal is. Megpróbálkozunk a kánonénekléssel, kétszólamú énekléssel a csoport összetételétől függően. Időnként fellépéseket is vállalunk iskolai rendezvényeken. Rajz szakkör Célja: Művészetek iránti érdeklődés felkeltése. Angol szakkör Célja: 20