ÖSSZEFOGLALÓ BÁCS-KISKUN MEGYE Bács-Kiskun megye általános bemutatása A paprika Az első foglalkozáson általánosságban beszélgettünk a megyéről, megkerestük a megyetérképen, megnéztük nagyobb városait és szó volt arról is, hogy melyikük járt már valamelyik városában, majd PowerPoint bemutató segítségével ismerkedtünk meg a megyével jobban.
Térképen megkerestük a bemutatóban előforduló földrajzi neveket és bejelölték ezeket a kontúrtérképükbe, majd dekorálták is a lapot.
Kíváncsi voltam, mennyire ismerik a paprikát, így beszélgettük a termesztéséről, felhasználásáról, fajtáiról. Megkérdeztem azt is, tudják-e, hogy mit takar a tv paprika név. Nem tudták, megbeszéltük.
A PowerPoint megnézése után plakátot készítettek a gyerekek hungarikumunkról, a paprikáról.
Kecskemét A kajszibarack és a barackpálinka
A bemutató után meghallgattuk Kodály Zoltán Háry János c. művéből a Toborzó dalt Melis György előadásában. A bemutató előtt beszélgettünk arról, hogy kinél van a kertben barackfa, felelevenítettük azt, amit már tudnak a barackfáról és megbeszéltük, hogy mi mindent lehet készíteni ebből az édes finomságból.
A bemutatót követően a gyerekek plakátokat készítettek a kecskeméti barackpálinkáról, mint hungarikumról.
A Kiskunsági Nemzeti Park Bevezetésként meséltem a gyerekeknek a nemzeti parkról. Az 1975. január 1-jén alapított Kiskunsági Nemzeti Park hazánk második nemzeti parkja. Hasonlóan a Hortobágyhoz, ez a táj is az ember és a természet sok száz éves együttélésének emlékeit őrzi. A nemzeti park értékes területei a Duna-völgy szikes pusztái, tavai, a Duna-Tisza közi homokhátság homokbuckái, homokos pusztái, mocsarai, az Alsó-Tiszavidék holtágai és ártéri erdői, a Bácska homokbuckái és dunavölgyi löszpartjai. Területének kétharmadát az UNESCO Ember és Bioszféra programja 1979-ben bioszféra-rezervátummá nyilvánította. Vizes élőhelyei a Ramsari egyezmény hatálya alá tartoznak és fokozottan védettek. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága Kecskeméten található. Beszélgettünk arról is, hogy jártak e már ezen a területen, majd a gyerekek csoportmunkában készítettek plakátot a következő élőlényekről: búbos banka nagy kócsag réti csík rézsikló kései szegfű homoki báránypirosító A kalocsai hímzés Az foglalkozás elején beszéltem a kalocsai hímzés történetéről, a hímzés során használt színekről és öltési technikákról. Közösen beszéltünk arról, hogy melyikük tud hímezni, illetve hogy kinél található otthon terítő, vagy ruhadarab, ami ezzel a szép mintával díszített. A kalocsai szállások női lakossága bérmunkában varrta a hímeket már a 19. század végén is. Főleg a környező vidék városai és a nagyobb települések igényesebb úri-polgári háztartásai számára készítették a fehér hímzéseket. Kezdetekben úgynevezett "kalocsai ütőfá"-val nyomták elő a motívumok körvonalait a vászonra. A kalocsai előnyomda 1860 körül nyílt meg Kalocsán. Természetesen a bérmunka időszak kezdete előtt is hímezték e vidék asszonyai, leányai a saját holmijukat is. Később a hímzőasszonyok, leányok maguk rajzolják elő a mintákat az alapanyagon, amely az iparosodás után már egyre inkább finomabb gyolcs, pamut a korábbi vászon helyett. Az 1890-es évek után egyre gyakrabban előfordult, hogy a kezdetben lyukhímzéssel kivarrt motívumokat teljesen betöltik laposöltéssel. 1912-ben nyílt meg a nagyatádi fonalgyár, ahonnan már színtartó fonalat tudtak beszerezni a kalocsai hímzéshez. A színtartó fonalak elterjedésével a kalocsai hímzés az első világháború után kezd színesedni. A varrógép elterjedésével a 20. században sajátos iparág alakult ki ezen a vidéken: a kalocsai gépi hímzés, amely "riseliős" néven terjedt el. A riseliős hímzés csipkeszerűen áttört felületet ad. Az ó kalocsai hímzések egyszínűek voltak. Eleinte csak tiszta fehér hímzőfonalat használtak az ágynemű, párnavég, asztalnemű díszítésére. Az ágyruhát gyakran fehér lyukhímzéssel
varrták ki a korai időkben. Saját használatú holmikra hímeztek kék-vörös, fekete pamutfonallal is. A régi egyszínű színes hímzések általában kifakult zöldet mutatnak. Ennek oka az volt, hogy nem tudtak színtartó fonalat készíteni, beszerezni a korai időszakban. A huszadik század első harmadától kezdve igen színessé vált a kalocsai hímzés. A legismertebb, alkalmazott sajátos, helyi elnevezésű színek: tulipiros, lángszín, borszín, libazöld, irigysárga, fecskenyakvörös, vadgalambkék, gálickék, bársonykék. A kalocsai színes hímzésben jelenleg használatos a hat főszín két árnyalatban, amelyeket így célszerű párosítani: a bordót a pirossal, a rózsaszínt saját sötétebb árnyalatával, a narancssárgát citromsárgával, a kéket saját sötétebb árnyalatával, a lilát saját sötétebb árnyalatával és a zöldet saját sötétebb árnyalatával. A leveleket középen lehet felezni, s a zöld kétféle árnyalatával hímezni. A viseletdarabok hímzéseinek színezését meghatározta viselőjük életkora. A legdíszesebb, legélénkebb színezésű az új menyecske ruhája volt. Az idősebb asszonyok öltözete kevésbé díszes, a színek sötétülnek. A kék-lila-zöld színekkel hímzett darabokat szomorúpamukosnak nevezték, s a félgyász jele volt a kalocsai hímzésben. Stílustörés, ha pl. a szomorúpamukos vagy öregmintákat a későbbi időkben kialakult természethű mintákkal együtt úgy alkalmazzák, hogy nem hangolják össze ezeket. A melírozott fonal alkalmazása erőltetett, nem tartozik a kalocsai hímzés hagyományaihoz. A kész hímzések kis díszekként és emlékként szolgálnak majd mindannyiunknak. Nagyon jó hangulatban teltek a Bács-Kiskun megyét feldolgozó órák. A gyerekek és mi, pedagógusok is nagy kedvvel barangoltuk be ezt a megyét.