Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Információ- és tudásmenedzsment Tanszék Kontrolling szakirány Kéziszámítógép alapú futárszolgálati megoldások Készítette: Balogh András (KKHWK5) Keresztény Péter (D51XVG) Nagy Tamás (YME6B9) Hálózati gazdaságtan III. c. kurzus Anno Domini: 2006. december Budapest
Tanulmányunk elkészítéséhez elengedhetetlenül szükségünk volt a következő vállalatok segítségére, pozitív reakcióira, ezért köszönettel tartozunk: Elsőként Bar Code Systems Hungary Kft. 1 www.bcs.hu Továbbá BentoFuárszolgálat Erkado Szállítmányozási Kft. Küldönc Futárszolgálat Hold Express PPS Futárszolgálat Presto futárszolgálat Road Parcel Sprinter csomagszállító vállalat Teleporter futárszolgálat Vonalkód Centrum Kft. 1 Külön köszönet Vadas György Úrnak! 1
Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 4 I.1. Témaválasztás... 4 I.2. A dolgozat felépítése... 4 II. A Futárpiac... 6 II.1. A Futárpiac fogalma... 6 II.2. A Közép- és Kelet-európai régió... 7 II.3. Magyarország - kilátások rövid és hosszú távon... 8 II.3.a. Versenyhelyzet, a piaci szereplők száma... 8 II.3.b. Gazdaságpolitika, kormányintézkedések... 9 II.3.c. Megrendelők... 10 II.3.d. Árképzés... 10 II.3.e. Költségek, belső megszorítások... 11 II.3.f. Munkaerő... 11 II.4. Satisztikai adatok... 12 II.4.a. A piac nagysága... 12 II.4.b. A piac összetétele... 12 II.4.c. Ügyfélkapcsolatok... 13 II.4.d. A futárszolgálat aránya a CEP piacon belül... 14 III. PDA logisztikai cégeknek... 16 III.1. Az alkalmazók igényei... 16 III.2. A technológia... 17 III.2.a. Mobil rendszerek... 17 III.2.b. A mobil rendszer elemei... 18 III.3. A TRANEE-projekt... 19 III.4. PDA alkalmazása és cégstratégia... 20 III.4.a. TNT... 20 III.4.b. MPL... 20 III.4.c. Orient 21 Futárszolgálat... 22 III.4.d. Szemerey Transport... 22 2
IV. A kérdőív összeállítása... 25 IV.1. Az alkalmazott módszer... 25 IV.2. A kérdőív fő részei... 26 V. Piaci áttekintés a kérdőívek alapján... 28 VI. A kínálati oldal definiálása... 30 VI.1. Vonalkód Centrum Kft... 30 VI.2. BCS... 32 VI.2.a. Egy általános projekt menete... 33 VI.2.b. Esettanulmányok... 34 VII. Technológiai háttér... 36 VII.1. Néhány szó a vonalkódokról... 36 VII.1.a. A technika... 37 VII.1.b. A vonalkódok... 38 VIII. Esettanulmány... 40 VIII.1. A PPS bemutatása... 40 VIII.1.a. A PPS jellemzőinek összegzése... 42 VIII.2. Költségek... 44 VIII.3. A rendszer felépítése... 45 VIII.4. A rendszer működése... 49 VIII.5. Finanszírozás... 51 VIII.6. Mérleg... 52 IX. Kitekintés, jövőkép... 53 IX.1. Radio Frequency Idendifikation (RFID)... 54 IX.2. A postai liberalizáció... 55 IX.2.a. Magyar szempontok... 56 X. Konklúzió... 58 XI. Mellékletek... 59 XI.1. Számú melléklet: A kiküldött kérdőív:... 59 XI.2. Számú melléklet: A megkeresett futárcégek... 61 XI.3. Számú melléklet: A kérdőívre adott válaszok... 64 3
I. BEVEZETÉS I.1. Témaválasztás Az Európai Unióba történő belépés óta a vállalatok számára minden iparágban egyre inkább központi kérdéssé vált a versenyképesség kialakítása és megtartása. A vállalkozási tevékenység szabad, határokon átívelő folyatása egyre élesebb versenyhez vezet, mely élesedő versenyben való helytálláshoz elengedhetetlen a vállalati folyamatok minél hatékonyabbá tétele. E hatékonyságnövelési kényszer elsősorban a kontrolling funkció megerősödését hozta magával. A kéziszámítógép alapú megoldások bevezetése nem csupán egy új technológiát jelent, melynek alkalmazása könnyíti a tényleges munkavégzést, hanem a vállalati kontrolling számára is segítséget jelent, hiszen lehetővé teszi a költségek minél pontosabb felosztását, a munkaszervezést és nem utolsó sorban az alkalmazottak teljesítményének ellenőrzését. A vállalati működés hatékonyságának növelési kényszere különösen igaz a magyarországi kis- és középvállalati szektorra, melynek, mely szektorban véleményünk szerint jelenleg meglehetősen kusza viszonyok uralkodnak, a korábbi folyamatok, a vagyon gyors megszerzése ma már egyre kevésbé járható út, így a vállalatoknak váltaniuk kell. Egyre inkább racionalizálni kell a működést, s ennek jegyében eddigi jellemzősen rövid távú gondolkodásukat ki kell bővíteni hosszú távra, már ha céljuk a fennmaradás és az eredményes működés. Dolgozatunk témája ennek megfelelően a magyar vállalati szektor egy fejlődő szegmensének vizsgálata, a futárszolgáltatással foglalkozó vállalkozások működési hatékonyságnövelésének elemzése. I.2. A dolgozat felépítése Tanulmányunk két nagy részre osztható. Tartalmaz egy általános piaci áttekintést a futárpiac múltjáról, jelenlegi helyzetéről, fejlődési irányairól, különös tekintettel a kéziszámítógép alapú technológiára. Másrészt magában foglal egy esettanulmányt, melyben saját - vállalati megkeresések során szerzett - tapasztalataink, valamint elektronikus formában elkészített kérdőívünk alapján határoztuk meg a kéziszámítógép alapú futármegoldások piacának keresleti és kínálati oldalát, illetve ezek szintéziseként bemutatjuk a technológia egy lehetséges alkalmazását, annak előnyeit és hátrányait. 4
A második részben a futárpiac bemutatását tekintettel a hozzáférhető információk szűk körére főként az ún. CEP piac (részletes ismertetését lásd. a későbbiekben) elemzésén keresztül végezzük el. Célunk a piac eddigi tendenciáiban jelenleg bekövetkező változások feltárása és a várható hatások elemzése. A harmadik részben a PDA-k alkalmazásával kapcsolatos nézőpontokat, értékeléseket vesszük sorra a futárcégek oldaláról, ismertetve a kéziszámítógépek e téren való felhasználásának specialitásaira. A negyedik részben a kérdőívünkkel kapcsolatos tudnivalókra térünk ki, így az összeállítás módszerére és főbb részekre. Az ötödik részben a kérdőív kiértékelését végezzük el, továbbá a kapott válaszok alapján megfogalmazzuk perkoncepciónkat, illetve a rendelkezésre álló minta alapján árnyaljuk a piacról alkotott képet. A hatodik részben definiáljuk a kínálati oldalt, bemutatunk két vállalatot, mely a magyar piacon mobil vállalati rendszerek telepítésével foglalkozik. Ezek után a hetedik részben egy rövid technológiai hátteret kívánunk nyújtani témánk jobb megértése céljából. A nyolcadik rész testesíti meg az esettanulmányt, ebben egy konkrét céget kiválasztva taglaljuk, hogy miként lehetne megoldani egy PDA alapú rendszer bevezetését, milyen költségvonzata van, hogyan lehet finanszírozni, milyen előnyei és hátrányai vannak. A dolgozat végén kitekintést nyújtunk arra vonatkozóan, hogy milyen főbb változások várhatók a futárszolgáltatások piacán, melyek azok a tényezők, melyek azt sugallják, hogy a már említett kéziszámítógép alapú rendszerek egyre szélesebb körben kerülnek alkalmazásra, milyen irányban halad tovább a technológiai fejlődés. 5
II. A FUTÁRPIAC Ebben a fejezetben összefoglaló jelleggel egy áttekintést kívánunk nyújtani a hazai futárpiac jelenlegi helyzetéről. Az információk, források jelenleg még szűkös rendelkezésre állásából kifolyóan több reláción keresztül közelítjük meg a vizsgált területet, egyben a hazai tendenciát összevetjük a regionálisfejlődés jellemzőivel. II.1. A Futárpiac fogalma 2 Hogy tisztában legyünk a vizsgált területtel, szükségünk van néhány fogalom pontos definiálására. A futárpiac az ún. CEP piac részét képezi. Tekintve, hogy a futárpiacról viszonylag kevés átfogó, pontos és részletes elemző tanulmány készült (bár a tendencia azt mutatja, hogy e téren a közelmúltban kedvező változások következtek be, lásd. pl.: a weben megjelenő Hírfutárt), jelentős mértékben a CEP piacról készített elemzéseket kell mérvadónak tekintenünk. A CEP rövidítés áruszállítási piac időgarantált szolgáltatási szegmensét fedi. Itt a szolgáltató a küldemény feladója felé arra vállal kötelezettséget, hogy a küldeményt meghatározott időtartamon belül, vagy meghatározott időpontban kézbesíti. A rövidítések mögött a Courier, Express ill. Parcel kifejezés rejlik (futár, expressz, kiscsomag). Eredetét tekintve CEP kifejezés a németországi MRU-tól (Manner-Romberg Unternehmensberatung Gmbh) származik. A CEP piac jellegét tekintve igen vegyes, a szolgáltatástípusok, termékek definiálása sokszor akadályokba ütközik, a szolgáltatások többnyire nehezen körülhatárolhatók, közöttük jelentős átfedések vannak. A futárszolgálat legelfogadottabb meghatározásához Romberg definícióját alkalmazhatjuk. A futárszolgáltatások közé olyan szolgáltatásokat sorolunk, amelyek (motorral, kerékpárral, gyalog, gépkocsival) azonnali szállítást és kézbesítést jelentenek, mégpedig jellemzően (de nem kizárólagosan) egy-egy településen belül. Ehhez járul még az a jellegzetesség, hogy a futár a küldeményt a szállítás teljes időszaka alatt személyes ellenőrzése alatt tartja. Ez megkülönbözteti a futárpiacot más logisztikai ágazatoktól, mivel itt nem történik átrakodás, feldolgozás, a csomagot ugyanaz a személy adja át a címzettnek, aki a feladótól átvette. 2 http://www.sze.hu/etk/_konferencia/publikacio/net/eloadas_sule_edit.doc 6
II.2. A Közép- és Kelet-európai régió 3 Ezek után vizsgáljuk meg részletesebben a Kelet-közép-európai régió. (Forrásunk a CEP- Research tanulmányára támaszkodott.) A CEP piacok fejlődését Közép- és Kelet-európában Gyors növekedési trend, erős képességek, minőség és teljesítmény központúság jellemzik. Az EU csatlakozás jelentős hatással volt a CEP alakulására. A csatlakozás óta a régió országainak GDP-je az átlag felett növekedett, ez pedig a nemzetközi befektetők számára igen vonzó lehetőségeket teremt. A GDP növekedése ugyanakkor a nagymértékű export-import növekedést vont maga után. A régióban expressz piac 30%-os vagy akár még magasabb növekedése tapasztalható. Számos területen természetesen hátrányok is mutatkoznak. Ezek közül a CEP piacot érzékenyen érinti infrastruktúra rossz állapota. Ezzel kapcsolatban azonban meg kell jegyeznünk, hogy az EU jelentős segítséget nyújt az utak, repterek modernizálásához, ami egy hosszú távú fejlődés lehetőségét vetíti előre. Emellett néhány országban komoly problémát jelent a korrupció nagy mértéke mind a magán, mind az állami szektor vonatkozásában. A CEP piac nagyságának meghatározásához csak becslésre támaszkodhatunk. A teljes régióra vetítve hozzávetőlegesen a 1,3 milliárd euróra tehetjük a forgalmat, ez magában foglalja mind a nemzetközi mind a belföldi forgalmat. A piacnagyság azonban 2010-re a várhatóan megkétszereződik, és el fogja érni a 2,7 milliárd eurót. A legnagyobb piacot a lengyel CEP jelenti, ezután következik a cseh, majd a magyar és a román. Emellett viszont nem elhanyagolható a növekedés dinamikáját tekintve a szlovák, bulgár és a balti államok piaca sem. Szerkezetét tekintve a piac élmezőnye a legtöbb országban megegyezik. Meghatározó, domináns jelleggel bír a két nagy európai integrátor, a DHL és a TNT. Mindkettő piacvezető az expressz területén. Kisebb mértékben, de szintén jelentős részesedéssel bír még a UPS és a FedEx, többnapos szállításban pedig ki kell emelnünk a DPD és a GLS erőspozícióját. A következőkben térjünk még ki a nagyobb piaci szegmensek vizsgálatára. Hazánkban a nemzetközi szállítás terén egyértelmű és nagyjából egyenrangú piacvezető szerepre tett szert a DHL és a TNT. Belföldön viszont a Magyar Posta abszolút fölénnyel bír, ám a GLS-ben dinamikus fejlődése erős versenytársra lelhet a csomagszolgáltatások belföldi piacán. 3 http://www.logisztika.co.hu/webset_downloads/141/lora%20projekt%20- %20H%EDrfut%E1r%202.%20sz%E1m.pdf 7
A régióban a nemzeti posták általánosan inkább a belföldi csomag szegmensben erősek, az expressz szegmensben gyengébbek. Mellettük viszont néhány független helyi szolgáltató nagy belföldi hálózattal és figyelemre méltó forgalommal rendelkezik. A tendenciát tekintve tehát elmondhatjuk, hogy a felzárkózás a nyugat-európai CEP piacokhoz bíztató momentumokkal rendelkezik, bár jelentős lemaradásból startol. A befektetések beáramlása szempontjából előnyös, hogy a vezető expressz szolgáltatók szemében a régió piacaiban nagy fejlődési potenciálként jelenik meg. Ez különösen fontos az infrastruktúra és a szolgáltatások fejlesztésének érdekében. A tőkeerős nemzetközi vállalatok jellemzően felvásárolják a vezető helyi szolgáltatókat, ezzel koncentrációt idézve elő a piacon. II.3. Magyarország - kilátások rövid és hosszú távon 4 Magyarországon az elmúlt két év során a teljes CEP piac fejlődési trendjéhez hasonlóan a futárpiac is növekvő forgalmat mutatott. A felívelés azonban várhatóan nem lesz tartós, csak rövid távon marad majd fenn, aminek okai között elsősorban a gazdaságpolitikai intézkedéseket, az erősödő versenyt és a megrendelők hatékonysági törekvéseit nevezhetjük meg. A hazai futárcégek válasza az újkihívásokra vegyes, de alapvetően a megszorítások, az áremelések és a költség hatékony működés körül csoportosulnak. II.3.a. Versenyhelyzet, a piaci szereplők száma A piac fokozottan telítetté válása és az erős külföldi, kiterjedt tevékenységet folytató logisztikai szolgáltató versenytársak miatt az elkövetkező két év során várhatóan minden eddigit meghaladó mértékű lesz a piaci szereplők számának csökkenése. A piacról történő kivonulás elsődleges áldozatai a kisebb vagy nem elég tőkeerős cégek lesznek, mivel a növekvő költségek és már az elmúlt évek során is tapasztalható, reálértékben csökkenő fuvardíjak következtében aligha fogják bírni a versenyt. A verseny legmeghatározóbb eleme továbbra is az ár lesz, a hazai futárcégek többségnek nagyon nehéz lesz a továbbiakban az integrátorokkal és az európai postákkal versenyezni. Mindamellett az erősödő verseny az üzleti kapcsolatok fejlődésére is élénkítően fog hatni, ezt bizonyítja a Runner és Másik Futárszolgálat példája is. Vezetőjük a sikeresebb piaci 4 http://www.logisztika.co.hu/webset_downloads/141/lora%20projekt%20- %20H%EDrfut%E1r%202.%20sz%E1m.pdf 8
szereplés érdekében néhány tevékenység esetében akár az eddigi versenytársaikkal való összefogást is elképelhetőnek tartja. Az együttműködéstől a cég minőség csökkenése nélkül költséghatékonyabb, racionálisabb működést vár. II.3.b. Gazdaságpolitika, kormányintézkedések A gazdaságpolitikai változásokat különös tekintettel a szeptember végi változásokra és a várható év égi intézkedések becsült hatásaira a különböző futárcégek eltérően ítélik meg. A tekintetben viszonylag egyetértés tapasztalható, hogy az intézkedések járulékos hatásként meg fognak jeleni az árak növekedésében. Az futárcégek profiljuknak, tevékenységi körüknek és kapcsolatrendszerüknek függvényében különböző módon reagálnak a változásokra. A GLS-nél vezetése szerint a szeptemberi intézkedések nem jelentkeznek speciális hatásokban a CEP piacon. Egyértelműen és kiváltképpen a CEP szolgáltatókat érinti viszont az energiaárak és az adóterhek növekedése. Ez jelentős mértékben hozzájárulhat majd a növekedés lassulásához. A Magyar Posta Logisztikai Üzletága (MPL) hasonlóan nem tart a szeptemberi változásoknak speciális negatív hatásaitól. Azokat a cégek, amelyek a nemzetközi szállításokban érdekeltek, külföldi partnereknek nyújtanak szolgáltatást érzékenyen érintheti a forint/euró árfolyam változása. Ez főként az importból behozott termékek magyarországi kereskedelmével foglalkozó CEP piaci cégek esetében lehet ez probléma, akárcsak a Road Parcel esetében. Megbízóik ugyanis az importálás logisztikai részét bízzák a belföldi csomaglogisztikai szolgáltatókra, és a forint árfolyam nagy mértékű romlása növeli költségérzékenységüket. Ez negatívan érinti a megrendelések számát és érétkét. A csomaglogisztikai cégeket emellett még számolniuk kell az üzemanyag árának emelkedésével, és a megnövekedett közterhekkel is. A G4 futárszolgálat vezetője, Filetóth Tamás szerint a megszorítások, adóemelések hatására megnőhet a szürke és fekete munka mértéke. Ez a gyakorlat különösképpen a kisebb cégeknél terjedhet el, mivel nem elég tőkeerősek lévén a szolgáltatások minőségének növeléséhez, nem várhatnak megfelelő eredményt az árak növeléséből. A gazdaság általános állapotát tekintve magyar államháztartás hiánya hosszabb távon komoly gondot jelenthet a futárcégek számára, a jogi szabályozások, kiemelten az adójogszabályok területén pedig a legtöbb cég a bizonytalanságtól tart. 9
A jelen gazdasági környezet a cégek általános megítélés szerint erősen hátráltatja az az előrelátást, akadályozza az éves, tartható növekedési tervezést. II.3.c. Megrendelők Említettük, hogy a CEP piacon jelentős árleszorító hatásokkal kell számolniuk a piaci szereplőknek. A megszorítások, a költségtakarékosságra való törekvés hasonlóan erősen rendelkezik a megrendelők esetében is, akárcsak a futárcégeknél. Míg tehát a szolgáltatók a megnövekedett terhek ellensúlyozására árat próbálnak emelni, a megbízóik éppen az eddigi árszint csökkentésében motiváltak. Ez a kettős hatás a tőkeerős, átmenetileg alacsonyabb árat is érvényesíteni tudó nemzetközi cégek esetében lehet hosszútávon előnyös, azonban a gyengébb szereplők szelekciója útján jelentős mértékben át fogja rendezni a piacot. Az árérzékenység mellett a megrendelők részéről másik fontos tendencia, hogy jelentős részük egyre nagyobb figyelmet fordít rendelési szokásainak átvizsgálására. Ez abban jelentkezik elsősorban, hogy a megrendelések számának racionalizálásával próbálják meg költségeiket optimalizálni. Mindez a rendelések rendszerének egyre precízebb, racionálisabb tervezését jelenti, ami természetesen maga után vonja a futárcégek erős versenyét a kedvezményes rendelési lehetőségek terén is. Egy biztos, a megrendelők körében a díjtételek függvényében jelentős átrendeződésre lehet számítani a közeljövőben, mivel a megbízók az olcsó megoldások után kutatva akár új partnerek után nézhetnek. A Galopp Futár Kft. esetében is tapasztalható tény, hogy partnereik egyre gyakrabban érdeklődnek költségcsökkentési lehetőségek felől. A Kft. megrendelőinek körében a legnépszerűbb szolgáltatás a kevésbé sürgős küldemények másnapi (overnight) kézbesítési lehetősége. A Magyar Posta Logisztikai Üzletágánál is úgy látják, hogy az igénybevevők még inkább költségérzékenyekké válnak, ami az árverseny további fokozódásához fog vezetni. II.3.d. Árképzés Az árak meghatározásának esetében a fő befolyásoló tényezők között meg kell említenünk a színlelt szerződések moratóriumának lejártát, ami jelentős mértékben fogja növelni a futárcégek költségeit. A kormány megszorító csomagja szintén az áremelést ösztönzi. 10
A legtöbb motoros futárcég például már most a díj emelésére kényszerült. Az áremelés mértéke általában 10% körüli, de előfordult 20%-os növekedés is. A Hajtás-Pajtás kirívó példaként egy lépcsőben 20%-kal kényszerült emelni az árait. Mindamellett az emelés nem általános érvényű, a nagyobb szolgáltatóknál kevésbé jellemző. A GLS és a Magyar Posta nem tervez speciális intézkedéseket, a G4-nél is csak kismértékben emelik az árakat. A Galopp esetében a szokottnál kicsivel nagyobb mértékben fogják emelni az árakat, a normálnál 2%-kal nagyobb szinttel. II.3.e. Költségek, belső megszorítások Mivel a szolgáltatási díjak emelésével a megrendelők árrugalmassága erősen gátat szab, a futárcégek túlnyomó része költséglefaragásokkal, átszervezésekkel kénytelen párosítani az áremelést. A Road Parcel a racionalizálásban, a hatékonyság és az üzemméret növelésében és további költségcsökkentésben lát lehetőséget a versenyképesség megtartására. A Merlandnál minimálisan 25-35 eft/fő/hónap költségcsökkentést terveznek. Ezt egyelőre saját erőből ki tudják gazdálkodni, de a cég hosszú távon nem tartja megvalósíthatónak az ilyen mértékű a belső megszorítást. A megrendelők várható reakciói miatt azonban inkább a megtakarítások illetve új szolgáltatások felvétele fog dominálni. Az Orient 21futárszolgálat a plusz kiadásokat szintén belső megszorításokból és megtakarításokból igyekszik fedezni. II.3.f. Munkaerő A költségcsökkentéssel összefüggésben természetesen várható a munkaerő állomány drasztikus átszervezése, csökkentése is de legalábbis a munkaszervezés optimalizálása, hatékonyságának növelése. A Galoppnál az áremelés mellett a kisebb teljesítményű munkatársaktól is megválni kényszerülnek. Egy lehetőség a munkaerő állomány csökkentése mellett az alkalmazott futárok státuszának megváltoztatása. Ennek keretében a munkavállalót nem alvállalkozóként, hanem alkalmazottként foglalkoztatják tovább, ami a személyi jellegű ráfordítások terén jelentős megtakarítást eredményez. Ezt a módszert több olyan városi futárcég is alkalmazta, mint a Hajtás-Pajtás vagy az Orient 21. 11
A Runner és Másik Futárszolgálatnál nagy hangsúlyt helyeznek a tényleges munkavégzés és hatékonyság mérésére. Megvizsgálják a futárállományt, és azokat az alkalmazottakat, akik nem dolgozzák végig a napi 8 órát, csak a valós munkavégzés idejére jelentetik be. Akik pedig a hatékonyságban elmaradnak a cég által megszabott elvárástól, azoktól megválnak. A munkaerő állomány bővítésénél is nagyobb hangsúlyt helyeznek a minőségi kritériumokra. Az új futárok felvételénél csak nagyon jól termelő profi futárok kerülnek kiválasztásra. II.4. Statisztikai adatok 5 Mint fentebb említettük, a futárpiacról viszonylag kevés felmérés áll rendelkezésünkre, azonban a futárpiacot magában foglaló CEP piacról már több szélesebb körű információkat kaphatunk. A tényadatokról tudnunk kell, hogy a teljes CEP piac 62 %-át, ezen belül a belföldi piac 85 %-át fedik le, de a tételesen becsült adatokkal kiegészített adatbázis a teljes piacot tekintve 96 %-os, illetve a belföldi CEP piac vonatkozásában 92 %-os lefedettséget biztosít, így kielégítő mértékben reprezentatívnak mondható. Emellett az adatok nem veszik figyelembe az inflációs hatást. II.4.a. A piac nagysága A statisztikai adatok a 2005-ös év folyamán impozáns növekedést mutattak a CEP piacon. A nettó forgalom megközelítette az 52,5 milliárd Ft-ot, ez az előző évhez képest 19,8 %-os növekedést jelent jelentősen, 3%-kal meghaladva a 2004 folyamán mért növekményt. II.4.b. A piac összetétele 2004 és 2005 teljes üzleti években a vállalkozások között a legnagyobb előrelépés +7 helyezés, a legnagyobb pozícióvesztés pedig -5 helyezés volt. A piac koncentráltsága tekintetében változatlanságról beszélhetünk Az ábra a futárpiacon tevékenykedő cégek részesedését mutatja a bevételi hányadból 2004-ben. 15,8%-os részesedéssel a Hajtás pajtás fej-fej mellett piacvezető a 13,7%-os Redda Motorral és a 12,8%-os Orient 21-gyel együtt. A mezőnyt innentől egy nagyobb ugrás után a Pikk-Pack A futár, Az Európa Futár és a BYREX 5-6%-os részesedésével képviseli, majd a 4-1%-os kisebb cégek és egyéb még kisebb részesedésű szolgáltatók zárják a sort. 5 http://www.logisztika.co.hu/webset_downloads/141/lora%20futár%202004-2005.pdf 12
Az első hat cég a teljes piac 76,8 %-át (2004-ben 77,0 %), az első tizenkettő 89,3 %-ot (2004-ben 89,4 %), az első húsz pedig 95,0 %-ot (2004-ben 94,7 %) mondhat magáénak. A fennmaradó 5 %-on viszont további több tucat cég osztozik, ami az élesedő versenyhelyzetben, a gazdaságos üzemméret elérése során szinte bizonyosan szelekcióhoz fog vezetni, mivel ilyen kis részesedés esetén a kis cégek nem fogják tudni végrehajtani a fenntartható költség optimalizációt. 1. ábra Forrás: http://www.logisztika.co.hu/webset_downloads/141/lora%20futár%202004-2005.pdf II.4.c. Ügyfélkapcsolatok Látható, hogy az ügyfélkapcsolatok terén is kiugró a három piacvezető dominanciája, de aránylag a legtöbb futárcég szintén jelentős számú ügyfélkapcsolattal rendelkezik. Ennek kiemelt jelentősége lesz a közeljövőben a megrendelők árérzékenységének növekedésével párhuzamosan. 13
2. ábra Forrás: http://www.logisztika.co.hu/webset_downloads/141/lora%20futár%202004-2005.pdf II.4.d. A futárszolgálat aránya a CEP piacon belül 2004 második negyedévének 6,2%-os hányadáról 2005 azonos negyedévére 7,9%-ra nőtt a futárszolgálat piacának részesedése nettó bevételből a teljes CEP piacon belül. Ez a növekmény a két év változásait tekintve mérsékelt növekedésnek tekinthető alapvetően a futárpiacnak az utóbbi két évben lezajlott erős növekedéséből eredeztethető. Legjelentősebb növekedés a garantált másnapi küldemények terén volt tapasztalható mindkét év során. A futárpiac relatív alacsony aránya a CEP piacon rávilágít arra a tényre, hogy a futárpiacon történő változások vizsgálatánál fontos figyelembe vennünk a többi CEP piaci szegmens dinamikáját is, mivel a futárpiacon tevékenykedő cégek többsége jelen van a CEP számos más területén is. Emiatt nem szabad megfeledkeznünk az egymással összefüggő szegmensek egymásra hatásából eredő változásokról sem. 14
3. ábra Forrás: http://www.logisztika.co.hu/webset_downloads/141/lora%20futár%202004-2005.pdf 15
III. PDA LOGISZTIKAI CÉGEKNEK III.1. Az alkalmazók igényei 6 A futárszolgálatok megrendelői szempontjából az alacsony ár, kedvezményes rendelési díj kiemelt prioritást élvez az elvárások között, de korántsem kizárólagos. A szolgáltatás minősége, a szállítmányokkal kapcsolatos információk időben megfelelő és teljes körű rendelkezésre állása fokozatosan alapvető kritériummá válik. A mobil értékesítés, terítőrendszerek, csomagküldő szolgálatok informatikai támogatása terén egyre több megoldás kínálkozik. A futárszolgálatok számára a mobil informatikának nagy szerep jut az értékesítési módszerek megtervezésénél. A mobil rendszerek segítségével olyan, a tervezés során létfontosságú kategóriák kerülnek pontos és hiteles meghatározásra, mint a vásárlói szokások, elvárások vagy a korábbi aktivitási, értékesítési adatok mindezek naprakészen és nagy részletességgel. A mobil eszközök nyújtotta előnyök iránti növekvő igény egyszersmind azok tényleges versenyképességet növelő potenciálját is mutatja, gyors terjedése mögött a felhasználók oldaláról pedig a folyamatosan, gyors ütemben fejlődő hálózati infrastruktúra áll. De nézzük meg közelebbről, mit is fed pontosan a mobil rendszer kifejezés. A Mobil rendszerek célja, hogy a vevőkkel közvetlenül kapcsolatba kerülő munkatársaikat a szükséges adatokkal, információkkal ellássák. Segítségükkel az alkalmazottak ezeket az adatokat anélkül tudják átadni a központi informatikai rendszernek, hogy az adatszolgáltatás miatt fizikailag is jelen kellene lenniük. A további előnyökhöz tartozik még a rövid átfutási idővel, sőt, igény szerint akár valós időben is megoldható az adattovábbítás, mivel ezek az informatikai rendszerek a napjainkban elérhető legmagasabb technikai fejlettségi színvonalat képviselő hordozható számítógépeket alkalmazzák. A mobil rendszernek tehát lehetővé teszik a helyszíni munkavégzés során a csomagküldő szolgálatok kézbesítő munkatársai, értékesítési képviselői vagy akár más funkciót betöltő dolgozói számára, hogy az adott helyszínen, az adott vevő kiszolgálásához szükséges összes információt alacsony idő- és energiaigénnyel megszerezzék. 6 http://www.tranzit.hu/index.php?link=news/news.php&newid=6329 16
Térjünk most vissza arra a pontra, hogy miért is jelent mindez versenyelőnyt. A futárpiacon a módszerek adottak, standardizáltak, így ezen a téren a legtöbb cégnek nincs lehetősége jelentős differenciálással előnyre szert tenni. Különösen nem a megbízók erősödő költségérzékenysége és racionalizálásra való törekvésével szemben. Kitörési lehetőséget jelenthet viszont az adatok nyilvántartási rendszere terén való fejlesztés. A mobil rendszerek hozzájárulnak az adatbázisokban az adatok pontosításához, részletesebbé és naprakésszé tételéhez, és közvetett módon elősegítik a vevői kiszolgálás minőségének növelését a rendelés-átfutási idők csökkentését a számlázási idők csökkentését és a kiszállítási hibák minimalizálását A gyakorlatban például ez azt jelenti, hogy a helyszínen az átvétel ténye on-line módon a központi rendszerbe továbbítódhat ami többek között tekintélyes adminisztrációs költséget spórol meg. A vevő szempontjából viszont nagy előny, hogy a mobil nyomtatókkal átvételi elismervények, nyugták nyomtathatók rögtön a helyszínen. Az információk lekérdezése pedig szélesebb körre kiterjesztve pedig mind a vevői, mind a technikai, gyártási adatok lekérdezését is magába foglalhatja. A mobil rendszer legfőbb előnyét az integráltságban összegezhetjük. Minden meglévő információt a helyszínen is biztosítani lehet, és minden a helyszínen keletkezett adat elektronikus formában azonnal továbbítható a központi rendszerbe, így a rendszer egy speciális kétirányú kommunikációt hoz létre a futárok és a központok között. III.2. A technológia 7 III.2.a. Mobil rendszerek Miután ismertettük a mobil rendszerek előnyeit, nem árt megvizsgálnunk a témát a felhasználás területeinek oldaláról is. A mobil rendszerek között több csoportok különböztetünk meg: A mobil értékesítési rendszer (SFA, Sales Force Automation) egy helyszíni értékesítési pont. Lehetővé teszi, hogy a munkatársak ad hoc igényeket is kielégíthessenek, legyen az akár újabb rendelésfelvétel, de ha vevő a helyszíni 7 http://www.tranzit.hu/index.php?link=news/news.php&newid=6329 17
készletből szeretne vásárolni, a központtal kapcsolatot tartó rendszer számára ez sem lehet akadály. A CRM-rendszer szempontjából kiemelt jelentőséggel bírhat, hogy a vevők reakciói, észrevételei szintén rögzíthetőkké válnak, holott egy kevésbé integrált rendszerben az ilyen jellegű adatok feldolgozása végtelenül költséges és időigényes volna, ráadásul valószínűleg nem hoznának használható, adekvát eredményeket. A mobil rendszer viszont lehetővé teszi kérdőívek feldolgozható kitöltését, a válaszokat pedig azonnal továbbküldi a vállalati vevői információs adatbázisba. Jellemzően GPS alkalmazással kombinált, műholdas követőrendszert integráló mobil rendszerről beszélünk azon kategória esetében, amikor a rendszer feladata a megtervezett kiszállítási útvonaltervnek megfelelő bejárás ellenőrzése, irányítása. A pontos nyomon követéshez elengedhetetlen az áruk átadásának, átvételének elektronikus formában való dokumentációja, legyen szó termékről vagy éppen szolgáltatásról. Nem utolsósorban pedig a karbantartásban, a javításban is nagy szerepet kap a mobil rendszer. Itt a karbantartási tervnek megfelelő munkavégzést irányításánál, ellenőrzésénél, és az elvégzett munkákat dokumentációjánál gyorsítja meg nagyban munkát és teremt minőségében új hozzáadott értéket pl. az FSM (Field Service Management systems) alkalmazása esetében. Valamennyi területtel összefüggésben meg kell viszont említenünk helyszíni bizonylatadás problémakörét. A számla, munkalap, átvételi elismervények, egyéb bizonylatok helyszíni nyomtatása a legtöbb eladó-vevő kapcsolatban kikerülhetetlen, azonban a gyakorlati megvalósítása gyakran igen nehézkes az adatok összegyűjtése és rendszerezése miatt nem is beszélve a megfelelő nyomtató eszköz hiányáról. Ilyen bizonylat előállító eszközök már szerepelnek az Extech vagy az Axiohm cég kínálatában. Példaként szolgál a Magyar Posta több száz darabos rendelése Extech hordozható blokknyomtatókból. III.2.b. A mobil rendszer elemei Ezek után vegyük górcső alá áttekintő jelleggel a technikai hátteret. A mobil rendszer három fő szerkezeti részből áll: A hordozható számítógépek, adatgyűjtők a rendszer alapját testesítik meg. Ezek az eszközök biztosítják a helyszínen dolgozó munkatársak számára a munkavégzéshez szükséges információkat. Ezt a funkciót beépített adathordozókon vagy az on-line 18
kapcsolattartásra alkalmas GSM/GPRS kapcsolaton keresztül képesek ellátni. Ez a szerkezeti elem egyben fontos megkülönböztető szempont a mobil rendszerek felhasználása terén. Alapvetően meghatározó lehet a döntésnél a PDA bevezetése esetén a kijelző és billentyűzet mérete, a fizikai ellenálló képesség, az üzembiztonság vagy a periféria-integráltsági fok. Az iparban pl. inkább az ún. ipari PDA-k elterjedtek, amelyek mobil használatra tervezett, mechanikailag ellenálló, ütés és rázkódás ellen védett eszközök. Többségüket vonalkód-, RFID olvasó berendezésekkel, GSM/GPRS kommunikációs kártyával, vezeték nélküli helyi hálózati kártyával is integrálják, így számos összetett funkciót képesek betölteni. A kommunikációs szerver feladata, hogy a háttérrendszer és a kliensek között az adatcserét biztosítsa. A kapcsolattal összefüggésben természetesen elengedhetetlen a szigorúan ellenőrzés, a részletesen dokumentáció, és a biztonság. A kapcsolattartási a technológia oldaláról több módon is megvalósítható. Lehet vezetékes vagy vezeték nélküli hordozómédián keresztül végrehajtott egyszerű adatállomány-csere, de akár bonyolódhat az interneten keresztül on-line adathozzáféréssel is (VPN, intranet elérés, SSL protokoll). Belátható, hogy rendszer integráltságával fakadó viszonylagos nyitottság miatt fokozott szerep jut az adatbiztonságnak, adatvédelemnek, a felhasználói jogosultságok precíz behatárolásának. Végül szót kell ejtenünk kliensekkel kapcsolatos le- és feltöltött adatok tárolásáról, az adatfeldolgozásról. Ezeket a funkciókat az ún. backend szoftvermodul végzi, amely ezeken túl még riport- és kimutatás készítő, valamint egyéb adat elő-feldolgozó tevékenységet is ellát. A backend fő szerepe tehát az integrált rendszerrel való kapcsolattartás, az azzal való adat-szinkronizálás és az adatok ideiglenes tárolása. III.3. A TRANEE-projekt 8 A nagy nemzetközi szolgáltatókkal szemben a kis és középméretű futárcégek a kedvezőtlen piaci tendenciák következtében fokozatosan romló helyzetbe kerülhetnek. Ebben a szituációban nagy segítséget jelenthet minden támogatás, a versenyképesség megtartását célzó program, képzés. Az ún. TRANEE-projekt ennek kapcsán éppen témánkba vág, így megérdemli, hogy rászánjuk az időt rövid bemutatására. 8 http://www.tranzit.hu/index.php?link=news/news.php&newid=6168 19
A TRANEE Transport in e-europe (Szállítás e-európában) az Európai Unió Leonardo da Vinci oktatási program keretén belül indult projekt. A projekt a fő profiljukban szállítmányozással, így fuvarozással, teherszállítással foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújt útmutatásokat. Célja, hogy elősegítse azok versenyképességét és tevékenységükhöz nélkülözhetetlen ismereteket adjon az innovatív vállalkozás menedzsmentről az információs társadalom korában. Technológiával és szállítással a projekt első modulja foglalkozik. Ez olyan elemeket tartalmaz, mint ezen vállalkozások számára fontos specifikus technológiai megoldások, a korszerű flottairányítás (kiemelt tekintettel a GPS alkalmazására, intelligens szállítási rendszerek meghonosítására), az e-business, valamint információ és tudásmenedzsment. III.4. PDA alkalmazása és cégstratégia A továbbiakban néhány konkrét példán át vizsgáljuk meg, hogyan illeszkedik a stratégiához egy PDA alkalmazásával kapcsolatos projekt. III.4.a. TNT 9 A TNT a világ második legnagyobb logisztikai cége. Igen erős háttérrel rendelkezik, mintegy 28 országban van jelen. Összesen 36000 embert foglalkoztat és kb. 7,3 millió négyzetméter raktárral rendelkezik. Stratégiája szempontjából a futárpiacot is érintő változást vetít elő a cég 2005 decemberében tett bejelentése. Ennek szellemében a cég megválik a logisztikai üzletágától, ehelyett a postai és expressz területeket állítja stratégiája középpontjába. Ez természetesen erős versenyt támaszthat a nemzeti posták, esetünkben a Magyar Posta felé, ami járulékos hatásként jelentkezhet az árak csökkentésénél, egyben támogatóan hathat a hatékonyságnövelő beruházásokra, így a pda-k alkalmazására is. III.4.b. MPL 10 A CEP piacon jelenleg a Magyar Posta logisztikai üzletága, az MPL vezető szerepet tölt be 24-25 %-os részesedéssel. Ez természetesen futárszolgálat mellett magában foglalja az expressz és csomagküldemények továbbítását is. 9 http://www.logisztika.co.hu/webset_downloads/141/lora%20futár%202004-2005.pdf 10 http://www.mpl.hu/object.84e20c74-918f-4a62-9113-1991d7ea5bc2.ivy, valamint http://www.mpl.hu//kepek/upload/2006-03/36%20ck%20posta.pdf 20
A piacvezető szerep tekintetében nagy szerepe van a szállítási és feldolgozási rendszer modernizációjának. 2006 során is folyamatos fejlesztések zajlottak, amelynek eredményeként az MPL a régi és új ügyfelek egyre nagyobb volumenű igényeinek is képes eleget tenni. A fejlesztések eredményeként 2005 végétől az MPL-nél lehetővé vált, hogy a lakossági ügyfelek időgarantált küldeményeket tudjanak feladni. A szolgáltatás színvonala odáig terjed, hogy csomag kézbesítése is meghatározható bár ez a szolgáltatás a forgalom eloszlása miatt csak települések bizonyos körénél igénybe vehető. Az MPL-nél extra szolgáltatás az elektronikus értesítés is: ennek keretében az eladóhoz a küldemény kézbesítésekor SMS-üzenet érkezik, tájékoztatásul, hogy megérkezett a csomag. Postafiókban történő kézbesítés esetében a Magar Posta a címzettet előre tudja értesíteni a küldeménye érkezéséről. Témánk szempontjából kiemelt az MPL-nél, hogy a csomagok útja az interneten is nyomon követhető a www.mpl.hu oldalon - mellesleg külön igénylés nélkül. Az adatvédelmi előírásoknak megfelelően az ügyfél egy kódot kap a csomaghoz csatolva, ennek segítségével megnézheti, hogy a küldemény aktuálisan milyen stádiumban van. Az MPL a B2C szegmensben a CEP termékportfóliója minden főbb területet lefed, a B2B ágazatban pedig komplex logisztikai szolgáltatást nyújt. A szállításirányítást optimalizáló PSDT program segítségével valósítja meg az MPL a küldeményekről különböző szempontok szerinti információgyűjtést, rendezést. A program segít optimalizálni a gépkocsik maximális kihasználását. A küldeményeket ugyanis azonosítóval ellátott gépkocsikhoz rendeli úgy, hogy figyelembe veszi a gépkocsik maximális terhelhetőségét is. Emellett a PSDT hozzájárul a raktárnyilvántartások precizitásához, és nem utolsó sorban ez teszi lehetővé a küldemények valós idejű nyomkövetését. Kézbesítéskor az MPL közvetítője sms-t küld a kézbesítési eseményekről, ezt a jelet aztán rögzíti a program. Az információ a postai üzenetközpontnak kerül továbbításra. A program itt kapcsolódik össze az ügyfelek számára biztosított lehetőséggel, hogy bármikor, bármelyik csomag esetében lekérdezhessék a küldemény útját a kapott vonalkód birtokában. 21
Az MPL tervezi a kézbesítés megtörténtével kapcsolatos adatok dokumentációjának kommunikációját hasonló formában megvalósítani, az automatizálástól a szolgáltatások színvonalának további emelése várható. 11 III.4.c. Orient 21 Futárszolgálat Az Orient 21 Futárszolgálat egyike azon cégeknek, amelyek már alkalmaznak kézi számítógépet üzleti folyamataikban. A PDA-k bevezetés az ún. Sales Modul program keretében valósult meg. A program életre hívásának célja a magas minőségű szolgáltatások technikai színvonalának megfelelő informatikai háttér biztosítása volt. A programot az értékesítési osztályon vezették be, ennek segítségével lehetővé vált az értékesítési munkatársak munkájának hatékonyabb ellenőrzése, valamint az ügyfelek változó rendelési szokásainak felmérése is. Olyan információk váltak így elérhetővé, mint a küldemények felvételével, leadásával kapcsolatos adatok, átvevő neve, futár aktuális tartózkodási helye mindez kétirányú kommunikáció szintjén. Természetesen a programnak köszönhetően a címek közvetítése is ezen a kommunikációs csatornán valósulhat meg, ami jelentős idő és költségmegtakarítást eredményezett cégnél. A program technikai háttere tekintetében egy saját fejlesztésű programról van szó. A program egyik sajátos előnye a precíz és ügyfélbarát árazási rendszer. Ez azt jelenti, hogy az árak a légvonalban mért távolság függvényében kerülnek kalkulálásra, tehát a felvételi és leadási pont közötti távolsággal számol a számítógép. Ez különösen előnyös a futárpiacon (is) tapasztalható erősödő verseny körülményei között, ahol a szolgáltatók igényeinek kielégítése (különösképpen az árak, tarifák meghatározása esetében) kulcsfontosságú a tendenciózusan csökkenő haszonkulcs mellett. Emellett a program a szolgáltatási magasabb színvonalát is jelenti, mivel az ügyfelek számára is hasznos információk nyomon követését teszi lehetővé. III.4.d. Szemerey Transport 12 Az MPL esetében az alvállalkozó számára jelentett versenyképes előnyt a kézi számítógép alapú rendszer megléte. 11 http://www.tranzit.hu/index.php?link=news/news.php&newid=6300 12 http://www.logisztika.co.hu/webset_downloads/141/lorahirfutar01.pdf 22
Pénzügyi, hatékonysági megfontolások támasztották alá az alvállalkozó bevonását a Magyar Posta Logisztikai üzletágánál. A megbízások számának növekedése, az ügyfélkör folyamatos bővülése, és a regionális logisztikai megoldások miatt bizonyos feladatokat érdemesnek tűnt kiszervezni, emiatt az MPL professzionális postai szállítási rendszere alvállalkozóval bővült. A saját postai szállítási hálózat kapacitásának összehangolását és koordinálást azonban természetesen az MPL végzi. Az MPL-nél a járműpark összetételét és méretét egy átlagos munkanapon jelentkező terhelés alapján határozzák meg. Fontos szempont, hogy kisebb mértékű forgalomnövekedést is zökkenőmentesen kezelhető legyen. A kisebb ingadozások hatásainak fedezésére szánt erőforrások még nem jelentenek nagyobb költséget a az MPL számára, azonban a folyamatos bővülés és az új üzletek olyan mértékű eltéréseket okozhatnak a forgalom volumenében, amelyet az üzletág csak érzékeny veszteségekkel lenne képes kezelni. Ehhez járul még a csúcsforgalmi időszakok kiugróan magas forgalma. Ilyenkor a saját járműállomány kevésnek bizonyul, viszont egy alvállalkozó hasznos és költség hatékony megoldást tud nyújtani a problémára. Természetesen egy ilyen jellegű kapcsolat problémák újabb sorát veti fel, mint a hatékony ellenőrzést, az adekvát teljesítménymérést, stb. Ezek azonban részben megfelelő technológiai háttérrel elháríthatók. A megbízható és minőségi szolgáltatások érdekében, az alvállalkozónak fejlett több téren is össze kellett hangolnia szolgáltatási rendszerét megbízója feltételeinek. A kritériumok között a menetrendszerűséget betartása kiemelt követelmény volt. Az alvállalkozó kiválasztása pályáztatás útján történt, a megbízást a Szemerey Transport nyerte el. A Szemerey Transport részére az első megbízás 2004 végére szólt, ez érthető módon kritikusan magas forgalmú időszak a Posta számára. A szolgáltatás speciális jellegéből fakadóan a Posta nagy fokú pontosságot írt elő, ami új kihívás elé állította az alvállalkozót. A tehergépkocsiknak számára mind az küldemény felvétele, mind a rendeltetési helyre való szállítása percre pontosan volt rögzítve. Egy ilyen fajta "just-in-time" rendszerben a pontos informáltságnak, az információ széles körű áramlásának és feldolgozásának kulcsszerepe van. A feladat elvégzéséhez az MPL saját gépjárműparkot és a részletezett okokból kifolyólag a fejlett technikai hátteret követelt meg. A Szemerey Transport gépjárműparkja internet-alapú GPS-műholdas járműkövetővel van felszerelve így megoldható volt a szállítmányok folyamatos nyomon követése ez annál is fontosabb volt, mivel fentebb már említettük, hogy az MPL szolgáltatásai között kiemelt prioritása van a csomagok aktuális helyzete 23
lekérdezésének. Az ügyfelek az internetre fellépve ugyanis saját kódjukkal követhetik nyomon szállítmányaik útját. Az alvállalkozóval szemben támasztott fő követelmények között hangsúlyos volt még a precíz munkavégzés, a minőségirányítási rendszer megléte, a rugalmasság és a versenyképes fuvardíj. 24
IV. A KÉRDŐÍV ÖSSZEÁLLÍTÁSA Dolgozatunk elkészítéséhez elengedhetetlenül szükséges volt, hogy a jelenlegi magyar futárszolgálat-piacot feltérképezzük, megismerjük a szereplőket. Fontos volt mindez, hiszen ez alapján tudtunk következtetéseket levonni egyrészt arra nézve, hogy jelenleg mennyire elterjedt a kéziszámítógép alapú megoldások használata, másrészt arra nézve, hogy a cégek milyen informatikai berendezéseket használnak, tovább azt is megtudhattuk, hogy milyen helyzetben vannak a szereplők, mennyire tudnak növekedni, milyen motivációkkal, célokkal rendelkeznek. És nem utolsósorban a piac feltérképezése tette azt lehetővé, hogy kiválasszunk egy céget, melyre tulajdonképpen referenciacégként tekintünk, melyen be tudjuk mutatni, hogy milyen következményekkel járna egy kéziszámítógép alapú rendszer bevezetése, azaz a kérdőív az alapja a későbbi esettanulmányunknak. IV.1. Az alkalmazott módszer A piac feltérképezéséhez a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézet online szavazórendszerét, közismertebb nevén a SZTAKI szavazórendszert használtuk. Mindezt azért, mert eddigi tapasztalataink azt súgták, hogy a vállalatok akkor reagálnak a megkeresésre, akkor válaszolnak kérdéseinkre, ha azokat minél rövidebben, tömörebben tesszük fel, és részükről nem igényel sok időt a megválaszolás. Ezért, és a feltérképezési folyamat minél gyorsabb lebonyolítása érdekében jutottunk arra a következtetésre, hogy szabványosítjuk a kérdéseket, a szükséges információk halmazát, és egy kérdőívet állítunk össze. A SZTAKI segítségével pedig e kérdőívet online felületen tudtuk alkalmazni, így az általunk kiválasztott vállalatok néhány perc alatt képesek voltak kitölteni azt. Sajnos negatív tapasztalat, hogy mindezen erőfeszítések ellenére, tehát annak ellenére, hogy nem vesz sok időt igénybe egy ilyen kérdőív kitöltése, hiszen mindössze kattintgatni kell a szavazónak, csupán a válaszadói körbe bevont cégek 20-25%-a élt a válaszadás, ezáltal a segítségnyújtás lehetőségével. A válaszok kiértékelése után viszont arra a következtetésre jutottunk, hogy már ennyi válaszból is le tudunk vonni következtetéseket a piaca nézve. Kérdőívünk módszeréről megemlítendő, hogy három kérdéstípust használtunk. Egyrészt az egyszerű választás módszerét, amikor a válaszadónak a felsorolt alternatívák közül egyet kell kiválasztania, a többszörös választás módszerét, amikor többet is, tetszőleges számút 25
kiválaszthat, illetve az allokatív értékelés módszerét, amikor a felkínált válaszok között kell a válaszadónak 100 pontot, azaz száz százalékot szétosztania. IV.2. A kérdőív fő részei A kérdőívet a kérdések alapján tulajdonképpen néhány fő részre tagolható. Egyrészt tartalmaz olyan kérdéseket, melyekből a vállalat alapvető tulajdonságaira, a vállalat méretére vonatkozóan kívántunk következtetéseket levonni. Ilyen kérések az alkalmazottak létszáma, az alkalmazott futárok létszáma, továbbá az, hogy milyen jellemzően milyen távolságra szállít a vállalat. Fontos kérdésnek tartottuk, hogy a futárcég milyen ügyfélkörrel rendelkezik, erre vonatkozó kérdés, hogy a megrendelések eseti jellegűek, vagy állandó, hosszabb távú, fix szerződései vannak a cégnek, illetve, hogy rendelkezik-e állandó, domináns megrendelővel. Véleményünk szerint rendkívül fontos tényező lehet, hogy milyen értékű csomagok szállítása zajlik, hiszen feltételezésünk szerint nagyobb értékű küldemények szállítása esetén nagyobb a hajlandóság, erőteljesebb az igény, pl. egy követőrendszer kiépítésére, így feltettük azt a kérdést, hogy a küldemények milyen értékhatárok között mozognak. A következő kérdések már az alkalmazott informatikai eszközökre rendszerekre vonatkoznak, így arra vonatkozóan tettünk fel kérdéseket, hogy milyen kommunikációs rendszereket használnak, alkalmaznak-e PDA-t, ki van-e építve követési rendszer, Dolgozatunk szempontjából alapvető fontosságú volt annak feltérképezése, hogy ha már megtörtént követései rendszer kiépítése, akkor annak mik voltak a céljai, és mennyibe került. Illetve ha még nem történt meg, akkor tervbe van-e véve, ha tervezik, miért és mennyit szánnának rá, ha nem, akkor miért nem. Így kérdőívünk utolsó része ezen információk megszerzésére vonatkozó kérdéseket tartalmazott. Érdeklődtünk még a vállalatok informatikai beszállítója felől, de e kérdés esetén teljes elzárkózást tapasztaltunk, a cégek nem kívánták megnevezni a beszállítót. Tehát összefoglalóan elmondható, hogy kérdéseink alapvetően három csoportba sorolhatók, három fontos területre koncentráltunk az információszerzés során. Egyrészt a vállalat alapvető jellemzőire, méretére, másrészt az alkalmazott informatikai eszközökre, rendszerekre, harmadrészt pedig a kéziszámítógép alapú rendszerek alkalmazására, illetve bevezetésére vonatkozó tervekre. Véleményünk szerint a válaszokból meglehetősen jól feltérképezhető a jelenlegi piaci helyzet, megismerhetőek a szándékok, tervek, és úgy tűnik, hogy a valóság megfelel előzetes 26
feltételezéseinknek. A válaszokat táblázatba rendszereztük, így átláthatóbbá válnak az információk, segítve ezáltal a piaci kép megrajzolását, illetve a következtetések levonását. 27
V. PIACI ÁTTEKINTÉS A KÉRDŐÍVEK ALAPJÁN A hazai futárpiac szerkezetét tekintve elmondható, hogy a nagy világcégek GLS, TNT, DHL mellett csoportosuló, egyre jelentősebbé váló, kisvállalatok által alkotott kompetitív szegély jelenik meg. E kisvállalatok általános jellemzője, a foglalkoztatottak létszámán, a szolgáltatás hatótávolságán, illetve a szállított küldemények értékén keresztül ragadató meg. Dolgozatunk elemzése leginkább erre a szegélyre vonatkozik, úgy gondoljuk, hogy e szegély vállalatai rejtenek magukban növekedési lehetőségeket, ezzel kínálva új piacot a kéziszámítógép alapú rendszerek telepítésével foglalkozó szektornak. Mindez azért indokolt, mivel a nagyobb cégek, mint például a DHL, már használnak fejlett informatikai rendszereket. Dolgozatunk egyik fő kérdését pedig annak vizsgálata jelenti, hogy mikor és miért éri meg egy kisvállalat számára az ilyen rendszerek bevezetése, milyen ráfordításokkal, milyen jövőbeni hasznokkal jár. A korábban említett három fő attribútum alapján hatótávolság, érték, alkalmazottak száma előzetes várakozásaink szerint egy ilyen rendszer bevezetésének motivációja az érték és a hatótávolság növekedésével nagyobb, az alkalmazottak létszámának növekedése pedig szintén a rendszer bevezetésének nagyobb motivációját jelentheti. Hogy miért? Nyilvánvaló, hogy egy megrendelő minél nagyobb értéket szállíttat, annál inkább igényli, hogy folyamatosan követni tudja, hol tart küldeménye, másrészt a vállalatnak is érdeke mindez. A hatótávolság növekedése főként a vállalat szempontjából ösztönző tényező egy követési rendszer bevezetésére, mivel a szervezést, a futárok allokálást nagyban segíti. A magasabb alkalmazotti létszám, pedig egyrészt nagyobb vállalatméretre utal, ami esetében a szervezés nagyobb hangsúlyt kaphat, másrészt a nagyobb vállalatméret jelentősebb finanszírozást, magasabb költségeket feltételez, ezt pedig azt jelenti, hogy a rendszer bevezetésének költségei alacsonyabb részarányt képviselnek, így talán jobban van lehetősége erre a vállalatnak. A kérdőívünkre választ adók túlnyomó többsége rendelkezik domináns szerződéses megrendelővel, mely valószínűleg kapacitásainak nagy résztét leköti. Ezzel együtt, tekintve a küldemények alacsony értékhatárát megjegyzendő, hogy a vállalatok többsége a megrendelő szempontjából a postai szolgáltatások kiváltását célozza meg. Ezért az ő esetükben a felmerülő költségektől függetlenül egy ilyen rendszer bevezetése rövid és középtávon értelmetlennek tűnik számunkra. Ennek ellenére felmérésünkből az derül ki, hogy a válaszadók többsége vagy már rendelkezik követési rendszerrel, vagy tervezi annak 28